// Mágus megbeszélés //
*Az idő közben betévedőkre vet egy gyors pillantást, nyugtázza érkezésüket, de ez nem akasztja meg a szóáradatot. Talán egész életében nem beszélt ennyit egyszerre, mint most.
Learon hozzáfűznivalóját megértette, még ha nem is kapcsolódik szorosan a most elhangzottakhoz, ennek fényében fog majd varázslatokat tanítani a pásztornak is, bár még kérdéses, hogy melyik ágat nézte ki magának a földműves. A független ág varázslatai, vagy a levegő és a víz könnyíthetne mindennapjain, de akár a föld is praktikus lehet. Bizonyára választott már a Tejmester, így ha elérkezettnek látja az időt, mindenképpen megkérdezi erről.
Taitos csak egyet ért, Ryrinnek viszont kérdése is akad.*
~Jó kérdés.~
*A levegő és víz ág iránti érdeklődését elkönyveli magának a nő, erre szót nem áldoz külön, de értette és megjegyezte.*
- Ezek a dolgok előbb utóbb mindig kiderülnek Ryrin lovag.
*Hunyorog a félvérre, mintha már most is tudna valamit, amit a másik nem. Összességében elég zavarba ejtően méregeti leendő tanoncát annak felvetése miatt.*
- Mivel nem feltételezem, hogy szándékosan át akartok verni, főleg mikor igazából szinte bárki számára elérhető a tanulás, csak szólnia kell...
Szóval így előre még nem terveltem ki a büntetést, de bizonyára lesznek következményei annak, aki a hátam mögött egyezkedik. Ha valaki elhagyja a törzset, akkor az itt szerzett jelentős tudásának árát meg kell térítenie. Ezt követően úgy működik a rendszer, mintha eleve saját költségén jutott volna hozzá a varázslatokhoz: nincs engedélyhez követ hogyan és kinek adja tovább, saját belátására van bízva.
Ennek az együttműködésnek kölcsönös korrektségen kell alapulnia. A törzs felesketett lovagjaként különös, hogy pont te vetetted fel, hiszen a Vérszövetség ugyan így működik, csak nagyban. Azt hittem ebben különösebb újdonságok már nem lesznek, de ezek szerint tévedtem.
*Mosolyog a másikra, hiszen a pusztán elméleti felvetés végett nem orrolt meg rá, gondolni továbbra is mindenki azt gondol, amit akar, ám mégis ott bujkál szavaiban a finom feddés.
Harath legnagyobb hibája, hogy túl sokat beszél, és egyáltalán nem ismeri a női lélek működését. A Thargodar lányt nem érdekli ki és hogyan leli örömét a játékszerben, melyből ő már egyszerűen kinőtt, pusztán érdekes egybeesés, hogy egy újabb (elf) mágusnő érdekében tudott szólni pár „jó” szót a félvér.*
- Képes koncentrálni az energiát. *Válaszol korábbi szavait idézve, de hamar belátja, hogy ez nem lesz ide elégséges.*
- Egyébként igen, van egy olyan varázslat, amivel meg lehet állapítani, hogy kinek van érzéke hozzá. A mértékét ugyan nem, de az affinitás jelenlétét meg lehet határozni. Nem meglepő módon affinitásérzékelés a varázslat neve. A varázsló behunyja a szemét és egy rövid igét mond, aminek hatására, ha jól emlékszem 20-30 lépésen belüli távolságon belül érzékeli az affinitás jelenlétét, de ha kinyitja a szemét a mágus, a varázslat megszűnik. Szívesen "megvizsgállak", de úgy hiszem, most nem lenne a legalkalmasabb, hiszen legalább három, de inkább több olyan személy is tartózkodik a hatótávon belül, akik biztosan rendelkeznek mágiaaffinitással. Nem biztos, de úgy gondolom, hogy megzavarnák a varázslatot. Ezt alkalomadtán majd letesztelhetjük.
