Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 19:27:54
Üzenet elküldve: 2019-01-17 19:27:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
* Szerencsére Dram bátrabb fajzat mint Wym ha ilyenekről van szó, mert bizony ő nem merné megállítani a lovat és megkérdezni a bambulászás okát, ám a férfi igen. Megállítja ő is a lovat és figyel, ám amint meglátja a nőt megszeppenve felnyög. Nem egy hiú teremtés ám annyiszor már látta magát a tükörben, hogy észrevenye a hasonlóságot. Nem is, inkább a jövőjét látja maga előtt, mert egy két alig észrevehető ránc és hipp-hopp úgy fog festeni, mint a nő előtte, esetleg az öltözete lesz más, ám addigra már a haja is szőke lesz, mert ez a zöld csak gyermeki hóbort, amit egyszer csak levetkőzik magáról.
Amint a nő meginog rémülten ugrik le a lováról, nem gondolkodik, automatikusan cselekedik, mert azzal, hogy ugyanazt az arcot viselik rögvest szimpatikussá válik neki a nő. *
- Jól tetszik lenni a kisasszony? - * kérdezi rémülten ám hozzáérni nem mer. *
* Szerencsére Dram bátrabb fajzat mint Wym ha ilyenekről van szó, mert bizony ő nem merné megállítani a lovat és megkérdezni a bambulászás okát, ám a férfi igen. Megállítja ő is a lovat és figyel, ám amint meglátja a nőt megszeppenve felnyög. Nem egy hiú teremtés ám annyiszor már látta magát a tükörben, hogy észrevenye a hasonlóságot. Nem is, inkább a jövőjét látja maga előtt, mert egy két alig észrevehető ránc és hipp-hopp úgy fog festeni, mint a nő előtte, esetleg az öltözete lesz más, ám addigra már a haja is szőke lesz, mert ez a zöld csak gyermeki hóbort, amit egyszer csak levetkőzik magáról.
Amint a nő meginog rémülten ugrik le a lováról, nem gondolkodik, automatikusan cselekedik, mert azzal, hogy ugyanazt az arcot viselik rögvest szimpatikussá válik neki a nő. *
- Jól tetszik lenni a kisasszony? - * kérdezi rémülten ám hozzáérni nem mer. *
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 17:20:32
Üzenet elküldve: 2019-01-17 17:20:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
* Prexi szemei hol kinyílnak, hol összecsukódnak, attól függően, hogy mennyire érzi magát erősnek, és amikor Karheia megsimogatja az arcát éppen nyitott szemekkel tekinthet a nőre, és egy hálás mosolyt erőltet fáradt arcára, majd lesi, ahogy a hősnő a hőslóhoz csatangol, aki nem mellesleg Csatangló, és elővesz valamit, aminek amúgy ránézésre sincs jó látványa, de amikor kinyitja a száját, hogy a lány az üvegcse tartalmát belé tukmálja, hát rá kell jönnie, hogy a látvány sokkal negédesebb volt, mint az orvosságszerű massza, amit kénytelen leküzdeni a torkán. ~ Ez borzalmas, ne köpd ki ~ amúgy is elég fáradt az ilyen komplikált műveletekhez, és egyébként sem akarná egyik segítő felnőttet sem Prexiköpettel megpecsételni. Túlságosan hálás, ráadásul amúgy sem szeret másokat köpködni. Túl jól nevelt ő ahhoz. *
- Igen - * közli a rosszízű orvosság után nyámmogva, még csak az sem tűnk fel neki, hogy nem őt kérdezi Karheia. Ez persze mellékes, de szerencsére nem kell a fiúnak útba igazítást adnia, hiszen amikor először találkoztak az pont Learon birtokán volt, így a nő tisztában van vele, hogy merre kell menni. Egyébként ez igazán jó fejlemény, mert ha a fiúra hallgatnának most, akkor bizonyosan eltévelyednének valamerre.
Prexi ismét behunyja a szemeit, érzi, hogy valami körülöleli, és mivel sárkány és egyéb bájos jószág nem lehet, így nyilvánvalóan valami pokrócfélébe csavarták. Az idő egyből kellemesebb lesz és a hideg sem zavarja már annyira. Természetesen bele fog izzadni, mire elérik a céljukat, de ez igazán nem probléma, legalábbis Prexinek.
Nozarin Amonra menne, de ezen a ponton a fiú csak teher, aki nem szólal meg. Neki aztán mindegy, csak aludhasson, azt meg így is meg tudja tenni, hacsak a férfi nem fog nagyon rázósan közlekedni. Akármelyik mellett döntenek, van előny és hátrány is. Ha előbb Learonhoz viszik, akkor utána mehetnek az erődbe és elmondhatják a pásztormágusnak, hogy mi történt, és merre találja Prexit, ha meg a másik változatot választják, úgy is jó, bár többet kell utazni. Állapotára való tekintettel, neki aztán mindegy, valószínűleg úgyis hamarosan el fog aludni. Remélhetőleg nem végleg. *
* Prexi szemei hol kinyílnak, hol összecsukódnak, attól függően, hogy mennyire érzi magát erősnek, és amikor Karheia megsimogatja az arcát éppen nyitott szemekkel tekinthet a nőre, és egy hálás mosolyt erőltet fáradt arcára, majd lesi, ahogy a hősnő a hőslóhoz csatangol, aki nem mellesleg Csatangló, és elővesz valamit, aminek amúgy ránézésre sincs jó látványa, de amikor kinyitja a száját, hogy a lány az üvegcse tartalmát belé tukmálja, hát rá kell jönnie, hogy a látvány sokkal negédesebb volt, mint az orvosságszerű massza, amit kénytelen leküzdeni a torkán. ~ Ez borzalmas, ne köpd ki ~ amúgy is elég fáradt az ilyen komplikált műveletekhez, és egyébként sem akarná egyik segítő felnőttet sem Prexiköpettel megpecsételni. Túlságosan hálás, ráadásul amúgy sem szeret másokat köpködni. Túl jól nevelt ő ahhoz. *
- Igen - * közli a rosszízű orvosság után nyámmogva, még csak az sem tűnk fel neki, hogy nem őt kérdezi Karheia. Ez persze mellékes, de szerencsére nem kell a fiúnak útba igazítást adnia, hiszen amikor először találkoztak az pont Learon birtokán volt, így a nő tisztában van vele, hogy merre kell menni. Egyébként ez igazán jó fejlemény, mert ha a fiúra hallgatnának most, akkor bizonyosan eltévelyednének valamerre.
Prexi ismét behunyja a szemeit, érzi, hogy valami körülöleli, és mivel sárkány és egyéb bájos jószág nem lehet, így nyilvánvalóan valami pokrócfélébe csavarták. Az idő egyből kellemesebb lesz és a hideg sem zavarja már annyira. Természetesen bele fog izzadni, mire elérik a céljukat, de ez igazán nem probléma, legalábbis Prexinek.
Nozarin Amonra menne, de ezen a ponton a fiú csak teher, aki nem szólal meg. Neki aztán mindegy, csak aludhasson, azt meg így is meg tudja tenni, hacsak a férfi nem fog nagyon rázósan közlekedni. Akármelyik mellett döntenek, van előny és hátrány is. Ha előbb Learonhoz viszik, akkor utána mehetnek az erődbe és elmondhatják a pásztormágusnak, hogy mi történt, és merre találja Prexit, ha meg a másik változatot választják, úgy is jó, bár többet kell utazni. Állapotára való tekintettel, neki aztán mindegy, valószínűleg úgyis hamarosan el fog aludni. Remélhetőleg nem végleg. *
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 15:01:58
Üzenet elküldve: 2019-01-17 15:01:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Indulós//
*Nem valami finom népek azok, akik az út mentén állnak, ha minimálisan is ismernék a városi modort, akkor valószínűleg nem bámulnák ilyen szemérmetlenül a nőt. A madáretetőkkel törődő is megérzi, hogy valami történik, mert mostanra már ő is odanéz. A nyeregben ülő férfi éppen felé néz, talán vissza is fordulna, ha nem hallaná meg a férfi bemutatkozását, ekkor már összenéz az idősebb férfival, lendületes léptekkel terem ott a kerítést és a nőt vizsgáló férfiak mellett.
Fején kendő, a kendő pedig takarja a haját, legalábbis a haja nagy részét, de egy szőke tincs csak kiszabadult a tarkójánál.*
- Semmi uram. Nézze el nekünk, hogy megbámuljuk a finom népeket.
*Most már a nő is ránéz Wymnterre, majdnem kiesik a kezéből a magos zsák. Hátrál pár lépést, míg az idős férfi mellé ér, az átöleli a vállát, de pillantása még mindig ugrál az asszony és a lovon ülő nő között. Ugyanis az utóbbi kiköpött mása az előbbinek, csak a hajuk színe különbözik. Az asszony az öregre sandít, aztán a félvérre, arca teljesen fehér, ha az öreg nem ölelné, akkor elájulna. A múltja ül ugyanis a lovon, rögtön felismeri, ahogyan férje és fia is felismerték.*
*Nem valami finom népek azok, akik az út mentén állnak, ha minimálisan is ismernék a városi modort, akkor valószínűleg nem bámulnák ilyen szemérmetlenül a nőt. A madáretetőkkel törődő is megérzi, hogy valami történik, mert mostanra már ő is odanéz. A nyeregben ülő férfi éppen felé néz, talán vissza is fordulna, ha nem hallaná meg a férfi bemutatkozását, ekkor már összenéz az idősebb férfival, lendületes léptekkel terem ott a kerítést és a nőt vizsgáló férfiak mellett.
Fején kendő, a kendő pedig takarja a haját, legalábbis a haja nagy részét, de egy szőke tincs csak kiszabadult a tarkójánál.*
- Semmi uram. Nézze el nekünk, hogy megbámuljuk a finom népeket.
