Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 124 (2461. - 2480. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2480. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-02 09:13:14
Üzenet elküldve: 2014-07-02 09:13:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tűznél //
* A vörös hajú távozása után Freyait úgy látszik sikerült belelkesíteni. A lány arcáról végre eltűnt az a düh, együttérzés és sajnálat keveréki ami eddig ott éktelenkedett a világos orcán. A felkérésre, hogy alkalomadtán megmutassa kardforgató tudását egyértelmű igennel válaszol. Egy bólintás és egy apró mosoly is jár a lánynak elismerésként amolyan „ez a beszéd” kifejezéssel.
Ez után fut be Kagan is, aki rövid szóváltások után a fiúhoz is szól, a nevét hallatva. Amire a Worf kölyök rögvest oda emeli tekintetét a másik topáz íriszei irányába. A kérdés miután elhangzik, rögvest válaszol is. *
- Hajnalban * Jön ki rögvest a határozott válasz *
- De ez változott…
* Emeli tekintetét a közeledő Argusra, ki lassan, de azért igyekezve határozottan, botorkál a tűz felé. Látszik rajta a fájdalom, de egyelőre tűri, már amennyire tőle telik… Ez a fiú számára természetes, de ismerve a mágus fájdalommal való viszonyát azért becsülendő. Bólintással jelez egy rövidet Argusnak, ahogy közelebb ér a másik. Aztán lassan vissza is fordul Kagan felé és közben folytatja is a megkezdett mondatot *
- Meg lehet egy nappal tovább maradunk.
* Utal Argus állapotára, mert az egy dolog, hogy a fiú fél karral vagy akár lábbal is indulna, előre nem számít semmi… de ez ő… akit arra neveltek, hogy sosincs megállás és nincs hátraarc. A seb begyógyul, a fájdalom elmúlik. Majd a sírban lesz ideje pihenni… De ez ő… egy Harcos, egy a Farkasok közül, a Fekete Légió Katonája. Nem pedig egy mágus… Tőle függ, majd mikor indulnak, egy napot nem ártana megpihenni. *
- De amint lehet indulunk.
* Fejezi be végül a válaszadást. *
* A vörös hajú távozása után Freyait úgy látszik sikerült belelkesíteni. A lány arcáról végre eltűnt az a düh, együttérzés és sajnálat keveréki ami eddig ott éktelenkedett a világos orcán. A felkérésre, hogy alkalomadtán megmutassa kardforgató tudását egyértelmű igennel válaszol. Egy bólintás és egy apró mosoly is jár a lánynak elismerésként amolyan „ez a beszéd” kifejezéssel.
Ez után fut be Kagan is, aki rövid szóváltások után a fiúhoz is szól, a nevét hallatva. Amire a Worf kölyök rögvest oda emeli tekintetét a másik topáz íriszei irányába. A kérdés miután elhangzik, rögvest válaszol is. *
- Hajnalban * Jön ki rögvest a határozott válasz *
- De ez változott…
* Emeli tekintetét a közeledő Argusra, ki lassan, de azért igyekezve határozottan, botorkál a tűz felé. Látszik rajta a fájdalom, de egyelőre tűri, már amennyire tőle telik… Ez a fiú számára természetes, de ismerve a mágus fájdalommal való viszonyát azért becsülendő. Bólintással jelez egy rövidet Argusnak, ahogy közelebb ér a másik. Aztán lassan vissza is fordul Kagan felé és közben folytatja is a megkezdett mondatot *
- Meg lehet egy nappal tovább maradunk.
* Utal Argus állapotára, mert az egy dolog, hogy a fiú fél karral vagy akár lábbal is indulna, előre nem számít semmi… de ez ő… akit arra neveltek, hogy sosincs megállás és nincs hátraarc. A seb begyógyul, a fájdalom elmúlik. Majd a sírban lesz ideje pihenni… De ez ő… egy Harcos, egy a Farkasok közül, a Fekete Légió Katonája. Nem pedig egy mágus… Tőle függ, majd mikor indulnak, egy napot nem ártana megpihenni. *
- De amint lehet indulunk.
* Fejezi be végül a válaszadást. *
2479. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-02 08:21:42
Üzenet elküldve: 2014-07-02 08:21:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés//
*Nem nagyon tud dűlőre jutni Troddal, hiszen a férfi nem valami beszédes, emiatt Learon úgy dönt, hogy kész álláspontot ad neki, amit csak el kell fogadnia.*
-Trodd, javaslom hagyd rám a tejelőállatokat és a többire legyen gondod. Ha jól gondolom, hamarosan földet is fogunk kapni, hiszen szükség lesz növényekre is, amit itt a hegyen nem bírunk termeszteni, neked elég dolgod lesz azzal.
*Egy intéssel üdvözli a megjelenő nő, de mivel még nem ismeri, nem tudja mit is mondjon neki. Majd, ha lesz valami beszédtéma, akkor szól hozzá. A rák hallatára egészen fellelkesül, hiszen még sosem volt szerencséje ilyet enni.*
-Ha nem nagy gond, egy falatot én is kérnék a rákból, csak, hogy megkóstoljam!
*Közben a vezér hangját hallja, amint Azilt kéreti. Elég furcsa, hogy ilyen kiáltásokkal kommunikálnak, de mégis sokkal barátságosabb és egyszerűbb így, mint a városban, ahol szolgák hadát küldik ki, hogy megkeressenek valakit. Mikor látja az óriást távozni a halakkal, úgy gondolja, hogy neki is el kéne vinni pár szeletet Akheelnak. Biztos örülne neki. Talán várnia kéne, amíg elkészül a halleves, de végül úgy dönt, hogy mivel az még eltart egy ideig, el tud menni pár szelet hallal. Mire Akheel megeszi azokat, talán a leves is elkészül.*
-Tudok valamiben segíteni, vagy vihetek pár szelet halat Akheelnak? Biztosan éves már ott az őrségben. Ha kész a leves, abból is vinnék, ha nem probléma!
*Megvárja a választ nyugodtan üldögélve, hiszen nem siet.*
*Nem nagyon tud dűlőre jutni Troddal, hiszen a férfi nem valami beszédes, emiatt Learon úgy dönt, hogy kész álláspontot ad neki, amit csak el kell fogadnia.*
-Trodd, javaslom hagyd rám a tejelőállatokat és a többire legyen gondod. Ha jól gondolom, hamarosan földet is fogunk kapni, hiszen szükség lesz növényekre is, amit itt a hegyen nem bírunk termeszteni, neked elég dolgod lesz azzal.
*Egy intéssel üdvözli a megjelenő nő, de mivel még nem ismeri, nem tudja mit is mondjon neki. Majd, ha lesz valami beszédtéma, akkor szól hozzá. A rák hallatára egészen fellelkesül, hiszen még sosem volt szerencséje ilyet enni.*
-Ha nem nagy gond, egy falatot én is kérnék a rákból, csak, hogy megkóstoljam!
*Közben a vezér hangját hallja, amint Azilt kéreti. Elég furcsa, hogy ilyen kiáltásokkal kommunikálnak, de mégis sokkal barátságosabb és egyszerűbb így, mint a városban, ahol szolgák hadát küldik ki, hogy megkeressenek valakit. Mikor látja az óriást távozni a halakkal, úgy gondolja, hogy neki is el kéne vinni pár szeletet Akheelnak. Biztos örülne neki. Talán várnia kéne, amíg elkészül a halleves, de végül úgy dönt, hogy mivel az még eltart egy ideig, el tud menni pár szelet hallal. Mire Akheel megeszi azokat, talán a leves is elkészül.*
-Tudok valamiben segíteni, vagy vihetek pár szelet halat Akheelnak? Biztosan éves már ott az őrségben. Ha kész a leves, abból is vinnék, ha nem probléma!
*Megvárja a választ nyugodtan üldögélve, hiszen nem siet.*
2478. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 22:18:43
Üzenet elküldve: 2014-07-01 22:18:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Chiari, Kagan és a többiek //
* Az információt elvitte volna ő maga, nem mondta, hogy magának Chiarinak kell mennie,csupán annyit, hogy a vezér kíváncsi arra mi volt az a nyüzsgés a sátornál. Elveszi a vödröt, s vörös szemöldökei a magasba szöknek.*
- Ez érdekes én is kiabáltam a nevedet nem oly régen, a gyógyítói sátornál is kerestelek, de semmi gond, most itt vagyok és segítek bármiben. * Tényleg kereste őt nemrég, s a tábort járta, de mivel nem találta leült a tűzhöz, mely eléggé szem előtt van, ha felbukkant volna a lány akkor egyből kiszúrta volna. A véres vizet kiönti, ahogy kérik tőle, s aztán követi Chiarit, ki mondja, hogy majd ő elmeséli, mi volt az a tumultus a sátornál.*
- Nem kell noszogatni semmiért...Én tényleg kerestelek. * Mondja őszintén kissé tán megszeppenve, bár arcán ezt Chiari nem láthatja, mert éppen a helyére teszi a vödröt.*
- A dolgommal is tisztában vagyok. * Nem érti, hogy a lány miért ilyen nyűgös, és nem hiszi, hogy az ő jelenlétének hiánya olyan akadályozó pont lett volna a mai napon, hogy ne tudjanak haladni nélküle. Persze ezt szóvá nem teszi, tudja ő hol a helye, s csendben követi is a pocakos lányt. Együtt érkeznek Kagan mellé, s Chiari el is mond neki minden fontos dolgot, amit csak hallani akarhat egy vezér. Ha a továbbiakban nincs szükség rá, akkor elbóklászik, ha viszont feladatot kap akkor áll rendelkezésre.*
* Az információt elvitte volna ő maga, nem mondta, hogy magának Chiarinak kell mennie,csupán annyit, hogy a vezér kíváncsi arra mi volt az a nyüzsgés a sátornál. Elveszi a vödröt, s vörös szemöldökei a magasba szöknek.*
- Ez érdekes én is kiabáltam a nevedet nem oly régen, a gyógyítói sátornál is kerestelek, de semmi gond, most itt vagyok és segítek bármiben. * Tényleg kereste őt nemrég, s a tábort járta, de mivel nem találta leült a tűzhöz, mely eléggé szem előtt van, ha felbukkant volna a lány akkor egyből kiszúrta volna. A véres vizet kiönti, ahogy kérik tőle, s aztán követi Chiarit, ki mondja, hogy majd ő elmeséli, mi volt az a tumultus a sátornál.*
- Nem kell noszogatni semmiért...Én tényleg kerestelek. * Mondja őszintén kissé tán megszeppenve, bár arcán ezt Chiari nem láthatja, mert éppen a helyére teszi a vödröt.*
- A dolgommal is tisztában vagyok. * Nem érti, hogy a lány miért ilyen nyűgös, és nem hiszi, hogy az ő jelenlétének hiánya olyan akadályozó pont lett volna a mai napon, hogy ne tudjanak haladni nélküle. Persze ezt szóvá nem teszi, tudja ő hol a helye, s csendben követi is a pocakos lányt. Együtt érkeznek Kagan mellé, s Chiari el is mond neki minden fontos dolgot, amit csak hallani akarhat egy vezér. Ha a továbbiakban nincs szükség rá, akkor elbóklászik, ha viszont feladatot kap akkor áll rendelkezésre.*
2477. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 21:35:55
Üzenet elküldve: 2014-07-01 21:35:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal - Leandana//
*Argus jó jelnek veszi, hogy a Szellemjáró kioldja a kezeit, megdörzsöli a kezét, ahol az előbb még a kötél volt. Sajnálattal tapasztalja, hogy a nyelvével távozik a nő. Szóval tolvajok. Könyveli el magában a mágus.*
//Chiari//
*Argusnak szerencsére nem kell sokáig szenvednie hamarosan megjelenik mellette egy kedves hölgy, aki segít neki. Ellátja a sérülését, s valamilyen főzettel itatja, ami csillapítja a mágus fájdalmait. Argus ellenállás nélkül teszi, azt amit mond neki, hogy el tudja látni a sebesüléseit.*
*Amikor végre hatni kezd a fájdalom csillapító, akkor végre megnézi magának, hogy ki az aki ilyen kedves vele. Meglepődve látja, hogy egy a hosszú életűek közül, vajon már a lázadás éjszakáján is a törzs tagja volt? Vagy csak utána csatlakozott?*
*A gyógyító kedvessége sem elég, ahhoz hogy meggátolja a mágust, abban, amit elgondolt. Amikor az magyarázza neki, hogy majd kap még fájdalomcsillapítót, akkor csak nemlegesen int a fejével. Hallgatja ahogyan nyugtatja az elf leányzó, de a mágusnak nincs szüksége rá. Értékeli a kedvességet, és az odafigyelést, de most nem tudja értékelni, most jobban örülne, ha egy ismerős ápolná.*
*Amikor a gyógyító végez, akkor Argus feláll a székből. Pár percig óvatos vesz levegőt, hogy hozzászokjon az új állapotot.*
//Tűznél//
