Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 13:06:45
Üzenet elküldve: 2014-07-11 13:06:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
* A férfi lába kijár alóla, így a letétel után, nem kockáztatja meg a felfordulás okozását. A karjába kapja a férfit, kivétel ha Dharren segít neki, mert akkor ketten cipelik, és a ládára kerül. Ha bármire megkérik, szívesen segít, ám mivel nem tudja, mi hol van, ezért csak áll mint egy cövek. Harath fordításában, ha kell segít. De mivel látja, hogy Dharren elfoglalta a helyét, neki kell a kapuban strázsálnia, hacsak nem oldotta meg a váltását. Minden esetre, Akheel és Dharren őrposztja jár az eszében. Ideje visszatérnie. *
- A táskádat, letettem a sátor elé. Parancsolod, hogy behozzam, Chiari? * A választól függően cselekszik, majd kifejti kötelességét. *
- Megoldjátok? * A válasz egyértelmű, mivel csak áll, maximum küldözgethetik, de azt az őrségnél is el tudja intézni. *
- Akkor, ha minden rendben megyek vissza őrségbe. * Mondja, ha kielégítő választ kapott, és siet vissza őrhelyére. A meleg napfény, ahogy kilép homlokon csókolja, és egy utolsó pillanatra visszanéz barátjára. *
~ Remélem, hamar felépülsz, Harath. ~
* Mondja magában, majd elejti a sátorlapot, amely visszaesik helyére. A gyógyító sátor, egyre távolabbi, és ahogy lépked, a nap is egyre feljebb kúszik az égen. A tűz még parázslik, és Thargarod lassan ébred. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 13:19:10, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
* A férfi lába kijár alóla, így a letétel után, nem kockáztatja meg a felfordulás okozását. A karjába kapja a férfit, kivétel ha Dharren segít neki, mert akkor ketten cipelik, és a ládára kerül. Ha bármire megkérik, szívesen segít, ám mivel nem tudja, mi hol van, ezért csak áll mint egy cövek. Harath fordításában, ha kell segít. De mivel látja, hogy Dharren elfoglalta a helyét, neki kell a kapuban strázsálnia, hacsak nem oldotta meg a váltását. Minden esetre, Akheel és Dharren őrposztja jár az eszében. Ideje visszatérnie. *
- A táskádat, letettem a sátor elé. Parancsolod, hogy behozzam, Chiari? * A választól függően cselekszik, majd kifejti kötelességét. *
- Megoldjátok? * A válasz egyértelmű, mivel csak áll, maximum küldözgethetik, de azt az őrségnél is el tudja intézni. *
- Akkor, ha minden rendben megyek vissza őrségbe. * Mondja, ha kielégítő választ kapott, és siet vissza őrhelyére. A meleg napfény, ahogy kilép homlokon csókolja, és egy utolsó pillanatra visszanéz barátjára. *
~ Remélem, hamar felépülsz, Harath. ~
* Mondja magában, majd elejti a sátorlapot, amely visszaesik helyére. A gyógyító sátor, egyre távolabbi, és ahogy lépked, a nap is egyre feljebb kúszik az égen. A tűz még parázslik, és Thargarod lassan ébred. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 13:19:10, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 10:55:19
Üzenet elküldve: 2014-07-11 10:55:19
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//reggel//
*Az igazat megvallva Lea kicsit lebólint Kagan mellett, és kivételesen nem Kagan hangos horkolása, vagy álmában való csapkodása lesz az ami felébreszti, hanem az, hogy ismét ideje meglátogatni a latrinát. Pedig nagyon jól tudja, hogy a legutóbbi alkalom óta egy kortyot sem ivott. Mindenesetre feltápászkodik, de Kagant még hagyja aludni. Előbb a latrina, utána Isu. Jah nem, latrina, öltözés és Isu. Aztán pedig Kagant is felébreszti.
Először hát a latrinát látogatja meg, hogy a bevitt folyadékmennyiséghez képest indokolatlanul sokat pisiljen, majd elmegy felöltözni, mert nem kellene a fenekét alig takaró, enyhén áttetsző éjjeli tunikában mászkálni egész nap. Szóval felöltözik, majd vet egy pillantást Cessára, próbál némi folyadékot a szájába csepegtetni, majd Isu sátra felé veszi az irányt. Halkan oson be, és orrát egyből megcsapja az az összetéveszthetetlen szag, ami az első szellőztetésig valószínűleg meg is ül a sátorban. De nem szól semmit, mosolyát is elnyomja. Ha Isu még alszik, akkor gyengéden ébresztgetni kezdi, majd ha magához tér a leányzó, akkor gyorsan elmondja neki:*
- Indultok a Nyelvtelen Nyelvelővel és barátaival a kikötőbe, Kagan is elkísér.
*szélesen mosolyog a lányra, hiszen az igazán nagy dolog, hogy Kagan kiteszi a lábát innen és személyesen vigyázza Isut. A hajnali "műsor" után pedig Lea igazán úgy gondolja, hogy Kaganra ráfér egy kicsit az, hogy kimozduljon innen. Addig sem látja például Harathot, és talán dühe is elpárolog kissé.
Ha látja, hogy Isu felébredt, és valamennyire sikerült magához térnie akkor már magára is hagyja, egyébként meg addig marad, hogy a másik ne tudjon visszaaludni. Aztán elindul Kaganért.
Fürge léptekkel megy vissza a Hrallhba, hogy felébressze Kagant. Azt már kigondolta, hogy mivel indulhatna jól a férfi napja. Feltéve ha sikerül a hátára hengergetnie, hogy hozzáférjen. Ha hozzáfér, akkor aztán Kagan valami nagyon kellemes dologra ébredhet, amit Lea a kezével és a szájával egyaránt művel. Ha nem sikerül a hátára fektetni akkor csak simán a nyakszirtjét fogja csókolgatni, meg az oldalát-hátát cirógatni. Ha pedig már ébren van? Nos akkor nem csinál semmit, csak megemlíti, hogy szólt Isunak.*
*Az igazat megvallva Lea kicsit lebólint Kagan mellett, és kivételesen nem Kagan hangos horkolása, vagy álmában való csapkodása lesz az ami felébreszti, hanem az, hogy ismét ideje meglátogatni a latrinát. Pedig nagyon jól tudja, hogy a legutóbbi alkalom óta egy kortyot sem ivott. Mindenesetre feltápászkodik, de Kagant még hagyja aludni. Előbb a latrina, utána Isu. Jah nem, latrina, öltözés és Isu. Aztán pedig Kagant is felébreszti.
Először hát a latrinát látogatja meg, hogy a bevitt folyadékmennyiséghez képest indokolatlanul sokat pisiljen, majd elmegy felöltözni, mert nem kellene a fenekét alig takaró, enyhén áttetsző éjjeli tunikában mászkálni egész nap. Szóval felöltözik, majd vet egy pillantást Cessára, próbál némi folyadékot a szájába csepegtetni, majd Isu sátra felé veszi az irányt. Halkan oson be, és orrát egyből megcsapja az az összetéveszthetetlen szag, ami az első szellőztetésig valószínűleg meg is ül a sátorban. De nem szól semmit, mosolyát is elnyomja. Ha Isu még alszik, akkor gyengéden ébresztgetni kezdi, majd ha magához tér a leányzó, akkor gyorsan elmondja neki:*
- Indultok a Nyelvtelen Nyelvelővel és barátaival a kikötőbe, Kagan is elkísér.
*szélesen mosolyog a lányra, hiszen az igazán nagy dolog, hogy Kagan kiteszi a lábát innen és személyesen vigyázza Isut. A hajnali "műsor" után pedig Lea igazán úgy gondolja, hogy Kaganra ráfér egy kicsit az, hogy kimozduljon innen. Addig sem látja például Harathot, és talán dühe is elpárolog kissé.
Ha látja, hogy Isu felébredt, és valamennyire sikerült magához térnie akkor már magára is hagyja, egyébként meg addig marad, hogy a másik ne tudjon visszaaludni. Aztán elindul Kaganért.
Fürge léptekkel megy vissza a Hrallhba, hogy felébressze Kagant. Azt már kigondolta, hogy mivel indulhatna jól a férfi napja. Feltéve ha sikerül a hátára hengergetnie, hogy hozzáférjen. Ha hozzáfér, akkor aztán Kagan valami nagyon kellemes dologra ébredhet, amit Lea a kezével és a szájával egyaránt művel. Ha nem sikerül a hátára fektetni akkor csak simán a nyakszirtjét fogja csókolgatni, meg az oldalát-hátát cirógatni. Ha pedig már ébren van? Nos akkor nem csinál semmit, csak megemlíti, hogy szólt Isunak.*
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 21:00:50
Üzenet elküldve: 2014-07-10 21:00:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ébresztő, majd Emlékek köde//
* Mikor látja, hogy Harath nem nagyon tud talpon maradni, sietősebbre veszi a lépteit feléjük. Közben már Chiari is int neki, hogy menjen, szóval megyen is. Nem sokkal utánuk lép be a sátorba, így még a beszélgetésből meghall valamennyit. Furcsa, hogy Chiari a táborról mesél, hogy mikor kerültek is ide. ~Ennyire súlyos lenne?~ A sátorba lépve megáll Harath feje mellett és letérdel hozzá. *
- Testvér, mi történt veled?
