Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-20 14:26:31
Üzenet elküldve: 2018-11-20 14:26:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kagan tehát vevő a dologra, mert miért is ne lenne, és hagyja Effit kibontakozni. Tanácsát a leány természetesen megfogadja és nem is fogja vissza magát, bár tény és való, hogy gyakorlatlan még. Persze furcsán venné ki magát a dolog, ha ennek az ellenkezőjéről tanúskodna az, ahogyan csinálja, ezért nem zavartatja magát.
Furcsa neki az elején, hogy ilyesfélét vesz ő a szájába, de hamar megszokja, na meg a feléje érkező hanghatások is megerősítik őt a folytatásban. Csak a férfire koncentrál most: figyeli őt, minden reakcióját és visszajelzését, hogy biztosan úgy csináljon mindent, ahogy a lehető legjobb érzés neki. Ha voltak is régen, zsengébb korában olyan illúziói, hogy ilyesmit nő maximum kényszerből tesz, erre tökéletesen rácáfolt önmagának. Neki nem kényszer, mi több, kellemes és izgató érzéssel tölti el az, hogy ilyesféle örömöt okozhat leendő férjurának.
A vége felé Kagan kezeivel is rásegít, őt pedig ez valamiért még jobban izgatja, de már nem sokáig tart ez sem, mert a Vashegy robbanása véget vet a dolognak. Természetesen megy a bizonyos értelemben elpazarolt mag mindenfelé: szájába, arcára főleg, de jut nyakára, mellkasára is egy kevés. Kifejezetten mutatósan néz így ki.
Mindezek után szépen felül s olyan ártatlan mosollyal néz a férfire, mint aki az imént nem is csinált semmi bujaságot.*
- Öhm... Hova törölhetem magam?
*Persze hagyhatják is rászáradni azt a sok mindent, hogy aztán így menjen vissza Amonra és mindenki lássa, milyen jó volt nekik.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kagan tehát vevő a dologra, mert miért is ne lenne, és hagyja Effit kibontakozni. Tanácsát a leány természetesen megfogadja és nem is fogja vissza magát, bár tény és való, hogy gyakorlatlan még. Persze furcsán venné ki magát a dolog, ha ennek az ellenkezőjéről tanúskodna az, ahogyan csinálja, ezért nem zavartatja magát.
Furcsa neki az elején, hogy ilyesfélét vesz ő a szájába, de hamar megszokja, na meg a feléje érkező hanghatások is megerősítik őt a folytatásban. Csak a férfire koncentrál most: figyeli őt, minden reakcióját és visszajelzését, hogy biztosan úgy csináljon mindent, ahogy a lehető legjobb érzés neki. Ha voltak is régen, zsengébb korában olyan illúziói, hogy ilyesmit nő maximum kényszerből tesz, erre tökéletesen rácáfolt önmagának. Neki nem kényszer, mi több, kellemes és izgató érzéssel tölti el az, hogy ilyesféle örömöt okozhat leendő férjurának.
A vége felé Kagan kezeivel is rásegít, őt pedig ez valamiért még jobban izgatja, de már nem sokáig tart ez sem, mert a Vashegy robbanása véget vet a dolognak. Természetesen megy a bizonyos értelemben elpazarolt mag mindenfelé: szájába, arcára főleg, de jut nyakára, mellkasára is egy kevés. Kifejezetten mutatósan néz így ki.
Mindezek után szépen felül s olyan ártatlan mosollyal néz a férfire, mint aki az imént nem is csinált semmi bujaságot.*
- Öhm... Hova törölhetem magam?
*Persze hagyhatják is rászáradni azt a sok mindent, hogy aztán így menjen vissza Amonra és mindenki lássa, milyen jó volt nekik.*
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-20 12:14:16
Üzenet elküldve: 2018-11-20 12:14:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csheléd köll dik//
*Eltátja a száját erre az új információra.*
- Sejthettük volna. ~Még hogy a nagymamára hasonlít.~ Kagaenae. *Nem rendül meg nagyon a dolog miatt, mintha csak mindig is sejtette volna, hogy Aenae nem született Hawneth, nem is hasonlított rájuk sem külsőre, sem pedig mentalitásra.* - Tudtam, hogy nem édes gyermek, akkor mondta atyánk, mikor kértem, hogy én vehessem nőül Lestiel helyett. Ha tudta volna, hogy kinek a lánya, akkor Briwalé lett volna. *Gonosz mosoly költözik a férfi arcára, ahogy visszagondol arra a beszélgetésre, nem is beszélgetés volt azt. ~Könyörgés.~ De Aldo d'Aquista nem változtatta meg döntését, bár az Effy döntése miatti békát is lenyelte volna, szóval úgy tűnik, hogy csak Tizio nem volt elég rámenős.* - Akkor te leszel a gonosz mostoha? Rongyokba öltözteted majd és lencsét kell válogatnia, meg a padláson laknia? *Tizio elneveti magát, ahogy elképzeli ezt maga előtt. ~Ó, a cselédlányokat mindig könnyű megkapni. Olyan könnyű, hogy kihívás sincsen benne.~ Van potenciál a dologban, noha Effyről nem tudna elképzelni ilyesmit és emlékei szerint Aenae sem arról híres, hogy meghajol mások akarata előtt.*
- Hát bocs, nem gondoltam soha, hogy a birtokoknak nevet kellene adni. *Elnézést kérő a mosoly ezúttal.* - Nézd Ephemia, nem értünk a gazdálkodáshoz, sem te, sem én. És pénzünk sincsen. Lássuk be, hogy egyelőre egyetlen dolog van, amit anyagi javakra válthatunk, az pedig az öled. Felhúzhatod ezen az orrod, de felesleges. Megértelek persze, hogy nem akarsz a fenekeden ülni, ez nagyon dicséretes, hidd el, de az első termésig nincs miből fizetnünk. Ki fog neked szívjóságból dolgozni *Nagyon komolyan kérdezi ezt, hangjában semmi gúny nincsen.* - Ez Arave táskája? Jó, ő dolgozna neked ingyen, de más nem. Én is dolgozom neked ingyen, de a lovakon kívül én más állathoz nem értek, sem növényekhez. Kufárok vagyunk a fenébe is, nem gazdálkodók...
*Eltátja a száját erre az új információra.*
- Sejthettük volna. ~Még hogy a nagymamára hasonlít.~ Kagaenae. *Nem rendül meg nagyon a dolog miatt, mintha csak mindig is sejtette volna, hogy Aenae nem született Hawneth, nem is hasonlított rájuk sem külsőre, sem pedig mentalitásra.* - Tudtam, hogy nem édes gyermek, akkor mondta atyánk, mikor kértem, hogy én vehessem nőül Lestiel helyett. Ha tudta volna, hogy kinek a lánya, akkor Briwalé lett volna. *Gonosz mosoly költözik a férfi arcára, ahogy visszagondol arra a beszélgetésre, nem is beszélgetés volt azt. ~Könyörgés.~ De Aldo d'Aquista nem változtatta meg döntését, bár az Effy döntése miatti békát is lenyelte volna, szóval úgy tűnik, hogy csak Tizio nem volt elég rámenős.* - Akkor te leszel a gonosz mostoha? Rongyokba öltözteted majd és lencsét kell válogatnia, meg a padláson laknia? *Tizio elneveti magát, ahogy elképzeli ezt maga előtt. ~Ó, a cselédlányokat mindig könnyű megkapni. Olyan könnyű, hogy kihívás sincsen benne.~ Van potenciál a dologban, noha Effyről nem tudna elképzelni ilyesmit és emlékei szerint Aenae sem arról híres, hogy meghajol mások akarata előtt.*
- Hát bocs, nem gondoltam soha, hogy a birtokoknak nevet kellene adni. *Elnézést kérő a mosoly ezúttal.* - Nézd Ephemia, nem értünk a gazdálkodáshoz, sem te, sem én. És pénzünk sincsen. Lássuk be, hogy egyelőre egyetlen dolog van, amit anyagi javakra válthatunk, az pedig az öled. Felhúzhatod ezen az orrod, de felesleges. Megértelek persze, hogy nem akarsz a fenekeden ülni, ez nagyon dicséretes, hidd el, de az első termésig nincs miből fizetnünk. Ki fog neked szívjóságból dolgozni *Nagyon komolyan kérdezi ezt, hangjában semmi gúny nincsen.* - Ez Arave táskája? Jó, ő dolgozna neked ingyen, de más nem. Én is dolgozom neked ingyen, de a lovakon kívül én más állathoz nem értek, sem növényekhez. Kufárok vagyunk a fenébe is, nem gazdálkodók...
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-20 11:37:09
Üzenet elküldve: 2018-11-20 11:37:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csheléd köll dik//
~Hát persze. Még nem tudja.~
*Ettől függetlenül nevetésben tör ki, de inkább csak kínjában. Sok dolgot kell még tisztáznia Tizioval, és ez pont az egyik.*
- Ami azt illeti, nem veszi nőül. Mi több, Aenae Kagan Thargodar vér szerinti leánya.
*Hagy egy kis időt, hogy leülepedjen fivérében a dolog, közben pedig figyelgeti az egyre téliesebbé váló tájakat, melyek mellett elhaladnak.*
- Akit mi hittünk igazi atyjának, valójában csak a nevelőapja volt. Ezt én is nemrég tudtam meg, de már megbarátkoztam vele.
*Ha fivére kicsit magához tért a sokkból (feltéve, ha egyáltalán sokkos állapotba került), akkor áttér a birtok kérdéseire. A név hallatán felhorkan.*
- Efföld? Az igen.
*Mókás egy név volna. ~Efföld az Aenae-folyó mellett.~ Jót derül magában a dolgon, de nem sokáig, mert Tizio szavai sikeresen visszarángatják a földre. Azért még próbál lelkes maradni.*
- Nem kellene oda egy hadseregnyi ember. Egy, aki a főépületet rendben tartja, mos, főz, takarít. ~Merthogy hiába csinálta jól Aenae, nem fogom munkára befogni. Höh, még jó hogy nem.~ Kellene még egy, aki az állatokat gondozza, egy, aki a gyümölcsössel foglalkozik. ~Vagy kettő.~ Még néhány, aki a földekkel. De talán a földön dolgozóknak nem is kellene a birtokon laknia...
*Felhorkan még egyszer bosszúsan a férfi pimasz szavaira.*
- Az ölemért cserébe, pontosan. *Gúnyolódik.* Megtehetném, hogy ülök az erődben és vakarom a farom egész álló nap. ~Mint a kúriában csináltam.~ De én szeretnék magammal kezdeni valamit és új dolgokat kipróbálni. Majd megbeszélem Kagannal a továbbiakat.
*Meg hogy érdemes-e egyáltalán a birtokkal foglalkoznia, bár ő mindenképpen szeretne. Közben hamarosan elérik első úti céljukat, az állandóan, legalábbis többnyire nyüzsgő piacot.*
- Az első lépést amúgy is most fogom megtenni ezekkel a hirdetésekkel itt.
