Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 211 (4201. - 4220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4220. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:33:00
Üzenet elküldve: 2015-01-27 20:33:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú//
*Az idő előrehaladtával szerencsére akadnak segítők is, nem is olyan kevesen. Így, közös munkával már jóval gyorsabban megy a munka. Hrothgaar nem nagyon szól társaihoz, hiszen érzi, szíve egyre nehezebbé válik. Már több, mint egy évtized eltelt, mióta először találkozott az északi hordával. Azóta rengeteg dolog megesett: kiszakadtak a törzsből, mondhatni szakadárokká váltak. Megalakult az új törzs, kivándoroltak a pusztába és évekig rettegésben tartották a karavánokat. Ám ahogy múlt az idő, számuk tetemesről szépen hathatósan csökkenni kezdett... és itt vannak most, alig egy maréknyian az eredeti csapatból. Alig egy maréknyian. Ráadásul tegnap előző este egy újabb távozott a régi arcok közül. Hiába próbálja magával elhitetni Hrothgaar, hogy már meg sem mozgatja a tény, miszerint újabb kvótával gazdagodik a holtak tábora, a fájdalom hűvös marka kíméletlenül megmarkolja gyomrát.*
- Thargodr... az összes ilyen rohadt fafejű.
*Morog magában és feltekint a Nagycsarnok felé.*
- És Kagan hol van ilyenkor?
*Kérdezi szomorúan, de nem vár senkitől választ. Ám nem kell sokáig várnia a válaszra. Ahogy felhangzanak a búcsúztató szavak Hrothgaar fülét valami furaság üti meg. Nem, nem érti tökéletesen az ősi nyelvet, de eltöltött már annyi időt a Thargok között, hogy nagyjából megértse. Ahogy a kecskére gondol, kisvártatva leesik neki a dolog. Elképedésében szája elé emeli a kezét, mintha csak a kitörni készülő szavakat akarná visszatartani.*
~Ezért nincs itt hát?~
*Ettől a ponttól kezdve némán állja végig a szertartást, magában ő is elbúcsúztatja régi harcos társát. Elmond egy-egy fohászt a két halottért Wylnurana előtt. Végül maga Kagan is befut. Ettől azért kicsit megnyugszik.*
- Részvétem...
*Morogja halkan, ahogy hátat fordít a többieknek. Nem várja meg, míg leég a máglya. Dolga van neki is, ideje visszatérnie a Kovácsműhelybe.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 20:35:13
*Az idő előrehaladtával szerencsére akadnak segítők is, nem is olyan kevesen. Így, közös munkával már jóval gyorsabban megy a munka. Hrothgaar nem nagyon szól társaihoz, hiszen érzi, szíve egyre nehezebbé válik. Már több, mint egy évtized eltelt, mióta először találkozott az északi hordával. Azóta rengeteg dolog megesett: kiszakadtak a törzsből, mondhatni szakadárokká váltak. Megalakult az új törzs, kivándoroltak a pusztába és évekig rettegésben tartották a karavánokat. Ám ahogy múlt az idő, számuk tetemesről szépen hathatósan csökkenni kezdett... és itt vannak most, alig egy maréknyian az eredeti csapatból. Alig egy maréknyian. Ráadásul tegnap előző este egy újabb távozott a régi arcok közül. Hiába próbálja magával elhitetni Hrothgaar, hogy már meg sem mozgatja a tény, miszerint újabb kvótával gazdagodik a holtak tábora, a fájdalom hűvös marka kíméletlenül megmarkolja gyomrát.*
- Thargodr... az összes ilyen rohadt fafejű.
*Morog magában és feltekint a Nagycsarnok felé.*
- És Kagan hol van ilyenkor?
*Kérdezi szomorúan, de nem vár senkitől választ. Ám nem kell sokáig várnia a válaszra. Ahogy felhangzanak a búcsúztató szavak Hrothgaar fülét valami furaság üti meg. Nem, nem érti tökéletesen az ősi nyelvet, de eltöltött már annyi időt a Thargok között, hogy nagyjából megértse. Ahogy a kecskére gondol, kisvártatva leesik neki a dolog. Elképedésében szája elé emeli a kezét, mintha csak a kitörni készülő szavakat akarná visszatartani.*
~Ezért nincs itt hát?~
*Ettől a ponttól kezdve némán állja végig a szertartást, magában ő is elbúcsúztatja régi harcos társát. Elmond egy-egy fohászt a két halottért Wylnurana előtt. Végül maga Kagan is befut. Ettől azért kicsit megnyugszik.*
- Részvétem...
*Morogja halkan, ahogy hátat fordít a többieknek. Nem várja meg, míg leég a máglya. Dolga van neki is, ideje visszatérnie a Kovácsműhelybe.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 20:35:13
4219. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:56:01
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:56:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú//
* A válasz valóban igen, tehát nem halt meg azóta senki más, mióta Brennus. Legalábbis mind Morwon, mind pedig Yarrod szerint. A kettő az pedig több, mint a nulla, meg az egy, így logikus a következtetés, miszerint valóban Brennusnak lesz. Na meg a máglya méretéből sem nehéz erre a következtetésre jutni. Kivéve persze, ha egy valódi óriás is elhalt volna mostanság.
Segít hát a törpe óriást is a helyére terelni - ő fogja a lábát, amennyiben nincs Yarrod ellenére, hogy övé legyen a fej. Amúgy is a felső része könnyebb lehetett talán...
Miután felrakták a testet perceken (vagy inkább másodperceken) belül meg is indul Isu beszéde, mely máskor mintha a Szellemjáró feladata lenne, de egyelőre jó, ha él. A kecskét betudja egyszerű áldozatnak - a szárnyas tündérke "temetésénél" is volt egy kecske, így nem nagy furcsaság.
Végignézi az egészet, addig, míg lobognak a lángok a máglyán, s míg Morwon szemében visszatükröződnek azok a vöröses csíkok. Ez most nem a gyűlölet lángja, hanem sokkal inkább a beletörődés, elfogadás lángja, már, ha annak van lángja.
Rájött már Morwon arra a jó dologra, ha minden optimista szemlélettel fog fel,, akkor nem is olyan rosszak a dolgok. Persze nem akar ő viccet csinálni semmiből. Egyszerűen észrevette már, hogy mindennek van jó oldala is... Majdnem mindennek... Hosszú gondolkodás után végül arra jut, hogy ez sem rossz, legalább ad egy kis meleget a tűz.
A szertartás végeztével újra eltűnik, talán már a nap végégi, kivéve, ha még szólítják. *
* A válasz valóban igen, tehát nem halt meg azóta senki más, mióta Brennus. Legalábbis mind Morwon, mind pedig Yarrod szerint. A kettő az pedig több, mint a nulla, meg az egy, így logikus a következtetés, miszerint valóban Brennusnak lesz. Na meg a máglya méretéből sem nehéz erre a következtetésre jutni. Kivéve persze, ha egy valódi óriás is elhalt volna mostanság.
Segít hát a törpe óriást is a helyére terelni - ő fogja a lábát, amennyiben nincs Yarrod ellenére, hogy övé legyen a fej. Amúgy is a felső része könnyebb lehetett talán...
Miután felrakták a testet perceken (vagy inkább másodperceken) belül meg is indul Isu beszéde, mely máskor mintha a Szellemjáró feladata lenne, de egyelőre jó, ha él. A kecskét betudja egyszerű áldozatnak - a szárnyas tündérke "temetésénél" is volt egy kecske, így nem nagy furcsaság.
Végignézi az egészet, addig, míg lobognak a lángok a máglyán, s míg Morwon szemében visszatükröződnek azok a vöröses csíkok. Ez most nem a gyűlölet lángja, hanem sokkal inkább a beletörődés, elfogadás lángja, már, ha annak van lángja.
Rájött már Morwon arra a jó dologra, ha minden optimista szemlélettel fog fel,, akkor nem is olyan rosszak a dolgok. Persze nem akar ő viccet csinálni semmiből. Egyszerűen észrevette már, hogy mindennek van jó oldala is... Majdnem mindennek... Hosszú gondolkodás után végül arra jut, hogy ez sem rossz, legalább ad egy kis meleget a tűz.
A szertartás végeztével újra eltűnik, talán már a nap végégi, kivéve, ha még szólítják. *
4218. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:42:21
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:42:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú//
*Yarrodék segítenek neki Brennust felcipelni a máglyára, Isurii pedig elhelyezi rajta a kecskébe varrt magzatot is, aztán lekecmereg. A srácoknak elmotyog valami köszönöm-félét, meg úgy mindenkinek, aki segített neki a máglya megrakásában, aztán mivel nem érdemes senkire várni akár neki is kezdhetnek a szertartásnak. Nem lesz hosszú, nem lesz fennkölt, de meglesz.
Isu fáklyát szerez, majd mielőtt meggyújtaná őseik nyelvén búcsúztatja el halottaikat. Igen, többes számban beszél végig, szóval a vele együtt gyászoló közönség sejtheti -már aki egyáltalán érti szavait-, hogy itt valami huncutság van.
A formális körök után immár mindenki számára érthetően szólal fel.*
-Thargarod urának véréből valóak közös máglyája ez. Emlékezzünk rájuk jó szívvel, segítsük őket a Szellemek világába.
*Nem nagyon tudja mit kéne mondania, de próbál magabiztosnak tűnni. A máglyát meggyújtja, s pár percig még figyeli miként égnek el rokonai a táncoló lángokon.*
*Yarrodék segítenek neki Brennust felcipelni a máglyára, Isurii pedig elhelyezi rajta a kecskébe varrt magzatot is, aztán lekecmereg. A srácoknak elmotyog valami köszönöm-félét, meg úgy mindenkinek, aki segített neki a máglya megrakásában, aztán mivel nem érdemes senkire várni akár neki is kezdhetnek a szertartásnak. Nem lesz hosszú, nem lesz fennkölt, de meglesz.
