Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 17:59:25
Üzenet elküldve: 2019-02-13 17:59:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
*Egy pillanatra leheletnyi csodálkozás suhan át arcán, de csakhamar rendbe szedi arcizmait.*
-Nem akartalak megbántani Tudós uram. Szent Ortopédusz kisujját pedig hascsikarásra használjuk, nem üszkösödő lábra.
*Húzódnak ajkai cinkos mosolyba, jelezvén, hogy természetesen nem gondolja komolyan. Mindig is tisztelte a mesterembereket, kiknek tudására némiképp irigykedve nézett. Kik nem csak az egy-egy végtag amputálásában segédkeznek, lázat csillapítanak, beteget etetnek vagy haldoklót csitítanak szépszóval, de képesek nyílhegyeket kioperálni vagy épp új életet lehelni a szenvedőbe valamilyen általuk készített főzettel.*
-Szívesen veszem a leckéket bármikor.
*Bólint nagyot, miközben tekintete a csonkolt karra siklik.*
-Hát persze! Ez a legkevesebb.
*Lép a férfihez, egy pillanatra megragadva annak karját.*
-Hiszi vagy sem, a Főnővérünk képes volt végtagokat visszanöveszteni az Úrnő hatalmának segítségével. A saját szememmel láttam. Bármily nagy is a tudomány hatalma, ilyenre aligha lehet képes.
*Halkítja le a hangját sejtelmesen, majd elengedve a karját felzárkózik az elf mellé, hogy követhesse.*
*Egy pillanatra leheletnyi csodálkozás suhan át arcán, de csakhamar rendbe szedi arcizmait.*
-Nem akartalak megbántani Tudós uram. Szent Ortopédusz kisujját pedig hascsikarásra használjuk, nem üszkösödő lábra.
*Húzódnak ajkai cinkos mosolyba, jelezvén, hogy természetesen nem gondolja komolyan. Mindig is tisztelte a mesterembereket, kiknek tudására némiképp irigykedve nézett. Kik nem csak az egy-egy végtag amputálásában segédkeznek, lázat csillapítanak, beteget etetnek vagy haldoklót csitítanak szépszóval, de képesek nyílhegyeket kioperálni vagy épp új életet lehelni a szenvedőbe valamilyen általuk készített főzettel.*
-Szívesen veszem a leckéket bármikor.
*Bólint nagyot, miközben tekintete a csonkolt karra siklik.*
-Hát persze! Ez a legkevesebb.
*Lép a férfihez, egy pillanatra megragadva annak karját.*
-Hiszi vagy sem, a Főnővérünk képes volt végtagokat visszanöveszteni az Úrnő hatalmának segítségével. A saját szememmel láttam. Bármily nagy is a tudomány hatalma, ilyenre aligha lehet képes.
*Halkítja le a hangját sejtelmesen, majd elengedve a karját felzárkózik az elf mellé, hogy követhesse.*
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 17:31:18
Üzenet elküldve: 2019-02-13 17:31:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
*Az események gyorsan változnak hála az idegen férfi közbelépésének. Dreyia elmosolyodik a falusi beszédén, de jobban ismeri a képességeit, noha tényleg nem tartja jó ötletnek, immár amit tett. Amikor Mirlahin lőni kezd az orkra, gyors lépésre szánja el magát. Szájon csókolja a fenyegetőző férfit.*
-Bocs, de a harc elmarad, és nagyon alul értékelsz engem és azt az orkot. *Újabb csókot cuppant a férfi arcára majd célpontot váltva, futva indul meg a kerge majdnem rabszolga felé. Futva és a falusiakat fedezéknek használva, cikcakkban lódul a nő felé. Figyelve Wagzal szerelmének és az idegen férfi cselekedetére is. De mivel verést és halált ígért a nőnek, most minden kedvességet nullára zárt vissza. Ahogy megközelíti, nem akadályozza a célzásban Zammit. De nem is hagyja, hogy első legyen a támadásból. Ahogy közeledik Mirlahin felé aki lövöldöz, és ezzel Dreyia tökéletes célpontnak látszik, de koránt sem ostoba hogy ne számoljon a lövéssel. Ugrik egyet majd lendületből csúszva, az íjász lábaira sújt.*
-Nem tartás kérdése, hogy kinek látszol. De te nem nemes vagy, csak egy gyenge tolvaj és gyilkos.
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 13:23:29
Üzenet elküldve: 2019-02-13 13:23:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Learon megfogja a pallót ő meg felmászik és ahogy Sfetts bácsi kéri rögzíti a csigát. Arra, hogy fent maradjon bólint. Nem épp a legkellemesebb hely, de munka van. Kapaszkodik, hogy le ne essen. A tető ötlete neki megfelel. Nincsenek amúgy se nagy elképzelései. Korábban bár a halászkunyhóban lakott, ami nagyon jól meg lett csinálva, de az nem a saját háza volt. Ez viszont az lesz. Sfetts bácsiban meg bízik annyira, hogy tudja nagyon jól csinálja meg. Segít a többieknek amiben tud és ha felemelik a hozott oszlop valamelyik végét, azt rögzíti oda ahova Sfetts bácsi mondta.*
*Learon megfogja a pallót ő meg felmászik és ahogy Sfetts bácsi kéri rögzíti a csigát. Arra, hogy fent maradjon bólint. Nem épp a legkellemesebb hely, de munka van. Kapaszkodik, hogy le ne essen. A tető ötlete neki megfelel. Nincsenek amúgy se nagy elképzelései. Korábban bár a halászkunyhóban lakott, ami nagyon jól meg lett csinálva, de az nem a saját háza volt. Ez viszont az lesz. Sfetts bácsiban meg bízik annyira, hogy tudja nagyon jól csinálja meg. Segít a többieknek amiben tud és ha felemelik a hozott oszlop valamelyik végét, azt rögzíti oda ahova Sfetts bácsi mondta.*
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 10:27:55
Üzenet elküldve: 2019-02-13 10:27:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
-Én mindkettőben. Van, aki rosszul dobott a kockával és kilátástalan helyzetbe született. Neki néha csalnia kell, hogy lehetőségeket nyisson meg maga előtt és van, aki egész életében jólétben azt tesz amit csak akar. Ebben a sorsban hiszek.
*Elég sötét gondolatok, de a világ ilyen. Int egy ilyen világban él. Erre utalnak a következő szavai is.*
-Holmi udvari szépítőszeres? Ejnye! Egyrészt egyáltalán nem baj ha az elf szívesebben kever hajkencéket jó pénzért és egy szép lány hálás mosolyáért minthogy gennyes keléseket felvágjon és piócázzon vagy bélférgeket keressen egy tál bélsárban olyan tudatlanoknak akik gyakran önmaguknak okozzák a bajt mert szívesebben fordulnak papokhoz vagy mágusokhoz a lenézett mészáros helyett aki nem ért semmihez hisz nem Szent Ortopedus vagy kinek a kisujját árulja üszkösödő láb gyógyereként. Másrészt nem holmi szépítőszeres vagyok hanem továbbra is orvos. Nem vágok eret a sápadt bőr érdekében és nem készítek olyan porokat se amiktől kihullik a haj. Csak olyat amit magam is használnék vagy használok. Elf vagy ritka távoli módszereket is.*Elmosolyodik és magyarázatképp még hozzáteszi.*Csak, hogy korrektek legyünk.
*Tud ő így is beszélni. Szépen és választékosan. Egy valódi szakértő benyomását keltve. A tudása pedig tisztában van vele, hogy egyedülálló és megéri a pénzét. Wegtorenből is ellesett pár hasznos módszert mikor arra járt és sosem zárkózott el a hagyományokon alapuló gyógymódoktól se. Tudja, hogy régen is értették a szakmát csak néha tévedtek. Azokat a tévedéseket igyekszik kirostálni. A nő szavaira most már tesz egy felajánlást.*
-Ha valaha összefutnánk mikor növényeket gyűjtök, szívesen segítek felidézni pár dolgot.
*Ha így alakul neki igazán semmiség egy kicsit foglalkozni a papnővel. Baja nem származhat belőle. A búcsúzásra bólint és bár nem kérdezett rá, de megtudta, hogy a lány a hitét terjeszteni jött ide. Fura szokásaik vannak ezeknek a papoknak.*
-Úgy legyen. Vigyázzon magára Han nővér. Vagyis egy szívességet még megtenne? Vennék pár dolgot és azokat segítene majd felkötni a lovam hátára én*Itt egy pillanatra kihúzza a zsebéből a csonkját majd visszateszi* nem vagyok túl jó a csomókban.
