Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 72 (1421. - 1440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1440. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 20:46:16
Üzenet elküldve: 2018-12-03 20:46:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae nagyon-nagyon kényelmetlenül érzi magát Dora társaságában és ez a kényelmetlen érzés egyre csak fokozódik, ahogyan az idő telik. A folyamatos gúnyolódás akkor is kellemetlen lenne, ha képes lenne vállrándítással túllépni a dolgon, de ő sajnos nem képes ilyesmire. Az arcvonásait viszont valami csoda folytán képes uralni, legalábbis egyelőre. Egynémely cselekvését viszont nemigen, így beletúr a saját hajába az öt ujjával, halánték-tájékon, még hogy "jól fésült frizura", jól nem, csak fésült. Jól fésült frizurája akkor volt, mikor még a városban élt, akkor a szolgáló minden reggel gondosan kontyba fésülte a világosbarna tincsek egy részét a feje tetején, a maradékot pedig hibátlan csigákba rendezte. Különleges alkalmakkor gyöngyök is kerültek a hajába, tiara a fejére.*
- Igyekszem udvariasan beszélni.
*Hangja kicsit talán száraz, de hát tényleg feszélyezve érzi magát és nem is esik jól neki, hogy gúnyolódnak rajta.*
- Relael, igen ismerem. Futólag. Lenyűgöző szépség. Mint az elfek általában.
*Ráadásul olyan dús keblekkel áldotta meg a természet, hogy még Aenae is nagyon nehezen vette le a szemét a nő dekoltázsáról. Ennek ellenére ő furcsának találja az említettet, talán azért, amit a baltásgyilkos fajtársához fűződő vonzalmáról mondott.*
- Jajj nem úgy értettem, hogy nagy.
*Érzi, hogy elvörösödik az arca, kezeit is a szája elé kapja, merthogy lehet, hogy csak ő gondolta úgy, hogy Dora úgy gondolta. Ez ráadásul duplán arcpirító.*
- Mármint, hogy persze úgy is... Egek...
*Érzi, hogy csak egyre rosszabb lesz, ahogyan magyarázza, úgyhogy inkább csöndben marad, addig sem bukik ki a száján semmi sületlenség.*
- Hátőizé, egy bárdot sem ismerek.
*Topázsárga tekintete a kalapon állapodik meg.*
- És soha semmit nem loptam el.
*Egy lovat ugyan meglovasított a családi istállóból, de hát családi istálló, az csak nem számít lopásnak, illetve ő eddig nem fogta fel annak.*
- Az elfek mindig szépek. Meg elérhetetlenek. Csak egy rondát láttam, tőle a hideg is kirázott.
*Az imént említett Relael szívének szottya, pont ezért nem is érti a nő vonzalmát, nem mintha az ilyen érzésekben lenne bármi racionalitás, de Syoud nem csak randa, de ijesztő is.*
- Lehet, hogy láttad már, mert helyi...
*Ad egy gyors személyleírást Syoudról.*
*Aenae nagyon-nagyon kényelmetlenül érzi magát Dora társaságában és ez a kényelmetlen érzés egyre csak fokozódik, ahogyan az idő telik. A folyamatos gúnyolódás akkor is kellemetlen lenne, ha képes lenne vállrándítással túllépni a dolgon, de ő sajnos nem képes ilyesmire. Az arcvonásait viszont valami csoda folytán képes uralni, legalábbis egyelőre. Egynémely cselekvését viszont nemigen, így beletúr a saját hajába az öt ujjával, halánték-tájékon, még hogy "jól fésült frizura", jól nem, csak fésült. Jól fésült frizurája akkor volt, mikor még a városban élt, akkor a szolgáló minden reggel gondosan kontyba fésülte a világosbarna tincsek egy részét a feje tetején, a maradékot pedig hibátlan csigákba rendezte. Különleges alkalmakkor gyöngyök is kerültek a hajába, tiara a fejére.*
- Igyekszem udvariasan beszélni.
*Hangja kicsit talán száraz, de hát tényleg feszélyezve érzi magát és nem is esik jól neki, hogy gúnyolódnak rajta.*
- Relael, igen ismerem. Futólag. Lenyűgöző szépség. Mint az elfek általában.
*Ráadásul olyan dús keblekkel áldotta meg a természet, hogy még Aenae is nagyon nehezen vette le a szemét a nő dekoltázsáról. Ennek ellenére ő furcsának találja az említettet, talán azért, amit a baltásgyilkos fajtársához fűződő vonzalmáról mondott.*
- Jajj nem úgy értettem, hogy nagy.
*Érzi, hogy elvörösödik az arca, kezeit is a szája elé kapja, merthogy lehet, hogy csak ő gondolta úgy, hogy Dora úgy gondolta. Ez ráadásul duplán arcpirító.*
- Mármint, hogy persze úgy is... Egek...
*Érzi, hogy csak egyre rosszabb lesz, ahogyan magyarázza, úgyhogy inkább csöndben marad, addig sem bukik ki a száján semmi sületlenség.*
- Hátőizé, egy bárdot sem ismerek.
*Topázsárga tekintete a kalapon állapodik meg.*
- És soha semmit nem loptam el.
*Egy lovat ugyan meglovasított a családi istállóból, de hát családi istálló, az csak nem számít lopásnak, illetve ő eddig nem fogta fel annak.*
- Az elfek mindig szépek. Meg elérhetetlenek. Csak egy rondát láttam, tőle a hideg is kirázott.
*Az imént említett Relael szívének szottya, pont ezért nem is érti a nő vonzalmát, nem mintha az ilyen érzésekben lenne bármi racionalitás, de Syoud nem csak randa, de ijesztő is.*
- Lehet, hogy láttad már, mert helyi...
*Ad egy gyors személyleírást Syoudról.*
1439. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 20:20:50
Üzenet elküldve: 2018-12-03 20:20:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A bálvány nyomában//
* Az egy-két lépést Grotg megteszi, de csak azért, mert kevés. Persze két óriáslépés kérdőjeles, hogy mennyire kevés valójában, de most tényleg távolabb kerül, és onnan figyeli a dolgot. Meglepi a hirtelen ruhaledobás, nem várta, és el is kapja a fejét, hogy ne bámulja a kis emberkét. De hamar visszapillant, mert így nem lát semmit, de nagyon érdekli a bűbájozás. Figyeli a tüzet, meg a hajlongó nőt, és hallgatja az ismeretlen szavakat, amikhez nem tud jelentést társítani. Az ének egészen lenyűgözi, tényleg érdekes, és leköti a figyelmét. A fejét ingatja is a dallamra, és csak erős akaraterővel tudja leküzdeni a vágyat, hogy a lábával doboljon is hozzá. Egy ideig. Aztán már mély dobkísérethez hasonló hangon dübögnek az óriás lépései a földön, reméli, hogy nem fogja ezzel kizökkenteni Tepist. Amikor a nagypatikából szerzett poron megosztozik a tűzzel a nő, akkor feszülten figyel, hogy na most mi lesz. Meglepi őt, amikor hirtelen elkiáltja magát, mivel az óriás semmit sem lát a tűzben, nem is hall. Alighanem az lehet az oka, hogy ő nem hívő vagy valami hasonló. *
- Mit mond? * Kérdezi halkan, és közben óvatosan közelebb araszol. Tényleg kíváncsi teremtés ez a Grotg. *
* Az egy-két lépést Grotg megteszi, de csak azért, mert kevés. Persze két óriáslépés kérdőjeles, hogy mennyire kevés valójában, de most tényleg távolabb kerül, és onnan figyeli a dolgot. Meglepi a hirtelen ruhaledobás, nem várta, és el is kapja a fejét, hogy ne bámulja a kis emberkét. De hamar visszapillant, mert így nem lát semmit, de nagyon érdekli a bűbájozás. Figyeli a tüzet, meg a hajlongó nőt, és hallgatja az ismeretlen szavakat, amikhez nem tud jelentést társítani. Az ének egészen lenyűgözi, tényleg érdekes, és leköti a figyelmét. A fejét ingatja is a dallamra, és csak erős akaraterővel tudja leküzdeni a vágyat, hogy a lábával doboljon is hozzá. Egy ideig. Aztán már mély dobkísérethez hasonló hangon dübögnek az óriás lépései a földön, reméli, hogy nem fogja ezzel kizökkenteni Tepist. Amikor a nagypatikából szerzett poron megosztozik a tűzzel a nő, akkor feszülten figyel, hogy na most mi lesz. Meglepi őt, amikor hirtelen elkiáltja magát, mivel az óriás semmit sem lát a tűzben, nem is hall. Alighanem az lehet az oka, hogy ő nem hívő vagy valami hasonló. *
- Mit mond? * Kérdezi halkan, és közben óvatosan közelebb araszol. Tényleg kíváncsi teremtés ez a Grotg. *
1438. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 19:58:51
Üzenet elküldve: 2018-12-03 19:58:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Sejtette, hogy nem fogják díjazni a tettét, Kriyon viselkedése azonban határozottan meglepi, így ösztönösen hátrálni kezd, méghozzá Tizio irányába. Lépegetés közben egy pillanatra kezei is elkezdenek az emlegetett testrész felé vándorolni, hogy megvédje azt, ám még időben észbe kap, és inkább csak leengedi maga mellé őket.*
- Hogy beszélsz?! *csattan fel hirtelen a cifra káromkodás hallatán, majd kissé magába száll, elvégre elismeri, némiképp jogos a férfi felháborodása* Nyugalom, ez még nem a világvége! Különben is, most végre legalább lenne időd a komoly dolgokra is. Kezdhetnél valami hasznosat magaddal! *kezd bele védőbeszédébe, ahogy kissé összeszedi magát a ránézésre igencsak ijesztő tűzmágus látványa okozta sokkból. A távolságot azonban továbbra is igyekszik tartani, vagyis inkább kicsivel még meg is toldani, egészen addig, míg neki nem ütközik a fának, amelynek Tizio is nekidőlt.*
