Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:59:58
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:59:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Azért örül, hogy Trodd végül örül neki. Szép is lenne, ha eljönne segíteni, aztán legalább ennyit nem mondana. Persze ha így lenne, akkor is segítene, mert Trodd jó barátja, meg amúgy ő is mindig segít, ha szükség van rá.* ~A házépítés is mennyivel könnyebb volna, ha itt lenne a jó Norenn és nem betegen a karanténban lenne!~ *Mert aza férfi egész jó erőben van. Segítségnek is jó volna, de hát nincs mit tenni, Trodd pont azt az időt választotta meg a munkára, amikor csak ennyi ember tudott jönni ide. Ahogy Grotg odaszól neki, rögtön ott terem és igyekszik segíteni. Eleget cipekedett már, ezért észreveszi, hogy az óriás folyamatosan a maga terhére próbál könnyíteni a mágus javára. Amint leteszik, ezt meg is jegyzi.*
-Figyelj Grotg! Értem én, hogy segíteni akarsz, de ha minden terhet te akarsz cipelni, akkor hamar kifáradsz, és azzal rosszabbat teszel magadnak és nekünk is! *Próbálja úgy szavakba önteni a dolgot, hogy ne bántsa meg a hatalmas alakot. Tudja, hogy milyen báránylelkűek ezek a népek, könnyen törést okozhat bennük egy rosszul kigondolt mondat. Persze a bácsi is elmondja az óriásnak, hogy pihennie is kéne, és ezért a pásztormágus is hálásan tekint az öregre.*
*Azért örül, hogy Trodd végül örül neki. Szép is lenne, ha eljönne segíteni, aztán legalább ennyit nem mondana. Persze ha így lenne, akkor is segítene, mert Trodd jó barátja, meg amúgy ő is mindig segít, ha szükség van rá.* ~A házépítés is mennyivel könnyebb volna, ha itt lenne a jó Norenn és nem betegen a karanténban lenne!~ *Mert aza férfi egész jó erőben van. Segítségnek is jó volna, de hát nincs mit tenni, Trodd pont azt az időt választotta meg a munkára, amikor csak ennyi ember tudott jönni ide. Ahogy Grotg odaszól neki, rögtön ott terem és igyekszik segíteni. Eleget cipekedett már, ezért észreveszi, hogy az óriás folyamatosan a maga terhére próbál könnyíteni a mágus javára. Amint leteszik, ezt meg is jegyzi.*
-Figyelj Grotg! Értem én, hogy segíteni akarsz, de ha minden terhet te akarsz cipelni, akkor hamar kifáradsz, és azzal rosszabbat teszel magadnak és nekünk is! *Próbálja úgy szavakba önteni a dolgot, hogy ne bántsa meg a hatalmas alakot. Tudja, hogy milyen báránylelkűek ezek a népek, könnyen törést okozhat bennük egy rosszul kigondolt mondat. Persze a bácsi is elmondja az óriásnak, hogy pihennie is kéne, és ezért a pásztormágus is hálásan tekint az öregre.*
1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:41:05
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:41:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Effy//
-Nem kő csillagom! Vén vagyok már, de béna még nem *szól vigyorogva és már lépdel is be megpakolt batyujával. Első dolga persze, hogy körbenéz és minden erejével azon van, hogy ne tegyen megjegyzést arra, hogy a házat mindjárt megeszi a retek. Lesz itt dolog bőven, az mán egyszer biztos.*
-Nanaryein Beilahr *mutatkozik be ő is, miközben slattyog a leányka után* -De inkább csak Nana.
*Egyébként a kisasszony családneve igencsak ismerős a vénasszony számára, mintha valamifélét pletykálgattak volna a piacon az asszonyok, de már nem emlékszik, mit is. Túlságosan lefoglalta, hogy fennhangon szidja az egyik kofa kompéráját, amit nagyon drágán akart rásózni, és még csúnya is volt.*
-Siettem én bogaram, de az az igazság, hogy én itten segédkezem, nem olyan messze pár szépséges fiatalkának a majorban. Na oszt nem vót valami egyszerű elszakadni, mindég akadt dolog, amíg a gyerekek nem vótak odahaza, tudja?
*Szája még akkor sem áll be, mikor megkérdik tőle, kér-e valamit, meg se hallja hát, csak nagy alfelét nyögve leteszi végre egy kényelmesnek tűnő székre.* -Jó vón viszont egy nyugodalmasabb munka. Széjjel aggódom magam amazok miatt, mert hát harcosok a bogárkák. Van, hogy napokig senki nincsen ott oszt alunni se bírok, úgy aggódok néha.
//Effy//
-Nem kő csillagom! Vén vagyok már, de béna még nem *szól vigyorogva és már lépdel is be megpakolt batyujával. Első dolga persze, hogy körbenéz és minden erejével azon van, hogy ne tegyen megjegyzést arra, hogy a házat mindjárt megeszi a retek. Lesz itt dolog bőven, az mán egyszer biztos.*
-Nanaryein Beilahr *mutatkozik be ő is, miközben slattyog a leányka után* -De inkább csak Nana.
*Egyébként a kisasszony családneve igencsak ismerős a vénasszony számára, mintha valamifélét pletykálgattak volna a piacon az asszonyok, de már nem emlékszik, mit is. Túlságosan lefoglalta, hogy fennhangon szidja az egyik kofa kompéráját, amit nagyon drágán akart rásózni, és még csúnya is volt.*
-Siettem én bogaram, de az az igazság, hogy én itten segédkezem, nem olyan messze pár szépséges fiatalkának a majorban. Na oszt nem vót valami egyszerű elszakadni, mindég akadt dolog, amíg a gyerekek nem vótak odahaza, tudja?
*Szája még akkor sem áll be, mikor megkérdik tőle, kér-e valamit, meg se hallja hát, csak nagy alfelét nyögve leteszi végre egy kényelmesnek tűnő székre.* -Jó vón viszont egy nyugodalmasabb munka. Széjjel aggódom magam amazok miatt, mert hát harcosok a bogárkák. Van, hogy napokig senki nincsen ott oszt alunni se bírok, úgy aggódok néha.
1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:34:55
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:34:55
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Learon bőszen beáll a szekér mögé, így aztán már tényleg könnyebben megy, a bácsi egyébként is kissé bizonytalan volt, hogy vajon csak Grotg húzása miatt haladnak. Hamar oda is érnek, így nem marad más hátra, mint a rotyogó, vöröslő pörkölt megcsodálása, illatolása, az illő köszöntések, majd a munka folytatása, ami jelenleg a cölöpök lepakolásában és elásásában fog kimerülni.*
- Kezdhetitek Grotg, de azért pihenj is közben, nehogy megterheld magad. *Lapogatja meg jobb híján az óriás lábszárát, merthogy csak azt éri el.* Én magam nekiállok sarat verni, hogy az is meglegyen, aztán csak időnként öntözni kell kicsit, hogy ne száradjon ki.
*Komótosan szív pipájába, aztán megy, hogy az agyagos földet, mit Grotg félredobált, egy kissé széthúzza egy gereblyével. Közbe azért szemmel tartja az embert és az óriást is. Vödröket is készít, hogy vizet vételezzen, emiatt viszont előbb Troddhoz fordul:*
- Aztán Trodd, mondd csak, van-e kút a telken? Vagy a folyóhoz kell menjek vízért? *Kérdezi megemelve két vedret is a kezében. Tervezi szerint alaposan eláztatja a porhanyós földet, majd feltűrné csuhája szárát, aztán a szalmát lábbal dolgozza bele. Muszáj előkészülni, mert nagyon jól haladnak, bár a bedeszkázáshoz nem ártana még vagy két fő, de ellesznek így is.*
*Learon bőszen beáll a szekér mögé, így aztán már tényleg könnyebben megy, a bácsi egyébként is kissé bizonytalan volt, hogy vajon csak Grotg húzása miatt haladnak. Hamar oda is érnek, így nem marad más hátra, mint a rotyogó, vöröslő pörkölt megcsodálása, illatolása, az illő köszöntések, majd a munka folytatása, ami jelenleg a cölöpök lepakolásában és elásásában fog kimerülni.*
- Kezdhetitek Grotg, de azért pihenj is közben, nehogy megterheld magad. *Lapogatja meg jobb híján az óriás lábszárát, merthogy csak azt éri el.* Én magam nekiállok sarat verni, hogy az is meglegyen, aztán csak időnként öntözni kell kicsit, hogy ne száradjon ki.