Isu fáklyát szerez, majd mielőtt meggyújtaná őseik nyelvén búcsúztatja el halottaikat. Igen, többes számban beszél végig, szóval a vele együtt gyászoló közönség sejtheti -már aki egyáltalán érti szavait-, hogy itt valami huncutság van.
A formális körök után immár mindenki számára érthetően szólal fel.*
-Thargarod urának véréből valóak közös máglyája ez. Emlékezzünk rájuk jó szívvel, segítsük őket a Szellemek világába.
*Nem nagyon tudja mit kéne mondania, de próbál magabiztosnak tűnni. A máglyát meggyújtja, s pár percig még figyeli miként égnek el rokonai a táncoló lángokon.*
4217. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:22:05
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:22:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél - Aletai, Niana, Syoud, Janemita stb//
- Nem hiszem, hogy holnap lenne bármi is a növénygyűjtésből, nem jó hozzá az idő.
* Most még annyira nem is sürgős, majd tavasszal inkább. S jól is érzi magát, csak kicsit fáradt el. Így mikor Brennus számára készítik elő a máglyát, s még valakinek, akiről rajta kívül nem fognak sokan tudni, akkor lefekteti kislányát. *
- Igen, mi is megyünk. Csak leteszem Enát aludni, nem vinném most a máglya közelébe. Pár pillanat és ott találkozunk.
* Le is fekteti abba a bölcsőbe, amit Azil faragott nekik és a szolgálóra bízza nyugodt álmát. Utána siet vissza és Janemitával együtt elindulnak a máglya felé. Hrothgaar is ott van már, Yarrod és Morwon pedig Brennus testével jönnek lefelé. *
- Nem hiszem, hogy holnap lenne bármi is a növénygyűjtésből, nem jó hozzá az idő.
* Most még annyira nem is sürgős, majd tavasszal inkább. S jól is érzi magát, csak kicsit fáradt el. Így mikor Brennus számára készítik elő a máglyát, s még valakinek, akiről rajta kívül nem fognak sokan tudni, akkor lefekteti kislányát. *
- Igen, mi is megyünk. Csak leteszem Enát aludni, nem vinném most a máglya közelébe. Pár pillanat és ott találkozunk.
* Le is fekteti abba a bölcsőbe, amit Azil faragott nekik és a szolgálóra bízza nyugodt álmát. Utána siet vissza és Janemitával együtt elindulnak a máglya felé. Hrothgaar is ott van már, Yarrod és Morwon pedig Brennus testével jönnek lefelé. *
4216. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:09:43
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:09:43
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú - előkészületek//
* Morwon meg ő építik a máglyát, Shauri pedig besegít, adogatja a kezükbe azokat a rönköket, amiket elbír. *
- Igen.
* Dörmögi válaszul a kérdésre, hiszen a kis csomagról ő sem tud. Közben épül, magasodik, mígnem eléri a kellő méreteket. Mikor elkészülnek, szól az óriásnak. *
- Hozzuk ide Brennust.
* Nehogy már Isurii cipekedjen, nem is bírná. Így is elegendő neki, hogy saját rokonát kell előkészítenie az Utolsó Útra. Az óriással elmennek érte és elhozzák a máglyához, fel is emelik majd rá óvatosan. Időbe telik ez persze, lassan haladnak a testtel. Viszont reméli, hogy kicsivel többen itt lesznek majd a törzsből. *
* Morwon meg ő építik a máglyát, Shauri pedig besegít, adogatja a kezükbe azokat a rönköket, amiket elbír. *
- Igen.
* Dörmögi válaszul a kérdésre, hiszen a kis csomagról ő sem tud. Közben épül, magasodik, mígnem eléri a kellő méreteket. Mikor elkészülnek, szól az óriásnak. *
- Hozzuk ide Brennust.
* Nehogy már Isurii cipekedjen, nem is bírná. Így is elegendő neki, hogy saját rokonát kell előkészítenie az Utolsó Útra. Az óriással elmennek érte és elhozzák a máglyához, fel is emelik majd rá óvatosan. Időbe telik ez persze, lassan haladnak a testtel. Viszont reméli, hogy kicsivel többen itt lesznek majd a törzsből. *
4215. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 17:14:54
Üzenet elküldve: 2015-01-27 17:14:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú - előkészületek//
*Kellően lefoglalja a fák, ágak hordása, és megfelelő formába pakolása, így szinte nem is lát, nem is hall. Talán ezért is kerüli el a figyelmét, hogy Isurii, akit nem is igazán ismer fel a magára kent maszk alatt, egy kecskét is kért magához. Csak akkor eszmél, amikor egyik fordulója során megpillantja a lányt, ahogy épp elmetszi a kecske torkát, majd kibelezi. Némi undorral magában fordul el. Pedig hát ez sem ismeretlen előtte, az állatáldozat.
Aztán tovább lép. Barbár világ. A vér mindennapos, ahogy valamennyire az erőszak is, hiszen Brennus sem végelgyengülésben távozott, ahogy a nagyon öregek. Fiatal volt, s bár mennyire megérti is a történteket, ennek nem kellett volna így lennie. De hát ami megtörtént, az már a múlt, az idő vásznát visszafejteni nem lehet. A Három Géda, ahogy feléjük a Sors takácsait hívják, szorgos kezű asszonyok. Gyorsan szövik a halandók életének fonalát. S olykor, ha csomó kerül kezük alá, akkor valakinek élete megszakad, mint a fonál, melyet mintába szőnek.
Újabb fertály óra telik el szorgos munkával, s talán ekkorra már a máglya is eléri megfelelő méretét. Kissé elhúzódik mellőle, hátrébb lép. Talán lesz valaki alkalmas arra, hogy Brennus testét a máglyára helyezze. Persze, ha segítség kell, akkor segíteni fog, de egyelőre csak félreáll, hogy ne legyen útban a továbbiakban.*
*Kellően lefoglalja a fák, ágak hordása, és megfelelő formába pakolása, így szinte nem is lát, nem is hall. Talán ezért is kerüli el a figyelmét, hogy Isurii, akit nem is igazán ismer fel a magára kent maszk alatt, egy kecskét is kért magához. Csak akkor eszmél, amikor egyik fordulója során megpillantja a lányt, ahogy épp elmetszi a kecske torkát, majd kibelezi. Némi undorral magában fordul el. Pedig hát ez sem ismeretlen előtte, az állatáldozat.
Aztán tovább lép. Barbár világ. A vér mindennapos, ahogy valamennyire az erőszak is, hiszen Brennus sem végelgyengülésben távozott, ahogy a nagyon öregek. Fiatal volt, s bár mennyire megérti is a történteket, ennek nem kellett volna így lennie. De hát ami megtörtént, az már a múlt, az idő vásznát visszafejteni nem lehet. A Három Géda, ahogy feléjük a Sors takácsait hívják, szorgos kezű asszonyok. Gyorsan szövik a halandók életének fonalát. S olykor, ha csomó kerül kezük alá, akkor valakinek élete megszakad, mint a fonál, melyet mintába szőnek.
Újabb fertály óra telik el szorgos munkával, s talán ekkorra már a máglya is eléri megfelelő méretét. Kissé elhúzódik mellőle, hátrébb lép. Talán lesz valaki alkalmas arra, hogy Brennus testét a máglyára helyezze. Persze, ha segítség kell, akkor segíteni fog, de egyelőre csak félreáll, hogy ne legyen útban a továbbiakban.*
4214. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:17:49
Üzenet elküldve: 2015-01-27 15:17:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Küldöttek//
*Amint kilép a csarnokból, szeme megakad a máglyákon, ami bizony nem sok jót jelent. Így már némileg kezdi is érteni miért fogadta őket ilyen komor hangulat. *
- Nos *Fordul egy pillanatra a férfi felé.* van még teendőnk bőven, így vendégszereteted majd máskor megtapasztalom egyébként is, csak teher lennénk most itt. *Néz körbe.* Így hát, viszontlátásra két hét múlva. *Int egyet, a másik felé, majd lépteit a tűz mellett néma csendben ücsörgő Nadae felé.*
- Hát ez gyors menet volt. *Fújja ki magát, majd, mintha egyéb is történt volna, megigazítja magán a ruhát, és a haját, majd észbe kap, hogy talán nem a legjobb helyen viccelődik.* Na jó, csak vicceltem. Mehetünk. *Int fejével, hogy induljanak meg, s tekintetével igyekszik jelezni Nadae felé, hogy lehetőleg ne most kezdje el faggatni. Igaz, az nem is a kalózra vallana, sokkal inkább a vöröskére.
Próbál nem semleges arccal lépkedni, s nem túlságosan kifejezni azzal kapcsolatos érzelmeit, hogy végre visszatérhetnek a barlangba a többiekhez, s laposra verhetik Taugot. Nem azért, amit a levélben írt, hanem, mert egyáltalán őket nézte ki erre a feladatra, hiszen nem sokon múlott az életük.*
- Vagy szeretnél esetleg még maradni? *Incselkedően vonogatja szemöldökét, de hangját annyira lehalkítja, hogy legfeljebb Nadae hallja.*
*Amint kilép a csarnokból, szeme megakad a máglyákon, ami bizony nem sok jót jelent. Így már némileg kezdi is érteni miért fogadta őket ilyen komor hangulat. *
- Nos *Fordul egy pillanatra a férfi felé.* van még teendőnk bőven, így vendégszereteted majd máskor megtapasztalom egyébként is, csak teher lennénk most itt. *Néz körbe.* Így hát, viszontlátásra két hét múlva. *Int egyet, a másik felé, majd lépteit a tűz mellett néma csendben ücsörgő Nadae felé.*
- Hát ez gyors menet volt. *Fújja ki magát, majd, mintha egyéb is történt volna, megigazítja magán a ruhát, és a haját, majd észbe kap, hogy talán nem a legjobb helyen viccelődik.* Na jó, csak vicceltem. Mehetünk. *Int fejével, hogy induljanak meg, s tekintetével igyekszik jelezni Nadae felé, hogy lehetőleg ne most kezdje el faggatni. Igaz, az nem is a kalózra vallana, sokkal inkább a vöröskére.
