Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 13:20:00
Üzenet elküldve: 2014-02-27 13:20:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Thargodar-erődépítés //
-Hádetényleg.
*Nyomja ki magából egy szuszra, de már fejét sem emeli fel. Főleg azért, mert jobb alkarjával éppen nyálát törli le a kis pofájáról. Önfeledt rágás közben előfordul az ilyen, na!*
~Tudom!~
*Akarja mondani, de aztán még sem mondja. Tele van a szája, így csak biccent. Ám még így is elég fancsali ábrázatot tud vágni ahhoz, hogy megerősítse Kagan szavait a várossal kapcsolatban: undorító egy népség. A szagukról érzi.*
-Biztos akad majd neked való asszony a vidéken!
*Biztatja a férfit, még ha nincs is rá szüksége.*
-Csak ti!
*Vigyorog ki kócos fürtjei alól. Őt a vadászat edzésben tartja!*
-Gráá!
*Borul el Kagan keze alatt és "büdösbogár"-pózban nyammog tovább a Vadak Réme.*
-Hádetényleg.
*Nyomja ki magából egy szuszra, de már fejét sem emeli fel. Főleg azért, mert jobb alkarjával éppen nyálát törli le a kis pofájáról. Önfeledt rágás közben előfordul az ilyen, na!*
~Tudom!~
*Akarja mondani, de aztán még sem mondja. Tele van a szája, így csak biccent. Ám még így is elég fancsali ábrázatot tud vágni ahhoz, hogy megerősítse Kagan szavait a várossal kapcsolatban: undorító egy népség. A szagukról érzi.*
-Biztos akad majd neked való asszony a vidéken!
*Biztatja a férfit, még ha nincs is rá szüksége.*
-Csak ti!
*Vigyorog ki kócos fürtjei alól. Őt a vadászat edzésben tartja!*
-Gráá!
*Borul el Kagan keze alatt és "büdösbogár"-pózban nyammog tovább a Vadak Réme.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 13:07:36
Üzenet elküldve: 2014-02-27 13:07:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar-erődépítés //
*Megvonja a vállát, ennyiből nem tud tovább lépni, meg nem is annyira akar. Majd ha hazatértek a fiúk, esetleg kifaggatja őket - ha nem felejti el, vagy érdekli még, mikor hazaérnek. Lesz fontosabb megbeszélni valójuk. Lassan elkészül a vadhússal, és miközben Akheel nyámnyogását hallgatja, megmossa a kezét.*
- Aha, semmi. Persze. *dörmögi, mert nagyjából azért el tudja képzelni, mi minden történhetett. De hát nem erénycsősz ő, hogy ítélkezzen: szabad harcosok, azt tesznek, amit akarnak.*
- Igazad van. *biccent, valóban nincs asszonya, se vele élő, életben maradt kölyke. Pedig már középkorúnak tekinthető lassan, vagy nem is olyan lassan.*
- Gondoltam, majd a Városból választok feleséget, egy törzsfő lányát vagy gazdag ember rokonát. De hát... ezek sárban dagonyázó disznók, és egy igazi férfi nem választ magának asszonyt a trágyából. *rázza meg a fejét, hiszen nem nyerte el a tetszését a Város, nagyon nem.*
~ Talán majd az a Kikötő. Igen... ~ *sok kereskedővel, mágussal, és hasonló szerzettel, ahogy hallotta.*
*Végzett, és már Akheelt sem akarja tovább kínozni.*
- Ha befejeztük, megkezdjük majd a hadijátékokat és gyakorlást. Rég nem küzdöttünk, be fogunk rozsdásodni. Elvárlak majd, Vadak Réme! *borzolja meg a lány haját vizes kézzel, aztán Isurii és Leandana felé fordul.*
~ Ezek meg mit bámulnak?! Biztos megint rajtam köszörülik a nyelvüket, perlekedő asszonyállatok! ~ *puffog magában, persze csak félkomolyan, hiszen pontosan ez a két nőstény (több másik mellett) nem tekinthető sötétnek. Vigyorogva indul meg feléjük, hogy utána járjon a dolognak.*
*Megvonja a vállát, ennyiből nem tud tovább lépni, meg nem is annyira akar. Majd ha hazatértek a fiúk, esetleg kifaggatja őket - ha nem felejti el, vagy érdekli még, mikor hazaérnek. Lesz fontosabb megbeszélni valójuk. Lassan elkészül a vadhússal, és miközben Akheel nyámnyogását hallgatja, megmossa a kezét.*
- Aha, semmi. Persze. *dörmögi, mert nagyjából azért el tudja képzelni, mi minden történhetett. De hát nem erénycsősz ő, hogy ítélkezzen: szabad harcosok, azt tesznek, amit akarnak.*
- Igazad van. *biccent, valóban nincs asszonya, se vele élő, életben maradt kölyke. Pedig már középkorúnak tekinthető lassan, vagy nem is olyan lassan.*
- Gondoltam, majd a Városból választok feleséget, egy törzsfő lányát vagy gazdag ember rokonát. De hát... ezek sárban dagonyázó disznók, és egy igazi férfi nem választ magának asszonyt a trágyából. *rázza meg a fejét, hiszen nem nyerte el a tetszését a Város, nagyon nem.*
~ Talán majd az a Kikötő. Igen... ~ *sok kereskedővel, mágussal, és hasonló szerzettel, ahogy hallotta.*
*Végzett, és már Akheelt sem akarja tovább kínozni.*
- Ha befejeztük, megkezdjük majd a hadijátékokat és gyakorlást. Rég nem küzdöttünk, be fogunk rozsdásodni. Elvárlak majd, Vadak Réme! *borzolja meg a lány haját vizes kézzel, aztán Isurii és Leandana felé fordul.*
~ Ezek meg mit bámulnak?! Biztos megint rajtam köszörülik a nyelvüket, perlekedő asszonyállatok! ~ *puffog magában, persze csak félkomolyan, hiszen pontosan ez a két nőstény (több másik mellett) nem tekinthető sötétnek. Vigyorogva indul meg feléjük, hogy utána járjon a dolognak.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:44:54
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:44:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*Száját szólásra nyitja, de hang nem igen jön ki a torkán. Kicsit megijed ugyanis, hogy Leának tényleg baja van. Ha mondana is valamit, akkor az valami ilyesmi lenne: "hát én nem, de Chiari, Chiari tudja".
Elsöpri a nő göndör, barna haját az útból, hogy alaposan megvizsgálhassa fejét, de nem lát rajta semmi szokatlant. Még kósza tetvek sem menekülnek el ujjai elől.*
-Nem látok semmit.
*Tudatja a vajákossal, aki a következő kérdésével végképp kiakasztja szegény lányt.*
-Hát... hátő. Hát.
*Úgy tűnik beakadt nála valamit, mert csak hápog.*
-Hátde. Hát, de... milyen mérget? Meg mikor és hogyan? Még az a kis kék izé is bontatlanul pihen a kacatok közt.
*Mutogat a sátraik felé.*
-De amúgy...
*Gondolkozik el ő is egy pillanatra és kezeit összefonja maga előtt. Kagan után néz.*
-A bátyám kiváló férfi! De hát ezt eddig is tudtad!
*Vigyorog Leandanára. Vele még ilyet is szokott, bizony! Bár a jelenlegi helyzet tényleg okot ad némi aggodalomra...*
*Száját szólásra nyitja, de hang nem igen jön ki a torkán. Kicsit megijed ugyanis, hogy Leának tényleg baja van. Ha mondana is valamit, akkor az valami ilyesmi lenne: "hát én nem, de Chiari, Chiari tudja".
Elsöpri a nő göndör, barna haját az útból, hogy alaposan megvizsgálhassa fejét, de nem lát rajta semmi szokatlant. Még kósza tetvek sem menekülnek el ujjai elől.*
-Nem látok semmit.
*Tudatja a vajákossal, aki a következő kérdésével végképp kiakasztja szegény lányt.*
-Hát... hátő. Hát.
*Úgy tűnik beakadt nála valamit, mert csak hápog.*
-Hátde. Hát, de... milyen mérget? Meg mikor és hogyan? Még az a kis kék izé is bontatlanul pihen a kacatok közt.
*Mutogat a sátraik felé.*
-De amúgy...
*Gondolkozik el ő is egy pillanatra és kezeit összefonja maga előtt. Kagan után néz.*
-A bátyám kiváló férfi! De hát ezt eddig is tudtad!
*Vigyorog Leandanára. Vele még ilyet is szokott, bizony! Bár a jelenlegi helyzet tényleg okot ad némi aggodalomra...*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:29:55
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:29:55
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*fejét rázza, homlokát ráncolja, fél kezét csípőre teszi, másik kezével meg csak úgy csalapál. Arcán valami fintorféle.*
- Beütheti az ember a fejét annyira, hogy tökéletesen meghülyüljön? És persze úgy, hogy ne is emlékezzen arra amikor beütötte?
*pusztán elméleti kérdés, mert a válasz nyilvánvalóan az, hogy "nem", mondjuk persze beütheti az ember annyira a fejét, hallottak már ilyenről, meg olyanról, hogy utána nem emlékszik semmire, de ennek valami külsérelmi nyoma is kell maradjon. Egy seb. De legalábbis egy púp. Lea most pedig gyors önvizsgálatot végez és megtapogatja a fejét. Mindenhol.*
- Látsz rajtam sebet?
*körbefordul, hogy Isu is megnézhesse. Seb azonban nincsen. Se púp, se semmi. Csak Kagan édes, fokhagyma-feneke.*
- Ugye nem téged kellene kérdezzelek arról, hogy jó formájú-e Kagan hátsója?
*kérdezi a lányt, de persze ő is belátja, hogy Isu nyilván nem nézi bátyját olyan szemmel. Mondjuk beteges is lenne, ha ilyesmit csinálna. Bár az is beteges, hogy egyáltalán Lea ezt csinálja.*
- Az a kereskedő! Mi volt a neve? Egész biztosan beadott nekünk valamit! Valami mérget!!