*Mosolyog a félvérre, mert végső soron a felvetéséből valami egészen érdekes is kisült.*
- Teljesen személyes véleményem és egyáltalán nem bizonyított tény, hogy lehet érezni, ahogyan bizsereg benned az erő. A jelenlévő férfitársaság előtt biztosan nem kell tovább taglalni mihez hasonlatos ez az érzés.
*Enged meg egy kis viccet, elvégre ez azért még sem olyan szigorú tanóra, ahova beülnek sorban a törzstagok, mint a jó diákok. Inkább amolyan konzultáció. Érett, felnőtt és értelmes emberekként tárgyalják ki a mágia kérdéseit.
Kagan talán éppen nem pont ebben a percben tipeg el mellettük és nem kapja el húga szavait még csak véletlenül sem.
Mivel ő eddig nem igazán figyelte a kapuhoz közelebb lejátszódó jelentet és az Akheel-Harath szóváltást sem követte, ezért eltart egy pár pillanatig, mire Ewangel kérdését a megfelelő helyre tudja kapcsolni.*
~”Kérlek, keresd meg Taitost és Worenthet. Aki szintén érdekelt még a mágiatanulásban, az is csapódjon a társasághoz. Thargarodon találkozunk, szedd össze őket.”~
*Idézi fel magában az elhangzottakat pontosan. Nem igazán vág a témához ez sem és ez is egy olyan általános dolog, amit talán nem Isuriinak kéne tisztáznia és nem a mágusmegbeszélésen, de ha már így alakult, hogy eddig senkitől nem tudhatták meg ezeket, akkor majd most.*
- Azt kértem tőled, hogy keresd meg Taitost és Worenthet, valamint azokat akik szintén érdekeltek a mágiatanulásban és Thargarodon találkozunk.
*Az részletkérdés már, hogy Taitosnak Morwon szólt, Worenthnek pedig Isu külön kérésére Taitos, meg az sem olyan érdekes, hogy Ewangel nem gyűjtötte össze a kis csoportot, hanem szép lassan érkeztek meg ahányan csak voltak. Ami azonban nem olyan elhanyagolható apróság az a helyszínmegjelölés.*
- Thargarod erődjébe idegen csak speciális helyzetben léphet be, mondjuk, mint most Worenth, aki a vendégünk. Amon Ruadhon megpihenhet a fáradt vándor, ám Thargarod nem vásári látványosság. Aki belép, annak le kell adnia a fegyvereit és legalább szándékait ismernünk kell, ha nevét nem is.
*Összegzi röviden a kérdést, a következőket viszont már tényleg nem pazarol időt. Az elhangzottak fényében az elf lány saját belátására bízza miként cselekszik és ezt egyetlen pillantása elég egyértelműen nyomatékosítja is.
Talán még jobb is, hogy Janemita nem kérdezősködik, mert Isurii így is alig tudja kielégíteni a jelenlévők tudásszomját. Főleg Chiarinak és Harathnak maradtak az elhangzottakhoz kapcsolódó kérdéseik, de ez annyira nem is meglepő, hiszen ők ketten nevezhetően teljesen kívülállónak.
Harath következő kérdésére Chiari válaszol azonnal, de aztán nem aprózza el. Rögtön négy, öt kérdést is rázúdít a nőre. Míg összeszedi saját gondolatait, addig Worenth nyer neki egy kis időt azzal, hogy megválaszol párat közülük. Az őrparancsnok aggályait talán sikerült eloszlatni. Lehet, hogy ők nem ismerik a varázslatokat, ellenben Isurii nem csak azokkal van tisztában, hanem talán nem túl merész kijelentés a részéről, hogy a jelenlévőket is ismeri úgy ahogy. Nem mintha nagy befolyásoló erővel bírna, hogy ki mit szeretne. Az elsődleges szempont az, hogy kit mi segítene leginkább a feladata ellátásában. Harath, Learon, Jane, vagy Chiari esetében legalábbis egészen biztos erről lesz szó, nekik pedig tud azért segíteni a választásban Isurii is. A többiek elég határozott elképzelésekkel érkeztek az elhangzottak szerint.