Próbál nem semleges arccal lépkedni, s nem túlságosan kifejezni azzal kapcsolatos érzelmeit, hogy végre visszatérhetnek a barlangba a többiekhez, s laposra verhetik Taugot. Nem azért, amit a levélben írt, hanem, mert egyáltalán őket nézte ki erre a feladatra, hiszen nem sokon múlott az életük.*
- Vagy szeretnél esetleg még maradni? *Incselkedően vonogatja szemöldökét, de hangját annyira lehalkítja, hogy legfeljebb Nadae hallja.*
4213. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:43:02
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:43:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú - előkészületek//
*Harath dolgával nem foglalkozik sokat, úgy tűnik a harcos mindent megtalál, amire szüksége van. Tényleg megbeszélhette a Szellemjáróval a dolgot, mert Lea gondosan előkészítette számára az üvegcséket.
Brennust leplét sikerül összevarrnia, még ha nem is túl szépen és ügyesen. Nem kifejezetten ért az ilyesmihez, de legjobb tudása szerint cselekszik. A Medve arcának helyére két nagyobb szemet rajzol fekete szénnel.
A szemfülesek megfigyelhetik, hogy Isuriin Leandana fehér, vörös hímzéssel díszített tunikája van a farkasprém alatt. Brennus fehér zsákját is vörös cérnával varrta be. Kétségtelenül van összefüggés, ezt még a törzsön kívül állók is észlelhetik, s ennyivel is közelebb kerülhetnek Thargarod különös népének szokásaihoz.
Egész sokan segédkeznek a máglya megrakásában, Isu is megnyugszik kicsit. Már csak a magzat dolgát kell letudja.
Egyik pásztorukat sem látja, így önkényesen elköt egy kecskét a nyájból. Egy kisebbet, egy kis véznábbat, talán pont azt, amelyiket Valian nyila megsebezte korábban. Lea áldozótőrének segítségével kiontja életét, felmetszi hasát és a bebugyolált ki csomagot belehelyezi. Szintén tömköd még bele füveket és hasonlókat.
Küzdenie kell, hogy ne hányja telibe a cuccot. Nem bírja az ő gyomra ezt. A sav marja a torkát, szóval nincs túl beszédes kedvében, de láthatóan készen van. Ha valamelyik férfi felé figyelmez egy kis időre int is nekik. Fel kéne helyezni Brennus testét a máglyára. A kecskéről majd ő gondoskodik.*
*Harath dolgával nem foglalkozik sokat, úgy tűnik a harcos mindent megtalál, amire szüksége van. Tényleg megbeszélhette a Szellemjáróval a dolgot, mert Lea gondosan előkészítette számára az üvegcséket.
Brennust leplét sikerül összevarrnia, még ha nem is túl szépen és ügyesen. Nem kifejezetten ért az ilyesmihez, de legjobb tudása szerint cselekszik. A Medve arcának helyére két nagyobb szemet rajzol fekete szénnel.
A szemfülesek megfigyelhetik, hogy Isuriin Leandana fehér, vörös hímzéssel díszített tunikája van a farkasprém alatt. Brennus fehér zsákját is vörös cérnával varrta be. Kétségtelenül van összefüggés, ezt még a törzsön kívül állók is észlelhetik, s ennyivel is közelebb kerülhetnek Thargarod különös népének szokásaihoz.
Egész sokan segédkeznek a máglya megrakásában, Isu is megnyugszik kicsit. Már csak a magzat dolgát kell letudja.
Egyik pásztorukat sem látja, így önkényesen elköt egy kecskét a nyájból. Egy kisebbet, egy kis véznábbat, talán pont azt, amelyiket Valian nyila megsebezte korábban. Lea áldozótőrének segítségével kiontja életét, felmetszi hasát és a bebugyolált ki csomagot belehelyezi. Szintén tömköd még bele füveket és hasonlókat.
Küzdenie kell, hogy ne hányja telibe a cuccot. Nem bírja az ő gyomra ezt. A sav marja a torkát, szóval nincs túl beszédes kedvében, de láthatóan készen van. Ha valamelyik férfi felé figyelmez egy kis időre int is nekik. Fel kéne helyezni Brennus testét a máglyára. A kecskéről majd ő gondoskodik.*
4212. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:35:28
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:35:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh – küldöttek//
*Mikor kiérnek a Nagycsarnokból, Kagan végigtekint az erődön, míg pillantása meg nem akad Brennus és meg nem született fia halotti máglyáján. Tekintetében a fény egy pillanatra kihuny, majd újult erővel lángol fel, de ennek már kevés köze van a legtöbbször higgadt, racionális Kagan Thargodarhoz.*
- Térj vissza társadhoz, ott van a tűznél. Egyél, igyál, élvezd a Thargodarok vendégszeretetét. *és persze ne éljen vissza vele.*
- Még beszélünk, ha utatok vissza halasztást tűr, ha nem... a Szellemek kísérjenek. *alig figyel a lányra, miközben útjára bocsátja, gondolatai már távol járnak, de feltartani sem akarja az események sorát.*
*Ha Dyntina távozik, Kagan tekintete elkíséri, míg Nadaehoz és a tűzhöz nem ér. Csak aztán fordul vissza a máglya felé, és megacélozza magát lélekben - úgy indul meg elholt vérei irányába. De ott vannak a többiek, az élők, kikért erősnek kell maradnia, nem tehet mást. Hiszen nincsen más út; az önsajnálat és a valóság tagadása a gyengék, a halálra valók eszköze.*
~ A világgal szembe kell nézni. ~ *máshogy nem lehet.*
*Mikor kiérnek a Nagycsarnokból, Kagan végigtekint az erődön, míg pillantása meg nem akad Brennus és meg nem született fia halotti máglyáján. Tekintetében a fény egy pillanatra kihuny, majd újult erővel lángol fel, de ennek már kevés köze van a legtöbbször higgadt, racionális Kagan Thargodarhoz.*
- Térj vissza társadhoz, ott van a tűznél. Egyél, igyál, élvezd a Thargodarok vendégszeretetét. *és persze ne éljen vissza vele.*
- Még beszélünk, ha utatok vissza halasztást tűr, ha nem... a Szellemek kísérjenek. *alig figyel a lányra, miközben útjára bocsátja, gondolatai már távol járnak, de feltartani sem akarja az események sorát.*
*Ha Dyntina távozik, Kagan tekintete elkíséri, míg Nadaehoz és a tűzhöz nem ér. Csak aztán fordul vissza a máglya felé, és megacélozza magát lélekben - úgy indul meg elholt vérei irányába. De ott vannak a többiek, az élők, kikért erősnek kell maradnia, nem tehet mást. Hiszen nincsen más út; az önsajnálat és a valóság tagadása a gyengék, a halálra valók eszköze.*
~ A világgal szembe kell nézni. ~ *máshogy nem lehet.*
4211. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:22:29
Üzenet elküldve: 2015-01-26 21:22:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Szellemek áldása//
*S a dézsávű folytatódik, amint a sámán sátorhoz közelít. Már a bejárat előtt hátratolja csuklyáját, nem illő úgy belépjen, hogy rejti magát, arcát. A Szellemek elől úgysem bújhat, meg hát nincs is mit takargasson. Egyszóval megérinti egy emlék. Ködön át sejlik fel, majd a tejszín függöny kavarogni kezd, s áttetszik rajta egy jelenet.
Belép hát.
S a homály tisztul, de még mindig olyan megfoghatatlan az egész.
Leandana ügyködik odabent, apró üvegcsék tartalmát önti egymásba, óvatos, kimért mozdulatokkal. Majd elégedett arcáról leolvasható az eredmény.
Ámulattal vegyes tisztelettel nézi, amint hasonlóan az előző mozdulatsorhoz, megismétli azt az asszonyszemély, csak más tartalommal. S újabb fiola kerül a kecskelábú, faragott asztalra. Ím, hát egy Sötétzöld és egy Vérvörös bájitalt rejtő tégely van az asztal lapján.*
-Köszönöm Szellemjáró!
*A valóság azonban visszafurakodik elméjébe, kitisztítja ábrándos tekintetét, s látni engedi a jelent. A faragott kecskelábú asztalt, s rajta a két fiolát is. Igen, már emlékszik, felidézi a történteket, mégis szeretné azt hinni, hogy felsőbb hatalom eszköze. Hogy befolyással bírhat a világra, vagy részese lehet egy nagy egésznek. Ha más nem, a törzs hasznára. Azon munkálkodik nap, mint nap. Persze nem hibátlanul, mert csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.*
-Őseim Szelleme! Fogadjátok Brennus lelkét magatok közé, megtérni véreihez.
*Emeli fel tekintetét, miközben jobbjában tartja az üvegcséket. Persze nem csak az elhunyt, de saját és az élő többiek üdvéért is elejt pár szót.*
-Fogadom, méltóvá leszek, hogy odafönt találkozhassunk!