*fejét rázza, homlokát ráncolja, fél kezét csípőre teszi, másik kezével meg csak úgy csalapál. Arcán valami fintorféle.*
- Beütheti az ember a fejét annyira, hogy tökéletesen meghülyüljön? És persze úgy, hogy ne is emlékezzen arra amikor beütötte?
*pusztán elméleti kérdés, mert a válasz nyilvánvalóan az, hogy "nem", mondjuk persze beütheti az ember annyira a fejét, hallottak már ilyenről, meg olyanról, hogy utána nem emlékszik semmire, de ennek valami külsérelmi nyoma is kell maradjon. Egy seb. De legalábbis egy púp. Lea most pedig gyors önvizsgálatot végez és megtapogatja a fejét. Mindenhol.*
- Látsz rajtam sebet?
*körbefordul, hogy Isu is megnézhesse. Seb azonban nincsen. Se púp, se semmi. Csak Kagan édes, fokhagyma-feneke.*
- Ugye nem téged kellene kérdezzelek arról, hogy jó formájú-e Kagan hátsója?
*kérdezi a lányt, de persze ő is belátja, hogy Isu nyilván nem nézi bátyját olyan szemmel. Mondjuk beteges is lenne, ha ilyesmit csinálna. Bár az is beteges, hogy egyáltalán Lea ezt csinálja.*
- Az a kereskedő! Mi volt a neve? Egész biztosan beadott nekünk valamit! Valami mérget!!
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:23:02
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:23:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar erődépítés//
*Lehet, hogy azért hordja állandóan kibontva rövid haját, hogy pont a szarvszerűen kidudorodó rágóizmait takarja vele. Ki tudja?*
-Memtomm' de másnap már Waldran is vigyorgott mint a tejbetök, nem csak Harath. Akkora baj nem lehetett.
*Nyammog zavartalanul. Annyira azért nem érdekelte a dolog akkor sem, mikor szembesült vele. Nem ő a legmegfelelőbb kerítőnő. Ahhoz túl könnyű megvesztegetni, hogy igazán elszántan próbáljon meg kibogozni egy szálat. Kivéve, ha annak a szálnak a végére valami földöntúli finomságot kötöttek.*
-Höhö. Sömmi.
*Tömi a fejét vigyorogva, de ügyelnie kell arcizmaira, ha nem akarja, hogy szájából kimeneküljön a kaja!*
-Csak jó volt. Ott voltak a fiúk, az erdő, a tábortűz.
*Magyarázza szinte már ábrándos tekintettel. De mielőtt még megvádolhatnák bármivel is, észhez tér és visszaborul rágcsálnivalója fölé.*
-Minek az?!
*Szint ki esik száján a megdöbbent kérdés. Hát nem elég bolond Kagannak Akheel?! Minek tetézni a bajt?*
-A korban te is benne vagy, aztán még sincs asszonyod!
*Vág vissza azonnal.*
~Jó hát ott van Leandana, de az nem olyan!~
*Elmélkedik tovább már csak magában, s inkább kartávolságon kívülre kukacol, mielőtt Kagannál elpattanna a cérna. Nem kellett sokat ütni Akheel egyszerű kis fejét ahhoz, hogy hamar megtanulja: neki az rossz.*
*Lehet, hogy azért hordja állandóan kibontva rövid haját, hogy pont a szarvszerűen kidudorodó rágóizmait takarja vele. Ki tudja?*
-Memtomm' de másnap már Waldran is vigyorgott mint a tejbetök, nem csak Harath. Akkora baj nem lehetett.
*Nyammog zavartalanul. Annyira azért nem érdekelte a dolog akkor sem, mikor szembesült vele. Nem ő a legmegfelelőbb kerítőnő. Ahhoz túl könnyű megvesztegetni, hogy igazán elszántan próbáljon meg kibogozni egy szálat. Kivéve, ha annak a szálnak a végére valami földöntúli finomságot kötöttek.*
-Höhö. Sömmi.
*Tömi a fejét vigyorogva, de ügyelnie kell arcizmaira, ha nem akarja, hogy szájából kimeneküljön a kaja!*
-Csak jó volt. Ott voltak a fiúk, az erdő, a tábortűz.
*Magyarázza szinte már ábrándos tekintettel. De mielőtt még megvádolhatnák bármivel is, észhez tér és visszaborul rágcsálnivalója fölé.*
-Minek az?!
*Szint ki esik száján a megdöbbent kérdés. Hát nem elég bolond Kagannak Akheel?! Minek tetézni a bajt?*
-A korban te is benne vagy, aztán még sincs asszonyod!
*Vág vissza azonnal.*
~Jó hát ott van Leandana, de az nem olyan!~
*Elmélkedik tovább már csak magában, s inkább kartávolságon kívülre kukacol, mielőtt Kagannál elpattanna a cérna. Nem kellett sokat ütni Akheel egyszerű kis fejét ahhoz, hogy hamar megtanulja: neki az rossz.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:22:31
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:22:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar- erődépítés //
* Nem túl beszédes ez a Dharren, de legalább már a nevét tudja, persze a bárd még rajta is túltesz, az meg sem nyikkan az előbbi kis dalocska után, csak kalapálja síri csendben a hegyoldalt, mintha nyelvét vágták volna. Egy néma kobzos, ez lenne ám csak a vicces! Mondjuk hangszert pengetni attól még tudna, szóval mindegy is, az ork fajzat csak bambán megrázza fejét és töri tovább ő is a köveket.
Nem telik bele sok időbe és érkezik az imént emlegetett hóhajú leány, Kagan húga, ha a zöldbőrű jól emlékszik. Kulacsot hoz friss vízzel, mit elébb a Kramlaf nevűnek kínál, aztán a másik ember issza, s végezetül Ugug is sorra kerül; nagy kortyokban nyeli a hűsítő italt, talán pár csepp kusza szakállán landol. Kramlaf nyelve megered egyből a nőstény láttán, teszi neki a szépet, csapja a szelet, pedig hát a lányka elég csenevész fajta, híján van a dagadó kebleknek, meg fognivaló csípőnek.... Furcsa népek ezek, annyi szent.
Kisvártatva jön a gyógyító is, először levessel kínálja őket, kulacsból azt is, mint imént a vizet. Ebből is vedel az ork, az étel kellően ízes, kellemes utóízt hagy szájában, s valamelyest csillapítja éhségét is, bár munka közben egy fél fogára sem elegendő falat, egy fél borjút fel tudna most falni. A krémre persze rá sem hederít, az ilyen kencék maradjanak csak meg az asszonyoknak... *
- Gyógyító, vacsorára lesz-e rendes étek? Valami húsféle? Vagy a szolgáknak marad a víz, meg a leves?
* Rátámaszkodik a kopott csákányra, s otrombán, hangjában némi gúnyos éllel kérdezi az elfet, kellően megnyomva a "szolgáknak" részt. Még mindig nagyon kíváncsi, hogy hogyan is kezelik őket, tán elvégeztetik velük a piszkos munkát, azt kardélen, vagy a levesben végzik ők is, ki tudja.
A fehérhajú kanca megy is, váltja az egyik böhöm nagy óriás; milyen nagy itt a forgalom... Majd Dharren elmagyarázza neki, mi merre hány méter, a bamba csak nem veri péppé a dombot, helyette jobban fognak haladni, legalábbis az ork így számol. Elég is volt ennyi pihenő, böfögve megvakarássza a pocakját, s fél szemmel a gyógyítót lesve munkához lát újra. Bármennyit is élcelődött a hegyesfülű nőstényen, az csak összefércelte oldalát, s egy szemerkényit sem félt tőle, akkor sem, mikor kedvtelésből fenyegette. Ez pedig mind tiszteletreméltó. *
* Nem túl beszédes ez a Dharren, de legalább már a nevét tudja, persze a bárd még rajta is túltesz, az meg sem nyikkan az előbbi kis dalocska után, csak kalapálja síri csendben a hegyoldalt, mintha nyelvét vágták volna. Egy néma kobzos, ez lenne ám csak a vicces! Mondjuk hangszert pengetni attól még tudna, szóval mindegy is, az ork fajzat csak bambán megrázza fejét és töri tovább ő is a köveket.
Nem telik bele sok időbe és érkezik az imént emlegetett hóhajú leány, Kagan húga, ha a zöldbőrű jól emlékszik. Kulacsot hoz friss vízzel, mit elébb a Kramlaf nevűnek kínál, aztán a másik ember issza, s végezetül Ugug is sorra kerül; nagy kortyokban nyeli a hűsítő italt, talán pár csepp kusza szakállán landol. Kramlaf nyelve megered egyből a nőstény láttán, teszi neki a szépet, csapja a szelet, pedig hát a lányka elég csenevész fajta, híján van a dagadó kebleknek, meg fognivaló csípőnek.... Furcsa népek ezek, annyi szent.
Kisvártatva jön a gyógyító is, először levessel kínálja őket, kulacsból azt is, mint imént a vizet. Ebből is vedel az ork, az étel kellően ízes, kellemes utóízt hagy szájában, s valamelyest csillapítja éhségét is, bár munka közben egy fél fogára sem elegendő falat, egy fél borjút fel tudna most falni. A krémre persze rá sem hederít, az ilyen kencék maradjanak csak meg az asszonyoknak... *
- Gyógyító, vacsorára lesz-e rendes étek? Valami húsféle? Vagy a szolgáknak marad a víz, meg a leves?
* Rátámaszkodik a kopott csákányra, s otrombán, hangjában némi gúnyos éllel kérdezi az elfet, kellően megnyomva a "szolgáknak" részt. Még mindig nagyon kíváncsi, hogy hogyan is kezelik őket, tán elvégeztetik velük a piszkos munkát, azt kardélen, vagy a levesben végzik ők is, ki tudja.
