//Potyagödör//
*Lepillant Maoura, és gonosz-démoni vigyorral elmosolyodik.*
- Na, amíg kitalálod, te kis hülye, addig járok egyet! *és nem vár választ, ha kap is, nem hallja meg.*
- Felejtsd el, szívi. *rázza meg a fejét, mert nem fogja hagyni, hogy a lány majmot csináljon belőle. Így is egy kicsit túl okos és felvágott nyelvű, és Syoud, aki a jobbára hallgatag törzstagok között szokott bele az itteni életbe, még nem igazán találja az ellenszerét. Illetve szájon törölhetné, és egyéb orkokhoz méltó módon vehetne elégtételt, de hogy nézne az már ki?*
- Mivel úgy tűnik, huzamosabb ideig itt maradsz, és én meg úgysem tudok aludni, ezért javaslom, hogy a saját érdekedben kérdezz - mert szerintem fogalmad sincs, hova is kerültél. *pillant le a lányra, és örül, hogy legalább nagyjában egészében magasabb, mint a félvér. Persze, a különbség inkább névleges, mint tényleges. Teátrálisan sóhajt egy nagyot, hirtelen előrenyúl, és ha tudja, összeborzolja a nőstény haját.*
- Egye fene, körbe is vezetlek. Jobban jársz, ha megismered ezt a helyet és nem csak a lovagok sátrát. *aljadék, kötekedő kis vigyor, enyhe irigységgel.*
- Meg rám is rám fér, nemrég jöttem magam is. Az Északi Hátvéd tagja voltam. *húzza ki magát, és ezzel akár kérdésindító témát is prezentál.*
- Első kérdésedre válaszolva: megnéztem ezt a kis hülyét ott bent. Képzeld: magától bemászott a Gödörbe Kramlaf mellé. Hogy minek is, képzelheted. *somolyog kaján mosollyal.*
- Ám a vezérnek meglehetősen fejlett, bár kissé beteg humora van, így amikor a szerzetest kibányászta, Maou Kalakit a pácban és a Gödörben hagyta. De majd szólok Kagannak, el ne felejtse éjszakára a butát, még megfagy. *Maounál azonban a hideg eléri azt a pontot, hogy már minden opció megfelel, csak ne kelljen ott maradnia.*
- Hmmm... csábító ajánlat. *szól le a Gödörbe, majd újabb nagy sóhaj után letérdel, és leengedi a kötelet a lánynak. Ha végül Maou kimászik, ellép a Gödörtől (kicsit túl nagy lehet a lányoknak a kísértés), majd rájuk vigyorog.*
- Ez a délután egyre jobb és jobb lesz. Te! *mutat Maoura.*
- Tartozol nekem. Te pedig! *fordul Janehez.*
- Te... te meg majd fogsz! *kacsint, aztán kegyesen int a Gödörből mentettnek.*
- Menj, kapd össze magad. A sátramban találkozunk. Addig csinálhatnál valamit a váltó pár csizmámmal és az ingeimmel.