* Felnéz a készülődő gyógyítóra és Kramlafra, hogy hát mégis mi folyik itt? Harath vérén keresztül persze. A sebvarrásnál megfogja Harath fejét, a fülei fölött, hogy még csak véletlenül se mocorogjon, mikor arra jár Chiari keze a tűvel. A nyakát ennyitől még nem fogja eltörni. *
* Mikor látja, hogy Harath nem nagyon tud talpon maradni, sietősebbre veszi a lépteit feléjük. Közben már Chiari is int neki, hogy menjen, szóval megyen is. Nem sokkal utánuk lép be a sátorba, így még a beszélgetésből meghall valamennyit. Furcsa, hogy Chiari a táborról mesél, hogy mikor kerültek is ide. ~Ennyire súlyos lenne?~ A sátorba lépve megáll Harath feje mellett és letérdel hozzá. *
- Testvér, mi történt veled?
* Felnéz a készülődő gyógyítóra és Kramlafra, hogy hát mégis mi folyik itt? Harath vérén keresztül persze. A sebvarrásnál megfogja Harath fejét, a fülei fölött, hogy még csak véletlenül se mocorogjon, mikor arra jár Chiari keze a tűvel. A nyakát ennyitől még nem fogja eltörni. *
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:59:03
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:59:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Emlékek köde //
* Lassú tempóban haladnak, mert néha nem könnyű megtartani a sérült harcost. Ha Kramlaf nem lenne itt, már eldőlt volna vele. Megcsóválja a fejét, ahogy hallgatja a két férfi beszélgetését. A közelben felbukkanó Dharrent is magához inti, legyen még egy valaki rajta kívül, akire Harath biztosan emlékezik. *
- Kalapácsöklű Kramlaf lett a neve. Nemrégiben este rendeztünk egy kedélyes verekedést. Kramlafnak kellett verekednie egy szerzeteslánnyal, és ő győzött. Utána te is kiálltál ellene. Kiosztottatok egymásnak néhány nagy pofont, de végül ő nyert. Azt hiszem akkor már ittál egy keveset.
- Thargarod az otthonunk neve. Még tél volt valóban, mikor megérkeztünk, a föld még kicsit fagyos volt, mikor nekiláttunk felépíteni az erődöt. Még ezen a télen érkeztünk meg és épült fel a tábor. Te is dolgoztál eleget, majd Kramlaf is beállt a sorunkba és még sokan mások. Gyarapodott a törzsünk új tagokkal. Törpékkel és óriásokkal is. Egy óriáslány is van, aki egy aranyhajú elf lánnyal jött ide. Az elfet Shaurinak hívják és úgy tudom, hogy a kedvesed, de legalábbis a szeretőd.
- A férjemtől várok gyereket, de ennek a története kicsit hosszú és nem is érint nagyon téged. Egy növénynek köszönhető az egész és annak a főzetnek, amit Eanna készített még régen. Ő rá biztosan emlékszel, tündér lány volt, alkimista. Azóta meghalt, beteg volt. És még mások is meghaltak az út során. Viszont Yarrod és Brennus nemrég visszatért hozzánk, néhány sérüléssel. De élnek, jól vannak már.
* Mesélés közben mennek tovább, megállnak kicsit, hogy vajon Harath elhányja-e magát vagy sem, és mikor ez rendeződni látszik, tovább mennek. Be a gyógyítói sátorba. Ahová is előre siet és helyet készít a szőrméken. Nem fogja felültetni most a széles asztalra, ami az ő kérésére került be ide. A végén még leesne onnan. Inkább leül majd mellé egy ládára, hogy elláthassa a sebét. *
- Gyertek, ültesd le ide. Óvatosan!
* Ő pedig egy agyagtálkába összekutyul némi főzetet, ami csillapítja majd a fájdalmat és enyhíti a hányingerét, szédülését. De mivel nem fog tudni olyan könnyel felszökkenni mellőle, ezért mindent előkészít egy helyre. Kötszert, fertőtlenítőt, sebfonalat és tűt. Egy kevés pálinkát még önt a kotyvalékhoz, hogy könnyebben lecsússzon. Ezekkel felszerelkezve leül a ládára és megitatja a harcost. *
- Idd meg mind, ha lehet, ettől kicsit jobban leszel. Utána össze kell varrnom a sebed, így nem maradhat.
- Most lefekszel a hasadra, itt van még ez a pokróc, összehajtom és az állad alá teszed. Jó?
* Ebben még tud segíteni, ha a főzetet megitta már a férfi és lefekszik úgy, ahogy mondta. Kramlaf maradhat a sátorban, de nem hiszi, hogy fogni kellene nagyon a harcost.
Alaposan kitisztítja a sebet, majd összevarrja. Alapos munkát kell végeznie, még ha a főzet ellenére is érezhet némi fájdalmat a férfi. Attól az adagtól már inkább zsibbadtnak kell, hogy érezze magát. Végül a sebet lekeni még és kötés kerül rá. Utána már visszafordulhat a hátára, de a feje alatt óvatosan igazítja el a pokrócokat, hogy a sebet ne nyomják nagyon. *
* Lassú tempóban haladnak, mert néha nem könnyű megtartani a sérült harcost. Ha Kramlaf nem lenne itt, már eldőlt volna vele. Megcsóválja a fejét, ahogy hallgatja a két férfi beszélgetését. A közelben felbukkanó Dharrent is magához inti, legyen még egy valaki rajta kívül, akire Harath biztosan emlékezik. *
- Kalapácsöklű Kramlaf lett a neve. Nemrégiben este rendeztünk egy kedélyes verekedést. Kramlafnak kellett verekednie egy szerzeteslánnyal, és ő győzött. Utána te is kiálltál ellene. Kiosztottatok egymásnak néhány nagy pofont, de végül ő nyert. Azt hiszem akkor már ittál egy keveset.
- Thargarod az otthonunk neve. Még tél volt valóban, mikor megérkeztünk, a föld még kicsit fagyos volt, mikor nekiláttunk felépíteni az erődöt. Még ezen a télen érkeztünk meg és épült fel a tábor. Te is dolgoztál eleget, majd Kramlaf is beállt a sorunkba és még sokan mások. Gyarapodott a törzsünk új tagokkal. Törpékkel és óriásokkal is. Egy óriáslány is van, aki egy aranyhajú elf lánnyal jött ide. Az elfet Shaurinak hívják és úgy tudom, hogy a kedvesed, de legalábbis a szeretőd.
- A férjemtől várok gyereket, de ennek a története kicsit hosszú és nem is érint nagyon téged. Egy növénynek köszönhető az egész és annak a főzetnek, amit Eanna készített még régen. Ő rá biztosan emlékszel, tündér lány volt, alkimista. Azóta meghalt, beteg volt. És még mások is meghaltak az út során. Viszont Yarrod és Brennus nemrég visszatért hozzánk, néhány sérüléssel. De élnek, jól vannak már.
* Mesélés közben mennek tovább, megállnak kicsit, hogy vajon Harath elhányja-e magát vagy sem, és mikor ez rendeződni látszik, tovább mennek. Be a gyógyítói sátorba. Ahová is előre siet és helyet készít a szőrméken. Nem fogja felültetni most a széles asztalra, ami az ő kérésére került be ide. A végén még leesne onnan. Inkább leül majd mellé egy ládára, hogy elláthassa a sebét. *
- Gyertek, ültesd le ide. Óvatosan!
* Ő pedig egy agyagtálkába összekutyul némi főzetet, ami csillapítja majd a fájdalmat és enyhíti a hányingerét, szédülését. De mivel nem fog tudni olyan könnyel felszökkenni mellőle, ezért mindent előkészít egy helyre. Kötszert, fertőtlenítőt, sebfonalat és tűt. Egy kevés pálinkát még önt a kotyvalékhoz, hogy könnyebben lecsússzon. Ezekkel felszerelkezve leül a ládára és megitatja a harcost. *
- Idd meg mind, ha lehet, ettől kicsit jobban leszel. Utána össze kell varrnom a sebed, így nem maradhat.
- Most lefekszel a hasadra, itt van még ez a pokróc, összehajtom és az állad alá teszed. Jó?
* Ebben még tud segíteni, ha a főzetet megitta már a férfi és lefekszik úgy, ahogy mondta. Kramlaf maradhat a sátorban, de nem hiszi, hogy fogni kellene nagyon a harcost.
Alaposan kitisztítja a sebet, majd összevarrja. Alapos munkát kell végeznie, még ha a főzet ellenére is érezhet némi fájdalmat a férfi. Attól az adagtól már inkább zsibbadtnak kell, hogy érezze magát. Végül a sebet lekeni még és kötés kerül rá. Utána már visszafordulhat a hátára, de a feje alatt óvatosan igazítja el a pokrócokat, hogy a sebet ne nyomják nagyon. *
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:43:01
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:43:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
* A letétel, könnyen indul, ám de komoly erőfeszítés szükségeltetik hozzá, hogy befejezze. Elvégre a zuhanásból visszahúzott, megtartott férfi test, még ha az üvegcsontú elfek vére is van benne, nem egy egyszerű feladat. Miután lerakta a harcostársát felegyenesedik és karba fonja kezét, miközben mosolyogva figyeli a félvért.
Csak bólogat, mikor ízlelgeti a nevet, elvégre, majd csak meg kell tanulnia a harcosnak. *
- Vörös hegy, avagy kopasz hegy. Ki hogy hívja. * Vonja meg a vállát, hallotta már ő is lopva az elnevezést. No meg mintha olvasott is volna róla. De ez nem biztos, sok az anyag. *
- Pedig itt vagy testvér, lehet megtanultad a hely és időugrás mágiáját, miközben lezuhantál a gyilokjáróról. * Mondja kicsit nevetve, nem a helyzeten, csak az értetlenségen. Látott már ilyet, bár annak az embernek meglágyult az agya. Pár percnél tovább nem bírta, hogy ne nyáladdzon. *
- Annak a télnek a végén, * Kezd bele. * amikor megközelítettétek, Artheriont, a várost délen. * Hátha hallott már róla, azokban az időkben ahova visszament, ha nem akkor nem fog semmit tudni, csak egy városról délen. A beszélgetése közben, ő is figyeli Chiarit, de csak mivel ha parancsot ad, úgy annak a teljesítése az első. No meg hogy Harath túléljen. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 08:15:31, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
* A letétel, könnyen indul, ám de komoly erőfeszítés szükségeltetik hozzá, hogy befejezze. Elvégre a zuhanásból visszahúzott, megtartott férfi test, még ha az üvegcsontú elfek vére is van benne, nem egy egyszerű feladat. Miután lerakta a harcostársát felegyenesedik és karba fonja kezét, miközben mosolyogva figyeli a félvért.
