Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 364 (7261. - 7280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7280. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-23 08:38:25
Üzenet elküldve: 2017-03-23 08:38:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Megvonja a vállát a férfi kérdésére és már válaszolna, amikor észreveszi, hogy a kovács feléjül tart. Odafordul és hagyja inkább a válaszadást a félvér férfinak, úgy sem sülne ki belőle semmi jó.*
- Reggelt. *Válaszol a kovácsnak, hasonló lelkesedéssel, mint a fehér hajú feketeruhásnak. Aztán visszahúzódik az ajtófélfának dölve, kezeit keresztbe vetve mellkasa előtt. A koponyát még mindég benne tartja. Kíváncsi rá mi lesz az a pár apróság, amit késziteni kell. Khrosas így is kapott már egy rahedli munkát erre a napra. Tegezekre emlékszik, meg ilyesmi, majd úgyis kap felvilágosítást, mert az este csak nagyvonalakban beszéltek róla.
Ahogy ott áll az ajtó mellett még egyszer végigméri az idegent. Semmi jót nem tud kiolvasni belőle másodszorra sem. Hűvösnek véli, de nem tudná megmondani mihez hasonlatosnak.*
*Megvonja a vállát a férfi kérdésére és már válaszolna, amikor észreveszi, hogy a kovács feléjül tart. Odafordul és hagyja inkább a válaszadást a félvér férfinak, úgy sem sülne ki belőle semmi jó.*
- Reggelt. *Válaszol a kovácsnak, hasonló lelkesedéssel, mint a fehér hajú feketeruhásnak. Aztán visszahúzódik az ajtófélfának dölve, kezeit keresztbe vetve mellkasa előtt. A koponyát még mindég benne tartja. Kíváncsi rá mi lesz az a pár apróság, amit késziteni kell. Khrosas így is kapott már egy rahedli munkát erre a napra. Tegezekre emlékszik, meg ilyesmi, majd úgyis kap felvilágosítást, mert az este csak nagyvonalakban beszéltek róla.
Ahogy ott áll az ajtó mellett még egyszer végigméri az idegent. Semmi jót nem tud kiolvasni belőle másodszorra sem. Hűvösnek véli, de nem tudná megmondani mihez hasonlatosnak.*
7279. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-23 07:07:50
Üzenet elküldve: 2017-03-23 07:07:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Szerencséjére nem kell sokat várakoznia az épület előtt, hiszen alig pár perc leforgása alatt egy nő kiált rá a távolból. A doktor erre komótosan megfordul, hogy beazonosíthassa a hang forrását. Amint megpillantja a másikat az már tulajdonképpen oda is érkezik. A félvér nincs igazán meggyőződve arról, hogy a lány lenne a törpe kovács akit keres, így némiképp csalódott. Tulajdonképpen nem is tudja ki és mi a másik, de ha már megszólította, akkor bizonyára jó oka volt rá. Amint reagálna az első odakurjantásra, máris jön egy igen fura kérdés.* ~Mi a hányás?~ *A doktor nem ismeri a kifejezést. Talán valaki odahányt az ajtóba, vagy a falra csak nem vette észre? Most meg azt kérdezi, hogy mi az a hányas ott? A legjobbnak azt latja, ha finoman érdeklődik.*
- Parancsol? Nem igazán értem önt. *De talán nem is kell. Hiszen ekkor egycsapásra megjelenik az akire várt. Nagy könnyebbség ez, mivel már régóta keresi a törpét. Amint az közelebb ér tekintete odafordul és amikor a másik megszólítja azonnal reagál rá.*
- Üdvözlöm. *Majd megszorítja a kezét.* - Úgy hallottam ön a legjobb kovács délvidéken, így felkerestem, hogy készítsen nekem pár apróságot. *Mondja hűvösen, de udvariasan. Pont úgy ahogy egy doktor beszél a rendelőjében.*
