//Második szál//
*Lea valóban nem először meséli ezt el, sőt nem is utoljára. A hallgatóság általában kételkedik a szavában, de elfogadja, illetve van aki egyenesen hazugságnak gondolja. Rili talán az első, akinek az irányából nem érez még kételkedést sem, ez pedig egy egészen új érzés és szívesen Rili nyakába borulna hálától zokogva. Ehelyett azonban csak tölt egy kerek hasú üvegből, amin egy stilizált ököl mutat az ég felé. Ha Rili teára számított, hát akkor nagyot kell csalódnia, mert a csészébe alkohol kerül.*
- Kagan ökle. Egészségedre.
*A Tavernából szerezte az üveget, állítólag Hrothi főzi a kovácsműhely mögött, persze Hrothira mindenfélét ráfognak, hogy ezt-azt csinál, ugyebár a mellszőr kucsma is tőle származik állítólag. Bár amit Leának készített az egyértelműen rókából van. Az ital meg? Finom a cucc, de hamar fejbe tudja vágni az embert. Lea mindenesetre nem sokat lacafacázik, egyből lehúzza. Aztán pedig nekiáll, hogy az előbb említett vicces pipát megtömje. A kandallópárkányon lévő intarziás dobozkából veszi elő a pipát és nekiáll megtömni dohánnyal, meg azzal, amitől az egész viccessé válik.*
- Persze, hogy megnézheted, én beszélni is szoktam hozzá, bár nemigen válaszol, bár a múltkor azt hittem, hogy mégis, de valószínűleg csak képzelődtem.
*A kezében tartott, de egyelőre meg-nem-gyújtott pipa elszívása után persze simán képzelődhetne is.*
- Több vér folyt, mint szerettük volna. Mindegy.
*Volt aki életét vesztette a harcokban, volt aki eltűnt, sajnos sokkal többen, mint akit amúgy nélkülözni tudnának. Egy ideig méregeti a pipát a kezében, majd a szelence tetejére rakja. Rilire pillant.*
- Nem kellett megidézni. A szándékunk elég volt, hogy megjelenjen.
*Rázza a fejét, hiszen nem varázsolt, nem ért a mágiához, sosem értett hozzá, ő ennél jóval kézzelfoghatóbb dolgokhoz ért csak. De az Alvó Isten megbélyegezte őt, bal alkarján ott derengenek a borostyán rúnák, felgyűrt ingujja miatt ezt Rili láthatja is, vagyis láthatná, ha Lea nem húzná magát úgy össze, mint aki fázik. Nem fázik, csak borzong az emlék hatására.*
- Nem, a varázslatnak csupán eszköze voltam, azt hiszem, hogy Kagan is csak eszköz és áldozata felesleges, csak úgy hittük, hogy szükséges. Én azt hiszem, hogy az Alvó Isten csak elfogadta az áldozatot, de nem igényelte volna. Nem tudom. Rili, bár visszacsinálhatnám! Nem telik el nap, hogy ne kívánjam azt, hogy ez csak egy rémálom legyen.
*A könnyei nagy részét már elsírta, de azért pillái alatt felgyűlnek, legördülni ezúttal sem engedi őket, a plafon felé nézve mandzsettájának sarkával felitatja szépen - eztán pedig meg is igazítja az ingét, csuklóin begombolja -, orrán is szív egyet, mert ugye a sírástól, vagy könnyektől egyből belevesesedik az ember orra.*
- Úgy van, ahogy mondod. Visszatérhet, lehet, hogy holnap, de az is lehet, hogy a mi életünkben már nem. Worenthel beszéltünk erről, csak egyelőre még nem tudjuk, hogy merre is induljunk. Ha bármi ötleted van, akkor szívesen fogadom.