*Most már a nő is ránéz Wymnterre, majdnem kiesik a kezéből a magos zsák. Hátrál pár lépést, míg az idős férfi mellé ér, az átöleli a vállát, de pillantása még mindig ugrál az asszony és a lovon ülő nő között. Ugyanis az utóbbi kiköpött mása az előbbinek, csak a hajuk színe különbözik. Az asszony az öregre sandít, aztán a félvérre, arca teljesen fehér, ha az öreg nem ölelné, akkor elájulna. A múltja ül ugyanis a lovon, rögtön felismeri, ahogyan férje és fia is felismerték.*
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 14:19:14
Üzenet elküldve: 2019-01-17 14:19:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
* Nehezen titkolja mosolyát, de persze nem is tudja sokáig, de hiába, azért néha Dram is megtréfálhatja a másik felet. *
- Nem haragszom. * Feleli természetesen, miután megkapta a puszit amiből szívesen varázsolt volna csókot, de egyrészt túlságosan nyílt terepen vannak, másrészt még nem olyan nagy mágus. Ezek után nyugodtan indulhatnak tovább, de nem mennek túl sokat, amikor lassítani kényszerülnek. *
- Látom, és nekem se tetszik. * Súgja vissza, ahogy még tovább lassít a lóval, és a madáretetőket tömő nő felé fordítja a lovát, aki éppoly fontos szereplője a figyelemnek, mint tulajdon testvére. Végül mégse hozzá, hanem a férfihoz intézi a szavait. *
- Üdvözletem, Drameiloten Sayqueves vagyok. Megtudhatom, hogy minek köszönhetjük ezt a roppant szembetűnő figyelmet a húgommal, Wymnter Sayquevesszel? * Teszi fel egy kifinomult nemes eleganciájával a kérdést, ami foglalkoztatja. Közben fél szemmel figyeli a legfontosabb embert az életében, hogy nehogy rátámadjanak, vagy bántódása essen. *
* Nehezen titkolja mosolyát, de persze nem is tudja sokáig, de hiába, azért néha Dram is megtréfálhatja a másik felet. *
- Nem haragszom. * Feleli természetesen, miután megkapta a puszit amiből szívesen varázsolt volna csókot, de egyrészt túlságosan nyílt terepen vannak, másrészt még nem olyan nagy mágus. Ezek után nyugodtan indulhatnak tovább, de nem mennek túl sokat, amikor lassítani kényszerülnek. *
- Látom, és nekem se tetszik. * Súgja vissza, ahogy még tovább lassít a lóval, és a madáretetőket tömő nő felé fordítja a lovát, aki éppoly fontos szereplője a figyelemnek, mint tulajdon testvére. Végül mégse hozzá, hanem a férfihoz intézi a szavait. *
- Üdvözletem, Drameiloten Sayqueves vagyok. Megtudhatom, hogy minek köszönhetjük ezt a roppant szembetűnő figyelmet a húgommal, Wymnter Sayquevesszel? * Teszi fel egy kifinomult nemes eleganciájával a kérdést, ami foglalkoztatja. Közben fél szemmel figyeli a legfontosabb embert az életében, hogy nehogy rátámadjanak, vagy bántódása essen. *
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 14:13:29
Üzenet elküldve: 2019-01-17 14:13:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
- Dehogy! - * elkerekedik a szeme, bár nem érti egész pontosan, hogy miért is bántódott meg fivére, azért igyekszik kiengesztelni. Odaugrik hozzá és hiába nem néz rá a férfi, ő átöleli hátulról és bújik hozzá mint egy kiscica. *
- Hiszen te vagy a világon a legfontossabb nekem, nem úgy értettem amit mondtam naa, ne haragudj érte, tudod, hogy nagyon nagyon nagyon de nagyon szeretlek! - * ha engedik ad egy puszit is ahova tud, legyen ez ajak vagy csak a férfi arca, majd lóra száll, mert úgy tűnik indulnak is tovább.
Nem mennek sokáig, mikor elkezdi észrevenni a két tekintetet magán. Persze kis mértékben hozzá van szokva, elvégre a haja zöldeskék így sok helyen bámulás tárgya, de a nemesi körben ezek a pillanatok elég gyorsak, csak kigúvad egy kicsit a szem, majd zavartan lesüti gazdája és az illem miatt próbál nem tudomást venni róla, ám a szegényebb népeknél úgy tűnik ez máshogy van. *
- Dram, nagyon néznek - * suttogja zavartan a lány még mindig minden figyelmet a hajának tulajdonítva. Nagyon nem is mer az urak felé nézni, csak néha néha odapillant leellenőrizni, hogy figyelik-e még. *
- Dehogy! - * elkerekedik a szeme, bár nem érti egész pontosan, hogy miért is bántódott meg fivére, azért igyekszik kiengesztelni. Odaugrik hozzá és hiába nem néz rá a férfi, ő átöleli hátulról és bújik hozzá mint egy kiscica. *
- Hiszen te vagy a világon a legfontossabb nekem, nem úgy értettem amit mondtam naa, ne haragudj érte, tudod, hogy nagyon nagyon nagyon de nagyon szeretlek! - * ha engedik ad egy puszit is ahova tud, legyen ez ajak vagy csak a férfi arca, majd lóra száll, mert úgy tűnik indulnak is tovább.
Nem mennek sokáig, mikor elkezdi észrevenni a két tekintetet magán. Persze kis mértékben hozzá van szokva, elvégre a haja zöldeskék így sok helyen bámulás tárgya, de a nemesi körben ezek a pillanatok elég gyorsak, csak kigúvad egy kicsit a szem, majd zavartan lesüti gazdája és az illem miatt próbál nem tudomást venni róla, ám a szegényebb népeknél úgy tűnik ez máshogy van. *
- Dram, nagyon néznek - * suttogja zavartan a lány még mindig minden figyelmet a hajának tulajdonítva. Nagyon nem is mer az urak felé nézni, csak néha néha odapillant leellenőrizni, hogy figyelik-e még. *
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 13:39:53
Üzenet elküldve: 2019-01-17 13:39:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Felteszik a lócát a szekérre majd maguk is felülnek és mehetnek hazafelé. Döcögnek. Trodd ahogy szokott a fokosára támaszkodik és figyeli a tájat. A kapott kérdést megfontolja és csak utána válaszol.*
-A faluban talán van valaki. Ha meg nem akkor a piacon biztos.
*Neki sose volt lova. Majd valami öszvért kell majd beszereznie ha nekiáll a földművelésnek. Az viszont nem itt van. A magyarázat hallatán egy darabig hallgat csak utána szólal meg.*
-Nem úgy néz ki mint akit érdekelnék. De egy csikó jót tesz majd neki.
*Aki, vele is csak olyan félszegen beszélt nem valószínű, hogy a lányok iránt érdeklődik.*
*Felteszik a lócát a szekérre majd maguk is felülnek és mehetnek hazafelé. Döcögnek. Trodd ahogy szokott a fokosára támaszkodik és figyeli a tájat. A kapott kérdést megfontolja és csak utána válaszol.*
-A faluban talán van valaki. Ha meg nem akkor a piacon biztos.
*Neki sose volt lova. Majd valami öszvért kell majd beszereznie ha nekiáll a földművelésnek. Az viszont nem itt van. A magyarázat hallatán egy darabig hallgat csak utána szólal meg.*
-Nem úgy néz ki mint akit érdekelnék. De egy csikó jót tesz majd neki.
*Aki, vele is csak olyan félszegen beszélt nem valószínű, hogy a lányok iránt érdeklődik.*
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 13:31:16
Üzenet elküldve: 2019-01-17 13:31:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Indulós//
*Az út melletti földeken végestelen hosszú sorokban gyümölcsfák vannak, a fák közelében néhányan sertepertélnek, olyan bölcseletek hangzanak el, hogy a korai rügy kevés gyümölcsöt hoz majd, illetve nagyon szidják a vaddisznókat és a mezei nyulakat is, ugyanis egynémely fa törzséről a kérget lehántották. Az utat szegélyező kerítésen nagyobb lyuk tátong, valami nagydarab állat bontotta le. Két férfi tanakodik, hogy mitévő legyen, az egyikük egy ember fajú, haja őszes, nagyjából ránézésre hatvan, talán hetven éves, a másik férfi félvér, majdnem negyven telet látott már. Kicsit távolabb az út mentén egy asszony is van, ő a kerítés mentén felállított madáretetőkbe önti a magvakat. A nő fiatal, illetve fiatalnak tűnik, hiszen a faját tekintve elf. A nő nem igazán illik a tájba, noha egyszerű ruhákat visel, de nyúlánk termete, sugárzó szépsége már messziről magára vonja az erre járók figyelmét, noha a helyiek már megszokták a jelenlétét az elmúlt évtizedek alatt.
Az erre tévedő elfeket mindannyian megbámulják, nem is azért, mert ritkák errefelé, hanem azért, mert messziről üvölt róluk, hogy jómódban élnek. Ránézésre a lószerszám is többe került, mint a falu éves jövedelme együtt. Ez pedig olyan dolog, ami mellett nem mehetnek el vállrándítással. A nő is rájuk néz ugyan, de a két férfi mellett közvetlenül elvezet az útjuk, a fiatalabb pedig vágyakozó pillantással nézi őket, főleg a nő. Aztán hátrahőköl.*
- Atyám...?
*Fordul az apja felé, de az is ugyanazzal a zavart tekintettel nézi a nőt, konkrétan úgy néznek ki, mint aki szellemet lát. A zavart pillantások cikáznak a madáretetőket tömő nő és a drága ruhába bújt, drága szerszámmal felszerelt, drága lovon ülő nő között. Előbbi el van foglalva a madáretetőkkel, de az utóbbinak kifejezetten zavaró lehet a bámulás, vagy a vele utazó férfinek.*
*Az út melletti földeken végestelen hosszú sorokban gyümölcsfák vannak, a fák közelében néhányan sertepertélnek, olyan bölcseletek hangzanak el, hogy a korai rügy kevés gyümölcsöt hoz majd, illetve nagyon szidják a vaddisznókat és a mezei nyulakat is, ugyanis egynémely fa törzséről a kérget lehántották. Az utat szegélyező kerítésen nagyobb lyuk tátong, valami nagydarab állat bontotta le. Két férfi tanakodik, hogy mitévő legyen, az egyikük egy ember fajú, haja őszes, nagyjából ránézésre hatvan, talán hetven éves, a másik férfi félvér, majdnem negyven telet látott már. Kicsit távolabb az út mentén egy asszony is van, ő a kerítés mentén felállított madáretetőkbe önti a magvakat. A nő fiatal, illetve fiatalnak tűnik, hiszen a faját tekintve elf. A nő nem igazán illik a tájba, noha egyszerű ruhákat visel, de nyúlánk termete, sugárzó szépsége már messziről magára vonja az erre járók figyelmét, noha a helyiek már megszokták a jelenlétét az elmúlt évtizedek alatt.
Az erre tévedő elfeket mindannyian megbámulják, nem is azért, mert ritkák errefelé, hanem azért, mert messziről üvölt róluk, hogy jómódban élnek. Ránézésre a lószerszám is többe került, mint a falu éves jövedelme együtt. Ez pedig olyan dolog, ami mellett nem mehetnek el vállrándítással. A nő is rájuk néz ugyan, de a két férfi mellett közvetlenül elvezet az útjuk, a fiatalabb pedig vágyakozó pillantással nézi őket, főleg a nő. Aztán hátrahőköl.*
- Atyám...?
