Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 116 (2301. - 2320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2320. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 23:12:17
Üzenet elküldve: 2014-06-22 23:12:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Hrallh felé//
*A tábor békés, bár a gyógyító sátor környékén úgy tűnik, nagy a nyüzsi. Néhányan a tűz körül, páran az Istállónál vannak, de egyébként csendes minden.*
~ Talán itt lenne az ideje, hogy megnézzem a kincset. ~ *csak így, kicsi kával. Kagan rendkívüli módon szereti a gazdagságot és a jólétet a törpékkel és némely barbár vezérekkel ellentétben az arany neki csak eszköz, ahogy minden más is. Fogja hát magát, és komótos léptekkel felfelé indul, a Nagycsarnok irányába, ahol a Thargodarok javaikat őrzik.*
//Hrallh//
*Ahogy felér, fogja magát és végigjárja a Hrallht. Nincs most fenn más, csak Brennus, aki őrködik, és ez így van jól. A kincsbámuláshoz nem kell nézőközönség.*
*A "kincstár", vagyis egy vasalt ajtajú, közepes méretű szoba a hegy aljzatába vágva-faragva (egyelőre alig 4x4 méter, hiszen sem lehetőségük, sem idejük nem volt nagyobbat készíteni) csak egy lefelé nyíló csapóajtón át érhető el.*
~ Nincs kincstárnok. Nagyapámnak volt. Nekem is kell. ~ *mert ez így dukál. Ugyan Kagan jobban ért a számokhoz, a rováshoz és a rúnákhoz, mint a városi értelemben vett betűvetéshez és hasonlókhoz, de azért ezen a téren is van még mit fejlődnie.*
- Lássuk. *az 500 aranyat megtarthatták az ötösfogat harcosai, de a nagyjából 80 idegen érme itt hever előtte. Egyik-másik ismerősnek tűnik, de semmi több; sem értékét, sem származási helyét nem tudja megállapítani.*
*A csontgyűrűk és a törpe amulettek itt hevernek szép sorban, mint ahogy 5 gyűrű is. A hatodikat az ujján csillantja a fény, de arról már tudja, hogy hamis, a maradék 3 arany, 1 ezüstékszer sem tűnik kevésbé eredetinek, mint ami rajta van. Ehhez is szakember kellene.*
- Na. *a gyöngy nyakék, ami az a három aranylánc között hever, egy időre leköti figyelmét, Isuriira gondol közben, hogy húgának milyen jól állna egy ilyen csecsebecse. Az öt ezüst karperecet csak áttúrja, nem foglalkozik velük: törpéknek, "kivagyi" harcosoknak való ez. Ellenben a széles, harci rúnákkal díszített karperecet magára csatolja fel, és kedvtelve nézegeti - ez már igen!*
*Sokkal kevésbé tetszenek neki a fülbevalók: 2 pár arany, az egyik értékesnek tűnő, hüvelyknyi zöld kővel, három pár ezüst, kis kék kövekkel. Sőt, van itt még 3 félpár, amivel majd valamit díszíteni fognak, másra nem jó.*
- Tigrisszemes. Kár, hogy nincs meg a párja. *dörmögi, az egyiket kezébe véve.*
*A széles, arany vagy aranyozott övről egyből Leandana képe villan fel előtte, jól állna a Szellemjárónak, emelné tekintélyét. Akárcsak a gyöngyös hajtűk; bár, hogy meg tudnának e birkózni a nő lobboncával, kétséges.
- Hajcsat. Heh. *bizony, ezüst berakással, továbbá egy arany kígyót formázó fejdísz. A kígyónak smaragd szemei vannak, és meglehetősen baljós ábrázata.*
~ Ez a Domonas igencsak odáig volt a kígyókért. Talán a Kígyóisten papja volt? Pfej. ~ *nem kár, hogy megölték, egyáltalán.*
*A soron következő tétel négy amulett és két medál. Kagan nemigazán piszkálja őket, hátha mágikusak vagy átkozottak; inkább a gyémánt brosst veszi kézbe. Végül ezt is elteszi, és megnézi, mi van még.*
- Chhh.... *egy nőknek vagy ifjú uracsoknak való, egyenes pengéjű, hosszú tőr, ami inkább dísz, mint fegyver. A hat dobótőr már valamivel jobb, ezeket el is teszi, saját fegyverövébe dugdozva őket, a kesztyűt, melyet acélkorongocskákkal vertek ki, egyelőre itt hagyja. Talán valakinek majd jó lesz.*
*Talál még négy arany vagy aranyozott serleget, egy-egy vörös kővel, valamint egy nagyjából 30 cm átmérőjű, hozzájuk illő tálat meg egy literes kancsót. Semmi érdekes, mert ezzel nincs kit elkápráztatni, mint ahogy az ezüstözött kulaccsal és a csontkürttel sem. A dohányszelence már érdekes és hasznos, de az aranyfüst miatt kicsit nehéz és sérülékeny, így az is marad.*
*A három fura, decis üvegcse érintetlen marad, mint ahogy a két fekete kőből készült tégely is; gyanúsak, és majd egy alkimista megvizsgálja őket, ha arról van szó.*
- Na nézzük a végét. *mert ami a végére maradt, az a legérdekesebb.*
Először is egy ujj, egy aranyozott ujj, valami dzsudzsu, aztán pedig három arasznyi aranybálvány. Ha a kígyók baljóslatúak, ezek egyenesen rettenetesek. Végül pedig a láda.*
- Hmmm. *nem ér hozzá: egyszer már megpróbálta kinyitni, ám azon sem zár, sem lakat nincs, mégsem lehet. Valami titkos mechanika vagy mágia zárja: varázsló vagy törpe-gnóm tudós kellene hozzá.*
- Mit rejtesz?
*A tábor békés, bár a gyógyító sátor környékén úgy tűnik, nagy a nyüzsi. Néhányan a tűz körül, páran az Istállónál vannak, de egyébként csendes minden.*
~ Talán itt lenne az ideje, hogy megnézzem a kincset. ~ *csak így, kicsi kával. Kagan rendkívüli módon szereti a gazdagságot és a jólétet a törpékkel és némely barbár vezérekkel ellentétben az arany neki csak eszköz, ahogy minden más is. Fogja hát magát, és komótos léptekkel felfelé indul, a Nagycsarnok irányába, ahol a Thargodarok javaikat őrzik.*
//Hrallh//
*Ahogy felér, fogja magát és végigjárja a Hrallht. Nincs most fenn más, csak Brennus, aki őrködik, és ez így van jól. A kincsbámuláshoz nem kell nézőközönség.*
*A "kincstár", vagyis egy vasalt ajtajú, közepes méretű szoba a hegy aljzatába vágva-faragva (egyelőre alig 4x4 méter, hiszen sem lehetőségük, sem idejük nem volt nagyobbat készíteni) csak egy lefelé nyíló csapóajtón át érhető el.*
~ Nincs kincstárnok. Nagyapámnak volt. Nekem is kell. ~ *mert ez így dukál. Ugyan Kagan jobban ért a számokhoz, a rováshoz és a rúnákhoz, mint a városi értelemben vett betűvetéshez és hasonlókhoz, de azért ezen a téren is van még mit fejlődnie.*
- Lássuk. *az 500 aranyat megtarthatták az ötösfogat harcosai, de a nagyjából 80 idegen érme itt hever előtte. Egyik-másik ismerősnek tűnik, de semmi több; sem értékét, sem származási helyét nem tudja megállapítani.*
*A csontgyűrűk és a törpe amulettek itt hevernek szép sorban, mint ahogy 5 gyűrű is. A hatodikat az ujján csillantja a fény, de arról már tudja, hogy hamis, a maradék 3 arany, 1 ezüstékszer sem tűnik kevésbé eredetinek, mint ami rajta van. Ehhez is szakember kellene.*
- Na. *a gyöngy nyakék, ami az a három aranylánc között hever, egy időre leköti figyelmét, Isuriira gondol közben, hogy húgának milyen jól állna egy ilyen csecsebecse. Az öt ezüst karperecet csak áttúrja, nem foglalkozik velük: törpéknek, "kivagyi" harcosoknak való ez. Ellenben a széles, harci rúnákkal díszített karperecet magára csatolja fel, és kedvtelve nézegeti - ez már igen!*
*Sokkal kevésbé tetszenek neki a fülbevalók: 2 pár arany, az egyik értékesnek tűnő, hüvelyknyi zöld kővel, három pár ezüst, kis kék kövekkel. Sőt, van itt még 3 félpár, amivel majd valamit díszíteni fognak, másra nem jó.*
- Tigrisszemes. Kár, hogy nincs meg a párja. *dörmögi, az egyiket kezébe véve.*
*A széles, arany vagy aranyozott övről egyből Leandana képe villan fel előtte, jól állna a Szellemjárónak, emelné tekintélyét. Akárcsak a gyöngyös hajtűk; bár, hogy meg tudnának e birkózni a nő lobboncával, kétséges.
- Hajcsat. Heh. *bizony, ezüst berakással, továbbá egy arany kígyót formázó fejdísz. A kígyónak smaragd szemei vannak, és meglehetősen baljós ábrázata.*
~ Ez a Domonas igencsak odáig volt a kígyókért. Talán a Kígyóisten papja volt? Pfej. ~ *nem kár, hogy megölték, egyáltalán.*
*A soron következő tétel négy amulett és két medál. Kagan nemigazán piszkálja őket, hátha mágikusak vagy átkozottak; inkább a gyémánt brosst veszi kézbe. Végül ezt is elteszi, és megnézi, mi van még.*
- Chhh.... *egy nőknek vagy ifjú uracsoknak való, egyenes pengéjű, hosszú tőr, ami inkább dísz, mint fegyver. A hat dobótőr már valamivel jobb, ezeket el is teszi, saját fegyverövébe dugdozva őket, a kesztyűt, melyet acélkorongocskákkal vertek ki, egyelőre itt hagyja. Talán valakinek majd jó lesz.*
*Talál még négy arany vagy aranyozott serleget, egy-egy vörös kővel, valamint egy nagyjából 30 cm átmérőjű, hozzájuk illő tálat meg egy literes kancsót. Semmi érdekes, mert ezzel nincs kit elkápráztatni, mint ahogy az ezüstözött kulaccsal és a csontkürttel sem. A dohányszelence már érdekes és hasznos, de az aranyfüst miatt kicsit nehéz és sérülékeny, így az is marad.*
*A három fura, decis üvegcse érintetlen marad, mint ahogy a két fekete kőből készült tégely is; gyanúsak, és majd egy alkimista megvizsgálja őket, ha arról van szó.*
- Na nézzük a végét. *mert ami a végére maradt, az a legérdekesebb.*
Először is egy ujj, egy aranyozott ujj, valami dzsudzsu, aztán pedig három arasznyi aranybálvány. Ha a kígyók baljóslatúak, ezek egyenesen rettenetesek. Végül pedig a láda.*
- Hmmm. *nem ér hozzá: egyszer már megpróbálta kinyitni, ám azon sem zár, sem lakat nincs, mégsem lehet. Valami titkos mechanika vagy mágia zárja: varázsló vagy törpe-gnóm tudós kellene hozzá.*
- Mit rejtesz?
2319. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:51:49
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:51:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Gödörnél//
*Argus morgolódás, és dühkitörései nem az elf leányzónak szólnak, hanem a mágus saját démonainak. Már sok év eltelt azóta, hogy először találkozott a saját démonaival, de még a mai napig emlékszik milyen nehezen tudott velük szembeszállni. Azóta számtalanszor szembeszállt már velük, így könnyebben megy neki, mint másoknak, de még így is nehéz.*
*A lány megkéri, hogy várjon egy kicsit. Biztos Darelral van valami megbeszélnivalója. Viszonylag türelmesen várja, amíg a lány visszatér, s csak utána kezd bele rövid történetbe. Amint végez a történettel, akkor várja, hogy a másik elmondja a véleményét.*
~Érdekes elgondolás. A hosszú életűek fogékonyabbak lennének?~
-Bizonyíték? *kacag fel a mágus. A köpcös mágus nevetése nem az a fajtanevetés, mint amikor valaki egy számára vicces kérdést hall. Hanem inkább az a fajta, amit egy őrült tudós ad ki magából, amikor életre kelti élete teremtményét.* Pont ettől olyan veszélyes. Nincs semmi kézzel fogható bizonyíték, csak a hit. És persze, ha valaki hall róla, akkor az inkább kételkedik egy ilyen veszélyes lény létezésébe, minthogy rettegjen. Életemben egyszer láttam kézzelfogható bizonyítékot a létezésére. *Emlékszik vissza a könyvre, amelyet a fa gyökerei között talált.* De akkor nem gondoltam, hogy az fontos. Nem úgy néztem rá, mint bizonyíték, hanem saját önző céljaim eszközét láttam benne. *ismeri be a lánynak.* Ha nálam is lenne, akkor Kagan sem azt látná benne, hanem valami egészen mást.
*Hosszú percekig csak csöndben áll, hogy a lány fel tudja dolgozni a hallottakat. Nehéz lehet elhinni a másiknak, amit hall. Vajon a lány hogyan harcolna egy olyan szörnyeteg ellen, akiről csak ő tudná, hogy létezik, s ha bárkinek említi, akkor csak bolondnak nézik. Vállalná a bolond szerepét, vagy csak csendben meghúzódna?*
-Ha nem figyelmeztetem, akkor örök életben azon bánkódnék, hogy miért nem tettem valamit. Először nem fog hinni nekem, de meg kell próbálnom. A legtöbbször csak bolondnak néznek, és kinevetnek. De miután bekövetkezik, utána már azért haragszanak rám, hogy miért nem győztem meg őket jobban. Tizenkilenc lány halt meg így. *mondja bánatos hangon, miután össze számolta, hogy hányszor volt már ilyen helyzetben.* Én mindig szóltam, figyelmezettem őket, és a családjukat. Mindig ugyan azt a kérdést tették fel, amit Kagan is fel fog. Mi van ha tévedek? Nem volt még olyan alkalom, hogy ne ezért imádkoztam volna.
