//Reggel, az erőd kapujánál//
*Kagant nem érdekli, mitől nőtt nagyra a lány - általában a "miértek" jóval kevésbé foglalkoztatják, mint a "hogyanok" - egyszerűen elfogadja a dolgot. Az meg, hogy magasabb, nem baj - sőt! Ha elég kemény, akár a a saját jövőbeli kis csapatába is beveszi majd, ami igencsak szép szál legényekből és leányokból fog állni.*
~ Jó is, hogy eszembe jutott, ezzel is foglalkozni kell majd! ~ *emlékezteti magát, de aztán újra Nathairára fókuszálja figyelmét. A nő nevére aprót bólint, bár elsőre nem sokat mond neki, mindössze emlékei mélyén mozdul meg valami, aminek köze van a Füves Pusztához és az északkeleti ismeretlen földekhez; ez azonban most a legkevésbé sem fontos.*
- Ettől bizonyosan jobban fogja tudni, mi a dolga, he?! *húzódik vigyorra a szája, majd az ismeretlen részeg védelmében fellépve szélesíti Nathaira látókörét.*
- A tenger valóban dél felé van, de még majd annyi útba telik, mint a Várostól idáig! *ezt mondjuk nem tudja pontosan, de az ősi térképeikből hasonlóra következtet: nagyságrendileg nem tévedhet túl sokat.*
*A hajós ötletet csak cinikus mosollyal honorálja, nem hinné, hogy Nathaira - vagy mondjuk Kagan törzsének jelentős része - nagy hajóssá válhatna, és eljuthatna a Végtelen Vizekig. Legjobb esetben is valami partmenti kalózbárka matróza lehet, már ha egyáltalán asszonyszemélyt felengednek a hajóra a babonás matrózok.*
- Nos, ha még mindig ez a vágyad, Nathaira De'argath, mi nem tartóztatunk. A kikötő arra keletre van, a hajók is, meg jó vagy rossz sorsod, mi a tengerre vet. A magam részéről úgy gondolom, hogy igaz Thargodarnak nem való a vízen való hánykolódás; egy jó ló, egy erős íj és egy éles kard - ez az, mi nekünk dukál. Nem feledjünk atyáink arcát... *folytatná még, de ekkor Azil - ki minden bizonnyal még Nathairánál is magasabb - így biccent neki, és engedélyt ad a szólásra. Sőt, egy biztató mosolyt is mellékel a meláknak.*
- Műhelyet építhetsz magadnak, Azil, de jó lenne, ha idefenn lenne, a sáncokon belül. Inkább cipekedjetek kicsit többet az anyaggal, mint hogy valami kósza rablóbanda rád gyújtsa, nem igaz? Kezd azzal, ésss... építsd oda! *mutat a tábor északi oldalára. Az jó hely lesz a különböző műhelyeknek, egyebeknek.*
~ No, ez is egy módja: saját ház és műhely vonzó lehet minden óriásasszonynak! Rolkó és Krumkó majd hiába feszegeti az izmát - a gyakorlatias Azil könnyen nyerni fog! ~ *fut át az agyán, majd Nathaira felé fordul, a lány reakciójára várva.*
*A törpe közben felér, így ha Kagan végzett a sudár virágszállal, figyelme a méretben hátrányos helyzetű fickó felé fordul.*
- Üdvözöllek Thargarodban, törp uram. *biccent a fura alaknak, ki kevéssé hasonlít a törpe faj megszokott egyedeire; már amennyire Kagan megszokta őket.*
- Állj fel, Keenold Dowel uraság, nem vagyok én az Erdő Szelleme, hogy térdelni kelljen! *emlékei szerint a Lombjáró Badumirnak voltak még ilyen dolgai, ki ezt a felsőbb hatalmat szolgálta.*
- A nevem Kagan Thargodar, a Törzs és Amon Ruadh ura! *a többi dolgon már igencsak elképed, a kis fickó nem viccel - fegyvert, aranyat és szolgálatot ajánl.*
- Kerítsétek elő Hrothgaart, bizonnyal szívesen váltana szót a földijével. *odázza el a döntést, mert még képbe kell kerülnie.*