- Mi a...? *fordul hátra, hogy mi állt menekülése útjába, tökéletesen meglepődve azon, hogy a fa, ami eddig is a közelében volt, most még közelebb került hozzá. ~Buta! Még szép, hogy most is itt van!~ gondolja magában, majd lepillant Tiziora. Amíg a férfi vonásait szemléli magasból, azon vívódik, mi legyen a következő lépése, ugyanis míg Kriyon egyre ijesztőbbnek, addig Tizio egyre kedvesebbnek tűnik a szemében*
- Talán igazad van... *feleli bizonytalan hangon, ahogy végül úgy dönt, beadja a derekát, és lekuporodik a fa tövébe, precízen tartva az arasznyi távolságot a férfitól, nehogy véletlen is hozzáérjen. Bár általában nincs gondja az érintéssel, a férfi előkelő öltözete és származása erősen feszélyezi, ráadásul agya egy eldugott szegletében megvetett apja emlékét juttatja eszébe. Abban bízik, Kriyon egyszer elunja a céltalan semmittevést, és elindul haza, akkor pedig ő is megtudja, merre kellett volna mennie.*
*Sejtette, hogy nem fogják díjazni a tettét, Kriyon viselkedése azonban határozottan meglepi, így ösztönösen hátrálni kezd, méghozzá Tizio irányába. Lépegetés közben egy pillanatra kezei is elkezdenek az emlegetett testrész felé vándorolni, hogy megvédje azt, ám még időben észbe kap, és inkább csak leengedi maga mellé őket.*
- Hogy beszélsz?! *csattan fel hirtelen a cifra káromkodás hallatán, majd kissé magába száll, elvégre elismeri, némiképp jogos a férfi felháborodása* Nyugalom, ez még nem a világvége! Különben is, most végre legalább lenne időd a komoly dolgokra is. Kezdhetnél valami hasznosat magaddal! *kezd bele védőbeszédébe, ahogy kissé összeszedi magát a ránézésre igencsak ijesztő tűzmágus látványa okozta sokkból. A távolságot azonban továbbra is igyekszik tartani, vagyis inkább kicsivel még meg is toldani, egészen addig, míg neki nem ütközik a fának, amelynek Tizio is nekidőlt.*
- Mi a...? *fordul hátra, hogy mi állt menekülése útjába, tökéletesen meglepődve azon, hogy a fa, ami eddig is a közelében volt, most még közelebb került hozzá. ~Buta! Még szép, hogy most is itt van!~ gondolja magában, majd lepillant Tiziora. Amíg a férfi vonásait szemléli magasból, azon vívódik, mi legyen a következő lépése, ugyanis míg Kriyon egyre ijesztőbbnek, addig Tizio egyre kedvesebbnek tűnik a szemében*
- Talán igazad van... *feleli bizonytalan hangon, ahogy végül úgy dönt, beadja a derekát, és lekuporodik a fa tövébe, precízen tartva az arasznyi távolságot a férfitól, nehogy véletlen is hozzáérjen. Bár általában nincs gondja az érintéssel, a férfi előkelő öltözete és származása erősen feszélyezi, ráadásul agya egy eldugott szegletében megvetett apja emlékét juttatja eszébe. Abban bízik, Kriyon egyszer elunja a céltalan semmittevést, és elindul haza, akkor pedig ő is megtudja, merre kellett volna mennie.*
1437. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 19:58:17
Üzenet elküldve: 2018-12-03 19:58:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha a kalapjáról van szó, Dora nem ismer tréfát, és eléggé sértődékeny is, úgyhogy egy pillanatra eltöpreng, hogy magára vegye-e Kagaenae megjegyzését a nem divatos kalapjával kapcsolatban, vagy inkább vegye különlegesnek a holmit. Úgy gondolja, jobb a békesség, és megmarad utóbbinál. Az viszont, hogy a lány nem a klasszikus „nemes hölgy” kategóriája, meglepi egy kissé.*
- Kezdek attól tartani, hogy fogalmam sincs, ki nemes és ki nem. *Elneveti magát saját butaságán.* Már megbocsáss, de az én szememben mindenki annak számít, aki szép, könnyed öltözéket hord, jól fésült frizurája van, és olyan udvariasan beszél, mint te. Megértem, hogy egy vagyonos családban a rangvásárlás is fontos, de van valami, ami azon túl is nemessé tesz egy hölgyet.
*Dora persze néhány szempontot elhallgat, például szerinte mindenki nemes hölgy, akinek nem kell azon töprengenie, mit eszik holnap, vagy akinek soha nem kell a sárban turkálni, esetleg dolgozni. A lelke mélyén ő is ilyen életre vágyna, de hát nem ez jutott neki.*
- Azt hiszem, ismered Relaelt, például vele volt egy hasonló beszélgetésem. *Teszi hozzá, és szája széle felfelé szalad, egy sokat eláruló mosolyba.* Nagyon jó benyomást tett rám. Kicsit sok bort ittunk, de… Nagyon jó benyomást. Igen.
*Kagaenae érdekesen számol be az udvarlójáról, legalább is Dorát a legkevésbé a méretei érdekelnék, de hát ha neki jól esik ezt közölni, akkor kár lenne vele vitatkozni. Azonban van benne valami olyan naiv és aranyos, hogy muszáj elmosolyodnia.*
- Jól hangzik, a nagy jó. *Vigyorog.* Nekem is jól jönne egy szép nagy… elf udvarló. *Mondja, de megszeppenve Kagaenae-re pillant, úgy érzi, ez kicsit udvariatlan. A lány ember, nyilván nem kicsinyíteni akarta ezzel.* Az emberek nem vonzanak annyira, de úgy tudom, ez normális. Kivéve *böki az ujját az égre* ha bárd az illető. Van abban valami nagyon vonzó, ha nem is feltétlenül tudnám megmondani, mi az.
*Egy kicsit töpreng, tekintete a fák közé téved, és felkap a földről egy lehullott levelet, aztán a száránál fogva az ujjával jobbra-balra pörgeti. Először a drága Rodario, majd valahogy Pycta jut eszébe – az erdő az ő világa, az odaúton sokat beszélgettek erről. Nem mintha lett volna bármi esélye is a lánynak, elvégre ő felvágni szereti az állatokat, nem becézgetni, meg… A fene se tudja, mit csinál egy ilyen jóképű elf a természetben.*
- Egyszer megismertem valakit… Egy nagyon szép elf bárd volt, és gyönyörűen énekelt. Sok időt töltöttünk együtt, tőle loptam a kalapomat. Nála szebbet csak egyet láttam, de ő olyan elérhetetlennek, makulátlannak tűnt. Egész úton csak pár szót beszéltünk, de bölcs volt, a szavai mind a fejemben ragadtak. Pedig ritkán hallgatok másokra.
~ Aztán eltűnt, mint egy álom. Vajon hol lehet? ~
*Reméli, hogy ezzel a töprengésével talán jobb kedvre deríti a szomorú Kagaenae-t, de ha nem, azt is megértené valahol, elvégre nem valami barátféle, akivel leülnének megbeszélni az ilyesmi lányos dolgokat.*
*Ha a kalapjáról van szó, Dora nem ismer tréfát, és eléggé sértődékeny is, úgyhogy egy pillanatra eltöpreng, hogy magára vegye-e Kagaenae megjegyzését a nem divatos kalapjával kapcsolatban, vagy inkább vegye különlegesnek a holmit. Úgy gondolja, jobb a békesség, és megmarad utóbbinál. Az viszont, hogy a lány nem a klasszikus „nemes hölgy” kategóriája, meglepi egy kissé.*
- Kezdek attól tartani, hogy fogalmam sincs, ki nemes és ki nem. *Elneveti magát saját butaságán.* Már megbocsáss, de az én szememben mindenki annak számít, aki szép, könnyed öltözéket hord, jól fésült frizurája van, és olyan udvariasan beszél, mint te. Megértem, hogy egy vagyonos családban a rangvásárlás is fontos, de van valami, ami azon túl is nemessé tesz egy hölgyet.
*Dora persze néhány szempontot elhallgat, például szerinte mindenki nemes hölgy, akinek nem kell azon töprengenie, mit eszik holnap, vagy akinek soha nem kell a sárban turkálni, esetleg dolgozni. A lelke mélyén ő is ilyen életre vágyna, de hát nem ez jutott neki.*
- Azt hiszem, ismered Relaelt, például vele volt egy hasonló beszélgetésem. *Teszi hozzá, és szája széle felfelé szalad, egy sokat eláruló mosolyba.* Nagyon jó benyomást tett rám. Kicsit sok bort ittunk, de… Nagyon jó benyomást. Igen.
*Kagaenae érdekesen számol be az udvarlójáról, legalább is Dorát a legkevésbé a méretei érdekelnék, de hát ha neki jól esik ezt közölni, akkor kár lenne vele vitatkozni. Azonban van benne valami olyan naiv és aranyos, hogy muszáj elmosolyodnia.*
- Jól hangzik, a nagy jó. *Vigyorog.* Nekem is jól jönne egy szép nagy… elf udvarló. *Mondja, de megszeppenve Kagaenae-re pillant, úgy érzi, ez kicsit udvariatlan. A lány ember, nyilván nem kicsinyíteni akarta ezzel.* Az emberek nem vonzanak annyira, de úgy tudom, ez normális. Kivéve *böki az ujját az égre* ha bárd az illető. Van abban valami nagyon vonzó, ha nem is feltétlenül tudnám megmondani, mi az.
*Egy kicsit töpreng, tekintete a fák közé téved, és felkap a földről egy lehullott levelet, aztán a száránál fogva az ujjával jobbra-balra pörgeti. Először a drága Rodario, majd valahogy Pycta jut eszébe – az erdő az ő világa, az odaúton sokat beszélgettek erről. Nem mintha lett volna bármi esélye is a lánynak, elvégre ő felvágni szereti az állatokat, nem becézgetni, meg… A fene se tudja, mit csinál egy ilyen jóképű elf a természetben.*
- Egyszer megismertem valakit… Egy nagyon szép elf bárd volt, és gyönyörűen énekelt. Sok időt töltöttünk együtt, tőle loptam a kalapomat. Nála szebbet csak egyet láttam, de ő olyan elérhetetlennek, makulátlannak tűnt. Egész úton csak pár szót beszéltünk, de bölcs volt, a szavai mind a fejemben ragadtak. Pedig ritkán hallgatok másokra.