*Fordul az apja felé, de az is ugyanazzal a zavart tekintettel nézi a nőt, konkrétan úgy néznek ki, mint aki szellemet lát. A zavart pillantások cikáznak a madáretetőket tömő nő és a drága ruhába bújt, drága szerszámmal felszerelt, drága lovon ülő nő között. Előbbi el van foglalva a madáretetőkkel, de az utóbbinak kifejezetten zavaró lehet a bámulás, vagy a vele utazó férfinek.*
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:50:39
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:50:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Hmm, akkor lehet, hogy rá kéne kennem az egészet? *Elmélkedik hangosan.* - Az a baj, hogy túl jó a szívem és téged sem hagynálak megfagyni, vagy ha már megesett a baj, akkor sem kenném rá másra. ~Tizio, akkora rendes vagy, hogy a szívnek meg kell hasadni.~ *Nem mosolyog, már így is túl sokat csinálta ma, ha tovább folytatja az állandó vigyorgást, akkor megfájdulnak az arcizmai, a szenvtelen arckifejezés nem igényel sok energiabefektetést. ~A legtöbbször.~*
- Így-így, pont így néznek ki azok a dögök. Egyébként a húgom hóbortjairól a húgom kérdezd. Meglátta őket és meg is vette. Szerelem volt első látásra. Lányokkal gyakran megesik az ilyesmi. ~És ugyanolyan hamar el is múlik, mint ahogy jött. Mint az az íjász. A gyapjastevék és Kagan Thargodar sem tart majd sokáig.~ Jó, az egyiket én vettem neki, hogy örüljön. *Tizio jó testvér, még a nagyon sarkos véleménye és az állandó testvéri féltékenysége ellenére is, egyetlen megmaradt testvérének meg mindent megtenne. ~Igen, Kagan Thargodart is megölöm, ha felcsinál, de nem vesz el.~ A lány félhangos megjegyzésére rápillant.*
- Miből gondolod ezt? ~Ha így lenne, akkor már fölötted lihegnék.~ *A mellékes megállapításra a visszakérdezés is szinte mellékes.
Apátiájából kizökkenti a lány tapogatózó keze az oldalán, a kisfiús mosoly ismét az arcára költözik, Nava érezheti, Tizio törzsének egy pillanatra befeszülő izmait.* - Hideg a kezed. Nem elég, hogy bántalmazol, de miattad még meg is fogok fagyni. Még kisül, hogy valójában te törsz az én életemre. Emiatt kicsit bosszúszomjas leszek. *Kisfiús mosolya töretlen, előbbi kijelentése ellenére mégis újra csókolja a lányt, mert az annyira engedelmesen emelte a fejét és nyitotta a száját, Tizioval ritkán fordul elő, de a vére a fülében dobol, csókja puhatolózó, gyengéd, keze Nava tarkójára csúszik, a hajába túr, a lány vállát ölelő karja igyekszik közelebb húzni magához a másikat, ha pedig Nava még mindig nem szaladt el, vagy pofozta fel Tiziot, akkor a férfi meg sem áll addig, míg az ölébe nem ülteti, csak a derekát ölelve, nem vetemedve illetlen mozdulatokra, taperolásra, végtére is Tizio úriember. ~Francokat, gazember vagy.~*
- Hmm, akkor lehet, hogy rá kéne kennem az egészet? *Elmélkedik hangosan.* - Az a baj, hogy túl jó a szívem és téged sem hagynálak megfagyni, vagy ha már megesett a baj, akkor sem kenném rá másra. ~Tizio, akkora rendes vagy, hogy a szívnek meg kell hasadni.~ *Nem mosolyog, már így is túl sokat csinálta ma, ha tovább folytatja az állandó vigyorgást, akkor megfájdulnak az arcizmai, a szenvtelen arckifejezés nem igényel sok energiabefektetést. ~A legtöbbször.~*
- Így-így, pont így néznek ki azok a dögök. Egyébként a húgom hóbortjairól a húgom kérdezd. Meglátta őket és meg is vette. Szerelem volt első látásra. Lányokkal gyakran megesik az ilyesmi. ~És ugyanolyan hamar el is múlik, mint ahogy jött. Mint az az íjász. A gyapjastevék és Kagan Thargodar sem tart majd sokáig.~ Jó, az egyiket én vettem neki, hogy örüljön. *Tizio jó testvér, még a nagyon sarkos véleménye és az állandó testvéri féltékenysége ellenére is, egyetlen megmaradt testvérének meg mindent megtenne. ~Igen, Kagan Thargodart is megölöm, ha felcsinál, de nem vesz el.~ A lány félhangos megjegyzésére rápillant.*
- Miből gondolod ezt? ~Ha így lenne, akkor már fölötted lihegnék.~ *A mellékes megállapításra a visszakérdezés is szinte mellékes.
Apátiájából kizökkenti a lány tapogatózó keze az oldalán, a kisfiús mosoly ismét az arcára költözik, Nava érezheti, Tizio törzsének egy pillanatra befeszülő izmait.* - Hideg a kezed. Nem elég, hogy bántalmazol, de miattad még meg is fogok fagyni. Még kisül, hogy valójában te törsz az én életemre. Emiatt kicsit bosszúszomjas leszek. *Kisfiús mosolya töretlen, előbbi kijelentése ellenére mégis újra csókolja a lányt, mert az annyira engedelmesen emelte a fejét és nyitotta a száját, Tizioval ritkán fordul elő, de a vére a fülében dobol, csókja puhatolózó, gyengéd, keze Nava tarkójára csúszik, a hajába túr, a lány vállát ölelő karja igyekszik közelebb húzni magához a másikat, ha pedig Nava még mindig nem szaladt el, vagy pofozta fel Tiziot, akkor a férfi meg sem áll addig, míg az ölébe nem ülteti, csak a derekát ölelve, nem vetemedve illetlen mozdulatokra, taperolásra, végtére is Tizio úriember. ~Francokat, gazember vagy.~*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:18:25
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:18:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Még hogy Arthenior romokban! Azért ennyire nem volt ő rossz, bár tény, hogy itt-ott elcsent ezt-azt, de hogy ettől miért kell összedőlnie egy városnak, az érthetetlen.
~ Valaki biztos megharapta a kezet, ame enni ad, vagy ilyenek... ~
Amióta hallotta ezt a kifejezést, mindig ezt használja, ha épp művelten akar lereagálni valamit. Esetünkben nem is téved nagyot, hiszen valóban a harapós parasztok miatt lett csúnya vége a városnak, ellenben ez nem az ő érdeme. Épp csak ráhibázott. Ez viszont relatíve komoly gondolatlavinát indít meg a fejében. Ha kitelt a becsülete a városban, de aztán meg a város ledőlt, akkor most tulajdonképpen visszamehet? Abszolút logikusnak tűnik a helyzet. Sőt, ha van ott még bárki, aki emlékszik rá, talán hiányolják is. Arra gondolnak, de jó volt, amikor csak az a kislány tett ügyetlen kísérletet az erszények elemelésére, és nem ledőlt a város.
~ Nem értékettek ezek engem... Na de szerencséjük van, ammá eccer biztos, megbocsáttó vagyok. ~
És valóban az, hiszen szinte azonnal megindult visszafelé, amikor meghallotta a hírt. Na jó, majdnem azonnal, azért talán a pestis híre is rátett egy lapáttal a távozási szándékra.
~ Akéne még, hogy én pettises legyek. Há mive keresném akko a kenyerem? ~
Meg is csóválja a fejét, hiszen ki akarna egy fertőző, halálos beteg lánnyal hemperegni? Mondjuk... eddig még amúgy sem akart vele senki pénzért (meg ingyen se igazán), de vállalkozása arculatának továbbra is része. A lehetőség nyitva van, amíg nem válik egy halálos betegség hordozójává.*
~ Valaki biztos megharapta a kezet, ame enni ad, vagy ilyenek... ~
Amióta hallotta ezt a kifejezést, mindig ezt használja, ha épp művelten akar lereagálni valamit. Esetünkben nem is téved nagyot, hiszen valóban a harapós parasztok miatt lett csúnya vége a városnak, ellenben ez nem az ő érdeme. Épp csak ráhibázott. Ez viszont relatíve komoly gondolatlavinát indít meg a fejében. Ha kitelt a becsülete a városban, de aztán meg a város ledőlt, akkor most tulajdonképpen visszamehet? Abszolút logikusnak tűnik a helyzet. Sőt, ha van ott még bárki, aki emlékszik rá, talán hiányolják is. Arra gondolnak, de jó volt, amikor csak az a kislány tett ügyetlen kísérletet az erszények elemelésére, és nem ledőlt a város.
~ Nem értékettek ezek engem... Na de szerencséjük van, ammá eccer biztos, megbocsáttó vagyok. ~
És valóban az, hiszen szinte azonnal megindult visszafelé, amikor meghallotta a hírt. Na jó, majdnem azonnal, azért talán a pestis híre is rátett egy lapáttal a távozási szándékra.