*Eltökélten teszi el a bájitalokat, majd egy főhajtással búcsúzik a helytől, és a Szellemektől is. Eztán kifordul a sátorból, és eztán már csak sátrában látható. Aztán hajnalban, mikor még mindenki aluszik, elhagyja az erődöt. Látja még az előkészített máglyát, látta tegnap a Hóhajút. A rituálét ismeri, de ő már elköszönt. Túl friss még az emléke egy korábbi máglyának, így komor hangulatban, szokásos szótlanságába és bundás köpenyébe burkolózva távozik.*
*S a dézsávű folytatódik, amint a sámán sátorhoz közelít. Már a bejárat előtt hátratolja csuklyáját, nem illő úgy belépjen, hogy rejti magát, arcát. A Szellemek elől úgysem bújhat, meg hát nincs is mit takargasson. Egyszóval megérinti egy emlék. Ködön át sejlik fel, majd a tejszín függöny kavarogni kezd, s áttetszik rajta egy jelenet.
Belép hát.
S a homály tisztul, de még mindig olyan megfoghatatlan az egész.
Leandana ügyködik odabent, apró üvegcsék tartalmát önti egymásba, óvatos, kimért mozdulatokkal. Majd elégedett arcáról leolvasható az eredmény.
Ámulattal vegyes tisztelettel nézi, amint hasonlóan az előző mozdulatsorhoz, megismétli azt az asszonyszemély, csak más tartalommal. S újabb fiola kerül a kecskelábú, faragott asztalra. Ím, hát egy Sötétzöld és egy Vérvörös bájitalt rejtő tégely van az asztal lapján.*
-Köszönöm Szellemjáró!
*A valóság azonban visszafurakodik elméjébe, kitisztítja ábrándos tekintetét, s látni engedi a jelent. A faragott kecskelábú asztalt, s rajta a két fiolát is. Igen, már emlékszik, felidézi a történteket, mégis szeretné azt hinni, hogy felsőbb hatalom eszköze. Hogy befolyással bírhat a világra, vagy részese lehet egy nagy egésznek. Ha más nem, a törzs hasznára. Azon munkálkodik nap, mint nap. Persze nem hibátlanul, mert csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.*
-Őseim Szelleme! Fogadjátok Brennus lelkét magatok közé, megtérni véreihez.
*Emeli fel tekintetét, miközben jobbjában tartja az üvegcséket. Persze nem csak az elhunyt, de saját és az élő többiek üdvéért is elejt pár szót.*
-Fogadom, méltóvá leszek, hogy odafönt találkozhassunk!
*Eltökélten teszi el a bájitalokat, majd egy főhajtással búcsúzik a helytől, és a Szellemektől is. Eztán kifordul a sátorból, és eztán már csak sátrában látható. Aztán hajnalban, mikor még mindenki aluszik, elhagyja az erődöt. Látja még az előkészített máglyát, látta tegnap a Hóhajút. A rituálét ismeri, de ő már elköszönt. Túl friss még az emléke egy korábbi máglyának, így komor hangulatban, szokásos szótlanságába és bundás köpenyébe burkolózva távozik.*
4210. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:41:50
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:41:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Továbbra sem sérelmezi Harath egyetlen szavát sem, hiszen látszólag inkább arra megy ki a játék, hogy Gabrient próbálja felhúzni.*
-Rajtam ne múljon, csinálok én kakastaréjt. De ilyen haszontalan dolgokra kár pazarolni bőrt és tollakat. *Mondja mosolyogva, majd Kramlafhoz fordulva folytatja.* -A szegecselt kesztyű elkészítésében viszont szívesen segítek, ha szeretnétek.
*Ha a fémeket Hrothgaar megmunkálja, a többi gyerekjáték lehet a köpenyhez képest.
A bestiákkal kapcsolatban Hrothgaar felvilágosítja, aminek hatására elkerekednek kék szemei. Ha még éltében tényleg akkora nagy dög volt kései ebédjük, mint azt hallotta, úgy igen veszélyes művelet még párat tartani belőlük. Persze, ha kapnak mellé druidát, mindjárt szebben fest a fejlődő medvebaglyokról alkotott jövőképe.*
-Az szép. Remélem rájuk nézhetek majd. Sosem láttam még medvebaglyot. *Vigyorogja, majd kicsit komolyabban folytatja.* -Waldrant kell megkérdezni, de elég sok tollat felhasználtam. Még egy köpenyt nem tudnék a maradékból összerakni, azt hiszem.
*Harath közli vele, hogy majd visszatérnek terveire, miután hazatértek a küldetésről. Bólint, hogy legyen úgy, és igazán érdekli, hogy mit szeretne majd varratni magának a félvér.
Gabrien gesztusait viszonozza, és hazudna, ha azt mondaná, hogy nem félti a férfit a hajnalban induló kalandja nyújtotta veszélyektől, de nem mondja ki, ahogy a kolosszus sem közli vele gondolatainak javát. Igazából gyorsan el is hessegeti ezt az ostobának ható gondolatot, hisz elég alaptalan már csak a férfi méreteit tekintve, sőt talán sértőnek is találná.
Janemitáért sem kell aggódni, megvolt eddig is egyedül és ezután sem fogja magát elveszettnek érezni. Megvívja a harcait és megdolgozik azért, amit szeretne. A barbárok között amúgy határozottan jól érzi magát, hisz pont azért jött ide, mert ilyen népekkel akar közösködni. Szereti őket, bár nem tudná megmagyarázni, hogy miért.*
-Jól van, vigyázok.
*Rámosolyog, elmerülve az olvadt arany szempárban. Bár nem ismeri a ló nevét, azért azt már előző nap megfigyelte, hogy milyen hátasa van a férfinek, így pedig könnyedén megtalálja majd a sátrat, főleg így, hogy az irányt is tudja. Ha végzett, meg is látogatja majd az alvó emberóriást, addig viszont dolga van még.
Figyelmét a közeledő vörös hajú törpelány tereli el, akit Hrothgaar cuppanóssal üdvözöl. Yadiria számára is szed egy tál ételt, majd át is adja egy mosoly kíséretében.*
-Neked is szebbet jobbat!
*Chiari és a két vadász beszélgetését csak fél füllel hallja, hogy orkokról van szó, de sikerül azt is elcsípni, hogy holnap talán gyógynövényt gyűjteni mennek, így valószínűleg ő is velük tart. Legalább jobban megnézheti a domb alját, hogy hol lesznek majd az ültetvények, amennyiben az elf nő nem egy függőkertszerűséget szeretne a gyógyítói sátor mellé.
Harath visszatér felszólítva a jelenlévőket, hogy építsenek halotti máglyát, és mivel a társaság jó része meg is indul arrafelé vagy éppen a sátrába és egyéb helyekre, igen megcsappan a létszám a tűznél. Chiarira pillantva röviden meg is kérdezi, hogy az elfnek mi a terve.*
-Mi is megyünk?
*Továbbra sem sérelmezi Harath egyetlen szavát sem, hiszen látszólag inkább arra megy ki a játék, hogy Gabrient próbálja felhúzni.*
-Rajtam ne múljon, csinálok én kakastaréjt. De ilyen haszontalan dolgokra kár pazarolni bőrt és tollakat. *Mondja mosolyogva, majd Kramlafhoz fordulva folytatja.* -A szegecselt kesztyű elkészítésében viszont szívesen segítek, ha szeretnétek.
*Ha a fémeket Hrothgaar megmunkálja, a többi gyerekjáték lehet a köpenyhez képest.
A bestiákkal kapcsolatban Hrothgaar felvilágosítja, aminek hatására elkerekednek kék szemei. Ha még éltében tényleg akkora nagy dög volt kései ebédjük, mint azt hallotta, úgy igen veszélyes művelet még párat tartani belőlük. Persze, ha kapnak mellé druidát, mindjárt szebben fest a fejlődő medvebaglyokról alkotott jövőképe.*
-Az szép. Remélem rájuk nézhetek majd. Sosem láttam még medvebaglyot. *Vigyorogja, majd kicsit komolyabban folytatja.* -Waldrant kell megkérdezni, de elég sok tollat felhasználtam. Még egy köpenyt nem tudnék a maradékból összerakni, azt hiszem.
*Harath közli vele, hogy majd visszatérnek terveire, miután hazatértek a küldetésről. Bólint, hogy legyen úgy, és igazán érdekli, hogy mit szeretne majd varratni magának a félvér.
Gabrien gesztusait viszonozza, és hazudna, ha azt mondaná, hogy nem félti a férfit a hajnalban induló kalandja nyújtotta veszélyektől, de nem mondja ki, ahogy a kolosszus sem közli vele gondolatainak javát. Igazából gyorsan el is hessegeti ezt az ostobának ható gondolatot, hisz elég alaptalan már csak a férfi méreteit tekintve, sőt talán sértőnek is találná.
Janemitáért sem kell aggódni, megvolt eddig is egyedül és ezután sem fogja magát elveszettnek érezni. Megvívja a harcait és megdolgozik azért, amit szeretne. A barbárok között amúgy határozottan jól érzi magát, hisz pont azért jött ide, mert ilyen népekkel akar közösködni. Szereti őket, bár nem tudná megmagyarázni, hogy miért.*
-Jól van, vigyázok.
*Rámosolyog, elmerülve az olvadt arany szempárban. Bár nem ismeri a ló nevét, azért azt már előző nap megfigyelte, hogy milyen hátasa van a férfinek, így pedig könnyedén megtalálja majd a sátrat, főleg így, hogy az irányt is tudja. Ha végzett, meg is látogatja majd az alvó emberóriást, addig viszont dolga van még.