*Argus morgolódás, és dühkitörései nem az elf leányzónak szólnak, hanem a mágus saját démonainak. Már sok év eltelt azóta, hogy először találkozott a saját démonaival, de még a mai napig emlékszik milyen nehezen tudott velük szembeszállni. Azóta számtalanszor szembeszállt már velük, így könnyebben megy neki, mint másoknak, de még így is nehéz.*
*A lány megkéri, hogy várjon egy kicsit. Biztos Darelral van valami megbeszélnivalója. Viszonylag türelmesen várja, amíg a lány visszatér, s csak utána kezd bele rövid történetbe. Amint végez a történettel, akkor várja, hogy a másik elmondja a véleményét.*
~Érdekes elgondolás. A hosszú életűek fogékonyabbak lennének?~
-Bizonyíték? *kacag fel a mágus. A köpcös mágus nevetése nem az a fajtanevetés, mint amikor valaki egy számára vicces kérdést hall. Hanem inkább az a fajta, amit egy őrült tudós ad ki magából, amikor életre kelti élete teremtményét.* Pont ettől olyan veszélyes. Nincs semmi kézzel fogható bizonyíték, csak a hit. És persze, ha valaki hall róla, akkor az inkább kételkedik egy ilyen veszélyes lény létezésébe, minthogy rettegjen. Életemben egyszer láttam kézzelfogható bizonyítékot a létezésére. *Emlékszik vissza a könyvre, amelyet a fa gyökerei között talált.* De akkor nem gondoltam, hogy az fontos. Nem úgy néztem rá, mint bizonyíték, hanem saját önző céljaim eszközét láttam benne. *ismeri be a lánynak.* Ha nálam is lenne, akkor Kagan sem azt látná benne, hanem valami egészen mást.
*Hosszú percekig csak csöndben áll, hogy a lány fel tudja dolgozni a hallottakat. Nehéz lehet elhinni a másiknak, amit hall. Vajon a lány hogyan harcolna egy olyan szörnyeteg ellen, akiről csak ő tudná, hogy létezik, s ha bárkinek említi, akkor csak bolondnak nézik. Vállalná a bolond szerepét, vagy csak csendben meghúzódna?*
-Ha nem figyelmeztetem, akkor örök életben azon bánkódnék, hogy miért nem tettem valamit. Először nem fog hinni nekem, de meg kell próbálnom. A legtöbbször csak bolondnak néznek, és kinevetnek. De miután bekövetkezik, utána már azért haragszanak rám, hogy miért nem győztem meg őket jobban. Tizenkilenc lány halt meg így. *mondja bánatos hangon, miután össze számolta, hogy hányszor volt már ilyen helyzetben.* Én mindig szóltam, figyelmezettem őket, és a családjukat. Mindig ugyan azt a kérdést tették fel, amit Kagan is fel fog. Mi van ha tévedek? Nem volt még olyan alkalom, hogy ne ezért imádkoztam volna.
2318. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:29:12
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:29:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Lea - egy csendes, néptelen zug//
*Hát az biztos, hogy nem tud semmit, de fog ez még változni. Egyrészt Leandana is bizonyára szívesen osztja meg vele hasonló kis trükkjeit, másrészről reméli, hogy Daerossal is lesz még alkalma gyakorolni. Csak nagyokat bólogat. Ha lesz kedve talán kipróbálja -remélve, hogy nem neveti el- és egyébként is, őt nem kényszeríthetik. Ő Thargarod urának véréből való, nem holmi rabnő! Már a jelen állás szerint, de úgy fest tartós lesz ez az állapot.*
-Chiari biztos gondját viselné...
*Hunyorog Leandanára, aki együtt babázhat majd a gyógyítóval!*
-Ugyan már... Örülj!
*Ujjait saját szájába akasztva húzza azokat mosolyra. Na nem mintha nagy szükség lenne rá.*
-Ezek jó dolgok!
*Csak Nabii emlegetésére húzza el a száját egy picit. A maga részéről megfelelő feleségnek találná a Sebhelyest.*
-Nem akarod megismerni? Talán az istállóban van. Válthatnál vele pár szót...
*Javasolja, de nem túl akaratos. Ha a válasz nem, akkor nem. Minden esetre talán Lea is megkedvelné Nabiit és talán áldását is adná rá, ha Kagannak sikerülne elcsábítania és elvennie.*
-Haha! Hát meglehet, de most mindenki bent van a gyógyító sátrában.
*Bizonytalanodik el egy kicsit, na meg nem volt olyan rég, hogy ők ketten a parton egymásra találtak. Talán Daerosnak nem is lenne hozzá most kedve és furcsákat gondolna Isuról, ha megint aljas módon letámadná.*
-Elég sokan vannak vele most... Meg lehet kedve se lenne hozzá, hiszen sérült... Meg amúgy sem voltunk együtt olyan rég. Minek nézne engem, ha óránként rámásznék?!
*Hát az biztos, hogy nem tud semmit, de fog ez még változni. Egyrészt Leandana is bizonyára szívesen osztja meg vele hasonló kis trükkjeit, másrészről reméli, hogy Daerossal is lesz még alkalma gyakorolni. Csak nagyokat bólogat. Ha lesz kedve talán kipróbálja -remélve, hogy nem neveti el- és egyébként is, őt nem kényszeríthetik. Ő Thargarod urának véréből való, nem holmi rabnő! Már a jelen állás szerint, de úgy fest tartós lesz ez az állapot.*
-Chiari biztos gondját viselné...
*Hunyorog Leandanára, aki együtt babázhat majd a gyógyítóval!*
-Ugyan már... Örülj!
*Ujjait saját szájába akasztva húzza azokat mosolyra. Na nem mintha nagy szükség lenne rá.*
-Ezek jó dolgok!
*Csak Nabii emlegetésére húzza el a száját egy picit. A maga részéről megfelelő feleségnek találná a Sebhelyest.*
-Nem akarod megismerni? Talán az istállóban van. Válthatnál vele pár szót...
*Javasolja, de nem túl akaratos. Ha a válasz nem, akkor nem. Minden esetre talán Lea is megkedvelné Nabiit és talán áldását is adná rá, ha Kagannak sikerülne elcsábítania és elvennie.*
-Haha! Hát meglehet, de most mindenki bent van a gyógyító sátrában.
*Bizonytalanodik el egy kicsit, na meg nem volt olyan rég, hogy ők ketten a parton egymásra találtak. Talán Daerosnak nem is lenne hozzá most kedve és furcsákat gondolna Isuról, ha megint aljas módon letámadná.*
-Elég sokan vannak vele most... Meg lehet kedve se lenne hozzá, hiszen sérült... Meg amúgy sem voltunk együtt olyan rég. Minek nézne engem, ha óránként rámásznék?!
2317. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:19:09
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:19:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
-Remek!
*Vigyorog a nőre, majd ő is figyelni kezd, ahogy az hátra kérdez a mellettük fekvőhöz, elvégre Zrick is érintett a témában. Napi rendszerességgel járja az erdőt, különböző gyógynövények reményében és még csak az kéne, hogy valami nekiugorjon, főleg úgy, hogy megvédeni magát a legkevésbé sem tudja azon kívül, hogy fejbe vágja a nekitámadó dögöt, az meg nem lenne túl eredményes. Bár, amelyik oldalról nézzük.
Mikor a gyógyító figyelme visszatéved a kis gnómra, az folytatja a vele való beszélgetést.*
-Na, erre a növény témára majd még visszatértünk, viszont ahogy mondtam, nem csupán pár napot tervezek eltölteni a tábor falain belül. A nagydarabnak beszéltél valamilyen sátrakról, amiket mi is felhasználhatunk, ezek a kis lakok iránt érdeklődnék, milyen feltételei vannak, valamint merre találok magamnak egyet?
*Szemei a kencékre terelődnek. Bár először eladásra szánta őket, a törzsnek bizonyára nagyobb szüksége lenne rá, elvégre mióta itt van, máris két sebesültet látott el a gyógyító.*
-Valamint a kencéket pedig tartsd meg! Te talán valamivel többször fogod használni, mint én.
-Remek!
*Vigyorog a nőre, majd ő is figyelni kezd, ahogy az hátra kérdez a mellettük fekvőhöz, elvégre Zrick is érintett a témában. Napi rendszerességgel járja az erdőt, különböző gyógynövények reményében és még csak az kéne, hogy valami nekiugorjon, főleg úgy, hogy megvédeni magát a legkevésbé sem tudja azon kívül, hogy fejbe vágja a nekitámadó dögöt, az meg nem lenne túl eredményes. Bár, amelyik oldalról nézzük.
Mikor a gyógyító figyelme visszatéved a kis gnómra, az folytatja a vele való beszélgetést.*
-Na, erre a növény témára majd még visszatértünk, viszont ahogy mondtam, nem csupán pár napot tervezek eltölteni a tábor falain belül. A nagydarabnak beszéltél valamilyen sátrakról, amiket mi is felhasználhatunk, ezek a kis lakok iránt érdeklődnék, milyen feltételei vannak, valamint merre találok magamnak egyet?
*Szemei a kencékre terelődnek. Bár először eladásra szánta őket, a törzsnek bizonyára nagyobb szüksége lenne rá, elvégre mióta itt van, máris két sebesültet látott el a gyógyító.*
-Valamint a kencéket pedig tartsd meg! Te talán valamivel többször fogod használni, mint én.
2316. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:17:37
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:17:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Óriási találkozás, bőgés nélkül//
* A Hrallba vitte a fürdővizet és mégsem önti belé a hideget is, mert Kagan még nincsen sehol sem. Legalábbis nem volt, mikor vitte a vizet. Annyira meg fog hűlni, mire beleül, hogy nem fog leégni neki a izéje. Vízhordás előtt pedig megmosakodott, mostanra már megszáradt az inge és az nem tapod olyan vizesen rá. Csak úgy, ahogy egyébként is szokott a dinnyényi keblei miatt. Még épp azon jár az eszecskéje, hogy ha visszajön Rolko, akkor mehetnének ki nyuszikákat fogni. De már későre járhat az idő ahhoz, hogy kint mászkáljanak és amúgy is, jó itt a táborban, csak a mesélős mágusnak nem megyen a közelébe. De erről nem mesél a Rolkonak, mert majd a Szellemjáró elintézi, megígérte. Lefelé megyen, bandukol a tábortűz felé, mikor a nevét kiáltja valaki. Ismerős a hang is, mert ilyen hangja csak egy óriásnak van. Egyetlen óriásnak. Meg is látja Rolkot és felderül a képe. *
- Rolko megjött! Megjött Rolko!
* Siet is lefelé hozzá, mert ő aztán nem rejti dézsa alá az érzéseit. Végtére is az óriások nem nagyon hazudoznak és nem is nagyon értenek ahhoz, hogyan játsszák meg magukat. Niana meg főleg nem, neki nem is volt kinek megjátszania magát. Remélhetőleg a hím elrakta minden szúrós-vágós fegyverét, mert a nőstény kapásból a széles mellkason landol. Ha csak kicsi szerencséje van, akkor fel is dönti a hímet, mert azért mégis csak lejtőn jön lefelé. *
- Hiányolni már nagyon, de megjöttél végre.
* Most nem aprózza el. Mikor Rolko elindult a másik óriással és a vörös lánnyal, még csak integetett neki. Nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig vannak el. Eltelt egy este is már. *
* A Hrallba vitte a fürdővizet és mégsem önti belé a hideget is, mert Kagan még nincsen sehol sem. Legalábbis nem volt, mikor vitte a vizet. Annyira meg fog hűlni, mire beleül, hogy nem fog leégni neki a izéje. Vízhordás előtt pedig megmosakodott, mostanra már megszáradt az inge és az nem tapod olyan vizesen rá. Csak úgy, ahogy egyébként is szokott a dinnyényi keblei miatt. Még épp azon jár az eszecskéje, hogy ha visszajön Rolko, akkor mehetnének ki nyuszikákat fogni. De már későre járhat az idő ahhoz, hogy kint mászkáljanak és amúgy is, jó itt a táborban, csak a mesélős mágusnak nem megyen a közelébe. De erről nem mesél a Rolkonak, mert majd a Szellemjáró elintézi, megígérte. Lefelé megyen, bandukol a tábortűz felé, mikor a nevét kiáltja valaki. Ismerős a hang is, mert ilyen hangja csak egy óriásnak van. Egyetlen óriásnak. Meg is látja Rolkot és felderül a képe. *
- Rolko megjött! Megjött Rolko!
* Siet is lefelé hozzá, mert ő aztán nem rejti dézsa alá az érzéseit. Végtére is az óriások nem nagyon hazudoznak és nem is nagyon értenek ahhoz, hogyan játsszák meg magukat. Niana meg főleg nem, neki nem is volt kinek megjátszania magát. Remélhetőleg a hím elrakta minden szúrós-vágós fegyverét, mert a nőstény kapásból a széles mellkason landol. Ha csak kicsi szerencséje van, akkor fel is dönti a hímet, mert azért mégis csak lejtőn jön lefelé. *
- Hiányolni már nagyon, de megjöttél végre.