*Paskolja meg a táskáját, amit szintén Aravétől kapott. Mennyivel egyszerűbb volna, ha újból hozzá szegődne! Az évek alatt összeszoktak már, sokkal könnyebb volna hozzá alkalmazkodnia, mint egy ismeretlenhez.*
~Hát persze. Még nem tudja.~
*Ettől függetlenül nevetésben tör ki, de inkább csak kínjában. Sok dolgot kell még tisztáznia Tizioval, és ez pont az egyik.*
- Ami azt illeti, nem veszi nőül. Mi több, Aenae Kagan Thargodar vér szerinti leánya.
*Hagy egy kis időt, hogy leülepedjen fivérében a dolog, közben pedig figyelgeti az egyre téliesebbé váló tájakat, melyek mellett elhaladnak.*
- Akit mi hittünk igazi atyjának, valójában csak a nevelőapja volt. Ezt én is nemrég tudtam meg, de már megbarátkoztam vele.
*Ha fivére kicsit magához tért a sokkból (feltéve, ha egyáltalán sokkos állapotba került), akkor áttér a birtok kérdéseire. A név hallatán felhorkan.*
- Efföld? Az igen.
*Mókás egy név volna. ~Efföld az Aenae-folyó mellett.~ Jót derül magában a dolgon, de nem sokáig, mert Tizio szavai sikeresen visszarángatják a földre. Azért még próbál lelkes maradni.*
- Nem kellene oda egy hadseregnyi ember. Egy, aki a főépületet rendben tartja, mos, főz, takarít. ~Merthogy hiába csinálta jól Aenae, nem fogom munkára befogni. Höh, még jó hogy nem.~ Kellene még egy, aki az állatokat gondozza, egy, aki a gyümölcsössel foglalkozik. ~Vagy kettő.~ Még néhány, aki a földekkel. De talán a földön dolgozóknak nem is kellene a birtokon laknia...
*Felhorkan még egyszer bosszúsan a férfi pimasz szavaira.*
- Az ölemért cserébe, pontosan. *Gúnyolódik.* Megtehetném, hogy ülök az erődben és vakarom a farom egész álló nap. ~Mint a kúriában csináltam.~ De én szeretnék magammal kezdeni valamit és új dolgokat kipróbálni. Majd megbeszélem Kagannal a továbbiakat.
*Meg hogy érdemes-e egyáltalán a birtokkal foglalkoznia, bár ő mindenképpen szeretne. Közben hamarosan elérik első úti céljukat, az állandóan, legalábbis többnyire nyüzsgő piacot.*
- Az első lépést amúgy is most fogom megtenni ezekkel a hirdetésekkel itt.
*Paskolja meg a táskáját, amit szintén Aravétől kapott. Mennyivel egyszerűbb volna, ha újból hozzá szegődne! Az évek alatt összeszoktak már, sokkal könnyebb volna hozzá alkalmazkodnia, mint egy ismeretlenhez.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-19 16:42:53
Üzenet elküldve: 2018-11-19 16:42:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kagan most valóban nem figyel, elmerül a fiatal, hamvas test örömeiben. A pimasz pillantást azonban elkapja és rögtön elérti.*
- Mmm... *mosolyodik el ragadozópillantással, és úgy dönt, hogy a szóbeli előadás után azonnal egyfajta rögtönzött gyakorlati bemutatóra is áttér.*
- Ne fogd vissza magad... *dől hátra, mert lerohanják és nem akarja letörni a lelkesedést holmi ellenkezéssel vagy más lázongással. Nem olyan fajta, hogy összetörné egy lendületben lévő leány lehengerlő libidóját.*
~ Micsoda ostoba volt az a Daranel. ~ *Ephemia ugyanis tüzes, bár ki kell hozni belőle, remek alapokkal rendelkezik, viszont még tanítható, pimasz, de nem tiszteletlen, a szája pedig olyan, mint egy forró bársonnyal bélelt csoda.*
- Ahhhaaa... *a technikán még lehet csiszolni, de ez így helyes - azon utólag jobban fel lenne háborodva, ha jövendőbeli felesége egy kikötői sarki borjú képességeivel rendelkezne.*
- Azazzz... *markol egyik kezével a párnába, a másikkal, sokkal finomabban Effi hajába. Néhány pillanatig még tudatában vannak annak, hogy ez tulajdonképpen dicső magja elpazarlása, de aztán mindkét kezével rásegít a dolog ütemére és elfelejti a részleteket. Meg nem is érdekli, van ott még, ahonnan ez jött.*
- Mindjárt... *aztán felrobban a Vashegy.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kagan most valóban nem figyel, elmerül a fiatal, hamvas test örömeiben. A pimasz pillantást azonban elkapja és rögtön elérti.*
- Mmm... *mosolyodik el ragadozópillantással, és úgy dönt, hogy a szóbeli előadás után azonnal egyfajta rögtönzött gyakorlati bemutatóra is áttér.*
- Ne fogd vissza magad... *dől hátra, mert lerohanják és nem akarja letörni a lelkesedést holmi ellenkezéssel vagy más lázongással. Nem olyan fajta, hogy összetörné egy lendületben lévő leány lehengerlő libidóját.*
~ Micsoda ostoba volt az a Daranel. ~ *Ephemia ugyanis tüzes, bár ki kell hozni belőle, remek alapokkal rendelkezik, viszont még tanítható, pimasz, de nem tiszteletlen, a szája pedig olyan, mint egy forró bársonnyal bélelt csoda.*
- Ahhhaaa... *a technikán még lehet csiszolni, de ez így helyes - azon utólag jobban fel lenne háborodva, ha jövendőbeli felesége egy kikötői sarki borjú képességeivel rendelkezne.*
- Azazzz... *markol egyik kezével a párnába, a másikkal, sokkal finomabban Effi hajába. Néhány pillanatig még tudatában vannak annak, hogy ez tulajdonképpen dicső magja elpazarlása, de aztán mindkét kezével rásegít a dolog ütemére és elfelejti a részleteket. Meg nem is érdekli, van ott még, ahonnan ez jött.*
- Mindjárt... *aztán felrobban a Vashegy.*
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-19 11:10:30
Üzenet elküldve: 2018-11-19 11:10:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csheléd köll dik//
*Tizio fél szemöldöke a homloka közepére húzódik, mikor kiderül, hogy Effy ki mindenkivel lovagolgat együtt.*
- Őt is nőül veszi a hadúr? ~Tud élni a kujon.~ Jót fog ez tenni a barátságotoknak? ~A lányok azon is képesek összeveszni, ha egyforma a ruhájuk szabása, de egy közös férj...~ Igazán kedves tőle, hogy a saját lován vitt vissza, gondolom, hogy kitűnő lovas. *Vet egy pillantást Effyre a szeme sarkából. Húga egészen biztosan nem tudja, hogy mit csinál, ha belemegy egy ilyen dologba. ~Barbárok. Cőhh!~ Nem ingatja a fejét, pedig szeretné.*
- Efföld? *Válaszolja húgának színtelen hangon. ~Mi ez a baromság? Minek név egy darab földnek?~ Nem akarja letörni Effy lelkesedését, viszont sajnos muszáj lesz.* - Ezek nagyon jó ötletek Effy, de nem értünk ezekhez. Jó, a gyümölcsös nem lehet nagy tudomány, mert a gyümölcs terem magától, de a földeken magától csak a gaz nő. Ha felfogadsz embereket a művelésre, akkor nekik fizetned kell, vagy helyetted a hadúr fizet? Gondolom, hogy a vágóállatokat sem magad ganéznád, ölnéd le... Ez mind-mind nagyon sok pénz. Van ennyink? Pár raktárunkat is kifosztották, szóval ki kell, hogy mondjuk, hogy elszegényedtünk. Vagy szerinted az öledért cserébe a hadúr mindent kifizet? *Hangja nem bántó, hiányzik belőle ezúttal minden Aldosság, Effy túlzottan lelkesedik olyan dolgokért, amikhez tényleg nem ért egyikük sem.* - Félre ne érts kérlek, én örülök, hogy vannak terveid és csinálni akarod, csak azt nem látom, hogy mindezt hogyan valósítanád meg?
*Tizio fél szemöldöke a homloka közepére húzódik, mikor kiderül, hogy Effy ki mindenkivel lovagolgat együtt.*
- Őt is nőül veszi a hadúr? ~Tud élni a kujon.~ Jót fog ez tenni a barátságotoknak? ~A lányok azon is képesek összeveszni, ha egyforma a ruhájuk szabása, de egy közös férj...~ Igazán kedves tőle, hogy a saját lován vitt vissza, gondolom, hogy kitűnő lovas. *Vet egy pillantást Effyre a szeme sarkából. Húga egészen biztosan nem tudja, hogy mit csinál, ha belemegy egy ilyen dologba. ~Barbárok. Cőhh!~ Nem ingatja a fejét, pedig szeretné.*
- Efföld? *Válaszolja húgának színtelen hangon. ~Mi ez a baromság? Minek név egy darab földnek?~ Nem akarja letörni Effy lelkesedését, viszont sajnos muszáj lesz.* - Ezek nagyon jó ötletek Effy, de nem értünk ezekhez. Jó, a gyümölcsös nem lehet nagy tudomány, mert a gyümölcs terem magától, de a földeken magától csak a gaz nő. Ha felfogadsz embereket a művelésre, akkor nekik fizetned kell, vagy helyetted a hadúr fizet? Gondolom, hogy a vágóállatokat sem magad ganéznád, ölnéd le... Ez mind-mind nagyon sok pénz. Van ennyink? Pár raktárunkat is kifosztották, szóval ki kell, hogy mondjuk, hogy elszegényedtünk. Vagy szerinted az öledért cserébe a hadúr mindent kifizet? *Hangja nem bántó, hiányzik belőle ezúttal minden Aldosság, Effy túlzottan lelkesedik olyan dolgokért, amikhez tényleg nem ért egyikük sem.* - Félre ne érts kérlek, én örülök, hogy vannak terveid és csinálni akarod, csak azt nem látom, hogy mindezt hogyan valósítanád meg?