*Komótosan szív pipájába, aztán megy, hogy az agyagos földet, mit Grotg félredobált, egy kissé széthúzza egy gereblyével. Közbe azért szemmel tartja az embert és az óriást is. Vödröket is készít, hogy vizet vételezzen, emiatt viszont előbb Troddhoz fordul:*
- Aztán Trodd, mondd csak, van-e kút a telken? Vagy a folyóhoz kell menjek vízért? *Kérdezi megemelve két vedret is a kezében. Tervezi szerint alaposan eláztatja a porhanyós földet, majd feltűrné csuhája szárát, aztán a szalmát lábbal dolgozza bele. Muszáj előkészülni, mert nagyon jól haladnak, bár a bedeszkázáshoz nem ártana még vagy két fő, de ellesznek így is.*
1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:10:38
Üzenet elküldve: 2019-01-01 20:10:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gizu//
*Megmozdult, ez biza már jó jel, akkor legalább nem a lapáttal kell odébb forgatni.*
- Noh... hát életben vagyol? Jól van! *Bólint Garik határozottan és kedvesen mosolyogva, így csak kissé kell segítenie, s annyira nem nyalábolja át az asszonyt.*
- Jó van, jó van jeány, ülj fel ide hamar izibe, majd én segítek tenéked! *Lapogatja meg a szekeret, mert van ott hely még a lánynak is bőséggel, ha már ilyen rosszul van.*
- Erre meg ne legyen gondod. *Ha Gizurina nem tiltakozik, felkapja a zsákot, még csak bele sem nyög, aztán felteszi a szekérre azt is, a szerszámai mellé.*
- Garik Branton a becsületes nevem, s csak innen Szántóvégről. Hát te ki vagy, csinos leány? *Teszi csípőre hetykén kezét az ifjú, aztán úgy méregeti a hejde menyecskét.* Aztán anyád vak-é, hogy nem látja milyen beteg vagyol? Csurom egymerő víz a ruhád is, hát így felfázik a veséd hamar, aztán csak rohangálhatsz a budiba hajadonfőtt! *Csóválja meg fejét, majd a szekérről egy rojtos pokrócot kanyarint le.*
- Ne! *Ajánlja fel jó szívvel, s ha Gizurina nem tiltakozik, bizony a vállára is teríti, mert Garik amolyan udvarias legény fajta.*
*Megmozdult, ez biza már jó jel, akkor legalább nem a lapáttal kell odébb forgatni.*
- Noh... hát életben vagyol? Jól van! *Bólint Garik határozottan és kedvesen mosolyogva, így csak kissé kell segítenie, s annyira nem nyalábolja át az asszonyt.*
- Jó van, jó van jeány, ülj fel ide hamar izibe, majd én segítek tenéked! *Lapogatja meg a szekeret, mert van ott hely még a lánynak is bőséggel, ha már ilyen rosszul van.*
- Erre meg ne legyen gondod. *Ha Gizurina nem tiltakozik, felkapja a zsákot, még csak bele sem nyög, aztán felteszi a szekérre azt is, a szerszámai mellé.*
- Garik Branton a becsületes nevem, s csak innen Szántóvégről. Hát te ki vagy, csinos leány? *Teszi csípőre hetykén kezét az ifjú, aztán úgy méregeti a hejde menyecskét.* Aztán anyád vak-é, hogy nem látja milyen beteg vagyol? Csurom egymerő víz a ruhád is, hát így felfázik a veséd hamar, aztán csak rohangálhatsz a budiba hajadonfőtt! *Csóválja meg fejét, majd a szekérről egy rojtos pokrócot kanyarint le.*
- Ne! *Ajánlja fel jó szívvel, s ha Gizurina nem tiltakozik, bizony a vállára is teríti, mert Garik amolyan udvarias legény fajta.*
1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-31 20:09:21
Üzenet elküldve: 2018-12-31 20:09:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Halászkunyhó//
*Learon is tudja, hogy a varázslók furcsa népek, hiszen ő maga is az, és külső szemmel ő is furcsának tűnhet. Már, ha nem ismeri az ember. Mert, ha igen, akkor a legtöbb ette teljesen érthetővé és logikussá válik. Nem egy túl kiismerhetetlen alak, bár vannak rigolyái, mint a legtöbb mágusnak. Aztán ahogy Trodd odalép a lócához, a Sajt-mester is odaballag a másik végéhez és miután jó fogást keresett rajta, megemeli. Ha Trodd is segít, hiszen miért ne tenné, ha már ő ajánlotta fel, hogy vigyék együtt, akkor hamar a szekérre kerül a jó ülőalkalmatosság. Aztán oda kerül a bakra Learon is, meg elvileg Trodd is.*
-Köszönöm! *Mondja vidáman, majd elindítja Redult, hogy visszatérhessenek a házba, és elhelyezhessék végleges helyére a lócát a ház elé, az ajtó mellé.*
//Halászkunyhó//
*Learon is tudja, hogy a varázslók furcsa népek, hiszen ő maga is az, és külső szemmel ő is furcsának tűnhet. Már, ha nem ismeri az ember. Mert, ha igen, akkor a legtöbb ette teljesen érthetővé és logikussá válik. Nem egy túl kiismerhetetlen alak, bár vannak rigolyái, mint a legtöbb mágusnak. Aztán ahogy Trodd odalép a lócához, a Sajt-mester is odaballag a másik végéhez és miután jó fogást keresett rajta, megemeli. Ha Trodd is segít, hiszen miért ne tenné, ha már ő ajánlotta fel, hogy vigyék együtt, akkor hamar a szekérre kerül a jó ülőalkalmatosság. Aztán oda kerül a bakra Learon is, meg elvileg Trodd is.*
-Köszönöm! *Mondja vidáman, majd elindítja Redult, hogy visszatérhessenek a házba, és elhelyezhessék végleges helyére a lócát a ház elé, az ajtó mellé.*
1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-31 17:20:28
Üzenet elküldve: 2018-12-31 17:20:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
* Prexi arca minden egyes újabb információval derültebb lesz, ahogy meghallja, hogy Karheia mágus, és főleg, hogy tűzzel dolgozik, vagyis dolgozott. *
- Majd, majd... majd mutatsz valamit? Nem muszáj most hanem majd valamikor? - * nem akarja nagyon leterhelni a nőt, elvégre a mágia nem játék, tudja ő, hiszen Learon már nem egyszer mondta neki, hogy a varázslatokat felelősséggel kell használni. Nozarin kaland ötletére elmosolyodik, bár jó lenne részt venni benne, az is jó, ha majd elmesélik. Egyébként sem érzi magát annyira jól, hogy most ilyen kalandokat akarjon magának. *
- Pedig vicces lenne - * persze csak annak, aki épp nem elszenvedője a szemöldök pörkölésnek, hanem csak úgy látja. Jelen esetben nyilván a fiú lenne az áldozat, de úgysem hiszi, hogy Karheia ilyet tenne vele. ~ Miért van ilyen hideg? ~ borzong meg magában, és talán a valóságban is. Karjával megtörli az orrát, és szipog mellé, de újabb törlést igényel, és hosszabb szipogást, hogy a takony ne tudjon teljesen előtörni. Csak nem fújhatja ki az orrát egy hölgy jelenlétében a ruhájába. Pedig lehet, hogy az lesz, ha továbbra is így fog levedzni az orra. Még szerencse, hogy lovagolnak, mert különben Prexi meglehet összecsuklott volna, így viszont csak fura dülöngélésbe kezd a nyeregben. *
- Igen, igen felettébb - * mondja bágyadtan. Úgy tűnik mégiscsak beteg, hiszen elég gyengének érzi magát. *
- Nem kell, birok járni - * válaszol Nozarinnak, és már próbál is leszállni a lóról, jobb lábát előrekívánja lendíteni a ló feje felett, aztán egy csodálatos érkezést szeretne produkálni, de a mozdulat félúton, de lehet, hogy már félút előtt elbicsaklik, ugyanis ahelyett, hogy a ló feje felett lendítené át a lábát odáig sem jut el, hogy felemelje azt. Azonban az oldalra dőlés megtörténik, így ha valaki nem kapja el időben, akkor egész egyszerűen balra kezd dőlni a lóról lefelé. ~ Mondtam, hogy megy ez ~ gondolja bágyadtan, mivel azt tökéletesen érzékeli, hogy lefelé tart, épp csak azzal nincs tisztában, hogy miképp. *
* Prexi arca minden egyes újabb információval derültebb lesz, ahogy meghallja, hogy Karheia mágus, és főleg, hogy tűzzel dolgozik, vagyis dolgozott. *
- Majd, majd... majd mutatsz valamit? Nem muszáj most hanem majd valamikor? - * nem akarja nagyon leterhelni a nőt, elvégre a mágia nem játék, tudja ő, hiszen Learon már nem egyszer mondta neki, hogy a varázslatokat felelősséggel kell használni. Nozarin kaland ötletére elmosolyodik, bár jó lenne részt venni benne, az is jó, ha majd elmesélik. Egyébként sem érzi magát annyira jól, hogy most ilyen kalandokat akarjon magának. *
- Pedig vicces lenne - * persze csak annak, aki épp nem elszenvedője a szemöldök pörkölésnek, hanem csak úgy látja. Jelen esetben nyilván a fiú lenne az áldozat, de úgysem hiszi, hogy Karheia ilyet tenne vele. ~ Miért van ilyen hideg? ~ borzong meg magában, és talán a valóságban is. Karjával megtörli az orrát, és szipog mellé, de újabb törlést igényel, és hosszabb szipogást, hogy a takony ne tudjon teljesen előtörni. Csak nem fújhatja ki az orrát egy hölgy jelenlétében a ruhájába. Pedig lehet, hogy az lesz, ha továbbra is így fog levedzni az orra. Még szerencse, hogy lovagolnak, mert különben Prexi meglehet összecsuklott volna, így viszont csak fura dülöngélésbe kezd a nyeregben. *
- Igen, igen felettébb - * mondja bágyadtan. Úgy tűnik mégiscsak beteg, hiszen elég gyengének érzi magát. *
- Nem kell, birok járni - * válaszol Nozarinnak, és már próbál is leszállni a lóról, jobb lábát előrekívánja lendíteni a ló feje felett, aztán egy csodálatos érkezést szeretne produkálni, de a mozdulat félúton, de lehet, hogy már félút előtt elbicsaklik, ugyanis ahelyett, hogy a ló feje felett lendítené át a lábát odáig sem jut el, hogy felemelje azt. Azonban az oldalra dőlés megtörténik, így ha valaki nem kapja el időben, akkor egész egyszerűen balra kezd dőlni a lóról lefelé. ~ Mondtam, hogy megy ez ~ gondolja bágyadtan, mivel azt tökéletesen érzékeli, hogy lefelé tart, épp csak azzal nincs tisztában, hogy miképp. *
1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:59:06
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:59:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Akad azért valami kevéske remény is, mi gyengén pislákol lelke mélyén. De talán minden szerencsétlen, ágrólszakadt nincstelen így van ezzel, s tud még bízni, hinni szebb napokban, bőséges lakomákban, fűtött hajlékban.
A Tharg birtokokra tévedő koldust a viszontlátás ábrándja kecsegteti, viszi előre, és mégis ejti olykor totális kétségbe, ilyenkor rövid pihenőket beiktatva toppan meg, mered maga elé, és tanakodik azon, vajon mi értelme testvérei nyomára bukkannia.
Hogy szeretteik halálhírét közvetítse? Hogy bevallja maga lett árulója családjuknak? Hogy miatta vált reménytelenné a visszatérés otthonukba?
Nagy sóhajjal lesz úrrá a szívét marcangoló kételyeken, és lép tovább, hisz csak a vér számít.*
A Tharg birtokokra tévedő koldust a viszontlátás ábrándja kecsegteti, viszi előre, és mégis ejti olykor totális kétségbe, ilyenkor rövid pihenőket beiktatva toppan meg, mered maga elé, és tanakodik azon, vajon mi értelme testvérei nyomára bukkannia.
Hogy szeretteik halálhírét közvetítse? Hogy bevallja maga lett árulója családjuknak? Hogy miatta vált reménytelenné a visszatérés otthonukba?
