//A tűznél ~ délutáni párbaj ~ Mindenki!//
*Elneveti magát Harath válaszára, csakhogy éppenséggel egy falat közepén járt, így hát fulladozós-köhögéses kacajjal szórakoztatja a népet, majd egy-két öklelés a torkára, és már is egészséges vigyorral fordul a férfi felé.*
- Az erőnléthez kell az étel.
*Bólogat, mivel egyetért magával (idegenek szempontjából igen különös szokás), és jól is végezte dolgát, majd zavartalanul folytatja az étkezést. Elmélázgatva, itt-ott hallgatózva eszeget magában - persze mindez már a repetájára vonatkozik - amikor is Harath ismét nevét említi, méghozzá nem is akármilyen környezetben.*
- Hö? *Pillant fel meglepetten, először a férfira, majd szavainak célpontjára tekintve. Kis hatásszünetnek tűnhet, míg értelmezi a szavakat, ám a harcra éhes vigyor lassan kiül ajkaira. Persze ha aggódóbb természet volna, talán elgondolkodna rajta, hogy eleve sérült, ráadásul a nő sem éppen kezdő, legalábbis az arcán húzódó sebhelyből megítélve.
Nem különösebben sértődik meg azon, hogy Harath nem kérdezte meg a véleményét a dologról, - pláne, hogy az igazán sejthető volt - de ennek ellenére azért úgy érzi, hogy hangoztatnia kell.*
- Benne vagyok. Nem is lenne szép nap a mai, ha csak egyszer vernének el.
*Nevet fel, majd ha Nabii is beleegyezését nyilvánítja ki, elszánt mosollyal fordul elé.*
- Persze ez nem azt jelenti, hogy könnyen adom magam.
*A gyakorló kardokra pillantva meglepett képet vág, de tulajdonképpen egészen jó ötlet. Igazából Kagannak is eszébe juthatott volna... Lehet, hogy az öreg tényleg direkt verte péppé. Nyilvánvalóan erősen érzi még az oldalát, de reggel óta jócskán enyhült fájdalma, ennyit már ki kell bírnia, legalább egy harc erejéig. Mindenesetre amint Harath kezébe adja a fegyvert, próbaképpen suhint vele párat a levegőben, hogy szokja az érzést. Nem éppen szimpatikus gondolat, hogy idecsődíti a fél világot, de ez van, ezt kell szeretni, legfeljebb egy jót nevetnek rajta, és másnapra el is felejtik. Ráadásul ki tudja, ha Kagan mellett nem is, Nabii mellett talán jobban - vagy legalább tovább - megállja majd a helyét. Várakozóan pillant Harathra, mert tőle akár már kezdhetnék is, talán túlzottan is nagy a lelkesedés benne, míg meg nem érzi az első csapás nyomát.*
A hozzászólás írója (Maou Kalaki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.13 20:37:54