*A gyógyítóval együtt kilép a táborba. Ha az elf segíteni akar neki, akkor csak int a fejével, hogy nincs rá szüksége. Nem a lába sérült, hanem a nyelve. Az ital csillapítja ugyan a fájdalmait, de így is sokszor torzul el a mágus arca a fájdalmában. Hiába gyűlnek szemében a könnyek, de szótlanul halad a célja felé. Pár lépéssel a Szellemjáró előtt megáll. Türelemmel vár, amíg a Szellemjáró felfigyel rá. Hirtelen szólni akar, de a fájdalom miatt csak valami félig hörgés, és félig üvöltés hagyja el az ajkait. Szemében újabb könnycseppek gyűlnek. Amikor ismét uralkodni tud a fájdalmain, kiegyenesedik, s úgy néz a Szellemjáróra. Beszélni most nem tud, így más módszert kell kitalálni, hogy elmondja mit akar. Pár pillanattal később már guggol, s a földbe rajzol. Egy botot, és egy tarisznyát, majd kinyújtja a karját a nő felé, hogy elkérje, ami az övé. Reméli, hogy ebből megérti, hogy mit akar. Vár miközben a Szellemjárót figyeli. Nem akar semmi már a törzstől, csak a felszerelését, és szabad utat.*
*Argus jó jelnek veszi, hogy a Szellemjáró kioldja a kezeit, megdörzsöli a kezét, ahol az előbb még a kötél volt. Sajnálattal tapasztalja, hogy a nyelvével távozik a nő. Szóval tolvajok. Könyveli el magában a mágus.*
//Chiari//
*Argusnak szerencsére nem kell sokáig szenvednie hamarosan megjelenik mellette egy kedves hölgy, aki segít neki. Ellátja a sérülését, s valamilyen főzettel itatja, ami csillapítja a mágus fájdalmait. Argus ellenállás nélkül teszi, azt amit mond neki, hogy el tudja látni a sebesüléseit.*
*Amikor végre hatni kezd a fájdalom csillapító, akkor végre megnézi magának, hogy ki az aki ilyen kedves vele. Meglepődve látja, hogy egy a hosszú életűek közül, vajon már a lázadás éjszakáján is a törzs tagja volt? Vagy csak utána csatlakozott?*
*A gyógyító kedvessége sem elég, ahhoz hogy meggátolja a mágust, abban, amit elgondolt. Amikor az magyarázza neki, hogy majd kap még fájdalomcsillapítót, akkor csak nemlegesen int a fejével. Hallgatja ahogyan nyugtatja az elf leányzó, de a mágusnak nincs szüksége rá. Értékeli a kedvességet, és az odafigyelést, de most nem tudja értékelni, most jobban örülne, ha egy ismerős ápolná.*
*Amikor a gyógyító végez, akkor Argus feláll a székből. Pár percig óvatos vesz levegőt, hogy hozzászokjon az új állapotot.*
//Tűznél//
*A gyógyítóval együtt kilép a táborba. Ha az elf segíteni akar neki, akkor csak int a fejével, hogy nincs rá szüksége. Nem a lába sérült, hanem a nyelve. Az ital csillapítja ugyan a fájdalmait, de így is sokszor torzul el a mágus arca a fájdalmában. Hiába gyűlnek szemében a könnyek, de szótlanul halad a célja felé. Pár lépéssel a Szellemjáró előtt megáll. Türelemmel vár, amíg a Szellemjáró felfigyel rá. Hirtelen szólni akar, de a fájdalom miatt csak valami félig hörgés, és félig üvöltés hagyja el az ajkait. Szemében újabb könnycseppek gyűlnek. Amikor ismét uralkodni tud a fájdalmain, kiegyenesedik, s úgy néz a Szellemjáróra. Beszélni most nem tud, így más módszert kell kitalálni, hogy elmondja mit akar. Pár pillanattal később már guggol, s a földbe rajzol. Egy botot, és egy tarisznyát, majd kinyújtja a karját a nő felé, hogy elkérje, ami az övé. Reméli, hogy ebből megérti, hogy mit akar. Vár miközben a Szellemjárót figyeli. Nem akar semmi már a törzstől, csak a felszerelését, és szabad utat.*
2476. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 19:34:25
Üzenet elküldve: 2014-07-01 19:34:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél - többiekkel//
//Azil, Morwon//
*A torzonborz Azil hamar megérkezik, és szavaival elnyeri Kagan kegyes hozzájárulását.*
- Szép munka. *biccent elégedetten, majd Morwonra mutat.*
- Ez itt Morwon; állítása szerint halász-vadász-mindenes. A csapatba akar tartozni, hát gondoltam, előbb nézzük meg egymás alaposan. *ki tudja, hátha valamelyik félnek nem tetszik a másik.*
- Fogd őt, Troddot, Learont, Nianát és Rolkót, aztán szedd őket egy csokorba. Hamarosan szerzünk nektek földet a folyó mellett... most menj. Etesd meg ezt a melákot itt. *mert hogy Chiari most már mellette van, és nem fog ráérni foglalkozni ezzel a fickóval is.*
- A halat is vidd oda, de hagyd Chiarinak, mert levág mindannyiunkat, ha belekontárkodunk a sütésfőzésbe! *kacsint Azilra, aztán Chiarira mosolyog.*
//Chiari//
*Lyriana helyett maga Chiari jön, hogy magyarázatot adjon a Gyógyítói Sátor körüli hangyanyüzsire.*
- Á. Igen, már beszéltem Daerossal. *bólogat, mert az előadottak egy része ismerős neki. A Radkraal állapotára is bólint, ez így helyes.*
- Miért nem használsz erre rabszolgát? Fenének hajolgatsz... *húzza össze a szemöldökét, mert a várandós nő jelen állapotában már biztosan nehezen viseli a terhesség nehézségeit, annak ellenére, hogy állapota áldottnak tekinthető.*
- Remek. Azil is hozott még halat. Szeretem a halat, és kicsit unom már az őzhúst! *vidámodik meg, aztán az utolsó kérdésre nagyot sóhajt.*
- Mert a kurta nyelvű mágus megríkatta. Bár... legalább ezt nem szándékosan tette, úgy allítom. *csak ezért nem is kapott volna büntetést, ez csak természetes. Argussal nem az volt a baj, hogy valami nagy bűnt követett el, hanem hogy folyamatosan, a többszöri figyelmeztetés ellenére is nyomta a sületlenségeit és ezzel elnyűtte vendéglátói idegeit.*
- Rendben, köszönöm. *ezzel kielégítette kíváncsiságát is, így már nem annyira fontos számára Lyriana megbüntetése.*
//Darel//
*Amire még kíváncsi, vagyis amit meg akar tudni, az az, hogy Darel és kísérete még meddig marad. Kagan nem ostoba, tudja, hogy a jóbaráti hangulatnak vége, és egy ideig nem is áll helyre; addig, amíg a bolond mágus meg nem változik, illetve el nem patkol, semmiképpen.*
- Ifjú Worf, mikor indultok tovább? *három napig maradhatnak, ha akarnak, így szól a vendégbarátság törvénye, mely még mindig él. Argus megkapta a büntetését, és innentől Kagan nem fogja szóvá tenni korábbi viselt dolgait. Vétkezett, bűnhődött és talán tanult belőle; ennyi.*
//Azil, Morwon//
*A torzonborz Azil hamar megérkezik, és szavaival elnyeri Kagan kegyes hozzájárulását.*
- Szép munka. *biccent elégedetten, majd Morwonra mutat.*
- Ez itt Morwon; állítása szerint halász-vadász-mindenes. A csapatba akar tartozni, hát gondoltam, előbb nézzük meg egymás alaposan. *ki tudja, hátha valamelyik félnek nem tetszik a másik.*
- Fogd őt, Troddot, Learont, Nianát és Rolkót, aztán szedd őket egy csokorba. Hamarosan szerzünk nektek földet a folyó mellett... most menj. Etesd meg ezt a melákot itt. *mert hogy Chiari most már mellette van, és nem fog ráérni foglalkozni ezzel a fickóval is.*
- A halat is vidd oda, de hagyd Chiarinak, mert levág mindannyiunkat, ha belekontárkodunk a sütésfőzésbe! *kacsint Azilra, aztán Chiarira mosolyog.*
//Chiari//
*Lyriana helyett maga Chiari jön, hogy magyarázatot adjon a Gyógyítói Sátor körüli hangyanyüzsire.*
- Á. Igen, már beszéltem Daerossal. *bólogat, mert az előadottak egy része ismerős neki. A Radkraal állapotára is bólint, ez így helyes.*
- Miért nem használsz erre rabszolgát? Fenének hajolgatsz... *húzza össze a szemöldökét, mert a várandós nő jelen állapotában már biztosan nehezen viseli a terhesség nehézségeit, annak ellenére, hogy állapota áldottnak tekinthető.*
- Remek. Azil is hozott még halat. Szeretem a halat, és kicsit unom már az őzhúst! *vidámodik meg, aztán az utolsó kérdésre nagyot sóhajt.*
- Mert a kurta nyelvű mágus megríkatta. Bár... legalább ezt nem szándékosan tette, úgy allítom. *csak ezért nem is kapott volna büntetést, ez csak természetes. Argussal nem az volt a baj, hogy valami nagy bűnt követett el, hanem hogy folyamatosan, a többszöri figyelmeztetés ellenére is nyomta a sületlenségeit és ezzel elnyűtte vendéglátói idegeit.*
- Rendben, köszönöm. *ezzel kielégítette kíváncsiságát is, így már nem annyira fontos számára Lyriana megbüntetése.*
//Darel//
*Amire még kíváncsi, vagyis amit meg akar tudni, az az, hogy Darel és kísérete még meddig marad. Kagan nem ostoba, tudja, hogy a jóbaráti hangulatnak vége, és egy ideig nem is áll helyre; addig, amíg a bolond mágus meg nem változik, illetve el nem patkol, semmiképpen.*
- Ifjú Worf, mikor indultok tovább? *három napig maradhatnak, ha akarnak, így szól a vendégbarátság törvénye, mely még mindig él. Argus megkapta a büntetését, és innentől Kagan nem fogja szóvá tenni korábbi viselt dolgait. Vétkezett, bűnhődött és talán tanult belőle; ennyi.*
2475. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 19:11:41
Üzenet elküldve: 2014-07-01 19:11:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél//
*A vörös hajú lány szavaira elmosolyodik. De attól még sajnálja a dolgot. Nem is érti mi ütött belé. Vagyis de, tudja, csak még nincs ehhez hozzászokva. Ehhez az érzéshez. Újra mély sóhaj hagyja el ajakait. Figyelmét elterelően inkább a lányt hallgatja.*
- Arthenior? *De Darel megelőzte most őt a beszédben. Valóban néhány napja jöttek el onnan. Vagyis csak a fiú, ő néhány nappal hamarabb. Aztán történt egy két dolog vele. A fiú szavaira csak helyeslően bólogat. *
- Szép. *Ért egyet a lánnyal.* - Vagyis inkább különleges, zsúfolt és hatalmas. *Egészíti még ki saját tapasztalataival. Élvezte a város forgatagát, és a főtér egyedülálló kiépítését. Mindig is szeretett volna egy várost látni, és talán még élni is benne, viszont mikor ott volt, minden ilyen dologtól idegenkedett. Bár sok ideje nem volt, hogy felfedezze a várost, csak a főtéren és a fogadóban járt. No meg onnan sietősen a Holdudvaron.
Elmosolyodik, ahogy visszaemlékezik a városra és az ott átéltekre. *
- Lyri…*Ismétli a lány nevét, hangosan kimondva, ízlelgetve annak hangzását.
Még mondana a lánynak tovább dolgokat, de épp ekkor érkezik vissza a Szellemjáró. Kezében egy fogó, és annak végén…Argus nyelve. Ahogy meglátja, fejét rögtön elfordítja. Állát vállán pihenteti, szemeit becsukja, hogy még véletlenül se érzékelje a nő kezében lévő áldozatot. Mély levegőt vesz. Érzékeny füleinek hála hallja, ahogy a fogó elválik a húsdarabtól és a tűz martalékává válik. A hús illata, mélyen beleivódik a lány emlékezetébe. Egy hirtelen jött kellemesnek mondható fuvallat után is érzi az égett nyelv szagát. Érzi, ahogy éhsége, amely már kezdte volna mardosni gyomrát, hirtelen szűnik meg.
Nagyot nyelve tekintetét visszafordítja a tűz felé, mikor is a nő a vörös hajú lányt küldi el. Próbál barátságosan mosolyogni a lányra.*
- Később. Szia!
*A felé forduló harcosra pillant, szemeiben továbbra is értetlenség és most már némi fájdalom is felfedezhető. Nem tehet róla, szinte érzi, hogy milyen fájdalmai lehetnek a mágusnak most. Próbálja szem előtt tartani, hogy a kis köpcös férfi mágus és ért is a dolgához. Darel szavaira csak bólint.*
~Jól lesz…~
- Köszönöm, most már végképp nem vagyok éhes. *Mosolyog immár a régi kedvességgel a fiúra.* - Egyébként sem hiszem, hogy találnék itt bármit, ami a gyomromnak való lenne. Majd a kikötő felé eszek valamit, útközben.
*A fiú további szavaira, csak pislog. Keze automatikusan kardjának markolatára téved, majd észbe kapva hogy hol is van, le is veszi. Nem szeretné, ha a körülötte lévők fenyegetőnek tartanák hirtelen mozdulatát.*
- Valóban, van. Bátyám tanított kardforgatásra gyerekkorom óta. No meg édesapám, már amikor otthon volt, és volt rá ideje. De egyikük sem ehhez ért valójában. Mármint tudnak és értenek hozzá, hiszen számukra ez elengedhetetlen, csak nem ez a legelső fegyver a számukra. *Magyarázkodik a harcosnak.* - Mindketten szakszerű íjászok. Csak én voltam ilyen különc - mind sok minden másban is - a falumban, hogy íj és nyíl helyett a kard vonzott.
*Darel ajánlatára szemei felcsillannak.*
- Rendben! *Csapja össze két kezét, miközben ajkai előbb mosolyra, majd vigyorgásra húzódnak.* - Szívesen megmutatom!