A fehérhajú kanca megy is, váltja az egyik böhöm nagy óriás; milyen nagy itt a forgalom... Majd Dharren elmagyarázza neki, mi merre hány méter, a bamba csak nem veri péppé a dombot, helyette jobban fognak haladni, legalábbis az ork így számol. Elég is volt ennyi pihenő, böfögve megvakarássza a pocakját, s fél szemmel a gyógyítót lesve munkához lát újra. Bármennyit is élcelődött a hegyesfülű nőstényen, az csak összefércelte oldalát, s egy szemerkényit sem félt tőle, akkor sem, mikor kedvtelésből fenyegette. Ez pedig mind tiszteletreméltó. *
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:02:32
Üzenet elküldve: 2014-02-27 12:02:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
-Áh, értem!
*Bólint a válaszra. Akkor hát nem bátyja esett kútba, hanem az óriások. Pedig már-már remélte, hogy szeretett testvérét láthatja kicsit bosszankodni, kivételesen nem más, hanem saját ügyetlensége miatt.
Körbejárja a kutat, hogy tényleg megnézze mit hoztak össze, míg ő távol volt. Magában meg is állapítja milyen remek munkát végeztek, de valahogy nem találja a megfelelő szavakat. Bárhogy fogalmazná meg tetszését, az sutának tűnne.*
~Hé, jó a kutad! Ha a Szellemek nem lesznek beszédes kedvükben, kőművesnek elmehettek. Ah!~
*Lea kérdése rázza vissza a valóságba, de csak értetlen pillantásokat kaphat Isutól.*
-Miért, mi a baj?
*Kérdezi óvatosan. Lemaradt a fenékbámulásról. Az elmúlt napokban neki inkább érfelvágós hangulata volt, nem volt kedve bátyja és a vajákos után leskelődni.
Erről azonban eszébe jut Kagannal folytatott korábbi beszélgetésük. Alkalomadtán majd kipletykálja a fejleményeket a Szellemjárónak, de most sokkal érdekesebb az ami a másik nővel történik.
Kékjei kíváncsian csüngnek alakján, próbál rajta valami szokatlant észrevenni, de nem jut előrébb.*
-Áh, értem!
*Bólint a válaszra. Akkor hát nem bátyja esett kútba, hanem az óriások. Pedig már-már remélte, hogy szeretett testvérét láthatja kicsit bosszankodni, kivételesen nem más, hanem saját ügyetlensége miatt.
Körbejárja a kutat, hogy tényleg megnézze mit hoztak össze, míg ő távol volt. Magában meg is állapítja milyen remek munkát végeztek, de valahogy nem találja a megfelelő szavakat. Bárhogy fogalmazná meg tetszését, az sutának tűnne.*
~Hé, jó a kutad! Ha a Szellemek nem lesznek beszédes kedvükben, kőművesnek elmehettek. Ah!~
*Lea kérdése rázza vissza a valóságba, de csak értetlen pillantásokat kaphat Isutól.*
-Miért, mi a baj?
*Kérdezi óvatosan. Lemaradt a fenékbámulásról. Az elmúlt napokban neki inkább érfelvágós hangulata volt, nem volt kedve bátyja és a vajákos után leskelődni.
Erről azonban eszébe jut Kagannal folytatott korábbi beszélgetésük. Alkalomadtán majd kipletykálja a fejleményeket a Szellemjárónak, de most sokkal érdekesebb az ami a másik nővel történik.
Kékjei kíváncsian csüngnek alakján, próbál rajta valami szokatlant észrevenni, de nem jut előrébb.*
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 08:45:00
Üzenet elküldve: 2014-02-27 08:45:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*A kellemes ölelkezős fenékcsipkedés nemsokára abbamarad, no meg aztán lassan sorjáznak vissza a törzstagok is a táborba, illetve valakinek fel is kell húznia ahhoz a forró fürdőhöz a vizet. Ez a valaki - szolga híján - Kagan lesz. Lea a maga részéről kivan, mint a liba, már most érzi a másnapi izomláz előszelét.
Megérkezik Akheel a vadászatból, óbégatva keres valakit. Ez a valaki megint csak Kagan lesz. Kagan a mai napon igazán valakinek érezheti magát úgy tűnik. Lea magára marad Isuval, aki szemlátomást beszédesebb kedvében van, mint előző nap volt. Ez azért jó hír, mert nem tesz jót a sok morcosság, és hiába a sok kence még hamar megráncosodik, Isu pedig szép lány, kár lenne érte.*
- Jaja, Kagan jól mondja a két melák zúgott bele majdnem. Szerencséjük volt, meg nekünk is...
*csizmája orrával megpiszkálja a Kagannal végzett munkájuk gyümölcsét, és titkon arra számít, hogy leomlik menten. De semmi ilyesmi nem történik, aminek azért őszintén örül.
Aztán borostyán szeme odakúszik az éppen odébb vonuló Kagan hátsójára, amire jobbja szinte automatikusan megemelkedik, hogy szépen pofon vágja vele önmagát. Csak úgy kizökkentőleg.*
- Mi van velem?!
*néz Isura, miközben felteszi ezt a költői kérdést, hiszen az sem biztos, hogy a másiknak feltűnt ez a nem túl diszkrét fenék-bámulás, vagy az elmúlt napokban bármelyik másik. Az elmúlt cirka tíz esztendőben sosem érdekelte Kagan hátsója, sőt igazán semmije sem, már a Szertartáson, vagy a szórakozásból együtt töltött éjszakáikon kívül.
Az érdeklődés a sátorban maradt minden egyes alkalommal, csak az utóbbi pár napban gárgyult meg Lea ilyen szempontból. Valószínűleg az agyára mehetett a lovaglás, a vándorlás maga, esetleg ez a sok hülye akik az elmúlt napokban betévedtek a táborukba. Jobban belegondolva ez utóbbi lehet a dolog nyitja, mert azóta kezdődtek ezek a furcsaságok. Valaki megbűvölte ez egészen biztos! Vagy az italába tett valamit.
Valahogy ez jobban foglalkoztatja most, mint az, hogy vizet kéne forralnia. Kerüljön csak elő egy szolga, mindjárt rá fogja testálni ezt a nemes feladatot...*
*A kellemes ölelkezős fenékcsipkedés nemsokára abbamarad, no meg aztán lassan sorjáznak vissza a törzstagok is a táborba, illetve valakinek fel is kell húznia ahhoz a forró fürdőhöz a vizet. Ez a valaki - szolga híján - Kagan lesz. Lea a maga részéről kivan, mint a liba, már most érzi a másnapi izomláz előszelét.
Megérkezik Akheel a vadászatból, óbégatva keres valakit. Ez a valaki megint csak Kagan lesz. Kagan a mai napon igazán valakinek érezheti magát úgy tűnik. Lea magára marad Isuval, aki szemlátomást beszédesebb kedvében van, mint előző nap volt. Ez azért jó hír, mert nem tesz jót a sok morcosság, és hiába a sok kence még hamar megráncosodik, Isu pedig szép lány, kár lenne érte.*
- Jaja, Kagan jól mondja a két melák zúgott bele majdnem. Szerencséjük volt, meg nekünk is...
*csizmája orrával megpiszkálja a Kagannal végzett munkájuk gyümölcsét, és titkon arra számít, hogy leomlik menten. De semmi ilyesmi nem történik, aminek azért őszintén örül.
Aztán borostyán szeme odakúszik az éppen odébb vonuló Kagan hátsójára, amire jobbja szinte automatikusan megemelkedik, hogy szépen pofon vágja vele önmagát. Csak úgy kizökkentőleg.*
- Mi van velem?!
*néz Isura, miközben felteszi ezt a költői kérdést, hiszen az sem biztos, hogy a másiknak feltűnt ez a nem túl diszkrét fenék-bámulás, vagy az elmúlt napokban bármelyik másik. Az elmúlt cirka tíz esztendőben sosem érdekelte Kagan hátsója, sőt igazán semmije sem, már a Szertartáson, vagy a szórakozásból együtt töltött éjszakáikon kívül.
Az érdeklődés a sátorban maradt minden egyes alkalommal, csak az utóbbi pár napban gárgyult meg Lea ilyen szempontból. Valószínűleg az agyára mehetett a lovaglás, a vándorlás maga, esetleg ez a sok hülye akik az elmúlt napokban betévedtek a táborukba. Jobban belegondolva ez utóbbi lehet a dolog nyitja, mert azóta kezdődtek ezek a furcsaságok. Valaki megbűvölte ez egészen biztos! Vagy az italába tett valamit.
Valahogy ez jobban foglalkoztatja most, mint az, hogy vizet kéne forralnia. Kerüljön csak elő egy szolga, mindjárt rá fogja testálni ezt a nemes feladatot...*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-27 00:52:27
Üzenet elküldve: 2014-02-27 00:52:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar-erődépítés //
* Amikor Lyr azt kérdi, hogy mi lehetne veszélyesebb a nimfáknál és a wargoknál, a méregzöld szempár mintha hitetlenkedve meredne a lányra. ~ Agyszívók, kígyódémonok. és élőhalottak. ~ gondol azokra a bestiákra amelyekkel személyes tapasztalata is volt. Másoktól ennél sokkal vadabb történeteket is hallott sárkánygyíkokról és láthatatlan bestiákról. Azonban mégis csak ennyit felel:*
- A tengeri kígyók. Ha megmarnak tizenhét percen belül véged, vihetnek paphoz, vajákoshoz. - * mondja.
A kilapított köteget vádjának a terhét sem viseli sokáig. Ismét csak széttárja a karjait. Megmondta nem favágó. Dőlt amerre dőlt. Legalább sikerült kivágja elsőre. Vissza cibálni a hegyre biztos nem ő fogja. Khm. Legalábbis reméli, hogy nem ő fogja.