*Szerencséjére nem kell sokat várakoznia az épület előtt, hiszen alig pár perc leforgása alatt egy nő kiált rá a távolból. A doktor erre komótosan megfordul, hogy beazonosíthassa a hang forrását. Amint megpillantja a másikat az már tulajdonképpen oda is érkezik. A félvér nincs igazán meggyőződve arról, hogy a lány lenne a törpe kovács akit keres, így némiképp csalódott. Tulajdonképpen nem is tudja ki és mi a másik, de ha már megszólította, akkor bizonyára jó oka volt rá. Amint reagálna az első odakurjantásra, máris jön egy igen fura kérdés.* ~Mi a hányás?~ *A doktor nem ismeri a kifejezést. Talán valaki odahányt az ajtóba, vagy a falra csak nem vette észre? Most meg azt kérdezi, hogy mi az a hányas ott? A legjobbnak azt latja, ha finoman érdeklődik.*
- Parancsol? Nem igazán értem önt. *De talán nem is kell. Hiszen ekkor egycsapásra megjelenik az akire várt. Nagy könnyebbség ez, mivel már régóta keresi a törpét. Amint az közelebb ér tekintete odafordul és amikor a másik megszólítja azonnal reagál rá.*
- Üdvözlöm. *Majd megszorítja a kezét.* - Úgy hallottam ön a legjobb kovács délvidéken, így felkerestem, hogy készítsen nekem pár apróságot. *Mondja hűvösen, de udvariasan. Pont úgy ahogy egy doktor beszél a rendelőjében.*
7278. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 19:26:29
Üzenet elküldve: 2017-03-22 19:26:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A faág mágiája//
*Egy kurta főhajtás a küldött felé. Hrothgaar nincs túlzottan beszédes kedvében, meg amúgy is, ő nem a tanácskozások embere. Neki feladat kell, amit végre hajthat, így a világ sem fordul meg ellenkező irányba.*
- Értettem.
*Ennyi csupán a válasza a vezérnek és a fáradt mosoly, mielőtt elindulna.*
//Kovácsműhely//
*Miután az Égi Küldött eltávozott Hrothgaar kissé lassacskán, amolyan bandukolós tempóban indul meg visszafelé a műhelyhez. Tekintete a port pásztázza, gondolatai azonban valahol egészen máshol szárnyalnak. Nem szívesen kezd neki ennek a napnak, de majd csak belerázódik. Rémálma sajnos eléggé lerontotta "harci" morálját. A műhelyhez közel érve veszi észre a két várakozó alakot.*
- Reggelt!
*Recsegi fennhangon, bár hangjában nincs sok vidámság. Kurta pillantás Khrosas felé, majd az ismeretlenre terelődik figyelme.*
- Miben segíthetek?
*Kérdezi és üdvözlő kézfogásra nyújtja jobbját.*
*Egy kurta főhajtás a küldött felé. Hrothgaar nincs túlzottan beszédes kedvében, meg amúgy is, ő nem a tanácskozások embere. Neki feladat kell, amit végre hajthat, így a világ sem fordul meg ellenkező irányba.*
- Értettem.
*Ennyi csupán a válasza a vezérnek és a fáradt mosoly, mielőtt elindulna.*
//Kovácsműhely//
*Miután az Égi Küldött eltávozott Hrothgaar kissé lassacskán, amolyan bandukolós tempóban indul meg visszafelé a műhelyhez. Tekintete a port pásztázza, gondolatai azonban valahol egészen máshol szárnyalnak. Nem szívesen kezd neki ennek a napnak, de majd csak belerázódik. Rémálma sajnos eléggé lerontotta "harci" morálját. A műhelyhez közel érve veszi észre a két várakozó alakot.*
- Reggelt!
*Recsegi fennhangon, bár hangjában nincs sok vidámság. Kurta pillantás Khrosas felé, majd az ismeretlenre terelődik figyelme.*
- Miben segíthetek?