*A vörös hajú lány szavaira elmosolyodik. De attól még sajnálja a dolgot. Nem is érti mi ütött belé. Vagyis de, tudja, csak még nincs ehhez hozzászokva. Ehhez az érzéshez. Újra mély sóhaj hagyja el ajakait. Figyelmét elterelően inkább a lányt hallgatja.*
- Arthenior? *De Darel megelőzte most őt a beszédben. Valóban néhány napja jöttek el onnan. Vagyis csak a fiú, ő néhány nappal hamarabb. Aztán történt egy két dolog vele. A fiú szavaira csak helyeslően bólogat. *
- Szép. *Ért egyet a lánnyal.* - Vagyis inkább különleges, zsúfolt és hatalmas. *Egészíti még ki saját tapasztalataival. Élvezte a város forgatagát, és a főtér egyedülálló kiépítését. Mindig is szeretett volna egy várost látni, és talán még élni is benne, viszont mikor ott volt, minden ilyen dologtól idegenkedett. Bár sok ideje nem volt, hogy felfedezze a várost, csak a főtéren és a fogadóban járt. No meg onnan sietősen a Holdudvaron.
Elmosolyodik, ahogy visszaemlékezik a városra és az ott átéltekre. *
- Lyri…*Ismétli a lány nevét, hangosan kimondva, ízlelgetve annak hangzását.
Még mondana a lánynak tovább dolgokat, de épp ekkor érkezik vissza a Szellemjáró. Kezében egy fogó, és annak végén…Argus nyelve. Ahogy meglátja, fejét rögtön elfordítja. Állát vállán pihenteti, szemeit becsukja, hogy még véletlenül se érzékelje a nő kezében lévő áldozatot. Mély levegőt vesz. Érzékeny füleinek hála hallja, ahogy a fogó elválik a húsdarabtól és a tűz martalékává válik. A hús illata, mélyen beleivódik a lány emlékezetébe. Egy hirtelen jött kellemesnek mondható fuvallat után is érzi az égett nyelv szagát. Érzi, ahogy éhsége, amely már kezdte volna mardosni gyomrát, hirtelen szűnik meg.
Nagyot nyelve tekintetét visszafordítja a tűz felé, mikor is a nő a vörös hajú lányt küldi el. Próbál barátságosan mosolyogni a lányra.*
- Később. Szia!
*A felé forduló harcosra pillant, szemeiben továbbra is értetlenség és most már némi fájdalom is felfedezhető. Nem tehet róla, szinte érzi, hogy milyen fájdalmai lehetnek a mágusnak most. Próbálja szem előtt tartani, hogy a kis köpcös férfi mágus és ért is a dolgához. Darel szavaira csak bólint.*
~Jól lesz…~
- Köszönöm, most már végképp nem vagyok éhes. *Mosolyog immár a régi kedvességgel a fiúra.* - Egyébként sem hiszem, hogy találnék itt bármit, ami a gyomromnak való lenne. Majd a kikötő felé eszek valamit, útközben.
*A fiú további szavaira, csak pislog. Keze automatikusan kardjának markolatára téved, majd észbe kapva hogy hol is van, le is veszi. Nem szeretné, ha a körülötte lévők fenyegetőnek tartanák hirtelen mozdulatát.*
- Valóban, van. Bátyám tanított kardforgatásra gyerekkorom óta. No meg édesapám, már amikor otthon volt, és volt rá ideje. De egyikük sem ehhez ért valójában. Mármint tudnak és értenek hozzá, hiszen számukra ez elengedhetetlen, csak nem ez a legelső fegyver a számukra. *Magyarázkodik a harcosnak.* - Mindketten szakszerű íjászok. Csak én voltam ilyen különc - mind sok minden másban is - a falumban, hogy íj és nyíl helyett a kard vonzott.
*Darel ajánlatára szemei felcsillannak.*
- Rendben! *Csapja össze két kezét, miközben ajkai előbb mosolyra, majd vigyorgásra húzódnak.* - Szívesen megmutatom!
2474. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 18:27:56
Üzenet elküldve: 2014-07-01 18:27:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Vacsorafőzés, majd a tűznél//
*Chiari gesztusa megnyugtatólag hat Azilra. A férfi, miközben a halakat sütögeti, bíztatóan visszamosolyog, jelezve, hogy itt baj nem lehet. A látvány önmagáért beszél. A halszeletek fűszeres kérget kapnak a páctól, a bográcsban pedig, hála Niana kezének a zöldség darabok fürdenek együtt a halhússal. Néhány városi kifőzde is megirigyelné az itt szállingozó illatokat. Már szép számmal hűlnek a sültek egy tálon, amikor a törzsfő hangja tölti be a levegőt, Azilt kiáltva. A férfi szó nélkül áll fel, ám mielőtt elindul, még visszafordul.*
-Niana, kérlek fejezd be helyettem a sütést. Annyi hal és zöldféle van már az üstben, hogy megállna benne a kanál. Majd Chiari beízesiti.-
*Magyarázza, majd két elkészült szeletet tesz egy tálra és elindul, hogy megkeresse Kagant. Nem kell sokáig keresnie, a tűznél ül, egy idegennel, akiben óriására találna még Rolko is. Mikor odaér, enyhén meghajol.*
-Igen, főnök?-
*Kérdezi, majd észbe kap, és odanyújtja a tálat. Két szépen átsült, még gőzölgő halszelet pihen rajta.*
-Bátorkodtam hozni egy kis ízelítőt a folyó ajándékából Neked, és a Szellemjárónak.-
*Hajol meg újfent, majd átnyújtja a tálat, vagy ha kérik leteszi valahova. A gyógyító is feltűnik, s szépeket mond róluk. Azil mosolyogva fogadja az elismerést. Ezután csendben várja, hogy kiderüljön a hívás célja.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.01 18:36:41, a következő indokkal:
Tartalom többszöri ismétlése.
*Chiari gesztusa megnyugtatólag hat Azilra. A férfi, miközben a halakat sütögeti, bíztatóan visszamosolyog, jelezve, hogy itt baj nem lehet. A látvány önmagáért beszél. A halszeletek fűszeres kérget kapnak a páctól, a bográcsban pedig, hála Niana kezének a zöldség darabok fürdenek együtt a halhússal. Néhány városi kifőzde is megirigyelné az itt szállingozó illatokat. Már szép számmal hűlnek a sültek egy tálon, amikor a törzsfő hangja tölti be a levegőt, Azilt kiáltva. A férfi szó nélkül áll fel, ám mielőtt elindul, még visszafordul.*
-Niana, kérlek fejezd be helyettem a sütést. Annyi hal és zöldféle van már az üstben, hogy megállna benne a kanál. Majd Chiari beízesiti.-
*Magyarázza, majd két elkészült szeletet tesz egy tálra és elindul, hogy megkeresse Kagant. Nem kell sokáig keresnie, a tűznél ül, egy idegennel, akiben óriására találna még Rolko is. Mikor odaér, enyhén meghajol.*
-Igen, főnök?-
*Kérdezi, majd észbe kap, és odanyújtja a tálat. Két szépen átsült, még gőzölgő halszelet pihen rajta.*
-Bátorkodtam hozni egy kis ízelítőt a folyó ajándékából Neked, és a Szellemjárónak.-
*Hajol meg újfent, majd átnyújtja a tálat, vagy ha kérik leteszi valahova. A gyógyító is feltűnik, s szépeket mond róluk. Azil mosolyogva fogadja az elismerést. Ezután csendben várja, hogy kiderüljön a hívás célja.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.01 18:36:41, a következő indokkal:
Tartalom többszöri ismétlése.
2473. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 18:08:57
Üzenet elküldve: 2014-07-01 18:08:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tűznél //
* A fiú egyáltalán nem búsul, legalábbis nem igazán látszik ennek jele rajta. Nem olyan búslakodós fajta… Az egész teste beszélhetne vele miket tettek a kiképzés során, ez is csupán egy lecke… vagy megtanulja az ember vagy nem. Amíg nem a másik életéről van szó addig nincs is szükség arra, hogy elengedje a vadat. Fordított helyzetben a fiú is szótlanul tűrné a büntetést, ha jogos volna.
Freyai sajnálkozására valóban nincs ok. Szemeit a lányra emeli de a vörös hajú Liryana is hasonló elvet vall így kimondja ugyanazt amire a fiú is gondol… nincs miért bocsánatot kérjem, hiszen jogos a felháborodása, igazat ad neki a fiú. De más világ… más föld… más törvények. Bár tény be kell vallja magának, hogy az egyetlen ok hogy visszafogta magát az a régi idők tisztelete… semmi több.
A két lány beszélgetése s a tűz figyelése hamar meghozza az eredményt s immár a nyugalom ül ismét a fiún, mintha misem történt volna. Megvan az oka a túlzott ridegségnek bizonyára. *
- Szóval Arthenior.
* Bólint egy aprót miközben megismétli a lány válaszát ki visszafordul a fiúra a kérdése hallatán. *
- A levegő városa. Épp onnan jöttünk.
* Ad rövid kis választ, 3 napja még ott voltak és készültek a déli útra. Közben megérkezik Leandana, a szellemjáró. Kezében egy fogóval melyből véres cafat lóg ki… Jeges szemei megakadnak rajta egy pillanatra. Majd követi, ahogy a darab a tűzben köt ki s hamar a lángok martalékává válik.
Aztán már jönnek is a parancsok Liryana számára eddig volt nyugodt a nap. Már küldik is feladatra. Egy pillantás még a lányra mielőtt távozik, aprót biccent neki, tán csak ő látja, majd vissza Leandanára. Közben Kagan is befut egy újabb idegennel. Míg Leaval diskurál addig is Freyai felé fordul. Vet egy bíztató pillantást a lányra. *
- Argus hamar rendbe jön és indulunk tovább.
- Együnk, szükségünk lesz az erőnkre.
* Mondja végül aztán egyelőre megvárja mit szól a másik. Mást még nem csinál ha csak nem szólnak hozzá, nem kérik valamire. Majd végül eszébe jut valami. *
- Volt nálad egy kard, kíváncsi vagyok hogyan bánsz vele.
* Mondja végül arcán egy egészen apró barátságos mosoly, de látszik rajta a komolyság, az ilyesmi nem tréfa dolog. *
- Alkalomadtán majd megmutathatnád.
* Fejezi be a kis mondatsort, hiszen az útjuk még hosszú és ha igaz amit Argus mondott akkor érhetik meglepetések őket az erdőben, nem árt tisztában lenni egymás képességeivel. *
* A fiú egyáltalán nem búsul, legalábbis nem igazán látszik ennek jele rajta. Nem olyan búslakodós fajta… Az egész teste beszélhetne vele miket tettek a kiképzés során, ez is csupán egy lecke… vagy megtanulja az ember vagy nem. Amíg nem a másik életéről van szó addig nincs is szükség arra, hogy elengedje a vadat. Fordított helyzetben a fiú is szótlanul tűrné a büntetést, ha jogos volna.
Freyai sajnálkozására valóban nincs ok. Szemeit a lányra emeli de a vörös hajú Liryana is hasonló elvet vall így kimondja ugyanazt amire a fiú is gondol… nincs miért bocsánatot kérjem, hiszen jogos a felháborodása, igazat ad neki a fiú. De más világ… más föld… más törvények. Bár tény be kell vallja magának, hogy az egyetlen ok hogy visszafogta magát az a régi idők tisztelete… semmi több.
A két lány beszélgetése s a tűz figyelése hamar meghozza az eredményt s immár a nyugalom ül ismét a fiún, mintha misem történt volna. Megvan az oka a túlzott ridegségnek bizonyára. *
- Szóval Arthenior.
* Bólint egy aprót miközben megismétli a lány válaszát ki visszafordul a fiúra a kérdése hallatán. *
- A levegő városa. Épp onnan jöttünk.
* Ad rövid kis választ, 3 napja még ott voltak és készültek a déli útra. Közben megérkezik Leandana, a szellemjáró. Kezében egy fogóval melyből véres cafat lóg ki… Jeges szemei megakadnak rajta egy pillanatra. Majd követi, ahogy a darab a tűzben köt ki s hamar a lángok martalékává válik.
Aztán már jönnek is a parancsok Liryana számára eddig volt nyugodt a nap. Már küldik is feladatra. Egy pillantás még a lányra mielőtt távozik, aprót biccent neki, tán csak ő látja, majd vissza Leandanára. Közben Kagan is befut egy újabb idegennel. Míg Leaval diskurál addig is Freyai felé fordul. Vet egy bíztató pillantást a lányra. *
- Argus hamar rendbe jön és indulunk tovább.
- Együnk, szükségünk lesz az erőnkre.
* Mondja végül aztán egyelőre megvárja mit szól a másik. Mást még nem csinál ha csak nem szólnak hozzá, nem kérik valamire. Majd végül eszébe jut valami. *
- Volt nálad egy kard, kíváncsi vagyok hogyan bánsz vele.
* Mondja végül arcán egy egészen apró barátságos mosoly, de látszik rajta a komolyság, az ilyesmi nem tréfa dolog. *
- Alkalomadtán majd megmutathatnád.