Figyelmét a közeledő vörös hajú törpelány tereli el, akit Hrothgaar cuppanóssal üdvözöl. Yadiria számára is szed egy tál ételt, majd át is adja egy mosoly kíséretében.*
-Neked is szebbet jobbat!
*Chiari és a két vadász beszélgetését csak fél füllel hallja, hogy orkokról van szó, de sikerül azt is elcsípni, hogy holnap talán gyógynövényt gyűjteni mennek, így valószínűleg ő is velük tart. Legalább jobban megnézheti a domb alját, hogy hol lesznek majd az ültetvények, amennyiben az elf nő nem egy függőkertszerűséget szeretne a gyógyítói sátor mellé.
Harath visszatér felszólítva a jelenlévőket, hogy építsenek halotti máglyát, és mivel a társaság jó része meg is indul arrafelé vagy éppen a sátrába és egyéb helyekre, igen megcsappan a létszám a tűznél. Chiarira pillantva röviden meg is kérdezi, hogy az elfnek mi a terve.*
-Mi is megyünk?
4209. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:20:52
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:20:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél, majd végső búcsú - előkészületek, máglya építés//
* Újabb tányér kerül elődje mellé, pontosabban csak a tartalma kerül Morwon gyomrába, mivel a tányér ugyanaz, mint az előző. Látja szeme sarkából az építkező Yarrodot, és mivel úgy látja, hogy egyedül van feláll, hogy besegítsen - akármit is csinál az. Már, ha ez nincs a másik ellenére. Ekkortájt érkezik Shauri. Megvonja vállát, s folytatja útját a kiszemelt pont felé.
Nehogy már a nőstény dolgozzon Morwon helyett, aki ráadásul egész nap semmit nem is csinált. Akkor is, ha nem egy törékeny városi lányka, hanem egy erősebbnek mondható elf.
Megáll hát a készülő máglyánál és nem túl hangosan megszólal. *
- Brennusnak lesz? * Elég nyilvánvaló a dolog, de ki tudja? Lehet, hogy csak egy új tűzhelyet készítenek. Bármelyik is Morwon beáll a munkába. Minél többen vannak, annál gyorsabban kész lesz.
Visszaemlékszik arra az időre, mikor Valian és Cessa máglyáját építették. Vissza is sírja a szíve mélyén. Jobb lenne talán még egy olyan részeg tündért eltemetni, még ha Morwonnak nem is volt különösebb baja vele, de mégiscsak törzse ellen fordult - így vagy úgy. Cessát meg végképp nem ismerte, neki csak a nevét tudta. És íme a harmadik temetendő is itt van. Ráadásul egy Thargodar. Ráadásul Morwonnak még kicsit szimpatikus is volt a fickó harcmodora. Persze azért nem szívesen venne fel ennyi vasat magára.
A mélázás közben természetesen továbbra is építi a máglyát. *
* Újabb tányér kerül elődje mellé, pontosabban csak a tartalma kerül Morwon gyomrába, mivel a tányér ugyanaz, mint az előző. Látja szeme sarkából az építkező Yarrodot, és mivel úgy látja, hogy egyedül van feláll, hogy besegítsen - akármit is csinál az. Már, ha ez nincs a másik ellenére. Ekkortájt érkezik Shauri. Megvonja vállát, s folytatja útját a kiszemelt pont felé.
Nehogy már a nőstény dolgozzon Morwon helyett, aki ráadásul egész nap semmit nem is csinált. Akkor is, ha nem egy törékeny városi lányka, hanem egy erősebbnek mondható elf.
Megáll hát a készülő máglyánál és nem túl hangosan megszólal. *
- Brennusnak lesz? * Elég nyilvánvaló a dolog, de ki tudja? Lehet, hogy csak egy új tűzhelyet készítenek. Bármelyik is Morwon beáll a munkába. Minél többen vannak, annál gyorsabban kész lesz.
Visszaemlékszik arra az időre, mikor Valian és Cessa máglyáját építették. Vissza is sírja a szíve mélyén. Jobb lenne talán még egy olyan részeg tündért eltemetni, még ha Morwonnak nem is volt különösebb baja vele, de mégiscsak törzse ellen fordult - így vagy úgy. Cessát meg végképp nem ismerte, neki csak a nevét tudta. És íme a harmadik temetendő is itt van. Ráadásul egy Thargodar. Ráadásul Morwonnak még kicsit szimpatikus is volt a fickó harcmodora. Persze azért nem szívesen venne fel ennyi vasat magára.
A mélázás közben természetesen továbbra is építi a máglyát. *
4208. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:06:27
Üzenet elküldve: 2015-01-26 20:06:27
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél majd - Végső búcsú - előkészületek, máglya építés//
* Hát az ő sátruk mozgalmas hely. Harath indulna vissza is oda, de meggondolja magát és másik irányba megy, búcsút venni Brennustól és egyebek. Komoran tér vissza és mogorva kutyára veszi a figurát. Oké, újoncok is vannak a tűznél, de Hrothinak sem tetszik ez a mód, ahogy neki se. Bár ő nem is ismeri annyira Brennust, szóval elengedi hegyes füle mellett az egészet. Vagyis a hangvételt, a feladatot nem. Sokan indulnak meg a test felé, úgyhogy inkább a máglya körül néz szét. Ott van már Yarrod is, úgyhogy csendesen beáll mellé segíteni. Ha csak annyiban is, hogy néhány, számára nem túl nehéz rönköt odaad neki. Nem sok, de legalább nem a kisebb tömeggel nyomorog Isurii körül. *
* Hát az ő sátruk mozgalmas hely. Harath indulna vissza is oda, de meggondolja magát és másik irányba megy, búcsút venni Brennustól és egyebek. Komoran tér vissza és mogorva kutyára veszi a figurát. Oké, újoncok is vannak a tűznél, de Hrothinak sem tetszik ez a mód, ahogy neki se. Bár ő nem is ismeri annyira Brennust, szóval elengedi hegyes füle mellett az egészet. Vagyis a hangvételt, a feladatot nem. Sokan indulnak meg a test felé, úgyhogy inkább a máglya körül néz szét. Ott van már Yarrod is, úgyhogy csendesen beáll mellé segíteni. Ha csak annyiban is, hogy néhány, számára nem túl nehéz rönköt odaad neki. Nem sok, de legalább nem a kisebb tömeggel nyomorog Isurii körül. *
4207. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 19:53:33
Üzenet elküldve: 2015-01-26 19:53:33
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Végső búcsú - előkészületek, máglya építés//
* Elég visszavonultan tengeti a napjait és csak nagy ritkán dugja ki a fejét a helyéről. Már amikor nem a Hrallh környékén áll őrt, vagy máshol. Nagy termete ellenére tud magának olyan helyet választani - egy-egy kőtömbnél, hogy alig vegyék észre a mozdulatlan óriást. Most is csak azért mutatkozik meg jobban, hogy besegítsen a Medve búcsúztatásánál. Nekilát felépíteni a máglyát és nem fog morogni azért, ha valaki odaáll mellé segíteni. Legalább ez a része hamar meg lesz majd. Bár jobban örülne annak, hogy ha az ilyen esetek nagyon, nagyon, nagyon ritkák lennének. De hát, sok a harcos a törzsben, és így tovább. *
* Elég visszavonultan tengeti a napjait és csak nagy ritkán dugja ki a fejét a helyéről. Már amikor nem a Hrallh környékén áll őrt, vagy máshol. Nagy termete ellenére tud magának olyan helyet választani - egy-egy kőtömbnél, hogy alig vegyék észre a mozdulatlan óriást. Most is csak azért mutatkozik meg jobban, hogy besegítsen a Medve búcsúztatásánál. Nekilát felépíteni a máglyát és nem fog morogni azért, ha valaki odaáll mellé segíteni. Legalább ez a része hamar meg lesz majd. Bár jobban örülne annak, hogy ha az ilyen esetek nagyon, nagyon, nagyon ritkák lennének. De hát, sok a harcos a törzsben, és így tovább. *
4206. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 18:03:50
Üzenet elküldve: 2015-01-26 18:03:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Etheát utoljára úgy láthatták, mint aki félig alvajárva, de mindenképpen gondolatokba merülten ballag a sátrak irányába. S így is volt. Erősen gondolkodott azon, hogy meglátogatja Waldrant. Aztán még sem tette. Kicsit ugyan megtorpant féluton, hezitálva, de aztán végül tovább ment, s sátrában aludni tért.
Újfent nem tudja mennyit is alhatott. Talán csak pár órácska volt az egész. A nap még fent van, talán már erősen délutánba hajlik az idő. Így aztán felkel, kissé megmossa arcát. Ezúttal koránt sem olyan zilált, mint korábban volt. Felöltözködik, egyelőre bőrvért nélkül. Úgy gondolja, talán ezen az éjjelen nem lesz őrségbe. Ha mégis úgy adódik, bármikor visszatérhet, hogy felvegye.
A sátoron kívül aztán léptei a tűz közelébe sodorják, és még éppen elcsípi, ahogy Harath segítséget kér Brennus máglyájának felállításához. Nem ismerte mélyebben a harcost, de oka nem volt rá, hogy haragot tápláljon iránta a lelkében. Mondhatni közömbös volt számára a férfit, de ettől még ide tartozott, és ráadásul a Thargok nemzetségét gyarapította. Végül is, dolga nem lévén, úgy dönt, miért ne segíthetne. Csupán egy korsó tiszta vizet iszik, aztán megindul arra felé, amerre sejtése szerint a máglya állni fog.*
//Végső búcsú - előkészületek//
*Sokat nem is téved, a kijelölt helyszínen már Hrthgaar serénykedik.*
-Segítek.