A felé repülő kulacsot meglepetten kapja az ujjai közé, de pillanatnyi gondolkozás után azonnal meghúzza, ám arcáról csalódottság tükröződik, mikor a remélt bor helyett csak vizet kortyol. A semminél azért mindenképp jobb a csapkodás után, amibe mélységi létére még ő is belegyöngyözött.*
- Étel a táborban. - * ismétli a lány szavait miközben vissza dobja a kulacsot. Feláll és kirántja a fejszét. Valóban, hogyan tovább? Le kell gallyazni, aztán az óriásokkal felvitetni. Ez lenne a legokosabb. Ha folytatni kell a munkát nekilát legallyazni a törzset. *
* Amikor Lyr azt kérdi, hogy mi lehetne veszélyesebb a nimfáknál és a wargoknál, a méregzöld szempár mintha hitetlenkedve meredne a lányra. ~ Agyszívók, kígyódémonok. és élőhalottak. ~ gondol azokra a bestiákra amelyekkel személyes tapasztalata is volt. Másoktól ennél sokkal vadabb történeteket is hallott sárkánygyíkokról és láthatatlan bestiákról. Azonban mégis csak ennyit felel:*
- A tengeri kígyók. Ha megmarnak tizenhét percen belül véged, vihetnek paphoz, vajákoshoz. - * mondja.
A kilapított köteget vádjának a terhét sem viseli sokáig. Ismét csak széttárja a karjait. Megmondta nem favágó. Dőlt amerre dőlt. Legalább sikerült kivágja elsőre. Vissza cibálni a hegyre biztos nem ő fogja. Khm. Legalábbis reméli, hogy nem ő fogja.
A felé repülő kulacsot meglepetten kapja az ujjai közé, de pillanatnyi gondolkozás után azonnal meghúzza, ám arcáról csalódottság tükröződik, mikor a remélt bor helyett csak vizet kortyol. A semminél azért mindenképp jobb a csapkodás után, amibe mélységi létére még ő is belegyöngyözött.*
- Étel a táborban. - * ismétli a lány szavait miközben vissza dobja a kulacsot. Feláll és kirántja a fejszét. Valóban, hogyan tovább? Le kell gallyazni, aztán az óriásokkal felvitetni. Ez lenne a legokosabb. Ha folytatni kell a munkát nekilát legallyazni a törzset. *
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 23:03:57
Üzenet elküldve: 2014-02-26 23:03:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*Néha azon csodálkozik, miért nincsenek Akheelnek férfiököl méretű pofazacskói és rágóizmai, amennyit csámcsog. A lány legerősebb izma lenne, ha nem lenne vadász, így viszont akad azért rajta máshol is dudor elég. Ha jobban megnézi, mindenhol, ahol kell.*
- Az istenekre. *nézi végig a lány kukacoló produkcióját, fejét rázva. Talán még röhög is egy kicsit csendesen.*
- Harathra? Miért? *húzza össze kissé szemöldökét. Nem jó, ha a törzs két jó harcosa összemarakodik egy küldetésen, aztán meg neki nem is szólnak róla.*
- Hmmm. Mmmm. Titkuk. *rövid másodpercekre felmerül benne, hogy megkéri a lányt, hogy kutassa ki a két törzsfi titkát, de aztán letesz róla. Akheel meg a titkot, ugyan már.*
- Miért, mi volt az első este? *kérdezi kevés érdeklődéssel, miközben végez az első őzzel. Kicsit abbahagyja a munkát és fát dob a központi tűzrakásra, hogy nagyobb fény és meleg legyen a közelükben, aztán folytatja.*
- Meséld csak el, kíváncsi vagyok. A jelentések az ilyen részletekre sosem térnek ki, honnan is tudnám. Én csak szétültem a seggem a nyeregben, mire ideértünk. *dohog, miközben pengéje serényen jár.*
- Eh. Na. Mi lesz! *próbálja lehetőleg egyben lefejteni az őzbundát, hogy később másra is jó legyen, mint hulladéknak.*
- És te? Nem választasz magadnak hímet? A korban benne vagy... *nem folytatja, csak magában: bár elméd és lelked gyermeki. A választ szinte előre tudja, így megkíméli magát a szemforgatástól, és a nevetgéléstől, teljesen komolyan tudja várni a választ.*
*Néha azon csodálkozik, miért nincsenek Akheelnek férfiököl méretű pofazacskói és rágóizmai, amennyit csámcsog. A lány legerősebb izma lenne, ha nem lenne vadász, így viszont akad azért rajta máshol is dudor elég. Ha jobban megnézi, mindenhol, ahol kell.*
- Az istenekre. *nézi végig a lány kukacoló produkcióját, fejét rázva. Talán még röhög is egy kicsit csendesen.*
- Harathra? Miért? *húzza össze kissé szemöldökét. Nem jó, ha a törzs két jó harcosa összemarakodik egy küldetésen, aztán meg neki nem is szólnak róla.*
- Hmmm. Mmmm. Titkuk. *rövid másodpercekre felmerül benne, hogy megkéri a lányt, hogy kutassa ki a két törzsfi titkát, de aztán letesz róla. Akheel meg a titkot, ugyan már.*
- Miért, mi volt az első este? *kérdezi kevés érdeklődéssel, miközben végez az első őzzel. Kicsit abbahagyja a munkát és fát dob a központi tűzrakásra, hogy nagyobb fény és meleg legyen a közelükben, aztán folytatja.*
- Meséld csak el, kíváncsi vagyok. A jelentések az ilyen részletekre sosem térnek ki, honnan is tudnám. Én csak szétültem a seggem a nyeregben, mire ideértünk. *dohog, miközben pengéje serényen jár.*
- Eh. Na. Mi lesz! *próbálja lehetőleg egyben lefejteni az őzbundát, hogy később másra is jó legyen, mint hulladéknak.*
- És te? Nem választasz magadnak hímet? A korban benne vagy... *nem folytatja, csak magában: bár elméd és lelked gyermeki. A választ szinte előre tudja, így megkíméli magát a szemforgatástól, és a nevetgéléstől, teljesen komolyan tudja várni a választ.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:54:40
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:54:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar-erődépítés //
* Duzzogva csapja hátra vörös tincseit, s a másik kettőnek hátat fordítva lát munkához. Nem tudja már mióta időzhetnek itt, de felettébb fárasztó a munka, a férfiak izmai is bedurranhattak már, s most valahogy az idő is melegebb, pedig a nap még nem is kapaszkodott fel teljesen a déli égboltra. A harmadik rőzseköteget kötözgeti már össze, jó vastag faágakkal, hisz nem sajnálja a másik kettőt, akik minden bizonnyal majd a táborba cipelik. A sajátján valamennyivel könnyített, s visszacsúsztatta a levélkést szőrmékkel bevont csizmájába. Rövidke pillanatig de hátrafordul, hogy az obszidiánbőrű férfi arcába nevethessen, ám a vidám mosoly hamar lefagy a szeplős arcról, mikor a sötételf mogorva kifejezéssel válaszol. Összébb kuporodik és csendesen visszafordul a már nagyon unott munkához. A szúrós faforgácsok és kiálló gallyacskák már teljesen felsértették a tenyerét, azonban ő sem akar panaszkodni a másik kettőnek, hiszen nem holmi üvegből fújt porcelánbaba ő, hogy ne lehessen neki férfiasabb munkát adni. Izgalmasabb témára terelődik a szó, mely valóban érdekli a lányt, s felegyenesedik ültében, hogy hátrapillantson.*
- Nem hiszek neked! * Néz kétkedően a férfi szemeibe. Hazugnak tartja, mert nem tudja elképzelni, hogy miféle lények lehetnek veszedelmesebbek egy wargnál.*
- Ugyan mi lehet félelmetesebb ezeknél a lényeknél? * Kíváncsiskodik, s éppen ekkor érkezik meg Azil ki termetét tekintve csak egy óriás lehet, ami nagy segítség nekik a munkában.*
- Üdv Azil. Liry vagyok. * Biccent felé, majd rájött, hogy túl sokat fecserészik, s meg kéne spórolnia, hogy Kell rászóljon, így hát visszagörnyed maga elé. Úgy ül, hogy ne látszódjék vérző bal tenyere, ám annak takargatásáról elfeledkezik, amikor Xyltin szól, hogy dőlni fog a fa. Villámgyorsan pattan fel ültéből, s a másik kettő mellé siet. A vastag törzs elegánsan rádőlt a Liry által összekötött rőzsékre. A lány morcos pillantást vet az elfre.*
- Gratulálok. Akkor most , hogy a földre terítetted gurítsd is odébb! * Mondja csípőre tett kézzel, s megtörli vértől nedves tenyerét egy rongyban. Leül a földre a másik kettővel szemben, s ügyetlenül rácsavargatja a rongyot a kezére.*
- Egy kis pihenőt megérdemlünk, nem? Persze ez rád nem vonatkozik Azil. * Mosolyog fel a magas alakra, majd a táskájában kezd kotorászni. Egy bőrkulacs kerül elő, s azt egy laza íves mozdulattal hajítja oda a sötételfnek.*
- Étel a táborban. De ezzel olthatod szomjad. * Sima víz van benne, ami talán nem a kedvérevaló, de Liry ritkán iszik alkoholt.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.26 22:56:26
* Duzzogva csapja hátra vörös tincseit, s a másik kettőnek hátat fordítva lát munkához. Nem tudja már mióta időzhetnek itt, de felettébb fárasztó a munka, a férfiak izmai is bedurranhattak már, s most valahogy az idő is melegebb, pedig a nap még nem is kapaszkodott fel teljesen a déli égboltra. A harmadik rőzseköteget kötözgeti már össze, jó vastag faágakkal, hisz nem sajnálja a másik kettőt, akik minden bizonnyal majd a táborba cipelik. A sajátján valamennyivel könnyített, s visszacsúsztatta a levélkést szőrmékkel bevont csizmájába. Rövidke pillanatig de hátrafordul, hogy az obszidiánbőrű férfi arcába nevethessen, ám a vidám mosoly hamar lefagy a szeplős arcról, mikor a sötételf mogorva kifejezéssel válaszol. Összébb kuporodik és csendesen visszafordul a már nagyon unott munkához. A szúrós faforgácsok és kiálló gallyacskák már teljesen felsértették a tenyerét, azonban ő sem akar panaszkodni a másik kettőnek, hiszen nem holmi üvegből fújt porcelánbaba ő, hogy ne lehessen neki férfiasabb munkát adni. Izgalmasabb témára terelődik a szó, mely valóban érdekli a lányt, s felegyenesedik ültében, hogy hátrapillantson.*
- Nem hiszek neked! * Néz kétkedően a férfi szemeibe. Hazugnak tartja, mert nem tudja elképzelni, hogy miféle lények lehetnek veszedelmesebbek egy wargnál.*
- Ugyan mi lehet félelmetesebb ezeknél a lényeknél? * Kíváncsiskodik, s éppen ekkor érkezik meg Azil ki termetét tekintve csak egy óriás lehet, ami nagy segítség nekik a munkában.*
- Üdv Azil. Liry vagyok. * Biccent felé, majd rájött, hogy túl sokat fecserészik, s meg kéne spórolnia, hogy Kell rászóljon, így hát visszagörnyed maga elé. Úgy ül, hogy ne látszódjék vérző bal tenyere, ám annak takargatásáról elfeledkezik, amikor Xyltin szól, hogy dőlni fog a fa. Villámgyorsan pattan fel ültéből, s a másik kettő mellé siet. A vastag törzs elegánsan rádőlt a Liry által összekötött rőzsékre. A lány morcos pillantást vet az elfre.*
- Gratulálok. Akkor most , hogy a földre terítetted gurítsd is odébb! * Mondja csípőre tett kézzel, s megtörli vértől nedves tenyerét egy rongyban. Leül a földre a másik kettővel szemben, s ügyetlenül rácsavargatja a rongyot a kezére.*
- Egy kis pihenőt megérdemlünk, nem? Persze ez rád nem vonatkozik Azil. * Mosolyog fel a magas alakra, majd a táskájában kezd kotorászni. Egy bőrkulacs kerül elő, s azt egy laza íves mozdulattal hajítja oda a sötételfnek.*
- Étel a táborban. De ezzel olthatod szomjad. * Sima víz van benne, ami talán nem a kedvérevaló, de Liry ritkán iszik alkoholt.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.26 22:56:26
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:40:43
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:40:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar erődépítés//
*Némileg jobb kedvre derül a nagylelkű felajánlástól, s csak reméli, hogy nem felejti el, mire pecsenye lesz a vadakból. Az édesgyökérért már jobban lelkesedik. Szeret rágcsálni, valamiért kényszert érez magában ő is fogainak koptatására, mint valami pocok. El is kúszik a szekérhez. Illetve elvergődik a földön kukac módjára. Az cseppet sem érdekli, hogy a művelet közben milyen mennyire lesz koszos.*
-Hát én kérdeztem!