~ Akéne még, hogy én pettises legyek. Há mive keresném akko a kenyerem? ~
Meg is csóválja a fejét, hiszen ki akarna egy fertőző, halálos beteg lánnyal hemperegni? Mondjuk... eddig még amúgy sem akart vele senki pénzért (meg ingyen se igazán), de vállalkozása arculatának továbbra is része. A lehetőség nyitva van, amíg nem válik egy halálos betegség hordozójává.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:14:23
Üzenet elküldve: 2019-01-17 12:14:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
* Dram csak legyint testvérének bohóckodására, már hozzászokott a hülyeségéhez. Ettől függetlenül még mindig mosolyt csal az arcára, és nem látszik rajta rosszallás nyoma, viszont kommentálni nem kívánja. Viszont a folytatásra már felvonja a szemöldökét. *
- Szóval én csak annyira vagyok izgalmas, mint egy hely meglátogatása? Hát ez roppant sértő, húgom. Már-már bántva is érzem magam. * Elhúzza a száját is, még a fejét is elfordítja, hogy sértődöttségét a lehető legtöbb módon mutathassa ki. Sőt, felkel, és a lovához sétál, és elkezdi ellenőrizni a nyergelését, és a lószerszámokat, mintha már nagyon indulni szeretni. Igyekszik nem nézni a nőre, tüntetőleg mindig úgy fordítja a fejét, hogy a látásán kívül essen. *
* Dram csak legyint testvérének bohóckodására, már hozzászokott a hülyeségéhez. Ettől függetlenül még mindig mosolyt csal az arcára, és nem látszik rajta rosszallás nyoma, viszont kommentálni nem kívánja. Viszont a folytatásra már felvonja a szemöldökét. *
- Szóval én csak annyira vagyok izgalmas, mint egy hely meglátogatása? Hát ez roppant sértő, húgom. Már-már bántva is érzem magam. * Elhúzza a száját is, még a fejét is elfordítja, hogy sértődöttségét a lehető legtöbb módon mutathassa ki. Sőt, felkel, és a lovához sétál, és elkezdi ellenőrizni a nyergelését, és a lószerszámokat, mintha már nagyon indulni szeretni. Igyekszik nem nézni a nőre, tüntetőleg mindig úgy fordítja a fejét, hogy a látásán kívül essen. *
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-17 02:10:04
Üzenet elküldve: 2019-01-17 02:10:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagyon sokat nem tesz hozzá a dolgokhoz csupán csendesen figyel, kissé unottan, persze ennek nem adja jelét arcára fagyott hibátlan mosolya. Időközben Ephemia is megérkezik egy idős hölggyel, feléjük pillantva kiszélesedik mosolya és igyekszik kedvesen, örömtelien fogadni őket. Aenae persze hiába néz rá a mozsártörővel kapcsolatban Relael csak fejét ingatva és vállait megvonva jelzi számára, hogy neki sem volt erről semmi fogalma. Kissé kellemetlen talán, ő azért jót vigyorog magukon.*
- Az. Mozsarat törtünk.
*Erősíti meg a lányt kijelentésében és küszködik azzal, hogy ne nevesse el magát. Nem is érti, hogy hogyan nézhették ők ezt habverőnek. Helyette szerencsére a néni jóízűen kacarászik, ekkor azért már Relael is csatlakozik hozzá.*
- Bizony. Felkészültünk bárki koponyájának bezúzására.
*Persze angyalian mosolyog és dallamosan nevet, így talán senki sem feltételezi róla, hogy szeplős arcocskája mögött milyen furcsa gondolatokat rejt magában. Például látja maga előtt a derék Garik összetörött arcát, nehéz mellkasát, ahogy küszködve próbál bugyogó vérétől levegőt venni.*
- Á dehogy, csak mókáztam. Nem tennénk mi ilyet.
*Zökken vissza és bájosan mosolyog a kétségbeesett Aenaere.*
- Valójában mézes süteményt sütnénk, de több velem a kár, mint a haszon, mert fogalmam sincs semmiről Aenae pedig sorra elkezdte nekem bemutatni a konyhai eszközöket.
*Hazudik rendkívül magabiztosan, mintha eddigi élete során mást sem tett volna. Vagyis jóformán így is van. Azért még picit hümmög a fabunkó gondolatára és azon töpreng az mekkora károkozásra képes egy élőlényben.
Szemöldökeit ráncolva próbálja megérteni ezt a fajta egyszerű beszédet és furcsa kiejtést, de nem könnyű. Szerencsére úgy vette észre ez még a thargoknál sem annyira jellemző, így eddig nem okozott gondot megértetnie magát bárkivel, a néni és Garik közötti társalgás már egy nehezebben emészthető dolog.*
- Mi az a vakaró?
*Kérdezi halkan Aenaere pillantva, egy kissé ezúttal őt is zavarva a tudat, hogy valamivel nincs tisztában.*
- Valaki lenne oly' aranyszívű és megszánna azzal, hogy segít nekem? Aenae próbálkozott velem, de menthetetlen vagyok és a sütemény nem fog elkészülni magától.
*Ephemia persze sejtheti, hogy füllent, ha elég jól ismeri barátnőjét, de Relael csupán azért teszi meg ezt érte, mert olyan kis szégyenlős típusnak tűnik és őt magát nem különösebben érdekli ki mit gondol róla, tehát adott esetben mennyire nézik ügyetlennek és életképtelennek.*
//Effy birtoka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagyon sokat nem tesz hozzá a dolgokhoz csupán csendesen figyel, kissé unottan, persze ennek nem adja jelét arcára fagyott hibátlan mosolya. Időközben Ephemia is megérkezik egy idős hölggyel, feléjük pillantva kiszélesedik mosolya és igyekszik kedvesen, örömtelien fogadni őket. Aenae persze hiába néz rá a mozsártörővel kapcsolatban Relael csak fejét ingatva és vállait megvonva jelzi számára, hogy neki sem volt erről semmi fogalma. Kissé kellemetlen talán, ő azért jót vigyorog magukon.*
- Az. Mozsarat törtünk.
*Erősíti meg a lányt kijelentésében és küszködik azzal, hogy ne nevesse el magát. Nem is érti, hogy hogyan nézhették ők ezt habverőnek. Helyette szerencsére a néni jóízűen kacarászik, ekkor azért már Relael is csatlakozik hozzá.*
- Bizony. Felkészültünk bárki koponyájának bezúzására.
*Persze angyalian mosolyog és dallamosan nevet, így talán senki sem feltételezi róla, hogy szeplős arcocskája mögött milyen furcsa gondolatokat rejt magában. Például látja maga előtt a derék Garik összetörött arcát, nehéz mellkasát, ahogy küszködve próbál bugyogó vérétől levegőt venni.*
- Á dehogy, csak mókáztam. Nem tennénk mi ilyet.
*Zökken vissza és bájosan mosolyog a kétségbeesett Aenaere.*
- Valójában mézes süteményt sütnénk, de több velem a kár, mint a haszon, mert fogalmam sincs semmiről Aenae pedig sorra elkezdte nekem bemutatni a konyhai eszközöket.
*Hazudik rendkívül magabiztosan, mintha eddigi élete során mást sem tett volna. Vagyis jóformán így is van. Azért még picit hümmög a fabunkó gondolatára és azon töpreng az mekkora károkozásra képes egy élőlényben.
Szemöldökeit ráncolva próbálja megérteni ezt a fajta egyszerű beszédet és furcsa kiejtést, de nem könnyű. Szerencsére úgy vette észre ez még a thargoknál sem annyira jellemző, így eddig nem okozott gondot megértetnie magát bárkivel, a néni és Garik közötti társalgás már egy nehezebben emészthető dolog.*
- Mi az a vakaró?
*Kérdezi halkan Aenaere pillantva, egy kissé ezúttal őt is zavarva a tudat, hogy valamivel nincs tisztában.*
- Valaki lenne oly' aranyszívű és megszánna azzal, hogy segít nekem? Aenae próbálkozott velem, de menthetetlen vagyok és a sütemény nem fog elkészülni magától.
*Ephemia persze sejtheti, hogy füllent, ha elég jól ismeri barátnőjét, de Relael csupán azért teszi meg ezt érte, mert olyan kis szégyenlős típusnak tűnik és őt magát nem különösebben érdekli ki mit gondol róla, tehát adott esetben mennyire nézik ügyetlennek és életképtelennek.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-16 21:51:26
Üzenet elküldve: 2019-01-16 21:51:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Nekem úgy tűnt, eléggé... *jegyzi meg kissé bizonytalanul, aggódva, hogy mi vár rá, ha újra összetalálkozik Kriyonnal. ~Ahogy Kitet megtréfálta, biztos már kitervelt valamit nekem is!~ látja előre sanyarú jövőjét a lelki szemei előtt* Legfeljebb csak akkor, ha őt vádolnák meg az eltüntetésemmel! *neveti el magát, hiszen első kézből tapasztalta meg, milyen kedvesen is tud bánni a tűzmágus a tanoncokkal, és mennyire keveset is törődik velük. Töprengés közben követi a férfi pillantását, szavakkal azonban nem kommentálja tovább a történteket, hiszen még mindig azon a véleményen van, helyesen cselekedett. Figyelmét amúgy is hamar a gyapjas tevék vonják magukra. Egy pillanatra aggódik, hogy Tizio talán gyatra rajztudásán nevet, a férfi következő szavai azonban megnyugtatják, hogy közel sem ez a helyzet.*
- Így ni! *húz egy határozott vonalat a szemek helyére, amitől a rajzolt állatka különösen undok, pökhendi arckifejezést ölt, majd gyorsan el is törli inkább a közel sem szép művet* Miért akarna bárki is ilyen állatot tartani? *kérdez vissza őszinte érdeklődéssel, hiszen nem tudja elképzelni, mi örömet okozna egy olyan házi kedvenc, ami leköpi az embert. ~Ha meg gyapjút akar valaki, arra ott van a birka...~ érvel tovább magában, belátva, hogy valószínűleg sosem fogja megérteni a nemesek hóbortjait.*
- Pedig biztos nagyon könnyen el tudod érni mindenkinél, hogy az csinálja, amit te akarsz! *jegyzi meg oda se figyelve, miközben épp ujjairól próbálja leseperni a rátapadt koszt, gondosan ügyelve rá, hogy egy szem se hulljon Tizio elegáns öltözékére. ~Úgy legyen!~ bólogat elégedetten a válasz hallatán. Biztos benne, hogy ezen a téren nem kell féltenie a férfit, fel fogja találni magát mostani helyzetében is. Annak is örül, hogy sikerül egyezségre jutniuk Tizioval, így mosolya továbbra is megmarad, a folytatás azonban meglepetésként éri. Egy pillanatra tényleg megijed, hogy valami komoly kárt okozott, ám hamar leesik neki, hogy nem így áll a helyzet.*
