Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-16 14:41:03
Üzenet elküldve: 2019-02-16 14:41:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Effy birtoka //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rel szavain szélesen elmosolyodik, miközben öreges tempóban a konyha felé haladnak.*
-Az sose baj ídesjányom, igen fontos, hogy jól érezze magát az ember.
*Az ő főzőtudománya sem veleszületett, bizony hosszú évek munkája, még az első férje kezdte őt kiokítani, előtte egy kenyeret nem tudott megkenni.
Közben csíkszemei Garrikhra vándorolnak, majd megvonja csontos vállait.*
-Tudja a bront!
*Na persze előfordulhat, hogy Ephemia kisasszony említette, miféle jószágokat is kell ellátni, de Nana nem jegyezte meg, olyan állatot úgyse tudnak mutatni neki, amiről ne lenne képes gondoskodni.*
-Gondolom azok vannak itten is fiam, mint mindenhó. Igencsak erősen kétlem, hogy gwuffokat kőn fejni.
*A konyhába érve meglepő módon az öreglányt nem kapja el helyből egy szívritmuszavar. Végigpillantva hát az egyébként egészen tűrhető kuplerájon, végül csak egy rövidke szó hagyja el ajkait.*
-Ejj.
*Ebben nincs semmi idegesség vagy intő szándék, még csak meg sem lepődött, csak úgy kijött a száján. Szépen ráérősen helyet foglal hát, közbe nyög is egy öregeset, mert már nem olyan egyszerű lehelyezni terebélyes tomporát, mint régen.*
-Ídésanyád bezonyára fiatalasszony még, majd ha megvénül, kicsit jobban fogja tűrni a dzsuvát.
*Egyébként Nana sem tűri a rendetlenséget, bármilyen rossz is a szeme még a legkisebb port is észreveszi, sőt, most is szívesen kitakarítana, de tudja, teljesen felesleges. Majd sütés után, közben úgyis csak gyűlik a kosz.*
-No mit is sütünk?
*Nyújtja a nyakát és próbálja megnézni a kipakolt dolgok alapján, miféle vakarót is próbálnak összehozni. Biztos említették amúgy, de már elfelejtette.*
-Ó csillagom, annak mán, aki ilyen vén az a csuda, ha épp nem fáj valamije.
*Legyint rá, majd ahelyett, hogy elkezdené javasolni, mit is süssenek szerinte, hirtelen felpattan a helyéről. Már amilyen gyorsan fel tud pattanni egy vénasszony.*
-A kiskésit neki! Hát nekem dógom van!
*Ötlik eszébe, mert hát eredetileg csak azért jött át, hogy gyorsan jelentkezzen a hirdetésre.*
-Bocsássatok meg gyermekeim, de most a Nanának mennie kő. Pár nap múlva gyövök majd mán beköltözni, akkó süssünk valami finomat.
*Kacsint Relre mosolyogva majd a ház úrnőjére pillant*
-Köszönök mindent aranyom, nemsoká találkozzunk.
*Azzal meg is indul komótosan a bejárat felé, ahonnan jöttek, s ha nem akadályozza meg benne senki, elhagyja a birtokot.*
// Effy birtoka //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rel szavain szélesen elmosolyodik, miközben öreges tempóban a konyha felé haladnak.*
-Az sose baj ídesjányom, igen fontos, hogy jól érezze magát az ember.
*Az ő főzőtudománya sem veleszületett, bizony hosszú évek munkája, még az első férje kezdte őt kiokítani, előtte egy kenyeret nem tudott megkenni.
Közben csíkszemei Garrikhra vándorolnak, majd megvonja csontos vállait.*
-Tudja a bront!
*Na persze előfordulhat, hogy Ephemia kisasszony említette, miféle jószágokat is kell ellátni, de Nana nem jegyezte meg, olyan állatot úgyse tudnak mutatni neki, amiről ne lenne képes gondoskodni.*
-Gondolom azok vannak itten is fiam, mint mindenhó. Igencsak erősen kétlem, hogy gwuffokat kőn fejni.
*A konyhába érve meglepő módon az öreglányt nem kapja el helyből egy szívritmuszavar. Végigpillantva hát az egyébként egészen tűrhető kuplerájon, végül csak egy rövidke szó hagyja el ajkait.*
-Ejj.
*Ebben nincs semmi idegesség vagy intő szándék, még csak meg sem lepődött, csak úgy kijött a száján. Szépen ráérősen helyet foglal hát, közbe nyög is egy öregeset, mert már nem olyan egyszerű lehelyezni terebélyes tomporát, mint régen.*
-Ídésanyád bezonyára fiatalasszony még, majd ha megvénül, kicsit jobban fogja tűrni a dzsuvát.
*Egyébként Nana sem tűri a rendetlenséget, bármilyen rossz is a szeme még a legkisebb port is észreveszi, sőt, most is szívesen kitakarítana, de tudja, teljesen felesleges. Majd sütés után, közben úgyis csak gyűlik a kosz.*
-No mit is sütünk?
*Nyújtja a nyakát és próbálja megnézni a kipakolt dolgok alapján, miféle vakarót is próbálnak összehozni. Biztos említették amúgy, de már elfelejtette.*
-Ó csillagom, annak mán, aki ilyen vén az a csuda, ha épp nem fáj valamije.
*Legyint rá, majd ahelyett, hogy elkezdené javasolni, mit is süssenek szerinte, hirtelen felpattan a helyéről. Már amilyen gyorsan fel tud pattanni egy vénasszony.*
-A kiskésit neki! Hát nekem dógom van!
*Ötlik eszébe, mert hát eredetileg csak azért jött át, hogy gyorsan jelentkezzen a hirdetésre.*
-Bocsássatok meg gyermekeim, de most a Nanának mennie kő. Pár nap múlva gyövök majd mán beköltözni, akkó süssünk valami finomat.
*Kacsint Relre mosolyogva majd a ház úrnőjére pillant*
-Köszönök mindent aranyom, nemsoká találkozzunk.
*Azzal meg is indul komótosan a bejárat felé, ahonnan jöttek, s ha nem akadályozza meg benne senki, elhagyja a birtokot.*
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:52:19
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:52:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző, majd egy kicsit el//
//Hajnalfény//
*Learon éppen már venné fel a következő gerendát, hogy feltegyék a helyére, miután az előző Sfetts bácsi segítségével felkerült, amikor a távolban meglát egy ismerős alakot.* ~Taitos lenne?~ *Mostanában ugyan megszaporodtak a botos alakok az istenek feltűnésével, de senkivel nem tévesztené össze a mágust. Így hát a házépítő kis csapathoz fordul.*
-Oda kell adnom Taitos Mesternek egy pár papírost, de tényleg csak egy pillanat és itt is vagyok! Addig igyatok egyet! *Azzal már gyors léptekkel indul is, és már odaérkezéskor előhalássza az említett jegyzeteket erszényéből és ruhájának belső zsebéből, ahova rakta még a toronyban. Odaint a férfinak, és a mellette lévő nőnek!*
-Taitos Mester! *Biccent egy kicsit, majd a nő felé egy picit jobban meghajtja magát.*
-Hölgyem! *Azzal már a varázsló kezébe is nyomja a jegyzeteket.*
-Nos, az írásom sosem volt a legszebb, de ahogy megbeszéltük, itt van a föld mágia tudományának legmagasabb foka ezekre lekörmölve, a lehető legérthetőbben, de semmit sem kihagyva!*Vigyorog Taitosra, és ha az átveszi, láthatja, hogy a szavaival ellentétben szép betűk sorakoznak egymás mellett, teljesen úgy, mintha csak bármelyik toronybéli könyv lapjai volnának.*
-Remélem meg vagy vele elégedve!
//Hajnalfény//
*Learon éppen már venné fel a következő gerendát, hogy feltegyék a helyére, miután az előző Sfetts bácsi segítségével felkerült, amikor a távolban meglát egy ismerős alakot.* ~Taitos lenne?~ *Mostanában ugyan megszaporodtak a botos alakok az istenek feltűnésével, de senkivel nem tévesztené össze a mágust. Így hát a házépítő kis csapathoz fordul.*
-Oda kell adnom Taitos Mesternek egy pár papírost, de tényleg csak egy pillanat és itt is vagyok! Addig igyatok egyet! *Azzal már gyors léptekkel indul is, és már odaérkezéskor előhalássza az említett jegyzeteket erszényéből és ruhájának belső zsebéből, ahova rakta még a toronyban. Odaint a férfinak, és a mellette lévő nőnek!*
-Taitos Mester! *Biccent egy kicsit, majd a nő felé egy picit jobban meghajtja magát.*
-Hölgyem! *Azzal már a varázsló kezébe is nyomja a jegyzeteket.*
-Nos, az írásom sosem volt a legszebb, de ahogy megbeszéltük, itt van a föld mágia tudományának legmagasabb foka ezekre lekörmölve, a lehető legérthetőbben, de semmit sem kihagyva!*Vigyorog Taitosra, és ha az átveszi, láthatja, hogy a szavaival ellentétben szép betűk sorakoznak egymás mellett, teljesen úgy, mintha csak bármelyik toronybéli könyv lapjai volnának.*
-Remélem meg vagy vele elégedve!
