// Nagycsarnok //
* Kagan baritonos hangja zeng fel a teremben, amint megálljt parancsol a küzdelemnek. Csak szeme sarkából látja, hogy ehhez kézmozdulat is társul, úgy ahogy azt az uralkodók teszik. Piheg, szuszog, levegő után kapkod, de tekintetét nem veszi le a nőstényről. Aljas egy népséghez tartoznak mindketten, akik nehezen viselik a vereséget. Nariina meglehetősen forróvérű, hajtja a harc heve. S kettejük közül feltételezhetően ő akart jobban nyerni. Nem teljesen biztos abban, hogy nem vetemedne valami alantas cselekedetre még így utolsó próbálkozásként. Csak az eredmény kihirdetése után egyenesedik ki, s ereszti maga mellé a fegyvert. Még mielőtt átnyújtaná a tőrt jogos tulajdonosának, a vörös szemű bestia elé lép, s kezét, karját nyújtja neki segítségként felajánlva. Jól harcolt ez az álnok szuka, ezt el kell ismerni. Ez a gesztus csak erre szolgál, hogy elismerje méltó ellenfél volt számára, s bizony sok múlott a szerencsén, hisz akár fordítva is állhatna a dolog. ha nő elfogadja, a szándékot úgy segít neki felállni, s bár magasabb nála a vörös szempárba néz, s biccent egyet. Szavak nélküli elismerés s köszönet. Ha nincs reakció a kinyújtott kézért, egy biccentést akkor is tesz, így fölé magasodva, lenézve rá, majd hátat fordít, fortyogjon csak tovább saját dühében. Hiába, a győzelem érzése magabiztosságot kölcsönöz neki, nem gőg ez csak egy apró dicsőség jó eső érzése. Így járul a vezér színe elé. Mielőtt átadná a tőrt azon fogást vált, s markolattal nyújtja át azt Kagannak. *
~ Győzelem és választás az enyém. ~
- A próbádat kiálltam. Most azt hiszem rajtad a sor, hogy bizonyítsd, szavaidnak súlya van. „ Az egyikőtök, ha alkalmas, szolgálhat tőrrel a kezében. „ Mintha ezt mondtad volna. * vájja saját tekintetét a ragadozóhoz hasonlatos szempárba. Most csodálkozik csak rá igazán, milyen hatalmas ember, hatalmas tagokkal, s mindent látó topáz színű szemekkel. Egy halvány sejtelmes mosoly játszik ajka szegletében, de ez csak egy pillanat. Nyájas és színpadias a modora, hisz még nem ismeri sem sorsát, se jussát, sem pedig a határokat. *