*Vigyorog a nőre.*
-Én mindkettőben. Van, aki rosszul dobott a kockával és kilátástalan helyzetbe született. Neki néha csalnia kell, hogy lehetőségeket nyisson meg maga előtt és van, aki egész életében jólétben azt tesz amit csak akar. Ebben a sorsban hiszek.
*Elég sötét gondolatok, de a világ ilyen. Int egy ilyen világban él. Erre utalnak a következő szavai is.*
-Holmi udvari szépítőszeres? Ejnye! Egyrészt egyáltalán nem baj ha az elf szívesebben kever hajkencéket jó pénzért és egy szép lány hálás mosolyáért minthogy gennyes keléseket felvágjon és piócázzon vagy bélférgeket keressen egy tál bélsárban olyan tudatlanoknak akik gyakran önmaguknak okozzák a bajt mert szívesebben fordulnak papokhoz vagy mágusokhoz a lenézett mészáros helyett aki nem ért semmihez hisz nem Szent Ortopedus vagy kinek a kisujját árulja üszkösödő láb gyógyereként. Másrészt nem holmi szépítőszeres vagyok hanem továbbra is orvos. Nem vágok eret a sápadt bőr érdekében és nem készítek olyan porokat se amiktől kihullik a haj. Csak olyat amit magam is használnék vagy használok. Elf vagy ritka távoli módszereket is.*Elmosolyodik és magyarázatképp még hozzáteszi.*Csak, hogy korrektek legyünk.
*Tud ő így is beszélni. Szépen és választékosan. Egy valódi szakértő benyomását keltve. A tudása pedig tisztában van vele, hogy egyedülálló és megéri a pénzét. Wegtorenből is ellesett pár hasznos módszert mikor arra járt és sosem zárkózott el a hagyományokon alapuló gyógymódoktól se. Tudja, hogy régen is értették a szakmát csak néha tévedtek. Azokat a tévedéseket igyekszik kirostálni. A nő szavaira most már tesz egy felajánlást.*
-Ha valaha összefutnánk mikor növényeket gyűjtök, szívesen segítek felidézni pár dolgot.
*Ha így alakul neki igazán semmiség egy kicsit foglalkozni a papnővel. Baja nem származhat belőle. A búcsúzásra bólint és bár nem kérdezett rá, de megtudta, hogy a lány a hitét terjeszteni jött ide. Fura szokásaik vannak ezeknek a papoknak.*
-Úgy legyen. Vigyázzon magára Han nővér. Vagyis egy szívességet még megtenne? Vennék pár dolgot és azokat segítene majd felkötni a lovam hátára én*Itt egy pillanatra kihúzza a zsebéből a csonkját majd visszateszi* nem vagyok túl jó a csomókban.
*Vigyorog a nőre.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 00:41:05
Üzenet elküldve: 2019-02-13 00:41:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-A sors, akit valaki elrendel, vagy amit mi alakítunk? Én utóbbiban hiszek.
*Mosolyodik el, majd ellöki magát a kerítéstől. Furcsa egy elfnek tűnik ez az Intath. Majdnem biztos benne, hogy nem népe között nevelkedett, nagyon is emberiek a jellemvonásai.*
-Egy tudós ember megelégszik holmi udvari szépítőszeresnek?
*Csillannak szemei kajánul, de nem várja meg a választ.*
-Néhány gyógyfüvet ismerek csupán, mik a lázat, fájdalmat csillapíthatják vagy megnyugtatják az idegeket. De sajnos nem konyítok túlságosan hozzá... Talán már meg sem ismerném őket.
*Letakarja kosarát a tarka, virágos kendővel, majd a férfi felé fordul.*
-Indulok vissza, már mindent beszereztem, amire szükségem van. Északnak indulok vissza hamarosan, talán már várnak rám arra. Itt a közelben szálltam meg eddig, de azt hiszem, elvégeztem, amit tudtam. Talán egy-két falusinak is felnyílott a szeme és a Fény felé tekint...
*Sóhajt nagyot, miközben baljával elsodor néhány ráncot a szoknyán. Talán készen áll visszatérni. A nyugalmas környezet igen csak jótékony hatással volt rá, ahogy az emberek is. Egyszerűek, nem is túl műveltek, de nagyon is tiszták.*
A hozzászólás írója (Hanloren Duunelar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.13 00:42:12
-A sors, akit valaki elrendel, vagy amit mi alakítunk? Én utóbbiban hiszek.
*Mosolyodik el, majd ellöki magát a kerítéstől. Furcsa egy elfnek tűnik ez az Intath. Majdnem biztos benne, hogy nem népe között nevelkedett, nagyon is emberiek a jellemvonásai.*
-Egy tudós ember megelégszik holmi udvari szépítőszeresnek?
*Csillannak szemei kajánul, de nem várja meg a választ.*
-Néhány gyógyfüvet ismerek csupán, mik a lázat, fájdalmat csillapíthatják vagy megnyugtatják az idegeket. De sajnos nem konyítok túlságosan hozzá... Talán már meg sem ismerném őket.
*Letakarja kosarát a tarka, virágos kendővel, majd a férfi felé fordul.*
-Indulok vissza, már mindent beszereztem, amire szükségem van. Északnak indulok vissza hamarosan, talán már várnak rám arra. Itt a közelben szálltam meg eddig, de azt hiszem, elvégeztem, amit tudtam. Talán egy-két falusinak is felnyílott a szeme és a Fény felé tekint...
*Sóhajt nagyot, miközben baljával elsodor néhány ráncot a szoknyán. Talán készen áll visszatérni. A nyugalmas környezet igen csak jótékony hatással volt rá, ahogy az emberek is. Egyszerűek, nem is túl műveltek, de nagyon is tiszták.*
A hozzászólás írója (Hanloren Duunelar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.13 00:42:12
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-12 14:55:41
Üzenet elküldve: 2019-02-12 14:55:41
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Visszamosolyog Prexire, majd szemével végigkíséri, amint bemászik a számára kialakítottt rögtönzött pásztorkunyhóba, amit Trodd biztos kezekkel szakértőn épít fel, hogy a kisfiú fedett helyre kerülhessen. Minden bizonnyal jó meleg is, hiszen sem a szél, sem egyéb ártalmak nem érik, remélhetőleg hamarosan megygógyul, amiben a sok orvosság is segíthet. Nem is marad más hátra, most, hogy a fiút biztonságban tudják, mint az építkezés folytatása. A kis megakadás nem szegi senki kedvét, Trodd máris ugrik, hogy a már elkészült és előkészített csigát a helyére tegye, a Learon által biztosított pallóra állva. *
- Tökéletes! *Bólint lentről Sfetts, aztán a maradék oszlopok felé fordul.* Trodd, ha fennmaradnál, jó lenne. Learon, mi az egyik oszlopot vigyük be a keretek közé, hogy keresztben fektetve egyik végét belül húzzuk fel Troddnak, így tudja rögzíteni. A másik végét a másik oldalon ugyanúgy megismételjük. Aztán jöhet a következő, erre épül majd a mennyezet, arra a hátracsapott tető, ha megfelel. *Nem tervez sátortetőset, ahhoz bonyolultabb szerkezetet kellene kitalálni, így egy kicsit kunyhó jellegű lesz, de nem áll meg rajta sem a hó, sem a víz.*
- Ha rendben van, kezdhetjük. *Meghallgatja még mindenki javaslatát, aztán, ha módosítást nem eszközölnek, el is indul az oszlop felé, hogy Learonnal becipelje a még nem létező falak közé.*
*Visszamosolyog Prexire, majd szemével végigkíséri, amint bemászik a számára kialakítottt rögtönzött pásztorkunyhóba, amit Trodd biztos kezekkel szakértőn épít fel, hogy a kisfiú fedett helyre kerülhessen. Minden bizonnyal jó meleg is, hiszen sem a szél, sem egyéb ártalmak nem érik, remélhetőleg hamarosan megygógyul, amiben a sok orvosság is segíthet. Nem is marad más hátra, most, hogy a fiút biztonságban tudják, mint az építkezés folytatása. A kis megakadás nem szegi senki kedvét, Trodd máris ugrik, hogy a már elkészült és előkészített csigát a helyére tegye, a Learon által biztosított pallóra állva. *
- Tökéletes! *Bólint lentről Sfetts, aztán a maradék oszlopok felé fordul.* Trodd, ha fennmaradnál, jó lenne. Learon, mi az egyik oszlopot vigyük be a keretek közé, hogy keresztben fektetve egyik végét belül húzzuk fel Troddnak, így tudja rögzíteni. A másik végét a másik oldalon ugyanúgy megismételjük. Aztán jöhet a következő, erre épül majd a mennyezet, arra a hátracsapott tető, ha megfelel. *Nem tervez sátortetőset, ahhoz bonyolultabb szerkezetet kellene kitalálni, így egy kicsit kunyhó jellegű lesz, de nem áll meg rajta sem a hó, sem a víz.*
- Ha rendben van, kezdhetjük. *Meghallgatja még mindenki javaslatát, aztán, ha módosítást nem eszközölnek, el is indul az oszlop felé, hogy Learonnal becipelje a még nem létező falak közé.*
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-12 14:47:35
Üzenet elküldve: 2019-02-12 14:47:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Indulós//
*A félvér a világért nem vitatkozna a nővel, nyilvánvaló, hogy úgysem jutnának konszenzusra, mert a gazdagok sosem értékelik ugyanazokat, amiket a kevésbé jómódúak. Szíve szerint rácsapna a ló farára, hogy minél messzebb vigye innen a nőt, el a családi idilljétől, vissza a kúriájába a drága bútorai, ruhái és ékszerei, meg a szolgálói közé. A félvér most érzi először, hogy feltámad benne a féltékenység, elvégre beleszülethetett volna a gazdagságba, ha az apja nem valami ember lenne. Az öregemberre pillant, őrá nem tudna rosszat mondani, noha soha nem értette, hogy miért volt jó neki egy elf mellett megöregedni, ugyanezt nem érti anyja esetében sem. Hogy hozhatta össze őket az élet? Miért tartottak ki egymás mellett? Miért nem született soha saját gyermekük? Ezer kérdése van, amit fel akar tenni nekik és míg ezen mélázik addig a nő pont odaér anyjához.*
- Ki az apám?