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-18 16:30:02
Üzenet elküldve: 2018-11-18 16:30:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Learon ne is érti, hogy mostanában miért reagálnak így a nők a bókjaira. Régebben is előidézte a pirulást ugyan egy-egy mondata, de aztán leginkább mosolygást vagy csipkelődést kapott vissza, ritka esetben pedig egyértelmű pozitív visszajelzést. Ez a szemlesütés új neki, pedig egyre gyakrabban megesik.* ~Lám, van hátránya annak, hogy a városiak ellepték a Vashegyet! A barbároktól mindig választ kap az ember, nem ilyen szemlesütést!~ *Persze tisztában van azzal, hogy Lyll fiatal, így inkább ennek rója fel ezt a folyamatos zavart. A kőfaragás felváltásának ötletét nem a lány az első, aki felveti, hanem Prexi is beszélt már róla. A Sajt-mester most ugyanazt mondja, amit a fiúnak is.*
-Persze, könnyebb volna, de ahhoz, hogy valaki megtanuljon ilyen szinten varázsolni és ne merüljön ki minden egyes kőformázás után, tehetség kell. Magas affinitás. Akkor még arról se beszéltünk, hogy nem könnyű ám megtanulni sem ezeket! *Persze egy életen keresztül tanulni a szobrászat szakmáját sokkal nehezebb, de onnantól, hogy valaki mestere a mágiának, és nagyüzemi szinten kezdene kiadni tárgyakat, azok hamar elvesztenék az értéküket. Ez nem olyan, mint az alma. Itt komoly gond lenne, ha tényleg ügyes ember vágna bele ilyenbe.*
-Hát, akkor lehet, hogy tényleg többet tudnál kezdeni vele, mint én! *Mosolyog Learon, hiszen ezeken az edényeken meg pipán és használati tárgyakon túl nem jutott. Ez inkább a kreatív embereknek kedvezne. Talán ők másra is fel tudnák használni.*
-Bizony! A földrengések és falak emelése fontos lehet, ha valaki tudja használni rendesen. Bár megmondom őszintén, én még olyat nem láttam, aki harchelyzetben használta volna. Inkább védelmi állások megerősítésekor lehet haszna. *Jól jöhet, ha éppen újra támadnának a démonok és élőhalottak vagy bármi ilyen szörnyűségek.*
-Vagy éppen a barlangformázás, ha el akarunk rejtőzni.
//Kecskevarázs//
*Learon ne is érti, hogy mostanában miért reagálnak így a nők a bókjaira. Régebben is előidézte a pirulást ugyan egy-egy mondata, de aztán leginkább mosolygást vagy csipkelődést kapott vissza, ritka esetben pedig egyértelmű pozitív visszajelzést. Ez a szemlesütés új neki, pedig egyre gyakrabban megesik.* ~Lám, van hátránya annak, hogy a városiak ellepték a Vashegyet! A barbároktól mindig választ kap az ember, nem ilyen szemlesütést!~ *Persze tisztában van azzal, hogy Lyll fiatal, így inkább ennek rója fel ezt a folyamatos zavart. A kőfaragás felváltásának ötletét nem a lány az első, aki felveti, hanem Prexi is beszélt már róla. A Sajt-mester most ugyanazt mondja, amit a fiúnak is.*
-Persze, könnyebb volna, de ahhoz, hogy valaki megtanuljon ilyen szinten varázsolni és ne merüljön ki minden egyes kőformázás után, tehetség kell. Magas affinitás. Akkor még arról se beszéltünk, hogy nem könnyű ám megtanulni sem ezeket! *Persze egy életen keresztül tanulni a szobrászat szakmáját sokkal nehezebb, de onnantól, hogy valaki mestere a mágiának, és nagyüzemi szinten kezdene kiadni tárgyakat, azok hamar elvesztenék az értéküket. Ez nem olyan, mint az alma. Itt komoly gond lenne, ha tényleg ügyes ember vágna bele ilyenbe.*
-Hát, akkor lehet, hogy tényleg többet tudnál kezdeni vele, mint én! *Mosolyog Learon, hiszen ezeken az edényeken meg pipán és használati tárgyakon túl nem jutott. Ez inkább a kreatív embereknek kedvezne. Talán ők másra is fel tudnák használni.*
-Bizony! A földrengések és falak emelése fontos lehet, ha valaki tudja használni rendesen. Bár megmondom őszintén, én még olyat nem láttam, aki harchelyzetben használta volna. Inkább védelmi állások megerősítésekor lehet haszna. *Jól jöhet, ha éppen újra támadnának a démonok és élőhalottak vagy bármi ilyen szörnyűségek.*
-Vagy éppen a barlangformázás, ha el akarunk rejtőzni.
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-17 13:53:30
Üzenet elküldve: 2018-11-17 13:53:30
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*A látszat néha csal. Ez köztudott.
A látszat jelen esetben az, hogy egy középkorú, alacsony, átlagosan rusnya elf hím baktat északnak a Tharg Birtokokon. Ruhája átlagos, fegyverzete kissé elüt az elfektől megszokottól. Hosszú haját hátrafogta, csak néhány őszülő tincs lóg az arcába. Mivel télire készülődött, korábbi pucérságát ruhával és köpennyel fedte el, csizmája rendes elf gyalogcsizma. Ez a látszat.*
*Ami a látszat mögött van, az maga a vihogó őrület és vidám gyilkolási vágy, melynek keretében Satheret pokla sétára indult Arthenior irányába. Dolga van ott, vagy csak a balhét keresi? Nem tudni, de biztos benne, hogy nem fog unatkozni.*
A látszat jelen esetben az, hogy egy középkorú, alacsony, átlagosan rusnya elf hím baktat északnak a Tharg Birtokokon. Ruhája átlagos, fegyverzete kissé elüt az elfektől megszokottól. Hosszú haját hátrafogta, csak néhány őszülő tincs lóg az arcába. Mivel télire készülődött, korábbi pucérságát ruhával és köpennyel fedte el, csizmája rendes elf gyalogcsizma. Ez a látszat.*
*Ami a látszat mögött van, az maga a vihogó őrület és vidám gyilkolási vágy, melynek keretében Satheret pokla sétára indult Arthenior irányába. Dolga van ott, vagy csak a balhét keresi? Nem tudni, de biztos benne, hogy nem fog unatkozni.*
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-16 20:11:10
Üzenet elküldve: 2018-11-16 20:11:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csheléd köll dik//
*Hamarosan hátuk mögött hagyják Amon Ruadhot s a piacra tartanak épp. Tizio úgy tűnik, kicsit morgolódik a dolgon, amit mondott neki, de szerencsére nem annyira, mint az imént az erőd konyhájában.*
- Hát az úgy volt...
*Figyelmét közben nem tudja elkerülni az, ahogy fivére szigorú tekintete végigszalad rajta, keresvén minden apró hibát a tartásában, lovaglásában. Persze azért csak végigmondja.*
- Aenae-vel és Kagannal lovagoltunk épp a birtokra, jobban mondva már visszafelé tartottunk Amon Ruadhra. A lovam valahogy megbokrosodott és lelökött a hátáról, aztán Kagan a saját lován vitt vissza. Az egyik lábamon pár napig nehezen tudtam járni. De most már semmi bajom.
*Nem részletezi túl az elbeszélést, főleg nem azt, hogy milyen volt Kagannal együtt utazni. Szívesen gondol vissza rá, de Tiziot inkább megkíméli ennek a leírásától. Közben persze bátyja próbálja korrigálni Ephemia testtartását, amiért most kivételesen nem puffog annyit.*
- Rendben, azt hiszem már így nem fogok leesni. *Vagyis reméli.* Egyébként még nem találtam ki nevet a birtoknak. Neked van valami ötleted? Na meg a gyümölcsössel és a földdel is kezdeni kellene valamit... Ha már van egy birtokunk, használjuk is ki.
*Hangosan gondolkodik, amint rendezi fejben a birtokkal kapcsolatos elképzeléseit.*
- Ha már a főépületet elintéztük és lett cselédség, a körülötte lévő épületeket is ki lehetne használni. Állatokat tartani, a húsukat eladni, a földeken termelni, a gyümölcsös gyümölcsét is eladni... Vagy alkoholt készíteni belőle és azt eladni. Mit szólsz ehhez?
*Végül is ezek intézése is reájuk marad. Mert hát bizonyos értelemben a birtok a Hadúré, családja csak kölcsönbe kapta azt és annak ügyes-bajos dolgaival mindenképp kezdenie kellene valamit.*
*Hamarosan hátuk mögött hagyják Amon Ruadhot s a piacra tartanak épp. Tizio úgy tűnik, kicsit morgolódik a dolgon, amit mondott neki, de szerencsére nem annyira, mint az imént az erőd konyhájában.*
- Hát az úgy volt...
*Figyelmét közben nem tudja elkerülni az, ahogy fivére szigorú tekintete végigszalad rajta, keresvén minden apró hibát a tartásában, lovaglásában. Persze azért csak végigmondja.*
- Aenae-vel és Kagannal lovagoltunk épp a birtokra, jobban mondva már visszafelé tartottunk Amon Ruadhra. A lovam valahogy megbokrosodott és lelökött a hátáról, aztán Kagan a saját lován vitt vissza. Az egyik lábamon pár napig nehezen tudtam járni. De most már semmi bajom.
*Nem részletezi túl az elbeszélést, főleg nem azt, hogy milyen volt Kagannal együtt utazni. Szívesen gondol vissza rá, de Tiziot inkább megkíméli ennek a leírásától. Közben persze bátyja próbálja korrigálni Ephemia testtartását, amiért most kivételesen nem puffog annyit.*
- Rendben, azt hiszem már így nem fogok leesni. *Vagyis reméli.* Egyébként még nem találtam ki nevet a birtoknak. Neked van valami ötleted? Na meg a gyümölcsössel és a földdel is kezdeni kellene valamit... Ha már van egy birtokunk, használjuk is ki.
*Hangosan gondolkodik, amint rendezi fejben a birtokkal kapcsolatos elképzeléseit.*
- Ha már a főépületet elintéztük és lett cselédség, a körülötte lévő épületeket is ki lehetne használni. Állatokat tartani, a húsukat eladni, a földeken termelni, a gyümölcsös gyümölcsét is eladni... Vagy alkoholt készíteni belőle és azt eladni. Mit szólsz ehhez?