- Azt hiszem, itt minden tökéletesen rendben van! *tapogatja végig óvatosan a férfi oldalát, ha nem ellenkezik, csak hogy tényleg megbizonyosodjon az igazáról, azonban elég felületes munkát végez, lehetőséget adva Tizionak a folytatásra. Kíváncsisággal vegyes izgalommal szemléli a történtek súlyosságához képest kissé túlzónak tűnő alakítást, várva, hogy kiderüljön, pontosan mit is kéne tennie kiengesztelésképpen. Mikor azonban elhangzik a kívánság, agya mégse képes feldolgozni a hallottakat. Teste ellenben készségesen mozdul az irányításra, ajkai pedig szinte azonnal szétválnak a gyengéd érintésre. Nem mozdul, hogy teljesítse a kívánságot, azonban nem is ellenkezik, ha Tizio próbálkozna ilyesmivel. Tekintetével eközben azt igyekszik kifürkészni, mi rejtőzhet a kék szempár mélyén. ~Miért teszed ezt?~ teszi fel magában a kérdést, míg a kiengesztelés beteljesülésére vár.*
- Nekem úgy tűnt, eléggé... *jegyzi meg kissé bizonytalanul, aggódva, hogy mi vár rá, ha újra összetalálkozik Kriyonnal. ~Ahogy Kitet megtréfálta, biztos már kitervelt valamit nekem is!~ látja előre sanyarú jövőjét a lelki szemei előtt* Legfeljebb csak akkor, ha őt vádolnák meg az eltüntetésemmel! *neveti el magát, hiszen első kézből tapasztalta meg, milyen kedvesen is tud bánni a tűzmágus a tanoncokkal, és mennyire keveset is törődik velük. Töprengés közben követi a férfi pillantását, szavakkal azonban nem kommentálja tovább a történteket, hiszen még mindig azon a véleményen van, helyesen cselekedett. Figyelmét amúgy is hamar a gyapjas tevék vonják magukra. Egy pillanatra aggódik, hogy Tizio talán gyatra rajztudásán nevet, a férfi következő szavai azonban megnyugtatják, hogy közel sem ez a helyzet.*
- Így ni! *húz egy határozott vonalat a szemek helyére, amitől a rajzolt állatka különösen undok, pökhendi arckifejezést ölt, majd gyorsan el is törli inkább a közel sem szép művet* Miért akarna bárki is ilyen állatot tartani? *kérdez vissza őszinte érdeklődéssel, hiszen nem tudja elképzelni, mi örömet okozna egy olyan házi kedvenc, ami leköpi az embert. ~Ha meg gyapjút akar valaki, arra ott van a birka...~ érvel tovább magában, belátva, hogy valószínűleg sosem fogja megérteni a nemesek hóbortjait.*
- Pedig biztos nagyon könnyen el tudod érni mindenkinél, hogy az csinálja, amit te akarsz! *jegyzi meg oda se figyelve, miközben épp ujjairól próbálja leseperni a rátapadt koszt, gondosan ügyelve rá, hogy egy szem se hulljon Tizio elegáns öltözékére. ~Úgy legyen!~ bólogat elégedetten a válasz hallatán. Biztos benne, hogy ezen a téren nem kell féltenie a férfit, fel fogja találni magát mostani helyzetében is. Annak is örül, hogy sikerül egyezségre jutniuk Tizioval, így mosolya továbbra is megmarad, a folytatás azonban meglepetésként éri. Egy pillanatra tényleg megijed, hogy valami komoly kárt okozott, ám hamar leesik neki, hogy nem így áll a helyzet.*
- Azt hiszem, itt minden tökéletesen rendben van! *tapogatja végig óvatosan a férfi oldalát, ha nem ellenkezik, csak hogy tényleg megbizonyosodjon az igazáról, azonban elég felületes munkát végez, lehetőséget adva Tizionak a folytatásra. Kíváncsisággal vegyes izgalommal szemléli a történtek súlyosságához képest kissé túlzónak tűnő alakítást, várva, hogy kiderüljön, pontosan mit is kéne tennie kiengesztelésképpen. Mikor azonban elhangzik a kívánság, agya mégse képes feldolgozni a hallottakat. Teste ellenben készségesen mozdul az irányításra, ajkai pedig szinte azonnal szétválnak a gyengéd érintésre. Nem mozdul, hogy teljesítse a kívánságot, azonban nem is ellenkezik, ha Tizio próbálkozna ilyesmivel. Tekintetével eközben azt igyekszik kifürkészni, mi rejtőzhet a kék szempár mélyén. ~Miért teszed ezt?~ teszi fel magában a kérdést, míg a kiengesztelés beteljesülésére vár.*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-16 16:30:03
Üzenet elküldve: 2019-01-16 16:30:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A lóca sokkal nehezebbnek bizonyul, mikor a Sajt-mester meg akarja emelni.* ~Na! Trodd kitett magáért! Ez aztán állni fogja az idő vasfogát, és talán még az unokáim is ezen fognak ülni krumplipucoláskor!~ *Örül magában a dolgon, bár amilyen ütemben halad, nagyon nem úgy tűnik, hogy lennének unokái. Még gyereke sincs, pedig élete derekán van, aztán már lassan őszül a szakálla! Azért még így is hamar felkerül a szekérre az ajándéka, és nemsokára már döcögnek is hazafelé az úton.*
-Nem tudsz valakit, aki árul lovat? Szeretnék egyet venni Prexinek is. *Neki nem kell a szekerén kívül más, és a hátasok helyett is inkább a bakon ül, de a fiú vérmérsékletéhez mérten egy erős fiatal ló kéne, nem egy ilyen öreg igáslovacska, mint Redul.*
-Jót tenne neki, ha lenne! Lassan már ő is kergetheti a lányokat, ahhoz meg jó, ha van! *Mosolyog kicsit irigyen a fiatalságára. Persze Learon is kap asszonyt, ha nagyon akarna, de azért Prexi helyre kis legény, és így is csak úgy tapadnak rá a nők. Elébb megnézik őt, mint Learont.*
*A lóca sokkal nehezebbnek bizonyul, mikor a Sajt-mester meg akarja emelni.* ~Na! Trodd kitett magáért! Ez aztán állni fogja az idő vasfogát, és talán még az unokáim is ezen fognak ülni krumplipucoláskor!~ *Örül magában a dolgon, bár amilyen ütemben halad, nagyon nem úgy tűnik, hogy lennének unokái. Még gyereke sincs, pedig élete derekán van, aztán már lassan őszül a szakálla! Azért még így is hamar felkerül a szekérre az ajándéka, és nemsokára már döcögnek is hazafelé az úton.*
-Nem tudsz valakit, aki árul lovat? Szeretnék egyet venni Prexinek is. *Neki nem kell a szekerén kívül más, és a hátasok helyett is inkább a bakon ül, de a fiú vérmérsékletéhez mérten egy erős fiatal ló kéne, nem egy ilyen öreg igáslovacska, mint Redul.*
-Jót tenne neki, ha lenne! Lassan már ő is kergetheti a lányokat, ahhoz meg jó, ha van! *Mosolyog kicsit irigyen a fiatalságára. Persze Learon is kap asszonyt, ha nagyon akarna, de azért Prexi helyre kis legény, és így is csak úgy tapadnak rá a nők. Elébb megnézik őt, mint Learont.*
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-16 12:31:06
Üzenet elküldve: 2019-01-16 12:31:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cha'yss már nem törődik Latamie és Meronnan kis játékával, sokkal komolyabb dolgok állnak még előttük és a hajó vásárlása csak egy lépcsője volt a tervnek, most kezdődik a java igazán.
A hajó orrában a vizet nézi, aztán összehívja kis csapatuk tagjait, hogy beszélgessenek kicsit a jövőről és sorsukról.
Meghallgatja Latamie válaszát a hajóra lépő matróz személyét érintően, sárga ragadozószemeiben gyanakvás és enyhe hitetlenség csillog.*
- Nekem mindegy, de ha gondot okoz, a te felelősséged lesz elintézni és megtéríteni az okozott kárt. *Nem tudja, hogy lesz-e egyáltalán ilyen, de jobb előre felkészülni.
A kapitány illetményét érintő kérdésre viszont már öblösen felnevet.*
- Latamie, drágám, ne játszunk egymással ilyen játékot. Én egyetlen aranyat sem kértem el mindazért, hogy leszerveztem ezt, szeretnéd, ha én is szervezői illetményre tartanék igényt? Te vagy a kapitány, rendben, a hajót is te vezeted, de ne várd el, hogy azon felül, hogy egyenrangú üzlettárként tekintek rád, azaz a bevételből is egyenlő részben részesülsz, még ezen kívül azért is fizessek, mert te vagy a hajó kapitánya. *Mosolyog kedvesen, de szavai nem azok.*
- Ha így akarod, akkor fizetek neked, hogy légy a kapitányom, havi kétszázat, csak nekünk, aztán az üzletért járó haszont megtartom magamnak. Ezt szeretnéd? *A kérdés költői.*
- Maradjunk annyiban, hogy egy csapat vagyunk, mindenki azt teszi, amihez ért és ezért egyetlen dukátot sem teszünk zsebre. Ellenben a befolyt összegből egyenlő részben osztozunk. Ez így rendben van? *Néz a két másikra kérdőn.
Már várta, hogy Meronnan is megkavarja kicsit a szaros-vödröt. Bár talán ez itt a legmegfelelőbb helyszín.*
- Mikor hagyod ezt már abba? *Kérdi megmasszírozva két ujjával az orrnyergét.*
- Tudom, kurva erős vagy, de ha nem megyünk, akkor kötélen végzed végül. Mi szükség van erre, ennyire bánt, hogy most nem te diktálsz? *Kérdi széttárva karjait. Végighallgatja Meronnant, az sem zavarja, hogy még egy lépéssel közelebb lép hozzá.*
- Baszd meg, ez már rég nem a szórakozásról szól! *Fakad ki.*
- Ott cseszted el, hogy nekimentél a Patkányoknak egyedül és hagytad magad elkapni. Hogy lehetett ennyi eszed? Egyedül nekimenni a kikötő egyik alvilági csoportjának? *Újabb költői kérdés.*
- Ha ennyire unod, kiteszünk most a parton és mehetsz, amerre látsz. Aztán, ha visszamész a kikötőbe, akkor véged, a hullád a csatorna mélyén fog lebegni egy kőhöz kötve, amíg el nem rohadsz. Ezt akarod? *Egyenesedik fel, hogy szembenézzen a férfivel.*
- A "lány", pedig nem a tulajdonunk, hanem az üzlettársunk. *Őt nem érdekli, ha Latamie meghallja, sőt, hallja is meg.*
- Nekünk, így hárman, vagy esélyünk letenni valamit az asztalra, most van lehetőségünk hatalmat szerezni, hogy aztán törleszthess. Most esélyed sincs, bármennyire is kemény vagy, egyszerűen eltaposnak. De eljön az az idő még, amikor te leszel lépéselőnyben, amikor te leszel az erősebb és akkor, akkor beválthatod az ígéreted. *Sziszegi felhevülten.