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:23:58
Üzenet elküldve: 2019-02-16 13:23:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hajnalfény//
*Megütközve hallgatja a fiú szavait a fekete mágusokról. Bár tisztában van vele, hogy vannak gonosz, rossz útra tért emberek, az, hogy a mágusok között is akad ilyen, teljesen megdöbbenti. ~Ennek nem így kéne lennie... segíteniük kéne a rászorulókon, nem ártani neki!~ gondolja magában csalódottan*
- Igazad van. *bólint komoran az elhangzottakra. ~A hatalom egyáltalán nem ér meg mindent. Sőt, valójában igen kevés dolgot ér meg!~ mereng tovább a kérdésen, míg próbálja feldolgozni a hallottakat*
- Vagyis, várj! Azt mondtad, démonok szállják meg őket? Akkor nem önként cselekednek rosszat, hanem kényszerítik őket, nem? *igyekszik valami enyhítő körülményt találni, ami a fekete mágusok tetteit is más megvilágításba helyezi. ~Ha önszántukból dönthettek volna, lehet, hogy nem okoztak volna annyi bajt!~ mentegeti őket magában*
- Tényleg, honnan jönnek a démonok? Hol élnek? *érdeklődik puszta kíváncsiságból, hiszen ebben a témában egyáltalán nem járatos. A beszélgetés azonban hamarosan elterelődik, bár közel sem épp kellemes vizekre. Az elhangzó kérdésre csak bólintani tud, válaszolni már nincs ereje, hiszen fél, a szavakkal együtt a könnyek is megindulnának. Inkább vesz pár mély lélegzetet, megvárva, míg képes egy halvány mosolyt magára erőltetni, hogy jelezze, minden rendben. A simogatás jót tesz neki, helyrebillenti, hogy a múlt szomorú emlékei helyett inkább a jelenre tudjon koncentrálni. ~Jól vagyok, azt hiszem!~ gondolja magában, ám az állítással ellentétben hangosan mégsem bírja ezt kimondani. Inkább másra tereli a szót, aminek semmi köze az előzőekhez*
- A hold fénye képes megvédeni a tűztől? Azt hittem, csak a víz alkalmas erre... *kíváncsiskodik tovább a csillagokat illetően* Onnan fentről biztos minden szebb lehet! *mosolyodik el kissé a gondolatra, hogy egy csillagról nézzen le a világra, egyszerre látva rajta mindent és mindenkit*
- Elképesztő. Sokat hallottam már a gnómok bámulatos szerkezeteiről, de még egyet se volt szerencsém látni. *ismeri be szomorúan. ~Bár ami azt illető, gnómot se sokat láttam~ gondol bele jobban, elhatározva, hogy egyszer, ha lehetősége nyílik rá, keres majd egy ilyen nagy okulárt, aminek a segítségével megnézi a csillagokat innen lentről is*
- Tényleg? *kérdezi izgatottan a fiúra pillantva, vajon jól értette-e, amit hallott. Régóta szeretné már megnézni a tengert, egy közös utazás ötlete pedig fantasztikusan hangzik a számára* Már alig várom! *jegyzi meg széles mosollyal. Lelkesedése a varázslás gyakorlati kipróbálása alatt is megmarad, és csak tovább fokozódik, mikor sikerrel jár, illetve mikor megérkezik a ráadás*
- Sosem felejtem el! *feleli a helyzethez képest talán kissé túlságosan is komolyan. Bár azt hitte, a nap végére a sok tudástól fog zsongani a feje, az érzelmei sokkal jobban összezavarják, így pillanatnyilag kicsit sem tud tiszta fejjel gondolkodni, csak sodródik az eseményekkel. ~Azt hiszem, előbb beszélnünk kellene~ gondolja ijedten, mikor az ismétlés kerül szóba, ám fogalma sincs, hogy kezdjen neki, így egyelőre inkább hallgat erről, kissé megkönnyebbülve, hogy visszaindulnak Synmira felé*
- Hogy érted? Ez is valami varázslat? *tér vissza érzelmeinek kusza és szövevényes labirintusából a jelenbe, hirtelen nem tudva mire vélni a kérdést. ~Van olyan mágia, amivel tengeri szellőt lehet kelteni?~ pillant kíváncsian a fiúra menet közben*
- Az remek lesz! *sóhajt fel hálásan. Eddig fel se tűnt neki, de a varázslás rengeteg erőt kivett belőle, és olyan éhesnek érzi magát, mint talán még soha*
- Én... én... nem is tudom. *kezd bele lelkesen a magyarázatba, hogy aztán jól elbizonytalanodjon a végére* Nehéz bármihez is hasonlítani. Igazán elképesztő volt, mintha bármire képes lennék! Mintha úgy tudnám alakítani a világot, ahogy csak szeretném. Alig várom, hogy még többet tudjak majd, és segíthessek vele mindenkinek, akinek szüksége van rá! *révedezik boldog mosollyal ajkain. Már kezdett kételkedni benne, hogy valaha is eljön ez a nap, amikor majd képes lesz varázsolni, így most alig bírja kordában tartani lelkesedését és izgatottságát. Legszívesebben itt helyben táncra perdülne, már ha nem lenne olyan fáradt és éhes, hogy még a sétálás is nagy erőfeszítést és koncentrálást igényel tőle.*
*Megütközve hallgatja a fiú szavait a fekete mágusokról. Bár tisztában van vele, hogy vannak gonosz, rossz útra tért emberek, az, hogy a mágusok között is akad ilyen, teljesen megdöbbenti. ~Ennek nem így kéne lennie... segíteniük kéne a rászorulókon, nem ártani neki!~ gondolja magában csalódottan*
- Igazad van. *bólint komoran az elhangzottakra. ~A hatalom egyáltalán nem ér meg mindent. Sőt, valójában igen kevés dolgot ér meg!~ mereng tovább a kérdésen, míg próbálja feldolgozni a hallottakat*
- Vagyis, várj! Azt mondtad, démonok szállják meg őket? Akkor nem önként cselekednek rosszat, hanem kényszerítik őket, nem? *igyekszik valami enyhítő körülményt találni, ami a fekete mágusok tetteit is más megvilágításba helyezi. ~Ha önszántukból dönthettek volna, lehet, hogy nem okoztak volna annyi bajt!~ mentegeti őket magában*
- Tényleg, honnan jönnek a démonok? Hol élnek? *érdeklődik puszta kíváncsiságból, hiszen ebben a témában egyáltalán nem járatos. A beszélgetés azonban hamarosan elterelődik, bár közel sem épp kellemes vizekre. Az elhangzó kérdésre csak bólintani tud, válaszolni már nincs ereje, hiszen fél, a szavakkal együtt a könnyek is megindulnának. Inkább vesz pár mély lélegzetet, megvárva, míg képes egy halvány mosolyt magára erőltetni, hogy jelezze, minden rendben. A simogatás jót tesz neki, helyrebillenti, hogy a múlt szomorú emlékei helyett inkább a jelenre tudjon koncentrálni. ~Jól vagyok, azt hiszem!~ gondolja magában, ám az állítással ellentétben hangosan mégsem bírja ezt kimondani. Inkább másra tereli a szót, aminek semmi köze az előzőekhez*
- A hold fénye képes megvédeni a tűztől? Azt hittem, csak a víz alkalmas erre... *kíváncsiskodik tovább a csillagokat illetően* Onnan fentről biztos minden szebb lehet! *mosolyodik el kissé a gondolatra, hogy egy csillagról nézzen le a világra, egyszerre látva rajta mindent és mindenkit*
- Elképesztő. Sokat hallottam már a gnómok bámulatos szerkezeteiről, de még egyet se volt szerencsém látni. *ismeri be szomorúan. ~Bár ami azt illető, gnómot se sokat láttam~ gondol bele jobban, elhatározva, hogy egyszer, ha lehetősége nyílik rá, keres majd egy ilyen nagy okulárt, aminek a segítségével megnézi a csillagokat innen lentről is*
- Tényleg? *kérdezi izgatottan a fiúra pillantva, vajon jól értette-e, amit hallott. Régóta szeretné már megnézni a tengert, egy közös utazás ötlete pedig fantasztikusan hangzik a számára* Már alig várom! *jegyzi meg széles mosollyal. Lelkesedése a varázslás gyakorlati kipróbálása alatt is megmarad, és csak tovább fokozódik, mikor sikerrel jár, illetve mikor megérkezik a ráadás*
- Sosem felejtem el! *feleli a helyzethez képest talán kissé túlságosan is komolyan. Bár azt hitte, a nap végére a sok tudástól fog zsongani a feje, az érzelmei sokkal jobban összezavarják, így pillanatnyilag kicsit sem tud tiszta fejjel gondolkodni, csak sodródik az eseményekkel. ~Azt hiszem, előbb beszélnünk kellene~ gondolja ijedten, mikor az ismétlés kerül szóba, ám fogalma sincs, hogy kezdjen neki, így egyelőre inkább hallgat erről, kissé megkönnyebbülve, hogy visszaindulnak Synmira felé*
- Hogy érted? Ez is valami varázslat? *tér vissza érzelmeinek kusza és szövevényes labirintusából a jelenbe, hirtelen nem tudva mire vélni a kérdést. ~Van olyan mágia, amivel tengeri szellőt lehet kelteni?~ pillant kíváncsian a fiúra menet közben*
- Az remek lesz! *sóhajt fel hálásan. Eddig fel se tűnt neki, de a varázslás rengeteg erőt kivett belőle, és olyan éhesnek érzi magát, mint talán még soha*
- Én... én... nem is tudom. *kezd bele lelkesen a magyarázatba, hogy aztán jól elbizonytalanodjon a végére* Nehéz bármihez is hasonlítani. Igazán elképesztő volt, mintha bármire képes lennék! Mintha úgy tudnám alakítani a világot, ahogy csak szeretném. Alig várom, hogy még többet tudjak majd, és segíthessek vele mindenkinek, akinek szüksége van rá! *révedezik boldog mosollyal ajkain. Már kezdett kételkedni benne, hogy valaha is eljön ez a nap, amikor majd képes lesz varázsolni, így most alig bírja kordában tartani lelkesedését és izgatottságát. Legszívesebben itt helyben táncra perdülne, már ha nem lenne olyan fáradt és éhes, hogy még a sétálás is nagy erőfeszítést és koncentrálást igényel tőle.*
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 23:49:18
Üzenet elküldve: 2019-02-15 23:49:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Az első pillanatokból még nem látszott, vajon a támadó elinal, míg megteheti, vagy az íj szép sorban mindőjüket célbaveszi. Kevés idő volt mérlegelni, vajon milyen veszélyeknek teszi ki a zsoldost, ha ellenséges környezetben, sérülten magára hagyja, de ezzel éppúgy kívánta védeni sebzett társát, mint elégtételt venni az árulásért.
A felé intézett gesztusnak és szavaknak nincs látható befolyása, rohama határozottabb lesz, mikor üldözéssé alakul, hiszen nem kell a kitéréssel foglalkoznia. Mivel Dreyiát megelőzte, elsőként ütközhet meg ellenfelükkel.
Miközben csökken a távolság, pillantása jó célpontot keres. Most bánhatja nagylelkűségét, hogy rajta hagyta a vértet a nőstényen, holott Wagzal neki szánta. Remek célpontot kínál a háta. Nem nagyon van más választása, az első dobótőrt még futás közben hajítja el a bal lapocka alá célozva úgy fél arasznyival, közel a gerinchez. A másodikat is átveszi ügyesebbik kezébe, de ehhez megtorpan, hogy biztosabban célozzon. A másodikkal derékmagasságban próbálja eltalálni a menekülőt.*
*Az első pillanatokból még nem látszott, vajon a támadó elinal, míg megteheti, vagy az íj szép sorban mindőjüket célbaveszi. Kevés idő volt mérlegelni, vajon milyen veszélyeknek teszi ki a zsoldost, ha ellenséges környezetben, sérülten magára hagyja, de ezzel éppúgy kívánta védeni sebzett társát, mint elégtételt venni az árulásért.
A felé intézett gesztusnak és szavaknak nincs látható befolyása, rohama határozottabb lesz, mikor üldözéssé alakul, hiszen nem kell a kitéréssel foglalkoznia. Mivel Dreyiát megelőzte, elsőként ütközhet meg ellenfelükkel.