*Végül is ezek intézése is reájuk marad. Mert hát bizonyos értelemben a birtok a Hadúré, családja csak kölcsönbe kapta azt és annak ügyes-bajos dolgaival mindenképp kezdenie kellene valamit.*
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-16 18:43:20
Üzenet elküldve: 2018-11-16 18:43:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csheléd köll dik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Vétlen nyergében Effy és vétkes nyergében Tizio távozik Amon Ruadh városából. A két fekete mén is testvér, csakúgy, mint Ephemia és Tizio, mindahányan az Aquista kúriában látták meg a napvilágot, csak a két patás az istállóban, míg a másik kettő drága kárpitú szobában. Alig hagyják el a város kapuját, mikor Effy bedobja a témát.*
- Nebasszámáfel! *Szalad ki Tizio száján a káromkodás. ~Aztán nézhetek, ha megint lefikázol és el találsz vetélni.~ Morog egy sort.* - Atyánk sosem nézte jó szemmel az ilyen dolgokat, mi? Pedig mennyivel egyszerűbb lenne most. *Kék pillantását Effyn tartja, keresi a hibákat annak lovaglásában és meg is találja, besorol közvetlen testvére mellé, combjuk összeér, ő fél kézzel tartja csak a gyeplőt a másik kezével Effy testtartását korrigálja.* - Na mondd, hogy estél le? Le a sarok, ne markold ilyen görcsösen a szárat. Ha befeszülsz, akkor Vétlen is be fog feszülni. *Tizio magabiztos lovas, tudja, hogy miről beszél. ~Milyen töppedt farkú fószerről húzta lesz ezt a gatyát?! Mindenhol bevág...~ Minden kényelmetlenség ellenére is hibátlan a tartása és megvan az összhang közte és a lova között, lóháton rendszerint elemében van, most sincs ez másként és örömmel tanítgatja a húgát, ha a lány vevő a dologra, akkor azzal komoly örömet is okozna Tizionak.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Vétlen nyergében Effy és vétkes nyergében Tizio távozik Amon Ruadh városából. A két fekete mén is testvér, csakúgy, mint Ephemia és Tizio, mindahányan az Aquista kúriában látták meg a napvilágot, csak a két patás az istállóban, míg a másik kettő drága kárpitú szobában. Alig hagyják el a város kapuját, mikor Effy bedobja a témát.*
- Nebasszámáfel! *Szalad ki Tizio száján a káromkodás. ~Aztán nézhetek, ha megint lefikázol és el találsz vetélni.~ Morog egy sort.* - Atyánk sosem nézte jó szemmel az ilyen dolgokat, mi? Pedig mennyivel egyszerűbb lenne most. *Kék pillantását Effyn tartja, keresi a hibákat annak lovaglásában és meg is találja, besorol közvetlen testvére mellé, combjuk összeér, ő fél kézzel tartja csak a gyeplőt a másik kezével Effy testtartását korrigálja.* - Na mondd, hogy estél le? Le a sarok, ne markold ilyen görcsösen a szárat. Ha befeszülsz, akkor Vétlen is be fog feszülni. *Tizio magabiztos lovas, tudja, hogy miről beszél. ~Milyen töppedt farkú fószerről húzta lesz ezt a gatyát?! Mindenhol bevág...~ Minden kényelmetlenség ellenére is hibátlan a tartása és megvan az összhang közte és a lova között, lóháton rendszerint elemében van, most sincs ez másként és örömmel tanítgatja a húgát, ha a lány vevő a dologra, akkor azzal komoly örömet is okozna Tizionak.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-15 12:37:15
Üzenet elküldve: 2018-11-15 12:37:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Egészen fellelkesül a gondolattól, hogy tárgyakat lehet kőből készíteni, viszont a kezeit ért bókon elpirul és lesüti a szemeit. Nem szokott hozzá, hogy így dicsérjék. Különösen a tisztelt mágusmesterek. Csak halkan felel. Inkább motyog.*
- Nem tudom… lehet…
*A fák kapcsán azért motoszkál benne még néhány ötlet arról, hogy termés után ki lehetne őket vágni, de bizony ő is sajnálná szegényeket. Praktikus oldalról pedig talán nem éri meg bajlódni a hatalmas gyökérzettel és feldolgozással csak azért, hogy egy kicsit több gyümölcs legyen. És tűzifa. Pompás, hogy a természet milyen szilárd egyensúlyt tud tartani a legtöbb esetben.
Nagyot nő a szemében Learon, mikor megosztja vele, hogy üres földet választott és inkább beültette, hogy másnak kezdettől fogva termő kertje lehessen. Bár sugalmazta, hogy anyagi haszonnal járt, az ilyesmiben Lyll szintén nagylelkű. Hanem a kőformázós beszámolón igazán felcsillan a szeme, bár van benne valamiféle mélabú is aztán.*
- Ezt nevezem tökéletes szobrászatnak! Leeső anyag nélkül. Vagyis… lehet, hogy a finom utómunkákkal járna némi veszteség… de egyébként teljesen felválthatná a kőfaragás fáradságos műveletét. Gyönyörű kőkaspók, szobrok, kerti- és homlokzatdíszek öltenének olyan formát, amit csak a mágus megálmodik. És a szállítás is egyszerűbb volna az építkezéseknél, lehetne kisebb darabokat vinni, és a helyszínen összedolgozni nagyobb tömbökké.
*Egy kicsit helyezkedik az ölében Gidácska, ezért megint kap némi állvakargatást.*
- Te pedig olyan itatóvályút kapnál, hogy szinte megszólal. Bizony.
*Belegondol, hogy még csak két varázslat került szóba, és máris mennyire beleszeretett a földmágiába. Ha az ő véleményét kérdeznék, a motiválásra nagy dicséretet adna. Sugárzó tekintetét aztán megint felemeli, a komorságnak nyoma sincs.*
- Ha belegondolok, azt hiszem, tényleg a föld- és vízmágia való nekem. A bátyámmal sokszor építettünk ezt-azt sárból, vizes agyagból.
*Aztán egy kicsit mégis elhalványul a derű az arcán.*
- De úgy tudom, a földmágia nem csak a mindennapokban nagyon hasznos tudomány. A védővarázslatok is fontosak. A világnak szüksége van rájuk. Sajnos nem csak megelőzés céljából.
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.15 13:01:17
//Kecskevarázs//
*Egészen fellelkesül a gondolattól, hogy tárgyakat lehet kőből készíteni, viszont a kezeit ért bókon elpirul és lesüti a szemeit. Nem szokott hozzá, hogy így dicsérjék. Különösen a tisztelt mágusmesterek. Csak halkan felel. Inkább motyog.*
- Nem tudom… lehet…
*A fák kapcsán azért motoszkál benne még néhány ötlet arról, hogy termés után ki lehetne őket vágni, de bizony ő is sajnálná szegényeket. Praktikus oldalról pedig talán nem éri meg bajlódni a hatalmas gyökérzettel és feldolgozással csak azért, hogy egy kicsit több gyümölcs legyen. És tűzifa. Pompás, hogy a természet milyen szilárd egyensúlyt tud tartani a legtöbb esetben.
Nagyot nő a szemében Learon, mikor megosztja vele, hogy üres földet választott és inkább beültette, hogy másnak kezdettől fogva termő kertje lehessen. Bár sugalmazta, hogy anyagi haszonnal járt, az ilyesmiben Lyll szintén nagylelkű. Hanem a kőformázós beszámolón igazán felcsillan a szeme, bár van benne valamiféle mélabú is aztán.*
- Ezt nevezem tökéletes szobrászatnak! Leeső anyag nélkül. Vagyis… lehet, hogy a finom utómunkákkal járna némi veszteség… de egyébként teljesen felválthatná a kőfaragás fáradságos műveletét. Gyönyörű kőkaspók, szobrok, kerti- és homlokzatdíszek öltenének olyan formát, amit csak a mágus megálmodik. És a szállítás is egyszerűbb volna az építkezéseknél, lehetne kisebb darabokat vinni, és a helyszínen összedolgozni nagyobb tömbökké.
*Egy kicsit helyezkedik az ölében Gidácska, ezért megint kap némi állvakargatást.*
- Te pedig olyan itatóvályút kapnál, hogy szinte megszólal. Bizony.
*Belegondol, hogy még csak két varázslat került szóba, és máris mennyire beleszeretett a földmágiába. Ha az ő véleményét kérdeznék, a motiválásra nagy dicséretet adna. Sugárzó tekintetét aztán megint felemeli, a komorságnak nyoma sincs.*
- Ha belegondolok, azt hiszem, tényleg a föld- és vízmágia való nekem. A bátyámmal sokszor építettünk ezt-azt sárból, vizes agyagból.
*Aztán egy kicsit mégis elhalványul a derű az arcán.*
- De úgy tudom, a földmágia nem csak a mindennapokban nagyon hasznos tudomány. A védővarázslatok is fontosak. A világnak szüksége van rájuk. Sajnos nem csak megelőzés céljából.
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.15 13:01:17
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-14 18:51:47
Üzenet elküldve: 2018-11-14 18:51:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Learon maga mindenhova szekérrel, illetve gyalog megy, és mióta ideköltözött, alig volt, hogy megállt pár hétnél tovább itthon. Mindig van valami dolga, és emiatt már úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. Nem csak a Vashegy környékét, hanem Artheniort és az erdő útjait is nagyrészt. A ház ugyan aprócska, de rendezett, nagyon is jól lakható szerencsére. A gazda sosem szerette a fényűzést, és mindig is írtózott attól, hogy nagy belsőtereken kelljen lennie. Nem szereti a nem praktikus építményeket.*
-Bármilyen tárgyat el lehet készíteni gyakorlatilag. Nekem pont jól jött, hogy ismerem ezt, és tudtam korsót csinálni. *Persze bármikor az út szélén eszébe juthat az embernek, hogy nincsen tányérja, vagy főzőedénye, vagy bármi és akkor fogja magát és gyúr egyet. Mennyire könnyű. Főleg a többi mágiával variálva.*
-És ha lenne még jobb kézügyességem, sokkal jobbat lehetne! Neked olyan szép finom ujjaid vannak, biztos kevésbé ormótlan dolgokra is képes lennél, velem ellentétben! *Mert persze a gyűrű és a pipája jó dolog, és szép, ahogy a korsó is, de egy művész, aki forgatott már agyagot életében kettőnél többször, vagy egy gnóm, akikben eleve született adottság a kézügyesség, jobbat tudna alkotni. Az asztalhoz felmászás egy emléket juttat eszébe, ahogy ő Grotgnál mászott így fel annak túlméretezett székére. Persze akkor a magassága volt az akadály, és nem egy gida a kezében, de ez csak részletkérdés.*
-Persze! Foglaljatok helyet! *A következő kérdések meglepik. Számára olyan természetes ez a varázslat, mintha mindig is ismerte volna. El sem tudta képzelni, hogy másban kérdések merülnek fel vele kapcsolatban.*
-Almafa. Egy darab elég volt, mert nagyon bő termésűek. Persze gondolom csak eseti megoldás, de több időm nem volt akkor! *Kicsit el is szégyelli magát, mert lehet, hogy pár napra elegendő az az étel, de az akkor is csak jövőre fog teremni. Bele sem gondolt, hogy többet kellett volna.* ~Nagy hiba! EZ a kislány okosabb, mint te, Learon!~