*Kérdezi és üdvözlő kézfogásra nyújtja jobbját.*
7277. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 19:22:06
Üzenet elküldve: 2017-03-22 19:22:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A faág mágiája//
*A törpe hamar visszaér, és Kagan nyakában is rövidesen ott villog a koponyafejes mestermunka, minek értékét sokszorossá teszi az isten hatalma.*
- Adósod vagyok, Nylisani... egy ideig még. *biccent lassan, kényelmetlen érzésekkel lelkében. Nem szeret tartozni, egy istennek pedig pláne nem.*
- Menj, és vidd hírét istenednek, hogy Kagan Thargodar... nem hagyja el ősei hitét, de alkalmanként szívesen prédálja ellenségeit! *a medállal a nyakában immár szabadon járhat-kelhet.*
*Miután a küldött távozott, útjára engedi Hrothgaart is.*
- Menj a műhelybe, jó törpe. A Vashegy életre kel... és Kagan Thargodar is, legalábbis egy kicsit. *kacsint, aztán megindul vissza ThargArodba. Sok dolga van. Egy pillanatra megtorpan, aztán visszafordul és a mágikus ághoz lép. Óvatosan fogja meg, aztán hirtelen mozdulattal húzza ki a kopár sziklából - mágikus voltának köszönhetően sérülés és erőlködés nélkül.*
~ Működik. Akkor... készülj, világ! Jövünk! ~ *és a Vashegy elszabadul.*
*A törpe hamar visszaér, és Kagan nyakában is rövidesen ott villog a koponyafejes mestermunka, minek értékét sokszorossá teszi az isten hatalma.*
- Adósod vagyok, Nylisani... egy ideig még. *biccent lassan, kényelmetlen érzésekkel lelkében. Nem szeret tartozni, egy istennek pedig pláne nem.*
- Menj, és vidd hírét istenednek, hogy Kagan Thargodar... nem hagyja el ősei hitét, de alkalmanként szívesen prédálja ellenségeit! *a medállal a nyakában immár szabadon járhat-kelhet.*
*Miután a küldött távozott, útjára engedi Hrothgaart is.*
- Menj a műhelybe, jó törpe. A Vashegy életre kel... és Kagan Thargodar is, legalábbis egy kicsit. *kacsint, aztán megindul vissza ThargArodba. Sok dolga van. Egy pillanatra megtorpan, aztán visszafordul és a mágikus ághoz lép. Óvatosan fogja meg, aztán hirtelen mozdulattal húzza ki a kopár sziklából - mágikus voltának köszönhetően sérülés és erőlködés nélkül.*
~ Működik. Akkor... készülj, világ! Jövünk! ~ *és a Vashegy elszabadul.*
7276. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 18:58:23
Üzenet elküldve: 2017-03-22 18:58:23
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
*Lea eljátszik egy pillanatra a gondolattal, hogy Laort elküldi Aoneerrel a kikötőbe, már csak azért is, mert a férfi annyira szívleli egymást. Talán egy kis egymásra utaltság kicsit enyhítene az egymás iránti utálaton, bár Lea szerint Laor direkt froclizza Aoneert, hiszen az ugrik rá, ez pedig Laort szórakoztatja, de ezenkívül inkább közömbös neki az exőrmester.
Lea igazság szerint nem gondolta, hogy Aoneer rögtön beadja a derekát és engedi, hogy megmutassa neki a dolgot - amit csak Aoneernek tudna bemutatni, hiszen kívülről nem sok dolgot látna Aoneer, ha Lea csinálná. Talán egyszer majd beadja a derekát, ha meg nem, akkor Leának is lesz minden nap pár nyugodt órája, míg némán ülnek egymással szemben.*
- Akkor a nagyságos asszony majd szól a nagyságos szeretőjének, hogy legközelebb hagyja, hogy befejezd a reggeli rutinodat.
*Nem mosolyog, hiszen átérzi, tudja, hogy milyen amikor ezekben mind megzavarják az embert, pláne, hogy ezt így mind egyszerre. Laorról meg mindig is tudta, hogy egy piszok alak, és örömét leli abban, hogy másokkal gonoszkodik. És Lea ezt is szereti benne, főleg mert vele szemben sem fogja vissza magát. Az utóbbi két napban viszont kicsit már elmérgesedett a viszonyuk, Lea meg is érti persze a férfi feldúltságát, de az megengedhetetlen, hogy a feszültségeit másokon vezesse le. Erről mindenképpen beszélni fog a "nagyságos szeretőjével".