Miközben csökken a távolság, pillantása jó célpontot keres. Most bánhatja nagylelkűségét, hogy rajta hagyta a vértet a nőstényen, holott Wagzal neki szánta. Remek célpontot kínál a háta. Nem nagyon van más választása, az első dobótőrt még futás közben hajítja el a bal lapocka alá célozva úgy fél arasznyival, közel a gerinchez. A másodikat is átveszi ügyesebbik kezébe, de ehhez megtorpan, hogy biztosabban célozzon. A másodikkal derékmagasságban próbálja eltalálni a menekülőt.*
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 22:44:14
Üzenet elküldve: 2019-02-15 22:44:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
//Wagzal, Mirlahin +1, +1 fáradás//
* Wagzal ugyan a földre esik, de még így is van annyi lélekjelenléte, hogy megpróbálja megtorolni a sérüléseket, amiket elszenvedett, ez azonban nem olyan egyszerű, mint gondolja. Nem egyértelmű, hogy azért, mert félig térdelő helyzetbe került, vagy azért, mert a fájdalom és a vérveszteség akadályozza, vagy mindezek összessége okozza, de a támadásai nem ejtenek sebet a menekülő nőn, aki nem húzza semmivel az időt, egyből a fák közé iramodik. A másik két nő viszont nem indul egyből utána, hagynak neki egy kis előnyt. Zammiria először az orkhoz siet, és ezzel veszteget időt, Dreyia pedig a korábban fenyegetett férfiban ébreszt vágyat arra, hogy ne engedje el. Ő indul el a legkésőbb, már ha a nagydarab, izmos, és erősen vérző férfit nem számoljuk. Az erősen megkérdőjelezhető, hogy a bosszú, vagy társuk ellátása kellene nagyobb figyelmet kapjon. Viszont ezt látva a korábbi férfi nem a sötételf nők felé, hanem az ott hagyott idegen irányába változtatja a mozgását, miközben a tömeg továbbra is csak figyel. Igyekeznek kiállni Mirlahin útjából, szabad utat engedve neki. Hol lehetnek most azok, akik olyan nagy szájjal voltak, amikor a csapat bevonult, a férfi, aki Wagzal lába elé kötött - ha a közelben vannak is, egyik sem akar most tettlegesen fellépni, és belevonni magát a harcba. A helyzet tehát adott, a csapat női oldala a fák irányában halad, de az már az elején látszik, hogy Zammiria hiába adott előnyt, mégis képes csökkenteni a távot maga, és az üldözött vad között. Az kérdéses, hogy ez hosszútávon mennyire fog megmaradni, lehet, hogy csak a startot kapta el jobban. *
//Wagzal, Mirlahin +1, +1 fáradás//
* Wagzal ugyan a földre esik, de még így is van annyi lélekjelenléte, hogy megpróbálja megtorolni a sérüléseket, amiket elszenvedett, ez azonban nem olyan egyszerű, mint gondolja. Nem egyértelmű, hogy azért, mert félig térdelő helyzetbe került, vagy azért, mert a fájdalom és a vérveszteség akadályozza, vagy mindezek összessége okozza, de a támadásai nem ejtenek sebet a menekülő nőn, aki nem húzza semmivel az időt, egyből a fák közé iramodik. A másik két nő viszont nem indul egyből utána, hagynak neki egy kis előnyt. Zammiria először az orkhoz siet, és ezzel veszteget időt, Dreyia pedig a korábban fenyegetett férfiban ébreszt vágyat arra, hogy ne engedje el. Ő indul el a legkésőbb, már ha a nagydarab, izmos, és erősen vérző férfit nem számoljuk. Az erősen megkérdőjelezhető, hogy a bosszú, vagy társuk ellátása kellene nagyobb figyelmet kapjon. Viszont ezt látva a korábbi férfi nem a sötételf nők felé, hanem az ott hagyott idegen irányába változtatja a mozgását, miközben a tömeg továbbra is csak figyel. Igyekeznek kiállni Mirlahin útjából, szabad utat engedve neki. Hol lehetnek most azok, akik olyan nagy szájjal voltak, amikor a csapat bevonult, a férfi, aki Wagzal lába elé kötött - ha a közelben vannak is, egyik sem akar most tettlegesen fellépni, és belevonni magát a harcba. A helyzet tehát adott, a csapat női oldala a fák irányában halad, de az már az elején látszik, hogy Zammiria hiába adott előnyt, mégis képes csökkenteni a távot maga, és az üldözött vad között. Az kérdéses, hogy ez hosszútávon mennyire fog megmaradni, lehet, hogy csak a startot kapta el jobban. *
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 15:07:21
Üzenet elküldve: 2019-02-15 15:07:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnalfény//
*Tovább folytatják hát útjukat a birtokokon, ám közben fejben egészen máshol járnak. Sötét vizeken.*
-Vannak. Fekete mágusok minden fán teremnek, démonok kerítik őket hatalmukba, az önzőség vezeti őket, szörnyű tettekre képesek. Egy mágus nyilván nem feddhetetlen, de vigyáznunk kell, a hatalom növelése nem mindig ér meg mindent.
*Összegzi bővebben is kifejtve mire gondolt. Egy pillanatra aztán derűsebbre váltanak szavaik, Taitos már majdnem bele is kezd egy visszaszólásba, hogy tovább folytathassák játékukat, amikor szíven üti az igazság.*
-Oh? Ne!
*Szontyolodik el ő is, és a földet bámuló lány hátára teszi a kezét.*
-Ha hazaértünk elmondod?
*Kérdezi olyan szelíden ahogy csak tudja. Csendesen vár és a lány sóhaja után csak kicsit megsimogatja hátát, aztán ellép mellőle, tudja, hogy ideje továbblépniük most.*
-Van egy varázslat, ami a hold fényével véd meg bárkit a tűztől. Talán ha kicsit gyakorolnék vele...
*Gondolkodik el erről kicsit.*
-Szóval akkor kicsit erősebbé tehetném. Bár félek, hogy a világ szövedéke más lehet a csillagok közelében.
*Fejezi ki aggodalmait megrázva fejét.*
-Lehet ám. Óriás okulárokat építenek a gnómok.
*Magyarázza miről hallott.*
-Bár egyet sem láttam még.
*Jegyzi meg vállát megvonva. Érdekes lehet, de különösképpen nem érdeklődik a nem-mágikus szerkezetek iránt.
A tenger mondjuk annál inkább elvarázsolja.*
-Csak legyen tavasz és meglátod.
*Kacsint a lányra.*
~Ha a Kikötőn átmegyünk és még nappal visszaérünk, abból nagy baj nem lehet.~
*Bár Sa'Tereth közelsége kicsit felfordítja gyomrát, a tenger még gyönyörű.
Arra, hogy jó tanár lenne, azért még nem gondolt, de talán mégis van benne valami. Eddig minden tanítványára büszke lehet, akivel tényleg foglalkozott is, egyedül talán Ess eltűnése aggasztja ilyen téren. De nem is felel, inkább most valami mást tanít meg Tinának. Derekát átkarolva mutat neki egy talán nem olyannyira új, de annál hevesebb játékot, amihez csupán ajkaikra van szükség. Taitos talán percekre is belefeledkezik a csókba, miután újra elkezd visszatérni a valóságba.*
-Remélem megjegyezted ezt a varázslatot is.
*Szólal meg halkan miután kicsit elválnak egymástól.*
-Előfordulhat, hogy még kérni fogom.
*Kacsint, mielőtt egy rövidebb csókot nyom a lány szájára, aztán kicsit ölelésén is lazít, hogy teret adhasson neki.*
-Menjünk haza, ott majd megmutatom a következőt.
Addig mondd csak, mennyire volna ellenedre egy kis vízpermettel teli szél? Jó a tenger fürdés nélkül is?
*Kérdezi, hiszen ha a lány szeretne, akkor Ragronon ki tudnak lovagolni akár hamarabb is.*
-De előtte a vacsora, ahogy ígértem! És amíg megyünk mesélj, milyen volt először varázsolni?
*Kanyarodik vissza az élményhez. Kíváncsi milyen nyomot hagyott a lányban a különleges pillanat.*
*Tovább folytatják hát útjukat a birtokokon, ám közben fejben egészen máshol járnak. Sötét vizeken.*
-Vannak. Fekete mágusok minden fán teremnek, démonok kerítik őket hatalmukba, az önzőség vezeti őket, szörnyű tettekre képesek. Egy mágus nyilván nem feddhetetlen, de vigyáznunk kell, a hatalom növelése nem mindig ér meg mindent.
*Összegzi bővebben is kifejtve mire gondolt. Egy pillanatra aztán derűsebbre váltanak szavaik, Taitos már majdnem bele is kezd egy visszaszólásba, hogy tovább folytathassák játékukat, amikor szíven üti az igazság.*
-Oh? Ne!
*Szontyolodik el ő is, és a földet bámuló lány hátára teszi a kezét.*
-Ha hazaértünk elmondod?
*Kérdezi olyan szelíden ahogy csak tudja. Csendesen vár és a lány sóhaja után csak kicsit megsimogatja hátát, aztán ellép mellőle, tudja, hogy ideje továbblépniük most.*
-Van egy varázslat, ami a hold fényével véd meg bárkit a tűztől. Talán ha kicsit gyakorolnék vele...
*Gondolkodik el erről kicsit.*
-Szóval akkor kicsit erősebbé tehetném. Bár félek, hogy a világ szövedéke más lehet a csillagok közelében.
*Fejezi ki aggodalmait megrázva fejét.*
-Lehet ám. Óriás okulárokat építenek a gnómok.
*Magyarázza miről hallott.*
-Bár egyet sem láttam még.
*Jegyzi meg vállát megvonva. Érdekes lehet, de különösképpen nem érdeklődik a nem-mágikus szerkezetek iránt.
A tenger mondjuk annál inkább elvarázsolja.*
-Csak legyen tavasz és meglátod.
*Kacsint a lányra.*
~Ha a Kikötőn átmegyünk és még nappal visszaérünk, abból nagy baj nem lehet.~
*Bár Sa'Tereth közelsége kicsit felfordítja gyomrát, a tenger még gyönyörű.
Arra, hogy jó tanár lenne, azért még nem gondolt, de talán mégis van benne valami. Eddig minden tanítványára büszke lehet, akivel tényleg foglalkozott is, egyedül talán Ess eltűnése aggasztja ilyen téren. De nem is felel, inkább most valami mást tanít meg Tinának. Derekát átkarolva mutat neki egy talán nem olyannyira új, de annál hevesebb játékot, amihez csupán ajkaikra van szükség. Taitos talán percekre is belefeledkezik a csókba, miután újra elkezd visszatérni a valóságba.*
-Remélem megjegyezted ezt a varázslatot is.
*Szólal meg halkan miután kicsit elválnak egymástól.*
-Előfordulhat, hogy még kérni fogom.
*Kacsint, mielőtt egy rövidebb csókot nyom a lány szájára, aztán kicsit ölelésén is lazít, hogy teret adhasson neki.*
-Menjünk haza, ott majd megmutatom a következőt.
Addig mondd csak, mennyire volna ellenedre egy kis vízpermettel teli szél? Jó a tenger fürdés nélkül is?
*Kérdezi, hiszen ha a lány szeretne, akkor Ragronon ki tudnak lovagolni akár hamarabb is.*
-De előtte a vacsora, ahogy ígértem! És amíg megyünk mesélj, milyen volt először varázsolni?
*Kanyarodik vissza az élményhez. Kíváncsi milyen nyomot hagyott a lányban a különleges pillanat.*
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 11:02:53
Üzenet elküldve: 2019-02-15 11:02:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
-Úgy tűnik nem értünk egyet.
*Mosolyog a nőre. Őt egyáltalán nem zavarja a dolog. Bizonyos értelemben egyet is ért a nővel. Csak nem úgy, hogy jobb lesz majd hanem, hogy lesz még jó. Hasonló, de mégis teljesen más. A kis pimaszkodásával nem ment túl messzire. Meglepte volna. Annyira nem tűnt a lány sértődékenynek. Csak legyint az elf szavaira majd egy komolyabb témád vet fel. Int mosolya kicsit lejjebb csúszik, de megmarad.*
-Nem fogja elhinni. Főleg rám nézve, de meg akartam menteni egy szép lányt martalócoktól. Nem sikerült.