-Akkor ültettem, amikor amúgy is teremnek a fák. Eddig még nem próbáltam ki, de biztos vagyok benne, hogy akár a tél közepén is tudnék terméssel rendelkező fát hozni, de az fa menthetetlenül elfagyna és elpusztulna, szóval nem próbálkozom. *Szereti nagyon a gyümölcsfákat. A természet egyik legnagyobb csodájának tartja, hiszen termést hoz, és nem kér cserébe semmit. Nem olyan, mint a zöldségek, hogy meg kell semmisíteni az egész növényt, hogy az ember megehesse, hanem csak úgy leszedni, megenni és ennyi.*
-Nem nehéz. Sokat tudnék akár pihenés nélkül is elültetni, de itt nem az a lényeg, hogy az ember elülteti, hanem azt ugyan úgy le kell szedni később, és a következő évben már egy rendes faként viselkedik. Nem látni rajta, hogy varázslattal van. Ha az ember beülteti vele a földjét, akkor utána már gondozni is kell. A földek elfogynak egy idő után, és az ember meg ott áll, hogy elvadul az alma, vagy megbetegszik. Ha valaki ültet egy almást, ugyan ott van, mint én, csak egy pár évvel később. *Ez az oka, hogy nem megy le az ára a gyümölcsnek. Meg az, hogy nagyon kevesen ismerik ezt a mágiát és még kevesebben használják.*
-Én is ugye azért használtam, mert így olcsóbb földhöz jutottam, és nem kellett azok elől megvenni a gyümölcsöst, akik nem tudnak varázsolni! *A bögre kérdésre ő is megnézi a maga edénykéjét.*
-Olyanná, mint az agyag, csak nem ragad. Megformázza az ember, utána mikor végez a varázslattal, az úgy marad. *Jobban nem tudja megmagyarázni sajnos. Nem igazi tanáralkat, csupán nagyon szeret beszélni. Azért reméli, hogy a lány értett is valamit abból, amit mondott.* ~Bezzeg, ha Worenth mester mondaná! Ő az igazi tanár!~
//Kecskevarázs//
*Learon maga mindenhova szekérrel, illetve gyalog megy, és mióta ideköltözött, alig volt, hogy megállt pár hétnél tovább itthon. Mindig van valami dolga, és emiatt már úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. Nem csak a Vashegy környékét, hanem Artheniort és az erdő útjait is nagyrészt. A ház ugyan aprócska, de rendezett, nagyon is jól lakható szerencsére. A gazda sosem szerette a fényűzést, és mindig is írtózott attól, hogy nagy belsőtereken kelljen lennie. Nem szereti a nem praktikus építményeket.*
-Bármilyen tárgyat el lehet készíteni gyakorlatilag. Nekem pont jól jött, hogy ismerem ezt, és tudtam korsót csinálni. *Persze bármikor az út szélén eszébe juthat az embernek, hogy nincsen tányérja, vagy főzőedénye, vagy bármi és akkor fogja magát és gyúr egyet. Mennyire könnyű. Főleg a többi mágiával variálva.*
-És ha lenne még jobb kézügyességem, sokkal jobbat lehetne! Neked olyan szép finom ujjaid vannak, biztos kevésbé ormótlan dolgokra is képes lennél, velem ellentétben! *Mert persze a gyűrű és a pipája jó dolog, és szép, ahogy a korsó is, de egy művész, aki forgatott már agyagot életében kettőnél többször, vagy egy gnóm, akikben eleve született adottság a kézügyesség, jobbat tudna alkotni. Az asztalhoz felmászás egy emléket juttat eszébe, ahogy ő Grotgnál mászott így fel annak túlméretezett székére. Persze akkor a magassága volt az akadály, és nem egy gida a kezében, de ez csak részletkérdés.*
-Persze! Foglaljatok helyet! *A következő kérdések meglepik. Számára olyan természetes ez a varázslat, mintha mindig is ismerte volna. El sem tudta képzelni, hogy másban kérdések merülnek fel vele kapcsolatban.*
-Almafa. Egy darab elég volt, mert nagyon bő termésűek. Persze gondolom csak eseti megoldás, de több időm nem volt akkor! *Kicsit el is szégyelli magát, mert lehet, hogy pár napra elegendő az az étel, de az akkor is csak jövőre fog teremni. Bele sem gondolt, hogy többet kellett volna.* ~Nagy hiba! EZ a kislány okosabb, mint te, Learon!~
-Akkor ültettem, amikor amúgy is teremnek a fák. Eddig még nem próbáltam ki, de biztos vagyok benne, hogy akár a tél közepén is tudnék terméssel rendelkező fát hozni, de az fa menthetetlenül elfagyna és elpusztulna, szóval nem próbálkozom. *Szereti nagyon a gyümölcsfákat. A természet egyik legnagyobb csodájának tartja, hiszen termést hoz, és nem kér cserébe semmit. Nem olyan, mint a zöldségek, hogy meg kell semmisíteni az egész növényt, hogy az ember megehesse, hanem csak úgy leszedni, megenni és ennyi.*
-Nem nehéz. Sokat tudnék akár pihenés nélkül is elültetni, de itt nem az a lényeg, hogy az ember elülteti, hanem azt ugyan úgy le kell szedni később, és a következő évben már egy rendes faként viselkedik. Nem látni rajta, hogy varázslattal van. Ha az ember beülteti vele a földjét, akkor utána már gondozni is kell. A földek elfogynak egy idő után, és az ember meg ott áll, hogy elvadul az alma, vagy megbetegszik. Ha valaki ültet egy almást, ugyan ott van, mint én, csak egy pár évvel később. *Ez az oka, hogy nem megy le az ára a gyümölcsnek. Meg az, hogy nagyon kevesen ismerik ezt a mágiát és még kevesebben használják.*
-Én is ugye azért használtam, mert így olcsóbb földhöz jutottam, és nem kellett azok elől megvenni a gyümölcsöst, akik nem tudnak varázsolni! *A bögre kérdésre ő is megnézi a maga edénykéjét.*
-Olyanná, mint az agyag, csak nem ragad. Megformázza az ember, utána mikor végez a varázslattal, az úgy marad. *Jobban nem tudja megmagyarázni sajnos. Nem igazi tanáralkat, csupán nagyon szeret beszélni. Azért reméli, hogy a lány értett is valamit abból, amit mondott.* ~Bezzeg, ha Worenth mester mondaná! Ő az igazi tanár!~
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-14 15:55:07
Üzenet elküldve: 2018-11-14 15:55:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Lyll nincs ennyire hozzászokva a természetben való tájékozódáshoz, precizitásra törekvése pedig sokszor viszi arra, hogy túlgondolja a dolgokat. Ezért voltak bonyodalmai az ide vezető úttal. Ha csak úgy magától bóklászott volna, talán ő is könnyebben idetalál. Ám neki komoly célja volt!
Tényleg enyhébb az idő idebent, az ácsorgásban a séta heve múlóban volt, talán épp egy ágynak eséstől menti meg Learon vendégszeretete, a pöttöm gnóm ugyanis hajlamos a gyengélkedésre. Még nem sok vidéki házban járt, vérbeli városi lány, ezért számára az efféle egyszerűség igazi kuriózum. Miként a haszonállatok a házban. El is nézelődik, leginkább az ágy különös funkcióján töprengve, de hát ugye ő a normálisnál sajnos több időt szokott ott tölteni egészségi okokból, ezért elképzelhetetlen, hogy ne legyen szépen vetett és hívogató, hogy kedvet hozzon egy kis lustálkodáshoz. Bámészkodása csupán a bögrék előkerüléséig tart, akkor az asztalhoz sétál. Szemöldökei felszaladnak.*
- Azt tudtam, hogy néhány hétköznapi tárgy készítéséhez használnak mágiát, de kőből még nem láttam bögrét, csak amolyan robosztus faragottat. Tényleg olyan apró tárgyat is lehet készíteni, mint egy gyűrű?
*Egyből előbújik belőle kíváncsi természete, s hogy egyik kezét szabaddá tegye, nekilát feltolatni az egyik székre. Még félig se jut, mikor észbe kap, hogy milyen modortalan már megint. Elfutja a pír az arcát és gyorsan ellép a széktől, mint aki a környéken se járt.*
- Jaj, bocsánat! Szabad?
*Ha az engedélyt megkapja, akkor újrakezdi a nehézkes helyfoglalást. Szegény gidácskának nem lehet jó élmény ez a sok izgés-mozgás, de cserébe kényelembe helyezheti magát Lyll ölében, és a szabad kéz több cirógatást is jelent. Először persze a térképet elteszi, és egy buksivakarás után kézbe veszi a kis méretű kőkorsót, s mindeközben figyelmesen végig hallgatja a fanövesztés esetét.*
- Nahát! És egyetlen fa elég volt? Milyen fajta és milyen magas volt? A rendes évszakciklus szerint termett?
*Ő mindjárt egy egész gyümölcsösben gondolkodik, s ez máris felvet egy problémát.*
- Mennyire nehéz egy gyümölcsfa növesztése? Mert teljesen átalakíthatná ez a varázslat a gyümölcskereskedelmet. Ha túl sok, akkor elértéktelenedik a piacon. Mégsem teszi. Gondolom, ennek oka van.
*Leteszi a megvizsgált bögrét az asztalra.*
- Nehéz volt megformázni? A kő közben lágy anyaggá vált, vagy pusztán a mágikus erők kényszerítették az új alakba? Jaj, bocsánat, hogy ilyen sokat kérdezek.
*Lesüti a szemeit, és inkább a kis patás pajtás abajgatását folytatja, szóhoz engedve a földmágust.*
//Kecskevarázs//
*Lyll nincs ennyire hozzászokva a természetben való tájékozódáshoz, precizitásra törekvése pedig sokszor viszi arra, hogy túlgondolja a dolgokat. Ezért voltak bonyodalmai az ide vezető úttal. Ha csak úgy magától bóklászott volna, talán ő is könnyebben idetalál. Ám neki komoly célja volt!
Tényleg enyhébb az idő idebent, az ácsorgásban a séta heve múlóban volt, talán épp egy ágynak eséstől menti meg Learon vendégszeretete, a pöttöm gnóm ugyanis hajlamos a gyengélkedésre. Még nem sok vidéki házban járt, vérbeli városi lány, ezért számára az efféle egyszerűség igazi kuriózum. Miként a haszonállatok a házban. El is nézelődik, leginkább az ágy különös funkcióján töprengve, de hát ugye ő a normálisnál sajnos több időt szokott ott tölteni egészségi okokból, ezért elképzelhetetlen, hogy ne legyen szépen vetett és hívogató, hogy kedvet hozzon egy kis lustálkodáshoz. Bámészkodása csupán a bögrék előkerüléséig tart, akkor az asztalhoz sétál. Szemöldökei felszaladnak.*
- Azt tudtam, hogy néhány hétköznapi tárgy készítéséhez használnak mágiát, de kőből még nem láttam bögrét, csak amolyan robosztus faragottat. Tényleg olyan apró tárgyat is lehet készíteni, mint egy gyűrű?
*Egyből előbújik belőle kíváncsi természete, s hogy egyik kezét szabaddá tegye, nekilát feltolatni az egyik székre. Még félig se jut, mikor észbe kap, hogy milyen modortalan már megint. Elfutja a pír az arcát és gyorsan ellép a széktől, mint aki a környéken se járt.*
- Jaj, bocsánat! Szabad?
*Ha az engedélyt megkapja, akkor újrakezdi a nehézkes helyfoglalást. Szegény gidácskának nem lehet jó élmény ez a sok izgés-mozgás, de cserébe kényelembe helyezheti magát Lyll ölében, és a szabad kéz több cirógatást is jelent. Először persze a térképet elteszi, és egy buksivakarás után kézbe veszi a kis méretű kőkorsót, s mindeközben figyelmesen végig hallgatja a fanövesztés esetét.*
- Nahát! És egyetlen fa elég volt? Milyen fajta és milyen magas volt? A rendes évszakciklus szerint termett?