Csak bólogat, mikor ízlelgeti a nevet, elvégre, majd csak meg kell tanulnia a harcosnak. *
- Vörös hegy, avagy kopasz hegy. Ki hogy hívja. * Vonja meg a vállát, hallotta már ő is lopva az elnevezést. No meg mintha olvasott is volna róla. De ez nem biztos, sok az anyag. *
- Pedig itt vagy testvér, lehet megtanultad a hely és időugrás mágiáját, miközben lezuhantál a gyilokjáróról. * Mondja kicsit nevetve, nem a helyzeten, csak az értetlenségen. Látott már ilyet, bár annak az embernek meglágyult az agya. Pár percnél tovább nem bírta, hogy ne nyáladdzon. *
- Annak a télnek a végén, * Kezd bele. * amikor megközelítettétek, Artheriont, a várost délen. * Hátha hallott már róla, azokban az időkben ahova visszament, ha nem akkor nem fog semmit tudni, csak egy városról délen. A beszélgetése közben, ő is figyeli Chiarit, de csak mivel ha parancsot ad, úgy annak a teljesítése az első. No meg hogy Harath túléljen. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 08:15:31, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:24:55
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:24:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Mivel mára se lett sátra megint kiválasztja azt a falrészt mint tegnap és ledől. Nem hideg az éjszaka és aludt már földön de, akkor is jobban esne neki valami szőrmén. De ha nem hát nem. Így is el tud aludni de, nem könnyen. Általában könnyen jön az álom de, most nem. Mint mikor pásztor volt. Holnap reggel biztos csinál valamit. Eszébe jut a tejmester kérése úgyhogy erről le is mond. De a dohánytermesztős ötletét elmondja a vezérnek ez biztos. És ezek a gondolatok között lassan elaludt. Reggel korán ébredt. Felkelt megropogtatta a hátát és szétnézett a táborban. Egy alacsony férfi a lapu felé megy. Trodd még nem hiszi, hogy látta volna de, nem foglalkozik vele. Könnyít magán majd a tűzhöz megy. Ott szoktak történni a dolgok ahogy észrevette.*
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:57:58
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:57:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
*Állapota nemhogy javulna, inkább romlik. A szédülés mellé hányinger társul, és kellőképpen legyengíti a harcost. Még lábaiban sem érez erőt, csak arra képes, hogy újdonsült társuk segítségével a sátor mellé telepedjék, s hátát végre szilárdabb sátorrúdhoz döntse, miközben fejére szorítja a kötést jobbjával. A gyolcs-félén már átüt vöröslő vére, hajába szárad, csomóba rendezve tincseit. De fizikai állapota aligha zavarja jobban, mint amit megtud a férfitól.*
-Kalapácsöklű Kramlaf.
*Ismétli és ízlelgeti a nevet, mi semmit sem mond neki. Hát még, hogy neki, Harathnak köszönheti. Ez teljes homály számára. De ideje sincs ezen morfondírozni, mert újabb meglepetés éri, mégpedig Amon Ruadh.*
-A Vörös -hegy?
*Emlegeti ekképp, és persze elképed, de rendesen. Ugyan távlati céljaik közt felvetődött e terület elérése is, de oly emlékei szerint még nagyon -nagyon messze kell, hogy legyenek tőle.*
-Az kizárt. Évek és századmérföldek választanak el onnét.
*Nyögi ámuldozva. Tekintete hol Chiarira, hol a számára ismeretlen alighogy megismert férfi között vándorol megerősítésért. Természetesen a hallgatás is beleegyezés, és naná, hogy az elf lesz döntőbírája, rá tisztelettel hagyatkozik, szavának súlya van, s el is hiszi.*
-Mit mond, melyik télen? És hol vannak a harcosok? Mi történt itt?
*Tekint messzebb és széjjel. Hiányolja a több száz fős sereget, mely nyüzsgéséhez képest a mostani tábor kihaltnak tűnik. Megdörzsöli homlokát, halántékát, és fájdalmasan magában keres valami támpontot, de egyelőre hiába. Talán újabb és újabb ismerős arcok felidéznek valami fogódzkodót, mely kapocs lehet a valósághoz. Mert ahol most van, nem lehet az!*
~Kizárt. Álmodom, vagy a Szellemek útjára léptem.~
*Állapota nemhogy javulna, inkább romlik. A szédülés mellé hányinger társul, és kellőképpen legyengíti a harcost. Még lábaiban sem érez erőt, csak arra képes, hogy újdonsült társuk segítségével a sátor mellé telepedjék, s hátát végre szilárdabb sátorrúdhoz döntse, miközben fejére szorítja a kötést jobbjával. A gyolcs-félén már átüt vöröslő vére, hajába szárad, csomóba rendezve tincseit. De fizikai állapota aligha zavarja jobban, mint amit megtud a férfitól.*
-Kalapácsöklű Kramlaf.
*Ismétli és ízlelgeti a nevet, mi semmit sem mond neki. Hát még, hogy neki, Harathnak köszönheti. Ez teljes homály számára. De ideje sincs ezen morfondírozni, mert újabb meglepetés éri, mégpedig Amon Ruadh.*
-A Vörös -hegy?
*Emlegeti ekképp, és persze elképed, de rendesen. Ugyan távlati céljaik közt felvetődött e terület elérése is, de oly emlékei szerint még nagyon -nagyon messze kell, hogy legyenek tőle.*
-Az kizárt. Évek és századmérföldek választanak el onnét.
*Nyögi ámuldozva. Tekintete hol Chiarira, hol a számára ismeretlen alighogy megismert férfi között vándorol megerősítésért. Természetesen a hallgatás is beleegyezés, és naná, hogy az elf lesz döntőbírája, rá tisztelettel hagyatkozik, szavának súlya van, s el is hiszi.*
-Mit mond, melyik télen? És hol vannak a harcosok? Mi történt itt?
*Tekint messzebb és széjjel. Hiányolja a több száz fős sereget, mely nyüzsgéséhez képest a mostani tábor kihaltnak tűnik. Megdörzsöli homlokát, halántékát, és fájdalmasan magában keres valami támpontot, de egyelőre hiába. Talán újabb és újabb ismerős arcok felidéznek valami fogódzkodót, mely kapocs lehet a valósághoz. Mert ahol most van, nem lehet az!*
~Kizárt. Álmodom, vagy a Szellemek útjára léptem.~
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 15:11:06
Üzenet elküldve: 2014-07-10 15:11:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Sátorban//
//Álom//
*Argus a tűz mellett áll az éjszaka közepén, valahogy mégis minden fényben úszik. Először azt hinné az ember, hogy a tábortűz ad, ennyi fényt, de nem. Lángol a tábor. Az itt lakok nagy többsége jajveszékelve rohangál fel, s alá. Minden lángol, nem csak egyszerűen a sátrak, és az emberek, hanem az égbolt is lángol. A tűzeső lángra gyújt mindent, kivéve a köpcös férfit.*
-Mi a? *csodálkozik Argus.*
*A mágus jobbra balra néz, hogy hátha lát valami ismerős arcot, de sajnos reménytelen. Lassú léptekkel elindul a kapu felé, de pár lépés múlva Kagan vezérbe botlik, bár a jobb szó, az inkább ami maradt belőle. Bár az is lehet, hogy az emberi hamukupac valaki teljesen más. De Argus biztos benne, hogy a vezér az. Jó néhány lépéssel odébb egy barna kámzsás alak küzd éppen a Szellemjáróval. A nő még életben van, de ahogy hátranéz a mágusra, azonnal egy tűzoszlop csap fel alóla, és semmi nem marad benne. Argus felkészül, hogy megküzdjön a csuklyással. A mágus már készül védekezni az idegen ellen, de az nem támad. Csak felnevet a mágus láttam.*
-Te akarsz velem megküzdeni? *kérdezi a kámzsás.*
*Hirtelen minden elsötétül, a köpcös férfi a semmi közepén lebeg. Idegesen kapkodja jobbra balra a fejét, hogy megtudja hol van, de semmit nem lát. Hirtelen nyolc piros szem jelenik meg előtte.*
-Mi egyek vagyunk. *mondja egy hang, amely rettegéssel tölti el a mágust.* Te viszel el engem az ártatlanokhoz. Már láttam Isurii Thargodart is.