Egyebekben Lea nem halálvágya miatt, vagy amiatt zárta be az ajtót, hogy bajba keverje Aoneert, hanem egyszerűen nem akarta, hogy bárki megzavarja őket. És továbbra sem hiszi, hogy Aoneernek elmebaja lenne, ő azt gondolja, hogy a másik ideges típus. Az ilyesmi viszont korai halálhoz vezet, vagy azért mert beleszalad valakibe aki nagyobb és erősebb nála, vagy azért mert nem bírja a szíve ezt az állandó felfokozott idegállapotot.
Aoneer nyomában ő is elhagyja a helyiséget, csak Ziana levelét veszi magához. Megint röhög önmagán, egyszer már megcsipkedte Aoneer hátsóját, vagy megpaskolta? Mindegy is, elnézi egy ideig. Aztán felkerekedik, hogy előkerítse Laort, hogy jól leszúrja a reggeli gonoszkodásért.*
*Lea eljátszik egy pillanatra a gondolattal, hogy Laort elküldi Aoneerrel a kikötőbe, már csak azért is, mert a férfi annyira szívleli egymást. Talán egy kis egymásra utaltság kicsit enyhítene az egymás iránti utálaton, bár Lea szerint Laor direkt froclizza Aoneert, hiszen az ugrik rá, ez pedig Laort szórakoztatja, de ezenkívül inkább közömbös neki az exőrmester.
Lea igazság szerint nem gondolta, hogy Aoneer rögtön beadja a derekát és engedi, hogy megmutassa neki a dolgot - amit csak Aoneernek tudna bemutatni, hiszen kívülről nem sok dolgot látna Aoneer, ha Lea csinálná. Talán egyszer majd beadja a derekát, ha meg nem, akkor Leának is lesz minden nap pár nyugodt órája, míg némán ülnek egymással szemben.*
- Akkor a nagyságos asszony majd szól a nagyságos szeretőjének, hogy legközelebb hagyja, hogy befejezd a reggeli rutinodat.
*Nem mosolyog, hiszen átérzi, tudja, hogy milyen amikor ezekben mind megzavarják az embert, pláne, hogy ezt így mind egyszerre. Laorról meg mindig is tudta, hogy egy piszok alak, és örömét leli abban, hogy másokkal gonoszkodik. És Lea ezt is szereti benne, főleg mert vele szemben sem fogja vissza magát. Az utóbbi két napban viszont kicsit már elmérgesedett a viszonyuk, Lea meg is érti persze a férfi feldúltságát, de az megengedhetetlen, hogy a feszültségeit másokon vezesse le. Erről mindenképpen beszélni fog a "nagyságos szeretőjével".
Egyebekben Lea nem halálvágya miatt, vagy amiatt zárta be az ajtót, hogy bajba keverje Aoneert, hanem egyszerűen nem akarta, hogy bárki megzavarja őket. És továbbra sem hiszi, hogy Aoneernek elmebaja lenne, ő azt gondolja, hogy a másik ideges típus. Az ilyesmi viszont korai halálhoz vezet, vagy azért mert beleszalad valakibe aki nagyobb és erősebb nála, vagy azért mert nem bírja a szíve ezt az állandó felfokozott idegállapotot.
Aoneer nyomában ő is elhagyja a helyiséget, csak Ziana levelét veszi magához. Megint röhög önmagán, egyszer már megcsipkedte Aoneer hátsóját, vagy megpaskolta? Mindegy is, elnézi egy ideig. Aztán felkerekedik, hogy előkerítse Laort, hogy jól leszúrja a reggeli gonoszkodásért.*
7275. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 18:12:49
Üzenet elküldve: 2017-03-22 18:12:49
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
-Nem fogok senkit se magammal rángatni, és nyilván értékelem a segítséget bárkitől jön is. *Nem mellesleg szerinte ez az egész remek alkalom arra, hogy végre elvigye a barátnőjét egy remek kiruccanásra, de ebben nyilván kevesek osztják majd a véleményét. Az meg, hogy drága hadnagya melyik túráján kiknek táncolt az idegein kevéssé érdekli. Ziana könnyedén beletenyerel a bajba, és úgy látszik Laor nem tudja mindentől megvédeni. Ő is csak alig-alig tudta kirántani a bajból, mikor a Grombár mellett elkapta az öt perces őrület meg az a két elementáris lidérc.
