//Learon Mester és a gyülekező//
*Kicsit elpirul a dicséretre, bár őt is elgondolkodtatja, hogy vajon véletlenül nem egy kis trükknek lett-e az áldozata. Ennél könnyebben nem is lehetne boldogságot csempészni az aranyos lányok szívébe, minthogy elnevezhetnek egy kedves kis állatot, és ezzel vélhetően a pásztor is tisztában van. Akár csel volt, akár nem, a tündérke nem tud haragudni érte, sőt, örül még annak is, ha a sajtmester ilyesmihez folyamodik annak érdekében, hogy másoknak örömet okozzon, így tehát újfent egy bólintással jelzi, hogy belemegy az üzletbe.*
– Rendben, majd ha nem kell gyűlésre sietnünk, vagy éppen nem lesz semmi feladatom, akkor szívesen végignézem az összes állatát, és megkeresem a legszimpatikusabbakat. Ha még történeteket is tud mesélni róluk, akkor még érdekesebb lesz, és a választást is megkönnyíti.
*Biztos abban, hogy a pásztornak vannak történetei, ahogy abban is, hogy élvezettel mesélné őket egy türelmes hallgatóságnak, már pedig önmagát az egyik legtürelmesebb hallgatóságként ismeri azok közül, akikkel valaha is találkozott. Kicsit összehúzza a száját arra, hogy a pásztor mindent rá szeretne bízni, hiszen a tükör például pont egy olyan dolog, amelynek az árát akár az egekbe is fel lehet tornázni, ha valakinek nem kell az erszényére gondolnia a vásárlás alatt. Úgy dönt, hogy valahol a középkategória alatt igyekszik majd beszerezni a dolgokat, hogy ne is legyen silány minőségű, mégse kelljen többet fizetniük annál, mint amennyit eleve elgondoltak.*
– Hát...
*Vakarja meg a tarkóját kissé elgondolkodva, majd megvonja a vállát, és úgy dönt, hogy nem bonyolítja túl a dolgot.*
– Általában legalább egy felső összeghatárt szoktam kapni, hogy annál többet ne költsek, de biztos vagyok abban, hogy egy átlagos vásáron nehezen találnék valóban olyan értékeket, amikre vagyonokat lehetne elverni. Azt hiszem így végiggondolva már nem is olyan nehéz megoldani.
*Folyamatosan a pásztor és a kutya mellett halad, nem is igazán figyeli, hogy merre tartanak. Magabiztosnak ítéli Learon Mester mozgását, így úgy van vele, hogy ő tudja, hogy hova kell menni, neki pedig csak követnie kell őt, így nemsokára meg is érkeznek. A tündérke próbál olyan helyet keresni, ahol jól látja a történéseket, ám nem kell ehhez magaslati levegőt szívnia, és még a pásztor mellett is maradhat.*