*Ő mindjárt egy egész gyümölcsösben gondolkodik, s ez máris felvet egy problémát.*
- Mennyire nehéz egy gyümölcsfa növesztése? Mert teljesen átalakíthatná ez a varázslat a gyümölcskereskedelmet. Ha túl sok, akkor elértéktelenedik a piacon. Mégsem teszi. Gondolom, ennek oka van.
*Leteszi a megvizsgált bögrét az asztalra.*
- Nehéz volt megformázni? A kő közben lágy anyaggá vált, vagy pusztán a mágikus erők kényszerítették az új alakba? Jaj, bocsánat, hogy ilyen sokat kérdezek.
*Lesüti a szemeit, és inkább a kis patás pajtás abajgatását folytatja, szóhoz engedve a földmágust.*
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-13 09:04:38
Üzenet elküldve: 2018-11-13 09:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali fény//
*Néhány percig csak a szél süvít, ahogy Ragron kirobban az erdei útra. Sok víz lefolyt már az Erdőkerülőn, mióta először vágtáztak végig ezen az úton.*
~Az még talán vágta nem is volt.~
*Akkor Ragron kocogott, Taitos pedig az életéért küzdött odafent. Mára ez kicsit más. Taitos szinte fel is áll a nyeregben, egyik kezében botja, így csak fél kezével fogja a szíjakat. Az évek alatt összeszoktak, s már a warg is kerüli a társa fejét leütni képes faágakat. Futás közben szimatol, sőt, itt ott kicsit le is lassít oldalra nézve. Valószínűleg őzet lát.*
-Utána vadászol majd!
*Kiáltja előre, ahogy látótérbe kerül a fogadó.*
-Jobbra!
*Szól hű hátasának, az pedig, hogy a szóból, a dőlésből, vagy a szíjak minimális elmozdulásából tudja-e, nem tudni, de végül bekanyarodik a Vaskorsó elé, ahol Taitos megálljt is parancsol.*
*Néhány percig csak a szél süvít, ahogy Ragron kirobban az erdei útra. Sok víz lefolyt már az Erdőkerülőn, mióta először vágtáztak végig ezen az úton.*
~Az még talán vágta nem is volt.~
*Akkor Ragron kocogott, Taitos pedig az életéért küzdött odafent. Mára ez kicsit más. Taitos szinte fel is áll a nyeregben, egyik kezében botja, így csak fél kezével fogja a szíjakat. Az évek alatt összeszoktak, s már a warg is kerüli a társa fejét leütni képes faágakat. Futás közben szimatol, sőt, itt ott kicsit le is lassít oldalra nézve. Valószínűleg őzet lát.*
-Utána vadászol majd!
*Kiáltja előre, ahogy látótérbe kerül a fogadó.*
-Jobbra!
*Szól hű hátasának, az pedig, hogy a szóból, a dőlésből, vagy a szíjak minimális elmozdulásából tudja-e, nem tudni, de végül bekanyarodik a Vaskorsó elé, ahol Taitos megálljt is parancsol.*
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-12 18:19:54
Üzenet elküldve: 2018-11-12 18:19:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel, úton útfélen//
*A fürdést hamarabb befejezi, mint korábban, hűvösödik az idő, semmi kedve valami nyavalyát összeszedni. Kisétál a vízből, kissé megrázz magát, majd a nap felé fordulva hagyja, hogy a szél megszárítsa. Nem sieti el az öltözködést sem, közben végiggondolja a további terveit, mert valójában még a délután elején jár, talán mielőtt Synmirára indul sétál egyet. Fogalma sincs, hogy merre induljon, igazából korábbi beszélgetése jut eszébe Pyctával, még mielőtt kitört volna a káosz. ~ Hmm... káosz, mi?! ~ Göcög fel magában, s elindul a folyóparton egy kissé felfelé. Két kardja kényelmesen fekszik hátán, soha nem lehet tudni, hogy kibe botlik, jobb, ha nála van. Egy darabig sétál, míg már nincs is kedve visszafordulni.*
- Miért ne most? *Rántja meg a vállát.* Nekigyürkőzünk! *S máris gombóc van a torkában, mert lábai bizony Synmira felé viszik. Egy élete, egy halála.*
*A fürdést hamarabb befejezi, mint korábban, hűvösödik az idő, semmi kedve valami nyavalyát összeszedni. Kisétál a vízből, kissé megrázz magát, majd a nap felé fordulva hagyja, hogy a szél megszárítsa. Nem sieti el az öltözködést sem, közben végiggondolja a további terveit, mert valójában még a délután elején jár, talán mielőtt Synmirára indul sétál egyet. Fogalma sincs, hogy merre induljon, igazából korábbi beszélgetése jut eszébe Pyctával, még mielőtt kitört volna a káosz. ~ Hmm... káosz, mi?! ~ Göcög fel magában, s elindul a folyóparton egy kissé felfelé. Két kardja kényelmesen fekszik hátán, soha nem lehet tudni, hogy kibe botlik, jobb, ha nála van. Egy darabig sétál, míg már nincs is kedve visszafordulni.*
- Miért ne most? *Rántja meg a vállát.* Nekigyürkőzünk! *S máris gombóc van a torkában, mert lábai bizony Synmira felé viszik. Egy élete, egy halála.*
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-12 07:24:36
Üzenet elküldve: 2018-11-12 07:24:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Az elgondolást nagyon is jónak tartja, amivel Lyll a világhoz hozzááll, és az is egy jó dolog, hogy saját tudásában bízik csak. Az istenek gyakran hagyják cserben pártfogoltjukat, és Learon a maga bőrén úgy tapasztalta, hogy sokat segít neki az a bizonyos isten, amelyik védelmezi, mégis a legtöbbször a maga erejével kell kikecmeregnie a bajból, és csak akkor jön az isteni erő, ha már a leglehetetlenebb helyzetbe került. A pásztor egyébként sosem gondolta volna, hogy nehéz megtalálni a házát, hiszen valamiért mindig mindenki itt köt ki nála, ha keres valakit. Akár a fogadót, akár a Vezért, vagy helyi gazdákat. Központi helyen van a kis gazdasága. Talán nem is véletlenül kapott itt földet a mágus. Ahogy belépnek, nem sok dolog tárul a szemük elé. Egy kemence baloldalt, középen asztal, székekkel, jobboldalt egy ágy teli pakolva mindenféle dolgokkal, többnyire a sajtkészítés kellékei, az ágy mellett pedig bőrök és egyéb alváshoz szükséges dolgok. A pásztor sosem szokta meg igazán az ágyban való alvást, így mikor már lehetősége volt rá, akkor sem élt vele, aztán az ágyvégében láda, és a falon polcok, meg egy szekrény. Egészen pórias helyiség, de egy gazdának nem is kell több, hiszen amúgy csak aludni jár be, meg, hogy a dolgai meg ne ázzanak, azért van a tető. Amúgy meg, mint minden paraszt, ő is kint szokott üldögélni a ház előtt. Jelenleg még azon a farönkön, amit odatett magának, de ha végre eljut odáig, akkor majd a szép díszes padot elhozza Troddtól, hogy jövő nyárra már ott álljon az ajtó mellett. Milyen szép is lesz az! Két kőből készült fülesbögrét tesz ki az asztalra. Nem túlzottan szépek, bár csorbának sem mondhatóak.*
-Elnézést a bögre miatt, de a szép agyagkorsóim eltörtek, ezek meg csak amolyan gyorsan összetákolt edények! *Közben vizet kezd melegíteni, és egy darab fát rá is dob a tűzre.*
-Még az első munkáim egyike! *Mutatja fel saját ivóedényét.*
-Tudtad, hogy erre is alkalmas a mágia? Lehet vele bögrét készíteni. Vagy gyűrűt! *Mutatja fel a kezén lévő ékszert, amiben családja címere van.*
-Egész sor hasznosságra képes a föld ág. *Próbálja visszaterelni a beszélgetést eredeti témájához.*
-Mielőtt még nem tudtam varázsolni, sokkal több problémám volt. Nekem is, és másoknak is. Azóta már voltam egy környéken egy másik birtokon is, és növesztettem egy fát egy éhező családnak. Szerintem ilyen kicsiben kell elkezdeni azt a bizonyos világmegváltást!
//A mester nyomában//
*Az elgondolást nagyon is jónak tartja, amivel Lyll a világhoz hozzááll, és az is egy jó dolog, hogy saját tudásában bízik csak. Az istenek gyakran hagyják cserben pártfogoltjukat, és Learon a maga bőrén úgy tapasztalta, hogy sokat segít neki az a bizonyos isten, amelyik védelmezi, mégis a legtöbbször a maga erejével kell kikecmeregnie a bajból, és csak akkor jön az isteni erő, ha már a leglehetetlenebb helyzetbe került. A pásztor egyébként sosem gondolta volna, hogy nehéz megtalálni a házát, hiszen valamiért mindig mindenki itt köt ki nála, ha keres valakit. Akár a fogadót, akár a Vezért, vagy helyi gazdákat. Központi helyen van a kis gazdasága. Talán nem is véletlenül kapott itt földet a mágus. Ahogy belépnek, nem sok dolog tárul a szemük elé. Egy kemence baloldalt, középen asztal, székekkel, jobboldalt egy ágy teli pakolva mindenféle dolgokkal, többnyire a sajtkészítés kellékei, az ágy mellett pedig bőrök és egyéb alváshoz szükséges dolgok. A pásztor sosem szokta meg igazán az ágyban való alvást, így mikor már lehetősége volt rá, akkor sem élt vele, aztán az ágyvégében láda, és a falon polcok, meg egy szekrény. Egészen pórias helyiség, de egy gazdának nem is kell több, hiszen amúgy csak aludni jár be, meg, hogy a dolgai meg ne ázzanak, azért van a tető. Amúgy meg, mint minden paraszt, ő is kint szokott üldögélni a ház előtt. Jelenleg még azon a farönkön, amit odatett magának, de ha végre eljut odáig, akkor majd a szép díszes padot elhozza Troddtól, hogy jövő nyárra már ott álljon az ajtó mellett. Milyen szép is lesz az! Két kőből készült fülesbögrét tesz ki az asztalra. Nem túlzottan szépek, bár csorbának sem mondhatóak.*
-Elnézést a bögre miatt, de a szép agyagkorsóim eltörtek, ezek meg csak amolyan gyorsan összetákolt edények! *Közben vizet kezd melegíteni, és egy darab fát rá is dob a tűzre.*
-Még az első munkáim egyike! *Mutatja fel saját ivóedényét.*
-Tudtad, hogy erre is alkalmas a mágia? Lehet vele bögrét készíteni. Vagy gyűrűt! *Mutatja fel a kezén lévő ékszert, amiben családja címere van.*
-Egész sor hasznosságra képes a föld ág. *Próbálja visszaterelni a beszélgetést eredeti témájához.*
-Mielőtt még nem tudtam varázsolni, sokkal több problémám volt. Nekem is, és másoknak is. Azóta már voltam egy környéken egy másik birtokon is, és növesztettem egy fát egy éhező családnak. Szerintem ilyen kicsiben kell elkezdeni azt a bizonyos világmegváltást!