//Sátorban reggel//
-NEM! *üvöltené a mágus, de helyette valami furcsa hang hagyja el a száját. Gyorsan felül, s pár percig csak némán liheg a sötétben.*
~Sötét van. Ki kell jutnom.~
*Négykézláb mászik ki a sátorból, s csak kint a nap fényénél egyenesedik fel. A nap még csak egy vörös csíkot rajzolt az ég aljára. A mágus próbál körbe nézni, de nem sok mindent lát, még reggel van neki. Emlékszik az álomra. Emlékszik, hogy nem fájt a nyelve, nem úgy mint most. Még egy rövid ideig csak nézelődik, és próbál úrrá lenni a fájdalmán.*
~El kell mennem. Meg kell tudom az éneket is, hogy teljes legyen a Keresés. Az Ifjú Farkas megérti, hogy miért nem vártam meg őket. A lány pedig. Azt fogja hinni, hogy cserben hagytam a farkast. Minél több időt vesztegetek el itt, annál később lesz vége az útnak.~
*Határozott léptekkel elindul a kapu felé.*
//Álom//
*Argus a tűz mellett áll az éjszaka közepén, valahogy mégis minden fényben úszik. Először azt hinné az ember, hogy a tábortűz ad, ennyi fényt, de nem. Lángol a tábor. Az itt lakok nagy többsége jajveszékelve rohangál fel, s alá. Minden lángol, nem csak egyszerűen a sátrak, és az emberek, hanem az égbolt is lángol. A tűzeső lángra gyújt mindent, kivéve a köpcös férfit.*
-Mi a? *csodálkozik Argus.*
*A mágus jobbra balra néz, hogy hátha lát valami ismerős arcot, de sajnos reménytelen. Lassú léptekkel elindul a kapu felé, de pár lépés múlva Kagan vezérbe botlik, bár a jobb szó, az inkább ami maradt belőle. Bár az is lehet, hogy az emberi hamukupac valaki teljesen más. De Argus biztos benne, hogy a vezér az. Jó néhány lépéssel odébb egy barna kámzsás alak küzd éppen a Szellemjáróval. A nő még életben van, de ahogy hátranéz a mágusra, azonnal egy tűzoszlop csap fel alóla, és semmi nem marad benne. Argus felkészül, hogy megküzdjön a csuklyással. A mágus már készül védekezni az idegen ellen, de az nem támad. Csak felnevet a mágus láttam.*
-Te akarsz velem megküzdeni? *kérdezi a kámzsás.*
*Hirtelen minden elsötétül, a köpcös férfi a semmi közepén lebeg. Idegesen kapkodja jobbra balra a fejét, hogy megtudja hol van, de semmit nem lát. Hirtelen nyolc piros szem jelenik meg előtte.*
-Mi egyek vagyunk. *mondja egy hang, amely rettegéssel tölti el a mágust.* Te viszel el engem az ártatlanokhoz. Már láttam Isurii Thargodart is.
//Sátorban reggel//
-NEM! *üvöltené a mágus, de helyette valami furcsa hang hagyja el a száját. Gyorsan felül, s pár percig csak némán liheg a sötétben.*
~Sötét van. Ki kell jutnom.~
*Négykézláb mászik ki a sátorból, s csak kint a nap fényénél egyenesedik fel. A nap még csak egy vörös csíkot rajzolt az ég aljára. A mágus próbál körbe nézni, de nem sok mindent lát, még reggel van neki. Emlékszik az álomra. Emlékszik, hogy nem fájt a nyelve, nem úgy mint most. Még egy rövid ideig csak nézelődik, és próbál úrrá lenni a fájdalmán.*
~El kell mennem. Meg kell tudom az éneket is, hogy teljes legyen a Keresés. Az Ifjú Farkas megérti, hogy miért nem vártam meg őket. A lány pedig. Azt fogja hinni, hogy cserben hagytam a farkast. Minél több időt vesztegetek el itt, annál később lesz vége az útnak.~
*Határozott léptekkel elindul a kapu felé.*
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 08:18:16
Üzenet elküldve: 2014-07-10 08:18:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Harath a fejes. //
* Átkarolja barátját, mivel Chiari megnyugtatta, reméli, hogy engedi magát a macska ügyességű férfi, és nem remél kést a hátába, vagy most oldalába. Mivel így stabilan tudja tartani, - már ha meg tudta fogni, ha nem akkor csak mikor kell, segít neki, az ide-oda dülöngélésben, - ezért mondhatni, biztos léptekkel jár Harath, csak feje kótyagos. *
- Igen, Kalapácsöklű Kramlaf, hála neked. * Néz rá fél szemével, fejét nem mozdítja mert kibillenhetné a súly, de oldalról is látszódik felhúzódó vigyora. *
- Még, enyhe hó volt, amikor jöttem, nomádokként ismertelek meg titeket, de még mindig nem vagyok harcos. * Mondja, miközben négy láb alá figyel, ás kerüli ki a gonosz fűcsomókat. *
- Mennyire emlékszel, mi volt a vándorlásotok úticélja? Nos Amon Ruadhon vagyunk, az új erődben. Letelepedtünk. * Felkészült rá, hogy az emlék meg fogja zökkenteni a férfit. A gyógyító sátor előtt kapja a választ, így a megrökönyödését mint egy jó kocsis, húzd meg-ereszd meggel fogadja, lerakja Harathot a válláról, és megvárja, hátha lesz valami. Ki szeretné, ha a sátrába hánynának. Eközben megszólal kérdőn nézve az elf nőre. *
- Be tudom cipelni, csinálj neki helyet kérlek. * Mondja miközben a hozott táskát lerakja a bejárat mellé. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.10 09:45:54, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
* Átkarolja barátját, mivel Chiari megnyugtatta, reméli, hogy engedi magát a macska ügyességű férfi, és nem remél kést a hátába, vagy most oldalába. Mivel így stabilan tudja tartani, - már ha meg tudta fogni, ha nem akkor csak mikor kell, segít neki, az ide-oda dülöngélésben, - ezért mondhatni, biztos léptekkel jár Harath, csak feje kótyagos. *
- Igen, Kalapácsöklű Kramlaf, hála neked. * Néz rá fél szemével, fejét nem mozdítja mert kibillenhetné a súly, de oldalról is látszódik felhúzódó vigyora. *
- Még, enyhe hó volt, amikor jöttem, nomádokként ismertelek meg titeket, de még mindig nem vagyok harcos. * Mondja, miközben négy láb alá figyel, ás kerüli ki a gonosz fűcsomókat. *
- Mennyire emlékszel, mi volt a vándorlásotok úticélja? Nos Amon Ruadhon vagyunk, az új erődben. Letelepedtünk. * Felkészült rá, hogy az emlék meg fogja zökkenteni a férfit. A gyógyító sátor előtt kapja a választ, így a megrökönyödését mint egy jó kocsis, húzd meg-ereszd meggel fogadja, lerakja Harathot a válláról, és megvárja, hátha lesz valami. Ki szeretné, ha a sátrába hánynának. Eközben megszólal kérdőn nézve az elf nőre. *
- Be tudom cipelni, csinálj neki helyet kérlek. * Mondja miközben a hozott táskát lerakja a bejárat mellé. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.10 09:45:54, a következő indokkal:
Ékezetek pótlása.
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-10 07:00:08
Üzenet elküldve: 2014-07-10 07:00:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
*Kramlaf támogatásával érkezik a Kapu felől. Fejének hátsó részére a Chiaritól kapott kötést tartja nyomva. Véres. Szemei zavarosan, opálosan csillannak, ahogy a szembejövőkön meg-megakad tekintete. Az épületek és gyógyítói sátor sem nyújt biztos pontot számára, teljesen "vakon tapogatózik" ebben az új világban. Egy biztosnak tűnő pont a közelében lépkedő gyógyító, ki valamiért és valahogyan kigömbölyödött. Most kisebb baja is nagyobb annál, hogy állapota felől érdeklődjön, és Kagan foghegyről odavakkantott válaszával is kitörölheti. De egyszer biztosan utánakérdez a dolognak, mert rossz belegondolni mi minden változott meg körötte.*
~Szegény Xomorr.~
*Gondol az elf párjára, a másik félvérre. Jelenlegi támogatója, a segítőkész férfiú, ki láthatólag az első perctől fogva szimpátiát mutat irányába, nos róla sincs semmi, de semmi emléke.*
-Szóval Kramlaf.
*Ízlelgeti az új nevet. Aztán kissé megütközve kérdi akadozva, ahogy nyelve még nem forog igazán jól, ahogy agya sem.*
-Régóta vagy a törzzsel, velünk?
*Oldalra néz, mintha szellemi fogódzkodót keresne a másik tekintetében, vagy Chiariéban, neki mindegy. Támpont, fogódzó kell, mert hirtelen megszédül a rengeteg újdonságtól.*
-Hol vagyunk?
*Toldja meg újabb helyénvaló kérdéssel. Ha és amikor választ kap, kissé megrendül. Elfogja az émelygés és fejfájás.*
-Aha.
*Bólint és nyögi a gyógyítónak. Összegörnyed és hányingerével küszködve próbálja megőrizni büszkeségét. Visszanyeli a keserű nyálat, ugyanakkor megszédül. Remélhetőleg Kramlaf vagy kicsoda erősen fogja, őrzi, különben elszédeleg mellőle és, mint ki részeg eldől. Valamiért jobbra tántorogna amúgy, talán épp egy sátorra találna esni. Meglehet a felcser sátorra.*
~Szegény Xomorr.~
*Gondol az elf párjára, a másik félvérre. Jelenlegi támogatója, a segítőkész férfiú, ki láthatólag az első perctől fogva szimpátiát mutat irányába, nos róla sincs semmi, de semmi emléke.*
-Szóval Kramlaf.
*Ízlelgeti az új nevet. Aztán kissé megütközve kérdi akadozva, ahogy nyelve még nem forog igazán jól, ahogy agya sem.*
-Régóta vagy a törzzsel, velünk?
*Oldalra néz, mintha szellemi fogódzkodót keresne a másik tekintetében, vagy Chiariéban, neki mindegy. Támpont, fogódzó kell, mert hirtelen megszédül a rengeteg újdonságtól.*
-Hol vagyunk?