~ Aztán eltűnt, mint egy álom. Vajon hol lehet? ~
*Reméli, hogy ezzel a töprengésével talán jobb kedvre deríti a szomorú Kagaenae-t, de ha nem, azt is megértené valahol, elvégre nem valami barátféle, akivel leülnének megbeszélni az ilyesmi lányos dolgokat.*
1436. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 12:00:40
Üzenet elküldve: 2018-12-03 12:00:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Tizio józan állapotában fürge lenne és benne lenne az inger arra, hogy megakadályozza a lányt abban a borzasztó tettben, amit elkövet a bláz ellen.*
- Hjajj cicám. Felhúztad a barátomat. *Kriyon fel is pattant, ujjai groteszk görcsbe merevednek. ~Miatosz?~ Összehúzott szemmel nézi Kriyont és láthatóan viaskodik arcizmaival, hogy fel ne röhögjön.* - Ki kéne engeszteld. Bezony. *Hátradől, nekitámaszkodik a mögötte lévő fa vaskos törzsének, karjait felemeli, ujjait tarkója mögött összefonja, a lányt méregeti, szép formájú ajkain mosoly játszik.* - Elrontod a játékunk, aztán le is lépsz, mi? Pedig ha jól csalódom, akkor gőzöd sincs, hogy hol vagy. Tőlem persze keringj nyugodtan tovább a hidegben, ha nem ülsz le, akkor nem. ~Óóó, egy jó fenekelés.~ Gondolod, hogy fenekelni kéne? *Pillant az agyérgörcs határán álló békaszemű Kriyonra, aztán vissza lányra.* - Hát majd megfagy a szerencsétlen, gondolod, hogy nincs elég baja, még ki is porolnád a hátsóját? Jelzem cicám, ha leülnél, akkor nem férne hozzád, hogy elfenekeljen. *Felröhhint, de meg továbbra sem mozdul, a szelencéje a zsebében, és a bársonyzsákocskában lévő, bár a Kriyonénál jóval pocsékabb, anyagból még tudnak tekerni szívnivalót, ha akarnak, illetve az is lehet, hogy újdonsült barátjánál is akadnak még rejtett tartalékok, szóval ő nem is pattog emiatt és nem is lesz olyan ideges, mint Kriyon.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.03 12:42:25
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Tizio józan állapotában fürge lenne és benne lenne az inger arra, hogy megakadályozza a lányt abban a borzasztó tettben, amit elkövet a bláz ellen.*
- Hjajj cicám. Felhúztad a barátomat. *Kriyon fel is pattant, ujjai groteszk görcsbe merevednek. ~Miatosz?~ Összehúzott szemmel nézi Kriyont és láthatóan viaskodik arcizmaival, hogy fel ne röhögjön.* - Ki kéne engeszteld. Bezony. *Hátradől, nekitámaszkodik a mögötte lévő fa vaskos törzsének, karjait felemeli, ujjait tarkója mögött összefonja, a lányt méregeti, szép formájú ajkain mosoly játszik.* - Elrontod a játékunk, aztán le is lépsz, mi? Pedig ha jól csalódom, akkor gőzöd sincs, hogy hol vagy. Tőlem persze keringj nyugodtan tovább a hidegben, ha nem ülsz le, akkor nem. ~Óóó, egy jó fenekelés.~ Gondolod, hogy fenekelni kéne? *Pillant az agyérgörcs határán álló békaszemű Kriyonra, aztán vissza lányra.* - Hát majd megfagy a szerencsétlen, gondolod, hogy nincs elég baja, még ki is porolnád a hátsóját? Jelzem cicám, ha leülnél, akkor nem férne hozzád, hogy elfenekeljen. *Felröhhint, de meg továbbra sem mozdul, a szelencéje a zsebében, és a bársonyzsákocskában lévő, bár a Kriyonénál jóval pocsékabb, anyagból még tudnak tekerni szívnivalót, ha akarnak, illetve az is lehet, hogy újdonsült barátjánál is akadnak még rejtett tartalékok, szóval ő nem is pattog emiatt és nem is lesz olyan ideges, mint Kriyon.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.03 12:42:25
1435. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-03 10:43:27
Üzenet elküldve: 2018-12-03 10:43:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Már csak laza heherészésre futja a tüdőkapacitásából, nem is beszélve arról, hogy Nava egy buligyilkos.*
- Jól-jól! *helyesel Tiziónak, bár fogalma sincs, mire. Vigyora azonban azonnal eltűnik, amikor Nava kikapja a kezéből a gandzsát, és - a várakozással ellentétben - nem beleszív, hanem elnyomja.*
- Héjhéjhéj a faszomat, még legalább két kör volt benne! Anyádpicsáját! *háborodik fel pezsgő rikoltással.*
- Ó, hogy baszn... *fogcsikorgatásba fulladó harag, és lendületes felpattanás a padról. Ujjai mágikus támadópózba (vagyis fura, széttárt és görcsös ujjkombinációba) merevednek, de hirtelen nem talál olyan varázslatot, ami ár-érték arányban megfelelő lenne. Még betépve sem érzi úgy, hogy például Nava ruháinak felgyújtása arányban állna a tettel.*
- El kellene téged fenekelni, de úgy igazán. Fúbazdmegdepipalettem.
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Már csak laza heherészésre futja a tüdőkapacitásából, nem is beszélve arról, hogy Nava egy buligyilkos.*
- Jól-jól! *helyesel Tiziónak, bár fogalma sincs, mire. Vigyora azonban azonnal eltűnik, amikor Nava kikapja a kezéből a gandzsát, és - a várakozással ellentétben - nem beleszív, hanem elnyomja.*
- Héjhéjhéj a faszomat, még legalább két kör volt benne! Anyádpicsáját! *háborodik fel pezsgő rikoltással.*
- Ó, hogy baszn... *fogcsikorgatásba fulladó harag, és lendületes felpattanás a padról. Ujjai mágikus támadópózba (vagyis fura, széttárt és görcsös ujjkombinációba) merevednek, de hirtelen nem talál olyan varázslatot, ami ár-érték arányban megfelelő lenne. Még betépve sem érzi úgy, hogy például Nava ruháinak felgyújtása arányban állna a tettel.*
- El kellene téged fenekelni, de úgy igazán. Fúbazdmegdepipalettem.
1434. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:38:40
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:38:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karheia és Prexiar//
*Tényleg nem kellett volna ennyire ecsetelnie azt, hogy mi is történik, vagy csak jobb példát kellett volna keressen. Bár Prexiar nem tűnik ijedtnek, úgyhogy annyira nem lőtt félre.*
-Az ám, fúj. Az őslics egy varázsló, aki rettegve a halál gondolatától, félelmében sötét, néha tiltott eszközökhöz nyúlt, hogy a test természetes elmúlása, öregedése ne akadályozza hatalmának gyűjtésében. A liccsé válás szertartása véres, brutális és mindenekfelett gonosz rituálé, melynél a legtöbb esetben szükséges legalább egy szűz lány vagy tiszta lélek, mint áldozat. Kevés dolgot lehet ezen kívül tudni, hisz a tisztes mágusok a nyomait is inkább elégetik, minthogy rossz kezekbe kerüljön, de a lényeg, hogy eleinte liccsé válik, mely azt jelenti, hogy onnantól kezdve a saját mágikus energiáival tartja életben magát, nem pedig a fizikai szükségletekkel, mint az ivás, evés, pihenés. De itt nem ér véget a dolog, mivel az általános feltöltődése a testének fenntartására megy el, a mágiához használt hatalmat csak varázsitalokból, mely drága és sokat kell belőle innia vagy hasonló rituáléval töltheti. Az őslics minden olyan lics, ami ilyen formában több, mint száz évet létezett és a sötét rituálék nyomán a környezetében meghűl a levegő, a hátasok megvadulnak a közelében, állítólag, ha vízhez ér, az megposhad és a kenyér megpenészedik a kezében. Nem beszélve arról, hogy mágikus hatalma Abogr-al is vetekedhet. Sötét lenyomata messziről érezhető, így a legokosabb, amit tehetsz, ha elkerülöd.
*Úgy érzi, hogy Karheia kegyei közé nem ez a történet fogja visszarepíteni, de majd elfeledődik, ha sokat beszél másról. A Nozarin bácsit nem zavarja, inkább kedves gesztusként gondol erre. Na meg egy tíz éves gyereknek mindenki bácsi vagy néni. Magában röfög kicsit a gondolaton, amikor "Rheia néni" lesz a soron.*
~Rheia nem is hangzik rosszul.~
-Naná, hogy megszereztük! Azér mentünk!
*Ki is húzza magát büszkén, hisz a szerénység vagy szégyenlősség számára ismeretlen, távoli fogalom. Fenntartott orra le is konyul, amint a majmokról kérdezik. Sejthette volna, hogy belenyúlnak mindenbe, ami számára kellemetlen.*
-A lengőmajmok aljas kis lények. Leginkább emberre hasonlítanak, soványak és másfél-két láb magasak, ha a hátsó lábaikon állnak, de fejletlen lények, így a kezük is láb és a lábuk is kéz. Mindegyikkel tudnak fogni és imádnak lopni, főleg fényes tárgyakat. Testüket három ujjnyi iszapvörös bunda takarja és a farkuk, mely akár egy ötödik tolvajvégtag, még hosszabb is a lábánál. Ezek a gonosz lények bármire fel tudnak mászni, szeretik az ürülékükkel megdobálni, aki nem tetszik nekik és örömmel eszik ki az emberek hajából a fejtetveket, ami hasznos, de... nem gusztusos. Mivel tagadhatatlanul ügyesek, így amikor épp nem lopással szerzik meg a csillogó érméket gazdájuknak vagy maguknak, akkor nevetséges ruhákat hordanak és táncolva koldulnak vagy csak kizsarolják szomorú nézésükkel és nyöszörgő hangokkal az ennivalót az arra járók szájából. Gyakran kombinálják és beédesgetik magukat vándorokhoz, majd csak sokkal később veszed észre, hogy az erszényeddel távoztak el és már bottal ütheted a nyomuk. Nem szabad hinni a látszatnak, mert bár mindent megtesznek, hogy az ellenkezőjét hitessék el veled, gonosz, aljas és önző teremtmények.
*Nozar természetesen teljesen elfogulatlan, morálisan sziklaszilárd alapon rühelli Mikót, az egyik hajókapitány majmát, aki lebuktatta kártyacsalásban. A kis köpködő miatt majdnem fejének és testének kényes egyensúlya teljesen felbomlott. ~Kis görcs.~ Rágja még ellenszenvét, majd továbblép, hisz így soha nem jutnak a történet végére.*
-Igen, fekete és hőt árasztott magából és ha felütlegelted a fekete kemény kérgét, mint a kenyérnek, benne puha, vörösesen forró masszát láttál, mely egy pillanat alatt meggyújtott és megolvasztott mindent, ami belement. Beleértve Durro lapátját, amivel ásott az a hülye. Nem mintha itt el lehetett volna ásni a halottakat. Fák nagyon ritkásan voltak, mert amit nem égetett el a massza, mert mondjuk magasabban volt, azt megölte a szárazság és a forróság, így csak fekete csonkokat láttunk, melyek az érintéstől betörtek, mint a rossz szén. Mert... nos, azok is voltak. És itt nem voltak majmok, a gyöngyből kimunkált szobor ábrázolt lengőmajmot. Visszatérve, mivel először jártunk ilyen talajon és elég gyorsan elöntött minket a szárazság érzése a furcsa földön fekve, inkább a hajón szálltunk meg. Az éjszaka folyamán az őrszemünk felhívta a figyelmünk világító foltokra itt és ott a sötétben, gondoltuk valahol magától beszakadt a föld és azt látjuk, hisz kevés őrült tutajozna egy napot vagy úszna másfélszer annyit, hogy kiszáradva meghaljon a legellenségesebb átkozott földön, amire lépni lehet.