* Fejezi be a kis mondatsort, hiszen az útjuk még hosszú és ha igaz amit Argus mondott akkor érhetik meglepetések őket az erdőben, nem árt tisztában lenni egymás képességeivel. *
2472. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 17:57:33
Üzenet elküldve: 2014-07-01 17:57:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Radkraal-Argus, Lyriana, majd tűznél- Kagan és a többiek//
* A mágus sérülését ellátta és őt elhelyezi, így vagy úgy, majd indulna már elfelé innen, mikor Lyriana felbukkan, hogy Kagan már megint őt keresi. Baljában bőr táskáját szorongatva, amiben a sebellátás kellékei vannak, másik kezében vödörrel, felmosóronggyal. Ezt rögtön át is adja a vörös hajúnak. *
- Úgy. És ezt mégis mikor kérdezte Kagan? Merthogy azóta már a vacsora javában készül. Szerencsémre Niana, Azil, Learon és még Elenyel is besegített, téged meg hiába kereslek égen-földön. S azóta még egy sebet is elláttam.
* Rója meg a lányt, pedig a törzsben mindenki tudja, hogy az ilyesmi távol áll tőle, főleg ha egy rabszolgáról van szó. Ő is ebből a sorból való, de neki már férje van, hasában fejlődik utóduk, ami immár szemmel jól látható. A vödörtől megszabadulva tenyerét a hasára simítja, most erősebbeket rúg a magzat és ezt még nehezen viseli az elején. *
- Ezt a véres vizet öntsd ki kérlek. Utána gyere utánam, majd elmesélem én Kagannak, hogy mi volt az a nyüzsgés.
- Legközelebb pedig ne kelljen noszogatni mindenért, tudod jól a dolgodat én is voltam rabszolga. Mégsem csinálhatok annyi mindent helyetted. Szedd össze magad, mert így egyetlen férfinak sem fogsz kelleni feleségnek és örökre szolga maradsz.
* Elindul lassan lefelé, útba ejtve a gyógyítói sátrat, ahol leteszi csak táskáját, majd folytatja az útját. Néha meg-megáll pihenni, kezét a hasára simítja és kifújja magát. Mélyen leszívva a levegőt, bent tartva pár pillanatig, majd lassan kifújja. Enyhül a rugdosás a hasában és újra elindul lefelé, de olyan tempóban halad, hogy Lyriana utol tudja érni őt. Vele együtt érkezik le Kagan mellé. Megnézi a még ismeretlen óriást és vár, míg egy kis csend lesz. *
- Kagan, érdeklődtél, hogy mi volt a gyógyítói sátor előtt az a tumultus. Nos, Daeros-t segített behozni Dralg és Zrick, az idős gnóm is jött segíteni a sebei ellátásában. Ezt volt az a nyüzsgés. Nem tudom, hogy beszélt e veled a sérülésének körülményeiről, ha nem, kérdezz rá kérlek.
- A Radkraal-ban rend van, feltöröltem a büntetés után.
- A vacsora pedig nemsokára készen lesz. Halászlé és fűszeres vajban sült halak. Learon készített egy nagy adag vajat, van friss tej, ha akartok inni, a többiből sajtot készít holnapra és van némi tojás is, ha kértek, lehet azt is sütni. Az óriásaink igazán jó horgászok és Azil sokféleképpen el tudja készíteni a halakat. Nagy segítségemre vannak a főzésnél, Niana és Rolko is ott van. Bár, utóbbi azért, mert egy tapodtat sem hajlandó megtenni a nőstény nélkül.
* Mosolyodik el és hát ennek örül aztán igazán. Aranyos pár a maguk módján. *
- Elenyel is beállt segíteni ott.
* Megdicséri a csapatot, mert tényleg sokat segítettek neki, de még így is el van fáradva. Már ez a kevés is kezd megerőltető lenni a számára. Jobbját a hasára simítja, mikor újra virgoncabbá válik a gyermek a hasában. *
- Rolko előtt nem akartam megkérdezni, de tudjátok, hogy Niana miért sírt délután?
* Ezt már nem a vezértől kérdezi, hanem bárkitől, aki tud az esetről. *
* A mágus sérülését ellátta és őt elhelyezi, így vagy úgy, majd indulna már elfelé innen, mikor Lyriana felbukkan, hogy Kagan már megint őt keresi. Baljában bőr táskáját szorongatva, amiben a sebellátás kellékei vannak, másik kezében vödörrel, felmosóronggyal. Ezt rögtön át is adja a vörös hajúnak. *
- Úgy. És ezt mégis mikor kérdezte Kagan? Merthogy azóta már a vacsora javában készül. Szerencsémre Niana, Azil, Learon és még Elenyel is besegített, téged meg hiába kereslek égen-földön. S azóta még egy sebet is elláttam.
* Rója meg a lányt, pedig a törzsben mindenki tudja, hogy az ilyesmi távol áll tőle, főleg ha egy rabszolgáról van szó. Ő is ebből a sorból való, de neki már férje van, hasában fejlődik utóduk, ami immár szemmel jól látható. A vödörtől megszabadulva tenyerét a hasára simítja, most erősebbeket rúg a magzat és ezt még nehezen viseli az elején. *
- Ezt a véres vizet öntsd ki kérlek. Utána gyere utánam, majd elmesélem én Kagannak, hogy mi volt az a nyüzsgés.
- Legközelebb pedig ne kelljen noszogatni mindenért, tudod jól a dolgodat én is voltam rabszolga. Mégsem csinálhatok annyi mindent helyetted. Szedd össze magad, mert így egyetlen férfinak sem fogsz kelleni feleségnek és örökre szolga maradsz.
* Elindul lassan lefelé, útba ejtve a gyógyítói sátrat, ahol leteszi csak táskáját, majd folytatja az útját. Néha meg-megáll pihenni, kezét a hasára simítja és kifújja magát. Mélyen leszívva a levegőt, bent tartva pár pillanatig, majd lassan kifújja. Enyhül a rugdosás a hasában és újra elindul lefelé, de olyan tempóban halad, hogy Lyriana utol tudja érni őt. Vele együtt érkezik le Kagan mellé. Megnézi a még ismeretlen óriást és vár, míg egy kis csend lesz. *
- Kagan, érdeklődtél, hogy mi volt a gyógyítói sátor előtt az a tumultus. Nos, Daeros-t segített behozni Dralg és Zrick, az idős gnóm is jött segíteni a sebei ellátásában. Ezt volt az a nyüzsgés. Nem tudom, hogy beszélt e veled a sérülésének körülményeiről, ha nem, kérdezz rá kérlek.
- A Radkraal-ban rend van, feltöröltem a büntetés után.
- A vacsora pedig nemsokára készen lesz. Halászlé és fűszeres vajban sült halak. Learon készített egy nagy adag vajat, van friss tej, ha akartok inni, a többiből sajtot készít holnapra és van némi tojás is, ha kértek, lehet azt is sütni. Az óriásaink igazán jó horgászok és Azil sokféleképpen el tudja készíteni a halakat. Nagy segítségemre vannak a főzésnél, Niana és Rolko is ott van. Bár, utóbbi azért, mert egy tapodtat sem hajlandó megtenni a nőstény nélkül.
* Mosolyodik el és hát ennek örül aztán igazán. Aranyos pár a maguk módján. *
- Elenyel is beállt segíteni ott.
* Megdicséri a csapatot, mert tényleg sokat segítettek neki, de még így is el van fáradva. Már ez a kevés is kezd megerőltető lenni a számára. Jobbját a hasára simítja, mikor újra virgoncabbá válik a gyermek a hasában. *
- Rolko előtt nem akartam megkérdezni, de tudjátok, hogy Niana miért sírt délután?
* Ezt már nem a vezértől kérdezi, hanem bárkitől, aki tud az esetről. *
2471. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:55:53
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:55:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon Loree Dedion - Kút felé menet//
*Az újonnan jöttek állandó gondjával kénytelen szembesülni Morwon: nem elég, hogy sok új dolgot (nevet, szokást, tényt) kell megjegyeznie, ráadásul igen sokszor el kell majd még mondania, kicsoda is ő. Már ha marad, és már ha érdekelni fog valaki a története. Sokkal szomorúbb, ha senki sem törődik vele igazán.*
- Aha. Értem. Na várj egy kicsit. *ellép az óriás mellől, krahácsol kettőt-hármat, majd mélyen teleszívja a tüdejét levegővel.*
- AZIL!!! *bődül el, hangja végighömpölyög Thargarodon és Amon Ruadhon is. Miután diszkréten jelezte igényét Azil jelenlétére, visszafordul Morwon felé.*
- Vannak közöttünk olyanok, mint te. Óriások is, halászok, vadászok, földművesek is. Nem fogsz unatkozni. *körbeint a táborban.*
- Mint látod, elég sok embert és más lényt kell ellátni élelemmel, és hát így letelepedve... a régi jó vadászatok már nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Na. Ha köztünk maradsz, dolgoznod kell, mint mindenkinek, cserébe szállást, eszközöket, védelmet kapsz. Ha szükséged van rá, aranyat is. *rántja meg a vállát, hiszen abban a mennyiségben, amennyire a földműveseinek szüksége van rá, bőséggel van aranya.*
//A tűznél - többiekkel//
*Mire Morwonnal a tűzhöz ér, Lyriana már nincs ott, így Kagan nem tudja erőteljesen tarkón csettinteni a lányt.*
~ Szerencséd. ~ *mogorváskodik magában; a kis vörös Leandanának köszönhetően megúszta a lógásért járó büntetést.*
- Szellemjáró, egy újabb halász-óriás. A neve Morwon. *mutatja be a jelentkezőt Leandanának.*
- Morwon, ő itt Leandana Kaganthal, törzsünk Szellemjáró táltosa. *nem tudja ugyan, hogy a városiak mennyit tudnak a felvidéki és nomád törzsek hierarchiájáról, ezért inkább rásegít egy kicsit.*
- Légy irányába nagy tisztelettel: ő az, ki szót ért a Szellemekkel és az Ősök árnyékával. *talán ez így elég; ahogy tapasztalta, a barátságos óriásnépek meglehetősen babonásak tudnak lenni.*
*A maga részéről már csak Azilt várja, hogy a gondjaira bízza a másik óriást; nyilván lesz közös témájuk, mert az ács is nagy halász-horgász hírében áll, és hát Thargarodnak sem fog ártani az egészséges és szinte kimeríthetetlen hal-utánpótlás.*
- Nabii... Nabii, gyere ide. *fordul az igencsak csendesen ücsörgő sebhelyes lány felé, hogy kicsit felrázza, na meg hogy kérdezzen tőle valamit.*
*Az újonnan jöttek állandó gondjával kénytelen szembesülni Morwon: nem elég, hogy sok új dolgot (nevet, szokást, tényt) kell megjegyeznie, ráadásul igen sokszor el kell majd még mondania, kicsoda is ő. Már ha marad, és már ha érdekelni fog valaki a története. Sokkal szomorúbb, ha senki sem törődik vele igazán.*
- Aha. Értem. Na várj egy kicsit. *ellép az óriás mellől, krahácsol kettőt-hármat, majd mélyen teleszívja a tüdejét levegővel.*
- AZIL!!! *bődül el, hangja végighömpölyög Thargarodon és Amon Ruadhon is. Miután diszkréten jelezte igényét Azil jelenlétére, visszafordul Morwon felé.*
- Vannak közöttünk olyanok, mint te. Óriások is, halászok, vadászok, földművesek is. Nem fogsz unatkozni. *körbeint a táborban.*
- Mint látod, elég sok embert és más lényt kell ellátni élelemmel, és hát így letelepedve... a régi jó vadászatok már nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Na. Ha köztünk maradsz, dolgoznod kell, mint mindenkinek, cserébe szállást, eszközöket, védelmet kapsz. Ha szükséged van rá, aranyat is. *rántja meg a vállát, hiszen abban a mennyiségben, amennyire a földműveseinek szüksége van rá, bőséggel van aranya.*
//A tűznél - többiekkel//
*Mire Morwonnal a tűzhöz ér, Lyriana már nincs ott, így Kagan nem tudja erőteljesen tarkón csettinteni a lányt.*
~ Szerencséd. ~ *mogorváskodik magában; a kis vörös Leandanának köszönhetően megúszta a lógásért járó büntetést.*
- Szellemjáró, egy újabb halász-óriás. A neve Morwon. *mutatja be a jelentkezőt Leandanának.*
- Morwon, ő itt Leandana Kaganthal, törzsünk Szellemjáró táltosa. *nem tudja ugyan, hogy a városiak mennyit tudnak a felvidéki és nomád törzsek hierarchiájáról, ezért inkább rásegít egy kicsit.*
- Légy irányába nagy tisztelettel: ő az, ki szót ért a Szellemekkel és az Ősök árnyékával. *talán ez így elég; ahogy tapasztalta, a barátságos óriásnépek meglehetősen babonásak tudnak lenni.*
*A maga részéről már csak Azilt várja, hogy a gondjaira bízza a másik óriást; nyilván lesz közös témájuk, mert az ács is nagy halász-horgász hírében áll, és hát Thargarodnak sem fog ártani az egészséges és szinte kimeríthetetlen hal-utánpótlás.*
- Nabii... Nabii, gyere ide. *fordul az igencsak csendesen ücsörgő sebhelyes lány felé, hogy kicsit felrázza, na meg hogy kérdezzen tőle valamit.*
2470. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:39:48
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:39:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A tűz körül - Lea, Freyai, Darel //
* Az evés és ivás a legjobb búfelejtő dolog, ami most Lyrinek eszébe jut, s míg a Worf megköszöni a szőkeség visszautasítja. Majd megjön az étvágya, ha meglátja a ropogósra sült halat melynek már messziről lehet érezni az illatát. Fogtak belőle bőven, úgyhogy akad mindenkinek elég, bizonyára a felelősök már neki is láttak elkészíteni a vacsorát. Lyri körbepillant, s egyelőre nem látja sem Chiarit, sem Azilt, pedig akart némi szót váltani velük, előbbinek szólni, hogy Kagan hívatja. Elmereng feladatán, s feláll, hogy elinduljon megnézni a gyógyítói sátrat, hátha ott találja a lányt, ám ez elfelejtődik, mikor Darel megkérdezi tőle, hol született. Lyri tűzvörös kobakját a fiú felé fordítja, s bár arcán ez egyáltalán nem látszik belül eléggé meglepett. Azt hitte nem kerül majd sor arra, hogy ezekről a dolgokról beszéljen, s valamelyest feszélyezve is érzi magát.*
- Artheniorban születtem. Szép város. Legalább is pár évvel ezelőtt még az volt, mikor én ott éltem.
