//A Kárhozat útja - Fekete Lobogó, Ezüst koponya//
//Hrothgaar, Kagan, Isurii, Quikhnah//
- Talán valóban keveset, ezért kíváncsi vagyok mindarra, amit mondani tudsz nekem, Hrothgaar *bólint a lány.*
~Nem akarom magamra haragítani, hiszen együtt kell majd dolgoznom vele. Meg mégiscsak törpe. És eddig egészen rendes volt. Ugyanakkor remélem valami igazán jó indokkal fog előállni, mert ha abból indulok ki, én mit éreznék és gondolnék akkor, ha valaki csak azért bánna velem rosszabbul, mert törpe vagyok...~
*Mae talán szerencsésnek mondhatja magát. Bár a falujában csúfolták, de sosem a törpe volta miatt, mindig is az volt a baj, hogy olyan colos. Meg néha az a nagy szája, meg hogy nem is tartotta.
De akármerre járt eddig, ha érte is hátrány vagy bántás, az nem azért volt, mert törpe. Inkább azért mert túl fiatal, vagy mert nőből van, és egy nő hogyan is érthetne bármihez. A lány most erre gondol, ezen agyal, míg Hrothgaar mellett álldigál. Aztán hamarosan befut egy újabb törpe is, elég kótyagosan, láthatóan, talán a nap ártott neki, vagy ki tudja mi, Mae nem is kutatja, mindössze néz rá, kissé felvont szemöldökkel, és odaszól:*
- Szia!
*Majd újra Hrothgaar felé fordul:*
- Thán? Aztán az meg mi?
*Úgy sejti valamiféle rang lehet, de náluk ilyen a faluban nem volt, vagy csak nem így hívták.
Észreveszi a fura, kényszeredett mosolyt a vörös szakáll mögött, de nem izgatja magát rajta nagyon.*
~Ha baja van, majd szól. Ha Kagannak van baja, majd szól ő. Elég nagyfiú már mind a kettő.~
*Az építési tervekre csak bólogat, ez tetszik neki, építeni mindig jobb, mint rombolni. Valami szépet létrehozni, valami időt állót, olyasmit, ami majd a gyerekeiknek maradhat, már ha lesznek, ugye, valamit amiről mindenki megemlegeti őket.
A címerpajzsra is csak bólogat, ha lerajzolja neki a vezér, akkor ő megpróbálja híven elkészíteni, ha akarja még medálként is, vagy gyűrűre pecsétként.
De mégis két lényegi dolog marad meg neki az egész nagy beszédből, hogy be kell majd rendezni újra a műhelyt, amit már el is kezdtek, és hogy valamiféle ünnepség lesz.
Az elsőt érti, a másodikat nem igazán, de láthatóan Hrothgaar elégedett miatta, nagy hangon kiabálja a törzs nevét, vagy mit.
Mae csendesen nézelődik, ő még új, nem igazán tudja, mi történt eddig, csak azt, hogy lesz munka, lesz szállása, étele, még munkabére is. Meg azt, hogy vannak itt más törpék is, jelesül a vörös, meg a kótyagos.
Érzi ugyan, hogy valami nem kerek, de állást foglalni nem tud, hiszen a körülményeket nem ismeri. De úgy veszi észre, a fekete szakállas Kagan, meg a fehér hajú nő megegyeztek.*
~A lényeg a megegyezés. Csak legyen békesség.~
*A békesség jegyében nem húzza fel magát később sem, mikor a fehér hajú nő úgy nézi, mint aki még sosem látott törpét.*
~Pedig biztosan látott, hiszen itt vannak ketten is a férfiak. Mit gondolt, hogy ezeket a gólya hozta? Ahol van férfi, ott van nő is.~
*Maereh azért mégsem morog, csak Hrothgarra néz, tőle kérdi.*
- Akkor menjek vissza pakolászni?