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.02 23:39:58
*Tényleg nem kellett volna ennyire ecsetelnie azt, hogy mi is történik, vagy csak jobb példát kellett volna keressen. Bár Prexiar nem tűnik ijedtnek, úgyhogy annyira nem lőtt félre.*
-Az ám, fúj. Az őslics egy varázsló, aki rettegve a halál gondolatától, félelmében sötét, néha tiltott eszközökhöz nyúlt, hogy a test természetes elmúlása, öregedése ne akadályozza hatalmának gyűjtésében. A liccsé válás szertartása véres, brutális és mindenekfelett gonosz rituálé, melynél a legtöbb esetben szükséges legalább egy szűz lány vagy tiszta lélek, mint áldozat. Kevés dolgot lehet ezen kívül tudni, hisz a tisztes mágusok a nyomait is inkább elégetik, minthogy rossz kezekbe kerüljön, de a lényeg, hogy eleinte liccsé válik, mely azt jelenti, hogy onnantól kezdve a saját mágikus energiáival tartja életben magát, nem pedig a fizikai szükségletekkel, mint az ivás, evés, pihenés. De itt nem ér véget a dolog, mivel az általános feltöltődése a testének fenntartására megy el, a mágiához használt hatalmat csak varázsitalokból, mely drága és sokat kell belőle innia vagy hasonló rituáléval töltheti. Az őslics minden olyan lics, ami ilyen formában több, mint száz évet létezett és a sötét rituálék nyomán a környezetében meghűl a levegő, a hátasok megvadulnak a közelében, állítólag, ha vízhez ér, az megposhad és a kenyér megpenészedik a kezében. Nem beszélve arról, hogy mágikus hatalma Abogr-al is vetekedhet. Sötét lenyomata messziről érezhető, így a legokosabb, amit tehetsz, ha elkerülöd.
*Úgy érzi, hogy Karheia kegyei közé nem ez a történet fogja visszarepíteni, de majd elfeledődik, ha sokat beszél másról. A Nozarin bácsit nem zavarja, inkább kedves gesztusként gondol erre. Na meg egy tíz éves gyereknek mindenki bácsi vagy néni. Magában röfög kicsit a gondolaton, amikor "Rheia néni" lesz a soron.*
~Rheia nem is hangzik rosszul.~
-Naná, hogy megszereztük! Azér mentünk!
*Ki is húzza magát büszkén, hisz a szerénység vagy szégyenlősség számára ismeretlen, távoli fogalom. Fenntartott orra le is konyul, amint a majmokról kérdezik. Sejthette volna, hogy belenyúlnak mindenbe, ami számára kellemetlen.*
-A lengőmajmok aljas kis lények. Leginkább emberre hasonlítanak, soványak és másfél-két láb magasak, ha a hátsó lábaikon állnak, de fejletlen lények, így a kezük is láb és a lábuk is kéz. Mindegyikkel tudnak fogni és imádnak lopni, főleg fényes tárgyakat. Testüket három ujjnyi iszapvörös bunda takarja és a farkuk, mely akár egy ötödik tolvajvégtag, még hosszabb is a lábánál. Ezek a gonosz lények bármire fel tudnak mászni, szeretik az ürülékükkel megdobálni, aki nem tetszik nekik és örömmel eszik ki az emberek hajából a fejtetveket, ami hasznos, de... nem gusztusos. Mivel tagadhatatlanul ügyesek, így amikor épp nem lopással szerzik meg a csillogó érméket gazdájuknak vagy maguknak, akkor nevetséges ruhákat hordanak és táncolva koldulnak vagy csak kizsarolják szomorú nézésükkel és nyöszörgő hangokkal az ennivalót az arra járók szájából. Gyakran kombinálják és beédesgetik magukat vándorokhoz, majd csak sokkal később veszed észre, hogy az erszényeddel távoztak el és már bottal ütheted a nyomuk. Nem szabad hinni a látszatnak, mert bár mindent megtesznek, hogy az ellenkezőjét hitessék el veled, gonosz, aljas és önző teremtmények.
*Nozar természetesen teljesen elfogulatlan, morálisan sziklaszilárd alapon rühelli Mikót, az egyik hajókapitány majmát, aki lebuktatta kártyacsalásban. A kis köpködő miatt majdnem fejének és testének kényes egyensúlya teljesen felbomlott. ~Kis görcs.~ Rágja még ellenszenvét, majd továbblép, hisz így soha nem jutnak a történet végére.*
-Igen, fekete és hőt árasztott magából és ha felütlegelted a fekete kemény kérgét, mint a kenyérnek, benne puha, vörösesen forró masszát láttál, mely egy pillanat alatt meggyújtott és megolvasztott mindent, ami belement. Beleértve Durro lapátját, amivel ásott az a hülye. Nem mintha itt el lehetett volna ásni a halottakat. Fák nagyon ritkásan voltak, mert amit nem égetett el a massza, mert mondjuk magasabban volt, azt megölte a szárazság és a forróság, így csak fekete csonkokat láttunk, melyek az érintéstől betörtek, mint a rossz szén. Mert... nos, azok is voltak. És itt nem voltak majmok, a gyöngyből kimunkált szobor ábrázolt lengőmajmot. Visszatérve, mivel először jártunk ilyen talajon és elég gyorsan elöntött minket a szárazság érzése a furcsa földön fekve, inkább a hajón szálltunk meg. Az éjszaka folyamán az őrszemünk felhívta a figyelmünk világító foltokra itt és ott a sötétben, gondoltuk valahol magától beszakadt a föld és azt látjuk, hisz kevés őrült tutajozna egy napot vagy úszna másfélszer annyit, hogy kiszáradva meghaljon a legellenségesebb átkozott földön, amire lépni lehet.
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.02 23:39:58
1433. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 22:41:41
Üzenet elküldve: 2018-12-02 22:41:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
-No, nem úgy van az!
*Jelenti ki jelentőségteljesen. Nem szeret ő erősködni, de ha az öreg beteg lesz akkor Trodd nem hagyja annyiban a dolgot és biztos elviszi vagy Arnulf atyához vagy megkeresi a torról, azt a sámánnak tűnő lányt. A kérdésre vállat von.*
-Nem mondanám. A folyó mellett a gázlónál.
*Meg hát errefelé másféle távolságok vannak. Trodd-nak Learon földje sincs messze. Pedig ha az öt hektáros földjén át kell gyalogolnia egy szomszédlátogatás miatt az nem kis séta. Ignác kérdésére bólint. Természetesen megitathatják. Ott lesz a folyó. Nem lesz abból probléma. Majd a témát Sfetts bácsi szokásához híven hirtelen váltja valami teljesen másra. Az a lány tényleg megmaradt az öregben.*
-Gondolom a vashegyen maradt a többi kisasszonnyal.
*Ez a leglogikusabb. Minek ment volna máshova ha ott biztonságban van. Az öreg szavaira is egy elég földhözragadt választ kap az öreg.*
-Nemes. Náluk másképp mennek a dolgok.
*Vagyis annyira nem. Falun is sokat számít a hozomány, de azért mégsem ugyan az. Meg a kihasználás is más. Persze lehet, hogy átverik meg ilyenek és jó lenne egy férfi mellé, de ahhoz kéne egy rangja béli. Vagy az egyik szülője. Akikkel ki tudja mi van. Trodd nem is ismerte úgy meg a lányt és nem is alakult ki benne az a féltés mint az öregben. Így csak időnként hátranéz jelezve, hogy figyel az öregre. És egyszer előre mutat.*
-Innen már látszik a halászkunyhó. Az a nagy.
-No, nem úgy van az!
*Jelenti ki jelentőségteljesen. Nem szeret ő erősködni, de ha az öreg beteg lesz akkor Trodd nem hagyja annyiban a dolgot és biztos elviszi vagy Arnulf atyához vagy megkeresi a torról, azt a sámánnak tűnő lányt. A kérdésre vállat von.*
-Nem mondanám. A folyó mellett a gázlónál.
*Meg hát errefelé másféle távolságok vannak. Trodd-nak Learon földje sincs messze. Pedig ha az öt hektáros földjén át kell gyalogolnia egy szomszédlátogatás miatt az nem kis séta. Ignác kérdésére bólint. Természetesen megitathatják. Ott lesz a folyó. Nem lesz abból probléma. Majd a témát Sfetts bácsi szokásához híven hirtelen váltja valami teljesen másra. Az a lány tényleg megmaradt az öregben.*
-Gondolom a vashegyen maradt a többi kisasszonnyal.
*Ez a leglogikusabb. Minek ment volna máshova ha ott biztonságban van. Az öreg szavaira is egy elég földhözragadt választ kap az öreg.*
-Nemes. Náluk másképp mennek a dolgok.
*Vagyis annyira nem. Falun is sokat számít a hozomány, de azért mégsem ugyan az. Meg a kihasználás is más. Persze lehet, hogy átverik meg ilyenek és jó lenne egy férfi mellé, de ahhoz kéne egy rangja béli. Vagy az egyik szülője. Akikkel ki tudja mi van. Trodd nem is ismerte úgy meg a lányt és nem is alakult ki benne az a féltés mint az öregben. Így csak időnként hátranéz jelezve, hogy figyel az öregre. És egyszer előre mutat.*
-Innen már látszik a halászkunyhó. Az a nagy.
1432. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 20:20:20
Üzenet elküldve: 2018-12-02 20:20:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Nozarin és Prexiar //
*Prexiar nagyon boldog, hogy kiállt mellette Csatangló nevének ügyében, Nozarin már kevésbé. Bűnbánóan mosolyog amikor a férfi szemei szúrósan megvillannak felé. Persze csak mókázott, de ismerik már egymást annyira, hogy sejtje ez jó lesz egy mondvacsinált oknak valamilyen büntetéshez. Lassacskán arra is rájön, hogyha Nozarin ilyen lelkesen osztogatja neki a fekete pontokat, akkor hamar tele lesz vele amúgy makulátlan lelke.
Bár jobban belegondolva egálban vannak, mert a férfi nagyon lelkesen magyaráz emberevő szörnyetegekről és tömény italokról, amik Karheia véleménye szerint nem gyermekfülnek való témák. Viszonozza is a már várt szúrós tekintetet, pontosan úgy ahogy azt kapta.*
- Jaj nem, én nem öltem szellemeket. Ők egyébként sem hinném, hogy megölhetőek. De mondhatni volt dolgom velük, gyakran kellett útmutatást kérnem tőlük, áldást, ilyesmiket.
*Továbbra is szűkszavú, mert még mindig nem akarja félbeszakítani a történetet. Közben persze észreveszi, hogy a kisfiú lebácsizza Nozarint, amint egyszerre végtelenül jól mulat és el is van ragadtatva a szerinte bájos megnevezéstől. Sejti, hogy ezzel a véleményével egyedül lesz.*
- Tyúk méretű gyöngyöt sem láttam még.