* Gondol vissza az ott eltöltött időkre. Az emberekre, a boltra. Megjegyezte már minden vásároló arcát, kik betértek s szemügyre vették jó alaposan az összes portékát.*
- Rég volt már.
* Fűz még csak ennyit a dologhoz, majd kedvesen megrázza a fejét, jelezve, hogy cseppet sem vette magára a szőke lány kirohanását. Lyri nem is nevezné ezt kiborulásnak. Ha egy óriás, vagy erősebb barbár férfi tombol.. Na akkor kell igazán fedezékbe vonulni.*
- Ahogy én sem. Nagyon örülök Freyai. Engem szólíts csak Lyrinek.
* Viszonozza a mosolyt, s mikor a lány kijelenti, hogy nem éhes csak kétkedőn megrázza a fejét, már próbálná is rábeszélni, ám ekkor Leandana jelenléte eltereli a figyelmét. Kezében a fogó, s a lecsonkolt nyelvet bedobja a tűzbe. A Szellemjáró elmondja, hogy merre találja Chiarit, mire ő biccent felé, s a párocska felé is. Nem talál kibúvót, hogy ne a vezéri sátorban aludjon, úgyhogy csak bólint, jelezvén, hogy tudomásul vette.*
- Akkor majd később. Addig is viszlát.
* Mond még ennyit, majd elindul a Radkraalhoz.*
// Radkraal - Chiarii, Argus //
* Chiari éppen kikíséri Argust. A sebét bizonyára már ellátta. Ha szüksége van segítségre akkor ő is támogatja őket, s a mágus kezét átveti saját vállán, hoyg együtt bicegjenek el a gyógyítói sátorig. Ha a mágust már elvitték oda, és már nagyjából befejezték a vele való fogallatoskodást akkor mondja csak a lánynak, hogy a törzsfő mit kívánt tőle.*
- A vezér tudni akarja, mi volt ez a nyüzsgés a sátornál.
* Mondja, s ha Chiari jön akkor vele együtt, ha nem akkor egyedül indul el vissza, hogy aztán segédkezzen a vacsoránál.*
* Az evés és ivás a legjobb búfelejtő dolog, ami most Lyrinek eszébe jut, s míg a Worf megköszöni a szőkeség visszautasítja. Majd megjön az étvágya, ha meglátja a ropogósra sült halat melynek már messziről lehet érezni az illatát. Fogtak belőle bőven, úgyhogy akad mindenkinek elég, bizonyára a felelősök már neki is láttak elkészíteni a vacsorát. Lyri körbepillant, s egyelőre nem látja sem Chiarit, sem Azilt, pedig akart némi szót váltani velük, előbbinek szólni, hogy Kagan hívatja. Elmereng feladatán, s feláll, hogy elinduljon megnézni a gyógyítói sátrat, hátha ott találja a lányt, ám ez elfelejtődik, mikor Darel megkérdezi tőle, hol született. Lyri tűzvörös kobakját a fiú felé fordítja, s bár arcán ez egyáltalán nem látszik belül eléggé meglepett. Azt hitte nem kerül majd sor arra, hogy ezekről a dolgokról beszéljen, s valamelyest feszélyezve is érzi magát.*
- Artheniorban születtem. Szép város. Legalább is pár évvel ezelőtt még az volt, mikor én ott éltem.
* Gondol vissza az ott eltöltött időkre. Az emberekre, a boltra. Megjegyezte már minden vásároló arcát, kik betértek s szemügyre vették jó alaposan az összes portékát.*
- Rég volt már.
* Fűz még csak ennyit a dologhoz, majd kedvesen megrázza a fejét, jelezve, hogy cseppet sem vette magára a szőke lány kirohanását. Lyri nem is nevezné ezt kiborulásnak. Ha egy óriás, vagy erősebb barbár férfi tombol.. Na akkor kell igazán fedezékbe vonulni.*
- Ahogy én sem. Nagyon örülök Freyai. Engem szólíts csak Lyrinek.
* Viszonozza a mosolyt, s mikor a lány kijelenti, hogy nem éhes csak kétkedőn megrázza a fejét, már próbálná is rábeszélni, ám ekkor Leandana jelenléte eltereli a figyelmét. Kezében a fogó, s a lecsonkolt nyelvet bedobja a tűzbe. A Szellemjáró elmondja, hogy merre találja Chiarit, mire ő biccent felé, s a párocska felé is. Nem talál kibúvót, hogy ne a vezéri sátorban aludjon, úgyhogy csak bólint, jelezvén, hogy tudomásul vette.*
- Akkor majd később. Addig is viszlát.
* Mond még ennyit, majd elindul a Radkraalhoz.*
// Radkraal - Chiarii, Argus //
* Chiari éppen kikíséri Argust. A sebét bizonyára már ellátta. Ha szüksége van segítségre akkor ő is támogatja őket, s a mágus kezét átveti saját vállán, hoyg együtt bicegjenek el a gyógyítói sátorig. Ha a mágust már elvitték oda, és már nagyjából befejezték a vele való fogallatoskodást akkor mondja csak a lánynak, hogy a törzsfő mit kívánt tőle.*
- A vezér tudni akarja, mi volt ez a nyüzsgés a sátornál.
* Mondja, s ha Chiari jön akkor vele együtt, ha nem akkor egyedül indul el vissza, hogy aztán segédkezzen a vacsoránál.*
2469. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:11:25
Üzenet elküldve: 2014-07-01 16:11:25
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Argus persze megint jártatja a száját és még kérései is vannak. Amiket Lea nem méltányol annyira. Mindazonáltal a köteleit kibogozza, de a másik kérésre egyáltalán nem is reagál. Ugyanis gyökeresen más a véleménye arról, hogy ez a nyelv kié is. Szerinte Argus nem vigyázott rá kellőképpen, ilyenformán pedig lemondott róla. Meg aztán Argus a beavatkozás után nincs is olyan állapotban, hogy különösebben pattogjon elveszített testrésze miatt. Innentől Chiari dolga, aki egykettőre kezelésbe is veszi a mágust.
//Kagannal, majd a tűznél//
Kagannal egykettőre megbeszélik a dolgokat, gyorsan, hatékonyan, felesleges szavak nélkül. A Szertartást elhalasztják, és holnap mennek Isu ágyasával és Salanellel, hogy az előbbi mivel is akadt össze. Mondjuk Leának nincs sok kedve ahhoz, hogy az erdőt járja valami tetem ügyében, de ez nem kedvkérdés.
Továbbra is a kezében tartja a fogót, minek a pofái között ott van Argus nyelvének a vége. Nem nézegeti sokat, nem gondolkodik rajta nagyon. Laza mozdulattal ejti ki a testrészt-darabot a tűzbe. Csak a szája mozog, de hangot nem ad ki, vélhetően valami imát mormolhat el, miközben nézi ahogyan a nyelv-darabkát pillanatok alatt felfalják a lángok. Az égő hús szagát pedig továbbviszi egy hirtelen szélroham.*
- A Szellemek örömmel veszik az áldozatot.
*tekintete végigszalad Darelel és a hegyesfülő Freyain majd megállapodik Lyrianán - pont a tűz velük ellentétes oldalán áll*
- Lyriana, Chiari a Radkraalban van, ott megtalálod.
*emlékszik még, hogy az imént - még Argus tárgyalása előtt - a gyógyítói sátornál őgyelgett a lány. Kagan utasítására Chiarit kereste. Mondjuk Lea szerint valami orvosságot is beszerezhetne a gyengélkedésére, mely az után jött ki rajta, hogy Kagan meghágta. Mondjuk ezt azért kicsit furcsállja Lea. Inkább betegeskedik, minthogy a törzsfő megint ágyba cipelje? Persze az is feltűnt neki, hogy milyen jól kijön Kramlaffal.*
- Ideje vacsorázni is lassan, segíts neki!
*Lyriana is sokat beszél, mondhatni, hogy fecseg. Az amúgy is kissé ideges vendégeiket pedig nem kellene olyanokkal sokkolni, miszerint rabszolgákat tartanak. Emlékszik még a gnóm garabonciás rosszalló szavaira is ezzel kapcsolatban. Merthogy pont volt szerencséje hallani, hogy Lyriana erről cseverészik. De ennek itt és most vége lesz.*
- Éjjel pedig a vezér sátrában alszol!
*teszi még hozzá, azt persze nem köti a lány orrára, hogy csak vele kell majd megossza a sátrat, majd megtudja idejében. De jó lenne ha az elfet is becsábíthatná valahogyan...*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.01 16:24:00
*Argus persze megint jártatja a száját és még kérései is vannak. Amiket Lea nem méltányol annyira. Mindazonáltal a köteleit kibogozza, de a másik kérésre egyáltalán nem is reagál. Ugyanis gyökeresen más a véleménye arról, hogy ez a nyelv kié is. Szerinte Argus nem vigyázott rá kellőképpen, ilyenformán pedig lemondott róla. Meg aztán Argus a beavatkozás után nincs is olyan állapotban, hogy különösebben pattogjon elveszített testrésze miatt. Innentől Chiari dolga, aki egykettőre kezelésbe is veszi a mágust.
//Kagannal, majd a tűznél//
Kagannal egykettőre megbeszélik a dolgokat, gyorsan, hatékonyan, felesleges szavak nélkül. A Szertartást elhalasztják, és holnap mennek Isu ágyasával és Salanellel, hogy az előbbi mivel is akadt össze. Mondjuk Leának nincs sok kedve ahhoz, hogy az erdőt járja valami tetem ügyében, de ez nem kedvkérdés.
Továbbra is a kezében tartja a fogót, minek a pofái között ott van Argus nyelvének a vége. Nem nézegeti sokat, nem gondolkodik rajta nagyon. Laza mozdulattal ejti ki a testrészt-darabot a tűzbe. Csak a szája mozog, de hangot nem ad ki, vélhetően valami imát mormolhat el, miközben nézi ahogyan a nyelv-darabkát pillanatok alatt felfalják a lángok. Az égő hús szagát pedig továbbviszi egy hirtelen szélroham.*
- A Szellemek örömmel veszik az áldozatot.
*tekintete végigszalad Darelel és a hegyesfülő Freyain majd megállapodik Lyrianán - pont a tűz velük ellentétes oldalán áll*
- Lyriana, Chiari a Radkraalban van, ott megtalálod.
*emlékszik még, hogy az imént - még Argus tárgyalása előtt - a gyógyítói sátornál őgyelgett a lány. Kagan utasítására Chiarit kereste. Mondjuk Lea szerint valami orvosságot is beszerezhetne a gyengélkedésére, mely az után jött ki rajta, hogy Kagan meghágta. Mondjuk ezt azért kicsit furcsállja Lea. Inkább betegeskedik, minthogy a törzsfő megint ágyba cipelje? Persze az is feltűnt neki, hogy milyen jól kijön Kramlaffal.*
- Ideje vacsorázni is lassan, segíts neki!
*Lyriana is sokat beszél, mondhatni, hogy fecseg. Az amúgy is kissé ideges vendégeiket pedig nem kellene olyanokkal sokkolni, miszerint rabszolgákat tartanak. Emlékszik még a gnóm garabonciás rosszalló szavaira is ezzel kapcsolatban. Merthogy pont volt szerencséje hallani, hogy Lyriana erről cseverészik. De ennek itt és most vége lesz.*
- Éjjel pedig a vezér sátrában alszol!
*teszi még hozzá, azt persze nem köti a lány orrára, hogy csak vele kell majd megossza a sátrat, majd megtudja idejében. De jó lenne ha az elfet is becsábíthatná valahogyan...*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.01 16:24:00
2468. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 15:33:17
Üzenet elküldve: 2014-07-01 15:33:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél Lyriana, Darel//
*Lassan kezd megnyugodni hirtelen jött felháborodásából. Ritkán érez ilyet, amit most. Elégedetlenség, düh, igazságtalanság. Érzi, hogy tehetetlen és épp ezért szinte egy helyben tudna futni, vagy a táborba körbe-körbe, amíg le nem csillapulnak érzései. De inkább csak sóhajtva, ülve marad, és egy közeli fadarabbal a földet piszkálja. A tűz halovány fényénél az otthonát díszítő motívumokat rajzolja. Néha lopva az épület felé sandít, hátha látja jönni Argust, de még semmi.
A lány hangjára, zöld szemeit rá emeli.*
- Tényleg sajnálom, nem kívántam így kiborulni, nem jellemző rám. *Mosolyog a vörös hajúra barátságosan.* - És sajnálom, meg be sem mutatkoztam. Freyai vagyok.
*A lány szavainak egykedvűsége nem lohasztja le. Önmagát is meglepte most ezzel a viselkedésével. Igazán ritka, mikor így magán kívül van, legutóbb, mielőtt elindult otthonról. Mikor meg kellett vívnia a harcot bátyjával és nővérével, de az sem ilyen düh volt, az másmilyen.
