//Lefelé//
*Taitos pont élvezte a magasságot, a rálátást, és az enyhe, de csípős szelet, mely lecsillapíthatja ma.*
-Rendben.
*Biccent azért vállat vonva, még mielőtt a nyakába varrnak egy egész harcos klánt, és Leandana leugrik. Na akkor elkezdene ásatni magának egy szanatóriumot a Gödörben. Szerencsére azonban ez elmarad.*
-A termékenység nem vitás, azonban, ha most ott falvak, vagy földek vannak, a pusztítás lehet jelentős is.
*Érvel, leginkább a meglepetés erejét kiemelve.
A továbbiakkal pedig Taitos vár, és hagyja, hogy a nő befejezze mondandóját, eddigre remélhetőleg sík talajt is tudhat talpa alatt.*
-Nos, gondolj bele, ha egy mágus-főtanácsos ennyire elfajzottá válhat.
*Bólogat, merthogy ismeri ezt ő is.*
~Nagy mágus vagyok, és az égő Arthenior látképére élvezkedem.~
*Emlegeti fel magában a legendákat a bomlottnál bomlottabb főtanácsosokról. A mostaniak legalább csak titokban elfajzottak, de mind csak villogni tud rangjával, meg késleltetni a védekezést, és hatalmaskodni. Taitos igen meglepett, de annál boldogabb lesz, ha egyszer végre tesznek is valamit, de ezzel a látogatással nála csak arra erősítettek rá, hogy meg kéne gyilkolni mindet.*
~A hatalom a következőt is ilyenné tenné.~
*Szólal meg egy elkeseredett hang a fejében, végezetül inkább csak folytatja.*
-Gondolj bele, az isteni hatalom mit tehet az elmével. Ez az Alvó Isten itt kivételesen adott is valamit, de azt kell, hogy mondjam, hogy nem valami jó diplomaták, legalább az ígéret látszatát meg kéne, hogy tartsák, de nem, csak basáskodnak, és fegyverkeznek. Egyelőre nem lebegünk célként, vagy eszközként a szemük előtt, ez a meglátásom. Félek, hogy igazam is lesz, de vezessenek úgy az utak, hogy ne legyen!
*Fohászkodik a ma láthatóan pesszimista világképének beteljesülése ellen.*
-A szájhuszárokon pedig ne aggódj, az őrség biztosan nem emelne kezet ránk, már az itt járt század, a maradék hetven katonájukkal és húsz mágusukkal, már amennyi kiteszi a lábát a városból, itt simán elbánunk. Félreértésben élnek ugyanis. A tanács nem erős, Arthenior az erős, az pedig nem négy bomlott elme hitvány akarata Szellemjáró.
Ugyanakkor a békére törekvés mindenkinek jó lehet, még ha elmebetegekkel is köti azt az ember.
*Igyekszik valami nyugtatásfélét is kinyögni.*
-Van még valami, amit szeretnél megvitatni? Mint mondottam holnap indulok, értesítenem kell a tanítványokat.
*Kérdezi, mielőtt búcsúzkodásba kezdene.*