*Hangzik el az ő szájából is ugyanaz a kérdés, csak ő az elf férfit szólítja meg, a fivérét, akivel keresi a hasonlóságot. A maga százkilencven centijével embernek ugyan magas, de elfnek alacsony. Vonásai ugyan finomak, de a finom vonásokat tompítja kevert vére. Ruhái sem drágák, a lova is csak egy hidegvérű, igavonó jószág. Egyszóval, semmi hasonlóság sincsen bennük. Ráadásul valószínűleg nem is tudja kérdésére a választ.
Az asszony viszont tudja a nő kérdésére a választ, hiszen ő szülte.*
- Erdei elf. Magam is az vagyok. Az apám íjakat és nyílvesszőket készített. Az apád a közösségünk egy elöljárója volt.
*Konkrétan királynak hívatta magát, a közösség tagjai meg elfogadták, behódoltak neki és a bárdolatlan személyiségének.*
- A helyedben nem keresném. Erőszakos, durva.
*Elfekről ilyet általában nehéz elképzelni, az asszony azonban a színtiszta igazat mondja, minek is hazudjon.*
- Elveszi amit akar és nehéz kicsúszni a markából.
*Az öregemberre néz, végigsimít annak vállán.*
- Nekem szerencsém volt.
*Azóta vissza sem nézett és nem is akar visszanézni, így nem tudja, hogy mi lett a férfival, vagy egyáltalán a közösséggel, vagy akár a tulajdon apjával, aki nem állt ki érte egy pillanatig sem, hanem őt hibáztatta. Manapság is hallja a hangját, ahogy a szemébe vágta, hogy túl kihívó volt és, hogy a pofonokat azért kapta, mert nem volt elég készséges. Az asszony előbb jobb, majd a bal könnybe lábadó szemét törli meg. Megölelné a nőt, de mégsem mozdul, képtelen rá. Nem igaz, hogy ne jelentene neki semmit, úgy hiszi, hogy egyetlen gyermek sem tehet a fogantatásának körülményeiről, zokogott érte, mikor elvették tőle, de most akaratlanul is eszébe jut az, hogy hogyan gyűrte maga alá a férfi, hogyan pofozta, mikor tiltakozott. Ha őszintén magába néz, akkor nem tud egyértelmű igen választ adni, hogy vajon tudta volna szeretni? A félvér csecsemőt kezdettől feltétel nélkül szerette, de egy erőszakból született gyermeket nem biztos, hogy ugyanúgy szeretett volna. A sors akarta, hogy azon az éjszakán elcseréljék a csecsemőket.*
*A félvér a világért nem vitatkozna a nővel, nyilvánvaló, hogy úgysem jutnának konszenzusra, mert a gazdagok sosem értékelik ugyanazokat, amiket a kevésbé jómódúak. Szíve szerint rácsapna a ló farára, hogy minél messzebb vigye innen a nőt, el a családi idilljétől, vissza a kúriájába a drága bútorai, ruhái és ékszerei, meg a szolgálói közé. A félvér most érzi először, hogy feltámad benne a féltékenység, elvégre beleszülethetett volna a gazdagságba, ha az apja nem valami ember lenne. Az öregemberre pillant, őrá nem tudna rosszat mondani, noha soha nem értette, hogy miért volt jó neki egy elf mellett megöregedni, ugyanezt nem érti anyja esetében sem. Hogy hozhatta össze őket az élet? Miért tartottak ki egymás mellett? Miért nem született soha saját gyermekük? Ezer kérdése van, amit fel akar tenni nekik és míg ezen mélázik addig a nő pont odaér anyjához.*
- Ki az apám?
*Hangzik el az ő szájából is ugyanaz a kérdés, csak ő az elf férfit szólítja meg, a fivérét, akivel keresi a hasonlóságot. A maga százkilencven centijével embernek ugyan magas, de elfnek alacsony. Vonásai ugyan finomak, de a finom vonásokat tompítja kevert vére. Ruhái sem drágák, a lova is csak egy hidegvérű, igavonó jószág. Egyszóval, semmi hasonlóság sincsen bennük. Ráadásul valószínűleg nem is tudja kérdésére a választ.
Az asszony viszont tudja a nő kérdésére a választ, hiszen ő szülte.*
- Erdei elf. Magam is az vagyok. Az apám íjakat és nyílvesszőket készített. Az apád a közösségünk egy elöljárója volt.
*Konkrétan királynak hívatta magát, a közösség tagjai meg elfogadták, behódoltak neki és a bárdolatlan személyiségének.*
- A helyedben nem keresném. Erőszakos, durva.
*Elfekről ilyet általában nehéz elképzelni, az asszony azonban a színtiszta igazat mondja, minek is hazudjon.*
- Elveszi amit akar és nehéz kicsúszni a markából.
*Az öregemberre néz, végigsimít annak vállán.*
- Nekem szerencsém volt.