*Húzza el a száját. Nem szép történet. Szerencse, hogy elérnek egy fűszer kereskedőhöz. Az elf egyből meg is nézi az árut. Közben beszél.*
-Kezdésnek egy kiló fűszerpaprikát és borsot kérnék. Aztán...nézzük csak.*Elkezd hümmögni.*egy kakukkfűágat kérnék, egy kevés szerecsendiót, gyömbért, de friss legyen. Egy rúd fahéjat és némi mazsolát. Ennyi lesz. Aham. Mivel tartozom?
*Csak 50 aranyat kell ezekért kicsengetnie a fűszeresnek.(Mesélő (Nyíl))
A bor drágább volt. Egészen megérte így összesen. Már csak el kell készíteni és reménykedni, hogy el is jönnek érte. Miután fizetett, a doki a nőhöz fordul.*
-Még egyszer köszönöm a segítséget. Egyedül nem tudom miképp oldottam volna meg. Lett volna vele egy kis szenvedés.
-Úgy tűnik nem értünk egyet.
*Mosolyog a nőre. Őt egyáltalán nem zavarja a dolog. Bizonyos értelemben egyet is ért a nővel. Csak nem úgy, hogy jobb lesz majd hanem, hogy lesz még jó. Hasonló, de mégis teljesen más. A kis pimaszkodásával nem ment túl messzire. Meglepte volna. Annyira nem tűnt a lány sértődékenynek. Csak legyint az elf szavaira majd egy komolyabb témád vet fel. Int mosolya kicsit lejjebb csúszik, de megmarad.*
-Nem fogja elhinni. Főleg rám nézve, de meg akartam menteni egy szép lányt martalócoktól. Nem sikerült.
*Húzza el a száját. Nem szép történet. Szerencse, hogy elérnek egy fűszer kereskedőhöz. Az elf egyből meg is nézi az árut. Közben beszél.*
-Kezdésnek egy kiló fűszerpaprikát és borsot kérnék. Aztán...nézzük csak.*Elkezd hümmögni.*egy kakukkfűágat kérnék, egy kevés szerecsendiót, gyömbért, de friss legyen. Egy rúd fahéjat és némi mazsolát. Ennyi lesz. Aham. Mivel tartozom?
*Csak 50 aranyat kell ezekért kicsengetnie a fűszeresnek.(Mesélő (Nyíl))
A bor drágább volt. Egészen megérte így összesen. Már csak el kell készíteni és reménykedni, hogy el is jönnek érte. Miután fizetett, a doki a nőhöz fordul.*-Még egyszer köszönöm a segítséget. Egyedül nem tudom miképp oldottam volna meg. Lett volna vele egy kis szenvedés.
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 07:16:16
Üzenet elküldve: 2019-02-15 07:16:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Amikor a bácsi elmagyarázza, hogy mit is kell csinálnia, akkor megfogja az oszlopot. Nem egy könnyű dolog, és mivel Sfetts öreg is, főként neki kell tartania a súlyt, de nem panaszkodik. Jó lett volna, ha Grotg jobban vigyáz magára és nem sérül le, de már mindegy. Vele könnyedén elcipelhette volna ezeket a nagy súlyokat. Nincs semmi építő jellegű ötlete, hiszen az építkezéshez nem ért, így csak ostobaságokat tudna kiötölni. Azonban a tető szerkezetének ötlete tetszik neki. Az ő háza sátortetős, de az fából is van, szóval teljesen más szerkezetileg is, és nem is Learon építette. Lehet, hogy itt egy egyszerűbb megoldás sokkal jobb. Meg aztán ha úgy van, bármikor építhetnek hozzá másik részeket, ha úgy tartja Trodd kedve, és nem jön még egy istencsapása a fejükre.*
*Amikor a bácsi elmagyarázza, hogy mit is kell csinálnia, akkor megfogja az oszlopot. Nem egy könnyű dolog, és mivel Sfetts öreg is, főként neki kell tartania a súlyt, de nem panaszkodik. Jó lett volna, ha Grotg jobban vigyáz magára és nem sérül le, de már mindegy. Vele könnyedén elcipelhette volna ezeket a nagy súlyokat. Nincs semmi építő jellegű ötlete, hiszen az építkezéshez nem ért, így csak ostobaságokat tudna kiötölni. Azonban a tető szerkezetének ötlete tetszik neki. Az ő háza sátortetős, de az fából is van, szóval teljesen más szerkezetileg is, és nem is Learon építette. Lehet, hogy itt egy egyszerűbb megoldás sokkal jobb. Meg aztán ha úgy van, bármikor építhetnek hozzá másik részeket, ha úgy tartja Trodd kedve, és nem jön még egy istencsapása a fejükre.*
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-15 01:33:52
Üzenet elküldve: 2019-02-15 01:33:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-Az akarat és a remény kéz a kézben járnak. Remény nélkül nincs élet sem.
*Bólint nagyot, nyomatékosítva mondandóját. Akik a halál torkából néznek vissza, meg lehet mondani a tekintetükből, megélik-e a másnapot. A reményveszettség a legnehezebben gyógyítható minden baj közül.*
-Oh, ugyan.
*Söpri félre egy legyintés kíséretében Intath megjegyzését, de azért elmosolyodik.*
-Hogyan történt? Hogyan vesztette el?
*Néz jelentőségteljesen az elf karjára. Érdekli a dolog és nem valószínűsíti, hogy Intathot esetleg rosszul érintené a kíváncsisága. Talán a története is kalandos.
Lassan megérkeznek a fűszereshez, itt a sátor alatti polcokon roskadoznak a különböző, színes füszerek apró kis erszényekben, némelyik üvegcsében. Kíváncsian futtatja végig tekintetét a portékákon, majd a ló nyergébe markol, hogy Intath odaléphessen a pulthoz.*
-Az akarat és a remény kéz a kézben járnak. Remény nélkül nincs élet sem.
*Bólint nagyot, nyomatékosítva mondandóját. Akik a halál torkából néznek vissza, meg lehet mondani a tekintetükből, megélik-e a másnapot. A reményveszettség a legnehezebben gyógyítható minden baj közül.*
-Oh, ugyan.
*Söpri félre egy legyintés kíséretében Intath megjegyzését, de azért elmosolyodik.*
-Hogyan történt? Hogyan vesztette el?
*Néz jelentőségteljesen az elf karjára. Érdekli a dolog és nem valószínűsíti, hogy Intathot esetleg rosszul érintené a kíváncsisága. Talán a története is kalandos.
Lassan megérkeznek a fűszereshez, itt a sátor alatti polcokon roskadoznak a különböző, színes füszerek apró kis erszényekben, némelyik üvegcsében. Kíváncsian futtatja végig tekintetét a portékákon, majd a ló nyergébe markol, hogy Intath odaléphessen a pulthoz.*
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 18:45:16
Üzenet elküldve: 2019-02-14 18:45:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
*Elmosolyodik a nő szavain mintha valami viccet hallott volna.*
-Ha a remény éltet ott gondok vannak. Engem akarat éltetett mindig. Ha nincs remény csak ez marad. Összeszorítani a fogainkat és menni előre akkor is ha nem várhatunk semmit mert aki feladja*Emeli fel a mutatóujját jelezve, hogy most nagyon fontos dolgot mondd.*az vesztes. Meg se érdemelte az életet.
*Kemény szavak, de tényleg erőt adtak neki. A kapitány bátorította őket gyakran. Ha ivott egy párat röpködtek belőle az ilyen bölcsességek. Úgy tudta őket mondani, hogy az elf el is hitte. A lány megjegyzésén elvigyorodik. Tényleg távol áll attól, hogy zavarba jöjjön. A következő kérdését is tudta volna cifrázni, de most nem volt hozzá kedve. Szóval csak bólintott. Szerinte mondjuk ha csak a vágyaik hajtják őket az se elítélendő. Ha a férfi hazudik a lánynak, hogy elcsábítsa az csúnya dolog és a magafajta akasztófavirágokra jellemző. Na, jó szinte minden férfira. Szörnyűek ezek a férfiak. A nővér kérdésére a legnagyobb természetességgel válaszol.*
-Csak azért Han kisasszony mert megdobogtatta a szívemet.*Majd felröhögött és legyintett egyet a kantárral a kezében.*Ne vegyen komolyan. Nem tudom. Csak felmerült bennem ez a kérdés.
*Mereng el rajta.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.14 18:45:49
*Elmosolyodik a nő szavain mintha valami viccet hallott volna.*
-Ha a remény éltet ott gondok vannak. Engem akarat éltetett mindig. Ha nincs remény csak ez marad. Összeszorítani a fogainkat és menni előre akkor is ha nem várhatunk semmit mert aki feladja*Emeli fel a mutatóujját jelezve, hogy most nagyon fontos dolgot mondd.*az vesztes. Meg se érdemelte az életet.
*Kemény szavak, de tényleg erőt adtak neki. A kapitány bátorította őket gyakran. Ha ivott egy párat röpködtek belőle az ilyen bölcsességek. Úgy tudta őket mondani, hogy az elf el is hitte. A lány megjegyzésén elvigyorodik. Tényleg távol áll attól, hogy zavarba jöjjön. A következő kérdését is tudta volna cifrázni, de most nem volt hozzá kedve. Szóval csak bólintott. Szerinte mondjuk ha csak a vágyaik hajtják őket az se elítélendő. Ha a férfi hazudik a lánynak, hogy elcsábítsa az csúnya dolog és a magafajta akasztófavirágokra jellemző. Na, jó szinte minden férfira. Szörnyűek ezek a férfiak. A nővér kérdésére a legnagyobb természetességgel válaszol.*
-Csak azért Han kisasszony mert megdobogtatta a szívemet.*Majd felröhögött és legyintett egyet a kantárral a kezében.*Ne vegyen komolyan. Nem tudom. Csak felmerült bennem ez a kérdés.
*Mereng el rajta.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.14 18:45:49
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 18:21:46
Üzenet elküldve: 2019-02-14 18:21:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
*Egy hosszú pillanatig merengve szemléli cipőorrát, rágódva a férfi szavain, majd halkan megszólal.*
-Pedig a remény éltet. Néha fellángol, ha csalódás ér csak pislákol, de kihunyni nem tud. Ne félje a reményt!
*Mosolyodik el bátorítóan, majd végigsimítja a ló szőrét. Szép kancát választott a férfi, azt meg kell hagyni.*
-Nem félek én attól.
*Néz a férfira kajánul, mert az alak egyáltalán nem úgy fest, mint aki könnyen zavarba hozható.*
-Bolond az, ki a szerelem útjába áll. Az Úrnő tanai világosak, a szívünkre kell hallgatni, nem csak a vágyakra. De ha mindkét fél vágyik rá... Miért ne?
*Von vállat. A Fény hite sosem tiltották az ilyesmit, azonban vannak vaskalapos követők, kik hajlamosak félreértelmezni Eeyr tanait.*
-Ugyan miért kérdi?