Bólint. Neki jó ez így, csak nem igazán fog összejönni. Persze megkérhetné Leát, hogy mutassa meg miről is van szó, de amit nem lehet, elmagyarázni azt valószínűleg bemutatni sem lehet. Innentől kezdve meg az egész olyan, mint a vendéglősök bölcsessége. "Ha a kedves vendég még sosem evett teknőslevest, akkor azt adunk el neki ezen a néven, amit nem szégyellünk." Mert a kedves vendég nyilván kutyahúst és patkányt sem fogyasztott már egy ideje. Nem mellesleg a teljes belső béke elérésére annyi szüksége van, mint még egy semmitmondó plecsnire a köpenye mellé.*
-A nagyasszony "azonnal" kéretett. Reggelire, öltözködésre, a szeretkezés befejezésére nem volt idő, mert a "nagyságos asszony" "nagyságos szeretője" karddal hadonászott az ágy mellett. *Magyarázza el a dolgokat röviden és rettentően unottan. Fölösleges soroknak érzi az egész vádbeszédet, elvégre Laor bármennyire is egy undorító alak, végső soron csak katona és hozzá hasonlóan csak a felülről kapott parancsokat teljesítette. Éhes, csak a gyomra most nem korog feltűnően, mert tegnap este ugye belakmározott, és mert a gyomorkorgás nem az éhség fő jele, inkább csak egy néha-néha jelentkező velejárója. Ez talán egy keveset megmagyaráz a reggeli gyűlöletéből is. Nem mindent, mert korábbról is volt benne, csak azt a kevés habot az egész fortyogó torta tetején.*
-Na őt egy élmény lenne képen törölni. ~Egy buzogánnyal.~ *Végül elengedik, és rögtön meg is kapja a holnapi időpontot is. Bólint jelezve vissza fog érkezni, a világért sem szeretné kockáztatni az elmebajáról szóló tanúsítványt. Aztán ha nincs több kérdés, akkor feláll és távozik. A bereteszelt ajtó belülről nyílik. Mondjuk ezt az egészet, ha lehet, akkor még kevésbé érti. Leanda bezárkózott, elutasította a segítséget, konkrétan felajánlotta neki, hogy képen törölheti, mindezt egy olyan várban ahol a mágikus eszközök és praktikák egyáltalán nem működnek, neki meg elviekben elmebaja van. Az orvosának valószínűleg komoly bajai lehetnek, vagy szimplán öngyilkos hajlamokkal lett megáldva. Ha valami baja esik, ő aztán végképp nem akar a közelben lenni, mert a végén még azt is leverik rajta.*
-Nem fogok senkit se magammal rángatni, és nyilván értékelem a segítséget bárkitől jön is. *Nem mellesleg szerinte ez az egész remek alkalom arra, hogy végre elvigye a barátnőjét egy remek kiruccanásra, de ebben nyilván kevesek osztják majd a véleményét. Az meg, hogy drága hadnagya melyik túráján kiknek táncolt az idegein kevéssé érdekli. Ziana könnyedén beletenyerel a bajba, és úgy látszik Laor nem tudja mindentől megvédeni. Ő is csak alig-alig tudta kirántani a bajból, mikor a Grombár mellett elkapta az öt perces őrület meg az a két elementáris lidérc.