* Most nem aprózza el. Mikor Rolko elindult a másik óriással és a vörös lánnyal, még csak integetett neki. Nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig vannak el. Eltelt egy este is már. *
2315. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 19:01:21
Üzenet elküldve: 2014-06-22 19:01:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
*Mikor átlép a kapun, szeme elé tárul egész Thargarod. Bár a napot lassan kezdi szembe kapni, ez nem akadályozza, hogy elgyönyörködjön a büszke cölöperőd erőt sugárzó sziluetjén. Ahogy tekintete végigfut a táboron, elégedetten észleli, hogy Niana immár nem akarja szétbömbicélni az egész tábort, hanem az ő esti programjára készíti elő a dolgokat.*
~ Helyes. A végén még lesz belőle valami. ~ *vakaródzik meg kicsit, mert a kombinált vért ebben a melegben meglehetősen nehéz viselet.*
~ Hülye lovagok. ~ *somolyog magában, és elindul felfelé a fennsíkon, a Hrallh irányába. Persze, nem kíván addig felmenni, talán csak a Radkraalig vagy a tűz előtt felhalmozott párnahalmáig, vagy a Kútig. Esetleg megnézi a hülye mágust a Gödörben, ahol azért már jó ideje ott van - néha érdemes leellenőrizni a foglyokat.*
~ Bár ez Leandana dolga, az ő foglya. ~ *méltatlankodik magában.*
*Mikor átlép a kapun, szeme elé tárul egész Thargarod. Bár a napot lassan kezdi szembe kapni, ez nem akadályozza, hogy elgyönyörködjön a büszke cölöperőd erőt sugárzó sziluetjén. Ahogy tekintete végigfut a táboron, elégedetten észleli, hogy Niana immár nem akarja szétbömbicélni az egész tábort, hanem az ő esti programjára készíti elő a dolgokat.*
~ Helyes. A végén még lesz belőle valami. ~ *vakaródzik meg kicsit, mert a kombinált vért ebben a melegben meglehetősen nehéz viselet.*
~ Hülye lovagok. ~ *somolyog magában, és elindul felfelé a fennsíkon, a Hrallh irányába. Persze, nem kíván addig felmenni, talán csak a Radkraalig vagy a tűz előtt felhalmozott párnahalmáig, vagy a Kútig. Esetleg megnézi a hülye mágust a Gödörben, ahol azért már jó ideje ott van - néha érdemes leellenőrizni a foglyokat.*
~ Bár ez Leandana dolga, az ő foglya. ~ *méltatlankodik magában.*
2314. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:28:44
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:28:44
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
*Bár a kérdés igazság szerint a férfinak szólt, úgy néz ki, hogy a gyógyító is élénken érdeklődik a dolog iránt. A Vadász nem tudja hibáztatni érte, fordított esetben ő is mindent elkövetne annak érdekében, hogy kiszedje a delikvensből a történteket. Elvégre itt mégis csak egy egész törzs élete lehet adott esetben a tét, hát az ilyesmivel nem szokás viccelődni. Ugyanakkor igazán Daeros nem tudja, mit mesélhetne még a történtekről, hisz ő maga sem tudja igazán, hogy mi is történt. Mindenesetre Dralg beszámolója, ha nem is túlzott mértékben, de meglepi. Ezek szerint lehet, hogy mégis csak szellemet, vagy démont látott, s talán nem is ő az egyetlen, aki találkozott ilyesmivel?*
-Arra már semmi szükség.*feleli a férfi ajánlatára, mely szerint később elkaphatják a rohadékot. Ezzel a mondattal talán lezártnak is tekinthetné az egész társalgást, hiszen, ha meglehetősen szűkszavúan is, de mindent elárult, amit jelen pillanatban tudni vél: valamiféle szellem volt a dologban, s már nem kell tőle tartani. Jobban mondva ATTÓL a szellemtől nem kell tartani, de ki tudja, hányan és hol vannak még ilyenek?!
Ami viszont szinte sokkolja a Vadászt, az a mellette lévő férfi következő pár mondata, melyben Isuriit emlegeti. Daeros olyan hirtelen ül fel, hogy elfeledkezik a baljáról, s csak a beléhasító kín emlékezteti arra, hogy neki most nem kellene meggondolatlanul mozognia. Arca megrándul a fájdalomtól, de szemei kerekre tágulnak, s a férfi mellett lévő gyógyítóra villannak. Ki tudja, mit szűrt le ebből az egészből, még csak az kellene, hogy Chiari elújságolja valakinek, hogy Isurii és Daeros között talán lehet valami, ami több, mint az egyszerű vendégbarátság. Már pedig Dralg szavaiból lehet következtetni ilyesmire.*
-Nem tudom, miről beszélsz.*felel végül halk, de határozott hangon, bár lehet, hogy ezzel már elkésett. Legalább megpróbálja menteni a menthetőt.*
-A fehér hajú lány a törzsfő húga, csupán nem akartam, hogy lássa, mikor összefércelnek. Ez minden.*teszi hozzá színtelen hangnemben, ugyanolyan halkan, arcán diplomatikusan semmitmondó kifejezéssel. Most már aztán egészen biztos, hogy ez a kettő egy árva szót nem fog tudni kihúzni belőle sem a történtekkel, de legfőképpen Isuriival kapcsolatban nem.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.22 18:34:35
*Bár a kérdés igazság szerint a férfinak szólt, úgy néz ki, hogy a gyógyító is élénken érdeklődik a dolog iránt. A Vadász nem tudja hibáztatni érte, fordított esetben ő is mindent elkövetne annak érdekében, hogy kiszedje a delikvensből a történteket. Elvégre itt mégis csak egy egész törzs élete lehet adott esetben a tét, hát az ilyesmivel nem szokás viccelődni. Ugyanakkor igazán Daeros nem tudja, mit mesélhetne még a történtekről, hisz ő maga sem tudja igazán, hogy mi is történt. Mindenesetre Dralg beszámolója, ha nem is túlzott mértékben, de meglepi. Ezek szerint lehet, hogy mégis csak szellemet, vagy démont látott, s talán nem is ő az egyetlen, aki találkozott ilyesmivel?*
-Arra már semmi szükség.*feleli a férfi ajánlatára, mely szerint később elkaphatják a rohadékot. Ezzel a mondattal talán lezártnak is tekinthetné az egész társalgást, hiszen, ha meglehetősen szűkszavúan is, de mindent elárult, amit jelen pillanatban tudni vél: valamiféle szellem volt a dologban, s már nem kell tőle tartani. Jobban mondva ATTÓL a szellemtől nem kell tartani, de ki tudja, hányan és hol vannak még ilyenek?!
Ami viszont szinte sokkolja a Vadászt, az a mellette lévő férfi következő pár mondata, melyben Isuriit emlegeti. Daeros olyan hirtelen ül fel, hogy elfeledkezik a baljáról, s csak a beléhasító kín emlékezteti arra, hogy neki most nem kellene meggondolatlanul mozognia. Arca megrándul a fájdalomtól, de szemei kerekre tágulnak, s a férfi mellett lévő gyógyítóra villannak. Ki tudja, mit szűrt le ebből az egészből, még csak az kellene, hogy Chiari elújságolja valakinek, hogy Isurii és Daeros között talán lehet valami, ami több, mint az egyszerű vendégbarátság. Már pedig Dralg szavaiból lehet következtetni ilyesmire.*
-Nem tudom, miről beszélsz.*felel végül halk, de határozott hangon, bár lehet, hogy ezzel már elkésett. Legalább megpróbálja menteni a menthetőt.*
-A fehér hajú lány a törzsfő húga, csupán nem akartam, hogy lássa, mikor összefércelnek. Ez minden.*teszi hozzá színtelen hangnemben, ugyanolyan halkan, arcán diplomatikusan semmitmondó kifejezéssel. Most már aztán egészen biztos, hogy ez a kettő egy árva szót nem fog tudni kihúzni belőle sem a történtekkel, de legfőképpen Isuriival kapcsolatban nem.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.22 18:34:35
2313. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:09:45
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:09:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Gödörnél//
*Argus újabb morgolódására bal szemöldöke a magasba szökken. Valóban jó a hallása, erről nem ő tehet. De úgy tűnik, hogy az előbbi megjegyzések nem neki szóltak. Kérdésére nem kap először egyértelmű választ. A saját démonok megjegyzésén eltűnődik. *
~Éjszaka? Egyedül a sötétségbe? Saját démonainkkal?~ *Mered maga elé, a gödör falát fürkészve.* ~Talán ez lehet magyarázat..~
*Magyarázat önmagának, hogy miért is nem tud aludni, vagy ha alszik, akkor is miért van az az álma. Fejét megrázza, hogy a gondolatot kiverje fejéből. A mágusnak igaza van. Most nem ő számít, így kérdőn néz fel Darelra. De ő egyelőre még csak nyugalomra inti. Szemöldöke újra a magasba szökken, de ezt már nem tudja szó nélkül megállni.*
- A szertartás este lesz. Az még egy fél nap. Miért is akarsz addig várni? És előtte elhívni, akkor akarod zavarni, mikor már készülne rá, és van jobb, más egyéb dolga? Akkor megfogja egyáltalán hallgatni? *Bombázza kérdésekkel a fiút. Számára teljesen egyértelmű és logikus kérdések ezek. Meglehet, hogy van következetesség abban, ahogy a fiú gondolkozik, csak épp ő nem látja át.
A holnapi indulással kapcsolatos megjegyzésre csak bólint. Számára ugyan mindegy, hogy egy nappal előbb vagy később indulnak. Fontosabb most, amit Argus mondani akar a vezérnek, meg maga a mágus is, hogy ne vágják ki a nyelvét. Ha jól tudja, úgysem mennek minden nap hajók Tündérkertbe. Vagyis régen nem mentek, és ha szerencséjük van, akkor pont ez az egy nap kell, hogy a táborból való tovautazásuk ne szakadjon meg.
Darel újabb megjegyzésére szemei felcsillannak. Már azt hitte, hogy nem le rá lehetősége. De talán mégis. Ha kellő türelemmel és no meg persze kellő ésszerűséget visz kérlelésébe, talán képes lesz meggyőzni egy-két dologról a fiút, Solarassal kapcsolatban. És most úgyis vannak itt olyan felszerelések, amelyekkel meg tudja mutatni, mit hogy használjon a fekete paripa rendbetartása végett. Kezeit maga mellé támasztva, egyik lábát felhúzza a gödör peremére, hogy felálljon, amikor is Argus elkiabálja magát. Zöld tekintetét visszaemeli a gödör mélyére és úgy hallgatja a mágus szavait, amit nem hozzá, vagy barátjához intéz.*
~Saját démonok.~
*A mágus kérdésére a már felhúzott lábát visszaereszti a gödör alja felé, frufruját és kósza tincseit igyekszik hegyes füle mögé rejteni, hogy ne zavarják látásában. A még magasan járó nap égeti a nyakát, hátát. Kezeit továbbra is maga mellett tartja.*
- Itt vagyok, csak egy pillanat. *Szól le a mélyre, nyugtató hangon, majd tekintetét a már távozó fiú felé emeli. Nem követi, hiszen a gödör alján lévő fiú, most őt szólította. Teljesen természetes számára, hogy akkor itt maradjon. Ne legyen egyedül, főleg nem estig, ha tényleg megvárják a szertartás végét. Inkább a fiú után kiabál.* - Reggel adtam neki enni, és inni is. De szalmát még adhatsz neki, nem árt neki, no meg friss vizet. Rengeteget isznak, főleg ilyen melegben! Szerintem járasd is meg, ha csak holnap megyünk, mert már két napja alig mozgott, jó fiú, és nem kószált el. Szerintem nem lesz baj, ha a többi ló közé engeded, csak vigyázz nehogy bárkivel összetűzésbe kerüljön. *Visszaemlékszik a vörös hajú lány szavaira. Solaras csődör, így nem lenne jó, ha konfrontálódna.* - És még véletlenül se nyergeld fel! Se kantárt ne tegyél rá!
*Figyelmezteti a fiút. Ha valaki elég jól ismerné a lányt, akkor hangszínéből némi bújtatott fenyegető hangvétel is kitűnhet. Fejét visszafordítja a gödör alja felé.*
- Persze, meghallgatom. *Mosolyodik el, bár valószínű a lent lévő ebből semmit sem lát. Figyelmesen végighallgatja a leendő mondatót, közben bólogat magának. Mikor Argus a végére ér, először csak hümmög és ajkait harapdálja.*
- Én megértettem, bár nem tudom más fajoknál hogy van, én elf vagyok, én elhiszem e dolgokat. De, szerintem az itteniek majd bizonyítékot akarnak, valószínű, hogy kézzel foghatót. Hogy lássák, hallhassák. Hogy ki ő, mi ő, miért nem jelenik meg. Meglehet, hogy aki nem vesz téged elég komolyan, csak kifogásnak találja a mesédet, hogy megmenekülj e nyelvlevágástól, vagy csak bolondnak néznek. És persze megkérdezhetik, hogy miből gondolod, hogy őket nézte ki magának? Mármint mi az indoka, hogy megtámadja őket. De én teljes mértékben elhiszem.
*Teszi még mondata végére apró megjegyzésként. Valóban nem tudhatja, hogy végül is hogy fog reagálni rá a tábor vezére, főleg ha csak kevés ideje lesz meghallgatni Argus mondandóját.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.23 12:35:10, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
*Argus újabb morgolódására bal szemöldöke a magasba szökken. Valóban jó a hallása, erről nem ő tehet. De úgy tűnik, hogy az előbbi megjegyzések nem neki szóltak. Kérdésére nem kap először egyértelmű választ. A saját démonok megjegyzésén eltűnődik. *
~Éjszaka? Egyedül a sötétségbe? Saját démonainkkal?~ *Mered maga elé, a gödör falát fürkészve.* ~Talán ez lehet magyarázat..~
*Magyarázat önmagának, hogy miért is nem tud aludni, vagy ha alszik, akkor is miért van az az álma. Fejét megrázza, hogy a gondolatot kiverje fejéből. A mágusnak igaza van. Most nem ő számít, így kérdőn néz fel Darelra. De ő egyelőre még csak nyugalomra inti. Szemöldöke újra a magasba szökken, de ezt már nem tudja szó nélkül megállni.*
- A szertartás este lesz. Az még egy fél nap. Miért is akarsz addig várni? És előtte elhívni, akkor akarod zavarni, mikor már készülne rá, és van jobb, más egyéb dolga? Akkor megfogja egyáltalán hallgatni? *Bombázza kérdésekkel a fiút. Számára teljesen egyértelmű és logikus kérdések ezek. Meglehet, hogy van következetesség abban, ahogy a fiú gondolkozik, csak épp ő nem látja át.