*Jelenti ki nyammogás közben.*
-De nem válaszolt rendesen. Szerintem Harathra haragudott meg. Másnap meg már együtt vigyorogtak! Van valami titkuk, érzem!
*Azt nem tudja kinek mi kéne, mert egyáltalán nem jártas a szívügyekben, vagy a kapcsolatok kérdésében. Túl bonyolultak azok neki, túl sok velük a gond. Valahogy mindig elmegy az eszük a szerelmeseknek is és teljesen megőrülnek, meg furcsán viselkednek. Nem is érti mit lehet nyelvvel órákig kutatni a másik szájában?! Szereti ő, ha van odabent valamit, de csak ha már nem izeg-mozog!*
-Hát de én se értem! Nem tetszik nekem az ilyen mikor nem mondják meg mi a bajuk. Na, hát ilyen volt az északi út. Különös, de jó. A legjobb az első este volt.
*Kukacol vissza a vezér mellé.*
*Némileg jobb kedvre derül a nagylelkű felajánlástól, s csak reméli, hogy nem felejti el, mire pecsenye lesz a vadakból. Az édesgyökérért már jobban lelkesedik. Szeret rágcsálni, valamiért kényszert érez magában ő is fogainak koptatására, mint valami pocok. El is kúszik a szekérhez. Illetve elvergődik a földön kukac módjára. Az cseppet sem érdekli, hogy a művelet közben milyen mennyire lesz koszos.*
-Hát én kérdeztem!
*Jelenti ki nyammogás közben.*
-De nem válaszolt rendesen. Szerintem Harathra haragudott meg. Másnap meg már együtt vigyorogtak! Van valami titkuk, érzem!
*Azt nem tudja kinek mi kéne, mert egyáltalán nem jártas a szívügyekben, vagy a kapcsolatok kérdésében. Túl bonyolultak azok neki, túl sok velük a gond. Valahogy mindig elmegy az eszük a szerelmeseknek is és teljesen megőrülnek, meg furcsán viselkednek. Nem is érti mit lehet nyelvvel órákig kutatni a másik szájában?! Szereti ő, ha van odabent valamit, de csak ha már nem izeg-mozog!*
-Hát de én se értem! Nem tetszik nekem az ilyen mikor nem mondják meg mi a bajuk. Na, hát ilyen volt az északi út. Különös, de jó. A legjobb az első este volt.
*Kukacol vissza a vezér mellé.*
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:06:55
Üzenet elküldve: 2014-02-26 22:06:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*Mélyet sóhajt, és újfent felmerül benne a gondolat, hogy időnként talán... túl családiasra vette a figurát.*
~ De máshogy hogy élhettük volna túl? Nem vagyok több ezer harcos szövetségének vezetője, csak egy kis törzsfő, aki ahhoz is fiatal, hogy rendes "atyaként" vezessen. ~ *mereng, topáz sárga ragadozópillantását Akheelre vetve.*
~ Sokszor jó, hogy bátyjuknak éreznek, de... néha úgy nyakonvágnám őket. ~ *Akheelt is, de a többieket is, sokszor. Persze, ő nem lehet irracionális, debilis vagy infantilis; muszáj irányban tartania a törzset.*
- Na. Ügyes voltál, mondom. Tiéd lehet a részem a veséből, pecsenyének. *ajánlja fel, úgy emlékezve, azt szívesen falja befelé a kis vörös. Persze, ha őszinte akar lenni magához, meg kell állapítsa: Akheel szinte mindent megeszik, még a gyökeret is.*
- Van egy kis édesgyökér a szekéren, a ládám mellett. Ha el tudsz kúszni odáig, elrágcsálhatod. *most valahogy kedves hangulatában van, mint mikor ezek az újféle népek akartak csatlakozni. Egyet sem ástak el a homokba.*
- Náh. Jól elhagytátok, nem láttam a kis vakarékot a Város óta. Szerintem megette a vadon - ha az óriásoknak feltűnik, lesz tutulás. *mérgelődik, mert ugyan el tud képzelni jobb társaságot is a félbolond druidánál, de Krumkó és Rolkó kedvelik, boldogok vele, és az pedig fontos törzsi tényező és érdek.*
- Hogy mi baja? *nézz hökkenten a lányra, majd megdörgöli az állát, és elréved a levegőbe. Aztán újra a nőre tekint, alaposan végigméri, majd félszegen elvigyorodik.*
- Hát, biztosan bagzani akart, vagy ilyesmi. Tudom is én, miért nem kérdezted meg tőle? *a kis vörös nem szokott túl elfogódott lenni, ha kérdésekről van szó.*
- Kéne már neki egy feleség, vagy egy állandó ágyas. Nem állapot, hogy csak úgy gyűlnek benne a nedvek, mi meg tele vagyunk rabszolgalányokkal. Jut eszembe... *pillant fel, tekintetével a másik vöröst keresve, aki ma estére ágyasának szán. Esetleg megosztják Leandanával, de azt még meglátja.*
- Na de értelek. *vigyorog, de nem mond többet - Akheel szabad harcos, akárcsak Waldran; ez a kettejük ügye kell hogy legyen, senki másé.*
- Na menj azért a gyökérért, aztán vonszold magad vissza. *azt már hozzászámolta, hogy pár percig csak csámcsogást meg nyeldeklést fog hallgatni, és csak utána beszélgethetnek.*
*Mélyet sóhajt, és újfent felmerül benne a gondolat, hogy időnként talán... túl családiasra vette a figurát.*
~ De máshogy hogy élhettük volna túl? Nem vagyok több ezer harcos szövetségének vezetője, csak egy kis törzsfő, aki ahhoz is fiatal, hogy rendes "atyaként" vezessen. ~ *mereng, topáz sárga ragadozópillantását Akheelre vetve.*
~ Sokszor jó, hogy bátyjuknak éreznek, de... néha úgy nyakonvágnám őket. ~ *Akheelt is, de a többieket is, sokszor. Persze, ő nem lehet irracionális, debilis vagy infantilis; muszáj irányban tartania a törzset.*
- Na. Ügyes voltál, mondom. Tiéd lehet a részem a veséből, pecsenyének. *ajánlja fel, úgy emlékezve, azt szívesen falja befelé a kis vörös. Persze, ha őszinte akar lenni magához, meg kell állapítsa: Akheel szinte mindent megeszik, még a gyökeret is.*
- Van egy kis édesgyökér a szekéren, a ládám mellett. Ha el tudsz kúszni odáig, elrágcsálhatod. *most valahogy kedves hangulatában van, mint mikor ezek az újféle népek akartak csatlakozni. Egyet sem ástak el a homokba.*
- Náh. Jól elhagytátok, nem láttam a kis vakarékot a Város óta. Szerintem megette a vadon - ha az óriásoknak feltűnik, lesz tutulás. *mérgelődik, mert ugyan el tud képzelni jobb társaságot is a félbolond druidánál, de Krumkó és Rolkó kedvelik, boldogok vele, és az pedig fontos törzsi tényező és érdek.*
- Hogy mi baja? *nézz hökkenten a lányra, majd megdörgöli az állát, és elréved a levegőbe. Aztán újra a nőre tekint, alaposan végigméri, majd félszegen elvigyorodik.*
- Hát, biztosan bagzani akart, vagy ilyesmi. Tudom is én, miért nem kérdezted meg tőle? *a kis vörös nem szokott túl elfogódott lenni, ha kérdésekről van szó.*
- Kéne már neki egy feleség, vagy egy állandó ágyas. Nem állapot, hogy csak úgy gyűlnek benne a nedvek, mi meg tele vagyunk rabszolgalányokkal. Jut eszembe... *pillant fel, tekintetével a másik vöröst keresve, aki ma estére ágyasának szán. Esetleg megosztják Leandanával, de azt még meglátja.*
- Na de értelek. *vigyorog, de nem mond többet - Akheel szabad harcos, akárcsak Waldran; ez a kettejük ügye kell hogy legyen, senki másé.*
- Na menj azért a gyökérért, aztán vonszold magad vissza. *azt már hozzászámolta, hogy pár percig csak csámcsogást meg nyeldeklést fog hallgatni, és csak utána beszélgethetnek.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:29:08
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:29:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar erődépítés//
*Akheel egy nagyra nőtt gyerek. És mint ahogy a gyerekek, ő is nagyon tud nyűgösködni, ha erre kellő okot adnak neki. Jobb napjain eszébe sem jut, hogy ilyet is tud, de a mai napja mindennek nevezhető lenne, csak épp jobbnak nem. Éhes és szomjas és fáradt.*
-Höpp!