*Vet egy kérdő pillantást a férfire. Valóban elég éles volt a témaváltás, na nem mintha bármi gondja lenne ezzel. Szeret csapongani társalgás közben, feldobni, mi eszébe jut, már azon kevés alkalmakkor, mikor bőlére ereszti a mondandóját.*
*Egy hosszú pillanatig merengve szemléli cipőorrát, rágódva a férfi szavain, majd halkan megszólal.*
-Pedig a remény éltet. Néha fellángol, ha csalódás ér csak pislákol, de kihunyni nem tud. Ne félje a reményt!
*Mosolyodik el bátorítóan, majd végigsimítja a ló szőrét. Szép kancát választott a férfi, azt meg kell hagyni.*
-Nem félek én attól.
*Néz a férfira kajánul, mert az alak egyáltalán nem úgy fest, mint aki könnyen zavarba hozható.*
-Bolond az, ki a szerelem útjába áll. Az Úrnő tanai világosak, a szívünkre kell hallgatni, nem csak a vágyakra. De ha mindkét fél vágyik rá... Miért ne?
*Von vállat. A Fény hite sosem tiltották az ilyesmit, azonban vannak vaskalapos követők, kik hajlamosak félreértelmezni Eeyr tanait.*
-Ugyan miért kérdi?
*Vet egy kérdő pillantást a férfire. Valóban elég éles volt a témaváltás, na nem mintha bármi gondja lenne ezzel. Szeret csapongani társalgás közben, feldobni, mi eszébe jut, már azon kevés alkalmakkor, mikor bőlére ereszti a mondandóját.*
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 17:50:43
Üzenet elküldve: 2019-02-14 17:50:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Elégedett mosoly fut át arcán, mikor látja, mindkét nyíl célba ért. Noha nem terítette ki az orkot, de ha a falusiak nem segítenek, akár ki is vérezhet. Az iménti, feszült szituációból merítkezve még akár még szerencséje is lehet.
Először a kis nőstényt veszi észre, aki az orkhoz ugrik, majd villámló tekintettel rámered. Ő csak kedvesen visszamosolyog, tartozik a nősténykének, nem bántaná, ha nem muszáj. Nem úgy Dreyiát, akit jó lenne minél előbb kilyuggatni. Tart a boszorkánytól, nagyon is. A két nőstény és az idegen férfi is felé indul, ha marad, ennek nem lesz jó vége.*
-Ostobák. Szívességet tettem nektek!
*Sziszegi, majd sarkon fordul és futásnak ered a Kikötői erdőség irányába. A futás szégyen, népe körében pláne, de a hasznosságát a hasonló helyzetekben igen csak nehéz lenne elvitatni. Bolond lenne ismét hármójuk ellen küzdeni, az élete pedig előrébb való mindennél.
Most, hogy az édes bosszú megvolt az orkon, legjobb lesz felszívódni. Legkézenfekvőbb erre a sűrű erdő rejteke, ha pedig üldőzői óvatlanok, hát még rajta is veszthetnek.*
*Elégedett mosoly fut át arcán, mikor látja, mindkét nyíl célba ért. Noha nem terítette ki az orkot, de ha a falusiak nem segítenek, akár ki is vérezhet. Az iménti, feszült szituációból merítkezve még akár még szerencséje is lehet.
Először a kis nőstényt veszi észre, aki az orkhoz ugrik, majd villámló tekintettel rámered. Ő csak kedvesen visszamosolyog, tartozik a nősténykének, nem bántaná, ha nem muszáj. Nem úgy Dreyiát, akit jó lenne minél előbb kilyuggatni. Tart a boszorkánytól, nagyon is. A két nőstény és az idegen férfi is felé indul, ha marad, ennek nem lesz jó vége.*
-Ostobák. Szívességet tettem nektek!
*Sziszegi, majd sarkon fordul és futásnak ered a Kikötői erdőség irányába. A futás szégyen, népe körében pláne, de a hasznosságát a hasonló helyzetekben igen csak nehéz lenne elvitatni. Bolond lenne ismét hármójuk ellen küzdeni, az élete pedig előrébb való mindennél.
Most, hogy az édes bosszú megvolt az orkon, legjobb lesz felszívódni. Legkézenfekvőbb erre a sűrű erdő rejteke, ha pedig üldőzői óvatlanok, hát még rajta is veszthetnek.*
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 13:53:19
Üzenet elküldve: 2019-02-14 13:53:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*A birodalomnak nem feltétlen kell napkeltétől napnyugtáig tartania, elég egy talpalatnyi föld, amelyet meg tud védeni és érvényesíteni rajta akaratát a birtokos. De még csak kézzel foghatónak sem kell lennie, egy megfelelően kiépített és irányított kapcsolatrendszert is lehetne birodalom névvel illetni.
Az igric számára Amon és a környéke, mely egy úr alá tartozik, már birodalom. Ennél fogva pedig lenyűgöző.*
- Egy birodalom kiépítésének ezek lehetnek az alapjai. *Ért egyet a napszemű lánnyal.
A választ érdeklődve hallgatja, de az érdeklődés gyorsan átcsap viszolygásba, amikor a csőcselék által agyonvert és elvesztett asszonyról kezd beszélni. Igyekszik érzéseit leplezni, szerencse, hogy talán a lány nem látja az arcát, de gyorsan rendezi vonásait.
Az éhezés nem különösebben hatja meg, úgy tartja, mindenki a saját sorsának kovácsa. Jobban érdekli az, amit Kagaenae az apjáról mond.*
- Várj csak. *Néz furcsálló tekintettel a lány felé.*
- Azt mondtad most, "nem engedte volna". Mi történt az édesapással? *Nem teszi hozzá, hogy talán meg halt-e, mert az mégiscsak tolakodás volna. Ám így is érzi, hogy talán túllépett egy határt.*
- Ne haragudj, nem szerettem volna tolakodó lenni. *Rendezi vonásait, amikor a Taverna elé érnek.
Reméli, hogy Latamie és Meronnan jó állapotban vannak, de az is benne lehet a pakliban, hogy jól felöntöttek a garatra.
Belépve az első asztalhoz lép, amelyet szabadnak talál, ha Kagaenae igényli, lesegíti a kabátját, majd leveszi a sajátját is és leül.*
- Előbb a piszkos anyagiak. *Mosolyog, majd átadja a 1500 aranyat rejtő ládát Kagaenae Thargodar-nak.*
- Parancsoljon, ezzel azt hiszem tökéletesen eleget tettünk a szerződésben foglaltaknak. Ne haragudjon , kisasszony, hogy elrángattam idáig. *Mosolyog a lányra.*
*A birodalomnak nem feltétlen kell napkeltétől napnyugtáig tartania, elég egy talpalatnyi föld, amelyet meg tud védeni és érvényesíteni rajta akaratát a birtokos. De még csak kézzel foghatónak sem kell lennie, egy megfelelően kiépített és irányított kapcsolatrendszert is lehetne birodalom névvel illetni.
Az igric számára Amon és a környéke, mely egy úr alá tartozik, már birodalom. Ennél fogva pedig lenyűgöző.*
- Egy birodalom kiépítésének ezek lehetnek az alapjai. *Ért egyet a napszemű lánnyal.
A választ érdeklődve hallgatja, de az érdeklődés gyorsan átcsap viszolygásba, amikor a csőcselék által agyonvert és elvesztett asszonyról kezd beszélni. Igyekszik érzéseit leplezni, szerencse, hogy talán a lány nem látja az arcát, de gyorsan rendezi vonásait.
Az éhezés nem különösebben hatja meg, úgy tartja, mindenki a saját sorsának kovácsa. Jobban érdekli az, amit Kagaenae az apjáról mond.*
- Várj csak. *Néz furcsálló tekintettel a lány felé.*
- Azt mondtad most, "nem engedte volna". Mi történt az édesapással? *Nem teszi hozzá, hogy talán meg halt-e, mert az mégiscsak tolakodás volna. Ám így is érzi, hogy talán túllépett egy határt.*
- Ne haragudj, nem szerettem volna tolakodó lenni. *Rendezi vonásait, amikor a Taverna elé érnek.
Reméli, hogy Latamie és Meronnan jó állapotban vannak, de az is benne lehet a pakliban, hogy jól felöntöttek a garatra.
Belépve az első asztalhoz lép, amelyet szabadnak talál, ha Kagaenae igényli, lesegíti a kabátját, majd leveszi a sajátját is és leül.*
- Előbb a piszkos anyagiak. *Mosolyog, majd átadja a 1500 aranyat rejtő ládát Kagaenae Thargodar-nak.
*- Parancsoljon, ezzel azt hiszem tökéletesen eleget tettünk a szerződésben foglaltaknak. Ne haragudjon , kisasszony, hogy elrángattam idáig. *Mosolyog a lányra.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 03:54:05
Üzenet elküldve: 2019-02-14 03:54:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
* Sok mindenre számított az ork hősünk, de kevés esélyt adott annak, hogy a korábbi támadójuk megvárja egész a népes tömegbe való beérkezésüket és itt támadja meg őket. Többek között talán azért is, mert Linkelstar az agyaras javaslatával ellentétben nem tartotta meg az elvett fegyvereket, hanem nagy szájjal visszaadta. Noha a mostani helyzete nyilván jobban azon múlt, hogy folyton borsot igyekezett törni az újra felfegyverzett fogoly orra alá.
Ha még van erő benne, akkor előhúzza a dobótőreit és a ő is sortűzzel válaszol a támadásra. Dobásban mindig elég jó volt, mondhatni a vérében van.*
~ Ha túlélem ezt az orvlövést, akkor a két csaj szorulni fog. Ha családtagként is bánik valaki a szolgájával, akkor sem véletlenül hanyagolják a felszerelését.~
* Arcán fájdalmas vonások jelennek meg és lehet hamarosan elveszti az eszméletét. Ám amíg a vérveszteség és a fájdalom le nem gyűri, igyekszik higgadtan cselekedni. A feljajdulása ellenére nem csípőből tüzel, hanem megkockáztatja a fejre célzást. Ha bejön, akkor legalább nem maradt adósa a lövésznek.*
//Sortűz aktív képesség használata//
* Sok mindenre számított az ork hősünk, de kevés esélyt adott annak, hogy a korábbi támadójuk megvárja egész a népes tömegbe való beérkezésüket és itt támadja meg őket. Többek között talán azért is, mert Linkelstar az agyaras javaslatával ellentétben nem tartotta meg az elvett fegyvereket, hanem nagy szájjal visszaadta. Noha a mostani helyzete nyilván jobban azon múlt, hogy folyton borsot igyekezett törni az újra felfegyverzett fogoly orra alá.
Ha még van erő benne, akkor előhúzza a dobótőreit és a ő is sortűzzel válaszol a támadásra. Dobásban mindig elég jó volt, mondhatni a vérében van.*
~ Ha túlélem ezt az orvlövést, akkor a két csaj szorulni fog. Ha családtagként is bánik valaki a szolgájával, akkor sem véletlenül hanyagolják a felszerelését.~
* Arcán fájdalmas vonások jelennek meg és lehet hamarosan elveszti az eszméletét. Ám amíg a vérveszteség és a fájdalom le nem gyűri, igyekszik higgadtan cselekedni. A feljajdulása ellenére nem csípőből tüzel, hanem megkockáztatja a fejre célzást. Ha bejön, akkor legalább nem maradt adósa a lövésznek.*
//Sortűz aktív képesség használata//
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-14 01:47:57
Üzenet elküldve: 2019-02-14 01:47:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
-Ha léteznek is nem azokat árulják a tudatlanoknak.