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-09 22:25:49
Üzenet elküldve: 2018-11-09 22:25:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1430
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1430
Játékstílus: Vakmerő
* Mindenféle népeket megismert, az tény. Az is, hogy egy jót evett és még jót is ivott. Mindig öröm hazatérni, csak hát… Attól, hogy rendkívüli (de igaz!) történeteket mesél ivócimboráinak, nem fogják átengedni a kapun. Arra meg várhat hogy Kaganék hazaérjenek és beengedjék! Meg aztán a pénze is fogytán van már (lehet, hogy nem kéne tízszeres árat fizetni minden korsó sörért és minden nap meghívni a népeket), úgyhogy. No, igen. Úgyhogy.
Hogy mi történt, az egy felettébb érdekes kérdés. Olyasmi ez, mint a Nagy Fényes Izé kérdése. Vannak, akik azt gondolják, hogy egy nagy fényes izé, mások szerint Ő a Nagy Fényes Izé. Morwont mindig is érdekelte ez a téma, egyszer még el is nevezte a nagy fényes izét. Hogy miként, azt nem tudni, de arra tisztán emlékszik, hogy elnevezte.
Visszatérve a megtörtént dolgok történetéhez: sajnos Morwon hasonlóképpen van velük is, mint azzal, amit nevezzünk mostantól csak napnak. Arra tisztán emlékszik ugyan, hogy valamilyen indíttatásból elindult, sőt! Még azt is tudja, hova indult! A szántóföldekre indult, mint minden valamirevaló óriás. Nos, igen. Felettébb jól emlékszik arra, hogy elindult, s arra is, hogy hova. Most pedig megy. Hogy miért? Nos…
Ez itt a kérdés. *
Hogy mi történt, az egy felettébb érdekes kérdés. Olyasmi ez, mint a Nagy Fényes Izé kérdése. Vannak, akik azt gondolják, hogy egy nagy fényes izé, mások szerint Ő a Nagy Fényes Izé. Morwont mindig is érdekelte ez a téma, egyszer még el is nevezte a nagy fényes izét. Hogy miként, azt nem tudni, de arra tisztán emlékszik, hogy elnevezte.
Visszatérve a megtörtént dolgok történetéhez: sajnos Morwon hasonlóképpen van velük is, mint azzal, amit nevezzünk mostantól csak napnak. Arra tisztán emlékszik ugyan, hogy valamilyen indíttatásból elindult, sőt! Még azt is tudja, hova indult! A szántóföldekre indult, mint minden valamirevaló óriás. Nos, igen. Felettébb jól emlékszik arra, hogy elindult, s arra is, hogy hova. Most pedig megy. Hogy miért? Nos…
Ez itt a kérdés. *
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-09 20:25:15
Üzenet elküldve: 2018-11-09 20:25:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Piac//
*A piacon aztán egyenesen a csizmadiák standjai felé veszi az irányt. Kiválaszt egy rokonszenves mesterembert, akinek aztán rövid időn belül idegeire megy igényeivel. A boldogtalan suszter abba még belemenne, hogy a kancellár által megálmodott lábbelit cserzett maihhinbőrből készítse, mert – mint Hubi részletesen kifejti neki – a Vashegy környékének éghajlatának ez felel meg leginkább. A réz díszszegecseknél, melyekbe savval kéne díszítő mintázatot maratni, betelik a pohár.*
- A csizma az csizma, uram, és nem ékszer. A kedves kisasszony biztosan meg lesz elégedve ezzel is, amit ajánlani tudok, és potom hatvan aranyba kerül.
*Nem arról van szó, hogy Hubi feminin külsőt kölcsönzött magának és úgy látogatott volna el a piacra, csupán elmondta, hogy a csizmát nem magának szánja. Akárhogy is, felmérgelődve hagyja magára a megkérgesedett lelkű kufárt. Jaj a tharg kézműiparnak, ha ilyen slendrián kezekbe kerül! Kisvártatva aztán rámosolygott a szerencse, és felfedezte Anmen Samelirot, a tímárok és cserzővargák doyenjét. Az ősz mesterrel aztán hosszasan társalogtak, érintve a bőrszakma jelenét és jövőjét a délvidéken, a pipadohány pácolásának leginkább előnyös fogásait is. Egy idő után csak ráébredtek, hogy voltaképpen mi is a kancellár látogatásának célja, így rövid úton meg is alkudnak eg pár, helyre női csizmára, amiért is Hubi leszámol 83 aranyat Sameliro mester (Mesélő (Májmétely)) kezébe.
Ezután már indulhatna is vissza a Vashegyre, de egy ékszerésznél egy pár csinos fülönfüggő kelti fel érdeklődését. Véleménye szerint ez igen jól állna Alyonak. Csupán a négyszáz aranyat sokallja érte, tehát alkudni próbál, melynek során nem mulasztja el megemlíteni, hogy az ötvöst kivételes megtiszteltetés érte, amennyiben a Vashegy kancellárja kíván vásárolni nála.*
- Ó, tehát te lennél Thargodar nagyúr kancellárja. *bólogat kellő tisztelettel a mester* A leányom már mesélt rólad.
*Hubi itt egy kicsit gyanakodni kezd.*
- Neked természetesen más árat mondhatok: nyolcszáz arany.
*Az ékszerész idegen nyelvű átkai még a fülében csengenek, amikor egy másik szakmabelinél egy míves munkával készült ezüsttükörre lel.
~Minden nő szereti az ilyesmit.~
Állapítja meg magában végtelen nagy tapasztalattal, így meg is vásárolja azt, valamint egy cvikkert is. Ez utóbbit magának, mert bár nem szorul rá, hogy ilyen olcsó fogásokkal kölcsönözzön magának intellektuális megjelenést, úgy véli, hogy igen jól áll neki. Ezért a két csecsebecséér további 470 aranyat hagy a kufárnál (Mesélő (Nyíl)), és most már valóban nincs semmi akadálya, hogy elinduljon haza.*
*A piacon aztán egyenesen a csizmadiák standjai felé veszi az irányt. Kiválaszt egy rokonszenves mesterembert, akinek aztán rövid időn belül idegeire megy igényeivel. A boldogtalan suszter abba még belemenne, hogy a kancellár által megálmodott lábbelit cserzett maihhinbőrből készítse, mert – mint Hubi részletesen kifejti neki – a Vashegy környékének éghajlatának ez felel meg leginkább. A réz díszszegecseknél, melyekbe savval kéne díszítő mintázatot maratni, betelik a pohár.*
- A csizma az csizma, uram, és nem ékszer. A kedves kisasszony biztosan meg lesz elégedve ezzel is, amit ajánlani tudok, és potom hatvan aranyba kerül.
*Nem arról van szó, hogy Hubi feminin külsőt kölcsönzött magának és úgy látogatott volna el a piacra, csupán elmondta, hogy a csizmát nem magának szánja. Akárhogy is, felmérgelődve hagyja magára a megkérgesedett lelkű kufárt. Jaj a tharg kézműiparnak, ha ilyen slendrián kezekbe kerül! Kisvártatva aztán rámosolygott a szerencse, és felfedezte Anmen Samelirot, a tímárok és cserzővargák doyenjét. Az ősz mesterrel aztán hosszasan társalogtak, érintve a bőrszakma jelenét és jövőjét a délvidéken, a pipadohány pácolásának leginkább előnyös fogásait is. Egy idő után csak ráébredtek, hogy voltaképpen mi is a kancellár látogatásának célja, így rövid úton meg is alkudnak eg pár, helyre női csizmára, amiért is Hubi leszámol 83 aranyat Sameliro mester (Mesélő (Májmétely)) kezébe.
Ezután már indulhatna is vissza a Vashegyre, de egy ékszerésznél egy pár csinos fülönfüggő kelti fel érdeklődését. Véleménye szerint ez igen jól állna Alyonak. Csupán a négyszáz aranyat sokallja érte, tehát alkudni próbál, melynek során nem mulasztja el megemlíteni, hogy az ötvöst kivételes megtiszteltetés érte, amennyiben a Vashegy kancellárja kíván vásárolni nála.*- Ó, tehát te lennél Thargodar nagyúr kancellárja. *bólogat kellő tisztelettel a mester* A leányom már mesélt rólad.
*Hubi itt egy kicsit gyanakodni kezd.*
- Neked természetesen más árat mondhatok: nyolcszáz arany.
*Az ékszerész idegen nyelvű átkai még a fülében csengenek, amikor egy másik szakmabelinél egy míves munkával készült ezüsttükörre lel.
~Minden nő szereti az ilyesmit.~
Állapítja meg magában végtelen nagy tapasztalattal, így meg is vásárolja azt, valamint egy cvikkert is. Ez utóbbit magának, mert bár nem szorul rá, hogy ilyen olcsó fogásokkal kölcsönözzön magának intellektuális megjelenést, úgy véli, hogy igen jól áll neki. Ezért a két csecsebecséér további 470 aranyat hagy a kufárnál (Mesélő (Nyíl)), és most már valóban nincs semmi akadálya, hogy elinduljon haza.
*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-07 14:35:03
Üzenet elküldve: 2018-11-07 14:35:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Nincs oka arra gondolni, hogy ilyen nagyot mondana neki a mester, ha nem lenne benne igazság. Csak hát nem minden nap találkozik a gnóm lánya feltámasztott emberrel. Eltart egy ideig, míg megemészti, főként a tudományos magyarázatok felé hajló elmével. Ezt a történetet egyszer szeretné hallani, de modortalanságnak érezné most azonnal kikövetelni.
A megjegyzéssel egyetért, bizony nem véletlenül szeretne saját képességeken alapuló és nem egy istenség szeszélyeitől függő úton járni. Bólogat hát.*
- Szerintem is.
*Restelkedését elűzi a barátságos hangvétel, bár egy kicsit megint zavarba hozza. Mégis szerényen mosolyogni kezd, majd egyetértőn bólint kétszer.*
- Az tényleg jól esne. Egy kicsit hosszú volt az út.
*Főként ilyen rövid lábakkal és alkalmatlan térképpel. No de legközelebb már könnyebb lesz idetalálnia a saját rajzával, ami a szütyők egyikében lapul. A fáradtsággal viszont nincs mit tenni. Hacsak nem szerez valahol egy alkalmas hátast, aminek nem sajnálna olykor a nyergébe ülni.*
- Igenis!