A holnapi indulással kapcsolatos megjegyzésre csak bólint. Számára ugyan mindegy, hogy egy nappal előbb vagy később indulnak. Fontosabb most, amit Argus mondani akar a vezérnek, meg maga a mágus is, hogy ne vágják ki a nyelvét. Ha jól tudja, úgysem mennek minden nap hajók Tündérkertbe. Vagyis régen nem mentek, és ha szerencséjük van, akkor pont ez az egy nap kell, hogy a táborból való tovautazásuk ne szakadjon meg.
Darel újabb megjegyzésére szemei felcsillannak. Már azt hitte, hogy nem le rá lehetősége. De talán mégis. Ha kellő türelemmel és no meg persze kellő ésszerűséget visz kérlelésébe, talán képes lesz meggyőzni egy-két dologról a fiút, Solarassal kapcsolatban. És most úgyis vannak itt olyan felszerelések, amelyekkel meg tudja mutatni, mit hogy használjon a fekete paripa rendbetartása végett. Kezeit maga mellé támasztva, egyik lábát felhúzza a gödör peremére, hogy felálljon, amikor is Argus elkiabálja magát. Zöld tekintetét visszaemeli a gödör mélyére és úgy hallgatja a mágus szavait, amit nem hozzá, vagy barátjához intéz.*
~Saját démonok.~
*A mágus kérdésére a már felhúzott lábát visszaereszti a gödör alja felé, frufruját és kósza tincseit igyekszik hegyes füle mögé rejteni, hogy ne zavarják látásában. A még magasan járó nap égeti a nyakát, hátát. Kezeit továbbra is maga mellett tartja.*
- Itt vagyok, csak egy pillanat. *Szól le a mélyre, nyugtató hangon, majd tekintetét a már távozó fiú felé emeli. Nem követi, hiszen a gödör alján lévő fiú, most őt szólította. Teljesen természetes számára, hogy akkor itt maradjon. Ne legyen egyedül, főleg nem estig, ha tényleg megvárják a szertartás végét. Inkább a fiú után kiabál.* - Reggel adtam neki enni, és inni is. De szalmát még adhatsz neki, nem árt neki, no meg friss vizet. Rengeteget isznak, főleg ilyen melegben! Szerintem járasd is meg, ha csak holnap megyünk, mert már két napja alig mozgott, jó fiú, és nem kószált el. Szerintem nem lesz baj, ha a többi ló közé engeded, csak vigyázz nehogy bárkivel összetűzésbe kerüljön. *Visszaemlékszik a vörös hajú lány szavaira. Solaras csődör, így nem lenne jó, ha konfrontálódna.* - És még véletlenül se nyergeld fel! Se kantárt ne tegyél rá!
*Figyelmezteti a fiút. Ha valaki elég jól ismerné a lányt, akkor hangszínéből némi bújtatott fenyegető hangvétel is kitűnhet. Fejét visszafordítja a gödör alja felé.*
- Persze, meghallgatom. *Mosolyodik el, bár valószínű a lent lévő ebből semmit sem lát. Figyelmesen végighallgatja a leendő mondatót, közben bólogat magának. Mikor Argus a végére ér, először csak hümmög és ajkait harapdálja.*
- Én megértettem, bár nem tudom más fajoknál hogy van, én elf vagyok, én elhiszem e dolgokat. De, szerintem az itteniek majd bizonyítékot akarnak, valószínű, hogy kézzel foghatót. Hogy lássák, hallhassák. Hogy ki ő, mi ő, miért nem jelenik meg. Meglehet, hogy aki nem vesz téged elég komolyan, csak kifogásnak találja a mesédet, hogy megmenekülj e nyelvlevágástól, vagy csak bolondnak néznek. És persze megkérdezhetik, hogy miből gondolod, hogy őket nézte ki magának? Mármint mi az indoka, hogy megtámadja őket. De én teljes mértékben elhiszem.
*Teszi még mondata végére apró megjegyzésként. Valóban nem tudhatja, hogy végül is hogy fog reagálni rá a tábor vezére, főleg ha csak kevés ideje lesz meghallgatni Argus mondandóját.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.23 12:35:10, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
2312. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:07:39
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:07:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
*Dralg látja a szerencsétlenen, hogy tényleg nincs túl jó állapotban, de ha még mindig él az jó jel. Legfeljebb marad egy-két sebhely rajta.*
- Ne aggódj barátom. Pár nap és kutya bajod sem lesz. Csak higgy ebben és tényleg pikk-pakk rendbejösz.
*Igyekszik minél jobban megnyugtatni a sérültet. Elvégre ha mined igaz akkor tényleg igaza van. Ha az ember elhiszi, hogy felépül akkor a szervezete keményebben dolgozik. Legalábbis a varázsló mindig ezt mondta neki. Azt már seki sem tudja, hogy ennek mennyi valóságalapja van. Mikor Daerosz felteszi neki a kérdést Dralg teljesen elfehéredik. Nagyjából annyira, hogy jelen pillanatban bőrszíne megegyezik szakálla és haja hófehér színével.*
- Hát... Mi az ilyeneket elátkozottaknak neveztünk. Halálos rémek teli rosszindulattal és vérszomjjal. Csak a gyilkolás és a kínzás érdekli ezeket a lényeket... És egy ilyen ragadta el a kishúgom is.
*Dralg leveszi bal karján található szőrmedarabot és aki látja a férfi alkarját az láthatja rajta a három hatalmas karomnyomot.*
- Ezt az a nyomorult dög hagyta nekem emlékbe... Azt pedig még nem is mondtam, hogy a hugomat szétmarcangolva leltem meg az erdőben. Szóval te még jól jártál a magad kis szörnyetegével. Viszont ha felépülsz megígérem, hogy ha még akarod akkor elkapjuk azt a dögöt ami így megmart téged, és karóba húzzuk.
*Kicsit elgondolkozik a "gonosz szellem" kifejezés jelentésén.*
- Bár az sem biztos, hogy egyre gondoltunk, de a sebeidet elnézve sok külömbség nincs a kettő közt.
*A férfi egyre jobban kezd lenyugodni. Visszateszi alkarját fedő szőrmedarabot kezére és közelebb hajol a sérülhöz nagyjából annyira, hogy a neki szánt szavakat tényleg csak ő hallja.*
- Ne aggódj. Lassan megjön a fehér hajú lány is. Ahogy észrevettem elég kedves számodra. Ha pedig aggódik érted akkor te is fontos vagy számára. Szóval csak türelem.
*Gyengén megveregeti a fekvő férfi vállát, majd feláll és odakullog a gyógyítóhoz és a gnómhoz, de most nem ül le közéjük, csak állva hallgatja miről társalognak. Talán pont akkora ér oda mikor a járőrökről meg valami barangról van szó. Szóval jól sejtette, hogy jelenleg nem tartózkodik minden idevalósi a tábor terüetén. Mint például az imént megjelenő hatalmas alakot sem látta eddig.*
*Dralg látja a szerencsétlenen, hogy tényleg nincs túl jó állapotban, de ha még mindig él az jó jel. Legfeljebb marad egy-két sebhely rajta.*
- Ne aggódj barátom. Pár nap és kutya bajod sem lesz. Csak higgy ebben és tényleg pikk-pakk rendbejösz.
*Igyekszik minél jobban megnyugtatni a sérültet. Elvégre ha mined igaz akkor tényleg igaza van. Ha az ember elhiszi, hogy felépül akkor a szervezete keményebben dolgozik. Legalábbis a varázsló mindig ezt mondta neki. Azt már seki sem tudja, hogy ennek mennyi valóságalapja van. Mikor Daerosz felteszi neki a kérdést Dralg teljesen elfehéredik. Nagyjából annyira, hogy jelen pillanatban bőrszíne megegyezik szakálla és haja hófehér színével.*
- Hát... Mi az ilyeneket elátkozottaknak neveztünk. Halálos rémek teli rosszindulattal és vérszomjjal. Csak a gyilkolás és a kínzás érdekli ezeket a lényeket... És egy ilyen ragadta el a kishúgom is.
*Dralg leveszi bal karján található szőrmedarabot és aki látja a férfi alkarját az láthatja rajta a három hatalmas karomnyomot.*
- Ezt az a nyomorult dög hagyta nekem emlékbe... Azt pedig még nem is mondtam, hogy a hugomat szétmarcangolva leltem meg az erdőben. Szóval te még jól jártál a magad kis szörnyetegével. Viszont ha felépülsz megígérem, hogy ha még akarod akkor elkapjuk azt a dögöt ami így megmart téged, és karóba húzzuk.
*Kicsit elgondolkozik a "gonosz szellem" kifejezés jelentésén.*
- Bár az sem biztos, hogy egyre gondoltunk, de a sebeidet elnézve sok külömbség nincs a kettő közt.
*A férfi egyre jobban kezd lenyugodni. Visszateszi alkarját fedő szőrmedarabot kezére és közelebb hajol a sérülhöz nagyjából annyira, hogy a neki szánt szavakat tényleg csak ő hallja.*
- Ne aggódj. Lassan megjön a fehér hajú lány is. Ahogy észrevettem elég kedves számodra. Ha pedig aggódik érted akkor te is fontos vagy számára. Szóval csak türelem.
*Gyengén megveregeti a fekvő férfi vállát, majd feláll és odakullog a gyógyítóhoz és a gnómhoz, de most nem ül le közéjük, csak állva hallgatja miről társalognak. Talán pont akkora ér oda mikor a járőrökről meg valami barangról van szó. Szóval jól sejtette, hogy jelenleg nem tartózkodik minden idevalósi a tábor terüetén. Mint például az imént megjelenő hatalmas alakot sem látta eddig.*
2311. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 15:51:19
Üzenet elküldve: 2014-06-22 15:51:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Niana nyomában - bőgés vége:)//
*Döngve, hatalmas léptekkel érkezik a kapu felől, hogy aztán a tábor körülbelül közepén torpanjon meg, mivel halvány lila gőze nincs, merre leli a nőstényt. Pedig őérte zúdult fel a dombon, át mindenen, mert azt hallotta sír-rí a számára oly kedves nőszemély. Noha alig váltottak szót, a kimondatlan érzések előbb hatványozódva törtek fel benne, és képes lenne bárkin átgázolni.
Most pedig jobbra -balra tekintget, és tanácstalanul ácsorog ott középen, észrevenni őt nem nehéz, hiszen kimagaslik. Ha maradt volna, és fülelt volna, talán hallotta volna, hogy a Hrallba vitt fürdővizet a vezérnek. De így első körben a gyógyítói sátor ugrik be neki, mint lehetséges helyszín.
Azilt látja ott, s szinte szuggerálja, hogy hívó szavára ne Chiari, hanem Niana lépjen ki, de csalódni kénytelen.
Elfordul, és kissé tanácstalanul, már-már kétségbeesve kutatja tekintetével a környéket.*
-NIANA!
*Bődül el jobb híján ezzel kívánva magához hívni a nőstényt.*
*Döngve, hatalmas léptekkel érkezik a kapu felől, hogy aztán a tábor körülbelül közepén torpanjon meg, mivel halvány lila gőze nincs, merre leli a nőstényt. Pedig őérte zúdult fel a dombon, át mindenen, mert azt hallotta sír-rí a számára oly kedves nőszemély. Noha alig váltottak szót, a kimondatlan érzések előbb hatványozódva törtek fel benne, és képes lenne bárkin átgázolni.
Most pedig jobbra -balra tekintget, és tanácstalanul ácsorog ott középen, észrevenni őt nem nehéz, hiszen kimagaslik. Ha maradt volna, és fülelt volna, talán hallotta volna, hogy a Hrallba vitt fürdővizet a vezérnek. De így első körben a gyógyítói sátor ugrik be neki, mint lehetséges helyszín.
Azilt látja ott, s szinte szuggerálja, hogy hívó szavára ne Chiari, hanem Niana lépjen ki, de csalódni kénytelen.
Elfordul, és kissé tanácstalanul, már-már kétségbeesve kutatja tekintetével a környéket.*
-NIANA!
*Bődül el jobb híján ezzel kívánva magához hívni a nőstényt.*
2310. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 15:27:04
Üzenet elküldve: 2014-06-22 15:27:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A gyógyító sátrában//
* Azt nem ő fogja megtárgyalni a gnómmal, hogy törzsük mennyire vérszomjas és verekedős hajlamú. Ám hasonló dolgok jutnak neki is eszébe a növénnyel kapcsolatban. Állatok befogására hasznos lehetne. Ha szembekerülnének egyszer valamilyen ritka fajjal, milyen könnyedén elaltathatnák, nem kellene lekaszabolni. Hasznát vehetnék valahogy, akár el is adhatnák, ha van erre kereslet. S mos eszébe jut a kis csapat, akik a mágust kísérik el útján a barlanghoz. Egyvalamit megtehet most. *
- A következő alkalommal, ha lesz ilyen, velünk jöhetsz.
* Azil halkínálására nemet int, jobb ha nem lép be velük ide. Szerencsére nem is teszi meg, így hozzá is van pár szava most. *
- A halászlé, sült hal jöhet ma, mondjuk vacsorára már elkészülhet. A maradék halat tedd félre, nemsokára megyek és segítek megtisztítani és eltenni őket. Fel is füstölhetünk párat, de van só is elegendő.