*Azóta vissza sem nézett és nem is akar visszanézni, így nem tudja, hogy mi lett a férfival, vagy egyáltalán a közösséggel, vagy akár a tulajdon apjával, aki nem állt ki érte egy pillanatig sem, hanem őt hibáztatta. Manapság is hallja a hangját, ahogy a szemébe vágta, hogy túl kihívó volt és, hogy a pofonokat azért kapta, mert nem volt elég készséges. Az asszony előbb jobb, majd a bal könnybe lábadó szemét törli meg. Megölelné a nőt, de mégsem mozdul, képtelen rá. Nem igaz, hogy ne jelentene neki semmit, úgy hiszi, hogy egyetlen gyermek sem tehet a fogantatásának körülményeiről, zokogott érte, mikor elvették tőle, de most akaratlanul is eszébe jut az, hogy hogyan gyűrte maga alá a férfi, hogyan pofozta, mikor tiltakozott. Ha őszintén magába néz, akkor nem tud egyértelmű igen választ adni, hogy vajon tudta volna szeretni? A félvér csecsemőt kezdettől feltétel nélkül szerette, de egy erőszakból született gyermeket nem biztos, hogy ugyanúgy szeretett volna. A sors akarta, hogy azon az éjszakán elcseréljék a csecsemőket.*
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-12 10:52:38
Üzenet elküldve: 2019-02-12 10:52:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
* Dram szerencséje, hogy odafigyelt az apjára, és tanult tőle. Nagyon sokat, de köztük az egyik legnagyobb erénye a türelem, és az önuralom. Épp ezeket gyakorolja most, és nem akar beleszólni a nő, és törvénytelen féltestvérének beszélgetésébe. Akkor se szól semmit, amikor Wymniter visszafordul, hogy megkérdezze, hogy ki az apja. Türelmesen, és némán vár, és figyel. Úgy érzi, hogy neki nem osztottak itt lapot, és jogtalan lenne bármi, amit megfogalmazna. Felül a lovára, és ott várja meg, hogy lebeszéljék egymás között, amit le kell beszéljenek. *
* Dram szerencséje, hogy odafigyelt az apjára, és tanult tőle. Nagyon sokat, de köztük az egyik legnagyobb erénye a türelem, és az önuralom. Épp ezeket gyakorolja most, és nem akar beleszólni a nő, és törvénytelen féltestvérének beszélgetésébe. Akkor se szól semmit, amikor Wymniter visszafordul, hogy megkérdezze, hogy ki az apja. Türelmesen, és némán vár, és figyel. Úgy érzi, hogy neki nem osztottak itt lapot, és jogtalan lenne bármi, amit megfogalmazna. Felül a lovára, és ott várja meg, hogy lebeszéljék egymás között, amit le kell beszéljenek. *
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-12 00:43:59
Üzenet elküldve: 2019-02-12 00:43:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
*Bólint a nő szavaira. Bár ő túl sok tisztaságot nem látott benne. Sebvarrás, amputálás, égett hús szaga... Nem szereti a munkájának ezt a részét. Neki is volt dolga ilyesmikkel nem is kevés. A lány szavaira az orvosi hivatásról most kivételesen hiúság nélkül bólintott.*
-Lehet tanulni. Csak jó tanárt kell találni. Sok a kontár.
*Közli a tényt. A városban pedig, aki tud olvasni az megtanulhatja amit akar. Ő azért nem ajánlaná fel ismeretlenül a segítségét. A Fény nővéreiről még nem hallott, de úgy sejti Eeyr valamilyen szektája lehet. A kérdésre, hogy ő miben hisz megvonja a vállát.*
-A jószerencsében és a sorsban.
~A kegyetlen sorsban, ami előre eldönti, hogy ki érdemli meg a boldogságot. Aki, pedig rosszul járt annak tűrnie kell vagy csalnia ha akar valamit az élettől.~
*Az elfnek nem épp a legvidámabb világképe van. A városi helyzet pedig olyan sötét, ami illik is ebbe. Int elhúzza a száját és eszébe jut Luninari meg az a másik lány. Szeretné hinni, hogy semmi bajuk nem esett, de nem lát rá túl sok esélyt. A világ nem olyan vidám hely.*
-Nem is akartam a közelébe menni.
~Csoda, hogy ő nincs ott. Vagy a szerzetesnők csak hirdetni szokták az igét, de tenni nem szoktak a másik banda ellen? Persze nem gáz. Jó ha van valakinek ennyi esze. Frissítő változatosság.~
*A lóra a nő is, azt mondja, hogy jól néz ki. Int megnézi alaposabban az állatot. Mondjuk mögé nem szívesen menne mert nem akarja megtudni milyen ha fejbe rúgják. Azt, azért meg tudja állapítani, hogy az a ló egy lónő vagy, hogy is hívják az okosok. A következő kérdésre a nőre néz.*
-A városon kívül, de nem messze egy nemes házában dolgozom. Majd szépítőszereket készítek a ház urának a húgának és majd pityókaszeszt főzök. Bár a bort szerintem jobban szeretik, de azzal is tudnak valamit kezdeni. Én majd biztosan a laboromban. Egy kis kertet is csinálok majd. Ha jól sejtem a nővér is ért a növényekhez nem?
*Bólint a nő szavaira. Bár ő túl sok tisztaságot nem látott benne. Sebvarrás, amputálás, égett hús szaga... Nem szereti a munkájának ezt a részét. Neki is volt dolga ilyesmikkel nem is kevés. A lány szavaira az orvosi hivatásról most kivételesen hiúság nélkül bólintott.*
-Lehet tanulni. Csak jó tanárt kell találni. Sok a kontár.
*Közli a tényt. A városban pedig, aki tud olvasni az megtanulhatja amit akar. Ő azért nem ajánlaná fel ismeretlenül a segítségét. A Fény nővéreiről még nem hallott, de úgy sejti Eeyr valamilyen szektája lehet. A kérdésre, hogy ő miben hisz megvonja a vállát.*
-A jószerencsében és a sorsban.
~A kegyetlen sorsban, ami előre eldönti, hogy ki érdemli meg a boldogságot. Aki, pedig rosszul járt annak tűrnie kell vagy csalnia ha akar valamit az élettől.~
*Az elfnek nem épp a legvidámabb világképe van. A városi helyzet pedig olyan sötét, ami illik is ebbe. Int elhúzza a száját és eszébe jut Luninari meg az a másik lány. Szeretné hinni, hogy semmi bajuk nem esett, de nem lát rá túl sok esélyt. A világ nem olyan vidám hely.*
-Nem is akartam a közelébe menni.
~Csoda, hogy ő nincs ott. Vagy a szerzetesnők csak hirdetni szokták az igét, de tenni nem szoktak a másik banda ellen? Persze nem gáz. Jó ha van valakinek ennyi esze. Frissítő változatosság.~
*A lóra a nő is, azt mondja, hogy jól néz ki. Int megnézi alaposabban az állatot. Mondjuk mögé nem szívesen menne mert nem akarja megtudni milyen ha fejbe rúgják. Azt, azért meg tudja állapítani, hogy az a ló egy lónő vagy, hogy is hívják az okosok. A következő kérdésre a nőre néz.*
-A városon kívül, de nem messze egy nemes házában dolgozom. Majd szépítőszereket készítek a ház urának a húgának és majd pityókaszeszt főzök. Bár a bort szerintem jobban szeretik, de azzal is tudnak valamit kezdeni. Én majd biztosan a laboromban. Egy kis kertet is csinálok majd. Ha jól sejtem a nővér is ért a növényekhez nem?
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-12 00:07:56
Üzenet elküldve: 2019-02-12 00:07:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
* Meglepi, hogy a félelf rohan utána. Nem számít rá, elvégre ő is teljesen abban a helyzetben van mint Wym, hogy minden olyan új, mint a frissen hámozott alma.
A szerencse nem szerencse dologban nem ért egészen egyet a fél-elffel, bár talán csak azért mert még egyikhez se volt szerencséje, kivéve, mikor kislányként néha éhség sztrájkot kezdett, ha épp valamit akart de nem kaphatott meg, mert ő lány és azt nem szabad. Mint nadrágot hordani meg ilyesmi. Viszont talán ezért is Wym szemszögéből a fázás és éhezés mind elenyésző, ő nem ebben méri a szerencsét, hanem inkább azokban, akik körülveszik őt.
Ám most semmi kedve a vitához, úgy érzi ahhoz most túl kevés. Amikor a férfi az anyját emlegeti, hogy minden kérdésre válaszol akkor tekintete a félelf válla fölött a nőre siklik, majd az említett házra.
Nem felel, csak tovább nézi a házat akkor is, mikor a másik már ellép tőle.
Erősen őrlődik magában. Egyrészt menni akar, most és azonnal és összegömbölyödni
mondjuk Dram ölében egy jó órányi sírásra, másrészről retteg attól, hogy ha most nem kérdezi meg örökké mardosni fogja a kíváncsiság, ha pedig egyszer visszajönne, már nem találná meg őket. Bármi megtörténhet.
Aztán végül dönt, leszáll a lóról és megindul a család felé. Összeszorul a gyomra, ahogy újból rájuk kell néznie, olyan érzése van, mintha kihagyták volna valamiből, negyven évig. *
- Ki az apám? - * semmi heló, semmi szia, csak egy elcsukló hangú kérdés, a kissé vörös szemű, zavart tekintető elf lánykától. *
* Meglepi, hogy a félelf rohan utána. Nem számít rá, elvégre ő is teljesen abban a helyzetben van mint Wym, hogy minden olyan új, mint a frissen hámozott alma.
A szerencse nem szerencse dologban nem ért egészen egyet a fél-elffel, bár talán csak azért mert még egyikhez se volt szerencséje, kivéve, mikor kislányként néha éhség sztrájkot kezdett, ha épp valamit akart de nem kaphatott meg, mert ő lány és azt nem szabad. Mint nadrágot hordani meg ilyesmi. Viszont talán ezért is Wym szemszögéből a fázás és éhezés mind elenyésző, ő nem ebben méri a szerencsét, hanem inkább azokban, akik körülveszik őt.