Nagy sóhajjal lesz úrrá a szívét marcangoló kételyeken, és lép tovább, hisz csak a vér számít.*
1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-31 13:56:59
Üzenet elküldve: 2018-12-31 13:56:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Aenae jót kérdez, de valami olyat, amire még ő sem tudja a választ biztosan. Nehéz így, habozik is mielőtt felelne, mert nem akar átgondolatlanul szólni.*
- Ezt sosem lehet tudni biztosan, de azt hiszem a női megérzések elég megbízhatóak. Ez nem csupán megérzés, hanem megfigyelésen alapul, csak lehet nem tudatosítod magadban és nem jössz rá pontosan, hogy miért furcsa számodra, közben pedig korábban felfigyeltél egy aprócska gesztusra, egy szokatlan hanglejtésre. Mi nők meglepően szemfülesek vagyunk ilyen téren, szóval azt hiszem csak azt tudom javasolni, hogy bízz a megérzéseidben.
*Hiszi, hogy így van, tapasztalatai mind ezt támasztják alá.*
- Kedves nem mindig.
*Vallja be miközben jót mosolyog Aenae szavain.*
- A szépség pedig nem minden, holott sokan hiszik ezt. El lehet vele érni dolgokat, de éppen annyira el is veszíteni. Ez olyan, mint mikor a szegények azt hiszik a gazdagoknak semmire sincs gondjuk és boldogok.
*Elégedetlen a lázongások miatt, főleg azért mert a szegények állítólag igazságot akartak kivívni, de csak pusztítottak. Egyébként is melyik szolgáló törődött az ő bajával? Bárki is felszólalt az érdekében, mikor otthon őt bántották? Nem, sőt loptak, ha volt rá lehetőségük. Ebből a gondolatmenetből a topázszemű hangja zökkenti ki.*
- Elválasztani?
*Csodálkozik rá és közelebb hajol, hogy ő is tanulmányozgassa a betűket, mintha attól tudná a kérdésre a választ. Nézi a poharat is.*
- Hát nem tudom.
*Nézegeti Aenae próbálkozását a kanállal, ami nem túl sikeres, közben persze figyel többi szavára is.*
- Talán próbáld meg úgy, hogy eleve szétválasztva teszed a pohárba.
*Persze ötlete nincs ezt milyen eszközzel lehetne. ~ Vajon van erre külön eszköz? ~*
- Nehéz az érzelmeknek parancsolni. Nincs ezekben a cselekedetekben racionalitás.
*Nem hibáztatja emiatt Kagant, de Nirset sem, főleg ő nem, aki szeszélyes és intenzív, illetve rengetegszer cselekszik érzelmeit alapjául véve.*
- Hát apáink ismerték egymást, szintén üzleti ügyből kifolyólag, sőt szokatlan módon apám kedvelte Nairadáét. Szóval a családom kedvelte az övékét, emiatt találkoztunk párszor, de nem gondolom, hogy barátok lettünk volna mostanáig. Talán most sem vagyunk azok.
*Megvonja vállait, mert nem tudhatja, nem is szeretne Nairada nevében beszélni.*
- Hüm, talán a héjával kellene? De lehet butaság és csak összetörik az egész.
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.31 13:57:30
//Effy birtoka//
*Aenae jót kérdez, de valami olyat, amire még ő sem tudja a választ biztosan. Nehéz így, habozik is mielőtt felelne, mert nem akar átgondolatlanul szólni.*
- Ezt sosem lehet tudni biztosan, de azt hiszem a női megérzések elég megbízhatóak. Ez nem csupán megérzés, hanem megfigyelésen alapul, csak lehet nem tudatosítod magadban és nem jössz rá pontosan, hogy miért furcsa számodra, közben pedig korábban felfigyeltél egy aprócska gesztusra, egy szokatlan hanglejtésre. Mi nők meglepően szemfülesek vagyunk ilyen téren, szóval azt hiszem csak azt tudom javasolni, hogy bízz a megérzéseidben.
*Hiszi, hogy így van, tapasztalatai mind ezt támasztják alá.*
- Kedves nem mindig.
*Vallja be miközben jót mosolyog Aenae szavain.*
- A szépség pedig nem minden, holott sokan hiszik ezt. El lehet vele érni dolgokat, de éppen annyira el is veszíteni. Ez olyan, mint mikor a szegények azt hiszik a gazdagoknak semmire sincs gondjuk és boldogok.
*Elégedetlen a lázongások miatt, főleg azért mert a szegények állítólag igazságot akartak kivívni, de csak pusztítottak. Egyébként is melyik szolgáló törődött az ő bajával? Bárki is felszólalt az érdekében, mikor otthon őt bántották? Nem, sőt loptak, ha volt rá lehetőségük. Ebből a gondolatmenetből a topázszemű hangja zökkenti ki.*
- Elválasztani?
*Csodálkozik rá és közelebb hajol, hogy ő is tanulmányozgassa a betűket, mintha attól tudná a kérdésre a választ. Nézi a poharat is.*
- Hát nem tudom.
*Nézegeti Aenae próbálkozását a kanállal, ami nem túl sikeres, közben persze figyel többi szavára is.*
- Talán próbáld meg úgy, hogy eleve szétválasztva teszed a pohárba.
*Persze ötlete nincs ezt milyen eszközzel lehetne. ~ Vajon van erre külön eszköz? ~*
- Nehéz az érzelmeknek parancsolni. Nincs ezekben a cselekedetekben racionalitás.
*Nem hibáztatja emiatt Kagant, de Nirset sem, főleg ő nem, aki szeszélyes és intenzív, illetve rengetegszer cselekszik érzelmeit alapjául véve.*
- Hát apáink ismerték egymást, szintén üzleti ügyből kifolyólag, sőt szokatlan módon apám kedvelte Nairadáét. Szóval a családom kedvelte az övékét, emiatt találkoztunk párszor, de nem gondolom, hogy barátok lettünk volna mostanáig. Talán most sem vagyunk azok.
*Megvonja vállait, mert nem tudhatja, nem is szeretne Nairada nevében beszélni.*
- Hüm, talán a héjával kellene? De lehet butaság és csak összetörik az egész.
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.31 13:57:30
1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 20:07:43
Üzenet elküldve: 2018-12-30 20:07:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Háztűznéző//
* Nem könnyű a szekér, és Grotg bizony liheg, mire megérkeznek. Hiba a termete, és bár jó erőben van, azért kikészíti őt ez a megterhelés. A mindennapos munka után a falmászás, most pedig ez, az óriás már eléggé képességei határán van, de nem akarja ezt mutatni. Úgyhogy ahogy megérkeznek a szekérrel, egyből a bácsihoz fordul. *
- Kezdjük el felvágni? * Szegezi neki a kérdést, és ha igenlő a válasz, akkor fejével int is Learonnak. *
- Dearon, segítesz levenni egy fát? * Kérdezi barátját, és ha a férfi segít neki, akkor egy alkalmas helyet keres neki. Ha viszont egyből az alapba kell előbb hordozni, akkor nem teszi le, hogy hasogathassák, hanem fogást keres rajta, hogy cipelhessék. Úgy tartja, bár így sokkal fárasztóbb, hogy az embernek ne legyen nehezebb tartani, azaz ne emelje túl magasra. Karjai néha meg-megremegnek, valószínűleg az erőfeszítéstől, de nem akar neki túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Pedig már veszettül fájnak, és a lábait is érzi, de azok szerencsére még nem akarnak összecsuklani. *
* Nem könnyű a szekér, és Grotg bizony liheg, mire megérkeznek. Hiba a termete, és bár jó erőben van, azért kikészíti őt ez a megterhelés. A mindennapos munka után a falmászás, most pedig ez, az óriás már eléggé képességei határán van, de nem akarja ezt mutatni. Úgyhogy ahogy megérkeznek a szekérrel, egyből a bácsihoz fordul. *
- Kezdjük el felvágni? * Szegezi neki a kérdést, és ha igenlő a válasz, akkor fejével int is Learonnak. *
- Dearon, segítesz levenni egy fát? * Kérdezi barátját, és ha a férfi segít neki, akkor egy alkalmas helyet keres neki. Ha viszont egyből az alapba kell előbb hordozni, akkor nem teszi le, hogy hasogathassák, hanem fogást keres rajta, hogy cipelhessék. Úgy tartja, bár így sokkal fárasztóbb, hogy az embernek ne legyen nehezebb tartani, azaz ne emelje túl magasra. Karjai néha meg-megremegnek, valószínűleg az erőfeszítéstől, de nem akar neki túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Pedig már veszettül fájnak, és a lábait is érzi, de azok szerencsére még nem akarnak összecsuklani. *
1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:47:20
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:47:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nana//
*Van egy mókás beütése a néninek, főleg hogy így vigyorog, mint a tejbetök. Végigméri a teremtést, no nem túl sokáig vagy feltűnően. Fiatalabbra számított, olyanra, akinek esetében nem kell tartania attól, hogy másnap reggelre végelgyengülésben eltávozik. Ám mivel más már egy ideje nem jelentkezett és neki pedig égető szüksége van valakire, aki jártas egy háztartás vezetésében, szinte azonnal eldönti, hogy nem engedi innen elkóricálni a nénikét.*
- Arra bizony nagy szükségem van. Igen-igen, jó helyen jár a néne. Tessék csak beljebb jönni! Segítsek hozni a batyut?
*Ha kell segíteni, segít, ha meg nem, akkor a batyu nélkül mutatja az utat befelé.*
- Menjünk a társalgóba és ismerkedjünk kicsit. Egyébként Ephemia d'Aquista vagyok, a birtok tulajdonosa. Örülök, hogy végre valaki jelentkezett. Őszintén szólva azt hittem, senki sem fog, annyi ideje várakozok már.
*Ha a néne követi és a társalgóba érnek, úgy mutat körbe kezeivel az egyszerűen, de kényelmesen berendezett szobában, aminek egyik végében kandalló melegíti a teret.*
- Csak tessék leülni valamelyik székre vagy heverőre, ott az asztalka mellett. Hozhatok valamit enni vagy inni?
*Ki tudja, milyen messziről jött az asszonyság, de csodálja őt, hisz szemmel láthatóan egyedül érkezett. ~Szívós egy néne lehet, az egyszer biztos!~*
//Nana//
*Van egy mókás beütése a néninek, főleg hogy így vigyorog, mint a tejbetök. Végigméri a teremtést, no nem túl sokáig vagy feltűnően. Fiatalabbra számított, olyanra, akinek esetében nem kell tartania attól, hogy másnap reggelre végelgyengülésben eltávozik. Ám mivel más már egy ideje nem jelentkezett és neki pedig égető szüksége van valakire, aki jártas egy háztartás vezetésében, szinte azonnal eldönti, hogy nem engedi innen elkóricálni a nénikét.*
- Arra bizony nagy szükségem van. Igen-igen, jó helyen jár a néne. Tessék csak beljebb jönni! Segítsek hozni a batyut?