Sóhajtva inkább ellapozza a gondot és a beszélő lányt figyeli. *
- Köszönöm nem vagyok éhes. *De most hogy ezeket a szavakat kimondta, rájött, hogy mióta a táborban van szinte semmit sem evett. Ami már egy napja volt, utoljára tegnap evett, mielőtt ide értek volna, némi somot. De valójában nem is éhes, csak inkább szomjas, ha a gyomra mást is szól helyette. Halk korgással adja a lány tudtára, hogy némi eledel, vagy legalább egy kis víz nem ártana neki. A meleg és a napi események kicsit kiszívta az energiáját. Egyik kezét hasára tapasztja, hogy az amúgy is halk, alig hallható korgást még jobban ne hallja senki.* - De egy kis vizet elfogadnék.
*Mosolyodik a lányra. Feltételezi, főként a tegnapi vacsorából kiindulva, hogy a táborlakók nem fogyasztanak olyan ételt, amilyenhez ő szokott az évek során hozzá.
Döbbenten hallgatja, annak a lány további szavait. Nem tudhatta, hogy honnan is származhat a lány. Neki teljesen úgy tűnt, hogy a tábor lakója, nem pedig. *
- Oh, sajnálom. *Néz továbbra is a lány szemeibe. Övéiben valódi sajnálatot lehet felfedezni. Senki sem érdemelne ilyen sorsot, amelytől meg van fosztva a szabadság érzete.* - Akkor, itt is…?
*Kérdezi halkan, kissé félve a lánytól. De a vörös hajú szépség gyorsan tereli a témát saját magáról. Kérdésre a fejét csak megrázza, és továbbra is barátságosan mosolyog a lányra, miközben fejét némileg félrehajtja.*
- Köszönöm, nem eszek halat.
*Lassan kezd megnyugodni hirtelen jött felháborodásából. Ritkán érez ilyet, amit most. Elégedetlenség, düh, igazságtalanság. Érzi, hogy tehetetlen és épp ezért szinte egy helyben tudna futni, vagy a táborba körbe-körbe, amíg le nem csillapulnak érzései. De inkább csak sóhajtva, ülve marad, és egy közeli fadarabbal a földet piszkálja. A tűz halovány fényénél az otthonát díszítő motívumokat rajzolja. Néha lopva az épület felé sandít, hátha látja jönni Argust, de még semmi.
A lány hangjára, zöld szemeit rá emeli.*
- Tényleg sajnálom, nem kívántam így kiborulni, nem jellemző rám. *Mosolyog a vörös hajúra barátságosan.* - És sajnálom, meg be sem mutatkoztam. Freyai vagyok.
*A lány szavainak egykedvűsége nem lohasztja le. Önmagát is meglepte most ezzel a viselkedésével. Igazán ritka, mikor így magán kívül van, legutóbb, mielőtt elindult otthonról. Mikor meg kellett vívnia a harcot bátyjával és nővérével, de az sem ilyen düh volt, az másmilyen.
Sóhajtva inkább ellapozza a gondot és a beszélő lányt figyeli. *
- Köszönöm nem vagyok éhes. *De most hogy ezeket a szavakat kimondta, rájött, hogy mióta a táborban van szinte semmit sem evett. Ami már egy napja volt, utoljára tegnap evett, mielőtt ide értek volna, némi somot. De valójában nem is éhes, csak inkább szomjas, ha a gyomra mást is szól helyette. Halk korgással adja a lány tudtára, hogy némi eledel, vagy legalább egy kis víz nem ártana neki. A meleg és a napi események kicsit kiszívta az energiáját. Egyik kezét hasára tapasztja, hogy az amúgy is halk, alig hallható korgást még jobban ne hallja senki.* - De egy kis vizet elfogadnék.
*Mosolyodik a lányra. Feltételezi, főként a tegnapi vacsorából kiindulva, hogy a táborlakók nem fogyasztanak olyan ételt, amilyenhez ő szokott az évek során hozzá.
Döbbenten hallgatja, annak a lány további szavait. Nem tudhatta, hogy honnan is származhat a lány. Neki teljesen úgy tűnt, hogy a tábor lakója, nem pedig. *
- Oh, sajnálom. *Néz továbbra is a lány szemeibe. Övéiben valódi sajnálatot lehet felfedezni. Senki sem érdemelne ilyen sorsot, amelytől meg van fosztva a szabadság érzete.* - Akkor, itt is…?
*Kérdezi halkan, kissé félve a lánytól. De a vörös hajú szépség gyorsan tereli a témát saját magáról. Kérdésre a fejét csak megrázza, és továbbra is barátságosan mosolyog a lányra, miközben fejét némileg félrehajtja.*
- Köszönöm, nem eszek halat.
2467. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 14:56:29
Üzenet elküldve: 2014-07-01 14:56:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Kút felé menet - Thargodar//
*Valamivel barátságosabban szól másodszor a törzsfő, mint először. Morwon újra elkezdi mondani, amit már elmondott az őrnek is. *
- Régen Artheniorban éltem, ahonnan elköltöztem családommal a szabadba. Nem rég tértem vissza. Azért vagyok itt valójában, mert eltévedtem, de ahogy szóba jött a munka elkezdett ez is érdekelni. Építkezésben, vadászatban, halászatban használható vagyok. *Mondja az óriás, bár kissé zavarja, hogy másodszor is el kell mondania ugyanezt.
~Nem számít, nem ismer még. Csak nehogy minden egyes törzstag egyesével jöjjön majd oda hozzám, hogy ki vagyok. ~ gondolja, s újra belekezd a beszédbe, bár nem tudja mit kéne még mondania magáról. *
- Tehát azokhoz a dolgokhoz értek, amihez főleg az erő, a türelmesség és a jó célzás kell. Valójában nincs és nem is volt soha állandó foglalkozásom, csak egyszeri munkákat vállalok el néha.
*Úgy gondolja ennyi elég egyelőre, majd, ha kérdez még Thargodar, akkor Ő válaszol is. *
*Valamivel barátságosabban szól másodszor a törzsfő, mint először. Morwon újra elkezdi mondani, amit már elmondott az őrnek is. *
- Régen Artheniorban éltem, ahonnan elköltöztem családommal a szabadba. Nem rég tértem vissza. Azért vagyok itt valójában, mert eltévedtem, de ahogy szóba jött a munka elkezdett ez is érdekelni. Építkezésben, vadászatban, halászatban használható vagyok. *Mondja az óriás, bár kissé zavarja, hogy másodszor is el kell mondania ugyanezt.
~Nem számít, nem ismer még. Csak nehogy minden egyes törzstag egyesével jöjjön majd oda hozzám, hogy ki vagyok. ~ gondolja, s újra belekezd a beszédbe, bár nem tudja mit kéne még mondania magáról. *
- Tehát azokhoz a dolgokhoz értek, amihez főleg az erő, a türelmesség és a jó célzás kell. Valójában nincs és nem is volt soha állandó foglalkozásom, csak egyszeri munkákat vállalok el néha.
*Úgy gondolja ennyi elég egyelőre, majd, ha kérdez még Thargodar, akkor Ő válaszol is. *
2466. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 12:20:57
Üzenet elküldve: 2014-07-01 12:20:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tűznél //
* A vadat valami visszafogta… a vörös hajú lány hangja, vagy netén a természet leányának érintése… Meglehet valami egészen más robbant be elméjébe… ibolyaszín, rozsdabarna…
Lassan visszaáll a régi rendszer, dobhártyáján nem dobol már az éltető adrenalin. Fogai közt préseli ki az utolsó adag levegőt is, mások számára szinte észrevétlen míg a két lány egymással beszél. Rutinos mozdulat, nem csak a fizikumra de a légzésre és mindenre ami a harccal kapcsolatos nagy hangsúlyt fektettek a kiképzése során. Hisz minden számít…
A hatalmas épület elrejti a kíváncsi szemek elől az ominózus műveletet. A tűz igen messze van így nem látni még csak a közelébe sem. Az egyetlen információ, hogy a szellemjáró és Argus alakja eltűnt annak bejáratában… Fél szemét a fiú ott tartja, néha oda sandít, csupán a miheztartás végett.
Megérti Freyai értetlenkedését és mérgét, egy pillantást vet is a lányra, de szavak nem hagyják el ajkait. Majd úgy látszik a szőkeség érdeklődésének tárgya a vörös hajó hölgyemény lesz. A fiú úgy látszik fején találta a szöget. Jól sejtette… s még jobban mikor a lány kimondja az ominózus mondatot, tehát rabszolga. Sosem szívlelte az effajta dolgot. A szabadság híve. Egy rövid időre végig fut szeme a lányon, törékeny hófehér bőr teremtés, kedves arc, vörös hajkorona. Fiatal… csak úgy mint ő maga. Bizonyára sok mindent átélhetett, bizonyára sok mindent rejtenek a kék szemek. De nem kérdez, hiszen Freyai megteszi mások helyett. Erre a fiú a Szőkeségre fordul egy pillanatra. „mi történt veled?” Szól a kérdés, bár végül is választ már kaptak, ha akar majd válaszol a másik részletesebben. Többször úgysem kérdez a fiú, ha kétszerre nem válaszolt akkor majd mondja ha akarja, nem egy faggatózós típus, ellentétben Freyai val…
Mikor étellel kínálja őket akkor csak bólint. *
- Köszönjük.
* Jelzi, hogy elfogadja a halat. Majd míg a másik ügyködik addig ismét kérdez egy rövidet. *
- Hol születtél?
* Egyszerű kérdés, tán ez majd megindítja a nyelvét. Vagy nem, csupán a kíváncsiság hajtja, bár nem tudni miért.. úgy látszik a változás szele csak-csak megérinti a fiút is. Végtére is előfordulhat s semmi sem állandó… Az első lépések mindig nehezek, soká tart míg levetkőzi magáról a múltat. Talán teljesen sosem fogja igazán… *
* A vadat valami visszafogta… a vörös hajú lány hangja, vagy netén a természet leányának érintése… Meglehet valami egészen más robbant be elméjébe… ibolyaszín, rozsdabarna…
Lassan visszaáll a régi rendszer, dobhártyáján nem dobol már az éltető adrenalin. Fogai közt préseli ki az utolsó adag levegőt is, mások számára szinte észrevétlen míg a két lány egymással beszél. Rutinos mozdulat, nem csak a fizikumra de a légzésre és mindenre ami a harccal kapcsolatos nagy hangsúlyt fektettek a kiképzése során. Hisz minden számít…
A hatalmas épület elrejti a kíváncsi szemek elől az ominózus műveletet. A tűz igen messze van így nem látni még csak a közelébe sem. Az egyetlen információ, hogy a szellemjáró és Argus alakja eltűnt annak bejáratában… Fél szemét a fiú ott tartja, néha oda sandít, csupán a miheztartás végett.
Megérti Freyai értetlenkedését és mérgét, egy pillantást vet is a lányra, de szavak nem hagyják el ajkait. Majd úgy látszik a szőkeség érdeklődésének tárgya a vörös hajó hölgyemény lesz. A fiú úgy látszik fején találta a szöget. Jól sejtette… s még jobban mikor a lány kimondja az ominózus mondatot, tehát rabszolga. Sosem szívlelte az effajta dolgot. A szabadság híve. Egy rövid időre végig fut szeme a lányon, törékeny hófehér bőr teremtés, kedves arc, vörös hajkorona. Fiatal… csak úgy mint ő maga. Bizonyára sok mindent átélhetett, bizonyára sok mindent rejtenek a kék szemek. De nem kérdez, hiszen Freyai megteszi mások helyett. Erre a fiú a Szőkeségre fordul egy pillanatra. „mi történt veled?” Szól a kérdés, bár végül is választ már kaptak, ha akar majd válaszol a másik részletesebben. Többször úgysem kérdez a fiú, ha kétszerre nem válaszolt akkor majd mondja ha akarja, nem egy faggatózós típus, ellentétben Freyai val…
Mikor étellel kínálja őket akkor csak bólint. *
- Köszönjük.
* Jelzi, hogy elfogadja a halat. Majd míg a másik ügyködik addig ismét kérdez egy rövidet. *
- Hol születtél?
* Egyszerű kérdés, tán ez majd megindítja a nyelvét. Vagy nem, csupán a kíváncsiság hajtja, bár nem tudni miért.. úgy látszik a változás szele csak-csak megérinti a fiút is. Végtére is előfordulhat s semmi sem állandó… Az első lépések mindig nehezek, soká tart míg levetkőzi magáról a múltat. Talán teljesen sosem fogja igazán… *
2465. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 11:40:25
Üzenet elküldve: 2014-07-01 11:40:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A tűz körül - Freyai, Darel //
* Maga sem tudja igazából, csupán a kíváncsiság hajtja, s úgy gondolja, hogy rossz emberekre koncentrálnak a táborban. Sokkal inkább kellene a gonosznak szentelni azt a drága időt.