Nem tudja, mi lesz Meronnan reakciója, de ha teheti, visszadől a korlátnak és nyugodtabban folytatja.*
- Elmegyünk Amonra, le se kell szállnod a hajóról, ha nem akarsz. Én üzletet kötök a thargokkal, ti vagy Latamie bevásárol a piacon, aztán megpakoljuk a hajót és irány a pestistől sújtott város. Viszünk amit tudunk, amire ilyenkor nagy a kereslet, aztán felsrófolt áron eladjuk. A hasznot beforgatjuk. Aki nem tud fizetni, abból kivered az aranyat vagy elvesszük, amije van. Vagy dolgozhat nekünk. Szerzünk egy helyet, ami a központ lesz, mondjuk a Pinty, úgy hallottam, egy ideje már bezárt. A hajó folyamatosan szállítja a dolgokat, olcsón veszünk, drágán eladunk, amire tudjuk, most rátesszük a kezünket. Latamie dolga a szállítás, a tiéd az erődemonstráció, az enyém az üzletkötés. Ez a terv. *Néz fel Meronnanra.
És a hajó lassan felcsorog a folyón tervei szerint elérve a tharg birtokokat. Ahonnan már megközelíthető a piac. Mindenkinek meg lesz a dolga.*
- Latamie, az első helyen kössünk ki, ami közel van a piachoz. *Mondja a vörös szirén felé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cha'yss már nem törődik Latamie és Meronnan kis játékával, sokkal komolyabb dolgok állnak még előttük és a hajó vásárlása csak egy lépcsője volt a tervnek, most kezdődik a java igazán.
A hajó orrában a vizet nézi, aztán összehívja kis csapatuk tagjait, hogy beszélgessenek kicsit a jövőről és sorsukról.
Meghallgatja Latamie válaszát a hajóra lépő matróz személyét érintően, sárga ragadozószemeiben gyanakvás és enyhe hitetlenség csillog.*
- Nekem mindegy, de ha gondot okoz, a te felelősséged lesz elintézni és megtéríteni az okozott kárt. *Nem tudja, hogy lesz-e egyáltalán ilyen, de jobb előre felkészülni.
A kapitány illetményét érintő kérdésre viszont már öblösen felnevet.*
- Latamie, drágám, ne játszunk egymással ilyen játékot. Én egyetlen aranyat sem kértem el mindazért, hogy leszerveztem ezt, szeretnéd, ha én is szervezői illetményre tartanék igényt? Te vagy a kapitány, rendben, a hajót is te vezeted, de ne várd el, hogy azon felül, hogy egyenrangú üzlettárként tekintek rád, azaz a bevételből is egyenlő részben részesülsz, még ezen kívül azért is fizessek, mert te vagy a hajó kapitánya. *Mosolyog kedvesen, de szavai nem azok.*
- Ha így akarod, akkor fizetek neked, hogy légy a kapitányom, havi kétszázat, csak nekünk, aztán az üzletért járó haszont megtartom magamnak. Ezt szeretnéd? *A kérdés költői.*
- Maradjunk annyiban, hogy egy csapat vagyunk, mindenki azt teszi, amihez ért és ezért egyetlen dukátot sem teszünk zsebre. Ellenben a befolyt összegből egyenlő részben osztozunk. Ez így rendben van? *Néz a két másikra kérdőn.
Már várta, hogy Meronnan is megkavarja kicsit a szaros-vödröt. Bár talán ez itt a legmegfelelőbb helyszín.*
- Mikor hagyod ezt már abba? *Kérdi megmasszírozva két ujjával az orrnyergét.*
- Tudom, kurva erős vagy, de ha nem megyünk, akkor kötélen végzed végül. Mi szükség van erre, ennyire bánt, hogy most nem te diktálsz? *Kérdi széttárva karjait. Végighallgatja Meronnant, az sem zavarja, hogy még egy lépéssel közelebb lép hozzá.*
- Baszd meg, ez már rég nem a szórakozásról szól! *Fakad ki.*
- Ott cseszted el, hogy nekimentél a Patkányoknak egyedül és hagytad magad elkapni. Hogy lehetett ennyi eszed? Egyedül nekimenni a kikötő egyik alvilági csoportjának? *Újabb költői kérdés.*
- Ha ennyire unod, kiteszünk most a parton és mehetsz, amerre látsz. Aztán, ha visszamész a kikötőbe, akkor véged, a hullád a csatorna mélyén fog lebegni egy kőhöz kötve, amíg el nem rohadsz. Ezt akarod? *Egyenesedik fel, hogy szembenézzen a férfivel.*
- A "lány", pedig nem a tulajdonunk, hanem az üzlettársunk. *Őt nem érdekli, ha Latamie meghallja, sőt, hallja is meg.*
- Nekünk, így hárman, vagy esélyünk letenni valamit az asztalra, most van lehetőségünk hatalmat szerezni, hogy aztán törleszthess. Most esélyed sincs, bármennyire is kemény vagy, egyszerűen eltaposnak. De eljön az az idő még, amikor te leszel lépéselőnyben, amikor te leszel az erősebb és akkor, akkor beválthatod az ígéreted. *Sziszegi felhevülten.
Nem tudja, mi lesz Meronnan reakciója, de ha teheti, visszadől a korlátnak és nyugodtabban folytatja.*
- Elmegyünk Amonra, le se kell szállnod a hajóról, ha nem akarsz. Én üzletet kötök a thargokkal, ti vagy Latamie bevásárol a piacon, aztán megpakoljuk a hajót és irány a pestistől sújtott város. Viszünk amit tudunk, amire ilyenkor nagy a kereslet, aztán felsrófolt áron eladjuk. A hasznot beforgatjuk. Aki nem tud fizetni, abból kivered az aranyat vagy elvesszük, amije van. Vagy dolgozhat nekünk. Szerzünk egy helyet, ami a központ lesz, mondjuk a Pinty, úgy hallottam, egy ideje már bezárt. A hajó folyamatosan szállítja a dolgokat, olcsón veszünk, drágán eladunk, amire tudjuk, most rátesszük a kezünket. Latamie dolga a szállítás, a tiéd az erődemonstráció, az enyém az üzletkötés. Ez a terv. *Néz fel Meronnanra.
És a hajó lassan felcsorog a folyón tervei szerint elérve a tharg birtokokat. Ahonnan már megközelíthető a piac. Mindenkinek meg lesz a dolga.*
- Latamie, az első helyen kössünk ki, ami közel van a piachoz. *Mondja a vörös szirén felé.*
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-16 12:27:25
Üzenet elküldve: 2019-01-16 12:27:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Valóban nem akar most egy ideig látni, nemtom' mondjuk, hogy mennyire haragtartó fajta. ~Most láttam először.~ De azért az csak zavarná, ha eltűnsz. ~Persze lehet, hogy nem, ki tudja?~ Elsőrangú anyag volt, kár érte. *Ismét megvonja a vállát, a dekk romjainak irányába sandít, majd nagyot sóhajt.*
- Aranyosak? *Vet egy pillantást a porba rajzolt, elképzelt állatra, halkan felnevet.* - Rajzon aranyosabb. Inkább érdekes. Sunyi a szemük, mintha mindig azt fontolgatnának, hogy leköpjenek-e. *Tizio egy pillanatig nem kételkedik benne, hogy a fehér szőrű Pharajo és a barna gyapjú Diq is simán a szeme közé csulázna, ha éppen úgy tartja kedve.* - Gondolod? Szerintem nem nekem való. ~Kösz, de nem akarok koszos lenni tőlük.~ *A bordái közé érkező könyékre akaratlan nyögés a válasz, amit nem fájdalmában, csak meglepetésében enged el és egyelőre nem is reagál rá.* - Meg fogjuk oldani, ahogyan eddig mindig mindent megoldottunk.
*Nava nagyon elégedettnek tűnik önmagával, hogy Tizio igazat ad neki, Tizio meg csak a fejét csóválja erre a tényre, lemondónak is tűnhet, mintha belenyugodott volna a lebukásba. ~Ugyan cicám, cseppet sem ismersz. Mi lenne ha tényleg erőszaktevő lennék? Kéjgyilkos?~* - A mi titkunk marad, hölgyem. Azonban ki kell engesztelj az előbbi bántalmazás miatt. Sajog a bordám, lehet, hogy el is törted. *Kezét színpadiasan a homlokára teszi, egy színházban hihető is lenne az alakítása, hogy mennyire durva fájdalmai vannak.* - Egy csókot kérek engesztelésül. *Ölelő karja még mindig Nava vállán van, másik keze a lány állát érinti, szelíden próbálja maga felé fordítani, nem tolja erőszakosan a nyelvét a másik szájára, épp egy pillanattal ezelőtt mondta, hogy sosem tenne olyasmit, amit a másik nem akar, hüvelykujja végigsimít Nava alsó ajkán, ha az eddig még nem kapta el a fejét, a máskor közönyös kék szempár vágyakozóan rebben a lány szemeiről a szájára. ~Gazember vagy, Tizio. Már megint az vagy. Briwal két nagy pofonnal honorálná, ha látna most.~ Panasz nem lehet rá, nem tolakodó és nem is ígéri le a csillagokat az égről, mint azt más férfiak tennék.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.16 12:28:32
- Valóban nem akar most egy ideig látni, nemtom' mondjuk, hogy mennyire haragtartó fajta. ~Most láttam először.~ De azért az csak zavarná, ha eltűnsz. ~Persze lehet, hogy nem, ki tudja?~ Elsőrangú anyag volt, kár érte. *Ismét megvonja a vállát, a dekk romjainak irányába sandít, majd nagyot sóhajt.*
- Aranyosak? *Vet egy pillantást a porba rajzolt, elképzelt állatra, halkan felnevet.* - Rajzon aranyosabb. Inkább érdekes. Sunyi a szemük, mintha mindig azt fontolgatnának, hogy leköpjenek-e. *Tizio egy pillanatig nem kételkedik benne, hogy a fehér szőrű Pharajo és a barna gyapjú Diq is simán a szeme közé csulázna, ha éppen úgy tartja kedve.* - Gondolod? Szerintem nem nekem való. ~Kösz, de nem akarok koszos lenni tőlük.~ *A bordái közé érkező könyékre akaratlan nyögés a válasz, amit nem fájdalmában, csak meglepetésében enged el és egyelőre nem is reagál rá.* - Meg fogjuk oldani, ahogyan eddig mindig mindent megoldottunk.