* Most jobban foglalkoztatja az, amit Daeros mondott. Látva a félelmet szemében átgondolja a történteket. Addig Dralg próbálja faggatni és eredményként könyveli el azt a kérdést, hogy a másik férfi hisz e a gonosz szellemekben? *
- Pedig nemsokára a városba kell mennünk. A törzsnek szüksége van még sok mindenre, felszerelésre. Kovácsműhelyre például, mert nem szaladgálhatunk minden javítandó fegyverrel a városba, ahol csak kifosztanának minket. Nekem is vissza kell térnem az erdőbe, hogy növényeket gyűjtsek, mint amivel a sebeidet is elláttam. Fel kell fedeznünk jobban a környékünket, a barlangnál most is van néhány társunk és más helyek is vannak, amiket Kagan meg akar ismeri. Ahogy Isurri, a Szellemjáró és én is, mert fontosak. Akheel néha egyedül, vagy másodmagával jár el vadászni.
- Nem maradhatunk a falak között kucorogva. Tudnunk kell, mi várhat ránk. Mesélj és beszélek a vezérrel.
* Azt nem ő fogja megtárgyalni a gnómmal, hogy törzsük mennyire vérszomjas és verekedős hajlamú. Ám hasonló dolgok jutnak neki is eszébe a növénnyel kapcsolatban. Állatok befogására hasznos lehetne. Ha szembekerülnének egyszer valamilyen ritka fajjal, milyen könnyedén elaltathatnák, nem kellene lekaszabolni. Hasznát vehetnék valahogy, akár el is adhatnák, ha van erre kereslet. S mos eszébe jut a kis csapat, akik a mágust kísérik el útján a barlanghoz. Egyvalamit megtehet most. *
- A következő alkalommal, ha lesz ilyen, velünk jöhetsz.
* Azil halkínálására nemet int, jobb ha nem lép be velük ide. Szerencsére nem is teszi meg, így hozzá is van pár szava most. *
- A halászlé, sült hal jöhet ma, mondjuk vacsorára már elkészülhet. A maradék halat tedd félre, nemsokára megyek és segítek megtisztítani és eltenni őket. Fel is füstölhetünk párat, de van só is elegendő.
* Most jobban foglalkoztatja az, amit Daeros mondott. Látva a félelmet szemében átgondolja a történteket. Addig Dralg próbálja faggatni és eredményként könyveli el azt a kérdést, hogy a másik férfi hisz e a gonosz szellemekben? *
- Pedig nemsokára a városba kell mennünk. A törzsnek szüksége van még sok mindenre, felszerelésre. Kovácsműhelyre például, mert nem szaladgálhatunk minden javítandó fegyverrel a városba, ahol csak kifosztanának minket. Nekem is vissza kell térnem az erdőbe, hogy növényeket gyűjtsek, mint amivel a sebeidet is elláttam. Fel kell fedeznünk jobban a környékünket, a barlangnál most is van néhány társunk és más helyek is vannak, amiket Kagan meg akar ismeri. Ahogy Isurri, a Szellemjáró és én is, mert fontosak. Akheel néha egyedül, vagy másodmagával jár el vadászni.
- Nem maradhatunk a falak között kucorogva. Tudnunk kell, mi várhat ránk. Mesélj és beszélek a vezérrel.
2309. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 11:56:14
Üzenet elküldve: 2014-06-22 11:56:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Istálló majd tűz - Kram, Nabii//
- A lovat meg el akarják venni, többet eszik, és rövidebb az élettartama mint az embernek, azt hiszem. ~ Mindennek van árnyoldala. ~ * Most ő vesz egy nagy levegőt, nem szereti a dolgok negatív oldalát kiemelni. *
- Ez esetben viszlát bajtárs, a csúnya mogorva nénit jól szolgáld. * Teszi oda fejét fejéhez és mosolyog. *
- Kramlaf, a kalapácsöklű. Itt így ismernek. * Hajtja meg fejét, enyhén és állítja meg kezdő lépésének ritmusát. Alkarját is megszorítaná a nőnek, de mégis csak amazon. Ki tudja ott milyenek a szokások. * ~ Be kell fognom lassan. Kezd sok lenni a fül újra. ~ * Gondolkodik magában. *
- Áh, ha elfogadsz egy tanácsot, tábori körülmények közt addig egyél amíg szét nem pukkadsz, ki tudja mikor fogsz legközelebb. * Fogja meg hasán a bőrt, szerencsére gyors anyagcserével rendelkezik épp ezért könnyen beszél. *
- Áh, sebhelyes mindenki le tud telepedni. Ha a lovadat, aki meghalt nem tudtad volna megmenteni elvágtad volna a torkát nem? Szerintem igen, mert szeretted annyira hogy ne szenvedjen. Na most ha egy ilyen komoly döntést meg tudtál volna hozni, akkor ez már csak egy porszem. Főleg mivel innen a szabadok bármikor elmehetnek. De, minek? Hova menjenek, ez otthon. * Mutat körbe sétájuk közben széttárt karokkal. *
- Nabii, távol álljon tőlem, hogy olyanra akarlak rávenni amit te nem akarsz. Felnőttnek tekintelek önálló öntudattal. De ezek az emberek nomádok. Annyi ideje vannak itt mióta felhúztuk az erődöt. Ugyan azt érzik mint te. Ezért is vagytok annyira hasonlóak. * Biccent a végén, nagy igazságot mondhatott érzi a levegőben. *
- Ugyan mért ne lenne, a szerencse mindenhol jól jön, ha más nem a beszélgetésnél. Mivel gondolom nem hanyatt homlok fogsz menekülni a táborunkból, illik leróni a tiszteletedet Kagannál és Leandanánál. Isuriinál pedig csak azért mert erősen közre játszott a Barack és a te kapcsolatodban, legalábbis én úgy láttam mikor mentetek az istálló felé. * Fújja ki azt a kevés bennmaradt levegőt tüdejéből. * ~ Nem lesz ez így jó sokat beszélek. ~
- Én hívtalak meg csak telepedj le, kiötlök valamit. * Azzal hallótávon belül maradva keres egy nagyobb serpenyőt és egy állványt amit a tűz fölé helyezve elkezd melegíteni, és számba veszi milyen alapanyagok állnak rendelkezésére. *
- Bármi amit nem eszel meg? * Kérdezi jámboran bár nem hiszi hogy van olyan. *
- A lovat meg el akarják venni, többet eszik, és rövidebb az élettartama mint az embernek, azt hiszem. ~ Mindennek van árnyoldala. ~ * Most ő vesz egy nagy levegőt, nem szereti a dolgok negatív oldalát kiemelni. *
- Ez esetben viszlát bajtárs, a csúnya mogorva nénit jól szolgáld. * Teszi oda fejét fejéhez és mosolyog. *
- Kramlaf, a kalapácsöklű. Itt így ismernek. * Hajtja meg fejét, enyhén és állítja meg kezdő lépésének ritmusát. Alkarját is megszorítaná a nőnek, de mégis csak amazon. Ki tudja ott milyenek a szokások. * ~ Be kell fognom lassan. Kezd sok lenni a fül újra. ~ * Gondolkodik magában. *
- Áh, ha elfogadsz egy tanácsot, tábori körülmények közt addig egyél amíg szét nem pukkadsz, ki tudja mikor fogsz legközelebb. * Fogja meg hasán a bőrt, szerencsére gyors anyagcserével rendelkezik épp ezért könnyen beszél. *
- Áh, sebhelyes mindenki le tud telepedni. Ha a lovadat, aki meghalt nem tudtad volna megmenteni elvágtad volna a torkát nem? Szerintem igen, mert szeretted annyira hogy ne szenvedjen. Na most ha egy ilyen komoly döntést meg tudtál volna hozni, akkor ez már csak egy porszem. Főleg mivel innen a szabadok bármikor elmehetnek. De, minek? Hova menjenek, ez otthon. * Mutat körbe sétájuk közben széttárt karokkal. *
- Nabii, távol álljon tőlem, hogy olyanra akarlak rávenni amit te nem akarsz. Felnőttnek tekintelek önálló öntudattal. De ezek az emberek nomádok. Annyi ideje vannak itt mióta felhúztuk az erődöt. Ugyan azt érzik mint te. Ezért is vagytok annyira hasonlóak. * Biccent a végén, nagy igazságot mondhatott érzi a levegőben. *
- Ugyan mért ne lenne, a szerencse mindenhol jól jön, ha más nem a beszélgetésnél. Mivel gondolom nem hanyatt homlok fogsz menekülni a táborunkból, illik leróni a tiszteletedet Kagannál és Leandanánál. Isuriinál pedig csak azért mert erősen közre játszott a Barack és a te kapcsolatodban, legalábbis én úgy láttam mikor mentetek az istálló felé. * Fújja ki azt a kevés bennmaradt levegőt tüdejéből. * ~ Nem lesz ez így jó sokat beszélek. ~
- Én hívtalak meg csak telepedj le, kiötlök valamit. * Azzal hallótávon belül maradva keres egy nagyobb serpenyőt és egy állványt amit a tűz fölé helyezve elkezd melegíteni, és számba veszi milyen alapanyagok állnak rendelkezésére. *
- Bármi amit nem eszel meg? * Kérdezi jámboran bár nem hiszi hogy van olyan. *
2308. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 11:07:46
Üzenet elküldve: 2014-06-22 11:07:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
*Úgy tűnik, bármennyire is szorgalmazta ezt a gyógyító, mégsem hagynak végül nyugtot a Vadásznak. Pedig ha a sérült férfin múlna, ő bizony nem szólna senkihez, csak meredne továbbra is maga elé a semmibe. Mert hát még ez is sokkal kevésbé fájdalmas, mint példának okáért a közelmúlt emlékképein rágódni.
A nagydarab fickó, akik az asztalra ültette őt, odatelepedik mellé, s megkérdi Daerostól, hogy jobban van-e.*
-Jobban? Minél?*húzza el a száját.
~Egy hullánál például. Hát annál éppen jobban, de nem sokkal.~ válaszol önmagában gondolat szintjén, amúgy a férfinak csak a vállát rántja meg válaszul.
Ám a következő kérdés már jóval érzékenyebb témát érint, s egyszersmind bizonyságul szolgál afelől is a Vadász számára, hogy bizony nem mindenki ette meg a farkasokról szóló mesét. Pedig hát részben igaz. Ám ránézve a saját sérült bal kezére, végeredményben igazat kell adjon ennek a nagydarabnak mellette, hogy valóban, aligha hasonlíthat farkasfogak által ütött sebre.
Jobbjával a Vadász megvakarja az arcát átszelő sebhelyet. Ennek különösebb jelentősége alig van, ez csak afféle berögzült szokás nála. Végül tekintetét a másik férfira veti, s halkan megkérdezi tőle:*
-Hiszel te a gonosz szellemekben?*a kérdés ott visszhangzik egy ideig kettejük között, valószínűleg elég meglepő, már a témát tekintve. Végül, mint egy szemléltetésképpen, Daeros felemeli a sérült balját, s a szemei előtt forgatja kezét, mintha most vizsgálná meg alaposabban először azt.*
-Hát tudod, én eddig nem hittem...*teszi végül hozzá, mintha ezzel ugyan magyarázattal szolgált volna bármire is. Bár talán valahol így van, hiszen tényleg egy gonosz szellem volt, ki démoni nő alakjában jelent meg előtte.*
*Úgy tűnik, bármennyire is szorgalmazta ezt a gyógyító, mégsem hagynak végül nyugtot a Vadásznak. Pedig ha a sérült férfin múlna, ő bizony nem szólna senkihez, csak meredne továbbra is maga elé a semmibe. Mert hát még ez is sokkal kevésbé fájdalmas, mint példának okáért a közelmúlt emlékképein rágódni.
A nagydarab fickó, akik az asztalra ültette őt, odatelepedik mellé, s megkérdi Daerostól, hogy jobban van-e.*
-Jobban? Minél?*húzza el a száját.
~Egy hullánál például. Hát annál éppen jobban, de nem sokkal.~ válaszol önmagában gondolat szintjén, amúgy a férfinak csak a vállát rántja meg válaszul.
Ám a következő kérdés már jóval érzékenyebb témát érint, s egyszersmind bizonyságul szolgál afelől is a Vadász számára, hogy bizony nem mindenki ette meg a farkasokról szóló mesét. Pedig hát részben igaz. Ám ránézve a saját sérült bal kezére, végeredményben igazat kell adjon ennek a nagydarabnak mellette, hogy valóban, aligha hasonlíthat farkasfogak által ütött sebre.
Jobbjával a Vadász megvakarja az arcát átszelő sebhelyet. Ennek különösebb jelentősége alig van, ez csak afféle berögzült szokás nála. Végül tekintetét a másik férfira veti, s halkan megkérdezi tőle:*
-Hiszel te a gonosz szellemekben?*a kérdés ott visszhangzik egy ideig kettejük között, valószínűleg elég meglepő, már a témát tekintve. Végül, mint egy szemléltetésképpen, Daeros felemeli a sérült balját, s a szemei előtt forgatja kezét, mintha most vizsgálná meg alaposabban először azt.*
-Hát tudod, én eddig nem hittem...*teszi végül hozzá, mintha ezzel ugyan magyarázattal szolgált volna bármire is. Bár talán valahol így van, hiszen tényleg egy gonosz szellem volt, ki démoni nő alakjában jelent meg előtte.*
2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 09:51:21
Üzenet elküldve: 2014-06-22 09:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Istálló - Kram, Nabii//
- Jól látod. Majdnem annyi gond van velük, mint egy gyerekk el. Kivéve, hogy a gyerek sír, butaságokat tesz és nem hagyhatod ott csak úgy bárhol anélkül, hogy szórakoztatnád.