Az ítéletet minden bizonnyal már végrehajtották a mágus pedig már valamelyik sátorban lábadozik. Miközben a szőke elf lány és a Worf társalog Lyri megpiszkálja a zsarátnokot, mitől a vörös lángnyelvek még magasabban nyújtózni kezdenek. A fiú szigorú.. talán kicsit túlzottan is fegyelmezett, s úgy gondolja, ha valaki hibázik akkor viselje el annak - ez esetben fájdalmas - következményét. Lyri nem akar beleszólni kettejük beszélgetésébe, csendesen hallgatózik, de nem néz rájuk egyelőre. Nem akar tolakodónak tűnni és végtére is... megvan neki is a maga baja, bár az kevésbé izgalmas. Feláll miközben árnyéka megnyúlik mögötte a tűz fényében.*
- Afelől nincs kétségem. * Fűzi hozzá a fiú kijelentéséhez, miszerint a mágus megoldja ezt a problémát. A lány elmosolyodik, ám egy röpke pillanat és a következő kérdés hallatán ajkai valamelyest lefelé görbülnek.*
- Ha senki nem foglalkozna a másik ember sorsával akkor csupa önző és becsvágyó embert hordana hátán a föld, nem igaz? * Vár egy pár pillanatot, egy kedveszegett sóhajt hallat, majd újfent leül az oldalt fordított kivágott fatörzsre.*
- Igen. Valakit igen. * S ha Isuri a tűz közelében ül, vagy látótávolságon belül van Lyri egyenest rá pillant. A szőke elf méltatlankodására csak szemforgatva fordítja el fejét a hóhajúról, s néz a Darel mellett ácsorgó morcos teremtésre.*
- Ugyan.. Semmi gond. Megértem a felháborodásodat, ám nincsenek sokan rajtam kívül akik osztozkodnak veletek az együttérzésben. * Hangja nyugodt, érzelemmentes, de kedves.*
- Bizonyára megéheztetek.
* Pillant kérdőn a párocskára, hátha ezzel elkergeti az amúgy nemkívánatos gondolatokat is a témával kapcsolatban. A választól függően feláll, hogy elinduljon és hozzon valami ennivalót, ám még visszafordul a lány kérdésére.*
- De közéjük tartozom. Már ez az otthonom. A törzs pedig minden tagjáért védelemmel adózik. * ( Jó esetben. ) A második kérdésre már hosszabb lenne a válasz, s régi sebeket is tépne fel.*
- Nos, legyen elég annyi, hogy húsz éves korom után többször látogattam meg a rabszolgapiacot... Mint kínálat.. * Mondja most egy mosoly kíséretében, s legyint is mellé, hogy elvegye szavainak komolyságát.*
- A halat szeretitek?
* Kérdi gyorsan, s előbb Freyai-ra pillant, a fák gyermekére. Reméli a kedvére való végtére is a szépek népe ősidők óta a folyók kristálytiszta vizén és annak halain élt az erdőben.*
* Maga sem tudja igazából, csupán a kíváncsiság hajtja, s úgy gondolja, hogy rossz emberekre koncentrálnak a táborban. Sokkal inkább kellene a gonosznak szentelni azt a drága időt.
Az ítéletet minden bizonnyal már végrehajtották a mágus pedig már valamelyik sátorban lábadozik. Miközben a szőke elf lány és a Worf társalog Lyri megpiszkálja a zsarátnokot, mitől a vörös lángnyelvek még magasabban nyújtózni kezdenek. A fiú szigorú.. talán kicsit túlzottan is fegyelmezett, s úgy gondolja, ha valaki hibázik akkor viselje el annak - ez esetben fájdalmas - következményét. Lyri nem akar beleszólni kettejük beszélgetésébe, csendesen hallgatózik, de nem néz rájuk egyelőre. Nem akar tolakodónak tűnni és végtére is... megvan neki is a maga baja, bár az kevésbé izgalmas. Feláll miközben árnyéka megnyúlik mögötte a tűz fényében.*
- Afelől nincs kétségem. * Fűzi hozzá a fiú kijelentéséhez, miszerint a mágus megoldja ezt a problémát. A lány elmosolyodik, ám egy röpke pillanat és a következő kérdés hallatán ajkai valamelyest lefelé görbülnek.*
- Ha senki nem foglalkozna a másik ember sorsával akkor csupa önző és becsvágyó embert hordana hátán a föld, nem igaz? * Vár egy pár pillanatot, egy kedveszegett sóhajt hallat, majd újfent leül az oldalt fordított kivágott fatörzsre.*
- Igen. Valakit igen. * S ha Isuri a tűz közelében ül, vagy látótávolságon belül van Lyri egyenest rá pillant. A szőke elf méltatlankodására csak szemforgatva fordítja el fejét a hóhajúról, s néz a Darel mellett ácsorgó morcos teremtésre.*
- Ugyan.. Semmi gond. Megértem a felháborodásodat, ám nincsenek sokan rajtam kívül akik osztozkodnak veletek az együttérzésben. * Hangja nyugodt, érzelemmentes, de kedves.*
- Bizonyára megéheztetek.
* Pillant kérdőn a párocskára, hátha ezzel elkergeti az amúgy nemkívánatos gondolatokat is a témával kapcsolatban. A választól függően feláll, hogy elinduljon és hozzon valami ennivalót, ám még visszafordul a lány kérdésére.*
- De közéjük tartozom. Már ez az otthonom. A törzs pedig minden tagjáért védelemmel adózik. * ( Jó esetben. ) A második kérdésre már hosszabb lenne a válasz, s régi sebeket is tépne fel.*
- Nos, legyen elég annyi, hogy húsz éves korom után többször látogattam meg a rabszolgapiacot... Mint kínálat.. * Mondja most egy mosoly kíséretében, s legyint is mellé, hogy elvegye szavainak komolyságát.*
- A halat szeretitek?
* Kérdi gyorsan, s előbb Freyai-ra pillant, a fák gyermekére. Reméli a kedvére való végtére is a szépek népe ősidők óta a folyók kristálytiszta vizén és annak halain élt az erdőben.*
2464. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 01:04:40
Üzenet elküldve: 2014-07-01 01:04:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél Lyriana, Darel//
*Darel hirtelen mozdulata nem kerüli el figyelmét. Úgy tűnik, hogy épp egy másik világban járt, mikor óvatosan megérintette. Kezeit rögtön visszahúzza, nem kívánta se megijeszteni, se nem megbántani érintésével. Kezdi kitapasztalni, hogy a világban nem mindenki értékeli a látszólag ok nélküli érintéseket.
Azonban a fiú nem hazudtolja meg önmagát. Már kezdi megszokni a tömör és lényegre törő válaszokat. No meg a számára igen gyakori rideg modort. Felteszi, ha kínoznák, sem mondaná meg, hogy épp mit érez. Lemondóan sóhajt a kérdésére kapott válasza után.*
~Jól persze. Csak a barátját csonkítják meg.~ *Dohog magában továbbra is, miközben száját elhúzza. A leülő lányon látszik, hogy érzelmeit, ha még ha tudja is uralni, érzései arcára kiülnek.
Ültében hallgatja a vörös hajú lány szavait.*
- Jó kezekben, épp a jó kezek vágják ki a nyelvéből egy darabot. *Fűzi hozzá kissé gunyoros hanggal. Szemeit ismét lecsukva nagy levegőt vesz, majd szinte bocsánat kérlelően néz a lányra.* - Bocsánat, csak.. valahogy nem érzem igazságosnak az „ítéletet”. De ahogy mondtad, nem lehet ezen változtatni. Ketten végképp nem. Argus elmondta, amit el kellett, lelke ezek után tiszta marad, hiszen figyelmeztetett. Innentől kezdve meg már minden csak rajtatok múlik.
*Mosolyodik el a mondat végére. A lány is egyetért szavaival, ahogy hallja. Ha be is engedték már a „pókot” akkor majd védekeznek ellene. Ha tudnak. De miért ne tudnának? Erős tábornak tűnnek, ha még csak egy napja is tartózkodik itt.
A lány további szavaira csak megadóan sóhajt. Igaza van, a döntésen változtatni nem tud, bárhogy is dühöng magában. Innentől kezdve, már csak a mágusra kell figyelnie, figyelniük. Az elkövetkező napokban biztos fájdalmai lesznek és beszélni is alig fog tudni. Habár..*
~Mágus..~*Ismétli magában Darel szavait.*~Megoldja...talán, sikerülni is fog neki.~
*Bizakodik magában.
A harcos kérdése a vörös hajú lány felé kissé meglepi. Nem sok mindent tud a lányról, de számára úgy tűnik, hogy az ide való, a törzshöz. A többiekhez. Velük egyenrangú. Nem sokat tud az itten szokásokról és az itteniek. Tekintetét a harcosról a lányra emeli.*
- Miért ne érdekelhetné egy idegen sorsa? Én is csak több mint egy napja ismerem, mégis érdekel. *Kérdi Dareltől, bár szemeivel a lányt nézi. A fiú utolsó mondata viszont szöget ütött a fejébe.*
- Te nem közéjük tartozol? *Bukkan ki végül a kérdés belőle* - Mi történt veled?
*Utal a fiú mondatának az értelmére. Hogy ki mit érdekelhet. Idejük most úgyis van bőven, amíg Argust vissza nem vezetik, remélhetőleg hozzájuk és nem a gödörbe.*
*Darel hirtelen mozdulata nem kerüli el figyelmét. Úgy tűnik, hogy épp egy másik világban járt, mikor óvatosan megérintette. Kezeit rögtön visszahúzza, nem kívánta se megijeszteni, se nem megbántani érintésével. Kezdi kitapasztalni, hogy a világban nem mindenki értékeli a látszólag ok nélküli érintéseket.
Azonban a fiú nem hazudtolja meg önmagát. Már kezdi megszokni a tömör és lényegre törő válaszokat. No meg a számára igen gyakori rideg modort. Felteszi, ha kínoznák, sem mondaná meg, hogy épp mit érez. Lemondóan sóhajt a kérdésére kapott válasza után.*
~Jól persze. Csak a barátját csonkítják meg.~ *Dohog magában továbbra is, miközben száját elhúzza. A leülő lányon látszik, hogy érzelmeit, ha még ha tudja is uralni, érzései arcára kiülnek.
Ültében hallgatja a vörös hajú lány szavait.*
- Jó kezekben, épp a jó kezek vágják ki a nyelvéből egy darabot. *Fűzi hozzá kissé gunyoros hanggal. Szemeit ismét lecsukva nagy levegőt vesz, majd szinte bocsánat kérlelően néz a lányra.* - Bocsánat, csak.. valahogy nem érzem igazságosnak az „ítéletet”. De ahogy mondtad, nem lehet ezen változtatni. Ketten végképp nem. Argus elmondta, amit el kellett, lelke ezek után tiszta marad, hiszen figyelmeztetett. Innentől kezdve meg már minden csak rajtatok múlik.
*Mosolyodik el a mondat végére. A lány is egyetért szavaival, ahogy hallja. Ha be is engedték már a „pókot” akkor majd védekeznek ellene. Ha tudnak. De miért ne tudnának? Erős tábornak tűnnek, ha még csak egy napja is tartózkodik itt.
A lány további szavaira csak megadóan sóhajt. Igaza van, a döntésen változtatni nem tud, bárhogy is dühöng magában. Innentől kezdve, már csak a mágusra kell figyelnie, figyelniük. Az elkövetkező napokban biztos fájdalmai lesznek és beszélni is alig fog tudni. Habár..*
~Mágus..~*Ismétli magában Darel szavait.*~Megoldja...talán, sikerülni is fog neki.~
*Bizakodik magában.
A harcos kérdése a vörös hajú lány felé kissé meglepi. Nem sok mindent tud a lányról, de számára úgy tűnik, hogy az ide való, a törzshöz. A többiekhez. Velük egyenrangú. Nem sokat tud az itten szokásokról és az itteniek. Tekintetét a harcosról a lányra emeli.*
- Miért ne érdekelhetné egy idegen sorsa? Én is csak több mint egy napja ismerem, mégis érdekel. *Kérdi Dareltől, bár szemeivel a lányt nézi. A fiú utolsó mondata viszont szöget ütött a fejébe.*
- Te nem közéjük tartozol? *Bukkan ki végül a kérdés belőle* - Mi történt veled?
*Utal a fiú mondatának az értelmére. Hogy ki mit érdekelhet. Idejük most úgyis van bőven, amíg Argust vissza nem vezetik, remélhetőleg hozzájuk és nem a gödörbe.*
2463. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 00:42:20
Üzenet elküldve: 2014-07-01 00:42:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tűznél //
* A hirtelen visszatérés a vörös köd világból meg riasztja a szintén vörös hajszínnel megáldott lányt. Bár a fiú ezzel cseppet sem foglalkozik. A tűzhöz ülve folytatják a beszélgetést. Már ha lehet annak nevezni. Freyai is értetlenségnek adja nyomát. Megérti a lányt s a másikat is, csendben hallgatja a vörös hajú és a szőkeség disputáját, Freyait még megérti, de, hogy a vörös miért is ily érdeklődő egy idegennel szemben? Majd kiderül…
Ahogy Freyai hozzá ér a karjához, autómatikusan kapja oda a tekintetét, még a vörös köd nem engedte el a fiút elméjét… De már korántsem olyan heves mint volt, lassan fut végig a jeges szempár a vékony kézfejen. Majd meghallja a kérdést.*
- Én jól vagyok.
* A fiútól nem is lehetne más válaszra számítani.*
- Ez az ő földjük, többször figyelmeztettem, nem hallgatott sem rám, sem másra.
* Teszi még hozzá a jogtalan ítéletre… Valahol jogos, bár nem ért egyet vele.
A zöld szemekbe néz és úgy bólint hogy a másiknak nyugalmat sugározzon. Aztán vissza fordul a tűz felé és hallgatja tovább a két lányt. Majd parányit elmosolyodik, de nem néz egyikre sem. *
- Argus megoldja, Mágus mint mondtam. Megvan a maga hatalma. Nem lesz gond.
