//Hrallh - újabb tanácskozás//
*A kolosszus bevonulása a tanácsterembe talán azután történt, hogy Isurii ellőtte a varázslatát, így az emberóriás meglehet, kívül esett annak hatáskörén, így csak a hideg egy részét érezheti csak.
Megborzong persze, nincs kőből, de egyelőre a kialakuló konfliktus vonja el figyelmét, nem a fekete ing alatt hegyesedő mellbimbói.
Nincs lehetősége kimondani Khan előtt szavait, így hagyja, hogy elmondja őket a férfi, csak azután osztja meg Kagannal nézeteit és meglátásait.
Amikor a vezér válaszol, főhajtással veszi tudomásul szavait, nem tudni a próbára bólint, avagy a kása dolgára.*
- Értettem, vezérem. Ám akkor miért tettél meg korábban vezetőjüknek? Azt hittem azért, hogy megoszd a parancsnoklás terhét, hogy ők nekem, én neked feleljek tetteikért.
*Továbbra sem üt meg tiszteletlen hangot, úgy beszél, ahogy egy lovagnak beszélnie kell hűbérura előtt. Neki aztán nyugodtan fel lehet hozni az imposztor esetét, bár az emberóriás nem esne hasonló hibába, ám ha mégis, tartaná a hátát miattuk, ha kell, az alá beosztott lovagok miatt is. Neki az a dolga vezetőként, hogy tudjon a lovagokról mindent, és lássa, ha valami nem stimmel.*
- Ha úgy gondolod, alkalmatlan vagyok a feladatra, vagy van jobb választásod, úgy azonnal visszaadom a megtiszteltetést. Ha viszont bizalmadat fekteted belém, ígérem, nem fogsz csalódni, sem lovagjaimban.
*Egyetértően nem dörmög, már kidörmögte magát az előbb, csak egy kurta biccentéssel veszi a hűbérről szóló szavakat.*
- Úgy lesz, vezérem, mind megkapják a jutalmat.
*Hajtja meg újra fejét, majd ezúttal ő gondolkodik el a kérdésen, melyet Kagan intéz hozzá és Harath-hoz, a felderítők vezetőjéhez a küldetés kudarccal felérő részsikerével kapcsolatban.*
- Számunkra egy hosszú nap volt csak, mely a Rumos Rókalyukban eltöltött órákban ért véget. A mi dolgunk az volt, hogy ha jön a parancs, vonjuk magunkra a kikötői őrség figyelmét, míg a többiek végzik a feladatukat. A lovagok türelmesen vártak mind, követték a parancsokat, egyikükkel sem volt probléma, bár egy kis összetartás még ráférne az egységre. A kikötői őrség katonáit könnyedén győztük volna le, ha a szükség úgy hozza. A felszerelésük jó, de az emberanyag, amiből dolgoznak férges. Ennél több következtetést nem tudok levonni a küldetésről.
*Fejezi be, de aztán még eszébe jut valami, amit mindenképpen hozzá kell még tennie.*
- A kudarcért a Kárhozottakat és azt a Taug nevű bokorrágót tenném felelőssé és kárpótlást fizettetnék velük. Miattuk kellett elcsesznünk egy egész napot. Ez csak egy javaslat, természetesen a döntés a tiéd.
*Hajtja meg fejét katonásan, hisz ez is egy következtetés, majd hagyja, hogy Harath is elmondja a saját mondókáját.*