*Egy pillanatnyi szünet, s az újabb felvetést is megválaszolja, miután elnézett a mutatott irányokba is, Darel és valami kutya felé.*
- Tudom, hogy nem leszólsz. De ismerem az érzést, igen. És náluk is van ilyen. Ezért is kell most megpihennie Baracknak is. Nagyon elfáradhatott. Holnapután talán már rendben lesz. Remélem.
*Elgondolkodik azon, amit a másik a letelepedésről mond és az itteniekről. Olyannyira, hogy csak akkor kap észbe, mikor már a neveknél tartanak, s a sült említésénél.
Bólint, hiszen a jelek szerint a barna hajú emlékszik még a nevére. Ezek szerint nincs olyan gondja ezzel, mint a sebhelyesnek.*
- Nabii. A te neved pedig...
*Felvont szemöldökkel, kérdőn néz rá. Sok mindenki nevét hallotta már. Még olyanokét is, akihez egyelőre nem volt szerencséje - vagy csak nem tud róla. Azonban arra nem emlékszik, a szélesvállú megnevezését hallhatta-e, így inkább kérdez. S ha választ kap, ismét válaszol egy felmerült kérdésre.*
- Veled megyek, nekem sem ártana ennem valamit, az este sem vittem túlzásba. Menjünk.
//Tűz felé//
*Nem bánja, hogy a férfi nem ajánlott jobbot, mint valami úrfi. Sőt, talán épp azt kérné ki magának, vagy csak elmenne mellette. Nem kisasszony ő, hogy ilyen bánásmódot kérjen. Egy túlélő, egy sebzett amazon - ahogy Kramlaf is mondta.
Igyekszik felvenni a haladásának ütemét, szemei ismét úgy fürkészik a tábort, mint ahol talán otthonra lelhetne... S megkönnyebbülésére sehol sem látja a Daeros nevűt, aki rombolhatná a képet.*
- Mindig úton voltam. Nem is tudom, meg bírnék-e maradni egy helyen. Talán a kikötőbe is ez vezetett a húgom nélkül...
*Kezd bele a gondolatokba, amik még az istállóban születtek, a barna hajú felvetéseire.*
- Tudom, hogy befogadhatnátok. De nem bírok sokáig falak közt lenni. Nem vagyok mai gyerek én sem, de nem tudok megülni a hátsómon.
*Vállat von.*
- Viszont Kagannal kapcsolatban, azt hiszem, nincs miért szerencsét kívánj.
*Ezt jobban nem fejti ki, bár megtehetné, ugyancsak egyetlen rövid mondattal. Viszont a lényege annak is ugyanaz lenne, mint amit az istállóban is megkérdezett. Ugyan, miért pont ő kéne bárkinek is? Viszont nem látja úgy értelmét, feltenni a kérdést, hogy előzőleg is csak kitérő választ kapott.
A tűz mellé érve aztán egész másra tereli a témát, mégpedig két egyszerű kérdéssel.*
- Mit akarsz sütni? Csináljam én?
- Jól látod. Majdnem annyi gond van velük, mint egy gyerekk el. Kivéve, hogy a gyerek sír, butaságokat tesz és nem hagyhatod ott csak úgy bárhol anélkül, hogy szórakoztatnád.
*Egy pillanatnyi szünet, s az újabb felvetést is megválaszolja, miután elnézett a mutatott irányokba is, Darel és valami kutya felé.*
- Tudom, hogy nem leszólsz. De ismerem az érzést, igen. És náluk is van ilyen. Ezért is kell most megpihennie Baracknak is. Nagyon elfáradhatott. Holnapután talán már rendben lesz. Remélem.
*Elgondolkodik azon, amit a másik a letelepedésről mond és az itteniekről. Olyannyira, hogy csak akkor kap észbe, mikor már a neveknél tartanak, s a sült említésénél.
Bólint, hiszen a jelek szerint a barna hajú emlékszik még a nevére. Ezek szerint nincs olyan gondja ezzel, mint a sebhelyesnek.*
- Nabii. A te neved pedig...
*Felvont szemöldökkel, kérdőn néz rá. Sok mindenki nevét hallotta már. Még olyanokét is, akihez egyelőre nem volt szerencséje - vagy csak nem tud róla. Azonban arra nem emlékszik, a szélesvállú megnevezését hallhatta-e, így inkább kérdez. S ha választ kap, ismét válaszol egy felmerült kérdésre.*
- Veled megyek, nekem sem ártana ennem valamit, az este sem vittem túlzásba. Menjünk.
//Tűz felé//
*Nem bánja, hogy a férfi nem ajánlott jobbot, mint valami úrfi. Sőt, talán épp azt kérné ki magának, vagy csak elmenne mellette. Nem kisasszony ő, hogy ilyen bánásmódot kérjen. Egy túlélő, egy sebzett amazon - ahogy Kramlaf is mondta.
Igyekszik felvenni a haladásának ütemét, szemei ismét úgy fürkészik a tábort, mint ahol talán otthonra lelhetne... S megkönnyebbülésére sehol sem látja a Daeros nevűt, aki rombolhatná a képet.*
- Mindig úton voltam. Nem is tudom, meg bírnék-e maradni egy helyen. Talán a kikötőbe is ez vezetett a húgom nélkül...
*Kezd bele a gondolatokba, amik még az istállóban születtek, a barna hajú felvetéseire.*
- Tudom, hogy befogadhatnátok. De nem bírok sokáig falak közt lenni. Nem vagyok mai gyerek én sem, de nem tudok megülni a hátsómon.
*Vállat von.*
- Viszont Kagannal kapcsolatban, azt hiszem, nincs miért szerencsét kívánj.
*Ezt jobban nem fejti ki, bár megtehetné, ugyancsak egyetlen rövid mondattal. Viszont a lényege annak is ugyanaz lenne, mint amit az istállóban is megkérdezett. Ugyan, miért pont ő kéne bárkinek is? Viszont nem látja úgy értelmét, feltenni a kérdést, hogy előzőleg is csak kitérő választ kapott.
A tűz mellé érve aztán egész másra tereli a témát, mégpedig két egyszerű kérdéssel.*
- Mit akarsz sütni? Csináljam én?
2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 03:52:43
Üzenet elküldve: 2014-06-22 03:52:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
*Bár az álla nem esik le, mégis érdeklődéssel hallgatja végig a történetet, melyet a gyógyító oszt meg a kis gnómmal. Szakállát piszkálva hümmög, jelezve, hogy érti amit a nő mond neki, közben azon gondolkodik, mégis hogyan lehetne megkaparintani az említett növényt, valamint mégis mire lehetne felhasználni.*
-Minden bizonnyal meg kell szerezni, sok hasznos dolgot lehetne belőle csinálni, bár mint a beszerzése, mint a feldolgozása veszélyes lesz. A vizes kendős ötlet jó, nem elhanyagolandó majd, viszont abból, amit elmondtál, ez édes kevés lesz. Ezen majd még gondolkodunk, de a felhasználás már talán egy egyszerűbb kérdés. Nem tudom mennyire harcias a törzs, vagy mennyire agresszív, de összetűzések során elkábításra alkalmas lenne, bár nagyon aljas és gerinctelen húzás is egyben, de hát csak a végeredmény számít, nem igaz? He he.! Na nem mintha én bárkinek is a halálát kívánnám, távol álljon tőlem, viszont kisebb-nagyobb vadak elejtésére is ugyan olyan tökéletes lenne. Olyanokhoz, amit nem megölni, hanem később, élve szándékoznánk hasznosítani. Már csak az a kérdés, hogy csupán belélegezve veszélyes a belőle jövő (feltehetően) gáz, vagy főzetet is lehet belőle készíteni. Szerény véleményem szerint az utóbbi lenne a legideálisabb. He he.!
*Vigyorog a nőre. Egy óriás jelenik meg a sátor bejáratánál, mely egy jókora adag hal társaságában jelenik meg. Zrick meglehetősen odavan minden féle vízi élőlényből készített ételért, legyen az hal, polip, sőt, még a tengeri csigát is előszeretettel fogyasztja, de természetesen nem nyersen. Úgy nem különösebben ízlett neki. Ugyan a halászléért már annyira nincs oda, sokkal jobban szereti ezeket a fajta finomságokat tűzön pirítva, illetve sütve, de a hallevessel sincs különösebb problémája. A 'megeszi, de ha van más, inkább azt választja' kategóriába esik. Mikor távozik a Dralgnál is méretesebb alak, Zrick ismét Chiarira tereli a tekintetét, majd folytatja az elkezdett beszélgetésüket.*
-Körülbelül hol találtatok rá erre a gyöngyszemre az erdőben? Szívesen, sőt... Hi hi.! Ragaszkodok hozzá, hogy a csoporttal tarthassak, ha újból megpróbálásra kerülne a növény begyűjtse.
*Persze gondolja, hogy a gyógyítónak szándékában áll magával vinni a kis gnómot a beszerzőkörútra, azért nem árt bebiztosítania magát, hátha ez még sem teljesen így lenne.*
-Valamint a mágia terén sem vagyok teljesen otthon, de biztos vagyok benne, hogy van valamilyen varázsige, ami ugyancsak hozzájárulna a sikerhez, ha egyáltalán van ilyen tudományokhoz értő személy a törzs falain belül.
*Bár az álla nem esik le, mégis érdeklődéssel hallgatja végig a történetet, melyet a gyógyító oszt meg a kis gnómmal. Szakállát piszkálva hümmög, jelezve, hogy érti amit a nő mond neki, közben azon gondolkodik, mégis hogyan lehetne megkaparintani az említett növényt, valamint mégis mire lehetne felhasználni.*
-Minden bizonnyal meg kell szerezni, sok hasznos dolgot lehetne belőle csinálni, bár mint a beszerzése, mint a feldolgozása veszélyes lesz. A vizes kendős ötlet jó, nem elhanyagolandó majd, viszont abból, amit elmondtál, ez édes kevés lesz. Ezen majd még gondolkodunk, de a felhasználás már talán egy egyszerűbb kérdés. Nem tudom mennyire harcias a törzs, vagy mennyire agresszív, de összetűzések során elkábításra alkalmas lenne, bár nagyon aljas és gerinctelen húzás is egyben, de hát csak a végeredmény számít, nem igaz? He he.! Na nem mintha én bárkinek is a halálát kívánnám, távol álljon tőlem, viszont kisebb-nagyobb vadak elejtésére is ugyan olyan tökéletes lenne. Olyanokhoz, amit nem megölni, hanem később, élve szándékoznánk hasznosítani. Már csak az a kérdés, hogy csupán belélegezve veszélyes a belőle jövő (feltehetően) gáz, vagy főzetet is lehet belőle készíteni. Szerény véleményem szerint az utóbbi lenne a legideálisabb. He he.!
*Vigyorog a nőre. Egy óriás jelenik meg a sátor bejáratánál, mely egy jókora adag hal társaságában jelenik meg. Zrick meglehetősen odavan minden féle vízi élőlényből készített ételért, legyen az hal, polip, sőt, még a tengeri csigát is előszeretettel fogyasztja, de természetesen nem nyersen. Úgy nem különösebben ízlett neki. Ugyan a halászléért már annyira nincs oda, sokkal jobban szereti ezeket a fajta finomságokat tűzön pirítva, illetve sütve, de a hallevessel sincs különösebb problémája. A 'megeszi, de ha van más, inkább azt választja' kategóriába esik. Mikor távozik a Dralgnál is méretesebb alak, Zrick ismét Chiarira tereli a tekintetét, majd folytatja az elkezdett beszélgetésüket.*
-Körülbelül hol találtatok rá erre a gyöngyszemre az erdőben? Szívesen, sőt... Hi hi.! Ragaszkodok hozzá, hogy a csoporttal tarthassak, ha újból megpróbálásra kerülne a növény begyűjtse.
*Persze gondolja, hogy a gyógyítónak szándékában áll magával vinni a kis gnómot a beszerzőkörútra, azért nem árt bebiztosítania magát, hátha ez még sem teljesen így lenne.*
-Valamint a mágia terén sem vagyok teljesen otthon, de biztos vagyok benne, hogy van valamilyen varázsige, ami ugyancsak hozzájárulna a sikerhez, ha egyáltalán van ilyen tudományokhoz értő személy a törzs falain belül.
2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-22 00:55:45
Üzenet elküldve: 2014-06-22 00:55:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A gyógyító sátrában//
*A gyógyító sátrába érve Dralg látja, hogy a sérült már elég rossz állapotban van. Tehát ha akarja ha nem segít neki lefeküdni az asztalra. Aztán csendben nézi, ahogy összevarják sebeit. Nem undorodik a dologtól, de nem is túlzottan rajong érte. Bár, ahogy elnézi a vadászt ő még kevésbé örül a dolognak. A varrás elviseléséhez kellő kép nagy fájdalomtűrés kell, hogy az ember rendelkezésére álljon. Közben megfigyelte, hogy a sérült akár hányszor csak tudja egy fehér hajú lányra veti pillantását. Egyenlőre úgy dönt nem foglalkozik túlzottan ezzel a dologgal. Majd ha már kevesebben lesznek. Nemsokára végeznek a sebek összevarrásával. Felkapja Daerost az asztalról és leteszi őt a szőrmékre. Mikor felemeli ügyel arra, hogy csakis olyan poton fogja meg ahol nincs sérülése. Szóval nagyjából a mellkasa tájékán. Miután óvatosan lefektette a férfit a számára kijelölt fekvőgelyre odasántikál az öreg gnómhoz és a gyógyítóhoz, majd leül melléjük. Érdeklődve hallgatja végig a gyógyító történetét. Bár cseppet sem lepi meg. Hallott már olyan növényről ami elég szépen ki tudja ütni az embert. Bár csak ideiglenesen, de ez is nyilván hasonló mint a többi. Csak ez nyilván hatásosabb. Viszont még mindig megmarad a véleménye az ilyen gyomokról és a belőlük kevert főzetekről. Közben egy hatalmas alak bedugja fejét a sátor bejáratán. Nyilván egy óriás. Valami hallal kínálja a gyógyítót, de nem igazán figyel oda mert ez a téma sem nagyon érdekli. Inkább próbál visszaemlékezni azokra a sebekre amik a férfin voltak. Közelebbről nézve már nem úgy néztek ki mint a farkasharapás hanem valami más. Ki tudja talán medve. Bár még az sem hagy ilyen nyomot. Aztán pillanatokon belül felriad álmából a sérlült. Dralg lassacskán feláll és odavánszorog mellé. Látszik rajta, hogy ezek után nem akar visszaaludni, szóval úgy dönt elszórakoztatja őt, vagy legalább kifaggatja, hogy mégis mi a fene történt vele mert az biztos, hogy ezt nem farkas művelte.*
- Jobban vagy már cimbora?