*Abba, hogy mi a leghatalmasabb erő inkább nem szól bele. Bár ő nem hinné. Vagy ha mégis akkor se számít hisz nem érdekli a magafajta, azt a bizonyos fényt. Most úgy tűnik neki sikerült megsértenie a nőt. Nem nagyon jön zavarba. A kezét zsebre vágja és közli a tényt.*
-Ha nem az akkor is. A remény összetörne ha csalódnék.
*A napjait úgy éli, hogy együtt él a keze hiányával. Ha, azt hinné visszakaphatja aztán csalódna visszazuhanna a depresszióba. Azt, meg nem kockáztatná. Kezdenek összejönni a dolgai nem lenne jó. Amúgy sem. A bevásárlás során a nő segítőkész volt és szó nélkül segített a lóra rögzíteni amit kellett. Int tényleg hálás a segítségért még akkor is ha szerinte csak vallási meggyőződésből tette a másik. A felajánlása is ezért volt meg mert szívesen beült volna mondjuk egy teára a nővel valahova. Ha van itt valami. Bár Int inkább a boros vagy pálinkás fajta, de a nővérből a teát nézné ki. Viszont az ajánlata el lesz utasítva. Nem sértődik meg, de azért megjegyzi.*
-Ejnye nővér! Ön igazán tarthatná többre az ilyen segítőkészséget. Nem kéne semmiségnek hívni.
*Már itt is bujkál az a soha el nem tűnő mosoly a szája szélén, de a nő bókjaira szélesebb lesz.*
-Oh! Ha ilyen szépeket mondd a végén még zavarba hoz.~De azért folytasd csak cica!~Csak kell lenni egy fűszer kereskedőnek! Tényleg nővér! Az egyháza mit mondd arról ha egy férfi és egy nő vonzódnak egymáshoz?
-Ha léteznek is nem azokat árulják a tudatlanoknak.
*Abba, hogy mi a leghatalmasabb erő inkább nem szól bele. Bár ő nem hinné. Vagy ha mégis akkor se számít hisz nem érdekli a magafajta, azt a bizonyos fényt. Most úgy tűnik neki sikerült megsértenie a nőt. Nem nagyon jön zavarba. A kezét zsebre vágja és közli a tényt.*
-Ha nem az akkor is. A remény összetörne ha csalódnék.
*A napjait úgy éli, hogy együtt él a keze hiányával. Ha, azt hinné visszakaphatja aztán csalódna visszazuhanna a depresszióba. Azt, meg nem kockáztatná. Kezdenek összejönni a dolgai nem lenne jó. Amúgy sem. A bevásárlás során a nő segítőkész volt és szó nélkül segített a lóra rögzíteni amit kellett. Int tényleg hálás a segítségért még akkor is ha szerinte csak vallási meggyőződésből tette a másik. A felajánlása is ezért volt meg mert szívesen beült volna mondjuk egy teára a nővel valahova. Ha van itt valami. Bár Int inkább a boros vagy pálinkás fajta, de a nővérből a teát nézné ki. Viszont az ajánlata el lesz utasítva. Nem sértődik meg, de azért megjegyzi.*
-Ejnye nővér! Ön igazán tarthatná többre az ilyen segítőkészséget. Nem kéne semmiségnek hívni.
*Már itt is bujkál az a soha el nem tűnő mosoly a szája szélén, de a nő bókjaira szélesebb lesz.*
-Oh! Ha ilyen szépeket mondd a végén még zavarba hoz.~De azért folytasd csak cica!~Csak kell lenni egy fűszer kereskedőnek! Tényleg nővér! Az egyháza mit mondd arról ha egy férfi és egy nő vonzódnak egymáshoz?
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 23:41:29
Üzenet elküldve: 2019-02-13 23:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
-Léteznek valódi ereklyék. A Fény pedig mindennél hatalmasabb erő. Még ha nem is segíthet mindenen...
*Révül el egy pillanatra, fejében pedig akár egy emlék, halk kacaj visszhangja cseng.*
-Ez nem ámítás.
*Húzza el a kezét kissé talán sértődötten is. Lelki szemei előtt van, hogyan izzik fényben a főnövér karja, hogyan járja át a fény a levegőt és képez új kart a katona csonkolt csuklóján... Egyébként elég időt töltött katonák között ahhoz, hogy nehezen jöjjön zavarba, de a férfiak érintésétől még mindig ódzkodik, még ha az csupán kedvességből születik is.
Csendben megvárja, míg a kupecek felszerszámozzák a lovat, majd követi az elfet. Míg a férfi egyre inkább belelendül a vásárlásba, úgy növekszik a portékák mennyisége, mi már a ló terhét képezi. Ő sürö-forog, mindent gondosan a kancához erősít, a törékenyebb tárgyakat tartó szíjat kétszer is meghúzza. Olybá tűnhet a szemlélőnek, hogy talán az elf segédje vagy tán cselédje, noha utasításokat nem kap. Némán, maga előtt összekulcsolt kezekkel, gondolataiba merülve hallgatja, míg az elf hosszan eldiskurál a szeszfőzés rejtelmeiről az árussal. Furcsa egy elf, annyi szent.*
-Ugyan, dehogy. Nem fogadhatok el jutalmat apróságokért.
*Mosolyodik el, miközben könnyed léptekkel halad a férfi és a kantáron vezetett ló mellett.*
-Jutalom önmagában ez a szép nap és persze hogy ily nagy tudású ember ajánlja fel, hogy okít majd egyszer növénytanból.
-Léteznek valódi ereklyék. A Fény pedig mindennél hatalmasabb erő. Még ha nem is segíthet mindenen...
*Révül el egy pillanatra, fejében pedig akár egy emlék, halk kacaj visszhangja cseng.*
-Ez nem ámítás.
*Húzza el a kezét kissé talán sértődötten is. Lelki szemei előtt van, hogyan izzik fényben a főnövér karja, hogyan járja át a fény a levegőt és képez új kart a katona csonkolt csuklóján... Egyébként elég időt töltött katonák között ahhoz, hogy nehezen jöjjön zavarba, de a férfiak érintésétől még mindig ódzkodik, még ha az csupán kedvességből születik is.
Csendben megvárja, míg a kupecek felszerszámozzák a lovat, majd követi az elfet. Míg a férfi egyre inkább belelendül a vásárlásba, úgy növekszik a portékák mennyisége, mi már a ló terhét képezi. Ő sürö-forog, mindent gondosan a kancához erősít, a törékenyebb tárgyakat tartó szíjat kétszer is meghúzza. Olybá tűnhet a szemlélőnek, hogy talán az elf segédje vagy tán cselédje, noha utasításokat nem kap. Némán, maga előtt összekulcsolt kezekkel, gondolataiba merülve hallgatja, míg az elf hosszan eldiskurál a szeszfőzés rejtelmeiről az árussal. Furcsa egy elf, annyi szent.*
-Ugyan, dehogy. Nem fogadhatok el jutalmat apróságokért.
*Mosolyodik el, miközben könnyed léptekkel halad a férfi és a kantáron vezetett ló mellett.*
-Jutalom önmagában ez a szép nap és persze hogy ily nagy tudású ember ajánlja fel, hogy okít majd egyszer növénytanból.
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 22:09:48
Üzenet elküldve: 2019-02-13 22:09:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Birodalom. Ízlelgeti a szót. Csakugyan birodalom lenne? Valahogy a birodalmat úgy képzeli, hogy ha napkeltétől napnyugtáig lovagol, akkor sem ér egy nap alatt a végére. Ettől persze még szép nagy darab föld az, amit Kagan Thargodar a magáénak mondhat.*
- Az apám kiválóan ért mások nyelvén és megszerzi azt, amit akar.
*Szóval, arannyal, vagy fegyverrel, esetleg ezek tetszőleges kombinációjával. Aenae kegyetlennek gondolja, olyannak, akinek nincsenek érzése, vagy ha vannak is, akkor nagyon fukarul bánik a megmutatásukkal. Sokszor eltöpreng azon, hogy vajon Effyhez azért kerülhetett-e közel, mert barátnője belehabarodott, vagy azért mert egyszerűen félt nemet mondani? Aenae az utóbbira tippel, de ezt persze sosem fejtené ki sem Effynek, sem pedig Kagannak.*
- Lenyűgöző. Igen. Lenyűgöző.
*Maga is valami hasonló szót keresett. Csak talán némi negatív felhanggal használta volna, ha magától talál rá.*
- Hogy én? Szeretek itt lenni. Szerettem Artheniort is, de az még azelőtt volt, hogy a csőcselék agyonverte az anyámat. Az apám elvesztette az asszonyát.
*Ez így egészen úgy hangzik, mintha a két személy, Aenae anyja és Kagan asszonya ugyanaz a személy lett volna. De ezt már nem fogja Aenae korrigálni, főleg azért, mert csodálkozik kicsit azon, hogy milyen könnyen tudta kimondani azt, hogy "apám". Nem szeret Kaganra apjaként gondolni, de egy idegen előtt mégsem nevezheti Kagannak.*
- Azt hiszem, hogy ő nem engedte volna meg, hogy itteni árukkal etesd meg azokat.
*Ezt teljesen komolyan mondja.*
- Nekem is voltak ellenérzéseim. De nem kívánok senkinek éhezést.
*Ha a pestis ellenszere meglesz, akkor azt is továbbadják a városiaknak, bizonyos feltételek mellett. Aenae vannak is elképzelései.*
- A helyi gazdáknak meg jól jön a külsős piac.
*Időközben a hajóhoz érnek, az ott lévőknek Aenae biccent és a parton várakozik, míg Cha'yss meghozza a pénzt.*
- Ám legyen.
*Válaszolja, mikor a férfi visszatér a ládikájával. Még egy kis gyaloglás már igazán nem tesz semmit, bár mára bőven megvan már a kilométere és ő csak Effy birtokára indult, ami mellett nem is olyan régen el is sétáltak. Meginvitálni nem fogja Cha'ysst, hogy ott rendezzék a dolgot, mert az mégis illetlen lenne. Mit gondolna a néne róla, hogy mindenféle férfiakat cipel oda?*
*Birodalom. Ízlelgeti a szót. Csakugyan birodalom lenne? Valahogy a birodalmat úgy képzeli, hogy ha napkeltétől napnyugtáig lovagol, akkor sem ér egy nap alatt a végére. Ettől persze még szép nagy darab föld az, amit Kagan Thargodar a magáénak mondhat.*
- Az apám kiválóan ért mások nyelvén és megszerzi azt, amit akar.
*Szóval, arannyal, vagy fegyverrel, esetleg ezek tetszőleges kombinációjával. Aenae kegyetlennek gondolja, olyannak, akinek nincsenek érzése, vagy ha vannak is, akkor nagyon fukarul bánik a megmutatásukkal. Sokszor eltöpreng azon, hogy vajon Effyhez azért kerülhetett-e közel, mert barátnője belehabarodott, vagy azért mert egyszerűen félt nemet mondani? Aenae az utóbbira tippel, de ezt persze sosem fejtené ki sem Effynek, sem pedig Kagannak.*
- Lenyűgöző. Igen. Lenyűgöző.