*Ha kell segíteni, segít, ha meg nem, akkor a batyu nélkül mutatja az utat befelé.*
- Menjünk a társalgóba és ismerkedjünk kicsit. Egyébként Ephemia d'Aquista vagyok, a birtok tulajdonosa. Örülök, hogy végre valaki jelentkezett. Őszintén szólva azt hittem, senki sem fog, annyi ideje várakozok már.
*Ha a néne követi és a társalgóba érnek, úgy mutat körbe kezeivel az egyszerűen, de kényelmesen berendezett szobában, aminek egyik végében kandalló melegíti a teret.*
- Csak tessék leülni valamelyik székre vagy heverőre, ott az asztalka mellett. Hozhatok valamit enni vagy inni?
*Ki tudja, milyen messziről jött az asszonyság, de csodálja őt, hisz szemmel láthatóan egyedül érkezett. ~Szívós egy néne lehet, az egyszer biztos!~*
1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:25:21
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:25:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*Mamókánknak szerencsére nem kell sokáig álldogálnia a hidegben, amit őszintén nem bán, mert már kezd kifagyni a sejhaja. Meg hát hozott ajándékba egy kis lepényt, reménykedik benne, hogy nem hűlt ki még teljesen.
Hamarosan hát egy igencsak csinoska leány nyit ajtót, Nana pedig fülig érő, fogatlan vigyorral köszön neki.*
-Szervusz csillagom *szól kellemesen mély és nem kissé rekedtes hangján*
-Odalenn a piacon olvastam nem olyan rég, hogy kőne itten valakinek egy házvezetőasszony *időközben felszedi lepakolt batyuját*
-Jó helyen járok-é? *Igazság szerint már sejti a választ. A jányka bizony nem idevalósi, fel merné rá tenni az összes körtebefőttjét, afféle városi nemes kisasszonynak tűnik.*
//Nana//
*Mamókánknak szerencsére nem kell sokáig álldogálnia a hidegben, amit őszintén nem bán, mert már kezd kifagyni a sejhaja. Meg hát hozott ajándékba egy kis lepényt, reménykedik benne, hogy nem hűlt ki még teljesen.
Hamarosan hát egy igencsak csinoska leány nyit ajtót, Nana pedig fülig érő, fogatlan vigyorral köszön neki.*
-Szervusz csillagom *szól kellemesen mély és nem kissé rekedtes hangján*
-Odalenn a piacon olvastam nem olyan rég, hogy kőne itten valakinek egy házvezetőasszony *időközben felszedi lepakolt batyuját*
-Jó helyen járok-é? *Igazság szerint már sejti a választ. A jányka bizony nem idevalósi, fel merné rá tenni az összes körtebefőttjét, afféle városi nemes kisasszonynak tűnik.*
1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:20:58
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:20:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Valahol, két amoni ragály között, melyekből egy nem is volt valós, és csak egyet okozott ő maga, és a másikról nem is tudhat, szóval közegészségügyileg egy éppen csendes időszakban, évszakilag pedig a forró hónapok kellős közepén szívódik fel, majdnem nyomtalanul.
Természetesen üzleti ügyben hagyja maga mögött oltalmat jelentő klánját, és még véletlenül sem a megszaporodott menekültek, különösképpen nemesi sarjak feltűnése miatt.
Akárhogy is kevéske holmival, melynek nagy része ráadásul sajátja indul útnak, Arthenior felé.*
Természetesen üzleti ügyben hagyja maga mögött oltalmat jelentő klánját, és még véletlenül sem a megszaporodott menekültek, különösképpen nemesi sarjak feltűnése miatt.
Akárhogy is kevéske holmival, melynek nagy része ráadásul sajátja indul útnak, Arthenior felé.*
1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:45:40
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:45:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Artheniorból. A Szegénynegyedből. *az utóbbit csak mellékesen teszi hozzá, mintha nem is lenne fontos, mert kissé tart tőle, ezután Tizio még annyira se fogja tartani, mint eddig, vagy egyenesen lenézi majd. Míg a férfi reakciójára vár, ő is követi a tekintetét, hátha észrevett valakit vagy valamit, amit ő nem, miközben magában elhatározza, akárhogy lesz is, igyekszik majd nem túlzottan a szívére venni a dolgokat. ~A múltad tesz azzá, aki vagy, ne próbáld megmásítani, vagy eltitkolni mások elől!~ csendülnek a fülében nagyanyja szavai, amelyeket igencsak idevágónak érez*
- Ez szörnyű. És szomorú. Inkább csak nagyon-nagyon szomorú. *Tizio múltjának újabb részletei annyira megdöbbentik, hogy fel sem fogja teljesen, mennyire tapintatlannak tűnhet megjegyzése, mégis elképeszti, hogy mondhat bárki is ilyesmit egy kisgyereknek, akinek most halt meg az édesanyja, ami pedig a többit illeti, szinte érzi a szavakból áradó fájdalmat, ami őt magát is átjárja. ~Szegény! Nem lehetett könnyű egy ilyen apa mellett felnőni...~ gondolja magában szomorúan, valamiféle furcsa hálát érezve, amiért ő még sok éven keresztül ismerhette az anyját és az anyai szeretet érzését, és csak felnőtt fejjel vesztette el őt*
- Sok minden nem úgy alakul, ahogy azt a szülők tervezik. De biztos vagyok benne, hogy így is büszke rátok! *jegyzi meg jóindulatú mosollyal az arcán. Az ő életében is volt pár dolog, amit anyja máshogy tervezett, mégis mindig tudta, bárhogy dönt, ő támogatja benne, ez az érzés pedig a legsötétebb időkben is erőt adott neki. A mosoly a vitatkozás kérdése kapcsán is megmarad arcán, jelezve, hogy legyen, ahogy Tizio szeretné. Be kell látnia, a vita iránti lelkesedése talán testvérek hiányában ilyen élénk, így próbálja magát beleképzelni Tizio helyzetébe, és megérteni őt*
- Jó lehetett ennyi testvér között felnőni! *szalad ki a száján, hiszen egyke gyerekként mindig is örült volna, ha születik egy kis testvére, akivel játszhat és akire vigyázhat. Azonban megint előbb beszél, mint gondolkodik, így gyorsan folytatja inkább* Vagyis hát... jó volt? *pillant kérdőn Tiziora, ugyanis az eddig hallottak alapján az a benyomása, nem feltétlen felhőtlen a viszonya az összes testvérével, így abban sem biztos, hogy értékeli a férfi a gyerekkorát*
- Sajnálom, mert ez egy szomorú emlék, amiről nem lehet kellemes beszélni. *válaszol a kérdésre, még ha az nem is feltétlen követel választ* De ezentúl igyekszem majd figyelni rá, és kevesebbet sajnálkozni! *mosolyodik el újra. Bár már maga mögött hagyta a Szegénynegyedet, az ott berögzült rossz szokásaitól nehezen tud megszabadulni, ha csak tudatosan nem tesz ellenük, pedig már számtalanszor megfogadta, hogy figyelni fog rájuk. A következő megjegyzés azonban meglepi, és arcára fagy tőle a mosoly*
- Ugye nem? Annyira sajnálom! *dől kicsit előre ültében, hogy jobban lássa Tizio minden rezdülését, aggódva, hogy esetleg a férfi lelkébe gázolt. Ekkor jön csak rá, hogy már ismét sajnálkozik valamiért, így gyorsan szája elé kapja egyik kezét, hátha ezzel megakadályozhatja, hogy újabb butaság csússzon ki rajta. Egy darabig ugyanakkor nem fenyegeti ez a veszély, annyira megrohanják az érzelmek. A felé nyújtott zsebkendőt ösztönösen elveszi, de nem használja, csak egyik kezében fogja, ujjaival óvatosan végigsimítva a monogramon, míg másik kezének körmeit tenyerébe mélyeszti, bevált szokás szerint másféle fájdalommal próbálva elejét venni annak, hogy érzelmei utat törjenek maguknak*
- Köszönöm! *nyújtja vissza végül a tiszta zsebkendőt, ugyanis nem szeretné öltözékének egy újabb darabjától megfosztani a férfit, hiszen még így is kissé kényelmetlenül érzi magát, amiért hagyta, hogy Tizio a bokájára kösse a nyakkendőjét*
- Ne haragudj, én csak... *nem igazán tudja, hogy folytassa, mégis úgy érzi, valamiféle magyarázattal tartozik a férfinak* Amiket mondtál, azok nagyon találóak és valamilyen formában mind igazak. Az első fiú, akit szerettem, azt hittem, viszontszeret és hogy egy szép nap majd elvesz, erre egyszer csak se szó, se beszéd, lelépett, elment még a városból is, és azóta sem hallottam felőle. *fanyar mosoly játszadozik a szája szegletében. ~Naiv elképzelés, nemde?~ pillant Tiziora, már előre számítva valami hasonló megjegyzésre* Ami pedig az apámat illeti, nemesi származású volt, egy gazdag, jóképű elf, de... nos, eszébe sem volt elvennie anyámat, aki szolgálóként dolgozott náluk. Csak egyetlen éjszakára kellett neki, utána pedig, mikor megtudta, hogy terhes, elbocsátotta, és nem érdekelte többé, hogy mi van vele. Vagy velem... *beszéd közben nem bír Tiziora nézni, inkább a tájat szemléli, mégis úgy érzi, ezen tragédiáit itt és most ki kell adnia magából. Bár nem biztos benne, hogy a férfit egyáltalán érdekli, amit mond, vagy megérti őt, mégis jól esik hangosan kimondania ezeket a szavakat, mintha ezzel fájdalma és tehetetlen dühe egy része is távozna belőle.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.30 19:50:46