*Kérdi megnyugtató hangon, majd rögtön a lényegre tér, de persze csak halkan, hogy a gnóm és a gyógyító meg ne hallják. Elvégre ha a férfi nem merte bevallani a dolgot előttütük akkor legalább négyszem közt beszéljék meg a dolgot.*
- Mi csinálta ezt veled? És kérlek ne a farkasos történetet mond hanem az igazat. Ne félj nem adom tovább senkinek elvégre a tábor nagyrészét nem is ismerem.
*Mondja halk és megnyugtató hangon és a végére ejt egy megnyugtató mosolyt is.*
*A gyógyító sátrába érve Dralg látja, hogy a sérült már elég rossz állapotban van. Tehát ha akarja ha nem segít neki lefeküdni az asztalra. Aztán csendben nézi, ahogy összevarják sebeit. Nem undorodik a dologtól, de nem is túlzottan rajong érte. Bár, ahogy elnézi a vadászt ő még kevésbé örül a dolognak. A varrás elviseléséhez kellő kép nagy fájdalomtűrés kell, hogy az ember rendelkezésére álljon. Közben megfigyelte, hogy a sérült akár hányszor csak tudja egy fehér hajú lányra veti pillantását. Egyenlőre úgy dönt nem foglalkozik túlzottan ezzel a dologgal. Majd ha már kevesebben lesznek. Nemsokára végeznek a sebek összevarrásával. Felkapja Daerost az asztalról és leteszi őt a szőrmékre. Mikor felemeli ügyel arra, hogy csakis olyan poton fogja meg ahol nincs sérülése. Szóval nagyjából a mellkasa tájékán. Miután óvatosan lefektette a férfit a számára kijelölt fekvőgelyre odasántikál az öreg gnómhoz és a gyógyítóhoz, majd leül melléjük. Érdeklődve hallgatja végig a gyógyító történetét. Bár cseppet sem lepi meg. Hallott már olyan növényről ami elég szépen ki tudja ütni az embert. Bár csak ideiglenesen, de ez is nyilván hasonló mint a többi. Csak ez nyilván hatásosabb. Viszont még mindig megmarad a véleménye az ilyen gyomokról és a belőlük kevert főzetekről. Közben egy hatalmas alak bedugja fejét a sátor bejáratán. Nyilván egy óriás. Valami hallal kínálja a gyógyítót, de nem igazán figyel oda mert ez a téma sem nagyon érdekli. Inkább próbál visszaemlékezni azokra a sebekre amik a férfin voltak. Közelebbről nézve már nem úgy néztek ki mint a farkasharapás hanem valami más. Ki tudja talán medve. Bár még az sem hagy ilyen nyomot. Aztán pillanatokon belül felriad álmából a sérlült. Dralg lassacskán feláll és odavánszorog mellé. Látszik rajta, hogy ezek után nem akar visszaaludni, szóval úgy dönt elszórakoztatja őt, vagy legalább kifaggatja, hogy mégis mi a fene történt vele mert az biztos, hogy ezt nem farkas művelte.*
- Jobban vagy már cimbora?
*Kérdi megnyugtató hangon, majd rögtön a lényegre tér, de persze csak halkan, hogy a gnóm és a gyógyító meg ne hallják. Elvégre ha a férfi nem merte bevallani a dolgot előttütük akkor legalább négyszem közt beszéljék meg a dolgot.*
- Mi csinálta ezt veled? És kérlek ne a farkasos történetet mond hanem az igazat. Ne félj nem adom tovább senkinek elvégre a tábor nagyrészét nem is ismerem.
*Mondja halk és megnyugtató hangon és a végére ejt egy megnyugtató mosolyt is.*
2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-21 23:21:04
Üzenet elküldve: 2014-06-21 23:21:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Istálló - Kram, Nabii//
- Tehát, van vele annyi baj mint egy gyereket felnevelni, remek. Akkor azt hiszem maradok az edzésnél ez nem az én műfajom. * Mondja fejét rázva. * De attól megnézni megnézhetem. * Vetíti elő, hogy visszatérésekor még behajtja amit mondott. * ~Vajon mindig ilyen furcsán mosolyog? Egy pillanatra elveszti a kontrollt aztán visszazuhan abba a szürke faarcba ami védelmet nyújt neki. Remélem hamarosan rájön hogy az a maszk egy hiba, minden ember életében. ~ * Gondolkodik magában miközben elemzi a nőben ezt a furcsaságot. *
- Távol álljon tőlem az hogy leszóljam személyed drága hölgyem, csupán megjegyeztem hogy az ember sikeresen képes lehet a harc közben olyan fáradtságot elérni, amely ha elül a veszély ólomként húzza le karját és lábát. Gondolom a lovaknál is megvan ez. * Fejtegeti ki, gyorsan szinte már a nő szavába vágva. Hadarva úgy ahogy agya pörög. *
- Elhiszem hogy fáradt voltál, de visszatekintve az emlékeink vagy megszépülnek vagy nehezek lesznek számunkra, mint a horgászoknál. Mikor ember méretű aranyból készült halat fognak amelyik szeme gyöngy volt. Aztán ugyan abban a kis kocsmában isszák a rumjukat és sörüket. Tehát lehettél fáradt, valamiért mégis továbbmentél ahogy én is ő is amaz is. * Mutat a két háta mögé az egyiken Darel látszódhat, a másikon egy csaholó kutya. * Nem haltál meg mert életképes vagy, mint mi. * Ezzel fejezi be a monológját. *
- Megállni valahol? Ezt ilyen furcsán ejted ki? Nem valahol kell megállni szerintem, hanem ahol te akarsz sebhelyes. * A végén csak rámosolyog hogy elvegye a szó élét, a nő biztos megtanult már élni sérülésével, de a férfiak beszédét sokszor sértőnek veszik, így színészkedniük kell, szerencsére ez jól megy szerzetesünknek. *
- És mi akadályozd meg hogy itt tedd? Őszintén nem értem, ha csikót tudsz itt nevelni, akkor embert is. Én sem csatlakoztam még a törzshöz téged is befogadnának, bár nem beszélhetek a nevükben, én be foglak ha erre hoz sorsod. * Biccent és a tehetetlenségét kihasználva nekidől az istállónak. *
- Én nem ismerlek, és te sem engem. Ez benne a szép, az hogy tanítasz becsülöm benned de van amit én is tudok amazon. * Mosolya mintha egy apáé lenne. * Ha már ezek a kérdések érdekelnek, akkor nem velem kell beszélned, * Tartja fel kezét a megadás jeleként. *
de mivel engem kérdeztél ezért ezt válaszolom: Te veled beszélt a tábortűznél és nem is akárhogy, attól hogy elaludtam valamikor tudom mi lehetett a további történés, avagy lesz és az esetben sok sikert. * Kacsint miközben ereszkedik keze lefelé. * A szabadok, nálunk szabadok. Ők hűségesek de nem tárgyak mint egy ásó vagy kasza. * Felfigyel a nő hosszú lélegzetére és felmerül benne a kérdés. * ~ Untatom? ~ * Nem foglalkozik sokat a kérdéssel, mivel a nő felnőtt tudja mi kell neki. *
- De hát még csak egy napja vagy itt, milyen gyorsan akartad megjárni a kikötőt gyalog oda, és lovon vissza? Ez szerintem minimum öt nap. De biztos hogy több hacsak nem vagy profi úszó, bár mit ne nézzek ki belőled? * Lassan vontatottan de szívből jövően kuncog. *
- Nabii, azt hiszem ezt a nevet hallottam tőled, én hihetetlenül éhes vagyok, nem reggeliztem. Sütnék valamit, elkísérnél ha itt végeztél? * Nem tartja oda karját, mintha előkelő helyen lennének csak fellöki magát és leporolja nadrágját. *
- Tehát, van vele annyi baj mint egy gyereket felnevelni, remek. Akkor azt hiszem maradok az edzésnél ez nem az én műfajom. * Mondja fejét rázva. * De attól megnézni megnézhetem. * Vetíti elő, hogy visszatérésekor még behajtja amit mondott. * ~Vajon mindig ilyen furcsán mosolyog? Egy pillanatra elveszti a kontrollt aztán visszazuhan abba a szürke faarcba ami védelmet nyújt neki. Remélem hamarosan rájön hogy az a maszk egy hiba, minden ember életében. ~ * Gondolkodik magában miközben elemzi a nőben ezt a furcsaságot. *
- Távol álljon tőlem az hogy leszóljam személyed drága hölgyem, csupán megjegyeztem hogy az ember sikeresen képes lehet a harc közben olyan fáradtságot elérni, amely ha elül a veszély ólomként húzza le karját és lábát. Gondolom a lovaknál is megvan ez. * Fejtegeti ki, gyorsan szinte már a nő szavába vágva. Hadarva úgy ahogy agya pörög. *
- Elhiszem hogy fáradt voltál, de visszatekintve az emlékeink vagy megszépülnek vagy nehezek lesznek számunkra, mint a horgászoknál. Mikor ember méretű aranyból készült halat fognak amelyik szeme gyöngy volt. Aztán ugyan abban a kis kocsmában isszák a rumjukat és sörüket. Tehát lehettél fáradt, valamiért mégis továbbmentél ahogy én is ő is amaz is. * Mutat a két háta mögé az egyiken Darel látszódhat, a másikon egy csaholó kutya. * Nem haltál meg mert életképes vagy, mint mi. * Ezzel fejezi be a monológját. *
- Megállni valahol? Ezt ilyen furcsán ejted ki? Nem valahol kell megállni szerintem, hanem ahol te akarsz sebhelyes. * A végén csak rámosolyog hogy elvegye a szó élét, a nő biztos megtanult már élni sérülésével, de a férfiak beszédét sokszor sértőnek veszik, így színészkedniük kell, szerencsére ez jól megy szerzetesünknek. *
- És mi akadályozd meg hogy itt tedd? Őszintén nem értem, ha csikót tudsz itt nevelni, akkor embert is. Én sem csatlakoztam még a törzshöz téged is befogadnának, bár nem beszélhetek a nevükben, én be foglak ha erre hoz sorsod. * Biccent és a tehetetlenségét kihasználva nekidől az istállónak. *
- Én nem ismerlek, és te sem engem. Ez benne a szép, az hogy tanítasz becsülöm benned de van amit én is tudok amazon. * Mosolya mintha egy apáé lenne. * Ha már ezek a kérdések érdekelnek, akkor nem velem kell beszélned, * Tartja fel kezét a megadás jeleként. *
de mivel engem kérdeztél ezért ezt válaszolom: Te veled beszélt a tábortűznél és nem is akárhogy, attól hogy elaludtam valamikor tudom mi lehetett a további történés, avagy lesz és az esetben sok sikert. * Kacsint miközben ereszkedik keze lefelé. * A szabadok, nálunk szabadok. Ők hűségesek de nem tárgyak mint egy ásó vagy kasza. * Felfigyel a nő hosszú lélegzetére és felmerül benne a kérdés. * ~ Untatom? ~ * Nem foglalkozik sokat a kérdéssel, mivel a nő felnőtt tudja mi kell neki. *
- De hát még csak egy napja vagy itt, milyen gyorsan akartad megjárni a kikötőt gyalog oda, és lovon vissza? Ez szerintem minimum öt nap. De biztos hogy több hacsak nem vagy profi úszó, bár mit ne nézzek ki belőled? * Lassan vontatottan de szívből jövően kuncog. *
- Nabii, azt hiszem ezt a nevet hallottam tőled, én hihetetlenül éhes vagyok, nem reggeliztem. Sütnék valamit, elkísérnél ha itt végeztél? * Nem tartja oda karját, mintha előkelő helyen lennének csak fellöki magát és leporolja nadrágját. *
2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-21 22:42:05
Üzenet elküldve: 2014-06-21 22:42:05
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Isu - egy csendes, néptelen zug//
*Isu szemlátomást továbbra sem lelkesedik annyira a dologtól.*
- Nem tudsz te semmit Isurii Thargodar!
*hagyja rá nevetve, miközben sóhajt egy nagyot is, csak hogy érzékeltesse azt, hogy Isu mi minden földi jót utasít el. Majd rájön, csak egy kis idő kell hozzá és aztán nagyon belelendül majd a dologba, hogy le sem tud majd állni.*
- Majd rájössz! Előbb vagy utóbb. Meg aztán nem erőszak a disznótor, csak olyat csinálj, amit tényleg szeretnél,és a kedvedre való. Elvégre a rabnők azok, akiket kényszerítenek. Te pedig szabad vagy, egy törzsfő húga. És tényleg ne add neki a szíved...