Bólint. Neki jó ez így, csak nem igazán fog összejönni. Persze megkérhetné Leát, hogy mutassa meg miről is van szó, de amit nem lehet, elmagyarázni azt valószínűleg bemutatni sem lehet. Innentől kezdve meg az egész olyan, mint a vendéglősök bölcsessége. "Ha a kedves vendég még sosem evett teknőslevest, akkor azt adunk el neki ezen a néven, amit nem szégyellünk." Mert a kedves vendég nyilván kutyahúst és patkányt sem fogyasztott már egy ideje. Nem mellesleg a teljes belső béke elérésére annyi szüksége van, mint még egy semmitmondó plecsnire a köpenye mellé.*
-A nagyasszony "azonnal" kéretett. Reggelire, öltözködésre, a szeretkezés befejezésére nem volt idő, mert a "nagyságos asszony" "nagyságos szeretője" karddal hadonászott az ágy mellett. *Magyarázza el a dolgokat röviden és rettentően unottan. Fölösleges soroknak érzi az egész vádbeszédet, elvégre Laor bármennyire is egy undorító alak, végső soron csak katona és hozzá hasonlóan csak a felülről kapott parancsokat teljesítette. Éhes, csak a gyomra most nem korog feltűnően, mert tegnap este ugye belakmározott, és mert a gyomorkorgás nem az éhség fő jele, inkább csak egy néha-néha jelentkező velejárója. Ez talán egy keveset megmagyaráz a reggeli gyűlöletéből is. Nem mindent, mert korábbról is volt benne, csak azt a kevés habot az egész fortyogó torta tetején.*
-Na őt egy élmény lenne képen törölni. ~Egy buzogánnyal.~ *Végül elengedik, és rögtön meg is kapja a holnapi időpontot is. Bólint jelezve vissza fog érkezni, a világért sem szeretné kockáztatni az elmebajáról szóló tanúsítványt. Aztán ha nincs több kérdés, akkor feláll és távozik. A bereteszelt ajtó belülről nyílik. Mondjuk ezt az egészet, ha lehet, akkor még kevésbé érti. Leanda bezárkózott, elutasította a segítséget, konkrétan felajánlotta neki, hogy képen törölheti, mindezt egy olyan várban ahol a mágikus eszközök és praktikák egyáltalán nem működnek, neki meg elviekben elmebaja van. Az orvosának valószínűleg komoly bajai lehetnek, vagy szimplán öngyilkos hajlamokkal lett megáldva. Ha valami baja esik, ő aztán végképp nem akar a közelben lenni, mert a végén még azt is leverik rajta.*
7274. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 16:23:37
Üzenet elküldve: 2017-03-22 16:23:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
*Mielőtt még átlépné a kaput, inkább meggondolja magát. Az őrök szerint valaki van bent a Szellemjárónál és csak úgy tudnák meg, hogy mikor szabadul fel, ha látnák az illetőt távozni; így inkább mindkét fél arra az elhatározásra jut, hogy jó nekik itt idekint is.
Félreáll az útból, hogy az esetleges járókelők ne akadjanak el benne, majd leteszi a hátizsákját a földre. Mielőtt bármihez is hozzákezdene, megigazítja a ruháját - van mit rajta igazítani, ami azt illeti. A kék tunika alól kikandikáló, fehér ing például már ennyi séta után is görbén állt rajta, ezt rögvest orvosolja, főleg gallértájon: itt húz egyet a nyakát körbeölelő kendőn is. Barna nadrágja két hosszúszárú csizmában ér véget, ha öltözetének más része nem is, hát legalább ez készen volt a túrára. Még megejt egy futó tapintást az övén, azzal szerencsére semmi baj nincs, bár hiányolja róla megszokott varázsitalait - itt idegenben viszont nem meri közszemlére rakni az értékeit, mert még a végén lelopják őket. Vagy csak egyszerűen odasétálnak hozzá és ráparancsolnak: ő meg, városi szerencsétlen lévén csak engedelmeskedne, mert megvédeni magát, na azt nem tudja.
Háta közepéig leérő, mahagónibarna haja most is copfban lengedezik jobbra-balra, kivéve azt a két vastag tincset, ami elől az arcát keresztezi. Van egy kellemes, bár a helyiek orrának valószínűleg idegen illata: valami gyógynövényes kivonattal moshatja, mert nagyon puhának néz ki, mint valami hegyi macska szőre és még ebben a bágyadt napsütésben is élettelien fénylik. Smink az arcán alig látható, s az is csak azoknak, akik tudatosan keresik rajta: pedig akad ám ott púder és szín rendesen hogy vékonyabbnak tűnjön a pofija, magasabbnak a járomcsontjai és hegyesebbnek az álla. Amúgy is világos, majdhogynem hibátlan bőrére csak rádob egy lapáttal ez a mattság, s emiatt ebben a környezetben úgy festhet, mint valami élő márványszobor és játékbaba keveréke.