*Közli egyszerűen, s teszi a dolgát minden különösebb irányítás nélkül. Az ő törzsükben is így szokás elbúcsúztatni a halottat, nem idegen számára a dolog. Így hordja a fát, és ha kell építi a máglyát. Ahhoz is érteni kell, hogy időnek előtte ne roskadjon be, meg a testet is elbírja majd.
Természetesen ez nem egy örömteli feladat, s akarva-akaratlanul is ráül a lélekre. Nyomaszt, s ez talán az arcvonásokon is meglátszik. Néma szorgos kezekké válnak, s semmi más.
A farakás pedig épül, növekedik.*
*Etheát utoljára úgy láthatták, mint aki félig alvajárva, de mindenképpen gondolatokba merülten ballag a sátrak irányába. S így is volt. Erősen gondolkodott azon, hogy meglátogatja Waldrant. Aztán még sem tette. Kicsit ugyan megtorpant féluton, hezitálva, de aztán végül tovább ment, s sátrában aludni tért.
Újfent nem tudja mennyit is alhatott. Talán csak pár órácska volt az egész. A nap még fent van, talán már erősen délutánba hajlik az idő. Így aztán felkel, kissé megmossa arcát. Ezúttal koránt sem olyan zilált, mint korábban volt. Felöltözködik, egyelőre bőrvért nélkül. Úgy gondolja, talán ezen az éjjelen nem lesz őrségbe. Ha mégis úgy adódik, bármikor visszatérhet, hogy felvegye.
A sátoron kívül aztán léptei a tűz közelébe sodorják, és még éppen elcsípi, ahogy Harath segítséget kér Brennus máglyájának felállításához. Nem ismerte mélyebben a harcost, de oka nem volt rá, hogy haragot tápláljon iránta a lelkében. Mondhatni közömbös volt számára a férfit, de ettől még ide tartozott, és ráadásul a Thargok nemzetségét gyarapította. Végül is, dolga nem lévén, úgy dönt, miért ne segíthetne. Csupán egy korsó tiszta vizet iszik, aztán megindul arra felé, amerre sejtése szerint a máglya állni fog.*
//Végső búcsú - előkészületek//
*Sokat nem is téved, a kijelölt helyszínen már Hrthgaar serénykedik.*
-Segítek.
*Közli egyszerűen, s teszi a dolgát minden különösebb irányítás nélkül. Az ő törzsükben is így szokás elbúcsúztatni a halottat, nem idegen számára a dolog. Így hordja a fát, és ha kell építi a máglyát. Ahhoz is érteni kell, hogy időnek előtte ne roskadjon be, meg a testet is elbírja majd.
Természetesen ez nem egy örömteli feladat, s akarva-akaratlanul is ráül a lélekre. Nyomaszt, s ez talán az arcvonásokon is meglátszik. Néma szorgos kezekké válnak, s semmi más.
A farakás pedig épül, növekedik.*
4205. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 17:49:25
Üzenet elküldve: 2015-01-26 17:49:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Janemita kérdésére először nem is tudja, hogy válaszoljon-e? Nem azért, mert nem akarja még válaszra sem méltatni a lányt, hanem sokkal inkább azért, mert elszólta magát. Nem igazán tudja, titoknak számít-e a kis dögök jelenléte vagy sem, végül pedig úgy dönt, ott legyen a titok. Ha a lány velük marad, előbb utóbb úgyis megtudja.*
- Annak a lénynek a kicsinyei, amiből a mai ételünk készült. A medvebagyol, amit megöltünk ~amit agyonvertem~ mint kiderült nőstény volt három tojása... de ha már feljött a dolog, remélem maradt még a bundájából, mert arra igényt tartanék!
*Harath azonban gyorsabban válaszol, így a törpe megtudja, hogy kicsik még épségben vannak. Ám mit ér az egész, ha felnőnek és nem lehet majd velük bánni? Egy druida megoldhatná a dolgot, morfondírozik a törpe. Ekkor jelenik meg a színen Yadiria.*
- Na kit sodor közénk a szél? Épp az imént kérdezték merre vagy! Hehe!
*Cuppanós jár a lánynak, mielőtt folytatná.*
- Hát igen. Én már beabrakoltam. Ami azt illeti épp készülünk vissza a műhelybe Quikh-hel. Te, figyelj csak: kéne majd a két kis ügyes kezed.
*Bajsza alatt kaján vigyorra húzódik Hrothgaar szája.*
- Neeem, most nem arra gondolok, na jó, de tényleg arra, de igazából Bry is kellene. Mármint na! Te és Bry, megint téglákat kellene, hogy gyártsatok, hehe. A kibányászott érceknek kell olvasztókemence, és ebben segíthetnétek. Mit szólsz?
*Harath töri meg a beszélgetés menetét, de most valahogy nem volt erre felkészülve Hrothgaar.*
- Hé! Azért álljunk meg egy ásónyomra. Nem emlékszem, hogy te rángattál volna elő a valagadból harminc esztendeje!
*Csattan fel a másik férfi hangvételére. Nem lesz ebből balhé, csupán nem tetszett a törpének a fél-elf hanghordozása. Mindenesetre Hrothgaar nem marad helyén. Isu-nak segítség kell.*
- Quikh. Te menj vissza a műhelybe. Itt a kulcs. Folytasd ahol abbahagytad. *majd Yadiriához fordul* Te egyél csak nyugodtan. Később találkozunk.
*Azzal csendbe burkolózva megindul, hogy segíthessen Isu-nak.
//Végső búcsú - előkészületek//
A Kovácsműhely építéséről megmaradt faanyag egy része éppen megfelelő lesz a máglyához. Hrothgaar többet is méretre hasgat, majd ha végzett velük, egy jó adagot a vállára emel és a kijelölt helyre viszi őket. A rönkök panaszosan koppannak egymáson, ahogy a törpe lehajítja őket. Térül. fordul és még egy adagot behoz, majd egy újabbat és végül még a megmaradt párat.*
~Kagan küldöttekkel trécsel, Harath meg Waldran ide se dugja a képét. Még csak rokonom se volt Brennus, mégis én gürizek a temetésére.~
*Picit forrong azért magában a törpe. Remélhetőleg akad még segítsége és nem egyedül kell felépítenie a halotti máglyát. Jó széles lesz, annyi szent. Még a hatalmas méretű Brennus is kényelmesen elfér majd rajta, lesz hely mellette fegyvereinek is akár. Ahogy a rönkök egymásra kerülnek, újabb és újabb szinttel lesz magasabb a máglya. Nem végtelenül körülményes meló, inkább időigényes és a végére Hrothgaar szíve is elnehezül.*
*Janemita kérdésére először nem is tudja, hogy válaszoljon-e? Nem azért, mert nem akarja még válaszra sem méltatni a lányt, hanem sokkal inkább azért, mert elszólta magát. Nem igazán tudja, titoknak számít-e a kis dögök jelenléte vagy sem, végül pedig úgy dönt, ott legyen a titok. Ha a lány velük marad, előbb utóbb úgyis megtudja.*
- Annak a lénynek a kicsinyei, amiből a mai ételünk készült. A medvebagyol, amit megöltünk ~amit agyonvertem~ mint kiderült nőstény volt három tojása... de ha már feljött a dolog, remélem maradt még a bundájából, mert arra igényt tartanék!
*Harath azonban gyorsabban válaszol, így a törpe megtudja, hogy kicsik még épségben vannak. Ám mit ér az egész, ha felnőnek és nem lehet majd velük bánni? Egy druida megoldhatná a dolgot, morfondírozik a törpe. Ekkor jelenik meg a színen Yadiria.*
- Na kit sodor közénk a szél? Épp az imént kérdezték merre vagy! Hehe!
*Cuppanós jár a lánynak, mielőtt folytatná.*
- Hát igen. Én már beabrakoltam. Ami azt illeti épp készülünk vissza a műhelybe Quikh-hel. Te, figyelj csak: kéne majd a két kis ügyes kezed.
*Bajsza alatt kaján vigyorra húzódik Hrothgaar szája.*
- Neeem, most nem arra gondolok, na jó, de tényleg arra, de igazából Bry is kellene. Mármint na! Te és Bry, megint téglákat kellene, hogy gyártsatok, hehe. A kibányászott érceknek kell olvasztókemence, és ebben segíthetnétek. Mit szólsz?
*Harath töri meg a beszélgetés menetét, de most valahogy nem volt erre felkészülve Hrothgaar.*
- Hé! Azért álljunk meg egy ásónyomra. Nem emlékszem, hogy te rángattál volna elő a valagadból harminc esztendeje!
*Csattan fel a másik férfi hangvételére. Nem lesz ebből balhé, csupán nem tetszett a törpének a fél-elf hanghordozása. Mindenesetre Hrothgaar nem marad helyén. Isu-nak segítség kell.*
- Quikh. Te menj vissza a műhelybe. Itt a kulcs. Folytasd ahol abbahagytad. *majd Yadiriához fordul* Te egyél csak nyugodtan. Később találkozunk.
*Azzal csendbe burkolózva megindul, hogy segíthessen Isu-nak.