- Artheniorból. A Szegénynegyedből. *az utóbbit csak mellékesen teszi hozzá, mintha nem is lenne fontos, mert kissé tart tőle, ezután Tizio még annyira se fogja tartani, mint eddig, vagy egyenesen lenézi majd. Míg a férfi reakciójára vár, ő is követi a tekintetét, hátha észrevett valakit vagy valamit, amit ő nem, miközben magában elhatározza, akárhogy lesz is, igyekszik majd nem túlzottan a szívére venni a dolgokat. ~A múltad tesz azzá, aki vagy, ne próbáld megmásítani, vagy eltitkolni mások elől!~ csendülnek a fülében nagyanyja szavai, amelyeket igencsak idevágónak érez*
- Ez szörnyű. És szomorú. Inkább csak nagyon-nagyon szomorú. *Tizio múltjának újabb részletei annyira megdöbbentik, hogy fel sem fogja teljesen, mennyire tapintatlannak tűnhet megjegyzése, mégis elképeszti, hogy mondhat bárki is ilyesmit egy kisgyereknek, akinek most halt meg az édesanyja, ami pedig a többit illeti, szinte érzi a szavakból áradó fájdalmat, ami őt magát is átjárja. ~Szegény! Nem lehetett könnyű egy ilyen apa mellett felnőni...~ gondolja magában szomorúan, valamiféle furcsa hálát érezve, amiért ő még sok éven keresztül ismerhette az anyját és az anyai szeretet érzését, és csak felnőtt fejjel vesztette el őt*
- Sok minden nem úgy alakul, ahogy azt a szülők tervezik. De biztos vagyok benne, hogy így is büszke rátok! *jegyzi meg jóindulatú mosollyal az arcán. Az ő életében is volt pár dolog, amit anyja máshogy tervezett, mégis mindig tudta, bárhogy dönt, ő támogatja benne, ez az érzés pedig a legsötétebb időkben is erőt adott neki. A mosoly a vitatkozás kérdése kapcsán is megmarad arcán, jelezve, hogy legyen, ahogy Tizio szeretné. Be kell látnia, a vita iránti lelkesedése talán testvérek hiányában ilyen élénk, így próbálja magát beleképzelni Tizio helyzetébe, és megérteni őt*
- Jó lehetett ennyi testvér között felnőni! *szalad ki a száján, hiszen egyke gyerekként mindig is örült volna, ha születik egy kis testvére, akivel játszhat és akire vigyázhat. Azonban megint előbb beszél, mint gondolkodik, így gyorsan folytatja inkább* Vagyis hát... jó volt? *pillant kérdőn Tiziora, ugyanis az eddig hallottak alapján az a benyomása, nem feltétlen felhőtlen a viszonya az összes testvérével, így abban sem biztos, hogy értékeli a férfi a gyerekkorát*
- Sajnálom, mert ez egy szomorú emlék, amiről nem lehet kellemes beszélni. *válaszol a kérdésre, még ha az nem is feltétlen követel választ* De ezentúl igyekszem majd figyelni rá, és kevesebbet sajnálkozni! *mosolyodik el újra. Bár már maga mögött hagyta a Szegénynegyedet, az ott berögzült rossz szokásaitól nehezen tud megszabadulni, ha csak tudatosan nem tesz ellenük, pedig már számtalanszor megfogadta, hogy figyelni fog rájuk. A következő megjegyzés azonban meglepi, és arcára fagy tőle a mosoly*
- Ugye nem? Annyira sajnálom! *dől kicsit előre ültében, hogy jobban lássa Tizio minden rezdülését, aggódva, hogy esetleg a férfi lelkébe gázolt. Ekkor jön csak rá, hogy már ismét sajnálkozik valamiért, így gyorsan szája elé kapja egyik kezét, hátha ezzel megakadályozhatja, hogy újabb butaság csússzon ki rajta. Egy darabig ugyanakkor nem fenyegeti ez a veszély, annyira megrohanják az érzelmek. A felé nyújtott zsebkendőt ösztönösen elveszi, de nem használja, csak egyik kezében fogja, ujjaival óvatosan végigsimítva a monogramon, míg másik kezének körmeit tenyerébe mélyeszti, bevált szokás szerint másféle fájdalommal próbálva elejét venni annak, hogy érzelmei utat törjenek maguknak*
- Köszönöm! *nyújtja vissza végül a tiszta zsebkendőt, ugyanis nem szeretné öltözékének egy újabb darabjától megfosztani a férfit, hiszen még így is kissé kényelmetlenül érzi magát, amiért hagyta, hogy Tizio a bokájára kösse a nyakkendőjét*
- Ne haragudj, én csak... *nem igazán tudja, hogy folytassa, mégis úgy érzi, valamiféle magyarázattal tartozik a férfinak* Amiket mondtál, azok nagyon találóak és valamilyen formában mind igazak. Az első fiú, akit szerettem, azt hittem, viszontszeret és hogy egy szép nap majd elvesz, erre egyszer csak se szó, se beszéd, lelépett, elment még a városból is, és azóta sem hallottam felőle. *fanyar mosoly játszadozik a szája szegletében. ~Naiv elképzelés, nemde?~ pillant Tiziora, már előre számítva valami hasonló megjegyzésre* Ami pedig az apámat illeti, nemesi származású volt, egy gazdag, jóképű elf, de... nos, eszébe sem volt elvennie anyámat, aki szolgálóként dolgozott náluk. Csak egyetlen éjszakára kellett neki, utána pedig, mikor megtudta, hogy terhes, elbocsátotta, és nem érdekelte többé, hogy mi van vele. Vagy velem... *beszéd közben nem bír Tiziora nézni, inkább a tájat szemléli, mégis úgy érzi, ezen tragédiáit itt és most ki kell adnia magából. Bár nem biztos benne, hogy a férfit egyáltalán érdekli, amit mond, vagy megérti őt, mégis jól esik hangosan kimondania ezeket a szavakat, mintha ezzel fájdalma és tehetetlen dühe egy része is távozna belőle.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.30 19:50:46
1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:26:35
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:26:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hubi szó nélkül követi a lányt, ahogy nekiindul, hogy alkalmasnak tűnő helyet keressen. Kicsit le is marad, fejét félrebiccentve gyönyörködik a járás közben ringó hátsóban. Kétségtelen, Alyo sokoldalú teremtés. Hubi pedig ezt az oldalát kedveli legjobban.*
- Imádom azokat a mocskos gondolataid! *vigyorog ezúttal őszintén, már az asztalnál. Legszívesebben elmondaná Alyonak, hogy ilyesmi gondolatok bizony már az ő fejében is megfordultak, de a benne élő óvatos kígyó még idejében csendre inti. Mit lehet tudni, mi és honnan jut vissza Aenae-hez?*
- Túl szende, túl kislány. *folytatja mondandóját és áldatlan tevékenységét is* Te sokkal inkább kedvemre való vagy.
*Elképzelhető, hogy Alyo ennek ellenkezőjével sokkal inkább boldogabb lenne. Főleg amikor nyögve, sziszegve fogadja a kancellárt. Hubi szerint ez nem lehet annyira komoly, hiszen ő mindent megtett, hogy ne legyen kellemetlen a dolog. Ezért is meglepi Alyo ötlete. Kis tétovázás után azért csak előrehajol, és mivel figyelmes férfiú, csak ujjai megnyálazása után lát dologhoz. Azt nem lehet mondani, hogy a kancellárnak fogalma sincs, hogy hová és hogyan kell nyúlni, így ha Alyo felül tud valamelyest kerekedni Hubi iránti ellenszenvén, akár valami örömet is lelhet benne. De talán a ravasz Alyo nem is emiatt javasolta mindezt. Talán sejtette valahol, hogy ez külön löketet ad a kancellárnak, és ez örvendetesen lerövidíti az aktus hosszát. Így is lesz, a félvérnek nem kell sokáig szenvednie. És mivel Hubi figyelmes férfi, gondol arra, hogy a lakatlan házban aligha tudna Alyo megmosdani. Így a milliárdnyi kis kancellár a lány hátára érkezik. Ezután Hubi egy ideig még zihálva veszi a levegőt, aztán óvatosan visszavonul. Figyelmes férfi, ugye. Amikor Alyo megfordul, kicsit megcsóválja a fejét és épp mondana valami elismerőnek szánt disznóságot, amikor váratlan felszólítást kap. Egy pillanatra még fel is háborodik. Nem Hubi fizet ily módon, hanem Alyo. Akkor pedig miért kéne, hogy neki is jó legyen? Úgy egyáltalán: nem a régi már a szex, mióta a nők is élvezik. Aztán mégis elmosolyodik.*
- Úgy gondolod, hogy megérdemled?
*Valószínűleg költőinek szánta a kérdést, mert már térdel le a lány elé. Ez persze nem megy olyan könnyen, Hubi ízületei már nem olyan rugalmasak, de végül csak helyzetbe hozza magát. Mert arra gondolt, hogy miért is ne? Amúgy is régen csinált ilyesmit, és ha valakivel, akkor Alyoval még ehhez is kedve van. Akárcsak az ujjai, a nyelve sem fárad el, és tulajdonképpen ügyetlennek sem mondható. A kérdés inkább az, hogy Alyo mennyire tud elvonatkoztatni, hogy egy vén kecske lefetyel a lábai között. Akárhogy is, a végén csak felegyenesedik, és ezúttal már teljesen őszintén neveti el magát.*
- Azt hiszem, hogy egy kicsit túlbecsülsz, kedvesem.
*És ha Alyo nem vette volna észre, mutatja is: noha a nyalakodás neki is kedvére való volt, tulajdonképpen csak félárbocon áll a zászló. Hiába, Hubi bizony már nem fáradhatatlan ifjú.*
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hubi szó nélkül követi a lányt, ahogy nekiindul, hogy alkalmasnak tűnő helyet keressen. Kicsit le is marad, fejét félrebiccentve gyönyörködik a járás közben ringó hátsóban. Kétségtelen, Alyo sokoldalú teremtés. Hubi pedig ezt az oldalát kedveli legjobban.*
- Imádom azokat a mocskos gondolataid! *vigyorog ezúttal őszintén, már az asztalnál. Legszívesebben elmondaná Alyonak, hogy ilyesmi gondolatok bizony már az ő fejében is megfordultak, de a benne élő óvatos kígyó még idejében csendre inti. Mit lehet tudni, mi és honnan jut vissza Aenae-hez?*
- Túl szende, túl kislány. *folytatja mondandóját és áldatlan tevékenységét is* Te sokkal inkább kedvemre való vagy.