Az artheniori úrinők bizonyára sorban álltak a küszöbén.
Csak hogy feltegye az i-re a pontot a környezetből való kilógásával, táskájába nyúl és egy könyvet vesz elő. Az erőd kinézete alapján nem számít arra, hogy a helyieknek lenne könyvtára - vagy hogy egyáltalán a nagyrészük tudna olvasni - de sebaj, legalább így végre megtanulhatja kívülről azt a kettőt, amit magával hozott. Úgyis mindig szidta a mestere, hogy lusta volt erre... Nem is véletlenül, hiszen most sem lát neki a memorizálásához, helyette a vörös varázsitalokról kezd el olvasni. Felkeltette az érdeklődését az iménti beszélgetése a Doktorral, s kíváncsi, vajon könyve többet ír-e a dologról, mint amiről ő beszámolt a férfinak.
Bár teljesen elveszik az olvasásban, tartása döbbenetesen egyenes marad, mintha szószerint karót nyelt volna. A fehér kesztyűs kezek szinte műtárgy módjára tartják a könyvet, tenyérrel nem is, csak ujjaival hozzáérve, hiszen egy bizonyos szempontból remekműnek is véli azt. Gyakorlatilag teljesen mozdulatlan marad, mindössze szemei rezzennek egy-egy váratlan vagy érdekesnek tűnő bekezdésnél; ám jobbára azok is a semmibe merednek inkább, próbálva felidézni az eddig tanultakat, s csak akkor tekintenek a lapokra, ha valamiben bizonytalan vagy valami ellentmondásosat talál.*
Félreáll az útból, hogy az esetleges járókelők ne akadjanak el benne, majd leteszi a hátizsákját a földre. Mielőtt bármihez is hozzákezdene, megigazítja a ruháját - van mit rajta igazítani, ami azt illeti. A kék tunika alól kikandikáló, fehér ing például már ennyi séta után is görbén állt rajta, ezt rögvest orvosolja, főleg gallértájon: itt húz egyet a nyakát körbeölelő kendőn is. Barna nadrágja két hosszúszárú csizmában ér véget, ha öltözetének más része nem is, hát legalább ez készen volt a túrára. Még megejt egy futó tapintást az övén, azzal szerencsére semmi baj nincs, bár hiányolja róla megszokott varázsitalait - itt idegenben viszont nem meri közszemlére rakni az értékeit, mert még a végén lelopják őket. Vagy csak egyszerűen odasétálnak hozzá és ráparancsolnak: ő meg, városi szerencsétlen lévén csak engedelmeskedne, mert megvédeni magát, na azt nem tudja.
Háta közepéig leérő, mahagónibarna haja most is copfban lengedezik jobbra-balra, kivéve azt a két vastag tincset, ami elől az arcát keresztezi. Van egy kellemes, bár a helyiek orrának valószínűleg idegen illata: valami gyógynövényes kivonattal moshatja, mert nagyon puhának néz ki, mint valami hegyi macska szőre és még ebben a bágyadt napsütésben is élettelien fénylik. Smink az arcán alig látható, s az is csak azoknak, akik tudatosan keresik rajta: pedig akad ám ott púder és szín rendesen hogy vékonyabbnak tűnjön a pofija, magasabbnak a járomcsontjai és hegyesebbnek az álla. Amúgy is világos, majdhogynem hibátlan bőrére csak rádob egy lapáttal ez a mattság, s emiatt ebben a környezetben úgy festhet, mint valami élő márványszobor és játékbaba keveréke.
Az artheniori úrinők bizonyára sorban álltak a küszöbén.
