//Radkraal előtt//
*Küszködik néhány percig azzal, hogy ne rókázza le megint a csizmája orrát, mint jópár héttel előbb. Az a folt azóta is látszik, és valószínűleg már örökre ott is marad, már amíg nem lesz új csizmája. Csak ugye ez új korában egy nagyon szép darab volt, az ízléses hímzéssel, a bőr finom kikészítésével. Ráadásul nem csak szép, de kényelmes is. Csak kissé már elhasználódott, és igazán a hányás által megmart folt sem tud rajta már tovább rontani. De nagyon kényelmesen ki van már taposva.
Önuralma azonban úgy tűnik, hogy végleg veszi az akadályt, a végén már szinte nem is érzi a bűzt. Eddigre Kagan elküldi a Gödörnél strázsáló lovagot, majd a Radkraal előtt Valian fejére olvassa a bűneit is. Lea úgy helyezkedik, hogy jól láthassa mind Valiant, mind pedig Kagant is, de hogy az előbbitől kellő távolságban legyen, és inkább közelebb Kaganhoz, a vádlóhoz. Karjait összefonja a mellkasa előtt, és közömbös arckifejezéssel vizsgálja a tündért.
Eszébe ötlik, hogy hallott már olyan eljárásról, hogy van egy speciális, hegyes kis eszköz, meg hozzá egy apró kalapács, amivel jól oda kell sózni az ember - vagy tündér, vagy akárki - szeme fölé, és akkor élete hátralévő részében nem csinál mást, mint a nyálát csorgatva ül egy helyben. Már persze ha túléli. Igen egyszer egy karavánpihenőn látott egy leányt, aki maga alá húzott térdekkel ül, és hintázott előre hátra. Rajta állítólag végrehajtották ezt, a férfi mondta, aki úgy mutogatta, mint holmi bazári majmot. Talán Valiannal is valami hasonlót kéne csinálni, és ha belehal az sem feltétlenül baj.
Mivel pedig Valian még neki is áll itt szemtelenkedni, ezért úgy érzi, hogy igazán indokolt lenne élőhalottat csinálni belőle. De legalábbis egy akkora sallert adni neki, hogy legalább egy hétig csak egy irányba tudjon menni. A szeme sarkából Kaganra pillant és szinte várja, hogy elcsattanjon az a pofon. Vagy kirúgja a lábát, vagy legalább valami, amitől egy kicsit visszavenne a tündér az arcából. Mondjuk Leát ez azért nem zavarja igazán, mert Valian így csak maga alatt vágja a fát. Farigcsálja csak nyugodtan, azzal is jobban túlszalad Kagan tűréshatárán, és talán a törzsfő annál jobban hajlik Lea azon javaslatára, hogy végezzék ki, vagy csonkítsák meg úgy, hogy ne pattoghasson soha többet, és ne kótyavetyélhesse el a törzs javait. A kecskének mondjuk teljesen mintegy, hogy sánta-e, de Hildi értékéből - már ha volt neki egyáltalán - sokat levont az, hogy megpocsíkolta, összekaszabolta, és halálra ijesztette.*