//Végső búcsú - előkészületek//
A Kovácsműhely építéséről megmaradt faanyag egy része éppen megfelelő lesz a máglyához. Hrothgaar többet is méretre hasgat, majd ha végzett velük, egy jó adagot a vállára emel és a kijelölt helyre viszi őket. A rönkök panaszosan koppannak egymáson, ahogy a törpe lehajítja őket. Térül. fordul és még egy adagot behoz, majd egy újabbat és végül még a megmaradt párat.*
~Kagan küldöttekkel trécsel, Harath meg Waldran ide se dugja a képét. Még csak rokonom se volt Brennus, mégis én gürizek a temetésére.~
*Picit forrong azért magában a törpe. Remélhetőleg akad még segítsége és nem egyedül kell felépítenie a halotti máglyát. Jó széles lesz, annyi szent. Még a hatalmas méretű Brennus is kényelmesen elfér majd rajta, lesz hely mellette fegyvereinek is akár. Ahogy a rönkök egymásra kerülnek, újabb és újabb szinttel lesz magasabb a máglya. Nem végtelenül körülményes meló, inkább időigényes és a végére Hrothgaar szíve is elnehezül.*
4204. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 15:54:06
Üzenet elküldve: 2015-01-26 15:54:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hrallh – küldöttek//
*Látván, hogy a férfi jót mulat a lány döbbent reakcióján, kissé megenyhül, talán mégsem olyan vészes ez a fickó, mint azt először gondolta. Karizmatikusnak karizmatikus, s talán így is csak pillanatok választották el őket attól, hogy fejüket szedjék, de úgy tűnik, valahol mégis csak ugyanúgy ember, mint ő. Legalábbis a gyakran váltakozó arckifejezés ezt sugallja a lány felé. Így a bánatos arckifejezésre is csak mosolyogva megrázza a fejét, amint rájön, hogy tényleg félreértette a dolgot. Nem mintha egyébként nem lenne olykor kapható afféle dolgokra, de nem az a kimondott könnyűvérű fajta, inkább csak elcsavarni szereti a férfiak fejét, aztán meg ha még mindig érdekli az illető, hát miért is ne?
Majdhogynem látványosan felsóhajt, mikor Kagan végül fejet hajt a dolog előtt. Maga sem gondolta volna, hogy Taug levele után majd pont ő lesz az, akinek érvei némiképp meggyőzik a férfit. Ő, aki előző este még bajszot rajzolt követtársa képére, hogy mind kettőjüket lejárassa vele. Mindenesetre minden egyes új megjegyzendő dolognál bólint egyet, pedig már most tudja, hogy a felét elfogja felejteni azoknak, amikre Taugnak válaszolnia kellene.* Két hét múlva, a varázsló tornyánál. S szavamat adom rá, hogy rajtunk kívül nem lesz ott más.*Bólint rá egy még nagyobbat a dologra, mintegy jelezvén, hogy megjegyezte. És közben reméli, hogy tényleg.*
- Ha mégis arra téved valaki, majd intézkedem felőle. *Ismét az önbizalom ittas kiállással tekint a másikra.
Ez eddig oly nyomasztó gombóc eltűnik a torkából, amikor szinte egy csapásra megváltozik a légkör. A férfi is kedvesebb formáját ölti, jól lehet, még Dynti szürke íriszeit sem kerülte el, hogy valami nyomasztja, viszont a közvetlenebb viselkedést érezve, ő is elengedi kissé magát.*
- Rum bizony, és nagyon finom. *Vigyorodik el, miközben megindul előre, majd egy pillanatra hátrapillant.* Remélem iszol velem egyet, ha már így kikérdeztél. *Hangjában nyoma sincs szemrehányó élcnek, sokkal inkább valamiféle megkönnyebbült kekeckedés érezhető.*
*Látván, hogy a férfi jót mulat a lány döbbent reakcióján, kissé megenyhül, talán mégsem olyan vészes ez a fickó, mint azt először gondolta. Karizmatikusnak karizmatikus, s talán így is csak pillanatok választották el őket attól, hogy fejüket szedjék, de úgy tűnik, valahol mégis csak ugyanúgy ember, mint ő. Legalábbis a gyakran váltakozó arckifejezés ezt sugallja a lány felé. Így a bánatos arckifejezésre is csak mosolyogva megrázza a fejét, amint rájön, hogy tényleg félreértette a dolgot. Nem mintha egyébként nem lenne olykor kapható afféle dolgokra, de nem az a kimondott könnyűvérű fajta, inkább csak elcsavarni szereti a férfiak fejét, aztán meg ha még mindig érdekli az illető, hát miért is ne?
Majdhogynem látványosan felsóhajt, mikor Kagan végül fejet hajt a dolog előtt. Maga sem gondolta volna, hogy Taug levele után majd pont ő lesz az, akinek érvei némiképp meggyőzik a férfit. Ő, aki előző este még bajszot rajzolt követtársa képére, hogy mind kettőjüket lejárassa vele. Mindenesetre minden egyes új megjegyzendő dolognál bólint egyet, pedig már most tudja, hogy a felét elfogja felejteni azoknak, amikre Taugnak válaszolnia kellene.* Két hét múlva, a varázsló tornyánál. S szavamat adom rá, hogy rajtunk kívül nem lesz ott más.*Bólint rá egy még nagyobbat a dologra, mintegy jelezvén, hogy megjegyezte. És közben reméli, hogy tényleg.*
- Ha mégis arra téved valaki, majd intézkedem felőle. *Ismét az önbizalom ittas kiállással tekint a másikra.
Ez eddig oly nyomasztó gombóc eltűnik a torkából, amikor szinte egy csapásra megváltozik a légkör. A férfi is kedvesebb formáját ölti, jól lehet, még Dynti szürke íriszeit sem kerülte el, hogy valami nyomasztja, viszont a közvetlenebb viselkedést érezve, ő is elengedi kissé magát.*
- Rum bizony, és nagyon finom. *Vigyorodik el, miközben megindul előre, majd egy pillanatra hátrapillant.* Remélem iszol velem egyet, ha már így kikérdeztél. *Hangjában nyoma sincs szemrehányó élcnek, sokkal inkább valamiféle megkönnyebbült kekeckedés érezhető.*
4203. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 14:41:47
Üzenet elküldve: 2015-01-26 14:41:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Szellemek áldása//
- Ugyan Harath, ellened levenném. Te puszta kézzel sem vagy akadály. * Jelzi az élcelődés barátiságát a le nem égő mosolya, utal a múltra ugyan de a félelf ezt nem tudhatja, vagy csak történetekből. Elvégre "leesett" a toronyból, hiába ő látta mi történt, de jobb az embernek nem kekeckedni az igazával. Eközben megérkezik a törp asszony is, akinek hajkoronája szintúgy a tűz színeiben pompázik mint a Tán szakálla. Agyában épp kezdene a semmittevés eluralkodni, sőt el is kezd, méghozzá a "honnan szerezzek állatot?" kérdéskör merül fel benne. De ekkor érkezik Harath sürgető lépteivel, ugyan nem konstatálta hogy elhagyta a társaságot, de mégis úgy történt. A megjövetel határozottságából ítélve nem is szól semmit, csak feláll, belemártja ujját az ételbe, majd felfelé haladva azt ízlelgeti szájában. Hiába a szerzetes egy nagyon gyors léptű ember, most vigyáz a sebeire, és az új ruháira, úgyhogy vélhetőleg a leglassabbak között lesz. Mire felér a máglya biztos meg lesz rakva, plusz ő sebesüléseivel nem a legbiztonságosabb most dolgoznia, biztos elnézi a törzs. Ellenben az első sorban áll a halott máglyája előtt, még nincs meggyújtva ezért nem perzseli semmi arcát. Állatot ugyan nem tudott szerezni, de ettől még végignézi ellensége utolsó útját majd. *
- Ugyan Harath, ellened levenném. Te puszta kézzel sem vagy akadály. * Jelzi az élcelődés barátiságát a le nem égő mosolya, utal a múltra ugyan de a félelf ezt nem tudhatja, vagy csak történetekből. Elvégre "leesett" a toronyból, hiába ő látta mi történt, de jobb az embernek nem kekeckedni az igazával. Eközben megérkezik a törp asszony is, akinek hajkoronája szintúgy a tűz színeiben pompázik mint a Tán szakálla. Agyában épp kezdene a semmittevés eluralkodni, sőt el is kezd, méghozzá a "honnan szerezzek állatot?" kérdéskör merül fel benne. De ekkor érkezik Harath sürgető lépteivel, ugyan nem konstatálta hogy elhagyta a társaságot, de mégis úgy történt. A megjövetel határozottságából ítélve nem is szól semmit, csak feláll, belemártja ujját az ételbe, majd felfelé haladva azt ízlelgeti szájában. Hiába a szerzetes egy nagyon gyors léptű ember, most vigyáz a sebeire, és az új ruháira, úgyhogy vélhetőleg a leglassabbak között lesz. Mire felér a máglya biztos meg lesz rakva, plusz ő sebesüléseivel nem a legbiztonságosabb most dolgoznia, biztos elnézi a törzs. Ellenben az első sorban áll a halott máglyája előtt, még nincs meggyújtva ezért nem perzseli semmi arcát. Állatot ugyan nem tudott szerezni, de ettől még végignézi ellensége utolsó útját majd. *
4202. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 11:17:36
Üzenet elküldve: 2015-01-26 11:17:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh – küldöttek//
*A jég mindig vékony, ha az ember Thargarodban jár, még akkor is, ha egyébként a körülmények ideálisak.*
- Az. *biccent vidámnak szánt mosollyal, jót mulatva Dyntina riadalmán. A lány egyébként nyugodt lehet - Kagannak most semmi hangulata nincs az üzekedésre, legyen szó akár beleegyezéssel, akár anélkül. Nem, jelenleg leginkább gyújtogatni szeretne. A fokozódó tiltakozásra mosolya kissé bánatossá fakul; eleddig azt hitte, hogy a fehérnépek között népszerű. Úgy tűnik, részben legalábbis tévedett.*