*Zárja be száját. Még fogai is hangosan belekoccannak a műveletbe.*
-Hagyjál!
*Duzzog. Nincs túl jó kedve, ezt Kagan is láthatja.*
-Menjél te magad utána!
*Dünnyögi és eldől a földön, mint egy zsák krumpli.*
~csak szuszogj, csak szuszogj!~
*Mantrázza lelkesen és valóban: mást se tesz, csak nézelődik és ügyel a ki- és belégzésre.*
-Nem tudom. Megérzés: könnyű volt ezeket elejteni, de ez talán csak a Szellemek ajándéka. Holnap felderítem a környéket, ha kívánod. Ma nem jutottunk messzire és a fél délutánomba telt összetákolni ezt a vackot, hogy haza tudjam vonszolni a zsákmányt.
*Nyafizik. Még hangja is megváltozik. Ha nem lenne annyi "markolni való" sem, mint amennyi van, akkor azt a 10 évet simán letagadhatná.
Az északi út kapcsán sok minden eszébe jut, sok mindenről tudna beszélni Kagannak, de erre a kérdésére aligha tud csuklóból választ adni.*
-Uh.
*Szusszant nagyot és átfordul hátára. Mintha attól jobban menne a gondolkodás, ha nem látja a vezér alakját.*
-Mi számít jó vezetésnek? Nem volt semmi különös. Megbeszéltük a dolgokat. Harath akart bemenni a pihenőbe szétnézni, Ricket néha elhagytuk. *vallja be, de hát ez néha előfordul a legjobbakkal is* - Jó volt egyébként. Nyugalmas utunk volt.
*Egy kis gondolkozás után folytatja azért, mert van ám itt mondanivaló.*
-Waldran végig piszkált, amiért gyökéren csámcsogtam. Meg majdnem lepisilt egyszer! Hazafelé versenyeztünk, azt hiszem én nyertem. Amúgy figyelj már Kagan! Waldrannak mi baja van? Mikor elindultunk olyan volt mint egy pokróc. Aztán megenyhült az este, de úgy néz néha engem is, mintha most látna először!
*Magyarázza egyre inkább belelovalva magát a történetbe.*
*Akheel egy nagyra nőtt gyerek. És mint ahogy a gyerekek, ő is nagyon tud nyűgösködni, ha erre kellő okot adnak neki. Jobb napjain eszébe sem jut, hogy ilyet is tud, de a mai napja mindennek nevezhető lenne, csak épp jobbnak nem. Éhes és szomjas és fáradt.*
-Höpp!
*Zárja be száját. Még fogai is hangosan belekoccannak a műveletbe.*
-Hagyjál!
*Duzzog. Nincs túl jó kedve, ezt Kagan is láthatja.*
-Menjél te magad utána!
*Dünnyögi és eldől a földön, mint egy zsák krumpli.*
~csak szuszogj, csak szuszogj!~
*Mantrázza lelkesen és valóban: mást se tesz, csak nézelődik és ügyel a ki- és belégzésre.*
-Nem tudom. Megérzés: könnyű volt ezeket elejteni, de ez talán csak a Szellemek ajándéka. Holnap felderítem a környéket, ha kívánod. Ma nem jutottunk messzire és a fél délutánomba telt összetákolni ezt a vackot, hogy haza tudjam vonszolni a zsákmányt.
*Nyafizik. Még hangja is megváltozik. Ha nem lenne annyi "markolni való" sem, mint amennyi van, akkor azt a 10 évet simán letagadhatná.
Az északi út kapcsán sok minden eszébe jut, sok mindenről tudna beszélni Kagannak, de erre a kérdésére aligha tud csuklóból választ adni.*
-Uh.
*Szusszant nagyot és átfordul hátára. Mintha attól jobban menne a gondolkodás, ha nem látja a vezér alakját.*
-Mi számít jó vezetésnek? Nem volt semmi különös. Megbeszéltük a dolgokat. Harath akart bemenni a pihenőbe szétnézni, Ricket néha elhagytuk. *vallja be, de hát ez néha előfordul a legjobbakkal is* - Jó volt egyébként. Nyugalmas utunk volt.
*Egy kis gondolkozás után folytatja azért, mert van ám itt mondanivaló.*
-Waldran végig piszkált, amiért gyökéren csámcsogtam. Meg majdnem lepisilt egyszer! Hazafelé versenyeztünk, azt hiszem én nyertem. Amúgy figyelj már Kagan! Waldrannak mi baja van? Mikor elindultunk olyan volt mint egy pokróc. Aztán megenyhült az este, de úgy néz néha engem is, mintha most látna először!
*Magyarázza egyre inkább belelovalva magát a történetbe.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:14:32
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:14:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*Furcsa lány ez az Akheel. A mindennapokban egy léha, jóindulatú, elsőre talán ütődöttnek tűnő nőkezdemény, akinek a figyelmét egy pillangóval vagy egy disznóviccel simán el lehet terelni. Aztán bekattan nála valami, és olyan lesz, mint a régi dalok medvebőrbe bújt vad tombolói.*
- Csukd be a szád, répafej, mert beleköltözik egy griff! *nevet fel, ahogy Akheel hápogását látja. Valami rémlik neki, hogy mintha több embert küldött volna vadászni, de aztán nem kérdez rá - biztosan különváltak, vagy ilyesmi. Majd befutnak a többiek is, idővel.*
- Nem-e? Szötyis, vagy mi van? *rábandzsít a remegő kezekre, majd teátrálisan felsóhajt.*
- Najó. Akkor... izé. Fújj egyet, aztán emeld meg magad és iramodj Chiariék után. Nehogy már csak a férfiak között forgolódjanak! *persze nem sürgős, mert az első lépéseket még ő is megcsinálja. Az ő tenyere is fáj, ezért pihenteti kicsit, amíg ő is iszik egy kortyot.*
- Errmm. Jóféle, de hamarosan elfogy. Hrothgarék is visszaérhetnének már. *mogorváskodik, aztán eszébe jut, hogy nem kapott választ.*
- Na de szóval, valami megérzés? Lesz itt elég vad? *mert a kérdéseire választ szeret kapni.*
*Akheel egyike azon kölyköknek, akik a Szakadáskor csapódtak a törzshöz. Kagan már alig emlékszik, kik voltak a szülei - mert bár minden harcosra emlékszik, ki vérét és életét adta a törzsért, a családi kapcsolataik felvigyázása már meghaladta erejét.*
- Milyen volt az északi út? Waldran jól vezetett titeket? *a kis vöröst még nem kérdezte meg, és igazán kíváncsi a lány véleményére is.*
*Furcsa lány ez az Akheel. A mindennapokban egy léha, jóindulatú, elsőre talán ütődöttnek tűnő nőkezdemény, akinek a figyelmét egy pillangóval vagy egy disznóviccel simán el lehet terelni. Aztán bekattan nála valami, és olyan lesz, mint a régi dalok medvebőrbe bújt vad tombolói.*
- Csukd be a szád, répafej, mert beleköltözik egy griff! *nevet fel, ahogy Akheel hápogását látja. Valami rémlik neki, hogy mintha több embert küldött volna vadászni, de aztán nem kérdez rá - biztosan különváltak, vagy ilyesmi. Majd befutnak a többiek is, idővel.*
- Nem-e? Szötyis, vagy mi van? *rábandzsít a remegő kezekre, majd teátrálisan felsóhajt.*
- Najó. Akkor... izé. Fújj egyet, aztán emeld meg magad és iramodj Chiariék után. Nehogy már csak a férfiak között forgolódjanak! *persze nem sürgős, mert az első lépéseket még ő is megcsinálja. Az ő tenyere is fáj, ezért pihenteti kicsit, amíg ő is iszik egy kortyot.*
- Errmm. Jóféle, de hamarosan elfogy. Hrothgarék is visszaérhetnének már. *mogorváskodik, aztán eszébe jut, hogy nem kapott választ.*
- Na de szóval, valami megérzés? Lesz itt elég vad? *mert a kérdéseire választ szeret kapni.*
*Akheel egyike azon kölyköknek, akik a Szakadáskor csapódtak a törzshöz. Kagan már alig emlékszik, kik voltak a szülei - mert bár minden harcosra emlékszik, ki vérét és életét adta a törzsért, a családi kapcsolataik felvigyázása már meghaladta erejét.*
- Milyen volt az északi út? Waldran jól vezetett titeket? *a kis vöröst még nem kérdezte meg, és igazán kíváncsi a lány véleményére is.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:00:17
Üzenet elküldve: 2014-02-26 21:00:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar erődépítés//
*Mivel elég hamar lemorrantják, hogy ne bömböljön, s a parancs egyenesen a vezértől jön: felhagy a kiabálással. Kicsit meglepődik azon, hogy Kagan jön elébe, de nem fűz megjegyzéseket a dologhoz. Az biztos, hogy ő nem fog szerencsétlenkedni a vadakkal. Elég volt neki mára.
Száját eltátja és némán hápog a kérdésre. Mi az, hogy hol a többi?! Alig bírta a három vadat egymaga hazacibálni!
A kulacsot lelkesen fogadja, de az erjesztett, kesernyés lé nem nyeri el tetszését. Hamar visszakerül a tömlő Kaganhoz.*
-Én aztán nem!
