// Reggel //
*Kaff pedig nem is hiába vár feladatra és ételre (nem feltétlenül ebben a sorrendben), úgy látszik, mindkettőből fog akadni. A törpe megkezdi a szónoklatot, újból elmondja a hosszú nevét, meg még azt is, hogy honnan származik, holott Kaff örül, hogy a Hrotit meg tudta jegyezni. A helyről ha halott is már, akkor már el is felejtette, mivel teljesen idegenül hangzik neki a név minden részlete. Ugyanakkor buzgó figyelmet szentel a törpe szavainak, mivel Kagan olyasmit is mondott, hogy adjon nekik enni, ki tudja, az ehhez tartozó dolgok mikor hangzanak el. Attól függetlenül, hogy mások számára ez száraznak hangzik-e, egy kovácsműhely felhúzása nagyon is tetszik Kaffnak, elvégre lássuk be, végzett már sokféle munkát, főleg olyanokat, amihez sok erő, és kevés ész kellett, de ez nagyjából kimerült a nehéz tárgyak cipelésében. Ilyen nagyszabású feladatba még sosem vonták be, és habár jól lehet, nem ő fogja végezni a komplikáltabb feladatokat, nyilván csak az erejét kell ismét fitogtassa (ahogy Kagan is említette, fák kidöntése), viszont részt fog venni egy kovácsműhely felépítésében. A jövőben majd ahányszor rá fog nézni a műhelyre, tudni fogja, hogy abban az ő munkája is benne van, ami büszkeséggel fogja eltölteni. Ennél mi lehet izgalmasabb? Alkot valamit, ami jó eséllyel sokáig meg fog maradni. De azért igyekszik nem szétrobbanni a lelkesedéstől, mert továbbra is éhes, ennél pedig kevesebb dolog képes jobban rombolni a munkamorált. Ez nála jelenleg abban merül ki, hogy nem akarja még azonnal belevetni magát a dologba, inkább előtte szeretne reggelizni, aztán nekilátni a dolgoknak. Majd a törpe megemlíti az első feladatot, ami pedig a reggeli. Kaff úgy érzi, hogy jelenleg a legjobb helyen van, ahol csak óriás lehet. Azonban többet mégsem mondd az említett dologról, hanem továbbadja a feladatot az óriásnőnek, aki szintén ott van, és akivel láthatóan együtt fognak dolgozni.*
- Remek, Kaff már éhes *mondja, mikor a nő elkezdi mondani neki, mi mindennel tömheti majd meg magát. Persze a törpe azt mondta, nem esznek repedésig, de mivel nem tudja, hogy milyen tájt van repedés, így gyorsan kell egyen. Ő egyszerűen különíti el a napszakokat, van reggel, délelőtt, délután, és este, repedésről még nem hallott.*
- Bry *bólint, ezt a nevet is meg tudja jegyezni reményei szerint. Közben pedig visszaérnek, ahol ő elhelyezkedhet, mivel fajtársa ki is szolgálja, ennél többet már igazán nem kívánhat az élettől.*
- Kaff köszön, Kaff ezt fog tenni *és ígéretéhez híven el is kezd enni és inni. Bry valóban nincs olyan soká távol, azonban ezalatt az étek közel egészét eltünteti, egyrészt, mivel akkora szájjal, ami neki van, ez nem nehéz, másrészt pedig rég evett már ilyen finomat. És persze harmadrészt mert nem tudja, mikor lesz repedés, nem árt sietni. Miután a nő helyet foglal mellette, rögtön tejjel kínálja, amit az óriás el is fogad, rég volt már ilyesmihez is szerencséje.*
- Kaff kér, Kaff köszön *vágja rá, majd pedig a nap állása alapján megpróbálja kitalálni, vajon mennyi idő lehet. Végül rákérdez:*
- Kaff van még mennyi idő repedésig?