*Elképzelhető, hogy Alyo ennek ellenkezőjével sokkal inkább boldogabb lenne. Főleg amikor nyögve, sziszegve fogadja a kancellárt. Hubi szerint ez nem lehet annyira komoly, hiszen ő mindent megtett, hogy ne legyen kellemetlen a dolog. Ezért is meglepi Alyo ötlete. Kis tétovázás után azért csak előrehajol, és mivel figyelmes férfiú, csak ujjai megnyálazása után lát dologhoz. Azt nem lehet mondani, hogy a kancellárnak fogalma sincs, hogy hová és hogyan kell nyúlni, így ha Alyo felül tud valamelyest kerekedni Hubi iránti ellenszenvén, akár valami örömet is lelhet benne. De talán a ravasz Alyo nem is emiatt javasolta mindezt. Talán sejtette valahol, hogy ez külön löketet ad a kancellárnak, és ez örvendetesen lerövidíti az aktus hosszát. Így is lesz, a félvérnek nem kell sokáig szenvednie. És mivel Hubi figyelmes férfi, gondol arra, hogy a lakatlan házban aligha tudna Alyo megmosdani. Így a milliárdnyi kis kancellár a lány hátára érkezik. Ezután Hubi egy ideig még zihálva veszi a levegőt, aztán óvatosan visszavonul. Figyelmes férfi, ugye. Amikor Alyo megfordul, kicsit megcsóválja a fejét és épp mondana valami elismerőnek szánt disznóságot, amikor váratlan felszólítást kap. Egy pillanatra még fel is háborodik. Nem Hubi fizet ily módon, hanem Alyo. Akkor pedig miért kéne, hogy neki is jó legyen? Úgy egyáltalán: nem a régi már a szex, mióta a nők is élvezik. Aztán mégis elmosolyodik.*
- Úgy gondolod, hogy megérdemled?
*Valószínűleg költőinek szánta a kérdést, mert már térdel le a lány elé. Ez persze nem megy olyan könnyen, Hubi ízületei már nem olyan rugalmasak, de végül csak helyzetbe hozza magát. Mert arra gondolt, hogy miért is ne? Amúgy is régen csinált ilyesmit, és ha valakivel, akkor Alyoval még ehhez is kedve van. Akárcsak az ujjai, a nyelve sem fárad el, és tulajdonképpen ügyetlennek sem mondható. A kérdés inkább az, hogy Alyo mennyire tud elvonatkoztatni, hogy egy vén kecske lefetyel a lábai között. Akárhogy is, a végén csak felegyenesedik, és ezúttal már teljesen őszintén neveti el magát.*
- Azt hiszem, hogy egy kicsit túlbecsülsz, kedvesem.
*És ha Alyo nem vette volna észre, mutatja is: noha a nyalakodás neki is kedvére való volt, tulajdonképpen csak félárbocon áll a zászló. Hiába, Hubi bizony már nem fáradhatatlan ifjú.*
1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:02:24
Üzenet elküldve: 2018-12-30 18:02:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a kancellár szája a kezéhez ér elmosolyodik, épp időben ahhoz, hogy elnyomja a fintort. Legalább nem a száját akarta csókolgatni, mert akkor biztosan a szakállába hányt volna.
Megrázkódik, mikor a férfi bekeni az alfelét, akkor pedig felnyög, mikor bevezeti az ujját, ujjait. Nem hagyja sokáig foglalatoskodni, mert tudja, hogy kelleni fog neki valami fogódzó, mikor a jó kancellár már dolgozik rajta, ezért úgy ahogy van, pucéran, csúszós fenékkel elindul, hogy felfedezze a házat, vagy keressen valamit, amire ráhasalhat. Szerencsére a következő helyiségben meg is találja egy hatalmas asztal formájában. Erre a fél lábával feltérdelhet, Habrertusnak is nyilván kényelmesebb egy fokkal.*
- Hát fiatalka, úgy még formálhatod. Lehet, hogy minden nap azzal várna haza, hogy már síkosra kente a seggét. Különben ez nem is lenne rossz, ha a másik kezeddel eggyel odébb ügyködnél.
*Hátranéz a válla fölött ismét, az asztalra rakott lábához tartozó farpofáját felhúzza kicsit, abban a reményben, hogy az segít ellazulni.*
- Különben meg, ha folyton terhes a gyermekeddel és neveli őket, akkor nincs ideje belekotnyelesekedni a vezetésbe.
*Szeretne nevetni a saját elmésségén, de elakad a szava, mert immáron nem pusztán a kancellár ujjai járják be a hátsóját, hanem a kancellári vessző is. Felnyög, szorító az érzés és egyszerre olyan, mintha tűvel szurkálnák. Az első pillanatban nagyon rossz, de igyekszik elengedni magát és a busás haszonra gondolni és menten nem olyan rossz az egész. Ha Habrertus megfogadta előző tanácsát az eggyel odébb lévő lyukról, akkor néha még egy-egy őszinte nyögést is hallat. Közben meg várja, hogy a kancellár végezzen és végre kicuppantsa magát belőle. Ha ez megtörtént, akkor megfordul és az asztal szélére ül.*
- Lefetyelj kicsit, kancellárom. Hogy nekem is legyen valami örömöm. Aztán ha újra kemény legény vagy, megcsinálhatsz megint.
*Letudhatná egyszerre több alkalomnyi adóját, kényelmes lenne. Talán többedjére már ő is élvezné, nem csak a feszítő érzést.*
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a kancellár szája a kezéhez ér elmosolyodik, épp időben ahhoz, hogy elnyomja a fintort. Legalább nem a száját akarta csókolgatni, mert akkor biztosan a szakállába hányt volna.
Megrázkódik, mikor a férfi bekeni az alfelét, akkor pedig felnyög, mikor bevezeti az ujját, ujjait. Nem hagyja sokáig foglalatoskodni, mert tudja, hogy kelleni fog neki valami fogódzó, mikor a jó kancellár már dolgozik rajta, ezért úgy ahogy van, pucéran, csúszós fenékkel elindul, hogy felfedezze a házat, vagy keressen valamit, amire ráhasalhat. Szerencsére a következő helyiségben meg is találja egy hatalmas asztal formájában. Erre a fél lábával feltérdelhet, Habrertusnak is nyilván kényelmesebb egy fokkal.*
- Hát fiatalka, úgy még formálhatod. Lehet, hogy minden nap azzal várna haza, hogy már síkosra kente a seggét. Különben ez nem is lenne rossz, ha a másik kezeddel eggyel odébb ügyködnél.
*Hátranéz a válla fölött ismét, az asztalra rakott lábához tartozó farpofáját felhúzza kicsit, abban a reményben, hogy az segít ellazulni.*
- Különben meg, ha folyton terhes a gyermekeddel és neveli őket, akkor nincs ideje belekotnyelesekedni a vezetésbe.
*Szeretne nevetni a saját elmésségén, de elakad a szava, mert immáron nem pusztán a kancellár ujjai járják be a hátsóját, hanem a kancellári vessző is. Felnyög, szorító az érzés és egyszerre olyan, mintha tűvel szurkálnák. Az első pillanatban nagyon rossz, de igyekszik elengedni magát és a busás haszonra gondolni és menten nem olyan rossz az egész. Ha Habrertus megfogadta előző tanácsát az eggyel odébb lévő lyukról, akkor néha még egy-egy őszinte nyögést is hallat. Közben meg várja, hogy a kancellár végezzen és végre kicuppantsa magát belőle. Ha ez megtörtént, akkor megfordul és az asztal szélére ül.*
- Lefetyelj kicsit, kancellárom. Hogy nekem is legyen valami örömöm. Aztán ha újra kemény legény vagy, megcsinálhatsz megint.
*Letudhatná egyszerre több alkalomnyi adóját, kényelmes lenne. Talán többedjére már ő is élvezné, nem csak a feszítő érzést.*
1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 17:23:33
Üzenet elküldve: 2018-12-30 17:23:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán valahol hátrány is, hogy Alyo igen tehetséges színész. Így Hubi nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, hogy a félvér bizony nincs oda a közelségéért. Viszont Hubi nagyon is értékeli azt az apró, ám feleslegesnek tűnő mozdulatot a gallérjánál. Pont azt az illúziót kelti, amit eddig hiányolt. Gyorsan meg is próbál kezet csókolni a lánynak. No persze nem nagyon töri magát az etikettel, csak fejét fordítja oldalt, míg Alyo a ruhájával babrál, és ha sikerült, egy csókot nyom a kézfejére. Aztán egy kicsit felgyorsulnak az események, a felindult kancellár szerint kicsit túlságosan is. Alyo hamar reagál arra kézmozdulatra, és nem is érti félre. Pedig ha már így alakult, Hubi elviselte volna, ha a lány hosszasabban guggol előtte és dolgozik a biztos sikerért. De még az is lehet, hogy erre nem is lesz szükség. Bár Hubi már nem fiatal ember, amikor Alyo szép lassan felfedi rendkívül izgalmas idomjait, már úgy érzi, hogy nincs is szükség efféle bemelegítésre. Amikor Alyo már előrehajolt, mögé lép, és a tégely tartalmával alaposan megkeni a fenekét. Hubi figyelmes ember, nem akar feleslegesen fájdalmat okozni. Egyben megragadja a meghitt pillanatot, hogy válaszoljon a lánynak.*
- A Hadúr leánya? *kuncog, miközben már ujjával készíti elő a terepet. Figyelmes ember, mint emlékezetes, nem ugrik neki Alyo fenekének, mint a bika a kapunak.* Nem mondom, valóban bájos leány, de kissé fiatalka. De abban tökéletesen igazad van, hogy zsenge korának sok lehet mindaz, mi új és talán nem is kívánt tisztségével jár. Ám én mindig ott leszek, hogy segítségére lehessek.
*Talán a helyzet miatt, talán azért, mert már alig várja, hogy birtokon belülre kerülhessen, az utolsó mondatot olyan hangsúllyal mondja, hogy annak hallatán Aenae valószínűleg sikoltva menekülne el a Vashegyről. Vagy megnyúzatná a kancellárt. Miután pedig minden akadály elhárult, Hubi is nekivetkőzik. Azaz épp csak a nadrágját engedi le annyira amennyire feltétlenül szükséges. Abban biztos, hogy Alyo nem igazán kíváncsi kissé fonnyadt testének látványára. Meg aztán nincs is annyira meleg. Kicsit később, mondhatni a munka dandárjában pedig rádől a félelf hátára és úgy lihegi bele Alyo fülébe.*
- Alkalomadtán keress fel a hivatalomban! Van számodra egy pár igen csinos csizmám. Örülnék, ha megpróbálnád. És van még egyéb, apró ajándék is.