*Jelenti ki határozottan és ledobja hátáról a tákolmányt, majd tüntetőlegesen lerogy a földre. Majd megrángatja az asszonynépet a vezér, ha dolga van velük, de Akheel nem sorolja magát közéjük, így nem is végzi az ő munkájuk. Van itt a dologra elég cseléd!*
-Remeg kezem lábam!
*Nyújtja ki maga elé karjait, s tényleg! Meg-meg remegnek izmai a korábbi erőfeszítéstől.*
*Mivel elég hamar lemorrantják, hogy ne bömböljön, s a parancs egyenesen a vezértől jön: felhagy a kiabálással. Kicsit meglepődik azon, hogy Kagan jön elébe, de nem fűz megjegyzéseket a dologhoz. Az biztos, hogy ő nem fog szerencsétlenkedni a vadakkal. Elég volt neki mára.
Száját eltátja és némán hápog a kérdésre. Mi az, hogy hol a többi?! Alig bírta a három vadat egymaga hazacibálni!
A kulacsot lelkesen fogadja, de az erjesztett, kesernyés lé nem nyeri el tetszését. Hamar visszakerül a tömlő Kaganhoz.*
-Én aztán nem!
*Jelenti ki határozottan és ledobja hátáról a tákolmányt, majd tüntetőlegesen lerogy a földre. Majd megrángatja az asszonynépet a vezér, ha dolga van velük, de Akheel nem sorolja magát közéjük, így nem is végzi az ő munkájuk. Van itt a dologra elég cseléd!*
-Remeg kezem lábam!
*Nyújtja ki maga elé karjait, s tényleg! Meg-meg remegnek izmai a korábbi erőfeszítéstől.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:57:18
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:57:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
*Mire végeznek, a csapat néhány tagja visszaszivárog a központi táborba. Akheel is, sikeres vadászata eredményével.*
- Van tó is. Alul! *mutat a kútba.*
- Csak sötét van és nincs levegő, de tó, az van. Halacska meg a folyóban van, az új óriás, Azil majd fog nekünk sok halat! *nyugtatja meg Krumkót, ha tudja.*
*A ló láthatóan jobban érzi magát a kiadós itatás után, és a többiek is erősen szimatolnak, de Kagan könyörtelen, és nem kockáztat több hátast.*
- Azt mondod? *mosolyog, jól megszorongatva ölelésében a Szellemjárót - nem ritka közöttük az ilyesmi, pedig sem régi szokás szerint, sem az új vallások alapján nem tekinthetőek egy párnak. Elengedi a nőt, megdörgöli megcsipkedett seggét, aztán körbenéz, lát e valahol rabszolgát. Ám a törzs jelentős része ki van vezényelve más dolgokat gyűjteni.*
- Magad uram, ha szolgád nincs! *kacsint, és megkezdi a nehéz és kimerítő munkát, hogy kellő mennyiségű vizet húzzon a mély kútból.*
- Ne bömbölj! *üvölt vissza Akheelnek, aki a törzstagokat kajtatja, mindhiába. Nincsenek most itt, bár... az említetteknek valahol itt kellene lenniük.*
*Isurii csatlakozásával felszabadul némi munkaerő.*
- Sikerült biza! A srácok kiásták, én megnéztem és Leával kiköveztük. Nyugodtan legyél büszke a bátyádra! *dülleszti a mellét, igazolva, milyen sokoldalúan tehetséges vezér is ő.*
- A kútba meg a két melák akart beleesni, ugyanis...hát ismered őket. Böték. No de fátylat rá, megúszták. *hümmög, felmérve a feladatokat.*
- Isu, segíts Leának felforralni a vizet az esti fürdőhöz, én addig...megnézem, mit bömböl ez a kis kecskebéka... *rövid időre ott is hagyja a két nőt, foglalatoskodjanak csak a dolgukkal.*
- Na. Itt vagyok... *morran rá Akheelra, aztán mellé lépve elégedetten biccent, és összeborzolja a lány haját.*
- Ügyes munka. Hol a többi? *érdeklődik, mert legalább két szarvasra vagy őzre számított, esetleg vadkanra. Ekkor veszi észre, hogy van ott több is, csak eltakarta előle a hám meg a sátor.*
- Áhá. Remek... gyere, eresszük vérüket, mielőtt teljesen megalvad, és tönkreteszi a húst. Tudom, utálod, de Chiariék most másfelé vannak. *Hajol le, hogy éles pengével nekiálljon feldolgozni az őzet.*
*Felpillant, és csak most látja, hogy Akheel eléggé kitikkadt.*
- Mi van, elfáradtál?! Nesze, igyál egy kortyot. *kulacs röppen, benne erjesztett nedű, nem túl erős. Nem legyalulni, felpörgetni hivatott a fogyasztót.*
- Nana, maradjon! Ide vele... munkára! *szól a rendelkezés.*
- Mit gondolsz, milyen a vadállomány? Eltart minket, mikor nem lehet halászni és fosztogatni?
*Mire végeznek, a csapat néhány tagja visszaszivárog a központi táborba. Akheel is, sikeres vadászata eredményével.*
- Van tó is. Alul! *mutat a kútba.*
- Csak sötét van és nincs levegő, de tó, az van. Halacska meg a folyóban van, az új óriás, Azil majd fog nekünk sok halat! *nyugtatja meg Krumkót, ha tudja.*
*A ló láthatóan jobban érzi magát a kiadós itatás után, és a többiek is erősen szimatolnak, de Kagan könyörtelen, és nem kockáztat több hátast.*
- Azt mondod? *mosolyog, jól megszorongatva ölelésében a Szellemjárót - nem ritka közöttük az ilyesmi, pedig sem régi szokás szerint, sem az új vallások alapján nem tekinthetőek egy párnak. Elengedi a nőt, megdörgöli megcsipkedett seggét, aztán körbenéz, lát e valahol rabszolgát. Ám a törzs jelentős része ki van vezényelve más dolgokat gyűjteni.*
- Magad uram, ha szolgád nincs! *kacsint, és megkezdi a nehéz és kimerítő munkát, hogy kellő mennyiségű vizet húzzon a mély kútból.*
- Ne bömbölj! *üvölt vissza Akheelnek, aki a törzstagokat kajtatja, mindhiába. Nincsenek most itt, bár... az említetteknek valahol itt kellene lenniük.*
*Isurii csatlakozásával felszabadul némi munkaerő.*
- Sikerült biza! A srácok kiásták, én megnéztem és Leával kiköveztük. Nyugodtan legyél büszke a bátyádra! *dülleszti a mellét, igazolva, milyen sokoldalúan tehetséges vezér is ő.*
- A kútba meg a két melák akart beleesni, ugyanis...hát ismered őket. Böték. No de fátylat rá, megúszták. *hümmög, felmérve a feladatokat.*
- Isu, segíts Leának felforralni a vizet az esti fürdőhöz, én addig...megnézem, mit bömböl ez a kis kecskebéka... *rövid időre ott is hagyja a két nőt, foglalatoskodjanak csak a dolgukkal.*
- Na. Itt vagyok... *morran rá Akheelra, aztán mellé lépve elégedetten biccent, és összeborzolja a lány haját.*
- Ügyes munka. Hol a többi? *érdeklődik, mert legalább két szarvasra vagy őzre számított, esetleg vadkanra. Ekkor veszi észre, hogy van ott több is, csak eltakarta előle a hám meg a sátor.*
- Áhá. Remek... gyere, eresszük vérüket, mielőtt teljesen megalvad, és tönkreteszi a húst. Tudom, utálod, de Chiariék most másfelé vannak. *Hajol le, hogy éles pengével nekiálljon feldolgozni az őzet.*
*Felpillant, és csak most látja, hogy Akheel eléggé kitikkadt.*
- Mi van, elfáradtál?! Nesze, igyál egy kortyot. *kulacs röppen, benne erjesztett nedű, nem túl erős. Nem legyalulni, felpörgetni hivatott a fogyasztót.*
- Nana, maradjon! Ide vele... munkára! *szól a rendelkezés.*
- Mit gondolsz, milyen a vadállomány? Eltart minket, mikor nem lehet halászni és fosztogatni?
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:54:20
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:54:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar-erődépítés //
* A fejsze időközben feltöri fekete tenyerét, de vinnyogás helyett összeszorított fogakkal aprít. Erre csupán az a gondolat készteti, hogyha itt felsül akkor még valami ennél is alantasabb munkára fogják be.
Mikor a fejszéje beragad, a lány kuncogására mogorva arckifejezéssel válaszol, ekkor kapja Kelltől a váratlan fadarabot, ami jól megüti mellkasát. Ha kissé feljebb találta volna ajkaiból most vér patakzana, de szerencsére de így alakul. Mellkasát dörzsölgetve odébb lép Kell felszólítására és csípőre tett kézzel figyeli, ahogy a férfi kirángatja a fejszét a fából. A bőre alatt az izmok mintha acélsodronyként dagadnának, majd a vas egy hangos reccsenéssel kiszabadul a fa testéből, majd elédobja a földre, s visszamegy saját dolgára. Xiltyn nem rebeg köszönetet; Felveszi a fejszét és folytatja a munkát.
Lyr kijelentésére nem reagál, de amikor a lány hátat fordít nekik, és tovább dolgozik, a kormos ajkait nyalogatva pillog a hátsó fertálya felé. Hiába öreg mint a föld, a régi időkben nem vetette meg az asszonyok társaságát, s mint magasabb körökben mozgó rengeteggel volt dolga. És a felszíniek voltak a kedvencei. Az emberek és az elfek asszonyai, sokkal odaadóbbnak és kedvesebbnek bizonyultak a hálókamrában mint a mélységi nősténynek, de persze a felesége, akitől az utódai születtek sötételf volt. Mellette pedig ugyanúgy tartott tejbőrű ágymelegítőket.
Gondolataiból Kell szavai rázzák fel, amivel a nimfákat méltatja. Xiltyn tehetetlenül is jóízű kacajra fakad, addig is szüneteltetve a munkát.*
- Sok mindennel találkoztam már életembe, nimfáknál és wargoknál sokkal veszedelmesebb teremtményekkel is, de az erdő vadait sohasem ismertem igazán. - * vallja meg a többieknek félhangosan a fejszék csattogásán keresztül.