*remélhetőleg Isu nem is esik ebbe a hibába. Merthogy Lea szerint ez momentán hiba lenne. Ő meg van róla győződve, hogy a Harath okozta csalódás miatt történt ez, vagy legalábbis nagyban közre játszik benne. Legalábbis a Harath okozta önbizalom csökkenés - ami amúgy sem szárnyalt az egekben - erre itt van valaki aki szépeket mond - és egyébként igaza is van - természetes valahol ha Isu kicsit "elpuhul". Ezért aztán Lea egy hosszú pillanatig egészen szúrósan néz rá.*
- Jah, jó lesz csak hajts fel addig egy szoptatós dajkát. Mert nekem már a jelen állapot is sokk. Nem áldás ez, átok, én mondom. Nem szabadna Isu és nemtom' mi lesz ennek a vége. Gyanítom, hogy semmi jó, még akkor sem ha ez a Szellemek akarata. Mert nyilván az ő akaratuk
*sóhajt.*
- Most is jól elszórakozik a Sebhelyessel. Holnap nyilván jön valaki más...
*tény, ami tény ritkán hallani Leától efféle már-már szerelmesnek mondható kesergést. Merthogy általában nem kesereg, vagy ha igen akkor azt csak és kizárólag magában teszi.*
- Isukám, én azt hiszem, hogy elősegíthetnéd a gyógyulását ha kipróbálnád amit mondtam!
*botjával az iménti rajzra mutat és felnevet. Ez végtére is kellemesebb téma mint be nem teljesülő szerelme meg az, hogy Kagannak a szipiszupi magjai már megint átjutottak a "pajzson". Isu legalább boldognak tűnik a történtek miatt, még akkor is ha némi ürüm vegyül momentán az örömbe.*
- Csak szólj és akkor elviszek mindenkit a közelből!
*kacsint rá vigyorogva a leányzóra.*
*Isu szemlátomást továbbra sem lelkesedik annyira a dologtól.*
- Nem tudsz te semmit Isurii Thargodar!
*hagyja rá nevetve, miközben sóhajt egy nagyot is, csak hogy érzékeltesse azt, hogy Isu mi minden földi jót utasít el. Majd rájön, csak egy kis idő kell hozzá és aztán nagyon belelendül majd a dologba, hogy le sem tud majd állni.*
- Majd rájössz! Előbb vagy utóbb. Meg aztán nem erőszak a disznótor, csak olyat csinálj, amit tényleg szeretnél,és a kedvedre való. Elvégre a rabnők azok, akiket kényszerítenek. Te pedig szabad vagy, egy törzsfő húga. És tényleg ne add neki a szíved...
*remélhetőleg Isu nem is esik ebbe a hibába. Merthogy Lea szerint ez momentán hiba lenne. Ő meg van róla győződve, hogy a Harath okozta csalódás miatt történt ez, vagy legalábbis nagyban közre játszik benne. Legalábbis a Harath okozta önbizalom csökkenés - ami amúgy sem szárnyalt az egekben - erre itt van valaki aki szépeket mond - és egyébként igaza is van - természetes valahol ha Isu kicsit "elpuhul". Ezért aztán Lea egy hosszú pillanatig egészen szúrósan néz rá.*
- Jah, jó lesz csak hajts fel addig egy szoptatós dajkát. Mert nekem már a jelen állapot is sokk. Nem áldás ez, átok, én mondom. Nem szabadna Isu és nemtom' mi lesz ennek a vége. Gyanítom, hogy semmi jó, még akkor sem ha ez a Szellemek akarata. Mert nyilván az ő akaratuk
*sóhajt.*
- Most is jól elszórakozik a Sebhelyessel. Holnap nyilván jön valaki más...
*tény, ami tény ritkán hallani Leától efféle már-már szerelmesnek mondható kesergést. Merthogy általában nem kesereg, vagy ha igen akkor azt csak és kizárólag magában teszi.*
- Isukám, én azt hiszem, hogy elősegíthetnéd a gyógyulását ha kipróbálnád amit mondtam!
*botjával az iménti rajzra mutat és felnevet. Ez végtére is kellemesebb téma mint be nem teljesülő szerelme meg az, hogy Kagannak a szipiszupi magjai már megint átjutottak a "pajzson". Isu legalább boldognak tűnik a történtek miatt, még akkor is ha némi ürüm vegyül momentán az örömbe.*
- Csak szólj és akkor elviszek mindenkit a közelből!
*kacsint rá vigyorogva a leányzóra.*
2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-21 21:14:05
Üzenet elküldve: 2014-06-21 21:14:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Istálló - Kram, Nabii//
*Csak megvonja vállát. Igazából nem is tudja, mit válaszoljon.*
- Ezt lova válogatja. Egy éves korára már meg kell szokja a zablát, nyerget szép fokozatosan; és azt, hogy nem csak arra megy, amerre akar. A vezetőszáron kell körbe-körbe futtatni ehhez. Ha ezt már bírja és nem ellenkezik, lehet a súllyal is terhelni. Előbb csak vízzel vagy homokkal töltött palackokkal, táskával érdemes ezt is próbálni. Ráülni csak akkor szabad, ha ezek alatt sem hánykolódik. Akkor kisebb az esélye, hogy ledob. Persze az még mindig fennáll. Abban is a fokozatosság a lényeg. Először csak a hátára kéredzkedni egy pár percre. Ha nem engedi, tovább futtatni. Ha viszont igen, akkor másnap már meg lehet indítani is. De csak pár lépésig. Aztán egyre tovább. Türelemjáték az egész.
*Pillantása ismét Barackra villan, majd a barna hajúra. Egész nyugodtan válaszol végül egy mindössze rándulásnyi félmosoly után.*
- Sokszor voltam már fáradt. Többször mint hinnéd. Most is az vagyok.
*A tőle telhető legőszintébben beszél - bár nem várja el, hogy a másik elhiggye minden szavát, pont úgy, ahogy Daerostól vagy Kagantól magától sem várta el. A fölötte elmúlt mintegy huszonnyolc nyár épp elég volt ahhoz, hogy megtanulja, belőle sosem néznek ki annyit, amennyire képes - pont, ahogy pár perce ez maga is mondta. A seb híján leginkább egy bács sokcsaládos nejének tűnne. De ez talán így is van jól. Addig jó, míg az ellenfél sem ismeri annyira, hogy tudja, bármikor ütközésig márthatja benne a kardot. Pont ahogy Arjel esetében is volt.*
- Sokszor voltam már annyira a fáradtság szélén, hogy inkább már meghaltam volna, mintsem tovább menjek. Sokszor mentem úgy harcba, hogy azt vártam, végre a sírban megpihenjek.
*Megvonja a vállát.*
- Nem így alakult sosem. Még mindig itt vagyok. Viszont...
*Komolyan elgondolkodik azon, amit a szélesvállú mond Kagan vezérről.*
- Talán ideje lenne megállnom valahol.
*Elfintorodik.*
- Viszont más dolgok is várnak még rám. Ki kell neveljek egy értékes embert valakiből, akit rám bízott a sors. Viszont furcsa, hogy ezt említed. Még alig egy napja ismerem Kagant. És te sem ismersz engem régóta. Sőt. Honnét tudhatnád, hogy jó lennék neki? Miről ismerszik meg a "megfelelő"... valaki...? Honnét tudod te, hogy őneki kire van szüksége? Elvégre azt kaphatmeg, akit csak akar. Nem?
*Ismét vállat von, egy újabb mély levegővétel közben.*
- Csak lóvásárba indultam, azért nincs velem a húgom. Fogalmam sem volt, hogy épp itt lelek megfelelőt, s hogy ilyen sokáig távol maradok. Ahogy neki sincs.
*Mosolyt erőltet magára, pedig valóban olyan fáradt, hogy szívesen feküdne le a szalma közé is akár.*
- Igazából a kikötőbe indultam, hátha ott van számomra megfelelő ló az után, hogy a piacon nem találtam. Aztán itt kötötttem ki. És úgy, ahogy.
*Továbbra is furcsállja ugyan, hogy a barna hajú tud róla és Kaganról, de szóval nem illeti a dolgot, hiszen fogalma sincs róla, itt miként terjednek a hírek.*
*Csak megvonja vállát. Igazából nem is tudja, mit válaszoljon.*
- Ezt lova válogatja. Egy éves korára már meg kell szokja a zablát, nyerget szép fokozatosan; és azt, hogy nem csak arra megy, amerre akar. A vezetőszáron kell körbe-körbe futtatni ehhez. Ha ezt már bírja és nem ellenkezik, lehet a súllyal is terhelni. Előbb csak vízzel vagy homokkal töltött palackokkal, táskával érdemes ezt is próbálni. Ráülni csak akkor szabad, ha ezek alatt sem hánykolódik. Akkor kisebb az esélye, hogy ledob. Persze az még mindig fennáll. Abban is a fokozatosság a lényeg. Először csak a hátára kéredzkedni egy pár percre. Ha nem engedi, tovább futtatni. Ha viszont igen, akkor másnap már meg lehet indítani is. De csak pár lépésig. Aztán egyre tovább. Türelemjáték az egész.
*Pillantása ismét Barackra villan, majd a barna hajúra. Egész nyugodtan válaszol végül egy mindössze rándulásnyi félmosoly után.*
- Sokszor voltam már fáradt. Többször mint hinnéd. Most is az vagyok.
*A tőle telhető legőszintébben beszél - bár nem várja el, hogy a másik elhiggye minden szavát, pont úgy, ahogy Daerostól vagy Kagantól magától sem várta el. A fölötte elmúlt mintegy huszonnyolc nyár épp elég volt ahhoz, hogy megtanulja, belőle sosem néznek ki annyit, amennyire képes - pont, ahogy pár perce ez maga is mondta. A seb híján leginkább egy bács sokcsaládos nejének tűnne. De ez talán így is van jól. Addig jó, míg az ellenfél sem ismeri annyira, hogy tudja, bármikor ütközésig márthatja benne a kardot. Pont ahogy Arjel esetében is volt.*
- Sokszor voltam már annyira a fáradtság szélén, hogy inkább már meghaltam volna, mintsem tovább menjek. Sokszor mentem úgy harcba, hogy azt vártam, végre a sírban megpihenjek.
*Megvonja a vállát.*
- Nem így alakult sosem. Még mindig itt vagyok. Viszont...
*Komolyan elgondolkodik azon, amit a szélesvállú mond Kagan vezérről.*
- Talán ideje lenne megállnom valahol.
*Elfintorodik.*
- Viszont más dolgok is várnak még rám. Ki kell neveljek egy értékes embert valakiből, akit rám bízott a sors. Viszont furcsa, hogy ezt említed. Még alig egy napja ismerem Kagant. És te sem ismersz engem régóta. Sőt. Honnét tudhatnád, hogy jó lennék neki? Miről ismerszik meg a "megfelelő"... valaki...? Honnét tudod te, hogy őneki kire van szüksége? Elvégre azt kaphatmeg, akit csak akar. Nem?
*Ismét vállat von, egy újabb mély levegővétel közben.*
- Csak lóvásárba indultam, azért nincs velem a húgom. Fogalmam sem volt, hogy épp itt lelek megfelelőt, s hogy ilyen sokáig távol maradok. Ahogy neki sincs.
*Mosolyt erőltet magára, pedig valóban olyan fáradt, hogy szívesen feküdne le a szalma közé is akár.*
- Igazából a kikötőbe indultam, hátha ott van számomra megfelelő ló az után, hogy a piacon nem találtam. Aztán itt kötötttem ki. És úgy, ahogy.
*Továbbra is furcsállja ugyan, hogy a barna hajú tud róla és Kaganról, de szóval nem illeti a dolgot, hiszen fogalma sincs róla, itt miként terjednek a hírek.*
2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-21 19:27:56
Üzenet elküldve: 2014-06-21 19:27:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Lea - egy csendes, néptelen zug//
*Fintorog először, később csak a fejét rázza kitartóan. Nem, nem fogja nyalogatni, mint egy kis állat! Na jó, talán majd átgondolja, de nem most. És nem is holnap. Még nem nagyon tud napirendre térni a dolog felett. Az egy dolog, hogy megfogdossák, de hogy még nyalogassák, vagy szopogassák is! Hihetetlennek tűnik. Igaz, ma már sok mindenről gondolta úgy, hogy ez nem történhet meg.
Elhúzza a száját, ám a hallottakból sikerül kihámoznia, hogy Leandana a maga módján örül áldott állapotának és a szíve alatt hordott magzatnak.*
-Jó lesz! Jó lesz!
*Mosolyog bátorítóan és oldalba böki a nőt vigyorogva. Igaz, felmerül benne, hogy a gyermekvállalás mennyire egyeztethető össze a Szellemjáró feladataival, de talán a Szellemek akarták így. Ők maguk. Különben miért ragadta volna el Cessát pont most az Álom?*
-A Szellemek akarhatták.
*Fintorog először, később csak a fejét rázza kitartóan. Nem, nem fogja nyalogatni, mint egy kis állat! Na jó, talán majd átgondolja, de nem most. És nem is holnap. Még nem nagyon tud napirendre térni a dolog felett. Az egy dolog, hogy megfogdossák, de hogy még nyalogassák, vagy szopogassák is! Hihetetlennek tűnik. Igaz, ma már sok mindenről gondolta úgy, hogy ez nem történhet meg.
Elhúzza a száját, ám a hallottakból sikerül kihámoznia, hogy Leandana a maga módján örül áldott állapotának és a szíve alatt hordott magzatnak.*
-Jó lesz! Jó lesz!
*Mosolyog bátorítóan és oldalba böki a nőt vigyorogva. Igaz, felmerül benne, hogy a gyermekvállalás mennyire egyeztethető össze a Szellemjáró feladataival, de talán a Szellemek akarták így. Ők maguk. Különben miért ragadta volna el Cessát pont most az Álom?*
-A Szellemek akarhatták.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143