* Ismeri a varázslót már annyira, hogy ezt a kis csorbát majd helyrehozza alkalomadtán saját magán. Bizonyára erre is akad varázslat… Ezzel tán választ is adott a vörös hajú lánynak. S valóban jól gondolja a lány, ne aggódik a fiú. Továbbra sem néz a Vörös hajúra de a kérdést neki szegezi. *
- Miért érdekel téged ennyire egy idegen sorsa? Tán a tiéd érdekelt bárkit is?
* Bukik ki a fiúból a kérdés, tán kissé keménynek hat, miközben a lángokat figyeli. Utalva arra, hogy már felvetette egyszer a lánynak, hogy nem közéjük való, tehát máshonnan érkezett amire a másik annyit mondott majd a tűznél mesélhet magáról. *
* A hirtelen visszatérés a vörös köd világból meg riasztja a szintén vörös hajszínnel megáldott lányt. Bár a fiú ezzel cseppet sem foglalkozik. A tűzhöz ülve folytatják a beszélgetést. Már ha lehet annak nevezni. Freyai is értetlenségnek adja nyomát. Megérti a lányt s a másikat is, csendben hallgatja a vörös hajú és a szőkeség disputáját, Freyait még megérti, de, hogy a vörös miért is ily érdeklődő egy idegennel szemben? Majd kiderül…
Ahogy Freyai hozzá ér a karjához, autómatikusan kapja oda a tekintetét, még a vörös köd nem engedte el a fiút elméjét… De már korántsem olyan heves mint volt, lassan fut végig a jeges szempár a vékony kézfejen. Majd meghallja a kérdést.*
- Én jól vagyok.
* A fiútól nem is lehetne más válaszra számítani.*
- Ez az ő földjük, többször figyelmeztettem, nem hallgatott sem rám, sem másra.
* Teszi még hozzá a jogtalan ítéletre… Valahol jogos, bár nem ért egyet vele.
A zöld szemekbe néz és úgy bólint hogy a másiknak nyugalmat sugározzon. Aztán vissza fordul a tűz felé és hallgatja tovább a két lányt. Majd parányit elmosolyodik, de nem néz egyikre sem. *
- Argus megoldja, Mágus mint mondtam. Megvan a maga hatalma. Nem lesz gond.
* Ismeri a varázslót már annyira, hogy ezt a kis csorbát majd helyrehozza alkalomadtán saját magán. Bizonyára erre is akad varázslat… Ezzel tán választ is adott a vörös hajú lánynak. S valóban jól gondolja a lány, ne aggódik a fiú. Továbbra sem néz a Vörös hajúra de a kérdést neki szegezi. *
- Miért érdekel téged ennyire egy idegen sorsa? Tán a tiéd érdekelt bárkit is?
* Bukik ki a fiúból a kérdés, tán kissé keménynek hat, miközben a lángokat figyeli. Utalva arra, hogy már felvetette egyszer a lánynak, hogy nem közéjük való, tehát máshonnan érkezett amire a másik annyit mondott majd a tűznél mesélhet magáról. *
2462. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-01 00:20:19
Üzenet elküldve: 2014-07-01 00:20:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A tűznél - Freyai, Darel //
* Sejtelme sincsen, hogy mi járhat a férfi fejében. Pont ezen agyal, mikor annak tekintete elsötétül. Mintha kizárná a külvilágot, és egy teljesen más létsíkot varázsolna maga köré. Valószínűleg Lyri pukkasztotta ki ezt az illúzió buborékot,mikor felszólalt. Hogy haragot,konokságot, eltökéltséget vagy esetleg megnyugvást látott a szemében, ezt nem tudná megmondani, mindenesetre az biztos, hogy a titokzatos idegen, ki meglátogatta a táborukat s most tőle nem messze álldogál még fog újat mutatni Thargarodnak. Már-már azt hinné, hogy a jeges tekintet halálos fuvallattal végez vele, kissé hátra is hőköl, de a fiú csupán szűkszavúan helyesel. Jobb lesz szem előtt tartani a Worfot. Állapítja meg magában s vörös pilláival sűrűn pislogva figyeli az idegent. Pislogni sem fog. Határozza el magában, bár valami azt súgja, hogy nem jelent veszélyt.*
- Amin már nem is változtathatsz. Akadtak akik rosszabbul jártak nálunk. A barátod csak a nyelvének egy részét, mások a fülüket, fejüket hagyták nálunk. * No nem mintha ez olyan enyhítő körülmény lenne, s még csak vigasznak sem jó, de legalább egy rossz horror történetnek és elrettentésnek elmegy... Erre ő is rájön, mert szorult némi ész is a vörös kobakba, s miután köszörül újból felszólal.*
- Chiari majd gondját viseli. Jó kezekben lesz, ne aggódjatok. * Mondja a nyugtatásnak szánt kijelentést, bár nem olyannak tűnik a fiú, mint aki manipulálni lehet. Sokkal inkább tűnik makacsnak. Ebben az egyben biztos, ám a mellette álló filigrán alkatú elf lányt sem kell félteni. Lyri tekintete lassan Freyaira úszik. Csak most vette észre, hogy milyen rég nem pislogott. A szeme kiszáradt. Megdörzsöli, miközben vakon tapogatózva újból a kulacsért nyúl. Miközben nagyot kortyol hallgatja a lány felháborodását. Miután befejezte Lyri elmosolyodik, s megtörli a száját alkarjával.*
- A veszély mindenhonnan elérhet minket. Véleményem szerint már be is engedtük a kapun.
* Saját szavain ő maga is elgondolkodik.*
- De mi nem félünk tőle, sőt. Felkészülünk a fogadására. * Vagy legalább is szeretné így hinni, ám, hogy mit hoz a jövő azt még talán maga a Szellemjáró sem tudhatja.*
- Ne vedd a lelkedre fák gyermeke, de sokan csak egy megtébolyodott mágust látnak benne. * Tekintetén látszik, hogy eleinte ő is előítéletes volt. A tűz elé kuporodik, s belenéz a lángokba. Ha egy mágus nem tud élni a szavak erejével, az olyan, mintha egy harcos megválna jobbkezétől, mellyel kardjának markolatát szorítja. Senki sem tudhatja jobban egy garabonciásnál, hogy a szavaknak súlya van.*
- Nagy hatalmú varázsló a ti... régi ismerősötök? * Így hívja, mert Darel is ekként nevezte meg Argust. Ugyan nem tudja, hogy pontosan milyen kapcsolatban is állnak ők hárman egymással, de az egyértelműen látszik, hogy azért aggódnak a potrohos Argusért.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.01 00:21:24
* Sejtelme sincsen, hogy mi járhat a férfi fejében. Pont ezen agyal, mikor annak tekintete elsötétül. Mintha kizárná a külvilágot, és egy teljesen más létsíkot varázsolna maga köré. Valószínűleg Lyri pukkasztotta ki ezt az illúzió buborékot,mikor felszólalt. Hogy haragot,konokságot, eltökéltséget vagy esetleg megnyugvást látott a szemében, ezt nem tudná megmondani, mindenesetre az biztos, hogy a titokzatos idegen, ki meglátogatta a táborukat s most tőle nem messze álldogál még fog újat mutatni Thargarodnak. Már-már azt hinné, hogy a jeges tekintet halálos fuvallattal végez vele, kissé hátra is hőköl, de a fiú csupán szűkszavúan helyesel. Jobb lesz szem előtt tartani a Worfot. Állapítja meg magában s vörös pilláival sűrűn pislogva figyeli az idegent. Pislogni sem fog. Határozza el magában, bár valami azt súgja, hogy nem jelent veszélyt.*
- Amin már nem is változtathatsz. Akadtak akik rosszabbul jártak nálunk. A barátod csak a nyelvének egy részét, mások a fülüket, fejüket hagyták nálunk. * No nem mintha ez olyan enyhítő körülmény lenne, s még csak vigasznak sem jó, de legalább egy rossz horror történetnek és elrettentésnek elmegy... Erre ő is rájön, mert szorult némi ész is a vörös kobakba, s miután köszörül újból felszólal.*
- Chiari majd gondját viseli. Jó kezekben lesz, ne aggódjatok. * Mondja a nyugtatásnak szánt kijelentést, bár nem olyannak tűnik a fiú, mint aki manipulálni lehet. Sokkal inkább tűnik makacsnak. Ebben az egyben biztos, ám a mellette álló filigrán alkatú elf lányt sem kell félteni. Lyri tekintete lassan Freyaira úszik. Csak most vette észre, hogy milyen rég nem pislogott. A szeme kiszáradt. Megdörzsöli, miközben vakon tapogatózva újból a kulacsért nyúl. Miközben nagyot kortyol hallgatja a lány felháborodását. Miután befejezte Lyri elmosolyodik, s megtörli a száját alkarjával.*
- A veszély mindenhonnan elérhet minket. Véleményem szerint már be is engedtük a kapun.
* Saját szavain ő maga is elgondolkodik.*
- De mi nem félünk tőle, sőt. Felkészülünk a fogadására. * Vagy legalább is szeretné így hinni, ám, hogy mit hoz a jövő azt még talán maga a Szellemjáró sem tudhatja.*
- Ne vedd a lelkedre fák gyermeke, de sokan csak egy megtébolyodott mágust látnak benne. * Tekintetén látszik, hogy eleinte ő is előítéletes volt. A tűz elé kuporodik, s belenéz a lángokba. Ha egy mágus nem tud élni a szavak erejével, az olyan, mintha egy harcos megválna jobbkezétől, mellyel kardjának markolatát szorítja. Senki sem tudhatja jobban egy garabonciásnál, hogy a szavaknak súlya van.*
- Nagy hatalmú varázsló a ti... régi ismerősötök? * Így hívja, mert Darel is ekként nevezte meg Argust. Ugyan nem tudja, hogy pontosan milyen kapcsolatban is állnak ők hárman egymással, de az egyértelműen látszik, hogy azért aggódnak a potrohos Argusért.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.01 00:21:24
2461. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-30 23:55:47
Üzenet elküldve: 2014-06-30 23:55:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon Loree Dedion - Kapunál, ponyva alatt//
*Ahogy az óriás kimászik a ponyva alól és felegyenesedik, Kagan Thargodar elégedetten biccent. Amikor ilyen lényt lát, mindig átkozza a balsorsot, hogy az óriásokat olyan barátságos, egyszerű lélekkel áldotta meg.*
~ Pedig harminc ezekből, őseink legendás csatavértjében... megállíthatatlanok lennének... amíg valaki el nem tereli a figyelmüket valami rendkívül bonyolult trükkel, mint például a szivárvány. ~ *hát ez van, ezt kell szeretni.*
- Nem semmi. *körbejárja az óriást, mint valami lovat, amit meg akarna szerezni (még mindig nem áll rá az agya a "vételre"), de végül elégedetten áll meg újra előtte.*
- És mit akarsz itt, Morwon? Értesz valamihez? Mi a szakmád, a foglalkozásod? *érdeklődik barátságosabb hangon, mert megtanulta, hogy az óriásokkal érdemes kedvesen bánni; egyszerű, de jólelkű népek, akiknél kifizetődik az ilyesmi.*
- Az én nevem Kagan Thargodar, én vagyok Thargodar - ezen erőd - ura és a Thargodar Törzs vezére. *mutatkozik be, mert hát így illendő. Persze kezet nem nyújt, mégiscsak ő a vezér, Morwon pedig egy idegen, aki bármi lehet. A ponyva alatt sem lehet sokkal jobb a helyzet, mint idekinn, és bár a nap lenyugvóban, Amon Ruadh vörös szikláé még ontják a meleget.*
- Gyere. A kútnál ihatsz, addig pedig mesélj. *adja parancsba már jó előre, és elindul visszafelé, arra, ahonnan jött. A Kút, őseik nagy kútja feljebb van, túl a Radkraalon, közelebb a Hrallhoz, a Nagycsarnokhoz.*
- Nos?
*Ahogy az óriás kimászik a ponyva alól és felegyenesedik, Kagan Thargodar elégedetten biccent. Amikor ilyen lényt lát, mindig átkozza a balsorsot, hogy az óriásokat olyan barátságos, egyszerű lélekkel áldotta meg.*
~ Pedig harminc ezekből, őseink legendás csatavértjében... megállíthatatlanok lennének... amíg valaki el nem tereli a figyelmüket valami rendkívül bonyolult trükkel, mint például a szivárvány. ~ *hát ez van, ezt kell szeretni.*
- Nem semmi. *körbejárja az óriást, mint valami lovat, amit meg akarna szerezni (még mindig nem áll rá az agya a "vételre"), de végül elégedetten áll meg újra előtte.*
- És mit akarsz itt, Morwon? Értesz valamihez? Mi a szakmád, a foglalkozásod? *érdeklődik barátságosabb hangon, mert megtanulta, hogy az óriásokkal érdemes kedvesen bánni; egyszerű, de jólelkű népek, akiknél kifizetődik az ilyesmi.*
- Az én nevem Kagan Thargodar, én vagyok Thargodar - ezen erőd - ura és a Thargodar Törzs vezére. *mutatkozik be, mert hát így illendő. Persze kezet nem nyújt, mégiscsak ő a vezér, Morwon pedig egy idegen, aki bármi lehet. A ponyva alatt sem lehet sokkal jobb a helyzet, mint idekinn, és bár a nap lenyugvóban, Amon Ruadh vörös szikláé még ontják a meleget.*
- Gyere. A kútnál ihatsz, addig pedig mesélj. *adja parancsba már jó előre, és elindul visszafelé, arra, ahonnan jött. A Kút, őseik nagy kútja feljebb van, túl a Radkraalon, közelebb a Hrallhoz, a Nagycsarnokhoz.*
- Nos?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143