*Nava nagyon elégedettnek tűnik önmagával, hogy Tizio igazat ad neki, Tizio meg csak a fejét csóválja erre a tényre, lemondónak is tűnhet, mintha belenyugodott volna a lebukásba. ~Ugyan cicám, cseppet sem ismersz. Mi lenne ha tényleg erőszaktevő lennék? Kéjgyilkos?~* - A mi titkunk marad, hölgyem. Azonban ki kell engesztelj az előbbi bántalmazás miatt. Sajog a bordám, lehet, hogy el is törted. *Kezét színpadiasan a homlokára teszi, egy színházban hihető is lenne az alakítása, hogy mennyire durva fájdalmai vannak.* - Egy csókot kérek engesztelésül. *Ölelő karja még mindig Nava vállán van, másik keze a lány állát érinti, szelíden próbálja maga felé fordítani, nem tolja erőszakosan a nyelvét a másik szájára, épp egy pillanattal ezelőtt mondta, hogy sosem tenne olyasmit, amit a másik nem akar, hüvelykujja végigsimít Nava alsó ajkán, ha az eddig még nem kapta el a fejét, a máskor közönyös kék szempár vágyakozóan rebben a lány szemeiről a szájára. ~Gazember vagy, Tizio. Már megint az vagy. Briwal két nagy pofonnal honorálná, ha látna most.~ Panasz nem lehet rá, nem tolakodó és nem is ígéri le a csillagokat az égről, mint azt más férfiak tennék.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.16 12:28:32
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-16 01:07:09
Üzenet elküldve: 2019-01-16 01:07:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*A lány mondatára bólint. Szóval Kagan lánya. Ezt se gondolta volna. Főleg mivel városinak tűnik. Ekkor történik Grotg sérülése amit Trodd nem érdektelenül csak megfontoltan reagál le. De az óriást se kell félteni. Megoldja magának. Trodd erre is csak bólint és ahogy látja nem lesz baj. A lány távozására azért elköszön.*
-Nem zavar a kisasszony. Viszlát!
*Trodd-ot tényleg nem érdekelte volna ha egyel több az éhes száj. Egyedül Grotg étvágyától fél. Tudja, hogy az óriások sokat tudnak enni és nem akarja, hogy valaki éhen maradjon. Főleg ha már olyan sokat tett értük, hogy vérét adta a házért. Sfetts bácsi kérdésére az öreg felé fordítja a fejét. A kötélre bólint. Gondoltak rá hisz építkezni jöttek. Majd egy újabb érdekes kérdést kap. Csigákról hallott már Trodd, de azokat nem faragni kellett. Figyeli miket mutogat neki az öreg majd bólint.*
-Tudok ilyet faragni. De a hús megfőtt. Szerintem együnk és utána folytassuk.
*A lány mondatára bólint. Szóval Kagan lánya. Ezt se gondolta volna. Főleg mivel városinak tűnik. Ekkor történik Grotg sérülése amit Trodd nem érdektelenül csak megfontoltan reagál le. De az óriást se kell félteni. Megoldja magának. Trodd erre is csak bólint és ahogy látja nem lesz baj. A lány távozására azért elköszön.*
-Nem zavar a kisasszony. Viszlát!
*Trodd-ot tényleg nem érdekelte volna ha egyel több az éhes száj. Egyedül Grotg étvágyától fél. Tudja, hogy az óriások sokat tudnak enni és nem akarja, hogy valaki éhen maradjon. Főleg ha már olyan sokat tett értük, hogy vérét adta a házért. Sfetts bácsi kérdésére az öreg felé fordítja a fejét. A kötélre bólint. Gondoltak rá hisz építkezni jöttek. Majd egy újabb érdekes kérdést kap. Csigákról hallott már Trodd, de azokat nem faragni kellett. Figyeli miket mutogat neki az öreg majd bólint.*
-Tudok ilyet faragni. De a hús megfőtt. Szerintem együnk és utána folytassuk.
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 22:39:16
Üzenet elküldve: 2019-01-15 22:39:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
*Egy nagyot sóhajtana a vásárlás végére, de látszik, hogy Karheia megpusztul, ha sokáig kell a szenvedő kölyköt látnia. Ő pedig inkább lenyeli ezt és vár, még egy keveset.*
-Legyen úgy, szerintem a lóra ne rakjuk vissza, elviszem én.
*A betegápolás nehézkes és kusza feladatkörében ő kevés mást tehet, minthogy támasztékként szolgáljon, minden érdemi munkát Karheia végez. Így annyit tehet csak, hogy megbízik a háta mögött sürgő-forgó Karheiában, hogy megvédi Prexit a betegségtől és Nozart a nyálkás veszélytől, melyről szerencséjére nem is tud.*
-Az ötlet jó, de előbb akkor is az erődhöz menjünk, mert ott akart Learonnal találkozni még, ha jól emlékszem. És gondolom ott várják. Aztán felrakjuk a szekérre és hazamehetnek.
*Megpróbálja úgy mondani, hogy őket ne tartalmazza a képlet, persze csak véletlenül, nem nyomatékosít, meg semmi, mintha csak így csúszna ki a száján.*
*Egy nagyot sóhajtana a vásárlás végére, de látszik, hogy Karheia megpusztul, ha sokáig kell a szenvedő kölyköt látnia. Ő pedig inkább lenyeli ezt és vár, még egy keveset.*
-Legyen úgy, szerintem a lóra ne rakjuk vissza, elviszem én.
*A betegápolás nehézkes és kusza feladatkörében ő kevés mást tehet, minthogy támasztékként szolgáljon, minden érdemi munkát Karheia végez. Így annyit tehet csak, hogy megbízik a háta mögött sürgő-forgó Karheiában, hogy megvédi Prexit a betegségtől és Nozart a nyálkás veszélytől, melyről szerencséjére nem is tud.*
-Az ötlet jó, de előbb akkor is az erődhöz menjünk, mert ott akart Learonnal találkozni még, ha jól emlékszem. És gondolom ott várják. Aztán felrakjuk a szekérre és hazamehetnek.
*Megpróbálja úgy mondani, hogy őket ne tartalmazza a képlet, persze csak véletlenül, nem nyomatékosít, meg semmi, mintha csak így csúszna ki a száján.*
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 21:11:33
Üzenet elküldve: 2019-01-15 21:11:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Van egy olyan érzésem, Kriyon most annak örülne a legjobban, ha soha többé nem látna! *húzza el kissé a száját, hiszen a tűzmágus viselkedéséből egyértelmű volt számára, igencsak szívére vette, amit művelt. ~Szerencse, hogy Tizio könnyebben túltette magát a dolgon!~ gondolja boldogan. Magában továbbra is a két férfi viselkedését elemzi, így meglepetésként éri, mikor egyszer csak Tizio lélegzetét érzi a haján. Egy pillanatra teljesen lemerevedik a hirtelen közelségtől, az egyenletes szuszogás azonban furcsa mód megnyugtatólag hat rá, és hirtelen sokkal jobban kezd fázni a feje, mikor a férfi eltávolodik tőle. Szerencsére azonban továbbra is közel maradnak egymáshoz, így hamar kezd egészen felmelegedni, sőt, kissé már túlzottan is forrónak érzi magát végül. Míg Tizio a gyapjas tevékről mesél, szabad kezének mutatóujjával a földön lévő porban kezdi kirajzolni egy hosszú nyakú bárány képét, vagy amilyennek a leírás alapján képzeli a lényt, majd kérdőn pillant a férfira, vajon hasonlít-e elképzelése a valóságra*
- Aranyosak lehetnek! *jegyzi meg mosolyogva, ahogy gyorsan eltörli a rajzot. Sose volt valami tehetséges ezen a téren, így nagy fantáziára lehet szükség, hogy bárki is felismerje, mit akar ábrázolni a műve*
- Ó, pedig szerintem nagyszerű hajcsár lenne belőled! *jegyzi meg gonoszkodva, nem feltétlen állatokra értve a kifejezést* Hé, ez nem túl kedves! *böki könyökével oldalba a férfit, mikor húga kárára nevet. ~Még ha tényleg így van, akkor sem szép!~ gondolja magában, kicsit ismeretlenül is sajnálva Ephemiát, amiért egész életében csak arra nevelték, hogy majd egyszer férjhez menjen valakihez*
- Saj... *kezdene újra sajnálkozásba a családi tragédia hallatán, azonban igyekszik változtatni rossz szokásain, és végül máshogy folytatja inkább* Remélem, sikerül hamar túljutnotok ezen! *ereszt meg egy halvány mosolyt Tizio irányába, ezzel is kifejezve bizodalmát egy szebb jövőben. ~Bár a jelennél nem nehéz szebbnek lennie~ egészíti ki magát gondolatban, ezt a véleményét azonban inkább nem hangoztatja, csak élvezi Tizio gyengéd érintését a kezén*
- Tudtam én! *ül ki elégedett mosoly az arcára, amikor a férfi igazat ad neki. A fattyú szónál csak kicsit megvonja a vállát, hogy jelezze, őt nem zavarja a kifejezés, különben is, ez az igazság, ő maga is az, nincs mit szépíteni rajta. ~Bárhogy nevezzük is, attól még az maradok...~ törődött már bele a ténybe, hogy rengetegen a származása alapján ítélik meg, van éppen el, még akkor is, ha erről ő maga tehet a legkevésbé.*
- Távol állok én attól! *neveti el magát kissé a következő megjegyzés hallatán. ~Annyi minden van még benned, amiről a leghalványabb fogalmam sincs...~ néz tűnődő pillantással a férfira, míg gondolataiba mélyed, így fel sem tűnik neki hogy az érzelemmentes kijelentések valójában milyen ijesztően is hangzanak*
- Mi lenne, ha ez a mi titkunk maradna? *mosolyog oldalra döntött fejjel a férfira* Tőlem senki nem tudja meg, milyen vagy igazából! *ígéri meg lelkesen. ~Főleg, hogy az az érzésem, én sem tudom igazán!~ ismeri be magának a helyzet valós állását* Cserébe te sem árulod el senkinek, milyen ügyetlen vagyok! *nyújtja ki kissé bekötött lábát, amivel kapcsolatban egyre inkább kezdi azt érezni, másnapra szépen be fog duzzadni és még jobban fog fájni. Bár ügyetlensége nem annyira titkolnivaló, sőt, igen hamar nyilvánvalóvá válik bárki számára, aki eltölt vele egy kis időt, mégis úgy érzi, neki is fel kell ajánlania valamit, hogy teljes legyen az alku.*