Ám most semmi kedve a vitához, úgy érzi ahhoz most túl kevés. Amikor a férfi az anyját emlegeti, hogy minden kérdésre válaszol akkor tekintete a félelf válla fölött a nőre siklik, majd az említett házra.
Nem felel, csak tovább nézi a házat akkor is, mikor a másik már ellép tőle.
Erősen őrlődik magában. Egyrészt menni akar, most és azonnal és összegömbölyödni
mondjuk Dram ölében egy jó órányi sírásra, másrészről retteg attól, hogy ha most nem kérdezi meg örökké mardosni fogja a kíváncsiság, ha pedig egyszer visszajönne, már nem találná meg őket. Bármi megtörténhet.
Aztán végül dönt, leszáll a lóról és megindul a család felé. Összeszorul a gyomra, ahogy újból rájuk kell néznie, olyan érzése van, mintha kihagyták volna valamiből, negyven évig. *
- Ki az apám? - * semmi heló, semmi szia, csak egy elcsukló hangú kérdés, a kissé vörös szemű, zavart tekintető elf lánykától. *
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-11 23:58:36
Üzenet elküldve: 2019-02-11 23:58:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-Fontos, de lélekörlő mesterség. Mocskos és még is tiszta.
*Mereng el az elf arcát fürkészve.*
-Persze nem kell annyi tudás hozzá, mint egy orvos munkájához.
*Kihallja az élt a férfi hangjából, de nem veszi rossz néven. A legtöbben hasonlóan fogadják.*
-A Fény Úrnőjét szolgálom, a Fény Nővérei között pedig nővérek voltunk. Te miben hiszel, jó uram? Int...
*Vált élesen és húzódnak ajkai mosolyra. Nem akar belemenni a témába és nem is akarja meggyőzni a férfit az igazáról. Egyszerűen csak kíváncsi.*
-Nem tudom, előtte milyen volt ott a helyzet, én néhány nappal ezelőtt kis híján ott maradtam. Számtalan lelket megrontott a sötétség, néhányuknak az eszét is rágja már. Kerüld a várost, Int.
*Nem kerülte el a figyelmét, hogy a férfi nem népük nyelvén válaszolt, talán nem is beszéli. Ez azt jelenti, hogy Intath se nem erdei, se nem lihanechi.*
-Kitűnő választás, egészségesnek látszik.
*Vet egy pillantást a választott hátasra, de tekintete csakhamar visszasiklik az elfre.*
-És merre visz az útja egy efféle mesterembernek most, hogy a város ily veszélyes?
-Fontos, de lélekörlő mesterség. Mocskos és még is tiszta.
*Mereng el az elf arcát fürkészve.*
-Persze nem kell annyi tudás hozzá, mint egy orvos munkájához.
*Kihallja az élt a férfi hangjából, de nem veszi rossz néven. A legtöbben hasonlóan fogadják.*
-A Fény Úrnőjét szolgálom, a Fény Nővérei között pedig nővérek voltunk. Te miben hiszel, jó uram? Int...
*Vált élesen és húzódnak ajkai mosolyra. Nem akar belemenni a témába és nem is akarja meggyőzni a férfit az igazáról. Egyszerűen csak kíváncsi.*
-Nem tudom, előtte milyen volt ott a helyzet, én néhány nappal ezelőtt kis híján ott maradtam. Számtalan lelket megrontott a sötétség, néhányuknak az eszét is rágja már. Kerüld a várost, Int.
*Nem kerülte el a figyelmét, hogy a férfi nem népük nyelvén válaszolt, talán nem is beszéli. Ez azt jelenti, hogy Intath se nem erdei, se nem lihanechi.*
-Kitűnő választás, egészségesnek látszik.
*Vet egy pillantást a választott hátasra, de tekintete csakhamar visszasiklik az elfre.*
-És merre visz az útja egy efféle mesterembernek most, hogy a város ily veszélyes?
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-11 08:43:49
Üzenet elküldve: 2019-02-11 08:43:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
*Hamar feltűnik neki, hogy igencsak érdekesen fogalmaz a másik. Vagy valami szónok vagy csepűrágó. Erre gondol a doki elsőre. A kérdésére, hogy mennyire ért a másik a lovakhoz hát nem lett kisegítve, de legalább a lány nevetett egy jót. Arra, hogy remélhetőleg ne köpjön Int is elmosolyodik.*
-Még csak az kéne.
~Legalább a színe megvan. Fehér. Legyen akkor egy fehér ló.~
*Így néz végig a lehetőségeken. A nő kérdésére bólint. A megjegyzésére pedig végignéz rajta.*
-Az remek. A felcseri tudás többet ér mint néhány kontár munkája. Tapasztalat nélkül nem is gyógyító a gyógyító.
*Már szinte el is hinné a nőről, hogy hasznos tudása van mikor elkezd valami fénynővérekről beszélni. Ekkor kezd összeállni a kép a dokiban. Szép beszéd, nyugalom árad belőle, kicsit olyan mintha világidegen lenne bár az annyira nem.*
-Csak nem valami pap vagy szerzetesnő vagy?
*Nem mintha a dokinak baja lenne velük, de az van. Magával az egyházzal is ami parasztvakítás. Azzal pedig főleg mikor a gyógyításba belepofátlankodnak a mágiájukkal és azt hiszik, hogy ettől értenek hozzá. Tudna példát hozni mennyire értenek hozzá. A nő pedig tud még rontani a dolgon. Elf nyelven beszél. Int nem tartozik az általa csak fakúrónak nevezett fajtársakhoz. Nem is akar hozzájuk tartozni. Szóval nem nagyon van oda azért mikor az erdő szívéről beszélnek neki vagy olyan nyelven beszélnek hozzá amit nem is ért. Ennek ellenére udvariasan mosolyog.*
-Úgy legyen Han kisasszony. Szólítson csak Int-nek.
*Adja meg a lehetőséget ő is a becézésre. Csak mert nem találja szimpatikusnak a nő fajtáját attól még semmi baja nincs vele. A város állapotára felvonja a szemöldökét.*
-Még most is olyan a helyzet?
*Közben odalép egy lóhoz és elkezdi vizsgálgatni.*
~Hát ez...Olyan...Ló szerű!~
*Hamar feltűnik neki, hogy igencsak érdekesen fogalmaz a másik. Vagy valami szónok vagy csepűrágó. Erre gondol a doki elsőre. A kérdésére, hogy mennyire ért a másik a lovakhoz hát nem lett kisegítve, de legalább a lány nevetett egy jót. Arra, hogy remélhetőleg ne köpjön Int is elmosolyodik.*
-Még csak az kéne.
~Legalább a színe megvan. Fehér. Legyen akkor egy fehér ló.~
*Így néz végig a lehetőségeken. A nő kérdésére bólint. A megjegyzésére pedig végignéz rajta.*
-Az remek. A felcseri tudás többet ér mint néhány kontár munkája. Tapasztalat nélkül nem is gyógyító a gyógyító.
*Már szinte el is hinné a nőről, hogy hasznos tudása van mikor elkezd valami fénynővérekről beszélni. Ekkor kezd összeállni a kép a dokiban. Szép beszéd, nyugalom árad belőle, kicsit olyan mintha világidegen lenne bár az annyira nem.*
-Csak nem valami pap vagy szerzetesnő vagy?
*Nem mintha a dokinak baja lenne velük, de az van. Magával az egyházzal is ami parasztvakítás. Azzal pedig főleg mikor a gyógyításba belepofátlankodnak a mágiájukkal és azt hiszik, hogy ettől értenek hozzá. Tudna példát hozni mennyire értenek hozzá. A nő pedig tud még rontani a dolgon. Elf nyelven beszél. Int nem tartozik az általa csak fakúrónak nevezett fajtársakhoz. Nem is akar hozzájuk tartozni. Szóval nem nagyon van oda azért mikor az erdő szívéről beszélnek neki vagy olyan nyelven beszélnek hozzá amit nem is ért. Ennek ellenére udvariasan mosolyog.*
-Úgy legyen Han kisasszony. Szólítson csak Int-nek.
*Adja meg a lehetőséget ő is a becézésre. Csak mert nem találja szimpatikusnak a nő fajtáját attól még semmi baja nincs vele. A város állapotára felvonja a szemöldökét.*
-Még most is olyan a helyzet?