~ No, azért nem lenne ennyire szörnyű, te lány. ~ *csak a vállát vonja meg, nézete szerint megfelelő kezekben minden nőből előtör a vadmacska, ám most nem ez a megbeszélés tárgya. Talán egyszer. A lány szélesedő, majd összeomló vigyorát még magában sem próbálja magyarázni, így nem tudja megnyugtatni Dynt, hogy semmit sem tud múltjáról, és nem kapcsolja össze az évekkel ezelőtti botrányt a lánnyal - pedig annak idején még ők is a Lichanechi tó környékén portyáztak. Éppen ezért gondolja a lányt északinak - vonásai az ottani népekét idézik, ősei nyilván éppolyan előszeretettel szórták magjukat a pór leányok körében, mint saját hitvesi ágyukban.*
*Csendesen hallgatja a nő fejtegetését, és csak itt-ott biccent, amíg kérdést nem kap.*
- Meghívtak rá. *mosolyodik el halványan, mert való igaz: a Hófesztiválra a Thargodarok közvetlen meghívást kaptak. Bár az is hozzátartozik, hogy némileg rendhagyó módon.*
- Nem a havas mulatságon való megjelenésem támasztja alá igazad, Danbur kisasszony. *ellenben Kagan nem is cáfolja az állításokat, még ha némileg sarkított, és itt-ott téves is az egész. Végighallgatja a lányt és a visszakérdezésnél elégedetten mosolyodik el: de, valóban ez a lényeg. Az ártatlanság látszata.*
- Legyen hát. Mondd meg a vezérednek, hogy találkozni akarok vele. *zárja le a beszélgetést.*
- Mikor találkozunk, ő választ ad a kérdéseimre: hány fős a Kikötő őrsége, kik a főbb vezetői, hol szállásolják el őket, milyen gyorsan mozgósíthatóak, milyen gyorsan képesek haladni. Ezen felül készüljön fel arra is, hogy könnyen támadható, nehezen védhető, gazdag célpontokra is javaslatot tudjon tenni. A találkozó mához két hétre, a varázsló tornyánál legyen. Nem hozhat magával mást, csak titeket kettőtöket, különben sem a találkozó, sem az alku nem jön létre. *feláll a trónusáról, jelezve, hogy a meghallgatás véget ért.*
- Jöjj, Dyn Danbur, és élvezd a Thargodarok vendégszeretetét. Jól tudom, hogy a Kikötő népe igencsak szereti azt a barnás, édeskés égetett szeszt? Mi is a neve? Rum? Talán akad belőle valamennyi itt, a... hogy is mondta társnőd? Apró táborunkban. *kifelé kíséri a lányt, kissé mögötte, tőle jobbra állva, tartva némi távolságot. Ugyanis ő is tudja: a valóság nem mindig a látszat.*
*A jég mindig vékony, ha az ember Thargarodban jár, még akkor is, ha egyébként a körülmények ideálisak.*
- Az. *biccent vidámnak szánt mosollyal, jót mulatva Dyntina riadalmán. A lány egyébként nyugodt lehet - Kagannak most semmi hangulata nincs az üzekedésre, legyen szó akár beleegyezéssel, akár anélkül. Nem, jelenleg leginkább gyújtogatni szeretne. A fokozódó tiltakozásra mosolya kissé bánatossá fakul; eleddig azt hitte, hogy a fehérnépek között népszerű. Úgy tűnik, részben legalábbis tévedett.*
~ No, azért nem lenne ennyire szörnyű, te lány. ~ *csak a vállát vonja meg, nézete szerint megfelelő kezekben minden nőből előtör a vadmacska, ám most nem ez a megbeszélés tárgya. Talán egyszer. A lány szélesedő, majd összeomló vigyorát még magában sem próbálja magyarázni, így nem tudja megnyugtatni Dynt, hogy semmit sem tud múltjáról, és nem kapcsolja össze az évekkel ezelőtti botrányt a lánnyal - pedig annak idején még ők is a Lichanechi tó környékén portyáztak. Éppen ezért gondolja a lányt északinak - vonásai az ottani népekét idézik, ősei nyilván éppolyan előszeretettel szórták magjukat a pór leányok körében, mint saját hitvesi ágyukban.*
*Csendesen hallgatja a nő fejtegetését, és csak itt-ott biccent, amíg kérdést nem kap.*
- Meghívtak rá. *mosolyodik el halványan, mert való igaz: a Hófesztiválra a Thargodarok közvetlen meghívást kaptak. Bár az is hozzátartozik, hogy némileg rendhagyó módon.*
- Nem a havas mulatságon való megjelenésem támasztja alá igazad, Danbur kisasszony. *ellenben Kagan nem is cáfolja az állításokat, még ha némileg sarkított, és itt-ott téves is az egész. Végighallgatja a lányt és a visszakérdezésnél elégedetten mosolyodik el: de, valóban ez a lényeg. Az ártatlanság látszata.*
- Legyen hát. Mondd meg a vezérednek, hogy találkozni akarok vele. *zárja le a beszélgetést.*
- Mikor találkozunk, ő választ ad a kérdéseimre: hány fős a Kikötő őrsége, kik a főbb vezetői, hol szállásolják el őket, milyen gyorsan mozgósíthatóak, milyen gyorsan képesek haladni. Ezen felül készüljön fel arra is, hogy könnyen támadható, nehezen védhető, gazdag célpontokra is javaslatot tudjon tenni. A találkozó mához két hétre, a varázsló tornyánál legyen. Nem hozhat magával mást, csak titeket kettőtöket, különben sem a találkozó, sem az alku nem jön létre. *feláll a trónusáról, jelezve, hogy a meghallgatás véget ért.*
- Jöjj, Dyn Danbur, és élvezd a Thargodarok vendégszeretetét. Jól tudom, hogy a Kikötő népe igencsak szereti azt a barnás, édeskés égetett szeszt? Mi is a neve? Rum? Talán akad belőle valamennyi itt, a... hogy is mondta társnőd? Apró táborunkban. *kifelé kíséri a lányt, kissé mögötte, tőle jobbra állva, tartva némi távolságot. Ugyanis ő is tudja: a valóság nem mindig a látszat.*
4201. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-26 09:27:51
Üzenet elküldve: 2015-01-26 09:27:51
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél - Aletai, Niana, Syoud, Chiari//
* Megérti az elf nőt. Ha dolga van a gyógyítónak akkor az mindenek felett áll, még a saját egészsége felett is. Ez a hivatástudat. A szavakra elgondolkodva néz maga elé. Na ez az amiben valószínűleg egyelőre nem tud segíteni. Nem biztos, hogy jó ötlet volna most elindulni gyógynövényeket gyűjtögetni főleg, hogy még nem beszéltek a vezérrel és nem mondta ki a végső szót.*
- Ha holnap is még itt leszünk akkor számíthatsz rám a növénygyűjtésben. *válaszol végül majd, hogy azért tudja még miben segíthet Chiarinak, hozzáteszi. *Van egy hasznos varázslat a tarsolyomba ha esetleg túlságosan kifárasztanád magadat és belázasodnál csak szólj. *mondja mosolyogva de már látja, hogy a gyógyító ismét tovasiet.
Az óriás nővel és az elfel folyó beszélgetésbe Aletai is bekapcsolódik. Ewangel egy mosollyal kísért bólogatással hagyja jóvá szavait.*
- Igazad van. Egy bamba orknál veszélyesebb egy célratörő orgyilkos viszont az orgyilkosok általában jól kiválasztott célpontokat követnek amíg az orkok azt támadják meg aki az útjukba keveredik.
* Na ez az amitől tart Ewa. Egy orgyilkos utazótársának lenni nem veszélyes míg nem ő maga a célpontja viszont ki tudja mi járhat egy ork diónyi agyában?
A bor kérdésére ő is egy pohár után néz. Nem kér senkitől, inkább követi Jenamita útját és ha talál akár már használt de épp fölösleges poharat akkor azt jó alaposan kimossa majd abba kér a felajánlott italból csak épp egy fél pohárkával.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.26 09:32:43
* Megérti az elf nőt. Ha dolga van a gyógyítónak akkor az mindenek felett áll, még a saját egészsége felett is. Ez a hivatástudat. A szavakra elgondolkodva néz maga elé. Na ez az amiben valószínűleg egyelőre nem tud segíteni. Nem biztos, hogy jó ötlet volna most elindulni gyógynövényeket gyűjtögetni főleg, hogy még nem beszéltek a vezérrel és nem mondta ki a végső szót.*
- Ha holnap is még itt leszünk akkor számíthatsz rám a növénygyűjtésben. *válaszol végül majd, hogy azért tudja még miben segíthet Chiarinak, hozzáteszi. *Van egy hasznos varázslat a tarsolyomba ha esetleg túlságosan kifárasztanád magadat és belázasodnál csak szólj. *mondja mosolyogva de már látja, hogy a gyógyító ismét tovasiet.
Az óriás nővel és az elfel folyó beszélgetésbe Aletai is bekapcsolódik. Ewangel egy mosollyal kísért bólogatással hagyja jóvá szavait.*
- Igazad van. Egy bamba orknál veszélyesebb egy célratörő orgyilkos viszont az orgyilkosok általában jól kiválasztott célpontokat követnek amíg az orkok azt támadják meg aki az útjukba keveredik.
* Na ez az amitől tart Ewa. Egy orgyilkos utazótársának lenni nem veszélyes míg nem ő maga a célpontja viszont ki tudja mi járhat egy ork diónyi agyában?
A bor kérdésére ő is egy pohár után néz. Nem kér senkitől, inkább követi Jenamita útját és ha talál akár már használt de épp fölösleges poharat akkor azt jó alaposan kimossa majd abba kér a felajánlott italból csak épp egy fél pohárkával.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.26 09:32:43
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143