Időközben a szőke elf nő hoz nekik még egy favágót, aki be is mutatkozik. ~ Azil ~ raktározza el az újabb nevet, s biccent az új felé. *
- Xiltyn. - * vakkant a fickó felé, majd tekintete újra a célterületre szegeződik (ezúttal nem Lyr hátsójára hanem a fára) és mivel még mindig nem sikerült kivágnia, türelmét vesztve kezdi el csapkodni.
Már csak egy kis csonk van, hogy kidőljön a tölgy ám az utolsó csapások előtt Kellhez fordul.*
- Fogalmam sincs merre fog ez dőlni, de vigyázat! - * rikkantja és jól odasóz még hármat.
A tölgy fura hangokat hallat minta egyszerre nyögnek és recsegve szellentene majd elkezd dőlni először lassan, aztán megindul és ágaival magával ragad néhány kisebb fát is. Ha mindenki szerencsés, senkit sem vágott agyon. Xiltyn büszkén fellép a törzsre és a diadalmasan a magasba löki fejszéjét. *
- Tiszteltem jelélül földre is küldtem. - * kacag rekedtesen, aztán az oldalán fekvő fába vágja a fejszéjét ő meg mellé ül. * - Harapnék valamit. Lehetséges? - * kérdi a főnöktől majd felhólyagosodott tenyereibe köp és összedörgöli őket. *
* A fejsze időközben feltöri fekete tenyerét, de vinnyogás helyett összeszorított fogakkal aprít. Erre csupán az a gondolat készteti, hogyha itt felsül akkor még valami ennél is alantasabb munkára fogják be.
Mikor a fejszéje beragad, a lány kuncogására mogorva arckifejezéssel válaszol, ekkor kapja Kelltől a váratlan fadarabot, ami jól megüti mellkasát. Ha kissé feljebb találta volna ajkaiból most vér patakzana, de szerencsére de így alakul. Mellkasát dörzsölgetve odébb lép Kell felszólítására és csípőre tett kézzel figyeli, ahogy a férfi kirángatja a fejszét a fából. A bőre alatt az izmok mintha acélsodronyként dagadnának, majd a vas egy hangos reccsenéssel kiszabadul a fa testéből, majd elédobja a földre, s visszamegy saját dolgára. Xiltyn nem rebeg köszönetet; Felveszi a fejszét és folytatja a munkát.
Lyr kijelentésére nem reagál, de amikor a lány hátat fordít nekik, és tovább dolgozik, a kormos ajkait nyalogatva pillog a hátsó fertálya felé. Hiába öreg mint a föld, a régi időkben nem vetette meg az asszonyok társaságát, s mint magasabb körökben mozgó rengeteggel volt dolga. És a felszíniek voltak a kedvencei. Az emberek és az elfek asszonyai, sokkal odaadóbbnak és kedvesebbnek bizonyultak a hálókamrában mint a mélységi nősténynek, de persze a felesége, akitől az utódai születtek sötételf volt. Mellette pedig ugyanúgy tartott tejbőrű ágymelegítőket.
Gondolataiból Kell szavai rázzák fel, amivel a nimfákat méltatja. Xiltyn tehetetlenül is jóízű kacajra fakad, addig is szüneteltetve a munkát.*
- Sok mindennel találkoztam már életembe, nimfáknál és wargoknál sokkal veszedelmesebb teremtményekkel is, de az erdő vadait sohasem ismertem igazán. - * vallja meg a többieknek félhangosan a fejszék csattogásán keresztül.
Időközben a szőke elf nő hoz nekik még egy favágót, aki be is mutatkozik. ~ Azil ~ raktározza el az újabb nevet, s biccent az új felé. *
- Xiltyn. - * vakkant a fickó felé, majd tekintete újra a célterületre szegeződik (ezúttal nem Lyr hátsójára hanem a fára) és mivel még mindig nem sikerült kivágnia, türelmét vesztve kezdi el csapkodni.
Már csak egy kis csonk van, hogy kidőljön a tölgy ám az utolsó csapások előtt Kellhez fordul.*
- Fogalmam sincs merre fog ez dőlni, de vigyázat! - * rikkantja és jól odasóz még hármat.
A tölgy fura hangokat hallat minta egyszerre nyögnek és recsegve szellentene majd elkezd dőlni először lassan, aztán megindul és ágaival magával ragad néhány kisebb fát is. Ha mindenki szerencsés, senkit sem vágott agyon. Xiltyn büszkén fellép a törzsre és a diadalmasan a magasba löki fejszéjét. *
- Tiszteltem jelélül földre is küldtem. - * kacag rekedtesen, aztán az oldalán fekvő fába vágja a fejszéjét ő meg mellé ül. * - Harapnék valamit. Lehetséges? - * kérdi a főnöktől majd felhólyagosodott tenyereibe köp és összedörgöli őket. *
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:10:28
Üzenet elküldve: 2014-02-26 20:10:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar erődépítés//
//Kőfejtés//
*Már visszafelé indul, mikor belefut az óriásokba. Ha akarná se tudná őket elkerülni két okból sem: egy, mert olyan nagyok; kettő, mert Rolko olyan hangos.*
- Mi-ki esett kútba?
*Ráncolja össze szürke szemöldökeit. Annyira nagyon nem ijedt meg, mert ha komoly baj lenne nem így adná elő mondandóját a böszme nagy óriás sem.*
-Áh, szóval sikerült megtalálni a kutat?!
*Kérdezi türelmesen és szívesen végigvárja mit szeretne neki mondani Rolko.*
-Ebbe még van víz.
*Hagyja ott nála a kulacsot, amit a kőtörőknek hozott fel. Pár korty még akad az alján.*
-De most már tényleg megyek. Megnézem magamnak azt a híres neves kutat!
*Mosolyog az óriásokra és meg sem áll már a táborig.
//idővel//
*Ahogy hallja visszatértek a vadászok is, de vele nem lennének kisegítve. Inkább úgy dönt, hogy tényleg megkeresi a kutat. Mellette Kagant és Leandanát is megtalálja.*
-Hát sikerült összehoznia a fiúknak! Ezért volt olyan lelkes Rolko. Találkoztam vele visszafelé jövet. Ment követ törni. De mi esett bele a kútba?
*Kíváncsiskodik főleg Leandanánál.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.26 20:10:51
//Kőfejtés//
*Már visszafelé indul, mikor belefut az óriásokba. Ha akarná se tudná őket elkerülni két okból sem: egy, mert olyan nagyok; kettő, mert Rolko olyan hangos.*
- Mi-ki esett kútba?
*Ráncolja össze szürke szemöldökeit. Annyira nagyon nem ijedt meg, mert ha komoly baj lenne nem így adná elő mondandóját a böszme nagy óriás sem.*
-Áh, szóval sikerült megtalálni a kutat?!
*Kérdezi türelmesen és szívesen végigvárja mit szeretne neki mondani Rolko.*
-Ebbe még van víz.
*Hagyja ott nála a kulacsot, amit a kőtörőknek hozott fel. Pár korty még akad az alján.*
-De most már tényleg megyek. Megnézem magamnak azt a híres neves kutat!
*Mosolyog az óriásokra és meg sem áll már a táborig.
//idővel//
*Ahogy hallja visszatértek a vadászok is, de vele nem lennének kisegítve. Inkább úgy dönt, hogy tényleg megkeresi a kutat. Mellette Kagant és Leandanát is megtalálja.*
-Hát sikerült összehoznia a fiúknak! Ezért volt olyan lelkes Rolko. Találkoztam vele visszafelé jövet. Ment követ törni. De mi esett bele a kútba?
*Kíváncsiskodik főleg Leandanánál.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.26 20:10:51
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-02-26 19:46:22
Üzenet elküldve: 2014-02-26 19:46:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar erődépítés - vadászatból vissza//
*Elég sokáig tanakodott azon, miként cibálja haza a három vadat és elég sokáig tartott az is, mire összeeszkábált egy olyan szerkezetet, amihez hozzá tudta kötni úgy a zsákmányt, hogy aztán másik végét meg vállaira vetve, mintegy hámot, hazahúzza.
Az igásló, vagy éppen ökör szerep annyira azért nem tetszik neki, hogy ennek még örüljön is, így meglehetősen morcosan, kimerülten, éhesen és szomjasan esik vissza a táborba.*
-Chiari!
*Üvölti el magát nyűgösen. Nem éppen egy konyhatündér, de nagyobb baj, hogy alig áll a lábán.*
-Hol a fenébe vannak most az asszonyok?!
*Természetesen ő nem tartozik az asszonyok közé, ő vadász. Elejtette, hazahozta, a megfőzte rész viszont kimarad a szerepköréből.*
-Valaki!!!
*Kiabál tovább és egészen addig fogja ezt a nagyszerű tevékenységét végezni, míg át nem veszi tőle valaki a két őzt és az egy bakot.*
*Elég sokáig tanakodott azon, miként cibálja haza a három vadat és elég sokáig tartott az is, mire összeeszkábált egy olyan szerkezetet, amihez hozzá tudta kötni úgy a zsákmányt, hogy aztán másik végét meg vállaira vetve, mintegy hámot, hazahúzza.
Az igásló, vagy éppen ökör szerep annyira azért nem tetszik neki, hogy ennek még örüljön is, így meglehetősen morcosan, kimerülten, éhesen és szomjasan esik vissza a táborba.*
-Chiari!
*Üvölti el magát nyűgösen. Nem éppen egy konyhatündér, de nagyobb baj, hogy alig áll a lábán.*
-Hol a fenébe vannak most az asszonyok?!
*Természetesen ő nem tartozik az asszonyok közé, ő vadász. Elejtette, hazahozta, a megfőzte rész viszont kimarad a szerepköréből.*
-Valaki!!!
*Kiabál tovább és egészen addig fogja ezt a nagyszerű tevékenységét végezni, míg át nem veszi tőle valaki a két őzt és az egy bakot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143