//Hrallh//
*Hogy ki a vörös, aki távozóban volt, azt Rilai nem tudhatja, de ezt leszámítva derekasan igyekszik kilogikázni a többi részletet Kagan flegma válaszai ellenére. Buzgón bólogat: Ha jól érti tehát, nincs egy szem örömlány sem az egész kupiban, a személyzet jelen pillanatban egy csúnya csapos, ez a fent említett, rőt hajú akárki meg kettő nap, és húz a vérbe. Pompás, tabula rasa! – mondaná, ha tudná mi az, így csak örömködik, hogy ha minden jól megy, legalább a bordélyba becsontosodott, rossz életű asszonyszemélyekről levan a gond, ugyanis éppen elég lesz neki a veszteséges, pangó üzletet kifele rángatni a ganéjból, igazán nem hiányzik, hogy még a járulékos személyekkel is egyék egymás életét.*
- Igen, nem árt, ha tudják, mi az ábra a hellyel. - *Helyesel egy sort a kalóznak. Annak is örül, hogy nem egyedül utazik – részint azért, mert így tovább illegetheti magát Draenon közelségében, részint meg azért, mert szemernyi kétsége sincs afelől, hogy a srácok vigyáznak rá, az úton is, a városban is. A fene gondolta volna amúgy, hogy elkövetkezik egyszer ez az idő, de lassan ráeszmél, hogy gondolnia kell arra, hogy egyedül nem nagyon járhat-kelhet többé a Vashegyen kívül, mivel többnyire fegyvertelen, nagyobbrészt értékes portékákat vagy információkat hoz-visz, és teljes mértékben törékeny női személy, akit meglehetősen könnyű bántani, ha esetleg rossz szándékkal találja valaki be egyik útja során.
Mondaná tovább is, hogy mit hogyan szeretne, de a Hadú gondolatai már messze járnak.*
- De hisz ezt fontos volna átrágni alaposan, miért küldesz el...? - *Nyünnyög halkan, ahogy a trónterem másik végéhez kapja a szemét, ahol a sötételf közeleg egy sötét hajú nővel az oldalán. Rilainak érezhetően nem tetszik, hogy le lettek pattintva, hisz ő tán nem várta ki a sorát az audienciára?! Mindenesetre tisztában van vele, hogy fölösleges minden további szó, úgyhogy még mielőtt azok ketten odaérnének, feltápászkodik.*
- Úgy lesz, ahogy kívántad. - *Hajtja meg magát végül kissé elkedvetlenedve, a szokásos, formális módon búcsúzóul, aztán sarkon fordul, és ringó léptekkel a kijárat fele indul, reményei szerint Draenonnal a sarkában. Ezt még jóval azelőtt teszi, hogy a két soron következő látogató a lépcső közelébe érne, ilyen módon a jó Quantall sajnos nem értesülhet arról, hogy milyen feladatot kapott, sőt arról sem igazán, hogy nem épp a résablakon beszüremlő kora nyári napsütésről meg a játékos szellősusogásról beszélgettek ők ketten.*
- Most mondd meg! - *Csattan fel még mindig kissé ingerülten, de már játékossággal a hangjában, ahogy megállnak egy percre odakinn. Csípőre teszi a kezét és szembefordul a férfival, úgy tesz, mintha alaposan szemügyre venné, ahogy egy vadidegent szokás.*
- Látok benned lehetőséget. - *Közli végül orrát ráncolva, sokatmondóan ráhunyorogva azokra a zölddel keretezett íriszekre. Ezt most színleg kizárólag a Pintyes együttműködésre érti (pedig naná, hogy nem csak arra!), és ennek részleteiről, jócskán idealista, de megkapó ötleteiről fog halkan magyarázni a férfinak, miközben elindulnak az erődtől vissza, Amon Ruadh felé.*