*Akár magával is hozhatta volna most ezeket. De akkor nem lett volna ürügy egy újabb látogatásra, és esetleg egy újabb kellemes üzletre.*
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán valahol hátrány is, hogy Alyo igen tehetséges színész. Így Hubi nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, hogy a félvér bizony nincs oda a közelségéért. Viszont Hubi nagyon is értékeli azt az apró, ám feleslegesnek tűnő mozdulatot a gallérjánál. Pont azt az illúziót kelti, amit eddig hiányolt. Gyorsan meg is próbál kezet csókolni a lánynak. No persze nem nagyon töri magát az etikettel, csak fejét fordítja oldalt, míg Alyo a ruhájával babrál, és ha sikerült, egy csókot nyom a kézfejére. Aztán egy kicsit felgyorsulnak az események, a felindult kancellár szerint kicsit túlságosan is. Alyo hamar reagál arra kézmozdulatra, és nem is érti félre. Pedig ha már így alakult, Hubi elviselte volna, ha a lány hosszasabban guggol előtte és dolgozik a biztos sikerért. De még az is lehet, hogy erre nem is lesz szükség. Bár Hubi már nem fiatal ember, amikor Alyo szép lassan felfedi rendkívül izgalmas idomjait, már úgy érzi, hogy nincs is szükség efféle bemelegítésre. Amikor Alyo már előrehajolt, mögé lép, és a tégely tartalmával alaposan megkeni a fenekét. Hubi figyelmes ember, nem akar feleslegesen fájdalmat okozni. Egyben megragadja a meghitt pillanatot, hogy válaszoljon a lánynak.*
- A Hadúr leánya? *kuncog, miközben már ujjával készíti elő a terepet. Figyelmes ember, mint emlékezetes, nem ugrik neki Alyo fenekének, mint a bika a kapunak.* Nem mondom, valóban bájos leány, de kissé fiatalka. De abban tökéletesen igazad van, hogy zsenge korának sok lehet mindaz, mi új és talán nem is kívánt tisztségével jár. Ám én mindig ott leszek, hogy segítségére lehessek.
*Talán a helyzet miatt, talán azért, mert már alig várja, hogy birtokon belülre kerülhessen, az utolsó mondatot olyan hangsúllyal mondja, hogy annak hallatán Aenae valószínűleg sikoltva menekülne el a Vashegyről. Vagy megnyúzatná a kancellárt. Miután pedig minden akadály elhárult, Hubi is nekivetkőzik. Azaz épp csak a nadrágját engedi le annyira amennyire feltétlenül szükséges. Abban biztos, hogy Alyo nem igazán kíváncsi kissé fonnyadt testének látványára. Meg aztán nincs is annyira meleg. Kicsit később, mondhatni a munka dandárjában pedig rádől a félelf hátára és úgy lihegi bele Alyo fülébe.*
- Alkalomadtán keress fel a hivatalomban! Van számodra egy pár igen csinos csizmám. Örülnék, ha megpróbálnád. És van még egyéb, apró ajándék is.
*Akár magával is hozhatta volna most ezeket. De akkor nem lett volna ürügy egy újabb látogatásra, és esetleg egy újabb kellemes üzletre.*
1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 17:02:14
Üzenet elküldve: 2018-12-30 17:02:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha nem találná Habrertust visszataszítónak, akkor valószínűleg kedvelné. De a természet rendje az, hogy a magafajta egyszerű harcos lenézi a kancellár-féle tintanyalókat, ráadásul a férfi olyan dolgokban leli élvezetét, amik Alyot szintén taszítják.*
- Nem is értem. A pozíciód biztosan vonzó a hajadonok számára, vagy nem? Mint nekem is.
*Odalép Habrertushoz és a férfi gallérját igazítgatja, hiszen a kancellár elvárná az üzlethez a színjátékot is, ha színjátékot akar, akkor megkapja. Némi kedvességet a pucsítás mellé. Ugyan kirázza a hideg, mikor a férfi hozzáér, de moccanatlan marad, nem ugrik el az érintés elől.*
- Melyik érdeklődik utánad? A fattyú, az elf, vagy a hadúr gyermeke? Hamvas szépség, nem mondom, az ilyeneket mindig hozzád hasonlók mellett látni. Ráadásul úgy hallom, hogy ő lép a hadúr helyébe, fiatal ő a teherhez, ami a vállát nyomja.
*Meg abban is biztos, hogy a férfi nem örül annak, hogy egy csitrit ültettek a nyakába, ezzel Alyo is egyetért, bár neki az a fő baja a lánnyal, hogy városi.
Már Habrertus előtt guggol, a férfi nadrágjába próbál bejutni, közben elkerül a híres tégely és a kancellár teszi a másik kezével egy félreérthetetlen mozdulatot, így Alyo félbehagyja a másik vetkőztetését és nekilát, hogy ledobja a maga ruháit. Nem csinálja sietősen, ráérősen mezteleníti le először a felsőtestét, időt hagyva a másiknak a nézelődésre, majd megfordulva a nadrágját kezdi letolni, a válla fölött megint kacér pillantásokat vet Habrertusra. Kis terpeszben áll, fenekét kidomborítja. A nadrágtól megszabadul, de a csizmát visszaveszi. Legközelebbre szerez abból a magasított sarkú és talpú csizmából egy párat, ami olyan fényes bőrből van.*
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha nem találná Habrertust visszataszítónak, akkor valószínűleg kedvelné. De a természet rendje az, hogy a magafajta egyszerű harcos lenézi a kancellár-féle tintanyalókat, ráadásul a férfi olyan dolgokban leli élvezetét, amik Alyot szintén taszítják.*
- Nem is értem. A pozíciód biztosan vonzó a hajadonok számára, vagy nem? Mint nekem is.
*Odalép Habrertushoz és a férfi gallérját igazítgatja, hiszen a kancellár elvárná az üzlethez a színjátékot is, ha színjátékot akar, akkor megkapja. Némi kedvességet a pucsítás mellé. Ugyan kirázza a hideg, mikor a férfi hozzáér, de moccanatlan marad, nem ugrik el az érintés elől.*
- Melyik érdeklődik utánad? A fattyú, az elf, vagy a hadúr gyermeke? Hamvas szépség, nem mondom, az ilyeneket mindig hozzád hasonlók mellett látni. Ráadásul úgy hallom, hogy ő lép a hadúr helyébe, fiatal ő a teherhez, ami a vállát nyomja.
*Meg abban is biztos, hogy a férfi nem örül annak, hogy egy csitrit ültettek a nyakába, ezzel Alyo is egyetért, bár neki az a fő baja a lánnyal, hogy városi.
Már Habrertus előtt guggol, a férfi nadrágjába próbál bejutni, közben elkerül a híres tégely és a kancellár teszi a másik kezével egy félreérthetetlen mozdulatot, így Alyo félbehagyja a másik vetkőztetését és nekilát, hogy ledobja a maga ruháit. Nem csinálja sietősen, ráérősen mezteleníti le először a felsőtestét, időt hagyva a másiknak a nézelődésre, majd megfordulva a nadrágját kezdi letolni, a válla fölött megint kacér pillantásokat vet Habrertusra. Kis terpeszben áll, fenekét kidomborítja. A nadrágtól megszabadul, de a csizmát visszaveszi. Legközelebbre szerez abból a magasított sarkú és talpú csizmából egy párat, ami olyan fényes bőrből van.*
1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:39:15
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:39:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Garik//
*Egy ideje már szunyálgat a földön, időnként mintha álmodna is valamit, de az hamar elillan, mert valami mindig fölkelti. Most sincs ez másképp. Épp egy jó adag almás kalácsot gyömöszköl a szájába, amikor az álomkép elhalványul és ehelyett valami fickót lát maga előtt, amint az őtet bámulja.*
- Há' mi a csuda?
*Megpróbál magához térni és felkucorodni, hogy no, azért ne nézzék már félkegyelműnek, ám egyelőre csak felülnie sikerül.*
- Jaj be nem jól vagyok! Szédeleg a fejem, meg fázok is, meg gyenge vagyok. *Sopánkodik.* Anyám nem hitt nékem, aszonta csak megjátszom. Meg há a zőccséget el kő adni, de jaj, nem tudom, hogy fogom, ha közbe kidőlök, mint egy zsák kolompér!
*Nézi a mellette heverő zöldséggel teli zsákot, aztán a helyes képű legényre tekint.*
- Oszt te ki vagy?
*Egy ideje már szunyálgat a földön, időnként mintha álmodna is valamit, de az hamar elillan, mert valami mindig fölkelti. Most sincs ez másképp. Épp egy jó adag almás kalácsot gyömöszköl a szájába, amikor az álomkép elhalványul és ehelyett valami fickót lát maga előtt, amint az őtet bámulja.*
- Há' mi a csuda?
*Megpróbál magához térni és felkucorodni, hogy no, azért ne nézzék már félkegyelműnek, ám egyelőre csak felülnie sikerül.*
- Jaj be nem jól vagyok! Szédeleg a fejem, meg fázok is, meg gyenge vagyok. *Sopánkodik.* Anyám nem hitt nékem, aszonta csak megjátszom. Meg há a zőccséget el kő adni, de jaj, nem tudom, hogy fogom, ha közbe kidőlök, mint egy zsák kolompér!
*Nézi a mellette heverő zöldséggel teli zsákot, aztán a helyes képű legényre tekint.*
- Oszt te ki vagy?
1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:13:12
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:13:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
*Karheiának feltűnik, hogy éppen érte epekednek. Nozarin két ujját az ajkához veszi és csókját Karheia felé fújja. A Prexiarok kora se tart örökké.*
-Kedvenc tűzvarázslónőm. Majd a következő kalandos utazásomra jössz te is Rheia, aztán meséljük Prexinek, ahogy a tűztornádód elsöpri az összes gonosz kis lényecskét, amit az utunkba sodornak sötét erők. És heveny csettintésével, mint ahogy az úri nők a zsebkendőiket hagyják el lovagjaiknak, úgy fogja begyújtani a minket melegítő máglyatüzeket, amin aztán finom húsokat sütünk.
*Prexiart nem akarja a történetbe írni, mert tudja, hogy jelenlegi pótanyja nem díjazná a gondolatát annak, hogy a gyereket veszélyeztessék. Még, ha ezzel nem is ért egyet teljesen, ez most a szórakozás helye.*
~Szóval cserfes.~
*Rheia már a csibésszel is megpengette a húrokat Nozarin lantján, de most már kénytelen lesz súlyosabb büntetésekben gondolkodni.*
-Irány a csoki!
*Prexi nagyon nem néz ki jól, úgyhogy Nozar jobbnak érzi, ha nem kockáztassák, hogy bárki leessen a lóról.*
-Na, szálljatok le, hogy körbe tudjatok nézni. Prexit meg a hátamra veszem, hogy gyorsabban érjünk a csokihoz.