*Toldja meg újabb helyénvaló kérdéssel. Ha és amikor választ kap, kissé megrendül. Elfogja az émelygés és fejfájás.*
-Aha.
*Bólint és nyögi a gyógyítónak. Összegörnyed és hányingerével küszködve próbálja megőrizni büszkeségét. Visszanyeli a keserű nyálat, ugyanakkor megszédül. Remélhetőleg Kramlaf vagy kicsoda erősen fogja, őrzi, különben elszédeleg mellőle és, mint ki részeg eldől. Valamiért jobbra tántorogna amúgy, talán épp egy sátorra találna esni. Meglehet a felcser sátorra.*
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 23:26:53
Üzenet elküldve: 2014-07-09 23:26:53
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
*Isu viszonozza a csókot, melyet újabb és újabb követ, ahogy lassan mindkettejükben felébred a vágy. Újra felfedezik hát egymást, lassan haladva, s nem oly hévvel, mint korábban, mivel most már nem kell sehová sem sietniük. Az egésznek más a jellege, mint délelőtt volt a folyónál, sokkal lassabb tempót diktálnak, de most így jó.
Sokkal érzékibb, meghittebb az egész, és valahol ez még Daeros számára is újdonságot jelent, nem hogy a lánynak...
A halk sóhajok és nyögések nem verik fel a tábor csendjét, s remélhetőleg nem is fogják senki érdeklődését felkelteni.
Végül aztán egymás mellett nyúlnak el, talán kissé lihegve, de elégedetten vigyorogva. Legalábbis Daeros biztosan, mert bár elég leharcolt állapotban van, azért igyekezett kitenni magáért most is.
Persze sötét van, s csak fél kézzel tudott dolgozni az ügyön, így egy kicsit motoszkál a fejében, hogy mi van akkor, ha nem sikerült időben véget vetni az egésznek? Bármi megtörténhet. De azért erősen reménykedik abban, hogy nem történt meg a 'bármi'.
Magához húzza a lányt, s végül így is alszik el, álmában is ölelve Isut.*
//Hajnalhasadás - Sátor, majd sátor előtt//
*Az égen lévő fényes égitest első sugaraival együtt ébred a férfi is, ahogyan azt az évnek minden egyes napján is teszi. A belső órája meglehetősen pontosan jár, ilyenkor mindig kipattannak a szemei, bármennyire is fáradt, vagy elnyűtt.
Most azonban szinte már mosolyogva ébred, a mellette szuszogó lányra pillantva. Néhány percig még elnézi az alvó Isut, majd nyom egy csókot a homlokára, s óvatosan felkel, remélhetőleg anélkül, hogy a lányt felébresztené ezzel. Ha sikerül, akkor szépen felölti a fehér (legalábbis egykoron fehér, mostanra inkább a világosszürke árnyalataiban játszó) vászoninget, és a csizmáit is. Végül vet egy utolsó pillantást a (remélhetőleg) még alvó lányra, sőt talán el is mosolyodik. Végül azonban kilép a sátorból, s nagyot ásítva nyújtózik egyet a reggeli fényben. Valószínűleg Leandana is nem sokára keresni fogja, mert Kagan azt akarta, hogy menjenek ki és keressék meg a lidérc maradványait. Hát íjat nem fog tudni magával vinni, de a kardját azért elkéri az őrségtől. Mert nincs az az istenség, mely rávenné arra, hogy (főleg ezek után) fegyvertelenül menjen be az erdőbe.*
*Isu viszonozza a csókot, melyet újabb és újabb követ, ahogy lassan mindkettejükben felébred a vágy. Újra felfedezik hát egymást, lassan haladva, s nem oly hévvel, mint korábban, mivel most már nem kell sehová sem sietniük. Az egésznek más a jellege, mint délelőtt volt a folyónál, sokkal lassabb tempót diktálnak, de most így jó.
Sokkal érzékibb, meghittebb az egész, és valahol ez még Daeros számára is újdonságot jelent, nem hogy a lánynak...
A halk sóhajok és nyögések nem verik fel a tábor csendjét, s remélhetőleg nem is fogják senki érdeklődését felkelteni.
Végül aztán egymás mellett nyúlnak el, talán kissé lihegve, de elégedetten vigyorogva. Legalábbis Daeros biztosan, mert bár elég leharcolt állapotban van, azért igyekezett kitenni magáért most is.
Persze sötét van, s csak fél kézzel tudott dolgozni az ügyön, így egy kicsit motoszkál a fejében, hogy mi van akkor, ha nem sikerült időben véget vetni az egésznek? Bármi megtörténhet. De azért erősen reménykedik abban, hogy nem történt meg a 'bármi'.
Magához húzza a lányt, s végül így is alszik el, álmában is ölelve Isut.*
//Hajnalhasadás - Sátor, majd sátor előtt//
*Az égen lévő fényes égitest első sugaraival együtt ébred a férfi is, ahogyan azt az évnek minden egyes napján is teszi. A belső órája meglehetősen pontosan jár, ilyenkor mindig kipattannak a szemei, bármennyire is fáradt, vagy elnyűtt.
Most azonban szinte már mosolyogva ébred, a mellette szuszogó lányra pillantva. Néhány percig még elnézi az alvó Isut, majd nyom egy csókot a homlokára, s óvatosan felkel, remélhetőleg anélkül, hogy a lányt felébresztené ezzel. Ha sikerül, akkor szépen felölti a fehér (legalábbis egykoron fehér, mostanra inkább a világosszürke árnyalataiban játszó) vászoninget, és a csizmáit is. Végül vet egy utolsó pillantást a (remélhetőleg) még alvó lányra, sőt talán el is mosolyodik. Végül azonban kilép a sátorból, s nagyot ásítva nyújtózik egyet a reggeli fényben. Valószínűleg Leandana is nem sokára keresni fogja, mert Kagan azt akarta, hogy menjenek ki és keressék meg a lidérc maradványait. Hát íjat nem fog tudni magával vinni, de a kardját azért elkéri az őrségtől. Mert nincs az az istenség, mely rávenné arra, hogy (főleg ezek után) fegyvertelenül menjen be az erdőbe.*
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:44:46
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:44:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
*A kérdés valóban csak annyi volt, hogy miért ne hagyná Isurii, hogy más vágjon oda helyette, kvázi védje meg őt.
Fürkésző tekintete nem ereszti a másik pillantását. Végigfut arcának vonásain és úgy fest a lány tényleg keres valamit. Ám mielőtt belezavarodna a hegek és ráncok kusza rajzába, vagy elmerülne a sötét szempárban, Daeros ismét a tettek mezejére lép és közelebb húzza magához Isuriit egy újabb csók erejéig.
A lány pedig örömmel viszonozza azt, vagy a következőt, vagy az az utánit. Akár csókcsatába is bonyolódik, ha úgy ítéli meg van értelme felvennie a versenyt a nyilvánvaló túlerővel szemben.
Az álom már messze került tőle és egyébként is találtak maguknak egy sokkal jobb elfoglaltságot.*
*A kérdés valóban csak annyi volt, hogy miért ne hagyná Isurii, hogy más vágjon oda helyette, kvázi védje meg őt.
Fürkésző tekintete nem ereszti a másik pillantását. Végigfut arcának vonásain és úgy fest a lány tényleg keres valamit. Ám mielőtt belezavarodna a hegek és ráncok kusza rajzába, vagy elmerülne a sötét szempárban, Daeros ismét a tettek mezejére lép és közelebb húzza magához Isuriit egy újabb csók erejéig.
A lány pedig örömmel viszonozza azt, vagy a következőt, vagy az az utánit. Akár csókcsatába is bonyolódik, ha úgy ítéli meg van értelme felvennie a versenyt a nyilvánvaló túlerővel szemben.
Az álom már messze került tőle és egyébként is találtak maguknak egy sokkal jobb elfoglaltságot.*
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:25:52
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:25:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Kagan sajnos némileg bonyolult szerkezet; ennek kulcsa nyilván gyermekkorában keresendő. Senki nem szánta vezérnek, uralkodónak - így a Thargodar törzsfő álarcát viseli csupán.*
- Öhm. *nyög, ahogy Leandana végigsétál a hátán, és jóleső gerincropogással honorálja a kényeztetést.*
- Akkor... majd... ébressz fel. *dörmögi-nyögi, mert bizony ő is indulni akar.*
- Meg.. Isuriit is. *ha van feladat, amit nem akar ő végezni, akkor az ez. Még a végén eldurvulnának a dolgok, vagy ilyesmi. Ekkor már Leandana csak a karját masszírozza, de most ez is jólesik.*
- Eh. Nem lesz nekem semmi bajom. Kagan Thargodar vagyok. *kacsint a Szellemjáróra, de értékeli a gesztust, és oldalára fordulva végigsimogatja a nő testét.*
- Itt hagyom, csak aztán maradjon életben. Most, hogy Harath ütődött lett, nincs ki helyettesítse. *márpedig az erőd védelme fontos.*
- Most alszom. *közli végül, és tényleg: alig fordul át szélesebbik felére, máris álomba merül; hosszú volt a nap, és már kezdődik az új!*
- Öhm. *nyög, ahogy Leandana végigsétál a hátán, és jóleső gerincropogással honorálja a kényeztetést.*
- Akkor... majd... ébressz fel. *dörmögi-nyögi, mert bizony ő is indulni akar.*
- Meg.. Isuriit is. *ha van feladat, amit nem akar ő végezni, akkor az ez. Még a végén eldurvulnának a dolgok, vagy ilyesmi. Ekkor már Leandana csak a karját masszírozza, de most ez is jólesik.*
- Eh. Nem lesz nekem semmi bajom. Kagan Thargodar vagyok. *kacsint a Szellemjáróra, de értékeli a gesztust, és oldalára fordulva végigsimogatja a nő testét.*
- Itt hagyom, csak aztán maradjon életben. Most, hogy Harath ütődött lett, nincs ki helyettesítse. *márpedig az erőd védelme fontos.*
- Most alszom. *közli végül, és tényleg: alig fordul át szélesebbik felére, máris álomba merül; hosszú volt a nap, és már kezdődik az új!*
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:02:42
Üzenet elküldve: 2014-07-09 22:02:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
*Valószínűleg azért viselkedik furcsán a férfi, mert furcsán is érzi magát. Mindaz, ami most körülveszi őket, az a sokféle érzés, az számára mind ismeretlen, éppen ezért nem is tudná definiálni őket. A biztonságot, a meghittséget talán.