*Maga is valami hasonló szót keresett. Csak talán némi negatív felhanggal használta volna, ha magától talál rá.*
- Hogy én? Szeretek itt lenni. Szerettem Artheniort is, de az még azelőtt volt, hogy a csőcselék agyonverte az anyámat. Az apám elvesztette az asszonyát.
*Ez így egészen úgy hangzik, mintha a két személy, Aenae anyja és Kagan asszonya ugyanaz a személy lett volna. De ezt már nem fogja Aenae korrigálni, főleg azért, mert csodálkozik kicsit azon, hogy milyen könnyen tudta kimondani azt, hogy "apám". Nem szeret Kaganra apjaként gondolni, de egy idegen előtt mégsem nevezheti Kagannak.*
- Azt hiszem, hogy ő nem engedte volna meg, hogy itteni árukkal etesd meg azokat.
*Ezt teljesen komolyan mondja.*
- Nekem is voltak ellenérzéseim. De nem kívánok senkinek éhezést.
*Ha a pestis ellenszere meglesz, akkor azt is továbbadják a városiaknak, bizonyos feltételek mellett. Aenae vannak is elképzelései.*
- A helyi gazdáknak meg jól jön a külsős piac.
*Időközben a hajóhoz érnek, az ott lévőknek Aenae biccent és a parton várakozik, míg Cha'yss meghozza a pénzt.*
- Ám legyen.
*Válaszolja, mikor a férfi visszatér a ládikájával. Még egy kis gyaloglás már igazán nem tesz semmit, bár mára bőven megvan már a kilométere és ő csak Effy birtokára indult, ami mellett nem is olyan régen el is sétáltak. Meginvitálni nem fogja Cha'ysst, hogy ott rendezzék a dolgot, mert az mégis illetlen lenne. Mit gondolna a néne róla, hogy mindenféle férfiakat cipel oda?*
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 21:55:59
Üzenet elküldve: 2019-02-13 21:55:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1481
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren Duunelar//
-Semmi probléma. Csúnyábbakat is vágtak már a fejemhez. A példa meg viccesen hangzik, de tényleg sokan vesznek ilyesmiket ahelyett, hogy orvoshoz jönnének. Mikor pedig emiatt kell megmondanom az anya gyerekének, hogy már nem tehetek érte semmit az én műtőm padlójára borulva csapkodta magát szerencsétlen nő nem pedig annak aki az "ereklyéivel" már árkon bokron túl van. Szóval csak arra akartam célozni, hogy az orvosi hivatás még kevésbé megbecsült mint az, ahol kencéket keverek amiket egy jószívű, de kis tudatlan lányka a hajára ken.
*Túl sok tiszteletet nem szokott kapni Int. Talán a lány is tapasztalta már, hogy egyesek nem szokták megköszönni ha a legszörnyűbb fájdalmakat adják nekik még akkor se ha cserébe az életüket megtarthatják. Ha pedig nem elég jól kötözték ki a beteget vagy az egyik segéd nem jól fogja le akkor a hős életmentő mindennek elmondva, egy csúnya monoklival, a legszebb ruhájának ujját összevérezve áll a műtét után és ha még meg is halt a betege akkor az a kis büszkeség is kihal belőle. Fel tudja őrölni a gyógyítás őt. Magyarázni viszont szívesen magyaráz. Az erdőt sem szereti és a növényeket meg állatokat sem mivel ott is össze lehet koszolnia magát meg beleakadhat a haja a bokrokba meg ilyenek. Viszont tanítani nem olyan kellemetlen. Elmagyarázni mire kell figyelni, a nőből kinézi, hogy komolyan is venné, szóval játszhatná a hozzáértőt. Talán élvezné is. A mostani kérdésére meglepte volna ha nem lett volna a válasz. Ezzel nem lepte őt meg a nő, de az érintésével már igen. Elkerekednek az elf szemei és kedvesen rámosolyog a nővérre és ha az hagyja megfogja a kezét, hogy egy puszit leheljen rá.*
-Köszönöm Han kisasszony. Ámítottak már ilyennel úgy, hogy nem lett belőle semmi. Jobb beletörődni. A remény csak csalódást szül abból meg nem sokat bír el egy magamfajta alak.
*Most a nyomorékra gondolt. Ez olyasmi amiről, azt mondani, hogy majd kinő olyan mintha az árvának, azt mondanád eljönnek még hozzá a szülei. Felesleges fájdalom és a reménytelen hit, ami felőrli. Int nem is gondol erre tovább hanem odahívja az eladót.*
-Üdv! Akkor ezt a fehér csajszit szeretném. Meg mindent ami kell rá, hogy megüljem. Nyereg meg az-az izé amit fogok. Tudod? Na azzal együtt kérném. Meg rá is tennék már akkor? Ne nekem kelljen. Tökéletes!
*Türelmesen megvárja ahogy a kereskedő segédei felszerszámozzák a lovat és igyekszik oda is figyelni, hogy hogyan kell majd kifizetve az állatot és a lószerszámokat megragadja a kantáránál és elkezdi vezetni az állatot a piaci kofák felé. Az első útja egy üvegtermékeket áruló nénikénél áll meg. Megnézi az árut. Szépek tényleg. Az üvegfúvás mindig is tetszett a dokinak. Van benne valami elegancia és nem olyan izzadtságszagú mint a kovácsolás. Csak rájuk mutatva választ három kis fiolát és két flaskát.*
-Azokat kérném. Ha lehet óvatosan csomagolja be, hogy ne törjenek. Hosszú utam lesz még hazafelé. Köszönöm.
*Mosolyog hálásan a nőre, aki természetesen megteszi amit kér tőle. Ezeket még a saját táskájába is el tudja tenni a piák mellé. Így már kicsit kezdi húzni a vállát a táska úgyhogy azt felakasztja a lova kengyelére és megropogtatja a vállát és a nővérhez fordul.*
-Az üvegcsékből sosem elég. Borzalmas mennyit el lehet használni. Ha pedig majd szeszt akarok főzni! Hajjaj! Az lesz még szép bevásárlás.
*Ezzel meg is áll a következő pultnál ott orvosi felszerelést árul egy morcos tekintetű öregember. Int itt is szétnéz. Egy mozsarat és egy lábast hamar kiválaszt, de a fecskendőknél alaposan elidőzik míg talál egy megfelelőt.*
-Ezek elegek lesznek. Mást nem kérnék.
*Itt is egy kisebb vagyont hagy. Szörnyű főleg, hogy a saját sokat kuporgatott pénzét költi. A főnök igazán adhatott volna valami előleget. Smucig geci! Végül egy alkoholos italokat áruló pultnál állnak meg, de Int nem ott nézelődik hanem a lepárlókat vizsgálja. Szinte ragyog a szeme. Meg is rohamozza pár kérdéssel a pocakos bajszos kereskedőt, aki inkább fogadósra hasonlít.*
-Ezek nagyon szépek! Szóval a cefrét ide? Mit javasol meddig töltsük? A tűz esetében kell valamire figyelni? Fa jó lesz? Értem. Persze persze tudom, hogy az eleje és a vége nem jó. Hogy javasolt takarítani? Az első használatnál figyeljek valamire? Értem. Van még valami tanácsa?
*Figyelmesen hallgatta a férfi válaszait, aki részletes választ adott a kérdéseire. Látszott rajta, hogy szeret beszélni. Int pedig tudván, hogy milyen veszélyes dolog is ez szívesen hallgatott a szakértőre. Volt már dolga megvakult pálinkafőzőkkel. Nem akar a sorsukra jutni. Választ egy szépet kifizeti és a lány segítségével megpróbálja a lovára kötözni. Ez a legnehezebb. Ha sikerült akkor sóhajtva búcsúzik attól a 718 aranytól amit a helyi kereskedőknél(Mesélő (Pitypang))-nál hagyott. Reméli, hogy meg is fogja érni és nem lesz ott is valami csőcselék áldozata. Majd a lányhoz fordul.*
-Köszönöm. Tényleg nagy segítség vagy. Még pár fűszert vennék. Hálából meghívhatlak valamire?
-Semmi probléma. Csúnyábbakat is vágtak már a fejemhez. A példa meg viccesen hangzik, de tényleg sokan vesznek ilyesmiket ahelyett, hogy orvoshoz jönnének. Mikor pedig emiatt kell megmondanom az anya gyerekének, hogy már nem tehetek érte semmit az én műtőm padlójára borulva csapkodta magát szerencsétlen nő nem pedig annak aki az "ereklyéivel" már árkon bokron túl van. Szóval csak arra akartam célozni, hogy az orvosi hivatás még kevésbé megbecsült mint az, ahol kencéket keverek amiket egy jószívű, de kis tudatlan lányka a hajára ken.
*Túl sok tiszteletet nem szokott kapni Int. Talán a lány is tapasztalta már, hogy egyesek nem szokták megköszönni ha a legszörnyűbb fájdalmakat adják nekik még akkor se ha cserébe az életüket megtarthatják. Ha pedig nem elég jól kötözték ki a beteget vagy az egyik segéd nem jól fogja le akkor a hős életmentő mindennek elmondva, egy csúnya monoklival, a legszebb ruhájának ujját összevérezve áll a műtét után és ha még meg is halt a betege akkor az a kis büszkeség is kihal belőle. Fel tudja őrölni a gyógyítás őt. Magyarázni viszont szívesen magyaráz. Az erdőt sem szereti és a növényeket meg állatokat sem mivel ott is össze lehet koszolnia magát meg beleakadhat a haja a bokrokba meg ilyenek. Viszont tanítani nem olyan kellemetlen. Elmagyarázni mire kell figyelni, a nőből kinézi, hogy komolyan is venné, szóval játszhatná a hozzáértőt. Talán élvezné is. A mostani kérdésére meglepte volna ha nem lett volna a válasz. Ezzel nem lepte őt meg a nő, de az érintésével már igen. Elkerekednek az elf szemei és kedvesen rámosolyog a nővérre és ha az hagyja megfogja a kezét, hogy egy puszit leheljen rá.*
-Köszönöm Han kisasszony. Ámítottak már ilyennel úgy, hogy nem lett belőle semmi. Jobb beletörődni. A remény csak csalódást szül abból meg nem sokat bír el egy magamfajta alak.
*Most a nyomorékra gondolt. Ez olyasmi amiről, azt mondani, hogy majd kinő olyan mintha az árvának, azt mondanád eljönnek még hozzá a szülei. Felesleges fájdalom és a reménytelen hit, ami felőrli. Int nem is gondol erre tovább hanem odahívja az eladót.*
-Üdv! Akkor ezt a fehér csajszit szeretném. Meg mindent ami kell rá, hogy megüljem. Nyereg meg az-az izé amit fogok. Tudod? Na azzal együtt kérném. Meg rá is tennék már akkor? Ne nekem kelljen. Tökéletes!