*Csekély aggodalommal, de határozottan néz Karheiára, részben, hogy segítse megtámogatni az ötletét.*
*Karheiának feltűnik, hogy éppen érte epekednek. Nozarin két ujját az ajkához veszi és csókját Karheia felé fújja. A Prexiarok kora se tart örökké.*
-Kedvenc tűzvarázslónőm. Majd a következő kalandos utazásomra jössz te is Rheia, aztán meséljük Prexinek, ahogy a tűztornádód elsöpri az összes gonosz kis lényecskét, amit az utunkba sodornak sötét erők. És heveny csettintésével, mint ahogy az úri nők a zsebkendőiket hagyják el lovagjaiknak, úgy fogja begyújtani a minket melegítő máglyatüzeket, amin aztán finom húsokat sütünk.
*Prexiart nem akarja a történetbe írni, mert tudja, hogy jelenlegi pótanyja nem díjazná a gondolatát annak, hogy a gyereket veszélyeztessék. Még, ha ezzel nem is ért egyet teljesen, ez most a szórakozás helye.*
~Szóval cserfes.~
*Rheia már a csibésszel is megpengette a húrokat Nozarin lantján, de most már kénytelen lesz súlyosabb büntetésekben gondolkodni.*
-Irány a csoki!
*Prexi nagyon nem néz ki jól, úgyhogy Nozar jobbnak érzi, ha nem kockáztassák, hogy bárki leessen a lóról.*
-Na, szálljatok le, hogy körbe tudjatok nézni. Prexit meg a hátamra veszem, hogy gyorsabban érjünk a csokihoz.
*Csekély aggodalommal, de határozottan néz Karheiára, részben, hogy segítse megtámogatni az ötletét.*
1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:06:43
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:06:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elnézően somolyog. Hiszen világos, hogy mindketten tudják, a lány nem buta. Talán nem olyan pallérozott az elméje, mint egy tudósnak vagy egy mágusnak, de ostobának messze nem nevezhető. Nagyon is megvan a magához való esze, és Hubi tapasztalatai alapján a csalafinta gondolkodás sem áll távol tőle. Újabb ok, hogy kedvelje. Az pedig nagyon is hízeleg a kancellárnak, hogy Alyo szerint legalább ilyen épület méltó hozzá. Ezt a kellemes érzést csak fokozza, hogy a félvér nagyon is kacér és minden bizonnyal szándékolt mozdulattal rendezi el aprónak éppen nem nevezhető kebleit. Nyel egyet, és szinte már bánja, hogy adott Alyonak egy menekülőutat arra az esetre, ha mégsem természetben kívánná leróni adósságát.*
- Nem mondom, hogy nem gondoltam még erre. *jegyzi meg a nősülésre vonatkozó felvetésre* Talán még nem találtam meg azt, akivel szívesen leélném életem hátralévő részét.
*Ez természetesen csak részben igaz. Hiszen az is megvan, hogy egészen Alyo örvendetes felbukkanásáig erre vajmi kevés esélye is lett volna a Vashegyen. Addig a nők mintha kerülték volna, de legalábbis feltűnően tartózkodóak voltak irányában. Azóta pedig ha nem is minden hajadon az ő kegyeit keresi, de legalábbis. És hát az is megvan, hogy a mélységi nőstényekért rajong elsősorban, ám ember és sötételf nászából roppant ritkán születik utód. Ha mégis, az szinte törvényszerűen terméketlen lesz. Ez eddig kevésbé izgatta a jó kancellárt, nem nagyon gondolt rá, hogy utódokat nemzen. Hiszen minek? Bár a név szépen csend, a családja csillaga régen leáldozott, és biztos nem ő, a gyökértelen tudós fogja ismét felemelni. Ám most érdekes dolgok történtek a Vashegyen, melyekben Hubi bizony lát lehetőséget. Annyira, hogy a gyermekáldás gondolatát sem tartja elvetendőnek. Így aztán a hangsúlyból érti is, hogy Alyo mire gondolt. Ám a környéken történt eseményeket figyelemmel kísérő kancellár azt is tudja, hogy pont vele, Syoud lányával esett meg az a furcsaság, hogy áldott állapotba keveredett egy azóta megboldogult bajkeverőtől. Igaz ugyan, hogy a magzat később halva jött világra, de a dolog ettől még igen figyelemreméltó. És ha jobban belegondol, nem venné rossz néven, ha e szemrevaló keblekkel és még annál is kívánatosabb hátsóval megáldott félelf lenne gyermekei anyja. Csak sajnos erősen gyanítja, hogy Alyo számára mindaz ami kettejük között történik, nem több üzletnél. Elfojt egy sóhajtást.*
- De igazad van. Számos csinos és érdekes hajadon fordul meg mostanság a Vashegyen, és bizony nem egy közülük szívesen veszi az érdeklődésem.
*Ez megint csak féligazság, de Hubi nem szereti a kicsinyeskedést. Hogy ez valami elvetélt kísérlet akart arra lenni, hogy Alyot féltékennyé tegye, vagy csak dicsekedni szeretett volna egy kicsit, nem nagyon fog kiderülni, mert rosszallása után Alyo nem egészen úgy reagál ahogy gondolta volna. Ahogy egy jó házból való úrilánynak tennie kellene, hanem konkrétan bepucsít az elkerekedő szemű kancellár előtt, mint egy sárló kanca.*
- Jaj, kedvesem... *nyel egy nagyot, és bár nagylelkűen elhatározta, hogy ha Alyonak nincs kedve az ilyesmihez, ő nem fogja erőltetni, csak előrelép, és végigsimítja azt az ingerlően hátrafeszített feneket* Én hagytam volna neked más választást, de te nem hagysz nekem. Hát illik az ilyesmi?
*Ha Alyo nem ugrott el, kicsit előre is hajol egy rapid csöcsörészésre, ott sem talál kivetnivalót. Annyira, hogy érdekes dolog ötlik az eszébe, de erre még ráér később is.*
- Kereshetünk kényelmesebb helyet is.
*Akár a hálót is felkereshetik, hátha ott az ágy használható állapotban van. De ahogy benyúl a zsebébe és kezében megjelenik egy tenyérnyi kis szelence, amit Alyo már ismerhet, szabad kezével tesz egy olyan mozdulatot, amit a lány érthet úgy is, hogy ha neki megfelel itt, akár kezdhet is vetkőzni.*
//Adófizetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elnézően somolyog. Hiszen világos, hogy mindketten tudják, a lány nem buta. Talán nem olyan pallérozott az elméje, mint egy tudósnak vagy egy mágusnak, de ostobának messze nem nevezhető. Nagyon is megvan a magához való esze, és Hubi tapasztalatai alapján a csalafinta gondolkodás sem áll távol tőle. Újabb ok, hogy kedvelje. Az pedig nagyon is hízeleg a kancellárnak, hogy Alyo szerint legalább ilyen épület méltó hozzá. Ezt a kellemes érzést csak fokozza, hogy a félvér nagyon is kacér és minden bizonnyal szándékolt mozdulattal rendezi el aprónak éppen nem nevezhető kebleit. Nyel egyet, és szinte már bánja, hogy adott Alyonak egy menekülőutat arra az esetre, ha mégsem természetben kívánná leróni adósságát.*
- Nem mondom, hogy nem gondoltam még erre. *jegyzi meg a nősülésre vonatkozó felvetésre* Talán még nem találtam meg azt, akivel szívesen leélném életem hátralévő részét.
*Ez természetesen csak részben igaz. Hiszen az is megvan, hogy egészen Alyo örvendetes felbukkanásáig erre vajmi kevés esélye is lett volna a Vashegyen. Addig a nők mintha kerülték volna, de legalábbis feltűnően tartózkodóak voltak irányában. Azóta pedig ha nem is minden hajadon az ő kegyeit keresi, de legalábbis. És hát az is megvan, hogy a mélységi nőstényekért rajong elsősorban, ám ember és sötételf nászából roppant ritkán születik utód. Ha mégis, az szinte törvényszerűen terméketlen lesz. Ez eddig kevésbé izgatta a jó kancellárt, nem nagyon gondolt rá, hogy utódokat nemzen. Hiszen minek? Bár a név szépen csend, a családja csillaga régen leáldozott, és biztos nem ő, a gyökértelen tudós fogja ismét felemelni. Ám most érdekes dolgok történtek a Vashegyen, melyekben Hubi bizony lát lehetőséget. Annyira, hogy a gyermekáldás gondolatát sem tartja elvetendőnek. Így aztán a hangsúlyból érti is, hogy Alyo mire gondolt. Ám a környéken történt eseményeket figyelemmel kísérő kancellár azt is tudja, hogy pont vele, Syoud lányával esett meg az a furcsaság, hogy áldott állapotba keveredett egy azóta megboldogult bajkeverőtől. Igaz ugyan, hogy a magzat később halva jött világra, de a dolog ettől még igen figyelemreméltó. És ha jobban belegondol, nem venné rossz néven, ha e szemrevaló keblekkel és még annál is kívánatosabb hátsóval megáldott félelf lenne gyermekei anyja. Csak sajnos erősen gyanítja, hogy Alyo számára mindaz ami kettejük között történik, nem több üzletnél. Elfojt egy sóhajtást.*
- De igazad van. Számos csinos és érdekes hajadon fordul meg mostanság a Vashegyen, és bizony nem egy közülük szívesen veszi az érdeklődésem.
*Ez megint csak féligazság, de Hubi nem szereti a kicsinyeskedést. Hogy ez valami elvetélt kísérlet akart arra lenni, hogy Alyot féltékennyé tegye, vagy csak dicsekedni szeretett volna egy kicsit, nem nagyon fog kiderülni, mert rosszallása után Alyo nem egészen úgy reagál ahogy gondolta volna. Ahogy egy jó házból való úrilánynak tennie kellene, hanem konkrétan bepucsít az elkerekedő szemű kancellár előtt, mint egy sárló kanca.*
- Jaj, kedvesem... *nyel egy nagyot, és bár nagylelkűen elhatározta, hogy ha Alyonak nincs kedve az ilyesmihez, ő nem fogja erőltetni, csak előrelép, és végigsimítja azt az ingerlően hátrafeszített feneket* Én hagytam volna neked más választást, de te nem hagysz nekem. Hát illik az ilyesmi?
*Ha Alyo nem ugrott el, kicsit előre is hajol egy rapid csöcsörészésre, ott sem talál kivetnivalót. Annyira, hogy érdekes dolog ötlik az eszébe, de erre még ráér később is.*
- Kereshetünk kényelmesebb helyet is.
*Akár a hálót is felkereshetik, hátha ott az ágy használható állapotban van. De ahogy benyúl a zsebébe és kezében megjelenik egy tenyérnyi kis szelence, amit Alyo már ismerhet, szabad kezével tesz egy olyan mozdulatot, amit a lány érthet úgy is, hogy ha neki megfelel itt, akár kezdhet is vetkőzni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344