Csak hogy feltegye az i-re a pontot a környezetből való kilógásával, táskájába nyúl és egy könyvet vesz elő. Az erőd kinézete alapján nem számít arra, hogy a helyieknek lenne könyvtára - vagy hogy egyáltalán a nagyrészük tudna olvasni - de sebaj, legalább így végre megtanulhatja kívülről azt a kettőt, amit magával hozott. Úgyis mindig szidta a mestere, hogy lusta volt erre... Nem is véletlenül, hiszen most sem lát neki a memorizálásához, helyette a vörös varázsitalokról kezd el olvasni. Felkeltette az érdeklődését az iménti beszélgetése a Doktorral, s kíváncsi, vajon könyve többet ír-e a dologról, mint amiről ő beszámolt a férfinak.
Bár teljesen elveszik az olvasásban, tartása döbbenetesen egyenes marad, mintha szószerint karót nyelt volna. A fehér kesztyűs kezek szinte műtárgy módjára tartják a könyvet, tenyérrel nem is, csak ujjaival hozzáérve, hiszen egy bizonyos szempontból remekműnek is véli azt. Gyakorlatilag teljesen mozdulatlan marad, mindössze szemei rezzennek egy-egy váratlan vagy érdekesnek tűnő bekezdésnél; ám jobbára azok is a semmibe merednek inkább, próbálva felidézni az eddig tanultakat, s csak akkor tekintenek a lapokra, ha valamiben bizonytalan vagy valami ellentmondásosat talál.*
7273. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 14:09:15
Üzenet elküldve: 2017-03-22 14:09:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Khrosas áthalad Amon Ruadh hideg reggeli földjén feje tetején a koponyával. Ez utóbbit az erőd kapujában lekanyarítja magáról, mert nem akarja, hogy barbár fosztogatónak nézve nyilat kapjon a hátába. Kezében tartva a madzagokkal átszőtt patás felső koponyáját sétál felfelé a műhely irányába. Újabb nap, újabb dolgos nap veszi kezdetét hamarosan.
Mire a műhelyhez ér már gondolatban bosszankodni is kezd a bakancsára ragadt sár miatt, de nem sok ideje lesz erre, mert idegen férfi szerű alakot lát meg az ajtóban. Elfordítja a fejét jobbra is, balra is, de sehol nem látja a kovácsot. Vállat von és közelebb lép.*
- Hé jó ember! *Kiált oda messzebbről, majd már az ajtóban gyanakvóan végigméri.* Mi a hányás? *Veti oda sajátos reggeli lehengerlő nyelvezetén. Ezzel azt szeretné a férfitől megtudni, hogy ki ő és mit akar. Akár érti ezt a másik akár nem. Nem tetszik neki a sötét ruhás, fehér hajú alak. Bár Khrosas mindenkitől szeret távolságot tartani, sokan nem tetszenek neki az első látásra.
A nő a saját részéről nem szívesen álldogálna kint az ajtóban, de látszólag Hrothgaar még nincs munkálatban. Nem gondolja, hogy alszik, ahhoz késő lenne. Az itt eltöltött bő egy hat tapasztalatai alapján, ilyenkor már igenis munkálatokra készen szokott állni, legalábbis reggelire. Ilyen még nem fordult elő, hogy ne legyen itt a kovács. Rövid ideig gondolkodik, hogy mi legyen.
Úgy dönt egyelőre megvárja mit akar a fura szerzet és aztán attól függ, hogy bemegy e vagy nem és ha be is megy jön e vele a másik.*
*Khrosas áthalad Amon Ruadh hideg reggeli földjén feje tetején a koponyával. Ez utóbbit az erőd kapujában lekanyarítja magáról, mert nem akarja, hogy barbár fosztogatónak nézve nyilat kapjon a hátába. Kezében tartva a madzagokkal átszőtt patás felső koponyáját sétál felfelé a műhely irányába. Újabb nap, újabb dolgos nap veszi kezdetét hamarosan.
Mire a műhelyhez ér már gondolatban bosszankodni is kezd a bakancsára ragadt sár miatt, de nem sok ideje lesz erre, mert idegen férfi szerű alakot lát meg az ajtóban. Elfordítja a fejét jobbra is, balra is, de sehol nem látja a kovácsot. Vállat von és közelebb lép.*
- Hé jó ember! *Kiált oda messzebbről, majd már az ajtóban gyanakvóan végigméri.* