Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 121 (2401. - 2420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2420. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-27 10:20:57
Üzenet elküldve: 2014-06-27 10:20:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés//
*A hal nagyjából készen van, már van vaj is, hála a tejesembernek, és Chiari megmutatta hol van a zöldségeskosár. Azil gyorsan letisztogatja késeit, és elteszi őket. Mielőtt belekezd a zöldségpucolásba, még ránéz a nőre.*
-Ha elég erős a ragaszkodás köztetetek, nem lesz baj.-
*A gombás kosárra felcsillan a szeme.*
-Azt hiszem, aki ma nem eszik, reggel éhen marad, mert ez olyan jó lesz, hogy még Kagan vezér is dícsérni fogja. Egyébként még van két rákunk, meg úgy fél tucat kagylónk is. Tudod, hogy kell megcsinálni? Ha nem, szívesen elmagyarázom.-
*Mondja az óriás, ám eközben befut a Rolkó, Niana páros is. A férfi csupán egy biccentéssel köszönti őket, s csak Chiari van elég közel, hogy láthassa az óriás szemében a fájdalmat. Ám erőt vesz magán és némi hezitálás után megszólal.*
-Jó, hogy itt vagytok. Mesélted, milyen jól felépítettük a mólót? Az ugrásodról nem is beszélve.-
*Rákacsint a gyógyítóra, és folytatja.*
-Akkorát ugrott, hogy majdnem az egész folyót a nyakunkba locsolta, de még pár halat is kaptunk a képünkbe!-
*Meséli, miközben a feldarabolt zöldségek potyognak bele a vízbe.*
-Hát, ha már így felajánlottad, és nem sértelek meg gyógyító, akkor, ha Niana átveszi a zöldségeket, én megsütöm a halakat, nehogy megégesd a kezedet.-
*Ajánlja fel Azil. Az elhangzó érdeklödő kérdésre árnyék fut át az arcon. Lehajtott fejjel, halkan felel csupán.*
-Feledést. Megnyugvást. Bocsánatot.-
*A hal nagyjából készen van, már van vaj is, hála a tejesembernek, és Chiari megmutatta hol van a zöldségeskosár. Azil gyorsan letisztogatja késeit, és elteszi őket. Mielőtt belekezd a zöldségpucolásba, még ránéz a nőre.*
-Ha elég erős a ragaszkodás köztetetek, nem lesz baj.-
*A gombás kosárra felcsillan a szeme.*
-Azt hiszem, aki ma nem eszik, reggel éhen marad, mert ez olyan jó lesz, hogy még Kagan vezér is dícsérni fogja. Egyébként még van két rákunk, meg úgy fél tucat kagylónk is. Tudod, hogy kell megcsinálni? Ha nem, szívesen elmagyarázom.-
*Mondja az óriás, ám eközben befut a Rolkó, Niana páros is. A férfi csupán egy biccentéssel köszönti őket, s csak Chiari van elég közel, hogy láthassa az óriás szemében a fájdalmat. Ám erőt vesz magán és némi hezitálás után megszólal.*
-Jó, hogy itt vagytok. Mesélted, milyen jól felépítettük a mólót? Az ugrásodról nem is beszélve.-
*Rákacsint a gyógyítóra, és folytatja.*
-Akkorát ugrott, hogy majdnem az egész folyót a nyakunkba locsolta, de még pár halat is kaptunk a képünkbe!-
*Meséli, miközben a feldarabolt zöldségek potyognak bele a vízbe.*
-Hát, ha már így felajánlottad, és nem sértelek meg gyógyító, akkor, ha Niana átveszi a zöldségeket, én megsütöm a halakat, nehogy megégesd a kezedet.-
*Ajánlja fel Azil. Az elhangzó érdeklödő kérdésre árnyék fut át az arcon. Lehajtott fejjel, halkan felel csupán.*
-Feledést. Megnyugvást. Bocsánatot.-
2419. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-27 08:50:07
Üzenet elküldve: 2014-06-27 08:50:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorakészítés//
*Egészen felderül, mikor hallja, hogy pont erre van szükségük a vacsorakészítéshez.*
-Remek! Örülök, hogy segíthettem a vajjal! Ha bármi egyéb ilyesmire szüksége lesz, csak szóljon nyugodtan és rendelkezésre állok!
*Mosolyog a nőre és reméli, hogy meg is fogja még keresni őt ilyesmivel. Learont mindig boldoggá tette a tudat, hogy hasznos lehet. Azonban a zöldségpucolásban nem lehet hasznos, ezt a nő tudtára is adja.*
-Hmm, fél karral sajnos nem tudok zöldséget pucolni. Sajnálom!
*Végighallgatja a menüt, ami csupa halból áll, emellett gombából is. Egyiket sem szereti, de erről nem beszél, hanem Chiari kérdéseire válaszol.*
-Hogy miért jöttem? Védelemért. Féltettem a kecskéimet a vadaktól és banditáktól.
*Tudja jól, hogy ez elég szánalmas kifogás lehet, ezért folytatja.*
-De ha Akheel kérdezi, akkor azért, hogy neki sajtot hozzak! Legalábbis, neki ezt mondtam.
*Vakarja meg tarkóját, és pár pillanatig még kuncog is magában, utána meg csak mosolyog, mert a Vadász jutott eszébe. Ki se bírná, hogy ne mosolyodjon el, ha Akheelről van szó.*
-Elérni csak annyit, hogy senki ne legyen éhes. Ez az állattenyésztő egyik legnagyobb öröme.
*Egy pillanatig vár, majd folytatja.*
-Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy orvoslást is szeretnék tanulni. Értek hozzá valamelyest, de a krémekhez, füvekhez még nem értek, és úgy vettem észre, hogy a parasztokat itt nem sokra becsülik. Talán egy orvost többre.
*Közben megérkezik az óriáslány is, akit köszönt és int is neki egyet.*
-Üdvözöllek Niana! Örülök, hogy már megnyugodtál.
*Mosolyog a lányra.*
*Egészen felderül, mikor hallja, hogy pont erre van szükségük a vacsorakészítéshez.*
-Remek! Örülök, hogy segíthettem a vajjal! Ha bármi egyéb ilyesmire szüksége lesz, csak szóljon nyugodtan és rendelkezésre állok!
*Mosolyog a nőre és reméli, hogy meg is fogja még keresni őt ilyesmivel. Learont mindig boldoggá tette a tudat, hogy hasznos lehet. Azonban a zöldségpucolásban nem lehet hasznos, ezt a nő tudtára is adja.*
-Hmm, fél karral sajnos nem tudok zöldséget pucolni. Sajnálom!
*Végighallgatja a menüt, ami csupa halból áll, emellett gombából is. Egyiket sem szereti, de erről nem beszél, hanem Chiari kérdéseire válaszol.*
-Hogy miért jöttem? Védelemért. Féltettem a kecskéimet a vadaktól és banditáktól.
*Tudja jól, hogy ez elég szánalmas kifogás lehet, ezért folytatja.*
-De ha Akheel kérdezi, akkor azért, hogy neki sajtot hozzak! Legalábbis, neki ezt mondtam.
*Vakarja meg tarkóját, és pár pillanatig még kuncog is magában, utána meg csak mosolyog, mert a Vadász jutott eszébe. Ki se bírná, hogy ne mosolyodjon el, ha Akheelről van szó.*
-Elérni csak annyit, hogy senki ne legyen éhes. Ez az állattenyésztő egyik legnagyobb öröme.
*Egy pillanatig vár, majd folytatja.*
-Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy orvoslást is szeretnék tanulni. Értek hozzá valamelyest, de a krémekhez, füvekhez még nem értek, és úgy vettem észre, hogy a parasztokat itt nem sokra becsülik. Talán egy orvost többre.
*Közben megérkezik az óriáslány is, akit köszönt és int is neki egyet.*
-Üdvözöllek Niana! Örülök, hogy már megnyugodtál.
*Mosolyog a lányra.*
2418. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 22:57:59
Üzenet elküldve: 2014-06-26 22:57:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Óriási találkozás után Vacsorakészítés//
* Örül, mert Rolko nem kérdezgeti tovább, hogy ki mesélt neki és hasonlók. Figyelmesen hallgatja Rolko meséjét és ez a mese jobban tetszik neki. Nem is lenni ez mese, hiszen igaz és valós. Örömében ujjongva átöleli a hím nyakát. *
- Menni majd oda együtt? De jó! Fogunk majd halacskákat, megtanítasz rá? És fogunk majd nyuszikat is, Szellemjáró azt mondta, szereted a nyuszikat. Akartam fogni tegnap, mikor kint jártunk az erdőben a növények miatt a szerzeteslánnyal és Chiari kedvessel. De nem volt rá időnk, mert Chiari kedves rosszul lett egy növénytől és haza kellett jönnünk. Aztán meg esett az eső és jobban lett. Nincsen baja.
* Irányba fordítja a hím és a csípés miatt neki is indul, de vissza adni ám! Faron csípi a hímet, van az neki is nagy és jó kemény. Kuncog. *
- Chiari kedves főzni halat, amit hoztatok. Vacsora utána menni hozzád sátorba? Fáradt vagy, átdögönyözlek. Megyen ám nekem, láthattad a sarat is jól tudom gyúrni
* Emlékezteti a hímet arra, hogy mikor is nézte őt meg magának alaposan. Tény és való, erősek a kezei és jól tud gyúrni. Arról meg még nem tud, hogy ünnepség is lesz, de most már egyre inkább célra törően viselkedik.
Megfogja Rolko kezét és mennek együtt a tűzhöz, ahol már Chiari kedves süti a halacskákat és fő a halászlé, amiknek nagyon finom illata van. Itten van a Tejesember is és Azil is, a másik óriás. *
- Chiari kedves, segíteni valamiben?
* Kérdez rá arra, hogy valamit hozzon e neki, vagy ilyesmi. Lehuppan ő is a közelükben és segít, ha kell. Köszön Azilnak és a Tejesembernek is, akire rávigyorog.*
A hozzászólás írója (Niana Tamita Gornov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 22:58:18
* Örül, mert Rolko nem kérdezgeti tovább, hogy ki mesélt neki és hasonlók. Figyelmesen hallgatja Rolko meséjét és ez a mese jobban tetszik neki. Nem is lenni ez mese, hiszen igaz és valós. Örömében ujjongva átöleli a hím nyakát. *
- Menni majd oda együtt? De jó! Fogunk majd halacskákat, megtanítasz rá? És fogunk majd nyuszikat is, Szellemjáró azt mondta, szereted a nyuszikat. Akartam fogni tegnap, mikor kint jártunk az erdőben a növények miatt a szerzeteslánnyal és Chiari kedvessel. De nem volt rá időnk, mert Chiari kedves rosszul lett egy növénytől és haza kellett jönnünk. Aztán meg esett az eső és jobban lett. Nincsen baja.
* Irányba fordítja a hím és a csípés miatt neki is indul, de vissza adni ám! Faron csípi a hímet, van az neki is nagy és jó kemény. Kuncog. *
- Chiari kedves főzni halat, amit hoztatok. Vacsora utána menni hozzád sátorba? Fáradt vagy, átdögönyözlek. Megyen ám nekem, láthattad a sarat is jól tudom gyúrni
* Emlékezteti a hímet arra, hogy mikor is nézte őt meg magának alaposan. Tény és való, erősek a kezei és jól tud gyúrni. Arról meg még nem tud, hogy ünnepség is lesz, de most már egyre inkább célra törően viselkedik.
Megfogja Rolko kezét és mennek együtt a tűzhöz, ahol már Chiari kedves süti a halacskákat és fő a halászlé, amiknek nagyon finom illata van. Itten van a Tejesember is és Azil is, a másik óriás. *
- Chiari kedves, segíteni valamiben?
* Kérdez rá arra, hogy valamit hozzon e neki, vagy ilyesmi. Lehuppan ő is a közelükben és segít, ha kell. Köszön Azilnak és a Tejesembernek is, akire rávigyorog.*
A hozzászólás írója (Niana Tamita Gornov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 22:58:18
2417. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 20:34:13
Üzenet elküldve: 2014-06-26 20:34:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Óriási találkozás, bőgés nélkül//
*Ennyi testi kontaktus a korábbi félénknek mondható integetés és néhány szó váltása után elég is volt. Feltápászkodik, amint Nia súlyától szabadul.*
~Édes teher.~
*Vigyorog magában, és élvezettel nézi a telt idomait porolgató, magát rendbeszedő nőstényt. Persze ő is lábra áll, úgy hallgatja az elbeszélést. Teljesen meg tudja érteni, hogy nem tetszett ez a bizonyos mese, az ő tetszését sem nyeri el. Bólogat is hozzá hümmögve és némileg elkomorulva persze.*
-Nem jó mese.
*Szögezi le a végén közbeszúrva. De nem engedi el füle mellett a rá vonatkozó örömteli hírt, miszerint jól érzi magát itt Nia.*
-Ugye.
*Bólint egy nagyot a végén mohó pillantásával szinte felfalva közben a másikat. És hogy kötődésüket megpecsételje, mesébe kezd maga is.*
-Folyó part lenni most szépséges szép. Rolkó *csap büszkén mellkasára* épített Tüskevár. Igaz búvóhely. Kunyhó. Lenni titkos. Lenni mienk, menni oda.
*Itt elharapja a mondatot, hiszen hasa és a harc után a fajfenntartás öröme jön. Bár a sorrend ugyebár sosem biztos, mindig más.*
-De addig is sátor enyém, bátyusé, és Szellemjáróé. Rolkó megoszt veled.
*Kedveskedik a maga egyszerű módján, majd hirtelen témaváltás következik, szintén a rá jellemző módon.*
-Lenni éhes, egész nap kutyagol.
*Közli a tényállást, és lép közben az óriáslányhoz, hogy arrafelé fordítsa a fajtájukhoz mérten gyengédebb mozdulattal, és egy kis pajkos csippentéssel oldalába, ott, hol meglehet csiklandós a szentem.*
*Ennyi testi kontaktus a korábbi félénknek mondható integetés és néhány szó váltása után elég is volt. Feltápászkodik, amint Nia súlyától szabadul.*
~Édes teher.~
*Vigyorog magában, és élvezettel nézi a telt idomait porolgató, magát rendbeszedő nőstényt. Persze ő is lábra áll, úgy hallgatja az elbeszélést. Teljesen meg tudja érteni, hogy nem tetszett ez a bizonyos mese, az ő tetszését sem nyeri el. Bólogat is hozzá hümmögve és némileg elkomorulva persze.*
-Nem jó mese.
*Szögezi le a végén közbeszúrva. De nem engedi el füle mellett a rá vonatkozó örömteli hírt, miszerint jól érzi magát itt Nia.*
-Ugye.
*Bólint egy nagyot a végén mohó pillantásával szinte felfalva közben a másikat. És hogy kötődésüket megpecsételje, mesébe kezd maga is.*
-Folyó part lenni most szépséges szép. Rolkó *csap büszkén mellkasára* épített Tüskevár. Igaz búvóhely. Kunyhó. Lenni titkos. Lenni mienk, menni oda.
*Itt elharapja a mondatot, hiszen hasa és a harc után a fajfenntartás öröme jön. Bár a sorrend ugyebár sosem biztos, mindig más.*
-De addig is sátor enyém, bátyusé, és Szellemjáróé. Rolkó megoszt veled.
*Kedveskedik a maga egyszerű módján, majd hirtelen témaváltás következik, szintén a rá jellemző módon.*
-Lenni éhes, egész nap kutyagol.
*Közli a tényállást, és lép közben az óriáslányhoz, hogy arrafelé fordítsa a fajtájukhoz mérten gyengédebb mozdulattal, és egy kis pajkos csippentéssel oldalába, ott, hol meglehet csiklandós a szentem.*
2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 19:24:25
Üzenet elküldve: 2014-06-26 19:24:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés//
* Biztos abban, hogy Azilt nagyon szerethette a felesége. Szívébe markol ez a gondolat, mert az ilyen veszteség az, amit a legnehezebben visel el. Hiába a sok szolgáló, kik az útjuk során meghaltak, barátok, harcosok, kiken nem tudott segíteni. Szíve legmélyén magát okolja ezért, nem elegendő a tudása. Tudja ő, hogy a halál ellen nincs orvosság, és mégis. *
- Remélem én is, hogy erős és egészséges lesz. Megfogannom sem volt könnyű, félek emiatt.
* Nem akar gondolni rá, de a főzet miatt lehet, hogy baj lesz a szüléssel, vagy a kicsivel. Fél, de erről senkivel sem beszélt még, nincs is igazából kivel. Idő közben befut melléjük még Learon, a Tejesember is és pont vajat hoz. Ettől jobban felderül az arca. *
- Nahát, remek, igazán remek! Pont erre van szükségünk. Azil és a többiek rengeteg halat fogtak, halászlé lesz, és fűszeres vajban sült hal.
- A zöldség itt van letéve valahol egy kosárban, összegyűjtöttem már korábban. De hová is tettem?
* Néz körbe és nem messze tőlük, Azil háta mögött meg is pillantja a nagy fonott kosarat. Rá is mutat Azil mellett. *
- Ott is van a kosár, benne a zöldségek. Nekiálltok pucolni őket ketten, amíg hozom a fűszereket?
* Meg persze azt a tepsit, amiben meg tudja sütni majd a halakat. Többet is egyszerre. Kés és tálak, tiszta víz akad a tűz közelében a zöldségpucoláshoz. Az üstben is ott van már, csak bele kell pakolni a belevalót. Össze is szedi a fűszereket, meg hozza magával azt a kosarat, amiben egy nagyobb adag erdőszéli csiperke van. Ezt még a hóna alá tudja fogni, de a valamivel nehezebb fém tepsivel kicsit meggyűlik a baja. De megérkezik velük a tűzhöz és lepakol. *
- Találtunk gombát is, szép nagy adaggal szedtünk. Szerintem ezt is megpiríthatnánk fűszeres vajban, a halak mellett. Erdőszéli csiperke, finom mandulás illata van.
* Némi segítséggel a tűz köré emelt rudakra teszi a tepsit és nekilát összeállítani a fűszeres vajat, megforgatja benne a halszeleteket és a tepsibe önti óvatosan, ne törjenek. A megmaradt vajjal végigönti. Ha majd megpucolják a gombát és felszelik, a hal mellé önti, és megforgatja annak szaftjában. Közben azért beszélgetnek, megkérdezi mindkét férfitól, hogy honnan jöttek és miért csatlakoztak a törzshöz, mit szeretnének itt elérni. *
* Biztos abban, hogy Azilt nagyon szerethette a felesége. Szívébe markol ez a gondolat, mert az ilyen veszteség az, amit a legnehezebben visel el. Hiába a sok szolgáló, kik az útjuk során meghaltak, barátok, harcosok, kiken nem tudott segíteni. Szíve legmélyén magát okolja ezért, nem elegendő a tudása. Tudja ő, hogy a halál ellen nincs orvosság, és mégis. *
- Remélem én is, hogy erős és egészséges lesz. Megfogannom sem volt könnyű, félek emiatt.
* Nem akar gondolni rá, de a főzet miatt lehet, hogy baj lesz a szüléssel, vagy a kicsivel. Fél, de erről senkivel sem beszélt még, nincs is igazából kivel. Idő közben befut melléjük még Learon, a Tejesember is és pont vajat hoz. Ettől jobban felderül az arca. *
- Nahát, remek, igazán remek! Pont erre van szükségünk. Azil és a többiek rengeteg halat fogtak, halászlé lesz, és fűszeres vajban sült hal.
- A zöldség itt van letéve valahol egy kosárban, összegyűjtöttem már korábban. De hová is tettem?
* Néz körbe és nem messze tőlük, Azil háta mögött meg is pillantja a nagy fonott kosarat. Rá is mutat Azil mellett. *
- Ott is van a kosár, benne a zöldségek. Nekiálltok pucolni őket ketten, amíg hozom a fűszereket?
* Meg persze azt a tepsit, amiben meg tudja sütni majd a halakat. Többet is egyszerre. Kés és tálak, tiszta víz akad a tűz közelében a zöldségpucoláshoz. Az üstben is ott van már, csak bele kell pakolni a belevalót. Össze is szedi a fűszereket, meg hozza magával azt a kosarat, amiben egy nagyobb adag erdőszéli csiperke van. Ezt még a hóna alá tudja fogni, de a valamivel nehezebb fém tepsivel kicsit meggyűlik a baja. De megérkezik velük a tűzhöz és lepakol. *
- Találtunk gombát is, szép nagy adaggal szedtünk. Szerintem ezt is megpiríthatnánk fűszeres vajban, a halak mellett. Erdőszéli csiperke, finom mandulás illata van.
* Némi segítséggel a tűz köré emelt rudakra teszi a tepsit és nekilát összeállítani a fűszeres vajat, megforgatja benne a halszeleteket és a tepsibe önti óvatosan, ne törjenek. A megmaradt vajjal végigönti. Ha majd megpucolják a gombát és felszelik, a hal mellé önti, és megforgatja annak szaftjában. Közben azért beszélgetnek, megkérdezi mindkét férfitól, hogy honnan jöttek és miért csatlakoztak a törzshöz, mit szeretnének itt elérni. *
2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 16:49:31
Üzenet elküldve: 2014-06-26 16:49:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés//
*Azil megmosolyogja a nő cinkosságát, még az ujját is a szája elé teszi, jelezve, hogy hallgatni fog. Eközben persze dolgoznak, leszámítva azt a kis időt, amíg az óriás tenyere a pocakon nyugszik. Úgy látszik a pici is megérezte a látogatót, mert elkezd rugdosodni. A férfi arca megnyugvást tükröz, amikor elveszi a kezét.*
-Erős lurkó lesz, ha ilyen hamar elakarja kalapálni az idegen kezeket. A férjed szerencsés ember lehet. A lényeg, hogy ne felejtsétek el, néha a jelentéktelen apróságok is fontosak lehetnek, még az egészen aprók is.-
*Mondja mosolyogva az óriás, majd visszatér munkájához. Már tekintélyes mennyiségű hal van elkészítve, csupán el kell kezdeni főzni.*
-Ha megmondod, hol vannak a zöldségek, szívesen aprítok a levesbe. Utána pedig tehetjük is fel az üstöt.-
*Tesz félre egy feldarabolt halat Azil.*
*Azil megmosolyogja a nő cinkosságát, még az ujját is a szája elé teszi, jelezve, hogy hallgatni fog. Eközben persze dolgoznak, leszámítva azt a kis időt, amíg az óriás tenyere a pocakon nyugszik. Úgy látszik a pici is megérezte a látogatót, mert elkezd rugdosodni. A férfi arca megnyugvást tükröz, amikor elveszi a kezét.*
-Erős lurkó lesz, ha ilyen hamar elakarja kalapálni az idegen kezeket. A férjed szerencsés ember lehet. A lényeg, hogy ne felejtsétek el, néha a jelentéktelen apróságok is fontosak lehetnek, még az egészen aprók is.-
*Mondja mosolyogva az óriás, majd visszatér munkájához. Már tekintélyes mennyiségű hal van elkészítve, csupán el kell kezdeni főzni.*
-Ha megmondod, hol vannak a zöldségek, szívesen aprítok a levesbe. Utána pedig tehetjük is fel az üstöt.-
*Tesz félre egy feldarabolt halat Azil.*
2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 16:18:20
Üzenet elküldve: 2014-06-26 16:18:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Séta és Tűznél//
* A hölgy első sóra jön, lehet még azt is tudja hogy miért keresik. És fontossága nem tűrhet halasztást. Egyedül jön ki a hóhajú, így egy vállrándítással elintézi és besorol mögé. A gyaloglás, megint rövidnek ígérkezik hamar visszérnek a tűzhöz. Ahol még mindig Argust faggatja a hatujjú. Nincs sok hozzáfűznivalója. A nő tudja a dörgést, megy Kagan mellé, ő pedig visszatelepszik megenni ételének maradékát. Ha Nabii szól hozzá reagál, de elmerül ételében a varázsló sorsán gondolkozva. * ~ Vajon jobb vagyok mint ő? Én nem végeztem így. Bár ő más mint én. ~ * Hümmög nyamnyogva, majd ha nem kap semmilyen ingert, úgy elfekszik a tűz mellett. Miután elpakolt maga után. A próbára fel kell készülnie! *
* A hölgy első sóra jön, lehet még azt is tudja hogy miért keresik. És fontossága nem tűrhet halasztást. Egyedül jön ki a hóhajú, így egy vállrándítással elintézi és besorol mögé. A gyaloglás, megint rövidnek ígérkezik hamar visszérnek a tűzhöz. Ahol még mindig Argust faggatja a hatujjú. Nincs sok hozzáfűznivalója. A nő tudja a dörgést, megy Kagan mellé, ő pedig visszatelepszik megenni ételének maradékát. Ha Nabii szól hozzá reagál, de elmerül ételében a varázsló sorsán gondolkozva. * ~ Vajon jobb vagyok mint ő? Én nem végeztem így. Bár ő más mint én. ~ * Hümmög nyamnyogva, majd ha nem kap semmilyen ingert, úgy elfekszik a tűz mellett. Miután elpakolt maga után. A próbára fel kell készülnie! *
2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 15:32:53
Üzenet elküldve: 2014-06-26 15:32:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Úgy néz ki, hogy sikerült felbosszantania a Szellemjárót. Nem ez volt a terve. Érzi, hogy túlfeszítette a húrt, de így utólag már késő. A Szellemjáró látszólag kifakad, hogy Argus szerint rejti a kezét. Akkor lehet, hogy csak a mágus nem figyelt eléggé. A mágus inkább nem válaszol a Szellemjáró kérdéseire, hátha lenyugszik.*
*Amikor Isurii úrnő megérkezik, Argus fejet hajt neki, hogy köszöntse. Kagan meglepően jól foglalja össze, az eddig hallottakat, ezzel sikerül meglepnie a mágust.*
-Jól foglaltad össze Kagan vezér.
*Vár még egy kis időt, hogy az úrnő is feltudja dolgozni a hallottakat.*
-A Pók azt akarja, hogy mindenkire gyanakodjunk, evvel erősítve a belviszályt. De nekünk meg kell bíznunk a másikban. Nézhettek bolondnak, vagy gondolhattak annak, aminek akartok. Számomra mindegy. Csak abba gondoljatok bele, hogy mi van, ha igazam van? Csak ennyit akartam mondani nektek. Kérlek vigyázzatok Isurii úrnőre!
*Hajol meg a többiek felé. Legszívesebben most egyszerűen elsétálna, s folytatná az útját, de sajnos fogoly.*
-Lenne még egy kérésem. *Szólal meg kicsit később.* Szeretném, ha most végrehajtanátok a büntetést, amelyet rám kiszabtatok, utána vissza adnátok felszerelésem, hogy tovább haladhassak az utamon.
*Megtalálta, amiért idejött. A Család. Kagan, és Isurii. Megtette, ami tőle tellett, most már tovább kell állnia. Már csak az Ének maradt hátra.*
-Isurii úrnő. *Szólítja meg a fehér hajút.* Ha bármikor segítségre van szükséged, akkor keress meg. Segítek.
*Úgy néz ki, hogy sikerült felbosszantania a Szellemjárót. Nem ez volt a terve. Érzi, hogy túlfeszítette a húrt, de így utólag már késő. A Szellemjáró látszólag kifakad, hogy Argus szerint rejti a kezét. Akkor lehet, hogy csak a mágus nem figyelt eléggé. A mágus inkább nem válaszol a Szellemjáró kérdéseire, hátha lenyugszik.*
*Amikor Isurii úrnő megérkezik, Argus fejet hajt neki, hogy köszöntse. Kagan meglepően jól foglalja össze, az eddig hallottakat, ezzel sikerül meglepnie a mágust.*
-Jól foglaltad össze Kagan vezér.
*Vár még egy kis időt, hogy az úrnő is feltudja dolgozni a hallottakat.*
-A Pók azt akarja, hogy mindenkire gyanakodjunk, evvel erősítve a belviszályt. De nekünk meg kell bíznunk a másikban. Nézhettek bolondnak, vagy gondolhattak annak, aminek akartok. Számomra mindegy. Csak abba gondoljatok bele, hogy mi van, ha igazam van? Csak ennyit akartam mondani nektek. Kérlek vigyázzatok Isurii úrnőre!
*Hajol meg a többiek felé. Legszívesebben most egyszerűen elsétálna, s folytatná az útját, de sajnos fogoly.*
-Lenne még egy kérésem. *Szólal meg kicsit később.* Szeretném, ha most végrehajtanátok a büntetést, amelyet rám kiszabtatok, utána vissza adnátok felszerelésem, hogy tovább haladhassak az utamon.
*Megtalálta, amiért idejött. A Család. Kagan, és Isurii. Megtette, ami tőle tellett, most már tovább kell állnia. Már csak az Ének maradt hátra.*
-Isurii úrnő. *Szólítja meg a fehér hajút.* Ha bármikor segítségre van szükséged, akkor keress meg. Segítek.
2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:57:56
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:57:56
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói sátor - Isu//
-Ez igaz, tényleg nem járok arra gyakran.*bólint elgondolkozva. Végülis miért ne? Miért ne vehetne maga mellé újra egy társat? A lány következő mondatán kénytelen elmosolyodni.*
-Végülis, nem olyan rossz itt.*kacsint rá Isuriira. Az érzelmekről való eszmefuttatást azonban nem igazán tudja hová tenni magában. Nem ismeri ezeket az érzelmeket, amikről a lány beszél, legalábbis nem tudatosul benne az, hogy valaha is rendelkezett hasonlókkal. Ennek függvényében pedig csupán hümmög néhányat, majd végül elneveti magát.*
-Jól van, beismerem, igazad van.*néz az égszínkék szemekbe, ám ekkor valaki ténylegesen bejön, s Isuriit keresi. A Vadász csupán biccent a lánynak, mikor kimegy, azután egyedül marad a saját gondolataival.
Lényegesen jobb lett a kedve attól, hogy Isu itt volt vele, hogy beszélgettek, de ennek okát igazán nem tudná megmagyarázni, s nem is különösebben foglalkozik most ezzel.
Pár percig még fekszik némán az ágyon, majd úgy dönt, hogy elege van a semmittevésből, végeredményben nem halálos beteg ő, sőt, még csak megközelítőleg halálos sebet sem kapott.
Óvatosan felkel hát, összeszedi magát, majd kimegy a tűzhöz a lány után.*
//A Tűznél//
*Odakint egy nagyobb tömeg várja a férfit, amin meglepődik kissé, főleg a megkötözött fickó látványán. De hát nyilván az ilyesmi mindennapos dolog errefelé, hiszen sokan nem ismerik a tiszteletet, vagy az illemet, amit egy ehhez hasonló közösség megkövetel. Szótlanul érkezik hát meg a tűzhöz, sérült bal kezét a mellkasa magasságáig emelve, nehogy véletlenül beüsse valamibe, vagy valakibe.
Éppen Kagan szavaira ér vissza, melyekre felhúzza a szemöldökét.
~Szóval merénylők, meg orgyilkosok mindenütt...~ összegzi magában a dolgot, azután pedig eszébe jut az, hogy ő itt most éppenséggel idegen, tehát rá éppen úgy gyanakodhatnának, mint bárki másra. Ez pedig nem túl szívderítő kilátás...
Főleg annak tükrében, hogy éppen Isuriit félti ez az Argus nevezetű illető. Ha kiderülne, hogy nekik bármi közük is van egymáshoz... talán most gyorsabban nyúznák meg élve a Vadászt, mint eddig.
~Remek.~ kommentálja a dolgot gondolatban, majd nyel egy nagyot. Nem igazán akar olyasmiért bajba kerülni, amit esze ágában sem volt elkövetni egyébként sem. Mert ártani egyáltalán nem akart, a törzs egyetlen tagjának sem, de legfőképpen Isunak nem.*
-Ez igaz, tényleg nem járok arra gyakran.*bólint elgondolkozva. Végülis miért ne? Miért ne vehetne maga mellé újra egy társat? A lány következő mondatán kénytelen elmosolyodni.*
-Végülis, nem olyan rossz itt.*kacsint rá Isuriira. Az érzelmekről való eszmefuttatást azonban nem igazán tudja hová tenni magában. Nem ismeri ezeket az érzelmeket, amikről a lány beszél, legalábbis nem tudatosul benne az, hogy valaha is rendelkezett hasonlókkal. Ennek függvényében pedig csupán hümmög néhányat, majd végül elneveti magát.*
-Jól van, beismerem, igazad van.*néz az égszínkék szemekbe, ám ekkor valaki ténylegesen bejön, s Isuriit keresi. A Vadász csupán biccent a lánynak, mikor kimegy, azután egyedül marad a saját gondolataival.
Lényegesen jobb lett a kedve attól, hogy Isu itt volt vele, hogy beszélgettek, de ennek okát igazán nem tudná megmagyarázni, s nem is különösebben foglalkozik most ezzel.
Pár percig még fekszik némán az ágyon, majd úgy dönt, hogy elege van a semmittevésből, végeredményben nem halálos beteg ő, sőt, még csak megközelítőleg halálos sebet sem kapott.
Óvatosan felkel hát, összeszedi magát, majd kimegy a tűzhöz a lány után.*
//A Tűznél//
*Odakint egy nagyobb tömeg várja a férfit, amin meglepődik kissé, főleg a megkötözött fickó látványán. De hát nyilván az ilyesmi mindennapos dolog errefelé, hiszen sokan nem ismerik a tiszteletet, vagy az illemet, amit egy ehhez hasonló közösség megkövetel. Szótlanul érkezik hát meg a tűzhöz, sérült bal kezét a mellkasa magasságáig emelve, nehogy véletlenül beüsse valamibe, vagy valakibe.
Éppen Kagan szavaira ér vissza, melyekre felhúzza a szemöldökét.
~Szóval merénylők, meg orgyilkosok mindenütt...~ összegzi magában a dolgot, azután pedig eszébe jut az, hogy ő itt most éppenséggel idegen, tehát rá éppen úgy gyanakodhatnának, mint bárki másra. Ez pedig nem túl szívderítő kilátás...
Főleg annak tükrében, hogy éppen Isuriit félti ez az Argus nevezetű illető. Ha kiderülne, hogy nekik bármi közük is van egymáshoz... talán most gyorsabban nyúznák meg élve a Vadászt, mint eddig.
~Remek.~ kommentálja a dolgot gondolatban, majd nyel egy nagyot. Nem igazán akar olyasmiért bajba kerülni, amit esze ágában sem volt elkövetni egyébként sem. Mert ártani egyáltalán nem akart, a törzs egyetlen tagjának sem, de legfőképpen Isunak nem.*
2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:40:41
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:40:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Ahogy Argus megszólal, Kaganban felvillan a gondolat: tévedett. Nem lett volna szabad hagynia, hogy a fickó folytassa. Sajnos, fenti félelme beigazolódik hamar, amikor a Vaslábú - nem először - Leandanával keres konfliktust. A vezér legszívesebben tenyerébe temetné arcát, mert képtelen elhinni, hogy valaki annyira ostoba lehet, hogy egy ilyen szituációban, a fél törzs előtt provokálja annak Szellemjáróját. Ehelyett azonban csak annyi látszik, hogy Kagan vonásai szinte megfagynak, és a jeges nyugalom hullámokban gördül le róla.*
~ Milyen rejtegetés? Majd minden nap szinte henceg vele! Nem is beszélve a számtalan előnyéről éjjel... ~ *szívesen megrázná a fejét, de nem akarja sem bátorítani, sem tévútra vinni környezetét. Testtartása csak azt jelzi, hogy bősz fegyelemmel uralkodik magán és vonásain; annak okait, mértékét és határát nem látni.*
*Lassan a Szellemjáró felé fordul, és látja, hogy a nő komolyan meg van lepve. Persze Kagan is, és kissé a Végzet szelének süvöltésétől hajtva szorong is. Nem a Pók vagy emberei miatt, hanem azért, mert a dolgok most saját lendületet kaptak, és lassan kicsúsznak a kezéből.*
~ Ez a hülye tényleg megöleti magát nekem. ~ *tekintete visszafordul, ám most nem Argusra, hanem Darelre szegeződik; a Worff nyilván nem akarja majd hagyni, hogy bekövetkezzen az elkerülhetetlen, és saját belső becsületkódexétől hajtva megöleti magát; hisz legyen bármilyen jó harcos, az egész Thargodar törzssel nem veheti fel a küzdelmet.*
~ De ez nem történhet meg. ~ *és nem is fog, ha Kagan ügyes és taktikus.*
*Leandana szavaira csak bólintani tud, mást nem. A félbolond mágust még mindig nem tartja "gonosznak", de az nem kizárt, hogy valami háttérhatalom tudatlan eszköze, ki megmentőnek gondolja magát. Nem egyedi eset, számtalanszor megtörtént a múltban.*
- Üdv néked, húgom. *biccent Isuriinak, helyet mutatva maga mellett.*
- Ha jól értem, a Vaslábú Argus szerint a Véres Mennyegző egy bizonyos... démoni lénynek, a Póknak volt köszönhető, és... hmmm... maradjunk annyiban, hogy szerinte a veszély még nem múlt el. Mindenhol árulók, kémek, orgyilkosok lehetnek, akik viszályt akarnak szítani a Thargodarok között és... hmm. Valamiért téged félt tőlük, na meg baja van Leandana kezével. *a végén már mosolyog, de csak a szájával.*
- Jól foglaltam össze, Vaslábú Argus?
*Ahogy Argus megszólal, Kaganban felvillan a gondolat: tévedett. Nem lett volna szabad hagynia, hogy a fickó folytassa. Sajnos, fenti félelme beigazolódik hamar, amikor a Vaslábú - nem először - Leandanával keres konfliktust. A vezér legszívesebben tenyerébe temetné arcát, mert képtelen elhinni, hogy valaki annyira ostoba lehet, hogy egy ilyen szituációban, a fél törzs előtt provokálja annak Szellemjáróját. Ehelyett azonban csak annyi látszik, hogy Kagan vonásai szinte megfagynak, és a jeges nyugalom hullámokban gördül le róla.*
~ Milyen rejtegetés? Majd minden nap szinte henceg vele! Nem is beszélve a számtalan előnyéről éjjel... ~ *szívesen megrázná a fejét, de nem akarja sem bátorítani, sem tévútra vinni környezetét. Testtartása csak azt jelzi, hogy bősz fegyelemmel uralkodik magán és vonásain; annak okait, mértékét és határát nem látni.*
*Lassan a Szellemjáró felé fordul, és látja, hogy a nő komolyan meg van lepve. Persze Kagan is, és kissé a Végzet szelének süvöltésétől hajtva szorong is. Nem a Pók vagy emberei miatt, hanem azért, mert a dolgok most saját lendületet kaptak, és lassan kicsúsznak a kezéből.*
~ Ez a hülye tényleg megöleti magát nekem. ~ *tekintete visszafordul, ám most nem Argusra, hanem Darelre szegeződik; a Worff nyilván nem akarja majd hagyni, hogy bekövetkezzen az elkerülhetetlen, és saját belső becsületkódexétől hajtva megöleti magát; hisz legyen bármilyen jó harcos, az egész Thargodar törzssel nem veheti fel a küzdelmet.*
~ De ez nem történhet meg. ~ *és nem is fog, ha Kagan ügyes és taktikus.*
*Leandana szavaira csak bólintani tud, mást nem. A félbolond mágust még mindig nem tartja "gonosznak", de az nem kizárt, hogy valami háttérhatalom tudatlan eszköze, ki megmentőnek gondolja magát. Nem egyedi eset, számtalanszor megtörtént a múltban.*
- Üdv néked, húgom. *biccent Isuriinak, helyet mutatva maga mellett.*
- Ha jól értem, a Vaslábú Argus szerint a Véres Mennyegző egy bizonyos... démoni lénynek, a Póknak volt köszönhető, és... hmmm... maradjunk annyiban, hogy szerinte a veszély még nem múlt el. Mindenhol árulók, kémek, orgyilkosok lehetnek, akik viszályt akarnak szítani a Thargodarok között és... hmm. Valamiért téged félt tőlük, na meg baja van Leandana kezével. *a végén már mosolyog, de csak a szájával.*
- Jól foglaltam össze, Vaslábú Argus?
2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:31:12
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:31:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyítói sátor - D//
*Hát valóban megesik az ilyesmi. Ha véletlen ismét hasonló társat venne maga mellé a férfi, majd Isurii készít neki nyakörvet, vagy egyéb megkülönböztető jelzést, amiről talán időben észreveszik majd, hogy az állat tartozik valakihez. A törpékkel majd cuki bilétát is csináltat neki, nagyon édes lesz! Jól eltervezte már, csak Daeros egyezzen bele... Bár, ha jobban belegondol... rá is tudja venni, ha nagyon akarja. Majd kipróbálja amit Leandana mondott neki! Nem hiszi, hogy annyira rossz lehet, ha a Szellemjáró tényleg ezt tanácsolta neki, de egyelőre nem barátkozott még meg a gondolattal.*
-Nem is jársz gyakran a városban!
*Torpedózza meg egyből a kifogást.*
-Ha meg mégis arra lenne dolgod, majd én vigyázok rá!
*Ha már kedvelte volna a korábbi kedvencet is, bizonyára a leendőt is megszeretné. Neki is van egy igazi társa deres lova, Atsun személyében, tudja miről beszél Daeros.*
-Na látod!
*Támasztja meg fejét kezein. Nem lesz itt gond. Elég sok a farkas a környéken, simán elcsíphetnek egy alomra való kölyköt.*
-Ide visszajöhetsz.
*Felel könnyedén, hiszen annyira természetes és egyértelmű.*
-Biztos az volt. De néha érdemes hagyni magad, hogy elsodorjanak az undorító emberi érzelmek, mint a szeretet és a törődés, mert többet nyersz vele, mint amennyit veszítesz a fájdalommal. Hosszú hosszú évekig lehetsz boldog és még sokáig őrizheted ennek az emlékét. Látom, hogy most is mosolyogsz! *Hunyorog a férfire.* - Pedig csak beszélgetünk róla...
*Talán még folytatná az eszmefuttatását, de ekkor ismét fellibbenti valaki a sátor ajtaját. Ezúttal ténylegesen.ú, de Isurii nem akar már felugrani. Odabent a szerzetes meglehetősen könnyen azonosíthatja a két bent lévő közül őt, lévén Daeros még csak véletlen sem lehetne összekeverhető vele.*
-Megyek!
*Szól oda a szerzetesnek, de még vet egy pillantást Daerosra. Talán lenne kedve a Vadásznak is kijönni, kiszellőztetni a fejét. Ha nem, hát úgy elbúcsúzik tőle és ezután szegődik Kramlaf nyomába. Mivel ő nem tudja hova kell mennie reméli, hogy a másik utat mutat majd neki.*
//Tűznél//
*Mikor meglátja Argust -megkötözve- legszívesebben helyben sarkon fordulna. Kissé meg is torpan. Úgy látja innen, hogy Leandanának magyaráz valamit a mágus, de sejtelme sincs arról, miről folyhat a szó. Mivel Kagan kérette magához nincs más választása, csatlakoznia kell a tűz körül ülő kis társasághoz.
Fivére mellé kuporodva súgja oda neki.*
-Miről van szó?
*Mivel Leandana kezd el beszélni nem veszi zokon, ha nem érkezik válasz, de pár szóban talán kaphat némi összefoglalót az eddigiekről.*
*Hát valóban megesik az ilyesmi. Ha véletlen ismét hasonló társat venne maga mellé a férfi, majd Isurii készít neki nyakörvet, vagy egyéb megkülönböztető jelzést, amiről talán időben észreveszik majd, hogy az állat tartozik valakihez. A törpékkel majd cuki bilétát is csináltat neki, nagyon édes lesz! Jól eltervezte már, csak Daeros egyezzen bele... Bár, ha jobban belegondol... rá is tudja venni, ha nagyon akarja. Majd kipróbálja amit Leandana mondott neki! Nem hiszi, hogy annyira rossz lehet, ha a Szellemjáró tényleg ezt tanácsolta neki, de egyelőre nem barátkozott még meg a gondolattal.*
-Nem is jársz gyakran a városban!
*Torpedózza meg egyből a kifogást.*
-Ha meg mégis arra lenne dolgod, majd én vigyázok rá!
*Ha már kedvelte volna a korábbi kedvencet is, bizonyára a leendőt is megszeretné. Neki is van egy igazi társa deres lova, Atsun személyében, tudja miről beszél Daeros.*
-Na látod!
*Támasztja meg fejét kezein. Nem lesz itt gond. Elég sok a farkas a környéken, simán elcsíphetnek egy alomra való kölyköt.*
-Ide visszajöhetsz.
*Felel könnyedén, hiszen annyira természetes és egyértelmű.*
-Biztos az volt. De néha érdemes hagyni magad, hogy elsodorjanak az undorító emberi érzelmek, mint a szeretet és a törődés, mert többet nyersz vele, mint amennyit veszítesz a fájdalommal. Hosszú hosszú évekig lehetsz boldog és még sokáig őrizheted ennek az emlékét. Látom, hogy most is mosolyogsz! *Hunyorog a férfire.* - Pedig csak beszélgetünk róla...
*Talán még folytatná az eszmefuttatását, de ekkor ismét fellibbenti valaki a sátor ajtaját. Ezúttal ténylegesen.ú, de Isurii nem akar már felugrani. Odabent a szerzetes meglehetősen könnyen azonosíthatja a két bent lévő közül őt, lévén Daeros még csak véletlen sem lehetne összekeverhető vele.*
-Megyek!
*Szól oda a szerzetesnek, de még vet egy pillantást Daerosra. Talán lenne kedve a Vadásznak is kijönni, kiszellőztetni a fejét. Ha nem, hát úgy elbúcsúzik tőle és ezután szegődik Kramlaf nyomába. Mivel ő nem tudja hova kell mennie reméli, hogy a másik utat mutat majd neki.*
//Tűznél//
*Mikor meglátja Argust -megkötözve- legszívesebben helyben sarkon fordulna. Kissé meg is torpan. Úgy látja innen, hogy Leandanának magyaráz valamit a mágus, de sejtelme sincs arról, miről folyhat a szó. Mivel Kagan kérette magához nincs más választása, csatlakoznia kell a tűz körül ülő kis társasághoz.
Fivére mellé kuporodva súgja oda neki.*
-Miről van szó?
*Mivel Leandana kezd el beszélni nem veszi zokon, ha nem érkezik válasz, de pár szóban talán kaphat némi összefoglalót az eddigiekről.*
2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:03:52
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:03:52
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tűznél - K-K-L-N plusz most már Argusék is//
*Leával viszonylag ritkán fordul elő, hogy meglepik. De ma már ez a második alkalom, először Isu lepte meg, most pedig Argus. Nézőpont kérdése persze, hogy ki választotta őt ki, de elsősorban a Thargodrym Szellemjáró volt az, persze lehet mondani, hogy az ő választását a Szellemek segítették, és ők terelték a markai közé Lea anyját. Azonban az, hogy Lea kitanulta ezt a szakmát - mert ez is csak egy szakma, mint a cipész, vagy a vájár - az már Leán múlott. Mit kapott ő ezért a Szellemektől? Persze valamiféle hatalmat, de ha úgy nézzük akkor egy percnyi gyermekkort SEM. Akkor persze sokszor érezte rosszul magát amiatt, hogy nem játszhat úgy, mint a többi gyerek, hanem bájitalt kever, a Sagát tanulja és mondja fel, vagy csak a Szellemjárót szolgálja.
Azonban arra soha, de soha nem volt példa, hogy szégyellte volna azt, hogy eggyel több ujja nőtt. Leginkább azért, mert senki nem mondta neki soha, hogy szégyellnie kellene, no meg emiatt mindig egyfajta félelemmel is néztek rá. Később ebből a félelemből tisztelet lett, és azért mert bőven tett azért, hogy tiszteljék. Sosem rejtegeti a kezét, ugyanis neki hozzátartozik ez a mindennapjaihoz, mint mindenki másnak. A hatujjú jobbjával is eszik, simogat, csíp, fog stb. Épp mint mások. Az igazat megvallva elképzelni nem tudja, hogy honnan szedi Argus ezt a sületlenséget - mert azt nem láthatta, hogy kesztyűt húz, hiszen azt csak akkor teszi ha elhagyja az erőd területét, és az a kesztyű akkor is kihangsúlyozza azt, hogy neki több ujja van a "kelleténél".*
- Érdekes az elméleted, érdekelne, hogy honnan szedsz ilyen baromságokat?!
*ha az iménti kérdését Argus kekeckedésnek ítélte, akkor most semmi ilyen érzése nem lehet, ugyanis Lea tényleg döbbent. És akárhogy is gondolkodik nem tud rájönni arra, hogy Argus miből is gondolja, hogy szégyelli a kezét, meg hogy rejtegeti. Azon már fenn sem akad különösebben, hogy leúrnőmözték, mert ez feléjük csak a rabszolgáknál szokás, így szólítják gazdáikat. Az agyalágyult Harath más tészta persze.*
- Egyébként ha ez a te pókod így dolgozik, akkor vajmi keveset tehetünk ellene, hiszen úgyis eléri amit akar. Csak akkor fogjuk észrevenni, mikor már késő lesz. Avagy egymásra is gyanakodni fogunk, és ferdén nézünk majd azokra, akik eddig barátaink voltak. Lehet, hogy holnap megvádolnak engem, holnapután Kagant. Netán Darel barátodat. Te vagy az Vaslábú Argus, aki a viszály szikráit elveted közöttünk ezzel a meséddel.
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 12:20:05
*Leával viszonylag ritkán fordul elő, hogy meglepik. De ma már ez a második alkalom, először Isu lepte meg, most pedig Argus. Nézőpont kérdése persze, hogy ki választotta őt ki, de elsősorban a Thargodrym Szellemjáró volt az, persze lehet mondani, hogy az ő választását a Szellemek segítették, és ők terelték a markai közé Lea anyját. Azonban az, hogy Lea kitanulta ezt a szakmát - mert ez is csak egy szakma, mint a cipész, vagy a vájár - az már Leán múlott. Mit kapott ő ezért a Szellemektől? Persze valamiféle hatalmat, de ha úgy nézzük akkor egy percnyi gyermekkort SEM. Akkor persze sokszor érezte rosszul magát amiatt, hogy nem játszhat úgy, mint a többi gyerek, hanem bájitalt kever, a Sagát tanulja és mondja fel, vagy csak a Szellemjárót szolgálja.
Azonban arra soha, de soha nem volt példa, hogy szégyellte volna azt, hogy eggyel több ujja nőtt. Leginkább azért, mert senki nem mondta neki soha, hogy szégyellnie kellene, no meg emiatt mindig egyfajta félelemmel is néztek rá. Később ebből a félelemből tisztelet lett, és azért mert bőven tett azért, hogy tiszteljék. Sosem rejtegeti a kezét, ugyanis neki hozzátartozik ez a mindennapjaihoz, mint mindenki másnak. A hatujjú jobbjával is eszik, simogat, csíp, fog stb. Épp mint mások. Az igazat megvallva elképzelni nem tudja, hogy honnan szedi Argus ezt a sületlenséget - mert azt nem láthatta, hogy kesztyűt húz, hiszen azt csak akkor teszi ha elhagyja az erőd területét, és az a kesztyű akkor is kihangsúlyozza azt, hogy neki több ujja van a "kelleténél".*
- Érdekes az elméleted, érdekelne, hogy honnan szedsz ilyen baromságokat?!
*ha az iménti kérdését Argus kekeckedésnek ítélte, akkor most semmi ilyen érzése nem lehet, ugyanis Lea tényleg döbbent. És akárhogy is gondolkodik nem tud rájönni arra, hogy Argus miből is gondolja, hogy szégyelli a kezét, meg hogy rejtegeti. Azon már fenn sem akad különösebben, hogy leúrnőmözték, mert ez feléjük csak a rabszolgáknál szokás, így szólítják gazdáikat. Az agyalágyult Harath más tészta persze.*
- Egyébként ha ez a te pókod így dolgozik, akkor vajmi keveset tehetünk ellene, hiszen úgyis eléri amit akar. Csak akkor fogjuk észrevenni, mikor már késő lesz. Avagy egymásra is gyanakodni fogunk, és ferdén nézünk majd azokra, akik eddig barátaink voltak. Lehet, hogy holnap megvádolnak engem, holnapután Kagant. Netán Darel barátodat. Te vagy az Vaslábú Argus, aki a viszály szikráit elveted közöttünk ezzel a meséddel.
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 12:20:05
2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 11:41:25
Üzenet elküldve: 2014-06-26 11:41:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Learon sátránál//
*Learon visszaér lakhelyére, és szépen előpakolja a tejes bödöneit, hogy megnézze, melyikben van használható aludttej. Mivel elvileg valami fontos alkalom lesz, Learon eldöntötte, hogy fog készíteni vajat. A túróról már lecsúszott, mert annak legalább két nap kéne, de vajat azt még bizonyára tud. Szerencsére van is tejfel elég a két köcsögben. Mivel úgy gondolja, lesz még bőven a köcsögökben tejfel, ezért kirakja őket a napra, ahol gyorsabban fölöződik. A meglévő tejfelt beleönti vajköpülőjébe és munkához lát. Fél kézzel nagyon nehéz munka, de annyi baj legyen! Sokáig tart, de legalább ezzel is erősödik. Ideje meg van bőven. Szépen lassan a munka meghozza eredményét, és vaj lesz belőle. Szép, sárgásfehér puha vaj, ahogy annak lennie kell. Beleönti egy nagyobb faedénybe, és megkóstolja, hogy kiderüljön, nem csak a kinézete, hanem az íze is finom. Más, mint amit ő megszokott, de ez annak tudható be, hogy tehén és kecsketej is van benne. Ő eddig csak kecsketejből készített, de mivel most az nem volt elég, így hozzácsapta a tehéntejét is.*
~Hmmm, finom! Meg is kóstoltatom valakivel!~
*Dönti el magában, persze azért, hogy újabb dicséreteket halljon. Nem tudja, hogy mit készítenek a tűzön, és még az is lehet, hogy hasznos lesz, hogy odamegy.*
//Vacsorafőzés//
*Hóna alatt egy nagyobb, mázas agyagedénnyel érkezik meg, és köszön mindenkinek, akit a tűz mellett talál, majd odalépdel Chiarihoz, és leteszi az edényt valahova, ahol talál helyet.*
-Szép napot! Hallottam a vezértől, hogy valami fontos esemény, vagy mi lesz, így gondoltam hozzájárulnék valamivel!
*Mutat az edényre.*
-Friss vaj! Nemrég készült el, gondoltam hátha hasznos lehet itt a kondér mellett, de nem voltam benne biztos.
*Ezzel letelepedik bárhova, ahova tud, hogy ülve folytathassa a beszélgetést.*
*Learon visszaér lakhelyére, és szépen előpakolja a tejes bödöneit, hogy megnézze, melyikben van használható aludttej. Mivel elvileg valami fontos alkalom lesz, Learon eldöntötte, hogy fog készíteni vajat. A túróról már lecsúszott, mert annak legalább két nap kéne, de vajat azt még bizonyára tud. Szerencsére van is tejfel elég a két köcsögben. Mivel úgy gondolja, lesz még bőven a köcsögökben tejfel, ezért kirakja őket a napra, ahol gyorsabban fölöződik. A meglévő tejfelt beleönti vajköpülőjébe és munkához lát. Fél kézzel nagyon nehéz munka, de annyi baj legyen! Sokáig tart, de legalább ezzel is erősödik. Ideje meg van bőven. Szépen lassan a munka meghozza eredményét, és vaj lesz belőle. Szép, sárgásfehér puha vaj, ahogy annak lennie kell. Beleönti egy nagyobb faedénybe, és megkóstolja, hogy kiderüljön, nem csak a kinézete, hanem az íze is finom. Más, mint amit ő megszokott, de ez annak tudható be, hogy tehén és kecsketej is van benne. Ő eddig csak kecsketejből készített, de mivel most az nem volt elég, így hozzácsapta a tehéntejét is.*
~Hmmm, finom! Meg is kóstoltatom valakivel!~
*Dönti el magában, persze azért, hogy újabb dicséreteket halljon. Nem tudja, hogy mit készítenek a tűzön, és még az is lehet, hogy hasznos lesz, hogy odamegy.*
//Vacsorafőzés//
*Hóna alatt egy nagyobb, mázas agyagedénnyel érkezik meg, és köszön mindenkinek, akit a tűz mellett talál, majd odalépdel Chiarihoz, és leteszi az edényt valahova, ahol talál helyet.*
-Szép napot! Hallottam a vezértől, hogy valami fontos esemény, vagy mi lesz, így gondoltam hozzájárulnék valamivel!
*Mutat az edényre.*
-Friss vaj! Nemrég készült el, gondoltam hátha hasznos lehet itt a kondér mellett, de nem voltam benne biztos.
*Ezzel letelepedik bárhova, ahova tud, hogy ülve folytathassa a beszélgetést.*
2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 06:32:11
Üzenet elküldve: 2014-06-26 06:32:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Argus látja, hogy a Vezér, és a Szellemjáró kezdik elveszteni a türelmüket, pedig próbál rövid, és lényegre törő lenni. Kagan többször fel mordul, de a mágus nem tudja, hogy mert bosszantja a beszéd, vagy mert elgondolkoztatta. Amikor a mágus elhallgat, és várja, hogy megszólaljanak. Kagan csöndben ül, s először a Szellemjáró szólal fel.*
*A szellemjáró szavai egyszerűek, és könnyen értelmezhetőek a mágus számára. Nem hisz. Számára csupán egy bolond a mágus, aki talán belül, még szórakoztatja őt. A nő szavai direkt bántóak, és provokatívak, ez nem tetszik a mágusnak. A harc hát legyen harc. Dönti el a mágus, és most először elfordítja a tekintetét a vezérről, és a Szellemjáró szemébe néz.*
-Nem az én Pókom. *szögezi le az elején.*
-Leandana úrnő! Jól tudom, hogy téged a szellemek választottak ki, hogy képviseld őket a törzsben? A hatalmadat is tőlük kaptad. *Ezt már nem kérdezi, hanem mondja.* Ennek a jele a kezed is, amelyet gondosan rejtegetsz előlünk. Szégyelled, hogy a szellemek kiválasztottak? *részben provokálja a nőt, de elsődlegesen az a célja a Szellemjáróval, hogy bizonyítsa: igen is, bele szólnak a felsőbb erők a mindennapi életbe.*
*Majd Kagan is megszólal, nem kérdez, csak összegez.*
-Isteni lény, démon, szellem, entitás, hatalom. Nevezd ahogy akarod.
*Kagan gúnyos megjegyzése enyhe mosolyt csalt a mágus arcára. Valahol legbelül a lelke legmélyén a mágus tapsol, és éljenez, hogy milyen jó kérdést tett fel a vezér.*
-Jól látod Kagan vezér. Bárki lehet a Pók szolgája. Akár én is, nem a külső, és nem a faj számít.
*Pár pillanattal később a vezér arra kéri a mágust, hogy meséljen még a Pókról. Ez reménnyel tölti el, hiszen van remény.*
-Nem ismerem a merénylőt, ahogyan a Pók összes szolgáját sem. De a Pókot elég jól ismerem. A szolga beférkőzik, és kezdetben csak figyel, amikor eljött az idő, akkor megkezdi a munkáját. Semmi olyat nem csinál, amely gyanússá teszi. Csupán beszélget. Finom utalásokkal célozgatásokkal mérgezi meg a közösséget. Apró tüskékkel, míg végül bekövetkezik a mészárlás. A ti történetekben is nem az esküvő volt az egyetlen tüske, hanem az volt az utolsó. Nem biztos, hogy közvetlenül téged mérgeztek a szavai, hanem lehet, hogy a környezetedben élőket. Egy esti iszogatásnál valaki megemlíti, hogy milyen előnyös lenne az esküvő. Egy napon megbotlik a lovad, és eltöri a bokáját. Egy másik nap egy bajtársad sérül meg súlyosan egy orktól. A szolga úgy szövi a hálóját, akár a pók.
*Argus látja, hogy a Vezér, és a Szellemjáró kezdik elveszteni a türelmüket, pedig próbál rövid, és lényegre törő lenni. Kagan többször fel mordul, de a mágus nem tudja, hogy mert bosszantja a beszéd, vagy mert elgondolkoztatta. Amikor a mágus elhallgat, és várja, hogy megszólaljanak. Kagan csöndben ül, s először a Szellemjáró szólal fel.*
*A szellemjáró szavai egyszerűek, és könnyen értelmezhetőek a mágus számára. Nem hisz. Számára csupán egy bolond a mágus, aki talán belül, még szórakoztatja őt. A nő szavai direkt bántóak, és provokatívak, ez nem tetszik a mágusnak. A harc hát legyen harc. Dönti el a mágus, és most először elfordítja a tekintetét a vezérről, és a Szellemjáró szemébe néz.*
-Nem az én Pókom. *szögezi le az elején.*
-Leandana úrnő! Jól tudom, hogy téged a szellemek választottak ki, hogy képviseld őket a törzsben? A hatalmadat is tőlük kaptad. *Ezt már nem kérdezi, hanem mondja.* Ennek a jele a kezed is, amelyet gondosan rejtegetsz előlünk. Szégyelled, hogy a szellemek kiválasztottak? *részben provokálja a nőt, de elsődlegesen az a célja a Szellemjáróval, hogy bizonyítsa: igen is, bele szólnak a felsőbb erők a mindennapi életbe.*
*Majd Kagan is megszólal, nem kérdez, csak összegez.*
-Isteni lény, démon, szellem, entitás, hatalom. Nevezd ahogy akarod.
*Kagan gúnyos megjegyzése enyhe mosolyt csalt a mágus arcára. Valahol legbelül a lelke legmélyén a mágus tapsol, és éljenez, hogy milyen jó kérdést tett fel a vezér.*
-Jól látod Kagan vezér. Bárki lehet a Pók szolgája. Akár én is, nem a külső, és nem a faj számít.
*Pár pillanattal később a vezér arra kéri a mágust, hogy meséljen még a Pókról. Ez reménnyel tölti el, hiszen van remény.*
-Nem ismerem a merénylőt, ahogyan a Pók összes szolgáját sem. De a Pókot elég jól ismerem. A szolga beférkőzik, és kezdetben csak figyel, amikor eljött az idő, akkor megkezdi a munkáját. Semmi olyat nem csinál, amely gyanússá teszi. Csupán beszélget. Finom utalásokkal célozgatásokkal mérgezi meg a közösséget. Apró tüskékkel, míg végül bekövetkezik a mészárlás. A ti történetekben is nem az esküvő volt az egyetlen tüske, hanem az volt az utolsó. Nem biztos, hogy közvetlenül téged mérgeztek a szavai, hanem lehet, hogy a környezetedben élőket. Egy esti iszogatásnál valaki megemlíti, hogy milyen előnyös lenne az esküvő. Egy napon megbotlik a lovad, és eltöri a bokáját. Egy másik nap egy bajtársad sérül meg súlyosan egy orktól. A szolga úgy szövi a hálóját, akár a pók.
2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-26 00:17:11
Üzenet elküldve: 2014-06-26 00:17:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Tűznél, majd Isu és D //
* Csöndben eszik és fél füllel odafigyel a tűzkörül történő eseményekre. Minden eljut tudatásig, de csupán kevés dolgot vél elég érdekesnek hogy hanyagolja érte a kanalat. Mivel a senki nem kér, sem verbálisan sem nonverbálisan, az ételből így a maradék sajtot beleaprítva betörmöli mosolygósába. A nő a sört nem hagyja így megrántja a vállát, és kanalával mutat az irányba ahol az italokat találja. Halkan megjegyzi miután Kagan parancsot adott neki. *
- Hozz nekem is kérlek. * Mondja alig hallhatóan miközben feláll. Amint megtörtént és két lábon áll biccent Kagannak. *
- Igenis törzsfő. * Mondja határozottságával és száraz szájával. Miközben elindul Isuriit keresni. Fehér haját nem lesz nehéz, sőt már hangja alapján is megtalálná. Elvégre szinte már első embere a szerzetes.
Ahogy lépdel eszében még a finom összefőtt szalonnával ízesített ízek vannak. Füle és szeme magától mozog mivel agya le van foglalva. *
~ Igazán jót főztem, a levét rendesen megeresztette így annyira nem volt száraz, szerencsére maradt még. Hacsak Nabii meg nem eszi. Bár furcsán nézne ki hogy a nagy pillanatokban főzne valaki a tűz mellett. ~ * Gondolkodik és megrántja a vállát, amit már a két szerelmes is láthat. * ~ Majd eszek megint sajtot. ~ * Arca szinte szomorú és beletörődött egy pillanatig, amíg meg nem látja Isurii tejfehér haját, és agya rá nem jön, ez a feladat. Körülbelül egy percet vehet igénybe az egész cseledet, hogy a tűztől feláll és megtalálja a húgot. Odaszalad atlétikai gyorsaságával és két lépésre megáll a párostól. *
- Isurii, Kagan szólít, kérlek gyere. * Mondja miközben meghajol mivel még nem látta a férfit. Vagy ha látta nem emlékszik rá. Hangján érződik, ellentmondást nem tűr el, főleg mivel a vezér parancsa, mégis nyájas és udvarias, ahogy a nővel mindig bánik. Ha a nő elindul rögtön, úgy besorjázik mellé és ha lehetősége van némán ballag mellette. Ha kérdez arra válaszol, és ha a férfi is jön, akkor azt is elfogadja de szigorúan a páros között foglal helyet a sétálásban. *
* Ha odaérnek a tűzhöz gond nélkül akkor csupán szól Kagannak a parancsról, egy alkalmas pillanatban miszerint. *
- Vezérem. * Mondja fejt hajtva, de szemét nem levéve róla. Amennyiben mindent rendben találnak úgy visszaül helyére és megeszi maradék langyos ételét. *
* Ha fennakadás lenne, ahhoz alkalmazkodik. *
* Csöndben eszik és fél füllel odafigyel a tűzkörül történő eseményekre. Minden eljut tudatásig, de csupán kevés dolgot vél elég érdekesnek hogy hanyagolja érte a kanalat. Mivel a senki nem kér, sem verbálisan sem nonverbálisan, az ételből így a maradék sajtot beleaprítva betörmöli mosolygósába. A nő a sört nem hagyja így megrántja a vállát, és kanalával mutat az irányba ahol az italokat találja. Halkan megjegyzi miután Kagan parancsot adott neki. *
- Hozz nekem is kérlek. * Mondja alig hallhatóan miközben feláll. Amint megtörtént és két lábon áll biccent Kagannak. *
- Igenis törzsfő. * Mondja határozottságával és száraz szájával. Miközben elindul Isuriit keresni. Fehér haját nem lesz nehéz, sőt már hangja alapján is megtalálná. Elvégre szinte már első embere a szerzetes.
Ahogy lépdel eszében még a finom összefőtt szalonnával ízesített ízek vannak. Füle és szeme magától mozog mivel agya le van foglalva. *
~ Igazán jót főztem, a levét rendesen megeresztette így annyira nem volt száraz, szerencsére maradt még. Hacsak Nabii meg nem eszi. Bár furcsán nézne ki hogy a nagy pillanatokban főzne valaki a tűz mellett. ~ * Gondolkodik és megrántja a vállát, amit már a két szerelmes is láthat. * ~ Majd eszek megint sajtot. ~ * Arca szinte szomorú és beletörődött egy pillanatig, amíg meg nem látja Isurii tejfehér haját, és agya rá nem jön, ez a feladat. Körülbelül egy percet vehet igénybe az egész cseledet, hogy a tűztől feláll és megtalálja a húgot. Odaszalad atlétikai gyorsaságával és két lépésre megáll a párostól. *
- Isurii, Kagan szólít, kérlek gyere. * Mondja miközben meghajol mivel még nem látta a férfit. Vagy ha látta nem emlékszik rá. Hangján érződik, ellentmondást nem tűr el, főleg mivel a vezér parancsa, mégis nyájas és udvarias, ahogy a nővel mindig bánik. Ha a nő elindul rögtön, úgy besorjázik mellé és ha lehetősége van némán ballag mellette. Ha kérdez arra válaszol, és ha a férfi is jön, akkor azt is elfogadja de szigorúan a páros között foglal helyet a sétálásban. *
* Ha odaérnek a tűzhöz gond nélkül akkor csupán szól Kagannak a parancsról, egy alkalmas pillanatban miszerint. *
- Vezérem. * Mondja fejt hajtva, de szemét nem levéve róla. Amennyiben mindent rendben találnak úgy visszaül helyére és megeszi maradék langyos ételét. *
* Ha fennakadás lenne, ahhoz alkalmazkodik. *
2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:45:18
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:45:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói sátor - Isu//
*Daeros pár percig csak mosolyogva mered maga elé, ahogy a régi társára gondol.*
-Ne sajnáld. Nem szenvedett sokat. Egyébként is, megesik az ilyesmi. Nem volt ráírva, hogy nem vad farkas, ha én lettem volna a vadász helyében, valószínűleg én is lelőttem volna.*néz a lányra. Akkor és ott persze nem így gondolta, ki akarta zsigerelni a rohadékot, aki miatt egy ilyen állat egyszerűen nincs többé...
De azóta sok év telt már el, s Daeros is kénytelen volt megbékélni a dologgal.*
-Lehetne, talán...*ért egyet a lánnyal, hiszen ő maga is gondolt már erre, többször is az elmúlt évek során.*
-De a városba nem vihetem be, az őrök azonnal végeznének vele.*vonja meg a vállát.*
-Persze megtehetném, hogy többet nem megyek oda vissza... igazság szerint nem is nagyon vágyok rá...*szól elgondolkozva. Erre is egyre többet gondol, ami azt illeti. Arra kell rájönnie minden alkalommal, mikor "hazatér", hogy nem leli a helyét, és nem is érzi ott jól magát. Túl nagy a nyüzsgés, túl sok az ember, az egyéb lényekről nem is beszélve.*
-De hát mégsem élhetem le az egész életem az erdőben, nem igaz?*teszi fel a költői kérdést.*
-Idén lesz negyedik éve.*felel a lánynak. Ezt alkalmasint jobban számon tartja, mint akár a saját szülei halálának idejét, amiről már azt sem tudja, mikor történt. Valahogy számára nem bír különösebb jelentőséggel, már réges-rég a múlt homályába vesztek.*
-Persze lehet, hogy egy napon majd újra veszek magam mellé egy társat, de Syrad különleges volt. Már az is, ahogy rátaláltam... egy elhagyott farkaskölyök, egyedül a vadonban... nem lett volna szabad túlélnie pár óránál tovább, s valahogy mégis sikerült neki. Csak az embereket nem élte túl...*húzza el megint a száját a gondolatra, hogy végeredményben mindent, ami az életében valaha is jó volt, azt az emberek vették el tőle.*
-Ezért sem kötődtem azóta sem senkihez és semmihez. Túlságosan fáj elveszteni azt, akit szeretsz.*bár ez megint komoly gondolat, a férfi hangja nem arról tanúskodik, hogy elszomorítaná, vagy ilyesmi, egyszerűen csak tényként közli a dolgot. Afféle örök érvényű igazságként. Valószínűleg ironikus lehet Isurii számára, hogy a férfi egy állathoz kötődött, ha lehet olyat mondani, akkor szerette is azt a farkast. Emberrel sosem volt képes hasonló kapcsolatot kialakítani, bár tény, hogy soha nem is igyekezett.*
-Hát talán majd egyszer.*vonja meg a vállát mosolyogva.*
*Daeros pár percig csak mosolyogva mered maga elé, ahogy a régi társára gondol.*
-Ne sajnáld. Nem szenvedett sokat. Egyébként is, megesik az ilyesmi. Nem volt ráírva, hogy nem vad farkas, ha én lettem volna a vadász helyében, valószínűleg én is lelőttem volna.*néz a lányra. Akkor és ott persze nem így gondolta, ki akarta zsigerelni a rohadékot, aki miatt egy ilyen állat egyszerűen nincs többé...
De azóta sok év telt már el, s Daeros is kénytelen volt megbékélni a dologgal.*
-Lehetne, talán...*ért egyet a lánnyal, hiszen ő maga is gondolt már erre, többször is az elmúlt évek során.*
-De a városba nem vihetem be, az őrök azonnal végeznének vele.*vonja meg a vállát.*
-Persze megtehetném, hogy többet nem megyek oda vissza... igazság szerint nem is nagyon vágyok rá...*szól elgondolkozva. Erre is egyre többet gondol, ami azt illeti. Arra kell rájönnie minden alkalommal, mikor "hazatér", hogy nem leli a helyét, és nem is érzi ott jól magát. Túl nagy a nyüzsgés, túl sok az ember, az egyéb lényekről nem is beszélve.*
-De hát mégsem élhetem le az egész életem az erdőben, nem igaz?*teszi fel a költői kérdést.*
-Idén lesz negyedik éve.*felel a lánynak. Ezt alkalmasint jobban számon tartja, mint akár a saját szülei halálának idejét, amiről már azt sem tudja, mikor történt. Valahogy számára nem bír különösebb jelentőséggel, már réges-rég a múlt homályába vesztek.*
-Persze lehet, hogy egy napon majd újra veszek magam mellé egy társat, de Syrad különleges volt. Már az is, ahogy rátaláltam... egy elhagyott farkaskölyök, egyedül a vadonban... nem lett volna szabad túlélnie pár óránál tovább, s valahogy mégis sikerült neki. Csak az embereket nem élte túl...*húzza el megint a száját a gondolatra, hogy végeredményben mindent, ami az életében valaha is jó volt, azt az emberek vették el tőle.*
-Ezért sem kötődtem azóta sem senkihez és semmihez. Túlságosan fáj elveszteni azt, akit szeretsz.*bár ez megint komoly gondolat, a férfi hangja nem arról tanúskodik, hogy elszomorítaná, vagy ilyesmi, egyszerűen csak tényként közli a dolgot. Afféle örök érvényű igazságként. Valószínűleg ironikus lehet Isurii számára, hogy a férfi egy állathoz kötődött, ha lehet olyat mondani, akkor szerette is azt a farkast. Emberrel sosem volt képes hasonló kapcsolatot kialakítani, bár tény, hogy soha nem is igyekezett.*
-Hát talán majd egyszer.*vonja meg a vállát mosolyogva.*
2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:15:22
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:15:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűznél//
*Emlékezete szerint Darelnek említette, és Argusnak megüzente, hogy nincs visszaút, innen már csak rontani lehet a helyzeten; ennek ellenére Argus magát adja.*
- Hmmm. *mordul fel néhányszor, ám nem szól, megvárja, hogy Leandana is megnyilatkozzon. Kíváncsi a nő véleményére, és még az előtt hallani akarja, hogy a sajátját kinyilatkoztatná. Még a Szellemjáró sem szeret nyíltan ellentmondani neki, így viszont szabadon kifejtheti véleményét - ha pedig Kagan ügyes és megfontolt, úgy gyakorolhatja jogát az eltérő véleményre és a döntésre, hogy azzal nem rombolja a nő tekintélyét.*
*Ezúttal azonban csak egy kérdés érkezik, mely lényegre törő ugyan, de némileg kekec, és eltér Kagan Thargodar fő érdeklődési körétől. Persze, ő is tudja, hogy Leandanát nem a mágus egészségéért való aggódás, inkább a szavahihetőség és életszerűség próbára bocsátása motiválta.*
- Szóval egy isteni erővel rendelkező lény. *ebben még semmi különleges nincs, hiszen a Thargodarok egész hitvilága ilyenekre épül; az is tény viszont, hogy igazi "ISTENT" csak egy tartanak számon, és őt sem gyakran emlegetik.*
- Pók. *húzza el a száját, nem igazán isteni név, inkább valami útonállóhoz, vagy méregkeverő kémhez méltó.*
- Miről ismerszik meg ez a Pók, és miről a szolgája? Tán kék köntösbe bújva csepegtetne mérges szavakat fülünkbe? Vagy tán régi mondák harcosainak álcájában kerülne közibénk? Esetleg a szépség és a kellem leple alatt igyekezne elérni célját? *húzza fel a szemöldökét, enyhén gúnyos hangja arra utal, hogy Argus előadása alapján akár az ő triójukből is lehetne bárki.*
- Mondd hát, Argus, a Vaslábú, miről ismerszik meg a merénylő? Folytasd a történeted... igazán kíváncsivá tettél. *egyelőre nem hisz a mágusnak, de értékeli a próbálkozást. Ez persze kevés lenne, a bizalmába való beférkőzés egy gyenge kísérlete, ám ő is tudja, hogy ezzel most a varázsló semmit sem nyerhet. És mivel fogalma sincs, miért is csinálja a köpcös garabonciás, hát hagyja beszélni.*
*Na és persze azt sem tagadhatja, hogy tud egy s mást az északon és északkeleten manapság zajló dolgokról. Korántsem eleget, persze, de hogy valami gomolyog odafenn a homályban, az tagadhatatlan. Kicsi rá az esély, hogy a varázsló valami használhatót is elmond, de amíg ez az esély megvan, hagyja beszélni, és közben bízik benne, hogy Argus nem ragadtatja magát valami fatálisra. Magára nézve, persze.*
*Emlékezete szerint Darelnek említette, és Argusnak megüzente, hogy nincs visszaút, innen már csak rontani lehet a helyzeten; ennek ellenére Argus magát adja.*
- Hmmm. *mordul fel néhányszor, ám nem szól, megvárja, hogy Leandana is megnyilatkozzon. Kíváncsi a nő véleményére, és még az előtt hallani akarja, hogy a sajátját kinyilatkoztatná. Még a Szellemjáró sem szeret nyíltan ellentmondani neki, így viszont szabadon kifejtheti véleményét - ha pedig Kagan ügyes és megfontolt, úgy gyakorolhatja jogát az eltérő véleményre és a döntésre, hogy azzal nem rombolja a nő tekintélyét.*
*Ezúttal azonban csak egy kérdés érkezik, mely lényegre törő ugyan, de némileg kekec, és eltér Kagan Thargodar fő érdeklődési körétől. Persze, ő is tudja, hogy Leandanát nem a mágus egészségéért való aggódás, inkább a szavahihetőség és életszerűség próbára bocsátása motiválta.*
- Szóval egy isteni erővel rendelkező lény. *ebben még semmi különleges nincs, hiszen a Thargodarok egész hitvilága ilyenekre épül; az is tény viszont, hogy igazi "ISTENT" csak egy tartanak számon, és őt sem gyakran emlegetik.*
- Pók. *húzza el a száját, nem igazán isteni név, inkább valami útonállóhoz, vagy méregkeverő kémhez méltó.*
- Miről ismerszik meg ez a Pók, és miről a szolgája? Tán kék köntösbe bújva csepegtetne mérges szavakat fülünkbe? Vagy tán régi mondák harcosainak álcájában kerülne közibénk? Esetleg a szépség és a kellem leple alatt igyekezne elérni célját? *húzza fel a szemöldökét, enyhén gúnyos hangja arra utal, hogy Argus előadása alapján akár az ő triójukből is lehetne bárki.*
- Mondd hát, Argus, a Vaslábú, miről ismerszik meg a merénylő? Folytasd a történeted... igazán kíváncsivá tettél. *egyelőre nem hisz a mágusnak, de értékeli a próbálkozást. Ez persze kevés lenne, a bizalmába való beférkőzés egy gyenge kísérlete, ám ő is tudja, hogy ezzel most a varázsló semmit sem nyerhet. És mivel fogalma sincs, miért is csinálja a köpcös garabonciás, hát hagyja beszélni.*
*Na és persze azt sem tagadhatja, hogy tud egy s mást az északon és északkeleten manapság zajló dolgokról. Korántsem eleget, persze, de hogy valami gomolyog odafenn a homályban, az tagadhatatlan. Kicsi rá az esély, hogy a varázsló valami használhatót is elmond, de amíg ez az esély megvan, hagyja beszélni, és közben bízik benne, hogy Argus nem ragadtatja magát valami fatálisra. Magára nézve, persze.*
2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:04:59
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:04:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyítói sátor - D//
*Nem nagyon tud mit mondani Daerosnak, csak együttérzően sóhajtozik. Ha már elhatározta, akkor szívesen meghallgatja a férfit, de igazából Leandana erőssége a lelki támogatás. E téren nem túl sok mindent tudott tőle eltanulni sajnos. Épkézlább tanácsokkal, ötletekkel nem tud előállni, hiszen saját gondjait is nehezen oldja meg egymaga, hogyan oszthatná az észt másoknak? Pont ő...