*Pislog elképedve és gyönyörködve képzeli el, hogy milyen szépséges lehet ilyen méretben, hiszen a kisebb verziója is lélegzetelállító, amit egyszer volt szerencséje véletlenül megpillantani. Azt tudja, hogy nagyon értékes tárgyak, többet nem igen. A lengőmajmokat is igyekszik elképzelni, bár nehezére esik. Nyilván mivel lengeni tudnak, ezért hosszú farkuk kell legyen az egyensúlyozáshoz, ezt már csak a macskák miatt is tudja. Többet nem igen tud elképzelni, leginkább kutyákhoz hasonlónak gondolja, bár a kutyák kedves lények.*
- De miért, milyenek pontosan a lengőmajmok?
*Nézi a férfi reakcióját, a bosszús arcát és nem is érti, hogy pár aprócska - vagy talán nagyméretű? - élőlény, hogy válthat ki ilyen mélység ellenszenvet. Átengedi újra a szót a szőke gyermeknek, amikor az megmozdul és emiatt reflexszerűen pillant rá.*
- Na mi a baj Prexi, miért vakarózol? Fürödtél te rendesen?
*Prexiar nagyon boldog, hogy kiállt mellette Csatangló nevének ügyében, Nozarin már kevésbé. Bűnbánóan mosolyog amikor a férfi szemei szúrósan megvillannak felé. Persze csak mókázott, de ismerik már egymást annyira, hogy sejtje ez jó lesz egy mondvacsinált oknak valamilyen büntetéshez. Lassacskán arra is rájön, hogyha Nozarin ilyen lelkesen osztogatja neki a fekete pontokat, akkor hamar tele lesz vele amúgy makulátlan lelke.
Bár jobban belegondolva egálban vannak, mert a férfi nagyon lelkesen magyaráz emberevő szörnyetegekről és tömény italokról, amik Karheia véleménye szerint nem gyermekfülnek való témák. Viszonozza is a már várt szúrós tekintetet, pontosan úgy ahogy azt kapta.*
- Jaj nem, én nem öltem szellemeket. Ők egyébként sem hinném, hogy megölhetőek. De mondhatni volt dolgom velük, gyakran kellett útmutatást kérnem tőlük, áldást, ilyesmiket.
*Továbbra is szűkszavú, mert még mindig nem akarja félbeszakítani a történetet. Közben persze észreveszi, hogy a kisfiú lebácsizza Nozarint, amint egyszerre végtelenül jól mulat és el is van ragadtatva a szerinte bájos megnevezéstől. Sejti, hogy ezzel a véleményével egyedül lesz.*
- Tyúk méretű gyöngyöt sem láttam még.
*Pislog elképedve és gyönyörködve képzeli el, hogy milyen szépséges lehet ilyen méretben, hiszen a kisebb verziója is lélegzetelállító, amit egyszer volt szerencséje véletlenül megpillantani. Azt tudja, hogy nagyon értékes tárgyak, többet nem igen. A lengőmajmokat is igyekszik elképzelni, bár nehezére esik. Nyilván mivel lengeni tudnak, ezért hosszú farkuk kell legyen az egyensúlyozáshoz, ezt már csak a macskák miatt is tudja. Többet nem igen tud elképzelni, leginkább kutyákhoz hasonlónak gondolja, bár a kutyák kedves lények.*
- De miért, milyenek pontosan a lengőmajmok?
*Nézi a férfi reakcióját, a bosszús arcát és nem is érti, hogy pár aprócska - vagy talán nagyméretű? - élőlény, hogy válthat ki ilyen mélység ellenszenvet. Átengedi újra a szót a szőke gyermeknek, amikor az megmozdul és emiatt reflexszerűen pillant rá.*
- Na mi a baj Prexi, miért vakarózol? Fürödtél te rendesen?
1431. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 16:46:46
Üzenet elküldve: 2018-12-02 16:46:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Vándorlás//
*Frandr tovább halad a pár menekült mögött, akikkel útközben találkozott. Egy jó darabig a nagy, széles úton gyalogolnak, amin eddig is, ám egy pontnál, ahol az út jobb oldalán leágazik egy földút, azt követik tovább.
A táj is kezd megváltozni, a távolban már erdőre lesz figyelmes az utazó. Frandr elég jól alkalmazkodik, függetlenül attól, hogy erdőből sem látott még ekkorát, már nem lepődik meg annyira. Persze magában már gondolkodik, hogy milyen helyek lehetnek még a világban máshol, amiket ő még el sem tud képzelni.
Az erdő határánál letelepednek éjszakára. Itt már nem nagy nehézség tűzifát szerezni, és letáborozni, legalábbis könnyebb, mint éjszaka tovább haladni. Már majdnem valami speciális dologra számít a menekültektől a tűzgyújtásra, ám ők is kovával és acéllal lehelnek életet a tábortüzükbe.
Az éjszakát végigaludja, sőt, mivel nem aludt már egy jó ideje, a reggel első pár óráját is. Így nem nagyon lepődik meg, hogy mikor felkel, a korábbi kis csapatból senki sem várta meg.
Nem is nagyon várta el, hiszen nem voltak együtt. Egyedül megy tovább az úton, míg az el nem kezd emelkedni. Sosem volt még alkalma hegyet mászni, de ez nem állítja meg. Útközben elfogyasztja maradék élelemtartalékát is, és reménykedik, hogy hamarosan elér egy helyre, ahol feltöltekezhet.
Hamarosan meg is adatik a kívánsága. Elérve a szerpentint látja, hogy az elkezd nagyon kanyargóssá válni, majd hirtelen véget ér Amon Ruadhhal.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.12.03 21:07:53, a következő indokkal:
Helyesírási hiba javítva.
*Frandr tovább halad a pár menekült mögött, akikkel útközben találkozott. Egy jó darabig a nagy, széles úton gyalogolnak, amin eddig is, ám egy pontnál, ahol az út jobb oldalán leágazik egy földút, azt követik tovább.
A táj is kezd megváltozni, a távolban már erdőre lesz figyelmes az utazó. Frandr elég jól alkalmazkodik, függetlenül attól, hogy erdőből sem látott még ekkorát, már nem lepődik meg annyira. Persze magában már gondolkodik, hogy milyen helyek lehetnek még a világban máshol, amiket ő még el sem tud képzelni.
Az erdő határánál letelepednek éjszakára. Itt már nem nagy nehézség tűzifát szerezni, és letáborozni, legalábbis könnyebb, mint éjszaka tovább haladni. Már majdnem valami speciális dologra számít a menekültektől a tűzgyújtásra, ám ők is kovával és acéllal lehelnek életet a tábortüzükbe.
Az éjszakát végigaludja, sőt, mivel nem aludt már egy jó ideje, a reggel első pár óráját is. Így nem nagyon lepődik meg, hogy mikor felkel, a korábbi kis csapatból senki sem várta meg.
Nem is nagyon várta el, hiszen nem voltak együtt. Egyedül megy tovább az úton, míg az el nem kezd emelkedni. Sosem volt még alkalma hegyet mászni, de ez nem állítja meg. Útközben elfogyasztja maradék élelemtartalékát is, és reménykedik, hogy hamarosan elér egy helyre, ahol feltöltekezhet.
Hamarosan meg is adatik a kívánsága. Elérve a szerpentint látja, hogy az elkezd nagyon kanyargóssá válni, majd hirtelen véget ér Amon Ruadhhal.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.12.03 21:07:53, a következő indokkal:
Helyesírási hiba javítva.
1430. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 15:20:46
Üzenet elküldve: 2018-12-02 15:20:46
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Szépen zötykölődik a szekér, s az évszakhoz képest ugyan hűvös, mégis kellemes az időjárás. Sfettsnek semmi dolga nincs a pipázáson és a beszélgetésen kívül, így van ideje nézelődni, csak épp, ahogyan szokta. Csendesen válaszol, eltűnődve, mélán.*
- Hagyd el Trodd, nem érdekes. Ha a sors úgy akarja úgy lesz, ha pedig nem, nos hát akkor nem. *Mosolyog felnézve a férfira egy pillanatra.*
- Mondd csak, messze van még a házad? *Kérdezi kíváncsian. ~ Nagyon szeretnék már dolgozni. ~ Egyelőre nem tudja, hogy vajon mennyi ideig kel utazniuk, bár Ignác minden bizonnyal telelegelte magát, így etetésére nem kell gondot fordítani.*
- Ignácnak ne felejtsünk el vizet adni. *Bólogat és mondja ki hangosan, igazából magának, meg talán egy kicsit Troddnak is. Meg kell tanulnia, hogy Ignáccal hogyan bánjon. ~ Ha esetleg én már nem leszek. ~ Bár abban is biztos, hogy Trodd ismeretei az állattartásról jóval bővebbek sajátjánál, de azért Ignác, mégis csak Ignác, külön lélek.*
- Mit gondolsz? Az a lány... Rel... most merre járhat? Örültem volna neki, ha esetleg reggel látom még egyszer. *Mondja ki hangosan, s szájára mosoly húzódik.* Igazán csinos teremtés, nem tudom van-e párja, megérdemelni. *Mondja, majd gyorsan felteszi a kezét.* Már persze nem magamra gondolok. *Nevet fel, ezúttal őszintén és vidáman.* Öreg vagyok én már a fiatalsághoz. De szeretném, ha boldog lenne. *Vonja meg vállát, majd beleszív pipájába.*
- Olyan magányosnak tűnt. *Majd Troddra mutat.* Sokan kihasználják ám az efféle érzékeny lelkeket, tudod Trodd? Nagyon vigyázni kell... nagyon, nagyon. *Kicsit sajnálja, hogy ezt nem volt alkalma elmondani Relnek, bár talán nem látta a lányon, hogy maga alatt lett volna. Miért gondolta magányosnak? Ezt csak az istenek tudják.*
*Szépen zötykölődik a szekér, s az évszakhoz képest ugyan hűvös, mégis kellemes az időjárás. Sfettsnek semmi dolga nincs a pipázáson és a beszélgetésen kívül, így van ideje nézelődni, csak épp, ahogyan szokta. Csendesen válaszol, eltűnődve, mélán.*
- Hagyd el Trodd, nem érdekes. Ha a sors úgy akarja úgy lesz, ha pedig nem, nos hát akkor nem. *Mosolyog felnézve a férfira egy pillanatra.*
- Mondd csak, messze van még a házad? *Kérdezi kíváncsian. ~ Nagyon szeretnék már dolgozni. ~ Egyelőre nem tudja, hogy vajon mennyi ideig kel utazniuk, bár Ignác minden bizonnyal telelegelte magát, így etetésére nem kell gondot fordítani.*
- Ignácnak ne felejtsünk el vizet adni. *Bólogat és mondja ki hangosan, igazából magának, meg talán egy kicsit Troddnak is. Meg kell tanulnia, hogy Ignáccal hogyan bánjon. ~ Ha esetleg én már nem leszek. ~ Bár abban is biztos, hogy Trodd ismeretei az állattartásról jóval bővebbek sajátjánál, de azért Ignác, mégis csak Ignác, külön lélek.*
- Mit gondolsz? Az a lány... Rel... most merre járhat? Örültem volna neki, ha esetleg reggel látom még egyszer. *Mondja ki hangosan, s szájára mosoly húzódik.* Igazán csinos teremtés, nem tudom van-e párja, megérdemelni. *Mondja, majd gyorsan felteszi a kezét.* Már persze nem magamra gondolok. *Nevet fel, ezúttal őszintén és vidáman.* Öreg vagyok én már a fiatalsághoz. De szeretném, ha boldog lenne. *Vonja meg vállát, majd beleszív pipájába.*
- Olyan magányosnak tűnt. *Majd Troddra mutat.* Sokan kihasználják ám az efféle érzékeny lelkeket, tudod Trodd? Nagyon vigyázni kell... nagyon, nagyon. *Kicsit sajnálja, hogy ezt nem volt alkalma elmondani Relnek, bár talán nem látta a lányon, hogy maga alatt lett volna. Miért gondolta magányosnak? Ezt csak az istenek tudják.*
1429. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 11:22:32
Üzenet elküldve: 2018-12-02 11:22:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karheia, Nozarin//
* Prexi vet egy hálás pillantást a nőre, amiért ő is szívén viseli a ló valódi nevének fontosságát, aztán elkapja Nozarin nézését is, bár nem tud sok mindent kiolvasni belőle. Talán mintha bosszús lenne Karheiára, de hogy miért, azt a fiú képtelen megfejteni. *
- Fúújjjj - * húzza el a száját az emberevés kapcsán, persze a történet többi része remek, csak nem kéne a zombiknak értelmes lények húsát zabálnia, akkor Prexiből még némi szimpátiát is kiváltana az élőhalott lények sanyarú sorsa. Rossz lehet örökké éhesnek lenni, közben nem lakhat jól soha, mert nem érzi, hogy megtelt a bendője. Egyébként a kannibál rész előtt a fiú szemei ragyogtak a történet kapcsán, néha átment a tekintete ostoba értetlenségbe, de a nagyja részén lelkesen figyelt. * - Mi az az őslics? - * zombi, szellem ezeket ismeri, de az őslicsről még nem hallott. Talán az is valami élőhalott, bár eddig nem gondolta, hogy a szellem is ebbe a kategóriába esik, de Nozarin egy lapon nevezte a zombival, szóval biztos az is ilyesmi lehet. *
- Tényleg? - * fordul Karheia felé hirtelen, amikor a lány is bevallja, hogy van valami köze a szellemekhez. * - Hogyan? Te is megöltél egyet, ahogy Nozarin bácsi? - * miért tette hozzá a bácsit? Jó, hát persze öreg, meg minden, de nem szokása csak úgy lebácsizni másokat. Learont sem bácsizza. Bizonyára véletlen volt, mindenesetre ezen már kár rágódnia, egyébként is a vének szeretik, ha megadják nekik az ilyen tiszteletet. Más kérdés, hogy Nozarin még talán nincs abban a korban, hogy nagyon idősnek lehetne mondani.