*Közben odalép egy lóhoz és elkezdi vizsgálgatni.*
~Hát ez...Olyan...Ló szerű!~
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-11 06:46:06
Üzenet elküldve: 2019-02-11 06:46:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Nagyon kedves mindenki Prexivel, és a kis fedett hely is gyorsan elkészül Trodd jóvoltából, ahova bekuckózhat a kisfiú és kipihenheti a betegsége fáradalmait. Persze Learon is látja rajta, hogy nagyon szeretne segíteni, de azt mégse hagyhatják, hogy halálra erőltesse magát. Megoldják amúgy is nélküle. A csiga is elkészül, a pásztor is magára vállalja a nehezebb feladatot és ő akar felmászni. Learonnak sincs tériszonya, de sose szeretett mászkálni, ha nem muszáj, így örül, hogy nem neki kell menni. Ahogy a bácsi köhögni kezd, a Sajt-mester aggódó pillantást vet felé, amolyan kérdésszerű nézéssel, de ha az öreg jelét adja, hogy jól van, máris megnyugszik. Ahogy Trodd kéri, rögtön odamegy és jól megfogja a pallót, nehogy az véletlenül is meginogjon. Aztán ha már Trodd ott van, és a csiga is felkerült, várja, hogy az öreg szerint mi a következő lépés. Annyira kizökkentette Prexi betegsége, hogy el is felejtette mit kell majd csinálnia. Persze azért van itt az okos bácsi, hogy elmondja!*
*Nagyon kedves mindenki Prexivel, és a kis fedett hely is gyorsan elkészül Trodd jóvoltából, ahova bekuckózhat a kisfiú és kipihenheti a betegsége fáradalmait. Persze Learon is látja rajta, hogy nagyon szeretne segíteni, de azt mégse hagyhatják, hogy halálra erőltesse magát. Megoldják amúgy is nélküle. A csiga is elkészül, a pásztor is magára vállalja a nehezebb feladatot és ő akar felmászni. Learonnak sincs tériszonya, de sose szeretett mászkálni, ha nem muszáj, így örül, hogy nem neki kell menni. Ahogy a bácsi köhögni kezd, a Sajt-mester aggódó pillantást vet felé, amolyan kérdésszerű nézéssel, de ha az öreg jelét adja, hogy jól van, máris megnyugszik. Ahogy Trodd kéri, rögtön odamegy és jól megfogja a pallót, nehogy az véletlenül is meginogjon. Aztán ha már Trodd ott van, és a csiga is felkerült, várja, hogy az öreg szerint mi a következő lépés. Annyira kizökkentette Prexi betegsége, hogy el is felejtette mit kell majd csinálnia. Persze azért van itt az okos bácsi, hogy elmondja!*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-11 00:29:27
Üzenet elküldve: 2019-02-11 00:29:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-Nekem ez bizony a vége, ennél délebbre még sosem jártam. Persze tudom, az út visz tovább is, de örökké keres, ki a vége után kutat.
*Túrja ki arcából a fürtöket, kíváncsian fürkészve az elfet, a szavaira pedig csilingelve felkacag.*
-Ha én adok tanácsot a lovakról, abban nem lesz köszönet! Én magam is csak annyit tudok, hogyan kell felülni rájuk. Fehéret válassz, illene hozzád. Reméljük, nem fog köpni.
*Támaszkodik neki a girbegurba karámnak háttal, még mindig bujkáló mosollyal.*
-Tudós ember és gyógyító.
*Szalad fel árnyalatnyit a szemöldöke.*
-Én is gyógyítok, bár inkább a sebvarrás terén jeleskedem. Abban van... Tapasztalatom.
*Mosolyodik el halványan, de arcizmai kissé megfeszülnek.*
-Királyok, hadvezérek háborúznak, a Fény Nővérei pedig kísérik a sötétséget.
*Révül el tekintete egy pillanatra, de a bemutatkozásra hamar felkapja a fejét.*
-Êl síla na lû e-govaned vín, Intath Aldeis. A csillagok ragyogják be találkozásunk óráját.
*Teszi hozzá, hátha az elf mégsem beszéli a régi nyelvet.*
-Hanloren Duunelar vagyok, Lihanechből. Aki már ismer, annak Han.
*Tesz egy főhajtást a férfi előtt.*
-Szóval Arthenior felől? Nem csodálom, hogy elhagytad azt a várost... Dögvész és téboly kísért azokon az utcákon.
*Kalandozik vissza gondolata a templomi kitérőre.* ~Pyctáék vajon merre járhatnak? Na és Quantall és az emberleány?~
-Nekem ez bizony a vége, ennél délebbre még sosem jártam. Persze tudom, az út visz tovább is, de örökké keres, ki a vége után kutat.
*Túrja ki arcából a fürtöket, kíváncsian fürkészve az elfet, a szavaira pedig csilingelve felkacag.*
-Ha én adok tanácsot a lovakról, abban nem lesz köszönet! Én magam is csak annyit tudok, hogyan kell felülni rájuk. Fehéret válassz, illene hozzád. Reméljük, nem fog köpni.
*Támaszkodik neki a girbegurba karámnak háttal, még mindig bujkáló mosollyal.*
-Tudós ember és gyógyító.
*Szalad fel árnyalatnyit a szemöldöke.*
-Én is gyógyítok, bár inkább a sebvarrás terén jeleskedem. Abban van... Tapasztalatom.
*Mosolyodik el halványan, de arcizmai kissé megfeszülnek.*
-Királyok, hadvezérek háborúznak, a Fény Nővérei pedig kísérik a sötétséget.
*Révül el tekintete egy pillanatra, de a bemutatkozásra hamar felkapja a fejét.*
-Êl síla na lû e-govaned vín, Intath Aldeis. A csillagok ragyogják be találkozásunk óráját.
*Teszi hozzá, hátha az elf mégsem beszéli a régi nyelvet.*
-Hanloren Duunelar vagyok, Lihanechből. Aki már ismer, annak Han.
*Tesz egy főhajtást a férfi előtt.*
-Szóval Arthenior felől? Nem csodálom, hogy elhagytad azt a várost... Dögvész és téboly kísért azokon az utcákon.
*Kalandozik vissza gondolata a templomi kitérőre.* ~Pyctáék vajon merre járhatnak? Na és Quantall és az emberleány?~
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-10 14:21:41
Üzenet elküldve: 2019-02-10 14:21:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Indulós//
*A fiatalember szánakozva nézi a nőt, ugyanazt élik át, a félvér élete is most dőlt össze. Jobban mondva akkor dőlt volna össze, ha nem lenne szerető, támogató családja. Hátrapillant most rájuk. Anyja az apjába kapaszkodva zokog, az öregember átöleli, szúrós szemmel nézi asszonya fiatalabb kiadását.*
- Az életed köszönheted neki. Mondd kishölgy...
*Talán nevetségesen hangzik a "kishölgy" kifejezés a félvér szájából, mert mint kisült, pont egyidősek.*
- Éheztél már valaha? Fáztál, mert lyukas volt a csizmád talpa? Mert ha ilyenben nem volt részed, akkor szerencsés vagy. Az ő legnagyobb igyekezetük ellenére is volt, hogy éheztem, vagy fáztam. Nem, ő tényleg nem az apád.
*Hátrapillant újra az öregemberre, aki iránt nem érez gyűlöletet, vagy haragot, csak szeretetet, vagy hálát.*
- Ha tudni akarod, akkor arról az anyámat kell megkérdezned. Biztos elmondja. Mindig, minden kérdésemre válaszolt.
*Ironikus ezt mondani, hiszen épp most derült ki egy negyvenéves titok, de a titkokra ugye nem szokás rákérdezni, ezért titkok. Őbenne pedig soha fel nem merült, hogy a szülei nem is a szülei, hiszen ő félvér, a félvérek pedig emberek és elfek nászából születnek, minden logikusnak tűnt.*
- Ha most nem is, akkor később tudod, hogy hol találod. Ott a házunk a dombon túl.
*Elereszti a ló kantárját, hátralép, a nő immáron távozhat, nem tartja senki vissza. A félvér pedig visszaballag családjához.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.10 14:24:48
*A fiatalember szánakozva nézi a nőt, ugyanazt élik át, a félvér élete is most dőlt össze. Jobban mondva akkor dőlt volna össze, ha nem lenne szerető, támogató családja. Hátrapillant most rájuk. Anyja az apjába kapaszkodva zokog, az öregember átöleli, szúrós szemmel nézi asszonya fiatalabb kiadását.*
- Az életed köszönheted neki. Mondd kishölgy...