Ajkába harap. Van egy olyan érzése, hogy Daeros nem ezt várta tőle. Talán meg is bántotta. Akkor sem tud mit mondani. A takaró egyik rojtját kezdi el babrálni, miközben azon gondolkozik miként is szólhatna.
Inkább hallgatja a történetet. Most, hogy így jobban belegondol nem is illett volna más a Vadászhoz. Isunak mondjuk lehetett volna mókusa, vagy macskája, de Daeros mellé már csak egy farkast tud elképzelni, mint "házikedvencet".*
- Ó, sajnálom. *Szontyolodik el egy kissé, de hát az ilyesmi előfordul a vadonban.* -Lehetne megint egy farkasod! Persze tudom, hogy nem pótolhatja Syradot... De jó lenne ha most is lenne melletted egy ilyen társ, aki megvéd, nem?
- Lehet. *Mosolyog ő is. Akaratlanul is elképzeli ahogy lenyalja arcáról az állat a reggeli krémeket. Bizonyára ízlett volna neki, némelyiknek olyan ínycsiklandozó illata van, hogy legszívesebben Isurii is megkóstolná őket. A gyümölcsösök a kedvencei.*
-Egyébként mióta nincs veled?
*Nem nagyon tud mit mondani Daerosnak, csak együttérzően sóhajtozik. Ha már elhatározta, akkor szívesen meghallgatja a férfit, de igazából Leandana erőssége a lelki támogatás. E téren nem túl sok mindent tudott tőle eltanulni sajnos. Épkézlább tanácsokkal, ötletekkel nem tud előállni, hiszen saját gondjait is nehezen oldja meg egymaga, hogyan oszthatná az észt másoknak? Pont ő...
Ajkába harap. Van egy olyan érzése, hogy Daeros nem ezt várta tőle. Talán meg is bántotta. Akkor sem tud mit mondani. A takaró egyik rojtját kezdi el babrálni, miközben azon gondolkozik miként is szólhatna.
Inkább hallgatja a történetet. Most, hogy így jobban belegondol nem is illett volna más a Vadászhoz. Isunak mondjuk lehetett volna mókusa, vagy macskája, de Daeros mellé már csak egy farkast tud elképzelni, mint "házikedvencet".*
- Ó, sajnálom. *Szontyolodik el egy kissé, de hát az ilyesmi előfordul a vadonban.* -Lehetne megint egy farkasod! Persze tudom, hogy nem pótolhatja Syradot... De jó lenne ha most is lenne melletted egy ilyen társ, aki megvéd, nem?
- Lehet. *Mosolyog ő is. Akaratlanul is elképzeli ahogy lenyalja arcáról az állat a reggeli krémeket. Bizonyára ízlett volna neki, némelyiknek olyan ínycsiklandozó illata van, hogy legszívesebben Isurii is megkóstolná őket. A gyümölcsösök a kedvencei.*
-Egyébként mióta nincs veled?
2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:02:11
Üzenet elküldve: 2014-06-25 22:02:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés//
*Chiari válaszától Trodd megérti miért tette a nevéhez Niana a kedves jelzőt mikor beszélt róla. Nina és a másik óriás közben nem keltek még fel a földről és mivel Trodd nem ismeri a tábor szokásit már rosszra is kezd gondolni. Persze ez nem látszik rajta.*
-Jó lesz a kicsi.
*Úgysem szándékozta senkivel sem megosztani. Majd a vacsorához visszajön. Most megy megnézi az állatokat. Ha senki sem tartja még fel akkor elmegy a karámokhoz. Az útja a tehenek felé vezeti. Azok egyszerű állatok csak esznek és kész. Kezelni is könnyű őket. Még nem látott tehenet megbokrosodni de, hallott már ilyenről. Egyik áldozat sem úszta meg ép bőrrel.*
*Chiari válaszától Trodd megérti miért tette a nevéhez Niana a kedves jelzőt mikor beszélt róla. Nina és a másik óriás közben nem keltek még fel a földről és mivel Trodd nem ismeri a tábor szokásit már rosszra is kezd gondolni. Persze ez nem látszik rajta.*
-Jó lesz a kicsi.
*Úgysem szándékozta senkivel sem megosztani. Majd a vacsorához visszajön. Most megy megnézi az állatokat. Ha senki sem tartja még fel akkor elmegy a karámokhoz. Az útja a tehenek felé vezeti. Azok egyszerű állatok csak esznek és kész. Kezelni is könnyű őket. Még nem látott tehenet megbokrosodni de, hallott már ilyenről. Egyik áldozat sem úszta meg ép bőrrel.*
2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-25 21:59:35
Üzenet elküldve: 2014-06-25 21:59:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tűznél - K-K-L-N plusz most már Argusék is//
*Kagan persze praktikusan gondolkodik, ezért aztán Argus megkapja a maga esélyét. Viszont nyilván Kagan sem erre számít, hanem olyasmire, hogy Argus rámutat valakire közülük és megvádolja azzal, hogy Isu életére tör. Nade egy mondákbavaló "lény"? Persze babonás népség ők, de nem hisznek abban különösebben, hogy komolyabban az életükbe avatkoznának. Tanácsot persze adnak, de nem szállnak le közéjük és irányítják a pengéjüket, hogy hova szúrjanak.
Lea mélyet sóhajt. A legszívesebben megtapsolná, ahogy a vásári mutatványosokat szokták, ha tetszett az előadás. Csak Leának nem tetszett annyira. Merthogy ő továbbra sincsen különösebben meggyőzve. De annyi szent, hogy élénk a mágus fantáziája, ha szeretné maga körül a fölösleges fecsegést akkor talán megtartanák mesemondó rabszolgának. Csak ugye Lea nem szereti a fecsegést. Nagyon nem.*
- Aha. És a te pókod vajon hogyan fog megbüntetni téged, azt, aki miatt tán újra megmenekül az áldozata?
*mármár érdeklődő a tekintete, sőt egészen tetszik neki, hogy akár ő lehet ennek a póknak az eszköze, aki jól megkurtítja a mágus nyelvét. Egyébiránt nem hiszi, hogy bárki olyan közel férkőzhetne Isuhoz, hogy különösebben árthasson neki. Daeros... Lea elég jó emberismerőnek gondolja magát, ezért aztán úgy gondolja, hogy Daeros maxiumum Isu szívét törheti össze, de ennél nagyobb baja nem lehet miatta. Akkor viszont Lea agyoncsapja, és kiskanállal vájja ki a szívét. Merthogy az tompa, és sokkal jobban fáj. A csalódás után meg Isu valószínűleg visszahúzódna a kis csigaházába és akkor végképp nem lehetne a közelébe férkőzni - fizikailag meg az erőd falai védik, és a törzs kardjai*
*Kagan persze praktikusan gondolkodik, ezért aztán Argus megkapja a maga esélyét. Viszont nyilván Kagan sem erre számít, hanem olyasmire, hogy Argus rámutat valakire közülük és megvádolja azzal, hogy Isu életére tör. Nade egy mondákbavaló "lény"? Persze babonás népség ők, de nem hisznek abban különösebben, hogy komolyabban az életükbe avatkoznának. Tanácsot persze adnak, de nem szállnak le közéjük és irányítják a pengéjüket, hogy hova szúrjanak.
Lea mélyet sóhajt. A legszívesebben megtapsolná, ahogy a vásári mutatványosokat szokták, ha tetszett az előadás. Csak Leának nem tetszett annyira. Merthogy ő továbbra sincsen különösebben meggyőzve. De annyi szent, hogy élénk a mágus fantáziája, ha szeretné maga körül a fölösleges fecsegést akkor talán megtartanák mesemondó rabszolgának. Csak ugye Lea nem szereti a fecsegést. Nagyon nem.*
- Aha. És a te pókod vajon hogyan fog megbüntetni téged, azt, aki miatt tán újra megmenekül az áldozata?
*mármár érdeklődő a tekintete, sőt egészen tetszik neki, hogy akár ő lehet ennek a póknak az eszköze, aki jól megkurtítja a mágus nyelvét. Egyébiránt nem hiszi, hogy bárki olyan közel férkőzhetne Isuhoz, hogy különösebben árthasson neki. Daeros... Lea elég jó emberismerőnek gondolja magát, ezért aztán úgy gondolja, hogy Daeros maxiumum Isu szívét törheti össze, de ennél nagyobb baja nem lehet miatta. Akkor viszont Lea agyoncsapja, és kiskanállal vájja ki a szívét. Merthogy az tompa, és sokkal jobban fáj. A csalódás után meg Isu valószínűleg visszahúzódna a kis csigaházába és akkor végképp nem lehetne a közelébe férkőzni - fizikailag meg az erőd falai védik, és a törzs kardjai*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143