A történet aztán folytatódik és Prexi figyelme ismét Nozarinra meg A Vulkán Szelleme című eposzára terelődik. Persze a lantos nem adott neki címet, de ha véletlen majd le akarja írni, akkor a fiú javasolni fogja ezt. *
- Tíz percig - * suttogja némán ámulatában, ahogy a férfi a kagylókiszedős részhez ér, aztán merengve hallgatja tovább és próbálja a részleteket elképzelni. *
- Hatezer?! - * csillan fel a szeme, hangja élesen hasít a levegőbe. * - Mondd, hogy megszereztétek! - * vigyorog mint a rohadt tök, és bízik benne, hogy a gyöngyszobor Nozarinék kezébe került a végén. *
- Aha, ja, de a Lichanechi tavacskánál van a Mágustorony is. Voltam már ott, és mintha Learon ezt a nevet mondta volna a tóra. Hát, vagy valami hasonlót - * rántja meg kissé a vállait. Mivel Nozarin nem válaszolt Karheia felvetésére, vagy csak Prexiar nem figyelt, így megismétli a nő kérdését. *
- És voltak fák? Vagy nem is? Mert, ha nem voltak fák, akkor min lengtek a majmok? - * lengeni csak olyan helyen lehet, ahol van valami. Talán sziklalengő majmok voltak. Prexi persze nem tudja, hogy mi az a majom, de Nozarin körül írta. Lengenek, aljasak, bűnösek. A fiúnak ennyi bőven elég, hogy szeresse őket. *
- És aztán mi történt? - * nyaggatja Nozarin bácsit, ha nem akarja folytatni a történetet, közben megvakarja az oldalát csak úgy mellékesen. *
* Prexi vet egy hálás pillantást a nőre, amiért ő is szívén viseli a ló valódi nevének fontosságát, aztán elkapja Nozarin nézését is, bár nem tud sok mindent kiolvasni belőle. Talán mintha bosszús lenne Karheiára, de hogy miért, azt a fiú képtelen megfejteni. *
- Fúújjjj - * húzza el a száját az emberevés kapcsán, persze a történet többi része remek, csak nem kéne a zombiknak értelmes lények húsát zabálnia, akkor Prexiből még némi szimpátiát is kiváltana az élőhalott lények sanyarú sorsa. Rossz lehet örökké éhesnek lenni, közben nem lakhat jól soha, mert nem érzi, hogy megtelt a bendője. Egyébként a kannibál rész előtt a fiú szemei ragyogtak a történet kapcsán, néha átment a tekintete ostoba értetlenségbe, de a nagyja részén lelkesen figyelt. * - Mi az az őslics? - * zombi, szellem ezeket ismeri, de az őslicsről még nem hallott. Talán az is valami élőhalott, bár eddig nem gondolta, hogy a szellem is ebbe a kategóriába esik, de Nozarin egy lapon nevezte a zombival, szóval biztos az is ilyesmi lehet. *
- Tényleg? - * fordul Karheia felé hirtelen, amikor a lány is bevallja, hogy van valami köze a szellemekhez. * - Hogyan? Te is megöltél egyet, ahogy Nozarin bácsi? - * miért tette hozzá a bácsit? Jó, hát persze öreg, meg minden, de nem szokása csak úgy lebácsizni másokat. Learont sem bácsizza. Bizonyára véletlen volt, mindenesetre ezen már kár rágódnia, egyébként is a vének szeretik, ha megadják nekik az ilyen tiszteletet. Más kérdés, hogy Nozarin még talán nincs abban a korban, hogy nagyon idősnek lehetne mondani.
A történet aztán folytatódik és Prexi figyelme ismét Nozarinra meg A Vulkán Szelleme című eposzára terelődik. Persze a lantos nem adott neki címet, de ha véletlen majd le akarja írni, akkor a fiú javasolni fogja ezt. *
- Tíz percig - * suttogja némán ámulatában, ahogy a férfi a kagylókiszedős részhez ér, aztán merengve hallgatja tovább és próbálja a részleteket elképzelni. *
- Hatezer?! - * csillan fel a szeme, hangja élesen hasít a levegőbe. * - Mondd, hogy megszereztétek! - * vigyorog mint a rohadt tök, és bízik benne, hogy a gyöngyszobor Nozarinék kezébe került a végén. *
- Aha, ja, de a Lichanechi tavacskánál van a Mágustorony is. Voltam már ott, és mintha Learon ezt a nevet mondta volna a tóra. Hát, vagy valami hasonlót - * rántja meg kissé a vállait. Mivel Nozarin nem válaszolt Karheia felvetésére, vagy csak Prexiar nem figyelt, így megismétli a nő kérdését. *
- És voltak fák? Vagy nem is? Mert, ha nem voltak fák, akkor min lengtek a majmok? - * lengeni csak olyan helyen lehet, ahol van valami. Talán sziklalengő majmok voltak. Prexi persze nem tudja, hogy mi az a majom, de Nozarin körül írta. Lengenek, aljasak, bűnösek. A fiúnak ennyi bőven elég, hogy szeresse őket. *
- És aztán mi történt? - * nyaggatja Nozarin bácsit, ha nem akarja folytatni a történetet, közben megvakarja az oldalát csak úgy mellékesen. *
1428. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 11:20:23
Üzenet elküldve: 2018-12-02 11:20:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Hamar eldönti mit akar. Az edzőteret már Laor megmutatta neki, így maga is odatart. Nem fog megártani egy kis mozgás, a Synmirát körbe vevő erdőséget hamar maga mögött hagyja, így immár lassan saját háza előtt sétál, de ezúttal nem áll meg, csak szótlan és komoran halad tovább. Nem is néz körbe sem, nem foglalkozik a még mindig ijedten tekintgető parasztokkal. Van ettől jobb dolga is, minthogy előítéletekkel rendelkező földművesek bújával bajával foglalkozzon. ~ Talán Krestvir is erre tartott. ~ Gondolja, miközben a földet fürkészi apró, puha lábnyomok után kutatva. Persze nem nyomolvasó, egyetlen egyet sem lát, néhány mintha ismerős lenne, mintha az egyik nyom mélyebben ülne, mint a másik. Talán az a valaki sántított picit, talán a lány volt. Szolidan elmosolyodik orr a alatt, kellemes emlékek jutnak eszébe. Felemeli tekintetét, s a látóhatárban meghúzódó távoli fal felé figyel. Hamarosan megérkezik, bár még jó néhány órát kutyagolhat. Kár, hogy az átlagos lovak nem bírják el, bizonyára beszerezne egyet. Vagy valami egyéb állatot. Az biztos könnyebbséget jelentene.*
*Hamar eldönti mit akar. Az edzőteret már Laor megmutatta neki, így maga is odatart. Nem fog megártani egy kis mozgás, a Synmirát körbe vevő erdőséget hamar maga mögött hagyja, így immár lassan saját háza előtt sétál, de ezúttal nem áll meg, csak szótlan és komoran halad tovább. Nem is néz körbe sem, nem foglalkozik a még mindig ijedten tekintgető parasztokkal. Van ettől jobb dolga is, minthogy előítéletekkel rendelkező földművesek bújával bajával foglalkozzon. ~ Talán Krestvir is erre tartott. ~ Gondolja, miközben a földet fürkészi apró, puha lábnyomok után kutatva. Persze nem nyomolvasó, egyetlen egyet sem lát, néhány mintha ismerős lenne, mintha az egyik nyom mélyebben ülne, mint a másik. Talán az a valaki sántított picit, talán a lány volt. Szolidan elmosolyodik orr a alatt, kellemes emlékek jutnak eszébe. Felemeli tekintetét, s a látóhatárban meghúzódó távoli fal felé figyel. Hamarosan megérkezik, bár még jó néhány órát kutyagolhat. Kár, hogy az átlagos lovak nem bírják el, bizonyára beszerezne egyet. Vagy valami egyéb állatot. Az biztos könnyebbséget jelentene.*
1427. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 10:35:30
Üzenet elküldve: 2018-12-02 10:35:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Hát tény, ami tény örök igazságot mondott az öreg. Trodd csak a vállát tudja megvonni rá. Majd olyat hall, ami meglepi őt. Tudta, hogy a gyereknek valami baja volt hisz hányt, de hogy Sfetts bácsi elkapta volna... Azért elgondolkozik ő is.*
~Ha volna még Szellemjáró akkor mehetnénk hozzá. Remélem nem azért történnek ezek mert ő már nem vigyáz ránk. Talán az a másik nő is ért a rossz nyavalyákhoz, aki a toron imádkozott azon a furcsa nyelven.~
-Ha Sfetts bácsi úgy érzi kereshetünk egy gyógyítót. Vagy egy papot. Azok értenek az ilyesmihez. A kocsmás Arnulf is pap volt.