A kérdésen elgondolkozik. Már kimondta, és nem csinálhatja vissza, de a lány mégis ad erre lehetőséget neki. Néhány pillanatnyi teljes csend áll be kettejük közé, majd a férfi halkan, de határozottan így szól:*
-Igen. Tényleg.*és így is gondolja. Elvégre a kérdés valójában nem az volt "meghalnál-e értem?", hanem az, végeredményben az, hogy Daeros ölne Isuért, ha kell. Ez egyébként sem esne nehezére, a lánytól függetlenül sem, gondolkodás nélkül teszi meg ha kell, de ha arról lenne szó, hogy a hófehér hajú lányért kéne ilyesmit tennie... még annyit sem habozna, és tagadhatatlan élvezettel ontaná ki a belét annak, aki ártani akarna Isuriinak.
Mielőtt még a lány felfoghatná a kimondott szavak súlyát, most Daeros keze Isurii tarkójára csúszik, s gyengéden de határozottan húzza közelebb magához, hogy megcsókolja.*
*Valószínűleg azért viselkedik furcsán a férfi, mert furcsán is érzi magát. Mindaz, ami most körülveszi őket, az a sokféle érzés, az számára mind ismeretlen, éppen ezért nem is tudná definiálni őket. A biztonságot, a meghittséget talán.
A kérdésen elgondolkozik. Már kimondta, és nem csinálhatja vissza, de a lány mégis ad erre lehetőséget neki. Néhány pillanatnyi teljes csend áll be kettejük közé, majd a férfi halkan, de határozottan így szól:*
-Igen. Tényleg.*és így is gondolja. Elvégre a kérdés valójában nem az volt "meghalnál-e értem?", hanem az, végeredményben az, hogy Daeros ölne Isuért, ha kell. Ez egyébként sem esne nehezére, a lánytól függetlenül sem, gondolkodás nélkül teszi meg ha kell, de ha arról lenne szó, hogy a hófehér hajú lányért kéne ilyesmit tennie... még annyit sem habozna, és tagadhatatlan élvezettel ontaná ki a belét annak, aki ártani akarna Isuriinak.
Mielőtt még a lány felfoghatná a kimondott szavak súlyát, most Daeros keze Isurii tarkójára csúszik, s gyengéden de határozottan húzza közelebb magához, hogy megcsókolja.*
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:51:56
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:51:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
*Kicsit furán viselkedik a férfi is mióta idebent vannak, ez tény. De azért locsognia nem kell és Isurii igazán figyelmes, amiért ezt nem is hagyja.
Tényleg kicsit más most. Nyugalom, békesség, biztonság, szeretet. Ezek meglehetősen kellemes egyvelege veszi őket körül a lány sátrában és ez tagadhatatlanul jó.
Sajnálatos módon azonban még ezen szerencsés körülmények közt sem tarthat örökké ez a finom csók. Mint mindennek, ennek is vége szakad.*
-Tényleg?
*Suttogja vissza, de leginkább csak azért, hogy meggondolhassa, kimagyarázhassa magát a férfi, ha szeretné. Ha ez is csak olyan véletlen kicsusszant pár szó lenne.*
*Kicsit furán viselkedik a férfi is mióta idebent vannak, ez tény. De azért locsognia nem kell és Isurii igazán figyelmes, amiért ezt nem is hagyja.
Tényleg kicsit más most. Nyugalom, békesség, biztonság, szeretet. Ezek meglehetősen kellemes egyvelege veszi őket körül a lány sátrában és ez tagadhatatlanul jó.
Sajnálatos módon azonban még ezen szerencsés körülmények közt sem tarthat örökké ez a finom csók. Mint mindennek, ennek is vége szakad.*
-Tényleg?
*Suttogja vissza, de leginkább csak azért, hogy meggondolhassa, kimagyarázhassa magát a férfi, ha szeretné. Ha ez is csak olyan véletlen kicsusszant pár szó lenne.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:35:57
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:35:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*Talán végül megnyugszik a férfi, talán mert kiadta dühének nagy részét Harathon, vagy mert kibeszélhette magából azt ami zavarja, vagy, hogy Lea kimasszírozza fáradt izmaiból a feszültséget. Mindegy is, hogy miért, a lényeg, hogy az indulatok csillapodnak - vagy csillapodni látszanak. Lea persze egy darabig még folytatja ezt a tevékenységét, és mivel Kagan hasra feküdt így könnyen a hátára ül, hogy kiropogtassa a gerincét is. Egy idő után mozdulataiban simogatás, meg csiklandozás is vegyül.
Végül pedig leheveredik Kagan mellé, csak ő felkönyökölve az oldalán fekszik, míg másik keze immáron erőtlenül masszírozgatja a férfi hozzá közel eső alkarját.*
- Hát, szép kis csoportosulás lesztek. Darelék reggel már indulni akarnak, vagyis nemsokára. A Nyelvetlen Nyelvelő már az este ment volna, de a fiú jobb belátásra térítette. Különben a lábát is levágom...
*elmélázva mered egy pontra Kagan vállán, aztán tekintete pár réveteg pillanat után átvándorol a másik arcára.*
- Aztán magadra is vigyázz nekem!
*jó, ez már így szinte majdnem szerelmi vallomásnak hangzik, de azért mégsem. Csupán gyengéd szavak, egy mosollyal és szórakozott hanggal leplezve.*
- Ha Dharrent itt hagyod az már elég, vele jól lehet együtt dolgozni!
*nos igen Dharrennel nagyon jó csapatot alkotnak ők ketten, ha együtt dolgoznak. Máskor is lett rájuk hagyva a tábor, arról nem is beszélve, hogy Kramlafot is közösen "törték be", no meg az itteni épületek felhúzásában is hathatósan közreműködtek. Például a latrinát is együtt ásták - meg Kramlaffal és a kehes, lógós Lyrianával.*
Végül pedig leheveredik Kagan mellé, csak ő felkönyökölve az oldalán fekszik, míg másik keze immáron erőtlenül masszírozgatja a férfi hozzá közel eső alkarját.*
- Hát, szép kis csoportosulás lesztek. Darelék reggel már indulni akarnak, vagyis nemsokára. A Nyelvetlen Nyelvelő már az este ment volna, de a fiú jobb belátásra térítette. Különben a lábát is levágom...
*elmélázva mered egy pontra Kagan vállán, aztán tekintete pár réveteg pillanat után átvándorol a másik arcára.*
- Aztán magadra is vigyázz nekem!
*jó, ez már így szinte majdnem szerelmi vallomásnak hangzik, de azért mégsem. Csupán gyengéd szavak, egy mosollyal és szórakozott hanggal leplezve.*
- Ha Dharrent itt hagyod az már elég, vele jól lehet együtt dolgozni!
*nos igen Dharrennel nagyon jó csapatot alkotnak ők ketten, ha együtt dolgoznak. Máskor is lett rájuk hagyva a tábor, arról nem is beszélve, hogy Kramlafot is közösen "törték be", no meg az itteni épületek felhúzásában is hathatósan közreműködtek. Például a latrinát is együtt ásták - meg Kramlaffal és a kehes, lógós Lyrianával.*
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:27:52
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:27:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Sátor – éjjel //
// Múlt öröksége… //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Ütemes légvétel, a jeges szemek egyenest szegeződnek a földön fekvőre… Amaz vért köpve tápászkodik fél térdre, karjával támasztja meg magát a sötét földben. Nagyot köp maga elé a földre bíborszín folyamot, majd alkarját húzza végig a vörösre festett arcon, közben az ő szemei is dühödten fúródnak a másikéba…
Apjuk a távolban figyel, szemeit a két alakra emeli. A többi katona is megáll hirtelen meglátva a szemben állók féktelen küzdelmét… csend, pillanatnyi nyugalom. A Worfok feje keresztbe tett karral várja a következő lépést, vajon mikor szakadnak a láncok? Nem kell sokat várni…
… Ütemes légvétel, lassan a kép elfolyni látszik, túl sok a vérveszteség. Éktelen fájdalom, a test vészharangja szirénázni kezd „állj, és ne tovább!”…
Rövid a válasz mit kap az inas test: Robajló üvöltés, és már feszülnek is az izmok, hogy a test felett átvéve az uralmat szabadjára engedje a vadat. Két kézzel markolja meg a kardot ahogy őrült rohamba kezd, a földön térdelő fekete hajú tüdejéből is kiszakad a pusztító üvöltés és rugóként pattannak az izmok, hogy előre vigyék a vértől ázott testet… Fékezhetetlen rohammal közelednek és a hatás sem marad el… Iszonyatos erővel csapódik egymásnak a két penge, nem térnek ki, nincsen már védelem, nem számít semmi, csak a pusztítás. Földön túli erőt képviselnek, iszonyatos erők csapnak most össze szakadatlan rendben, van mi a pengéről pattan van mit a test fog fel nyomán bíbor patak serken, egyik sem törődik most ezzel. Külső szemlélőnek a két fiú megállíthatatlan, mintha valami idegen erő mozgatná őket, valami, ami nem e világról való. Féktelen Düh és Harag.