A mérgezés kérdésére egy pillanatra azért zavarba jön, mert ő egyáltalán nem tud egyetlen esetről sem, nemhogy arról, hogy „sok gondot okoznának” a mérgezéses esetek, de majd esetleg később megkérdezi a gyógyítótól, hogy van-e valami, amiről tudnia kellene. Nem volt itt pár hétig, könnyen előfordulhat, hogy az idő alatt komoly gondokat okoztak a mérgek, de arról bizonyára szóltak volna neki. Vagy nem? Egész elbizonytalanodik, de pont az erre vonatkozó részre adja meg a feleletet Worenth.
Át is veszi a szót a mágusmestertől, amint az élet és halál italára terelődik a szó. Valóban tud róla beszélni, ám összeráncolt szürke szemöldökei és arckifejezése még is arról árulkodik, hogy nem szívesen tenné ezt meg. Jobbját homlokához emelve nyúzza napbarnított bőrét.*
- Nos, igen.
*Töpreng el egy kis időre, fel kell vennie a félbeszakadt diskurzus fonalát lehetőleg úgy, hogy az idő közben elmaradt szálakat is bele tudja szőni mondandójába.*
- Akkor térjünk vissza a támadó varázslatokhoz, az lesz a legegyszerűbb. A víz ág első támadónak nevezhető varázslata a Jégeső. Aki látta a máguspárbajt a tavaszünnepen, talán emlékszik, hogy mennyi bosszúságot tud okozni ez az egyszerű varázslat. Egy rövid varázsige és harminclépéses körzetben egy rövid ideig heves jégzáport tudunk előidézni. Körülbelül ekkora jégdarabok potyognak az égből. *Mutat kezével egy diónyi labdát.*
- Azért most nem sorolnám fel az összes támadó varázslatot minden ágból, mert ezeknek utána lehet olvasni a megfelelő helyen, ha valakit érdekel akár a saját jegyzeteimet is szívesen odaadom. De hogy válaszoljak Chiari a kérdéseidre is: igen, van olyan, ami az elmét támadja és igen, lehet ellene védekezni, bár igencsak korlátozott módon. Ezek jellemzően a holdmágia magas szintű varázslatai, de nem kizárólag. A támadó varázslatok változó sebzést okoznak, természetesen gyógyíthatóak varázshasználat nélkül, hiszen a tűzmágus által megidézett tűz ugyan úgy éget, mint a természetes megfelelője, a jég ugyan úgy vág, mint életszerű közegében. Egészen kicsitől a nagyon súlyosig terjedő sérüléseket lehet adni és kapni, de halált legjobb tudomásom szerint önmagában egyikkel sem lehet okozni.
Némileg speciális a már említett élet és halál itala. Ez egy nagyon magas szintű vízvarázslat és nagyon veszélyes. Az alkalmazását személy szerint semmilyen körülmények között nem ajánlom, hacsak nem akkora a baj, hogy semmilyen más módon nem hozható vissza az illető a halál közeli állapotból. Ha már annyira nincs remény… De talán még akkor sem.
Ebbe nem akartam nagyon belemenni most, de azt hiszem már mindegy, úgyhogy akkor már beszélgessünk róla rendesen.
*Javasolja, de arcáról le lehet olvasni, hogy nem szívesen tesz említést erről. Nem akarja megfosztani a leendő mágusokat a tudástól, de így a legelején talán még jobb lett volna, ha nem kell beavatnia őket a magas mágiába is. Annyi pozitívum van benne, hogy a drasztikus példa egészen biztos jobban rögzül majd.*
- Minden alkalommal mikor varázsolunk, fel kell készülnünk arra is, mi van abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva nem sikerül a varázslat. Előfordulhat, hogy megzavar minket valami a koncentrálás közben, épp akkor ér le a reggeli a gyomrunkba, elkezd viszketni a lábunk szára, szemünkbe süt a nap, bármi… Mindig érdemes számolni azzal is, hogy mi van, ha nem sikerül, ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy a jól bejáratott és bevált igék minden esetben működnek. Gyakorlással növelni lehet a sikeresség esélyét, de azért még is csak benne van a pakliban, hogy elszúrjuk. Minél nehezebb és bonyolultabb egy varázslat, annál inkább kell rá koncentrálni, ennél fogva a hibázás lehetősége is megnő.
*Ezek szintén elég egyértelmű tézisek, de idejük van, Isurii szája még nem rongyolódott szét és azért akad itt olyan a társaságban, akinek hasznosak lehetnek ezek az információk is. A többieknek meg nem árt az ismétlés.*
- Ahogy mondtam, az élet és halál itala nevű varázslat már egy igen magas bűbájnak számít.
*Az előzmények fényében mindenki levonhatja magának a megfelelő konzekvenciákat, ez külön magyarázásra már talán nem szorul.*
- A létrehozásához a varázslónak el kell mondania egy bonyolultabb varázsigét, melynek hatására képes egy tálnyi vízből egy tálnyi élet és halál italt létrehozni. Az élet ital bárkit visszahoz a halál közeli állapotból, míg a halál itala bármilyen lényt a halál küszöbére sodor akkor is, ha makkegészséges. A varázslat veszélye abban rejlik, hogy a két ital külsőleg nem különbözik egymástól, így nem lehet előre megmondani, hogy melyik, melyik.
Mivel annyi biztonságosabb módja van annak, hogy enyhíteni tudjunk a sebesült állapotán, varázslat nélkül, vagy akár azzal is, én… *hangsúlyozza az én szócskát, hiszen ez csakis az ő meglátása* - egészen biztos nem kockáztatnám meg, hogy megölöm a haldoklót. Tévedésből.
*A megbeszélés elején említette ugyan, hogy etikai megközelítésben is tárgyalják majd a témát, bár nem pont erre gondolt még akkor. Mindenesetre bajnak nem baj, hogy most ez is szóba kerül.*
- A tudás hatalom, a hatalom pedig felelősség. Minél inkább befolyásolni tudjuk környezetünket mágikus eszközökkel, *elhangzik egy újabb fontos szó is: eszköz* annál inkább át kell gondolnunk: érdemes, megéri, tényleg szükség van rá? Fel kell tennünk magunkban a kérdést: meg tudnám oldani a feladatot másként is? Sok olyan varázslat létezik, aminek a hatása előidézhető talán még hatékonyabban varázshasználat nélkül is. Példának okáért lázat csillapítani nem feltétlenül kell kézrátétellel és mágia útján, ha a közelben akad hideg borogatás is. Ahhoz, hogy eloltsam a lángra kapó ruhámat, nem kell fertály óráig szakadó esőt megidéznem, elég, ha meghempergek a harmatos fűben és így tovább.
*Idéz fel egy sokkal személyesebb példát is. Az ominózus eset szintén a tavaszünnepi tusán zajlott le.*
- Én nagyon bízom benne, hogy ha most még nem is mindegyikőtök osztja ezt a szemléletet, azért valami ragad rátok belőle.
*Mosolyog fejét lehajtva, kicsit szégyenlősen. Tagadni nehezen tudná, hogy mennyire örülne neki, ha megfogadnák a tanácsait a többiek és a jövőben ennek fényében alakulhatna a gyakorlat.
Worenth támogatása szintén nagyon jól esik neki, de egy kicsit zavarba is hozza a formalitás. Régen nem mert volna kiállni sem így a többiek elé, szóval ez a kis apróság már igazán elnézhető neki így az elméleti rész vége felé.*
- Ha van még kérdés, akkor azt most tegyétek fel. Innen már nincs visszaút.
*Vigyorog a társaságra. Nem szeretné, ha valakiben bent ragadna egy érdekes gondolat, vagy felvetés. Itt és most lehetőség van ezek kitárgyalására együtt, aztán a Thargodar mágusnő tervei szerint gyorsan vázolja a kilátásban lévő kikötői kirándulást és belefognak a gyakorlati munkába is azokkal, akik már ismernek pár varázslatot, vagy fogékonyak pár egyszerűbb ige elsajátítására.*