~Csak nem szereti ha atyának hívják.~
*Nem tetszik neki az öreg. Tényleg úgy beszél mint, aki halni készül. Nem jó az. Trodd-nak nagyon hiányzik a Szellemjáró, aki állítólag szemmel tudott átkokat szórni és levenni is azokat. Arról nem is beszélve, hogy miatta volt mindig bőséges a jószágoknál a szaporulat a földeken meg a termés.*
*Hát tény, ami tény örök igazságot mondott az öreg. Trodd csak a vállát tudja megvonni rá. Majd olyat hall, ami meglepi őt. Tudta, hogy a gyereknek valami baja volt hisz hányt, de hogy Sfetts bácsi elkapta volna... Azért elgondolkozik ő is.*
~Ha volna még Szellemjáró akkor mehetnénk hozzá. Remélem nem azért történnek ezek mert ő már nem vigyáz ránk. Talán az a másik nő is ért a rossz nyavalyákhoz, aki a toron imádkozott azon a furcsa nyelven.~
-Ha Sfetts bácsi úgy érzi kereshetünk egy gyógyítót. Vagy egy papot. Azok értenek az ilyesmihez. A kocsmás Arnulf is pap volt.
~Csak nem szereti ha atyának hívják.~
*Nem tetszik neki az öreg. Tényleg úgy beszél mint, aki halni készül. Nem jó az. Trodd-nak nagyon hiányzik a Szellemjáró, aki állítólag szemmel tudott átkokat szórni és levenni is azokat. Arról nem is beszélve, hogy miatta volt mindig bőséges a jószágoknál a szaporulat a földeken meg a termés.*
1426. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 09:56:12
Üzenet elküldve: 2018-12-02 09:56:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Ha a szekér előállt, kényelmesen elhelyezkedik hátul, s csak onnan mosolyog szomorúan a pásztorra. Látja, hogy vívódik kissé, bár nehéz arcáról olvasni, ettől függetlenül tudja nagyon jól, hogy saját megváltozott viselkedése bizonyára feltűnik annak az embernek, kivel már lassan két napja együtt utazik.*
- Soha nem tudhatja a gnóm, mikor éri a vég. *Kacag fel sekélyesen, majd pipáját megtömi és rágyújt.*
- Tudod, Trodd, azt hiszem beteg vagyok. Nem vagyok ugyan benne biztos, de, ha tudásom nem csal meg, akkor az iménti emberek ott az ivóban... valami bujkál bennük és én is elkaphattam. Kedvellek téged. *Néz fel szomorúan.* A világért sem szeretném, hogy bármi érjen téged, ezért tartom a távolságot. *Bólint, majd a felhők felé fordítja tekintetét, s pipájába szív lassan.*
- Szeretem ezt a vidéket és van egy olyan érzésem, ahová viszel, ott még inkább kedvelni fogom. Friss a levegő, a folyó kristálytiszta, nyugalom és béke. *Sóhajt fel, majd Troddra néz.*
- Minél hamarabb befejezzük a házadat, annál jobb. *Bök előre pipájával zötykölődve.* Szükséged van rá, te asszonyt érdemelsz, mégpedig a legjobbat. Gyerekek kellenek, nélkülük nem élet az élet. *Sóhajtozik.* Úgy értem, persze az állatok is nyújtanak örömet és kedvességet, de egy gyerek szeretete megfizethetetlen. Ezt ne feledd, Trodd. *Szív elmélyülten ismét pipájába.*
*Ha a szekér előállt, kényelmesen elhelyezkedik hátul, s csak onnan mosolyog szomorúan a pásztorra. Látja, hogy vívódik kissé, bár nehéz arcáról olvasni, ettől függetlenül tudja nagyon jól, hogy saját megváltozott viselkedése bizonyára feltűnik annak az embernek, kivel már lassan két napja együtt utazik.*
- Soha nem tudhatja a gnóm, mikor éri a vég. *Kacag fel sekélyesen, majd pipáját megtömi és rágyújt.*
- Tudod, Trodd, azt hiszem beteg vagyok. Nem vagyok ugyan benne biztos, de, ha tudásom nem csal meg, akkor az iménti emberek ott az ivóban... valami bujkál bennük és én is elkaphattam. Kedvellek téged. *Néz fel szomorúan.* A világért sem szeretném, hogy bármi érjen téged, ezért tartom a távolságot. *Bólint, majd a felhők felé fordítja tekintetét, s pipájába szív lassan.*
- Szeretem ezt a vidéket és van egy olyan érzésem, ahová viszel, ott még inkább kedvelni fogom. Friss a levegő, a folyó kristálytiszta, nyugalom és béke. *Sóhajt fel, majd Troddra néz.*
- Minél hamarabb befejezzük a házadat, annál jobb. *Bök előre pipájával zötykölődve.* Szükséged van rá, te asszonyt érdemelsz, mégpedig a legjobbat. Gyerekek kellenek, nélkülük nem élet az élet. *Sóhajtozik.* Úgy értem, persze az állatok is nyújtanak örömet és kedvességet, de egy gyerek szeretete megfizethetetlen. Ezt ne feledd, Trodd. *Szív elmélyülten ismét pipájába.*
1425. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-02 07:47:26
Üzenet elküldve: 2018-12-02 07:47:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Trodd nem nagy szakértője a lelkeknek és talán csak azért mert Sfetts bácsi olyan nyílt személyiség vagy mert eléggé feltűnő, de még Trodd is érzékeli, hogy van valami az öreggel. Viszont úgy tűnik nem akar róla beszélni. Trodd meg hagyja akkor. Nem erőlteti. Előkészíti a szekeret az utazásra. Közben az öreg megörül a folyónak és olyasmit mondd amit ismét nem tud Trodd hová tenni. Mármint, hogy nem mellé ül. Meg, hogy ráhagyná a szamarát.*
-Nem zavar csak nyugodtan, de azért ne tessék a temetését tervezgetni Sfetts bácsi. Korai még.
*Majd ő el is indul lefelé a hegyről.*
*Trodd nem nagy szakértője a lelkeknek és talán csak azért mert Sfetts bácsi olyan nyílt személyiség vagy mert eléggé feltűnő, de még Trodd is érzékeli, hogy van valami az öreggel. Viszont úgy tűnik nem akar róla beszélni. Trodd meg hagyja akkor. Nem erőlteti. Előkészíti a szekeret az utazásra. Közben az öreg megörül a folyónak és olyasmit mondd amit ismét nem tud Trodd hová tenni. Mármint, hogy nem mellé ül. Meg, hogy ráhagyná a szamarát.*
-Nem zavar csak nyugodtan, de azért ne tessék a temetését tervezgetni Sfetts bácsi. Korai még.