Az atya hidegen nézi a mozdulatokat, melyek féktelennek hatnak de az avatott szem jól látja, nem sok ember állná közülük akárcsak egyetlen egyet is, halálos szinte mindegyik ha az ember nem védi kellően. Végtelennek tűnő fémsikoly ahogy az acél pengék egymásnak esnek szüntelen. Aztán hirtelen:
Csend, nincs több mozdulat, a két kék szempár egymásba fúródva néz a másikra, arcuk vértől és verítéktől áztatott, vicsorogva állnak egymással szemben, foguk közt vérpatak serken. A tekintetükben csupán a tomboló düh látható, mint valami vadak, tán nem is emberek egy rövid időre. Nincs több mozdulat… a fogak közül újabb vérpatak, felköhögve szakad ki belőlük, majd közösen esnek előbb fél térdre… Kölcsönösen fúródtak a pengék egymás hasfalába, egyik sem enged, félig átdöfve testvér a testvért állnak egymással szemben. Az eddig oly heves erő mi a pusztítást eredményezte elvégezte dolgát, lassan elhagyja az ifjonti testeket… A végsőkig dühtől égve néznek egymás szemébe, majd lassan mindkettő hátradől a kardok elhagyják a testeket, nyomukba kifordul a vérfolyam… A két test elterül a fekete földön. Köröttük vérfolyam. Lassan mozdul még a mellkas, mindkét tekintet az ég felé mered… sötétül a világ… az égen a csillagok helyét lassan a feketeség veszi át…
Az atyja továbbra is mozdulatlan figyeli a két földön fekvőt. Majd elismerően bólint. ~Készen állnak~ konstatálja, majd odafordul az egyik katonához. *
- Vigyétek őket a barakkba, szóljatok a gyógyítónak. Ha felébrednek, indulunk vissza a táborba.
* Szól a határozott parancs melyet kérdés nélkül végre is hajtanak. *
- Folytassátok.
* Szól az újabb ahogy a többi ácsorgó felé fordul . *
// Múlt öröksége… //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Ütemes légvétel, a jeges szemek egyenest szegeződnek a földön fekvőre… Amaz vért köpve tápászkodik fél térdre, karjával támasztja meg magát a sötét földben. Nagyot köp maga elé a földre bíborszín folyamot, majd alkarját húzza végig a vörösre festett arcon, közben az ő szemei is dühödten fúródnak a másikéba…
Apjuk a távolban figyel, szemeit a két alakra emeli. A többi katona is megáll hirtelen meglátva a szemben állók féktelen küzdelmét… csend, pillanatnyi nyugalom. A Worfok feje keresztbe tett karral várja a következő lépést, vajon mikor szakadnak a láncok? Nem kell sokat várni…
… Ütemes légvétel, lassan a kép elfolyni látszik, túl sok a vérveszteség. Éktelen fájdalom, a test vészharangja szirénázni kezd „állj, és ne tovább!”…
Rövid a válasz mit kap az inas test: Robajló üvöltés, és már feszülnek is az izmok, hogy a test felett átvéve az uralmat szabadjára engedje a vadat. Két kézzel markolja meg a kardot ahogy őrült rohamba kezd, a földön térdelő fekete hajú tüdejéből is kiszakad a pusztító üvöltés és rugóként pattannak az izmok, hogy előre vigyék a vértől ázott testet… Fékezhetetlen rohammal közelednek és a hatás sem marad el… Iszonyatos erővel csapódik egymásnak a két penge, nem térnek ki, nincsen már védelem, nem számít semmi, csak a pusztítás. Földön túli erőt képviselnek, iszonyatos erők csapnak most össze szakadatlan rendben, van mi a pengéről pattan van mit a test fog fel nyomán bíbor patak serken, egyik sem törődik most ezzel. Külső szemlélőnek a két fiú megállíthatatlan, mintha valami idegen erő mozgatná őket, valami, ami nem e világról való. Féktelen Düh és Harag.
Az atya hidegen nézi a mozdulatokat, melyek féktelennek hatnak de az avatott szem jól látja, nem sok ember állná közülük akárcsak egyetlen egyet is, halálos szinte mindegyik ha az ember nem védi kellően. Végtelennek tűnő fémsikoly ahogy az acél pengék egymásnak esnek szüntelen. Aztán hirtelen:
Csend, nincs több mozdulat, a két kék szempár egymásba fúródva néz a másikra, arcuk vértől és verítéktől áztatott, vicsorogva állnak egymással szemben, foguk közt vérpatak serken. A tekintetükben csupán a tomboló düh látható, mint valami vadak, tán nem is emberek egy rövid időre. Nincs több mozdulat… a fogak közül újabb vérpatak, felköhögve szakad ki belőlük, majd közösen esnek előbb fél térdre… Kölcsönösen fúródtak a pengék egymás hasfalába, egyik sem enged, félig átdöfve testvér a testvért állnak egymással szemben. Az eddig oly heves erő mi a pusztítást eredményezte elvégezte dolgát, lassan elhagyja az ifjonti testeket… A végsőkig dühtől égve néznek egymás szemébe, majd lassan mindkettő hátradől a kardok elhagyják a testeket, nyomukba kifordul a vérfolyam… A két test elterül a fekete földön. Köröttük vérfolyam. Lassan mozdul még a mellkas, mindkét tekintet az ég felé mered… sötétül a világ… az égen a csillagok helyét lassan a feketeség veszi át…
Az atyja továbbra is mozdulatlan figyeli a két földön fekvőt. Majd elismerően bólint. ~Készen állnak~ konstatálja, majd odafordul az egyik katonához. *
- Vigyétek őket a barakkba, szóljatok a gyógyítónak. Ha felébrednek, indulunk vissza a táborba.
* Szól a határozott parancs melyet kérdés nélkül végre is hajtanak. *
- Folytassátok.
* Szól az újabb ahogy a többi ácsorgó felé fordul . *
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:19:41
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:19:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
-Mindenképp szólok.*kuncogja el magát a férfi, mivel szemmel láthatóan Isurii nem igazán hiszi el, hogy bárki szabad akaratából feláldozná magát érte. Pedig van ilyen, éppenséggel... jó persze, Daeros biztos nem halna meg érte, de mondjuk az lehet, hogy egy komolyabb sérülést bevállalna. A helyzettől függ.
Szerencsére azonban, mielőtt még túl sok szó hagyná el a száját, Isurii ajkai tapasztják be azt. Ez a csók most valahogy más, mint az eddigiek, mintha... sokkal, de sokkal gyengédebb volna. Kissé meglepi Daerost, de tagadhatatlan tény, hogy tetszik neki és meglehetősen passzol a helyzethez, ami inkább mondható meghittnek, mint szenvedélytől feltüzelt szituációnak. Bizonyos értelemben véve, Daerosnak ez talán még jobban is tetszik, de lehetséges, hogy csak azért, mert most túl fáradtak mindketten bármi máshoz. Viszont ez a fajta kedveskedés számára eddig nagyjából ismeretlen volt, s most ezt az új jelenséget elemezgeti magában.
Jobbja Isurii hátát simogatja, míg a csók tart, majd utána, valószínűleg a pillanat hatására a férfi nagyon halkan így szól:*
-Találtam ilyet.*hivatkozik az egyik korábbi dologra, mely valószínűleg Isuriinak le fog esni, hiszen cseppet sem buta lány, sőt! A vicc az, hogy talán az egyik legértelmesebb nő, akivel a férfi találkozott, és az összkép... nos, az kissé ijesztő. Hiszen egy gyönyörű teremtés, aki mellesleg kivételesen okos is, ugyanakkor egy véres kezű barbár törzsfőnök húga, viszont valamiféle megfoghatatlan ártatlanságot áraszt egész lénye...
Halálos elegy. Daeros csak abban reménykedik, hogy nem számára az.*
-Mindenképp szólok.*kuncogja el magát a férfi, mivel szemmel láthatóan Isurii nem igazán hiszi el, hogy bárki szabad akaratából feláldozná magát érte. Pedig van ilyen, éppenséggel... jó persze, Daeros biztos nem halna meg érte, de mondjuk az lehet, hogy egy komolyabb sérülést bevállalna. A helyzettől függ.
Szerencsére azonban, mielőtt még túl sok szó hagyná el a száját, Isurii ajkai tapasztják be azt. Ez a csók most valahogy más, mint az eddigiek, mintha... sokkal, de sokkal gyengédebb volna. Kissé meglepi Daerost, de tagadhatatlan tény, hogy tetszik neki és meglehetősen passzol a helyzethez, ami inkább mondható meghittnek, mint szenvedélytől feltüzelt szituációnak. Bizonyos értelemben véve, Daerosnak ez talán még jobban is tetszik, de lehetséges, hogy csak azért, mert most túl fáradtak mindketten bármi máshoz. Viszont ez a fajta kedveskedés számára eddig nagyjából ismeretlen volt, s most ezt az új jelenséget elemezgeti magában.
Jobbja Isurii hátát simogatja, míg a csók tart, majd utána, valószínűleg a pillanat hatására a férfi nagyon halkan így szól:*
-Találtam ilyet.*hivatkozik az egyik korábbi dologra, mely valószínűleg Isuriinak le fog esni, hiszen cseppet sem buta lány, sőt! A vicc az, hogy talán az egyik legértelmesebb nő, akivel a férfi találkozott, és az összkép... nos, az kissé ijesztő. Hiszen egy gyönyörű teremtés, aki mellesleg kivételesen okos is, ugyanakkor egy véres kezű barbár törzsfőnök húga, viszont valamiféle megfoghatatlan ártatlanságot áraszt egész lénye...