*Talán nevetségesen hangzik a "kishölgy" kifejezés a félvér szájából, mert mint kisült, pont egyidősek.*
- Éheztél már valaha? Fáztál, mert lyukas volt a csizmád talpa? Mert ha ilyenben nem volt részed, akkor szerencsés vagy. Az ő legnagyobb igyekezetük ellenére is volt, hogy éheztem, vagy fáztam. Nem, ő tényleg nem az apád.
*Hátrapillant újra az öregemberre, aki iránt nem érez gyűlöletet, vagy haragot, csak szeretetet, vagy hálát.*
- Ha tudni akarod, akkor arról az anyámat kell megkérdezned. Biztos elmondja. Mindig, minden kérdésemre válaszolt.
*Ironikus ezt mondani, hiszen épp most derült ki egy negyvenéves titok, de a titkokra ugye nem szokás rákérdezni, ezért titkok. Őbenne pedig soha fel nem merült, hogy a szülei nem is a szülei, hiszen ő félvér, a félvérek pedig emberek és elfek nászából születnek, minden logikusnak tűnt.*
- Ha most nem is, akkor később tudod, hogy hol találod. Ott a házunk a dombon túl.
*Elereszti a ló kantárját, hátralép, a nő immáron távozhat, nem tartja senki vissza. A félvér pedig visszaballag családjához.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.10 14:24:48
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-10 07:53:21
Üzenet elküldve: 2019-02-10 07:53:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
*Ebből a helyzetből lehetett volna akár egy tisztességes vita a lókupeccel vagy akár egy verekedés! Az, de jó lett volna. De ezt megzavarja egy csinos lány megjelenése. A csinos lányoknak meg különleges képességük, hogy pofonok nélkül is meg tudják akadályozni, hogy a férfiak egymásnak essenek. Most még a hangját se kell felemelnie ennek a lánynak Int megenyhülten csak morog.*
-Én is azért köptem mert megzavart ez a gebe.
*Keres elő egy kendőt és kezdi el törölgetni a tarkóját. Szerencse, hogy Relael nem volt itt. Int többet tuti nem látta volna a csajt. A kérdésre szétnéz.*
-Azért ezt a piacot nem nevezném így. Főleg miután a pusztákat is útba ejtettem ide jövet. Amúgy a város mellől jövök ott élek. Sajnos az úti társammal elváltunk és magamra maradtam, hogy bevásároljak. Kegyed ki tudna segíteni kicsit? Annyit tudok a lovakról, hogy miképp néznek ki és ma ültem először egynek a hátán egyedül. Segítene venni egyet? Nehogy valami köpködő gebét rám sózzanak és hadd mutatkozzam be. Intath Aldeis orvos, alkimista.
*Lép a lányhoz és ejt meg egy megnyerő mosolyt még ilyen bemutatkozás után is. Jó lenne ha ki tudná segíteni. A lovakhoz kevésbé ért mint a piákhoz és a dohányhoz. Ott tudja, hogy az a 488 arany amit a kereskedőknek(Mesélő (Pitypang)) adott. Azzal nem verték át.
*
*Ebből a helyzetből lehetett volna akár egy tisztességes vita a lókupeccel vagy akár egy verekedés! Az, de jó lett volna. De ezt megzavarja egy csinos lány megjelenése. A csinos lányoknak meg különleges képességük, hogy pofonok nélkül is meg tudják akadályozni, hogy a férfiak egymásnak essenek. Most még a hangját se kell felemelnie ennek a lánynak Int megenyhülten csak morog.*
-Én is azért köptem mert megzavart ez a gebe.
*Keres elő egy kendőt és kezdi el törölgetni a tarkóját. Szerencse, hogy Relael nem volt itt. Int többet tuti nem látta volna a csajt. A kérdésre szétnéz.*
-Azért ezt a piacot nem nevezném így. Főleg miután a pusztákat is útba ejtettem ide jövet. Amúgy a város mellől jövök ott élek. Sajnos az úti társammal elváltunk és magamra maradtam, hogy bevásároljak. Kegyed ki tudna segíteni kicsit? Annyit tudok a lovakról, hogy miképp néznek ki és ma ültem először egynek a hátán egyedül. Segítene venni egyet? Nehogy valami köpködő gebét rám sózzanak és hadd mutatkozzam be. Intath Aldeis orvos, alkimista.
*Lép a lányhoz és ejt meg egy megnyerő mosolyt még ilyen bemutatkozás után is. Jó lenne ha ki tudná segíteni. A lovakhoz kevésbé ért mint a piákhoz és a dohányhoz. Ott tudja, hogy az a 488 arany amit a kereskedőknek(Mesélő (Pitypang)) adott. Azzal nem verték át.
*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-10 07:34:44
Üzenet elküldve: 2019-02-10 07:34:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Trodd egykedvűen végzi a dolgát. Meg se szólal közben. Sfetts bácsi instrukcióira bólint és úgy csinálja. Jó magasra fel kell majd tenni. Trodd-nak persze nincs tériszonya és mivel Learon egy mágusféle, Sfetts bácsi meg öreg természetesnek tartja, hogy a csiga feltevésére ő lesz a legjobb választás.*
-Én felteszem.
*Közli a maga egykedvű módján. Pexi-nek is készít egy amolyan átmeneti kis kunyhót. A tervezést egykedvűen hallgatja majd az ivás ötletére is bólint.*
~Ha itt lenne talán még Grotg-ot is leinná Sfetts bácsi. Nem semmi.~
*Mikor a csiga kész akkor a kötelet át is fűzi rajta és ha talál valami hosszabb pallót vagy fát, azt odatámasztja a Sfetts bácsi által mondott oszlophoz és Learon-hoz fordul.*
-Ezt meg kéne tartani.
*Létra nincs, de akármit is mondanak a városiak a parasztokról megvan a magukhoz való eszük. Ha a barátja megteszi akkor fel is megy rajta. Ott még megkérdezi Fetts bácsit.*
-Ide jó lesz?
*Trodd egykedvűen végzi a dolgát. Meg se szólal közben. Sfetts bácsi instrukcióira bólint és úgy csinálja. Jó magasra fel kell majd tenni. Trodd-nak persze nincs tériszonya és mivel Learon egy mágusféle, Sfetts bácsi meg öreg természetesnek tartja, hogy a csiga feltevésére ő lesz a legjobb választás.*
-Én felteszem.
*Közli a maga egykedvű módján. Pexi-nek is készít egy amolyan átmeneti kis kunyhót. A tervezést egykedvűen hallgatja majd az ivás ötletére is bólint.*
~Ha itt lenne talán még Grotg-ot is leinná Sfetts bácsi. Nem semmi.~
*Mikor a csiga kész akkor a kötelet át is fűzi rajta és ha talál valami hosszabb pallót vagy fát, azt odatámasztja a Sfetts bácsi által mondott oszlophoz és Learon-hoz fordul.*
-Ezt meg kéne tartani.
*Létra nincs, de akármit is mondanak a városiak a parasztokról megvan a magukhoz való eszük. Ha a barátja megteszi akkor fel is megy rajta. Ott még megkérdezi Fetts bácsit.*
-Ide jó lesz?
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-10 00:05:20
Üzenet elküldve: 2019-02-10 00:05:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-Az állat nem érti a beszédet, jó uram.
*Lép oda derűsen, hogy megsimogassa a köpdöső lényt. Na nem az elfet, hanem a déli hátast. A káromlás nem bűn, önmagában pedig kitűnően oldja az idegeket. Bár igaz, ami igaz, jól meg kell gondolni, kit is káromlunk.*
-Ő pedig nem dühből köp, hanem mert valami, vagy valaki megzavarta.
*Mosolyog rá az alighanem zsémbelődő lókupecra, miközben megpaskolva az állat pofáját tisztes távolságba hátrál, hogy őt ne érje hasonló megtiszteltetés, mint a férfit az imént.*
-És mi dolga egy fajtámbélinek itt, mindennek a végén?
*Billenti félre fejét kissé, érdeklődően szemlélve az imént még oly dühödt elfet. Nem tűnik földművesnek, de még csak átlagos közembernek sem. Nem tűnik éppenséggel harcosnak, de még kalandornak sem. Inkább hasonlít elsőre egy jómódú polgárnak.