*Türelmesen megvárja ahogy a kereskedő segédei felszerszámozzák a lovat és igyekszik oda is figyelni, hogy hogyan kell majd kifizetve az állatot és a lószerszámokat megragadja a kantáránál és elkezdi vezetni az állatot a piaci kofák felé. Az első útja egy üvegtermékeket áruló nénikénél áll meg. Megnézi az árut. Szépek tényleg. Az üvegfúvás mindig is tetszett a dokinak. Van benne valami elegancia és nem olyan izzadtságszagú mint a kovácsolás. Csak rájuk mutatva választ három kis fiolát és két flaskát.*
-Azokat kérném. Ha lehet óvatosan csomagolja be, hogy ne törjenek. Hosszú utam lesz még hazafelé. Köszönöm.
*Mosolyog hálásan a nőre, aki természetesen megteszi amit kér tőle. Ezeket még a saját táskájába is el tudja tenni a piák mellé. Így már kicsit kezdi húzni a vállát a táska úgyhogy azt felakasztja a lova kengyelére és megropogtatja a vállát és a nővérhez fordul.*
-Az üvegcsékből sosem elég. Borzalmas mennyit el lehet használni. Ha pedig majd szeszt akarok főzni! Hajjaj! Az lesz még szép bevásárlás.
*Ezzel meg is áll a következő pultnál ott orvosi felszerelést árul egy morcos tekintetű öregember. Int itt is szétnéz. Egy mozsarat és egy lábast hamar kiválaszt, de a fecskendőknél alaposan elidőzik míg talál egy megfelelőt.*
-Ezek elegek lesznek. Mást nem kérnék.
*Itt is egy kisebb vagyont hagy. Szörnyű főleg, hogy a saját sokat kuporgatott pénzét költi. A főnök igazán adhatott volna valami előleget. Smucig geci! Végül egy alkoholos italokat áruló pultnál állnak meg, de Int nem ott nézelődik hanem a lepárlókat vizsgálja. Szinte ragyog a szeme. Meg is rohamozza pár kérdéssel a pocakos bajszos kereskedőt, aki inkább fogadósra hasonlít.*
-Ezek nagyon szépek! Szóval a cefrét ide? Mit javasol meddig töltsük? A tűz esetében kell valamire figyelni? Fa jó lesz? Értem. Persze persze tudom, hogy az eleje és a vége nem jó. Hogy javasolt takarítani? Az első használatnál figyeljek valamire? Értem. Van még valami tanácsa?
*Figyelmesen hallgatta a férfi válaszait, aki részletes választ adott a kérdéseire. Látszott rajta, hogy szeret beszélni. Int pedig tudván, hogy milyen veszélyes dolog is ez szívesen hallgatott a szakértőre. Volt már dolga megvakult pálinkafőzőkkel. Nem akar a sorsukra jutni. Választ egy szépet kifizeti és a lány segítségével megpróbálja a lovára kötözni. Ez a legnehezebb. Ha sikerült akkor sóhajtva búcsúzik attól a 718 aranytól amit a helyi kereskedőknél(Mesélő (Pitypang))-nál hagyott.
Reméli, hogy meg is fogja érni és nem lesz ott is valami csőcselék áldozata. Majd a lányhoz fordul.*-Köszönöm. Tényleg nagy segítség vagy. Még pár fűszert vennék. Hálából meghívhatlak valamire?
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 21:25:41
Üzenet elküldve: 2019-02-13 21:25:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Az igric arca hozzászokott a mosolygáshoz, neki semmi problémája azzal, ha másképpen kell tettetnie magát, mint ahogy azt valójában érzi. Bár ezúttal a kereslet és a kínálat találkozott és nem csak üzleti értelemben. Kagaenae valóban szép lány, de könnyedén zavarba hozható és önértékelési gondokkal is küzd. Ezt tökéletesen érezni tudja a viselkedéséből és abból, hogy magánál mindenkit többre tart. Nehéz élete lehet szegény párának ezen a hegyen, ahol mindenhol kemény és manipulatív emberek veszik körül. Mint Cha'yss például.
Egymásba karolva ballagnak lefelé a hegyről, s bár az út hosszú és kellemetlen a lejtés miatt, az igric arcán csak kellemesen derűs érzés játszik.*
- Nagyon szép birodalom. *Válaszol rövid gondolkodás után az igric elgondolkodva.*
- Bizonyosan rengeteg munka és erőfeszítés van benne, hogy ilyen magasra emelkedett. Az édesapja kiváló vezető lehet és minden bizonnyal ön is részesedett eme képességéből. *Néz a lányra halovány, elismerő mosollyal.*
- Amikor úgy döntöttünk, hogy szerencsét próbálunk az amoni piacon, nem számítottam ilyen kínálatra, mindenképpen lenyűgöző vidék. *Érzi, hogy kezd sok lenni a dicséretből, így úgy dönt, visszapasszolja a kérdést.*
- És ön, kisasszony? Hogy érzi magát a Vashegyen?
*Lassan leérnek a hegyről és átvágnak a falun, hogy a folyó felé tartsanak, ahol a Vidra horgonyoz.
A hajóhoz érve megállnak, Cha'yss elengedi a napszemű lányt.*
- Tudom, nem a legszebb látvány, de a kikötőben nem volt más eladó hajó, kicsiben kezdünk, nagyban gondolkodunk. *Mosolyog az igric, majd a hajóra szállva ellenőrzi előbb, hogy Reeno és Latamie matróza mindent bepakoltak-e, majd leszámolja a pénzt, visszaindulva Kagaenae felé kezében viszi a nagyobb ládát, amely a kiszámolt aranyakat rejti.*
- Itt is vagyok. *Mosolyog a lányra.*
- Betérhetnénk a fogadóba? *Kérdi.*
- Mégsem szeretném ezeket az ügyeket állva, a folyóparton intézni. *Kérleli a mosolya Kagaenaet.*
*Az igric arca hozzászokott a mosolygáshoz, neki semmi problémája azzal, ha másképpen kell tettetnie magát, mint ahogy azt valójában érzi. Bár ezúttal a kereslet és a kínálat találkozott és nem csak üzleti értelemben. Kagaenae valóban szép lány, de könnyedén zavarba hozható és önértékelési gondokkal is küzd. Ezt tökéletesen érezni tudja a viselkedéséből és abból, hogy magánál mindenkit többre tart. Nehéz élete lehet szegény párának ezen a hegyen, ahol mindenhol kemény és manipulatív emberek veszik körül. Mint Cha'yss például.
Egymásba karolva ballagnak lefelé a hegyről, s bár az út hosszú és kellemetlen a lejtés miatt, az igric arcán csak kellemesen derűs érzés játszik.*
- Nagyon szép birodalom. *Válaszol rövid gondolkodás után az igric elgondolkodva.*
- Bizonyosan rengeteg munka és erőfeszítés van benne, hogy ilyen magasra emelkedett. Az édesapja kiváló vezető lehet és minden bizonnyal ön is részesedett eme képességéből. *Néz a lányra halovány, elismerő mosollyal.*
- Amikor úgy döntöttünk, hogy szerencsét próbálunk az amoni piacon, nem számítottam ilyen kínálatra, mindenképpen lenyűgöző vidék. *Érzi, hogy kezd sok lenni a dicséretből, így úgy dönt, visszapasszolja a kérdést.*
- És ön, kisasszony? Hogy érzi magát a Vashegyen?
*Lassan leérnek a hegyről és átvágnak a falun, hogy a folyó felé tartsanak, ahol a Vidra horgonyoz.
A hajóhoz érve megállnak, Cha'yss elengedi a napszemű lányt.*
- Tudom, nem a legszebb látvány, de a kikötőben nem volt más eladó hajó, kicsiben kezdünk, nagyban gondolkodunk. *Mosolyog az igric, majd a hajóra szállva ellenőrzi előbb, hogy Reeno és Latamie matróza mindent bepakoltak-e, majd leszámolja a pénzt, visszaindulva Kagaenae felé kezében viszi a nagyobb ládát, amely a kiszámolt aranyakat rejti.*
- Itt is vagyok. *Mosolyog a lányra.*
- Betérhetnénk a fogadóba? *Kérdi.*
- Mégsem szeretném ezeket az ügyeket állva, a folyóparton intézni. *Kérleli a mosolya Kagaenaet.*
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-13 20:55:52
Üzenet elküldve: 2019-02-13 20:55:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Aenae mosolyog Waldranra, mosolyog Cha'yssra, lassan elfárad az arca a mosolygásba. Cha'yss mindenesetre visszakapja a fegyvereit, ő pedig ismét belekarol és elindulhatnak a hajó irányába. Ami nyilván nem kétpercnyi sétára lesz, tekintve, hogy most a Vashegy tetején vannak.
A férfiba karolva hagyják el Amon Ruadh városát, Aenae kantárszáron vezeti maga mögött a lovát, aki ugyan inkább menne a másik irányba, de Aenae a csuklójára tekeri a kantárt, hogy a patás ne lóghasson meg egy határozottabb rántást követően.*
- És tetszik itt, a Vashegyen?
*Ő kedveli a helyet, főleg azért, mert minden várakozását felülmúlta. A városban úgy tartják, hogy a barbárok jurtában laknak, ellenségeik vérében fürdenek és mindenütt mezítelen nők verik az ellenség bőréből készült dobokat. Ehhez képest sehol egy jurta, sehol egy pucér nő - csak a gyér öltözetű elfhez volt eddig "szerencséje" -, senki nem iszik vért, vagy fürdik benne. Ehelyett az utat gondozott földek szegélyezik, minden más, mint az elképzeléseiben. Még Kagan is más volt. Sokkal rosszabb, mint amire számított. Nem számított rá, hogy ennyire manipulálni fogja. Talán ő volt az ostoba. Valószínűleg nem csak ostoba volt, hanem még most is az. Felnéz Cha'yssra, ostobaság volt rábólintania erre a sétára, de már késő visszakozni. Ha a férfi is felé néz, akkor rámosolyog.*
*Aenae mosolyog Waldranra, mosolyog Cha'yssra, lassan elfárad az arca a mosolygásba. Cha'yss mindenesetre visszakapja a fegyvereit, ő pedig ismét belekarol és elindulhatnak a hajó irányába. Ami nyilván nem kétpercnyi sétára lesz, tekintve, hogy most a Vashegy tetején vannak.
A férfiba karolva hagyják el Amon Ruadh városát, Aenae kantárszáron vezeti maga mögött a lovát, aki ugyan inkább menne a másik irányba, de Aenae a csuklójára tekeri a kantárt, hogy a patás ne lóghasson meg egy határozottabb rántást követően.*
- És tetszik itt, a Vashegyen?
*Ő kedveli a helyet, főleg azért, mert minden várakozását felülmúlta. A városban úgy tartják, hogy a barbárok jurtában laknak, ellenségeik vérében fürdenek és mindenütt mezítelen nők verik az ellenség bőréből készült dobokat. Ehhez képest sehol egy jurta, sehol egy pucér nő - csak a gyér öltözetű elfhez volt eddig "szerencséje" -, senki nem iszik vért, vagy fürdik benne. Ehelyett az utat gondozott földek szegélyezik, minden más, mint az elképzeléseiben. Még Kagan is más volt. Sokkal rosszabb, mint amire számított. Nem számított rá, hogy ennyire manipulálni fogja. Talán ő volt az ostoba. Valószínűleg nem csak ostoba volt, hanem még most is az. Felnéz Cha'yssra, ostobaság volt rábólintania erre a sétára, de már késő visszakozni. Ha a férfi is felé néz, akkor rámosolyog.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344