- Van egy olyan érzésem, Kriyon most annak örülne a legjobban, ha soha többé nem látna! *húzza el kissé a száját, hiszen a tűzmágus viselkedéséből egyértelmű volt számára, igencsak szívére vette, amit művelt. ~Szerencse, hogy Tizio könnyebben túltette magát a dolgon!~ gondolja boldogan. Magában továbbra is a két férfi viselkedését elemzi, így meglepetésként éri, mikor egyszer csak Tizio lélegzetét érzi a haján. Egy pillanatra teljesen lemerevedik a hirtelen közelségtől, az egyenletes szuszogás azonban furcsa mód megnyugtatólag hat rá, és hirtelen sokkal jobban kezd fázni a feje, mikor a férfi eltávolodik tőle. Szerencsére azonban továbbra is közel maradnak egymáshoz, így hamar kezd egészen felmelegedni, sőt, kissé már túlzottan is forrónak érzi magát végül. Míg Tizio a gyapjas tevékről mesél, szabad kezének mutatóujjával a földön lévő porban kezdi kirajzolni egy hosszú nyakú bárány képét, vagy amilyennek a leírás alapján képzeli a lényt, majd kérdőn pillant a férfira, vajon hasonlít-e elképzelése a valóságra*
- Aranyosak lehetnek! *jegyzi meg mosolyogva, ahogy gyorsan eltörli a rajzot. Sose volt valami tehetséges ezen a téren, így nagy fantáziára lehet szükség, hogy bárki is felismerje, mit akar ábrázolni a műve*
- Ó, pedig szerintem nagyszerű hajcsár lenne belőled! *jegyzi meg gonoszkodva, nem feltétlen állatokra értve a kifejezést* Hé, ez nem túl kedves! *böki könyökével oldalba a férfit, mikor húga kárára nevet. ~Még ha tényleg így van, akkor sem szép!~ gondolja magában, kicsit ismeretlenül is sajnálva Ephemiát, amiért egész életében csak arra nevelték, hogy majd egyszer férjhez menjen valakihez*
- Saj... *kezdene újra sajnálkozásba a családi tragédia hallatán, azonban igyekszik változtatni rossz szokásain, és végül máshogy folytatja inkább* Remélem, sikerül hamar túljutnotok ezen! *ereszt meg egy halvány mosolyt Tizio irányába, ezzel is kifejezve bizodalmát egy szebb jövőben. ~Bár a jelennél nem nehéz szebbnek lennie~ egészíti ki magát gondolatban, ezt a véleményét azonban inkább nem hangoztatja, csak élvezi Tizio gyengéd érintését a kezén*
- Tudtam én! *ül ki elégedett mosoly az arcára, amikor a férfi igazat ad neki. A fattyú szónál csak kicsit megvonja a vállát, hogy jelezze, őt nem zavarja a kifejezés, különben is, ez az igazság, ő maga is az, nincs mit szépíteni rajta. ~Bárhogy nevezzük is, attól még az maradok...~ törődött már bele a ténybe, hogy rengetegen a származása alapján ítélik meg, van éppen el, még akkor is, ha erről ő maga tehet a legkevésbé.*
- Távol állok én attól! *neveti el magát kissé a következő megjegyzés hallatán. ~Annyi minden van még benned, amiről a leghalványabb fogalmam sincs...~ néz tűnődő pillantással a férfira, míg gondolataiba mélyed, így fel sem tűnik neki hogy az érzelemmentes kijelentések valójában milyen ijesztően is hangzanak*
- Mi lenne, ha ez a mi titkunk maradna? *mosolyog oldalra döntött fejjel a férfira* Tőlem senki nem tudja meg, milyen vagy igazából! *ígéri meg lelkesen. ~Főleg, hogy az az érzésem, én sem tudom igazán!~ ismeri be magának a helyzet valós állását* Cserébe te sem árulod el senkinek, milyen ügyetlen vagyok! *nyújtja ki kissé bekötött lábát, amivel kapcsolatban egyre inkább kezdi azt érezni, másnapra szépen be fog duzzadni és még jobban fog fájni. Bár ügyetlensége nem annyira titkolnivaló, sőt, igen hamar nyilvánvalóvá válik bárki számára, aki eltölt vele egy kis időt, mégis úgy érzi, neki is fel kell ajánlania valamit, hogy teljes legyen az alku.*
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 19:16:14
Üzenet elküldve: 2019-01-15 19:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis – Gyógymód//
//Kísérleti alanyok//
*Dora csak most veszi észre a pusztítás nyomait a nő kötényén, úgyhogy van egy olyan gyanúja, hogy jót tudnának beszélgetni az állatok belsejéről. Ezt úgy érzi meg, mint ahogy más azt szokta, ha egy férfi vonzódik iránta. De hát fontos dolga van, ezért nem teketóriázik.*
– Nem lesznek sokáig együtt, ahogy mag… Ahogy a barátom gyerekeit ismerem, hamarosan felfordul az összes. *Húzza el a száját, mert nem lát sok esélyt arra, hogy megtalálná az ellenszert. Öt nyúl nyilván erre nem is elég, ekkora vakszerencse nincs a világon, de legalább lesz egy jó ketrece. Később majd mást kell kitalálniuk. A kallantyújánál fogva feltartja az eszközt, hogy az árus belepakolhassa a nyuszikat, és ha sikerült, rápattintja a lakatot, a kulcsot pedig a zsebébe dugja, majd az egészet lefedi kihajtogatott zsebkendőjével. Erszényéből a pestisveszélyre való tekintettel a megfelelő összeget, 53 aranyat Mesélő (Nyíl) pultjára helyezi
. Mivel ilyen olcsón megúszta a boltot, kifelé menet még megtorpan, elgondolkodik a hallottakon. Máskor nem szokott kedves lenni az idegenekkel, de most kicsit máshogy áll hozzá a dolgokhoz.*
– Szerezzen Elija csókját, és egy keveset főzzön fel szesszel, aztán öntse az ura borába. Csodát fog tenni. *Szól vissza még, aztán megmutatja a ketrecben lakókat Borsnak, és felkötözi a ló hátára. A nyulak nem örülnek, de hát ilyen az élet, örül neki néha a rosseb. A lány is felül, kényelmesen elhelyezkedik, már amennyire lehetséges – még csak le sem esett! – és visszaindul a piac széle felé. Az útra térve azon töpreng, Esti mit szól majd az Ispotályban újdonsült háziállataikhoz.*
~ Bár a mélységi nem annak a típusnak tűnik, aki szereti a nyulakat. Sokkal inkább annak, aki felfalja őket. ~ *Vigyorog magában a nő korábbi pókos példáján, meg a tetoválásán.*
//Kísérleti alanyok//
*Dora csak most veszi észre a pusztítás nyomait a nő kötényén, úgyhogy van egy olyan gyanúja, hogy jót tudnának beszélgetni az állatok belsejéről. Ezt úgy érzi meg, mint ahogy más azt szokta, ha egy férfi vonzódik iránta. De hát fontos dolga van, ezért nem teketóriázik.*
– Nem lesznek sokáig együtt, ahogy mag… Ahogy a barátom gyerekeit ismerem, hamarosan felfordul az összes. *Húzza el a száját, mert nem lát sok esélyt arra, hogy megtalálná az ellenszert. Öt nyúl nyilván erre nem is elég, ekkora vakszerencse nincs a világon, de legalább lesz egy jó ketrece. Később majd mást kell kitalálniuk. A kallantyújánál fogva feltartja az eszközt, hogy az árus belepakolhassa a nyuszikat, és ha sikerült, rápattintja a lakatot, a kulcsot pedig a zsebébe dugja, majd az egészet lefedi kihajtogatott zsebkendőjével. Erszényéből a pestisveszélyre való tekintettel a megfelelő összeget, 53 aranyat Mesélő (Nyíl) pultjára helyezi
. Mivel ilyen olcsón megúszta a boltot, kifelé menet még megtorpan, elgondolkodik a hallottakon. Máskor nem szokott kedves lenni az idegenekkel, de most kicsit máshogy áll hozzá a dolgokhoz.*– Szerezzen Elija csókját, és egy keveset főzzön fel szesszel, aztán öntse az ura borába. Csodát fog tenni. *Szól vissza még, aztán megmutatja a ketrecben lakókat Borsnak, és felkötözi a ló hátára. A nyulak nem örülnek, de hát ilyen az élet, örül neki néha a rosseb. A lány is felül, kényelmesen elhelyezkedik, már amennyire lehetséges – még csak le sem esett! – és visszaindul a piac széle felé. Az útra térve azon töpreng, Esti mit szól majd az Ispotályban újdonsült háziállataikhoz.*
~ Bár a mélységi nem annak a típusnak tűnik, aki szereti a nyulakat. Sokkal inkább annak, aki felfalja őket. ~ *Vigyorog magában a nő korábbi pókos példáján, meg a tetoválásán.*
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 19:14:14
Üzenet elküldve: 2019-01-15 19:14:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*A kapuhoz Tizioval egy időben érkezik, aki a húgát keresi. Miután amaz útbaigazítást kap az őrtől, tovább is áll.*
~Csesszemeg~
*A Kancellár valamilyen okból szintén nem érkezett még meg Amonra.*
~Biztos valami izé van megint a pestisesekkel.~
*Röviden fontolgatja, hogy akar-e az Ispotályba menni a papírjaiért, aztán eszébe jut, hogy a papírokkal minden egyszerűbb, így érdemes minél hamarabb megszerezni őket.
Így sarkon fordul, és megindul arra, ahonnan jött. Szembejön vele egy nagyobb csapat, erősen felfegyverkezve, és ahogy észre sem veszik az őrt, abból arra következtet, hogy veterán thargokról van szó.
Nem szólítják meg, ő sem őket, így Frandr tovább halad a tharg birtokokon. Nem néz ki máshogy, mint mikor idefele jött, így nincs sok látnivaló. Az Ispotálynál már járt, így tudja, merre kell menni. Csendben halad az úton, amíg el nem éri az Ispotályt.*
*A kapuhoz Tizioval egy időben érkezik, aki a húgát keresi. Miután amaz útbaigazítást kap az őrtől, tovább is áll.*
~Csesszemeg~
*A Kancellár valamilyen okból szintén nem érkezett még meg Amonra.*
~Biztos valami izé van megint a pestisesekkel.~
*Röviden fontolgatja, hogy akar-e az Ispotályba menni a papírjaiért, aztán eszébe jut, hogy a papírokkal minden egyszerűbb, így érdemes minél hamarabb megszerezni őket.
Így sarkon fordul, és megindul arra, ahonnan jött. Szembejön vele egy nagyobb csapat, erősen felfegyverkezve, és ahogy észre sem veszik az őrt, abból arra következtet, hogy veterán thargokról van szó.
Nem szólítják meg, ő sem őket, így Frandr tovább halad a tharg birtokokon. Nem néz ki máshogy, mint mikor idefele jött, így nincs sok látnivaló. Az Ispotálynál már járt, így tudja, merre kell menni. Csendben halad az úton, amíg el nem éri az Ispotályt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344