Noha némi élelemért jött, amit ajándékba vihet a házigazdának mielőtt elhagyja a földeket, újakat megismerni mindig izgalmas elfoglaltság. Főleg, ha nyitott a szíve a Fény felé.*
-Az állat nem érti a beszédet, jó uram.
*Lép oda derűsen, hogy megsimogassa a köpdöső lényt. Na nem az elfet, hanem a déli hátast. A káromlás nem bűn, önmagában pedig kitűnően oldja az idegeket. Bár igaz, ami igaz, jól meg kell gondolni, kit is káromlunk.*
-Ő pedig nem dühből köp, hanem mert valami, vagy valaki megzavarta.
*Mosolyog rá az alighanem zsémbelődő lókupecra, miközben megpaskolva az állat pofáját tisztes távolságba hátrál, hogy őt ne érje hasonló megtiszteltetés, mint a férfit az imént.*
-És mi dolga egy fajtámbélinek itt, mindennek a végén?
*Billenti félre fejét kissé, érdeklődően szemlélve az imént még oly dühödt elfet. Nem tűnik földművesnek, de még csak átlagos közembernek sem. Nem tűnik éppenséggel harcosnak, de még kalandornak sem. Inkább hasonlít elsőre egy jómódú polgárnak.
Noha némi élelemért jött, amit ajándékba vihet a házigazdának mielőtt elhagyja a földeket, újakat megismerni mindig izgalmas elfoglaltság. Főleg, ha nyitott a szíve a Fény felé.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-09 14:10:19
Üzenet elküldve: 2019-02-09 14:10:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Elmosolyodik. Tulajdonképpen nem árt a tartalék, ezért bólint.*
- Rendben, legyen akkor kettő.
*Míg tologatja, számolgatja az aranyakat az erszényében, s úgy hiszi, az információ végre feltárul, az események fordulata miatt végül minden kútba esik. Még annál is több. Az árus felkiáltására arra fordul, amerre az asszony is nézett, így meglátja Mirlahint az íjjal, majd szinte azonnal testőrére pillant, aki közben térdre rogy.*
- Wagzal!
*Ugrik oda hozzá, s erszényét a zsebébe tömi. Látva, hogy nem törzset ért a találat, Mirlahinra veti legsötétebb pillantását.
~Áruló!~
Előhúzza dobótőreit csizmái rejtekzsebeiből, és futni kezd. Reményei szerint Dreyiával két irányból, s az idegen férfi a harmadik. Ő maga ellenfelüket jobb kéz felől szándékozik majd elérni, ennek megfelelő irányba indul el. S igyekszik készen állni, hogy ha őt vennék célba, oldalra tudjon vetődni.*
*Elmosolyodik. Tulajdonképpen nem árt a tartalék, ezért bólint.*
- Rendben, legyen akkor kettő.
*Míg tologatja, számolgatja az aranyakat az erszényében, s úgy hiszi, az információ végre feltárul, az események fordulata miatt végül minden kútba esik. Még annál is több. Az árus felkiáltására arra fordul, amerre az asszony is nézett, így meglátja Mirlahint az íjjal, majd szinte azonnal testőrére pillant, aki közben térdre rogy.*
- Wagzal!
*Ugrik oda hozzá, s erszényét a zsebébe tömi. Látva, hogy nem törzset ért a találat, Mirlahinra veti legsötétebb pillantását.
~Áruló!~
Előhúzza dobótőreit csizmái rejtekzsebeiből, és futni kezd. Reményei szerint Dreyiával két irányból, s az idegen férfi a harmadik. Ő maga ellenfelüket jobb kéz felől szándékozik majd elérni, ennek megfelelő irányba indul el. S igyekszik készen állni, hogy ha őt vennék célba, oldalra tudjon vetődni.*
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-09 12:57:37
Üzenet elküldve: 2019-02-09 12:57:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
//Zammiria//
* A fiatal lányka természetesen talál növényt, úgyhogy felteheti a kérdését. A nő elgondolkodik kicsit, aztán beleegyezően bólint. *
- Rendben van, elviheted annyiért, ha nem csak egyet veszel. Ha csak egy kell, akkor ötven arany lesz. * Hiába, látszik rajta, hogy nem ma kezdte a szakmát, és tudja, hogyan kell üzletet csinálni. A város említésére babonásan köp egyet a földre, és a bal lábával elhúzza a nyálcsíkot. *
- Az az átkozott város, nem könnyű most ott az élet. Bár nekünk se, hála annak a... ÁÁÁÁÁR! * Nem tudja végigmondani a mondatot, mert ekkor kezd Mirlahin lövöldözésbe. Az árus pánikszerűen húzza össze a portékát a lábánál lévő ládába, és maga is vetődik a pult mögé, ahol biztonságban érzi magát. *
//Többiek//
* A tömeg lecsillapodna ugyan a férfi érkezésére, de nem Mirlahin. A nő talán jogosan érzi úgy, hogy semmibe se veszi a kis csapat, és úgy dönt, ezen ideje változtatni. Gyakorlott mozdulatokkal ereszt útjára két nyílvesszőt, de sajnos célozni már nem marad ideje, de még így is sikerül eltalálnia az orkot. A pikkelyvért nagyon jó a zúzófegyverekkel szemben, de sajnos a szúrások ellen kevésbé tud védeni, és ezért a nyílvesszők fájdalmasan állnak bele a férfi testébe. Mindkettő a férfi bal oldalát találja el, egy-egy végtagba fúródva bele. Ha Wagzal megnézi, a bal lábát érő vessző át is ment a végtagon, és a túloldalon látszódik a hegye. A karjánál nem ilyen súlyos a probléma, de az biztos, hogy mindkettő nagyon fáj, a láb össze is csuklik a súly alatt, nem tud megállni rajta, félig térdelő helyzetbe kerül, és a karja is remeg, reszketeg. Mindkét seb vérzik, miközben a tömeg hőkölve húzódik hátrafelé. Látszik rajtuk, hogy nem akarnak belefolyni a dologba, egyedül az előbb megjelent férfi siet határozott léptekkel Mirlahin felé. *
//Zammiria//
* A fiatal lányka természetesen talál növényt, úgyhogy felteheti a kérdését. A nő elgondolkodik kicsit, aztán beleegyezően bólint. *
- Rendben van, elviheted annyiért, ha nem csak egyet veszel. Ha csak egy kell, akkor ötven arany lesz. * Hiába, látszik rajta, hogy nem ma kezdte a szakmát, és tudja, hogyan kell üzletet csinálni. A város említésére babonásan köp egyet a földre, és a bal lábával elhúzza a nyálcsíkot. *
- Az az átkozott város, nem könnyű most ott az élet. Bár nekünk se, hála annak a... ÁÁÁÁÁR! * Nem tudja végigmondani a mondatot, mert ekkor kezd Mirlahin lövöldözésbe. Az árus pánikszerűen húzza össze a portékát a lábánál lévő ládába, és maga is vetődik a pult mögé, ahol biztonságban érzi magát. *
//Többiek//
* A tömeg lecsillapodna ugyan a férfi érkezésére, de nem Mirlahin. A nő talán jogosan érzi úgy, hogy semmibe se veszi a kis csapat, és úgy dönt, ezen ideje változtatni. Gyakorlott mozdulatokkal ereszt útjára két nyílvesszőt, de sajnos célozni már nem marad ideje, de még így is sikerül eltalálnia az orkot. A pikkelyvért nagyon jó a zúzófegyverekkel szemben, de sajnos a szúrások ellen kevésbé tud védeni, és ezért a nyílvesszők fájdalmasan állnak bele a férfi testébe. Mindkettő a férfi bal oldalát találja el, egy-egy végtagba fúródva bele. Ha Wagzal megnézi, a bal lábát érő vessző át is ment a végtagon, és a túloldalon látszódik a hegye. A karjánál nem ilyen súlyos a probléma, de az biztos, hogy mindkettő nagyon fáj, a láb össze is csuklik a súly alatt, nem tud megállni rajta, félig térdelő helyzetbe kerül, és a karja is remeg, reszketeg. Mindkét seb vérzik, miközben a tömeg hőkölve húzódik hátrafelé. Látszik rajtuk, hogy nem akarnak belefolyni a dologba, egyedül az előbb megjelent férfi siet határozott léptekkel Mirlahin felé. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344