Halálos elegy. Daeros csak abban reménykedik, hogy nem számára az.*
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:12:37
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:12:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Sátornál, majd hajnal - Harath//
- A szeretet ereje tudod.
* Nevet fel Chiari "erősségére". *
- Sokan kedvelik őt. Az óriáslány, Niana úgy hívja, hogy Chiari kedves. Gondolom ezért. Vagy Xomorr, a férje hívhatta így a nőt Niana előtt és neki így ragadt meg a neve a fejében.
* Na ezt nem tudja pontosan, de a lényeg ugyan az. Az meg majd kiderül, hogy mennyire ügyes kezű a lány. Na igen, persze masszírozás terén. Viszont Harath különös benyomást kelt nála is. Reggel majd beszél vele. Mégis csak most tértek vissza, két szörnnyel is összefutottak, pihenje ki magát, holnap foglakozik majd vele. Is. *
- Pihenj Harath, reggel majd beszélünk.
* Elindul a szabad sátrak felé, vezetve a szép arcút a sötétben. A kezét nem kell fognia, annyira azért lehet látni a holdnak köszönhetően, hogy ne bukjon fel. Gödrökre és lyukakra meg majd ő figyel, de ilyesmi most nem kerül útjukba. Meg is érkeznek, mikor Nymira egy kenőcsöt nyom a kezébe. *
- Nem hinném. Korábban is volt már, hogy rosszul aludtam. Könnyen elalszom, de hamar felébredek és olykor nyugtalan az álmom.
- De azért köszönöm a kenőcsöt, bekenem a vállaimat és lefekszem aludni. Hátha most többet fogok tudni pihenni.
* Nagyon rá fér már egy kiadós alvás, és talán a krém is segít valamennyit. Az ébresztést pedig megígéri. *
- Esküszöm, hogy felverlek hajnalok-hajnalán a legszebb álmodból is.
* Ígéri meg vigyorogva és búcsúzik legott. Aztán huss a sátrába, irány takaró és szőrme alá! Azért persze nekivetkőzik és bekeni a vállait magának, amennyire csak eléri. Azután már lefekszik és el is alszik hamar. Hajnaltájt ébred, még sötét van. Nem kell fel, fekszik még és vár. A sátortetőt nézve múlik az idő, álomtalanul. Hiába csukja be szemeit, nem jön rá álom újra. Valamiért mindig korábban kell, mint azt kellene. Világosodik már, mikor felöltözve kimászik a vackáról és Nymira sátrához érve, nem épp halkan, ébresztéshez lát. Utána vár, míg Nymira is kibújik a helyéről és addig is körbenéz a táborban erről a helyről. A kapu felé Chiari siet el, mellette Kramlaf, kezében táskával. ~Valami történt a kapunál.~ Állapítja meg a tényt és arra gondol, hogy egy új jövevény lehet az, sérülten, amiért a gyógyítót kihívták. Nem sokkal később felbukkan újra a gyógyító és mellette Harath is. ~Megsérült?~ Néz el barátja felé és a szép arcút hátrahagyva Harath felé indul meg, nyugodt tempóban. *
- A szeretet ereje tudod.
* Nevet fel Chiari "erősségére". *
- Sokan kedvelik őt. Az óriáslány, Niana úgy hívja, hogy Chiari kedves. Gondolom ezért. Vagy Xomorr, a férje hívhatta így a nőt Niana előtt és neki így ragadt meg a neve a fejében.
* Na ezt nem tudja pontosan, de a lényeg ugyan az. Az meg majd kiderül, hogy mennyire ügyes kezű a lány. Na igen, persze masszírozás terén. Viszont Harath különös benyomást kelt nála is. Reggel majd beszél vele. Mégis csak most tértek vissza, két szörnnyel is összefutottak, pihenje ki magát, holnap foglakozik majd vele. Is. *
- Pihenj Harath, reggel majd beszélünk.
* Elindul a szabad sátrak felé, vezetve a szép arcút a sötétben. A kezét nem kell fognia, annyira azért lehet látni a holdnak köszönhetően, hogy ne bukjon fel. Gödrökre és lyukakra meg majd ő figyel, de ilyesmi most nem kerül útjukba. Meg is érkeznek, mikor Nymira egy kenőcsöt nyom a kezébe. *
- Nem hinném. Korábban is volt már, hogy rosszul aludtam. Könnyen elalszom, de hamar felébredek és olykor nyugtalan az álmom.
- De azért köszönöm a kenőcsöt, bekenem a vállaimat és lefekszem aludni. Hátha most többet fogok tudni pihenni.
* Nagyon rá fér már egy kiadós alvás, és talán a krém is segít valamennyit. Az ébresztést pedig megígéri. *
- Esküszöm, hogy felverlek hajnalok-hajnalán a legszebb álmodból is.
* Ígéri meg vigyorogva és búcsúzik legott. Aztán huss a sátrába, irány takaró és szőrme alá! Azért persze nekivetkőzik és bekeni a vállait magának, amennyire csak eléri. Azután már lefekszik és el is alszik hamar. Hajnaltájt ébred, még sötét van. Nem kell fel, fekszik még és vár. A sátortetőt nézve múlik az idő, álomtalanul. Hiába csukja be szemeit, nem jön rá álom újra. Valamiért mindig korábban kell, mint azt kellene. Világosodik már, mikor felöltözve kimászik a vackáról és Nymira sátrához érve, nem épp halkan, ébresztéshez lát. Utána vár, míg Nymira is kibújik a helyéről és addig is körbenéz a táborban erről a helyről. A kapu felé Chiari siet el, mellette Kramlaf, kezében táskával. ~Valami történt a kapunál.~ Állapítja meg a tényt és arra gondol, hogy egy új jövevény lehet az, sérülten, amiért a gyógyítót kihívták. Nem sokkal később felbukkan újra a gyógyító és mellette Harath is. ~Megsérült?~ Néz el barátja felé és a szép arcút hátrahagyva Harath felé indul meg, nyugodt tempóban. *
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:02:19
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:02:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Esti szabad foglalkozás - Isu sátrában//
*Figyelmesen, csöndben hallgatja a férfit. Szereti az ilyen véletlen elszólásait, mikor megfeledkezik magáról és csak mesél neki valamit, valamit a múltról, az eddigi életéről. De most nem kérdez többet, nem követi el ugyan azt a "hibát", amit a vacsoránál. Akkor sem, ha nem tekinthető igazán annak.*
-Majd szólj, ha találsz ilyet.
*Persze, tudja jól hogy vannak a törzsben páran akik a halálba is követnék Kagan parancsát, de csak azért, mert Kagan parancsa. És nem feltétlen azért, mert pont Isuriit védi. Talán akad ilyen is idebent, aki a lány iránti szeretetből, tiszteletből cselekedné meg. De Isurii nehezen tudná elképzelni, vagy kitalálni, hogy saját fivérén túl ki vetemedhetne erre.*
~Lehet, hogy ezúttal ő kísér majd?~
*Teszi fel magának a költői kérdést, de választ nem fog rá kapni egészen holnapig.*
-Aha.
*Válaszol meglepetten. Meglepődik, hogy Daeros meglepődött. De aztán együtt nevetnek. Nincs is annál jobb, mikor saját nyomorán nevet az ember.*
-Tudom-tudom.
*Mielőtt nagyon belelendülne a magyarázásba a másik (nevezzük Vadásznak, vagy Daerosnak attól függően melyik énje dominál) Isurii úgy dönt, hogy ha már úgy is felkönyökölt kihasználja helyzeti előnyét és egy csókkal betapasztja a férfi száját.
Nem olyan szenvedélyes nyelves ez, mint amilyet a tűznél produkált, inkább gyengéd. Talán érzéki. Már ha tud egyáltalán ilyet pont ő.*
*Figyelmesen, csöndben hallgatja a férfit. Szereti az ilyen véletlen elszólásait, mikor megfeledkezik magáról és csak mesél neki valamit, valamit a múltról, az eddigi életéről. De most nem kérdez többet, nem követi el ugyan azt a "hibát", amit a vacsoránál. Akkor sem, ha nem tekinthető igazán annak.*
-Majd szólj, ha találsz ilyet.
*Persze, tudja jól hogy vannak a törzsben páran akik a halálba is követnék Kagan parancsát, de csak azért, mert Kagan parancsa. És nem feltétlen azért, mert pont Isuriit védi. Talán akad ilyen is idebent, aki a lány iránti szeretetből, tiszteletből cselekedné meg. De Isurii nehezen tudná elképzelni, vagy kitalálni, hogy saját fivérén túl ki vetemedhetne erre.*
~Lehet, hogy ezúttal ő kísér majd?~
*Teszi fel magának a költői kérdést, de választ nem fog rá kapni egészen holnapig.*
-Aha.
*Válaszol meglepetten. Meglepődik, hogy Daeros meglepődött. De aztán együtt nevetnek. Nincs is annál jobb, mikor saját nyomorán nevet az ember.*
-Tudom-tudom.
*Mielőtt nagyon belelendülne a magyarázásba a másik (nevezzük Vadásznak, vagy Daerosnak attól függően melyik énje dominál) Isurii úgy dönt, hogy ha már úgy is felkönyökölt kihasználja helyzeti előnyét és egy csókkal betapasztja a férfi száját.
Nem olyan szenvedélyes nyelves ez, mint amilyet a tűznél produkált, inkább gyengéd. Talán érzéki. Már ha tud egyáltalán ilyet pont ő.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143