*Csillan fel a szeme boldogan az engedély birtokában. Gidácska - ahogy jobb híján magában nevezi - akkor hát marad a karjaiban, és valószínűleg hamarosan az ölében is, neki aztán nem kell kétszer mondani, hogy vigye magával. Főként, hogy a kis tünemény egyetért. Ha leszakadna már a karja, se tenné le, amíg jól érzi így magát.*
- No jó, akkor most bemegyünk együtt a gazdádhoz, jó? Ugye ilyen jól fogsz viselkedni?
*Gügyögi terveit, és kissé szorosabbra vonja ölelését, hogy ha meglepődne a kis patás a mozgástól, akkor is biztonságban maradjon. Óvatosan lépked rakományával apró lábain, csak egyszer botlik meg, de semmi komolyabb következménye nem lesz. Lyll derűs tekintete azért körbejár a többi jószágon, akik erre-arra ácsorognak, heverésznek, vagy épp mozgolódnak. Hosszan el tudná nézni őket, valószínűleg idővel a szénkréta is előkerülne. Szerencsére még a küszöb előtt eszébe jut, hogy nézzen az orra elé. Épp az utolsó pillanatban. Belépés után udvarias kíváncsisággal néz szét a házban, miféle helyen él a mesteri címek halmozója. És hol nem lesz neki útban.*
//A mester nyomában//
*Nincs oka arra gondolni, hogy ilyen nagyot mondana neki a mester, ha nem lenne benne igazság. Csak hát nem minden nap találkozik a gnóm lánya feltámasztott emberrel. Eltart egy ideig, míg megemészti, főként a tudományos magyarázatok felé hajló elmével. Ezt a történetet egyszer szeretné hallani, de modortalanságnak érezné most azonnal kikövetelni.
A megjegyzéssel egyetért, bizony nem véletlenül szeretne saját képességeken alapuló és nem egy istenség szeszélyeitől függő úton járni. Bólogat hát.*
- Szerintem is.
*Restelkedését elűzi a barátságos hangvétel, bár egy kicsit megint zavarba hozza. Mégis szerényen mosolyogni kezd, majd egyetértőn bólint kétszer.*
- Az tényleg jól esne. Egy kicsit hosszú volt az út.
*Főként ilyen rövid lábakkal és alkalmatlan térképpel. No de legközelebb már könnyebb lesz idetalálnia a saját rajzával, ami a szütyők egyikében lapul. A fáradtsággal viszont nincs mit tenni. Hacsak nem szerez valahol egy alkalmas hátast, aminek nem sajnálna olykor a nyergébe ülni.*
- Igenis!
*Csillan fel a szeme boldogan az engedély birtokában. Gidácska - ahogy jobb híján magában nevezi - akkor hát marad a karjaiban, és valószínűleg hamarosan az ölében is, neki aztán nem kell kétszer mondani, hogy vigye magával. Főként, hogy a kis tünemény egyetért. Ha leszakadna már a karja, se tenné le, amíg jól érzi így magát.*
- No jó, akkor most bemegyünk együtt a gazdádhoz, jó? Ugye ilyen jól fogsz viselkedni?
*Gügyögi terveit, és kissé szorosabbra vonja ölelését, hogy ha meglepődne a kis patás a mozgástól, akkor is biztonságban maradjon. Óvatosan lépked rakományával apró lábain, csak egyszer botlik meg, de semmi komolyabb következménye nem lesz. Lyll derűs tekintete azért körbejár a többi jószágon, akik erre-arra ácsorognak, heverésznek, vagy épp mozgolódnak. Hosszan el tudná nézni őket, valószínűleg idővel a szénkréta is előkerülne. Szerencsére még a küszöb előtt eszébe jut, hogy nézzen az orra elé. Épp az utolsó pillanatban. Belépés után udvarias kíváncsisággal néz szét a házban, miféle helyen él a mesteri címek halmozója. És hol nem lesz neki útban.*
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-07 07:29:49
Üzenet elküldve: 2018-11-07 07:29:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Szinte mindenkiből ezt váltja ki Learon története, de mivel elég sok embernek elmesélte már, legalább négynek, így rá tudott jönni, hogy bizony hiába az elsőre hihetetlenség, az emberek hisznek a tényeknek és a valóságnak. A visszakérdezésre nem is felel, csupán bólint kissé, de vélhetően így is csak költői kérdésről lehet szó, ugyanis még sosem hallott erre olyan választ senkitől, hogy „Nem, csak hazudtam! ”.* ~Minek is mondanám el akkor, ha nem lenne igaz?~
-Biztosabb tudást is ad! *Húzza féloldalas mosolyra száját. Ez a mágia még sosem hagyta cserben. Gyakorlatilag még nem is volt olyan, hogy egy varázslást elvétett volna. Talán tényleg istenadta tehetsége van hozzá. A szemlesütésből és elvörösödésből a Sajt-mester egyébként egészen mást vesz ki, és saját személyes bájának tudja be a lány zavarát.*
-Persze, hogy alkalmas! Ilyen kedves lánykáknak, mint te Lylli, mindig nyitva álla birtokom, az meg főleg jó, hogy ilyen érdekes beszédtémát hoztál magaddal! *Mosolyog biztatóan.*
-Bármikor visszajöhetsz, most azonban, ha nem probléma, folytassuk bent egy csésze tea mellett! *Ezzel meg is indul a háza felé, és azt már csak a szeme sarkából látja, hogy a lány megpróbálja lerakni a gidát, aki azonban nem tágít a karjaiból. Ilyenek Learon kecskéi szinte mind. Emberbarátak és ha megkedvelnek valakit, akkor el se akarnak menni a közeléből.*
-Nyugodtan hozzad őt is, nem probléma! *Fordul meg az ajtóból a pásztor.*
//A mester nyomában//
*Szinte mindenkiből ezt váltja ki Learon története, de mivel elég sok embernek elmesélte már, legalább négynek, így rá tudott jönni, hogy bizony hiába az elsőre hihetetlenség, az emberek hisznek a tényeknek és a valóságnak. A visszakérdezésre nem is felel, csupán bólint kissé, de vélhetően így is csak költői kérdésről lehet szó, ugyanis még sosem hallott erre olyan választ senkitől, hogy „Nem, csak hazudtam! ”.* ~Minek is mondanám el akkor, ha nem lenne igaz?~
-Biztosabb tudást is ad! *Húzza féloldalas mosolyra száját. Ez a mágia még sosem hagyta cserben. Gyakorlatilag még nem is volt olyan, hogy egy varázslást elvétett volna. Talán tényleg istenadta tehetsége van hozzá. A szemlesütésből és elvörösödésből a Sajt-mester egyébként egészen mást vesz ki, és saját személyes bájának tudja be a lány zavarát.*
-Persze, hogy alkalmas! Ilyen kedves lánykáknak, mint te Lylli, mindig nyitva álla birtokom, az meg főleg jó, hogy ilyen érdekes beszédtémát hoztál magaddal! *Mosolyog biztatóan.*
-Bármikor visszajöhetsz, most azonban, ha nem probléma, folytassuk bent egy csésze tea mellett! *Ezzel meg is indul a háza felé, és azt már csak a szeme sarkából látja, hogy a lány megpróbálja lerakni a gidát, aki azonban nem tágít a karjaiból. Ilyenek Learon kecskéi szinte mind. Emberbarátak és ha megkedvelnek valakit, akkor el se akarnak menni a közeléből.*
-Nyugodtan hozzad őt is, nem probléma! *Fordul meg az ajtóból a pásztor.*
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-06 20:00:37
Üzenet elküldve: 2018-11-06 20:00:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Van egy olyan érzése, hogy Kagan nemigen figyel a szavaira. Beszélhet ő itt neki akármiről, kebleinek társasága úgy tűnik, szórakoztatóbb a férfi számára, mint holmi szövegelést hallgatni. Végül is nem hibáztatja érte, meg hát tetszik is neki a dolog. A kérdésére intézett válasz hallatán pimaszul tekint rá. Talán tényleg két hétig fognak itt maradni.*
- Az attól függ, mit jelent az asszonyi kötelesség.
*Persze ez nem marad magyarázat nélkül, mert Kagan máris taglalni kezdi azt. Erre felkuncog, részben azért, mert csiklandozza a fülét, másrészt mert kedvére való ez a sok malackodás. Arra persze bedurcázik, hogy ő legyen felül, ám ebben a durcáskodásban és malackodásban mégis fölé mászik és pusziszörnnyé változik, majd csókokkal kezdi elhalmozni a férfi arcát és ajkait.*
- Mikre nem jó egy tégely szakállolaj... Ez valami tharg találmány?
*Már ami a használatát illeti. Mert ha igen, elkönyveli magában, hogy ezek a thargok nagyon leleményesek. Most gondol egyet és elhatározza, hogy ő is leleményes lesz. Csókjaival, kezének lágy érintésével és simogatásával elkezd lefelé haladni párja testén. Tapasztalatlan még, bizonyosan béna lesz, de igyekszik nem erre gondolni, hanem hogy kezének, de legfőképp szájának közreműködésével örömöt okozzon a férfinek.
Persze az sem elfeledendő tény, mely szerint így kívánja Kagan Thargodar tudtára adni, hogy szája voltaképpen nem csak fölösleges fecsegésre alkalmas, így hát legjobb képességei szerint teszi, amit tennie kell.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Van egy olyan érzése, hogy Kagan nemigen figyel a szavaira. Beszélhet ő itt neki akármiről, kebleinek társasága úgy tűnik, szórakoztatóbb a férfi számára, mint holmi szövegelést hallgatni. Végül is nem hibáztatja érte, meg hát tetszik is neki a dolog. A kérdésére intézett válasz hallatán pimaszul tekint rá. Talán tényleg két hétig fognak itt maradni.*
- Az attól függ, mit jelent az asszonyi kötelesség.
*Persze ez nem marad magyarázat nélkül, mert Kagan máris taglalni kezdi azt. Erre felkuncog, részben azért, mert csiklandozza a fülét, másrészt mert kedvére való ez a sok malackodás. Arra persze bedurcázik, hogy ő legyen felül, ám ebben a durcáskodásban és malackodásban mégis fölé mászik és pusziszörnnyé változik, majd csókokkal kezdi elhalmozni a férfi arcát és ajkait.*
- Mikre nem jó egy tégely szakállolaj... Ez valami tharg találmány?
*Már ami a használatát illeti. Mert ha igen, elkönyveli magában, hogy ezek a thargok nagyon leleményesek. Most gondol egyet és elhatározza, hogy ő is leleményes lesz. Csókjaival, kezének lágy érintésével és simogatásával elkezd lefelé haladni párja testén. Tapasztalatlan még, bizonyosan béna lesz, de igyekszik nem erre gondolni, hanem hogy kezének, de legfőképp szájának közreműködésével örömöt okozzon a férfinek.
Persze az sem elfeledendő tény, mely szerint így kívánja Kagan Thargodar tudtára adni, hogy szája voltaképpen nem csak fölösleges fecsegésre alkalmas, így hát legjobb képességei szerint teszi, amit tennie kell.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344