*Majd ő el is indul lefelé a hegyről.*
1424. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-30 18:59:25
Üzenet elküldve: 2018-11-30 18:59:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Hamar kezdi belátni, hogy ezzel a kettővel is csak többen vannak, hamarabb találná meg a helyes irányt, ha egy békát vagy egy madarat kérdezne meg arról, merre van Synmira. ~Kösz, ezzel igazán ki vagyok segítve!~ pillant kissé durcásan Tiziora a jópofának szánt magyarázat hallatán, majd Kriyon felé fordul*
- Kitet? Azt hiszem, még aludt, amikor elindultam... Amúgy meg egyáltalán nem idegesítő! *kezd bele bizonytalanul, ugyanis reggel nem hallott zajokat a lány szobája felől, így nem is kopogott be inkább, nehogy felébressze. A becsmérlő jelző hallatán azonban heves tiltakozásba kezd, a felé kínált feszültségoldó láttán pedig csak még paprikásabb hangulatba kerül.*
- Nem kérek, és nektek se kellene! *kapja ki Kriyon kezéből a kis sodort hengert, hogy leguggolva elnyomja a földön, majd ott is hagyja a maradványokat*
- Nem tesz jót nektek, tisztára megzakkantok tőle! *fejti ki határozott véleményét a témában, ugyanis már egy ideje érlelődik benne a vélemény, hogy a tűzmágus azért olyan érhetetlenül zizi néha, mert túl sok agytompító vackot szív. Bár tudja, cselekedete valószínű nem fog nagy sikert aratni a férfiak körében, akkor is kiáll a véleménye mellett, hogy senkinek sincs szüksége ilyesmire.*
- Egyáltalán, mi a jó benne? *pillant egyikükről a másikra, bár nem igazán vár választ a kérdésre*
- És különben is, hogy állna jól bárkinek a felfázás? *vált át abba a durcás üzemmódba, amit a hideg, az éhség, vagy egyéb kellemetlen körülmény szokott kiváltani belőle. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio felajánlja a kabátját.*
- Nem is tudom... nem biztos, hogy ez jó ötlet... *bizonytalanodik el, elvégre egyfelől a vastag kabát és a férfi testének melege igazán kecsegtetően hangzik a fagyos időjárással szemben, másfelől viszont alig ismeri Tiziot, és szándékainak tisztességessége felől sincs teljesen meggyőződve*
- Azt hiszem, jobb lesz, ha megyek! *jelenti ki végül, bizonytalanul nézelődve körbe, vajon merre is induljon.*
*Hamar kezdi belátni, hogy ezzel a kettővel is csak többen vannak, hamarabb találná meg a helyes irányt, ha egy békát vagy egy madarat kérdezne meg arról, merre van Synmira. ~Kösz, ezzel igazán ki vagyok segítve!~ pillant kissé durcásan Tiziora a jópofának szánt magyarázat hallatán, majd Kriyon felé fordul*
- Kitet? Azt hiszem, még aludt, amikor elindultam... Amúgy meg egyáltalán nem idegesítő! *kezd bele bizonytalanul, ugyanis reggel nem hallott zajokat a lány szobája felől, így nem is kopogott be inkább, nehogy felébressze. A becsmérlő jelző hallatán azonban heves tiltakozásba kezd, a felé kínált feszültségoldó láttán pedig csak még paprikásabb hangulatba kerül.*
- Nem kérek, és nektek se kellene! *kapja ki Kriyon kezéből a kis sodort hengert, hogy leguggolva elnyomja a földön, majd ott is hagyja a maradványokat*
- Nem tesz jót nektek, tisztára megzakkantok tőle! *fejti ki határozott véleményét a témában, ugyanis már egy ideje érlelődik benne a vélemény, hogy a tűzmágus azért olyan érhetetlenül zizi néha, mert túl sok agytompító vackot szív. Bár tudja, cselekedete valószínű nem fog nagy sikert aratni a férfiak körében, akkor is kiáll a véleménye mellett, hogy senkinek sincs szüksége ilyesmire.*
- Egyáltalán, mi a jó benne? *pillant egyikükről a másikra, bár nem igazán vár választ a kérdésre*
- És különben is, hogy állna jól bárkinek a felfázás? *vált át abba a durcás üzemmódba, amit a hideg, az éhség, vagy egyéb kellemetlen körülmény szokott kiváltani belőle. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio felajánlja a kabátját.*
- Nem is tudom... nem biztos, hogy ez jó ötlet... *bizonytalanodik el, elvégre egyfelől a vastag kabát és a férfi testének melege igazán kecsegtetően hangzik a fagyos időjárással szemben, másfelől viszont alig ismeri Tiziot, és szándékainak tisztességessége felől sincs teljesen meggyőződve*
- Azt hiszem, jobb lesz, ha megyek! *jelenti ki végül, bizonytalanul nézelődve körbe, vajon merre is induljon.*
1423. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-30 16:42:46
Üzenet elküldve: 2018-11-30 16:42:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
- Jah, kurizál. ~Kúrogatja.~ *Kriyon sakál módjára röhög, amitől Tizio is rákezd, nemsoká meg már azt sem tudja, hogy tulajdonképpen mi is volt annyira vicces.*
- Hát arra van Synmira. ~Tyű, ezt majdnem nem sikerült kimondani.~ *Széles mozdulatot tesz a horizont irányába, nem tudja, hogy merre van az említett hely, de ez a mozdulat az egész tájat lefedi, valamelyik irány csak megfelelő lehet.* Jól mondom, barátom? *Kacsint Kriyonra megerősítést kérve.* - Tizio kabátja vastag és maga alá is hajtogatta. *Oldalt billenve meg is mutatja, hogy több rétegnyi anyagot varázsolt a feneke alá.* - Kriyon barátom egy úriember, de nehogy engem udvariatlannak nézz, felajánlok én is valamit. Ülj ide az ölembe, nekem dőlsz és máris nem fázik a hátad, a kabátommal még kicsit be is takargatlak. *Ismét úgy beszél, mint aki teljesen józan, gonosz mosoly sem bujkál a szája szegletében, komolyan gondolja amit mond, látszólag. ~És akkor Tizionak jól fog állni.~ Továbbra is komoly az arca, de nem bírja már sokáig fenntartani a látszatot.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
- Jah, kurizál. ~Kúrogatja.~ *Kriyon sakál módjára röhög, amitől Tizio is rákezd, nemsoká meg már azt sem tudja, hogy tulajdonképpen mi is volt annyira vicces.*
- Hát arra van Synmira. ~Tyű, ezt majdnem nem sikerült kimondani.~ *Széles mozdulatot tesz a horizont irányába, nem tudja, hogy merre van az említett hely, de ez a mozdulat az egész tájat lefedi, valamelyik irány csak megfelelő lehet.* Jól mondom, barátom? *Kacsint Kriyonra megerősítést kérve.* - Tizio kabátja vastag és maga alá is hajtogatta. *Oldalt billenve meg is mutatja, hogy több rétegnyi anyagot varázsolt a feneke alá.* - Kriyon barátom egy úriember, de nehogy engem udvariatlannak nézz, felajánlok én is valamit. Ülj ide az ölembe, nekem dőlsz és máris nem fázik a hátad, a kabátommal még kicsit be is takargatlak. *Ismét úgy beszél, mint aki teljesen józan, gonosz mosoly sem bujkál a szája szegletében, komolyan gondolja amit mond, látszólag. ~És akkor Tizionak jól fog állni.~ Továbbra is komoly az arca, de nem bírja már sokáig fenntartani a látszatot.*
1422. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-30 15:13:12
Üzenet elküldve: 2018-11-30 15:13:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Kriyon nem tudja, hogy milyenek a nemesi sunák, mert csak egyet volt alkalma közelebbről élvezni, az pedig - lévén előző használója cerkapöcsű elf volt - selymes volt és vendégszerető.*
- Brahaha... kitapo... ehehe. *röhög, mint egy csiklandós hiéna a magas fűben.*
- Ja, télleg. A Hadúr kurizál a húgodnak. ~ Dugja a húgodat. ~ *innentől viszont csak sokfogas vigyordíszlet, amíg Tizio nyomja a nyálas műsort.*
- Ja, gyere csak... egy slukkot? Nem mondjuk el a tanerőnek, he? *kínálja a dekket Navának. Elég elveszettnek és túl feszültnek tűnik a csaj.*
- Elveszettnek és feszültnek tűnsz, szívj egyet! Különben meg hol hagytad azt az idegesítő csajt? Tudod, akinek begyújtottam egy kicsit... *a dekk továbbra is fel van kínálva, ha Nava még nem döntött.*
- Én nem fázok fel, mert hoztam padot. Tiziónak meg jól áll. Mármint a felfázás. Is!
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz.//
*Kriyon nem tudja, hogy milyenek a nemesi sunák, mert csak egyet volt alkalma közelebbről élvezni, az pedig - lévén előző használója cerkapöcsű elf volt - selymes volt és vendégszerető.*
- Brahaha... kitapo... ehehe. *röhög, mint egy csiklandós hiéna a magas fűben.*
- Ja, télleg. A Hadúr kurizál a húgodnak. ~ Dugja a húgodat. ~ *innentől viszont csak sokfogas vigyordíszlet, amíg Tizio nyomja a nyálas műsort.*
- Ja, gyere csak... egy slukkot? Nem mondjuk el a tanerőnek, he? *kínálja a dekket Navának. Elég elveszettnek és túl feszültnek tűnik a csaj.*
- Elveszettnek és feszültnek tűnsz, szívj egyet! Különben meg hol hagytad azt az idegesítő csajt? Tudod, akinek begyújtottam egy kicsit... *a dekk továbbra is fel van kínálva, ha Nava még nem döntött.*
- Én nem fázok fel, mert hoztam padot. Tiziónak meg jól áll. Mármint a felfázás. Is!
1421. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-30 12:19:51
Üzenet elküldve: 2018-11-30 12:19:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Végig nagy szemekkel pislog, míg a mélységiek témája van terítéken. Már nem olyan ijedt a tekintete, mint elsőre, de azért úgy verdes a szíve, mint egy kismadár. Nem is tudja, mit tenne, ha belebotlana egybe. Azon túl, hogy megpróbálna elrejtőzni, vagy ha nem lehet, sikítva elrohanni. Kezét leengedi, és ezúttal önmaga megnyugtatására simogatja meg Gidácskát, aki szinte már alszik is az ölében. Elszégyelli magát, hogy olyan szélsőséges nézeteket vall a mélységiekről, bár ő sem szeretne nekik rosszat. De nem biztos benne, hogy ilyen szelíden és nyugodtan tudna beszélni róluk az után is, ami a földmágussal történt.*
- A legbékésebb?
*Kapja fel a fejét.
~Ahol jóindulatú pásztorokat szúrnak le?~
Megint felerősödik az aggodalma. Mielőbb neki kell állnia tanulni, azzal nem lesz senki hasznára, ha egy árokban végzi. Na de ez az ő problémája, nem akar hosszabban elmélázni rajta, míg vendégségben van. Egy halvány mosolyt ölt sápadt arcára.*
- Ezt… ezt örömmel hallom. Valóban nagyon kellemes vidék. Csak egy kicsit nagyok a távolságok.
*Fut megint a tekintete az ablakhoz egy néma sóhajjal.*
- Azt hiszem, jobb lesz időben elindulnom.
*Fordul vissza Learonhoz.*
- És a vendégszeretettel se szeretnék visszaélni. Ha sok érdekeset hallok, hajlamos vagyok megfeledkezni az időről.
*Szégyenlősen lesüti a szemeit. De aztán felkapja a tekintetét és kicsit kihúzza magát.*
- Viszont nagyon szívesen visszajönnék még megnézni, hogyan is működnek ezek a varázslatok a valóságban. Meg téged is szívesen abajgatnálak.
*Utóbbi már gügyögő hangján szól Gidácskának.*
//Kecskevarázs//
*Végig nagy szemekkel pislog, míg a mélységiek témája van terítéken. Már nem olyan ijedt a tekintete, mint elsőre, de azért úgy verdes a szíve, mint egy kismadár. Nem is tudja, mit tenne, ha belebotlana egybe. Azon túl, hogy megpróbálna elrejtőzni, vagy ha nem lehet, sikítva elrohanni. Kezét leengedi, és ezúttal önmaga megnyugtatására simogatja meg Gidácskát, aki szinte már alszik is az ölében. Elszégyelli magát, hogy olyan szélsőséges nézeteket vall a mélységiekről, bár ő sem szeretne nekik rosszat. De nem biztos benne, hogy ilyen szelíden és nyugodtan tudna beszélni róluk az után is, ami a földmágussal történt.*
- A legbékésebb?
*Kapja fel a fejét.
~Ahol jóindulatú pásztorokat szúrnak le?~
Megint felerősödik az aggodalma. Mielőbb neki kell állnia tanulni, azzal nem lesz senki hasznára, ha egy árokban végzi. Na de ez az ő problémája, nem akar hosszabban elmélázni rajta, míg vendégségben van. Egy halvány mosolyt ölt sápadt arcára.*
- Ezt… ezt örömmel hallom. Valóban nagyon kellemes vidék. Csak egy kicsit nagyok a távolságok.
*Fut megint a tekintete az ablakhoz egy néma sóhajjal.*
- Azt hiszem, jobb lesz időben elindulnom.
*Fordul vissza Learonhoz.*
- És a vendégszeretettel se szeretnék visszaélni. Ha sok érdekeset hallok, hajlamos vagyok megfeledkezni az időről.
*Szégyenlősen lesüti a szemeit. De aztán felkapja a tekintetét és kicsit kihúzza magát.*
- Viszont nagyon szívesen visszajönnék még megnézni, hogyan is működnek ezek a varázslatok a valóságban. Meg téged is szívesen abajgatnálak.
*Utóbbi már gügyögő hangján szól Gidácskának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344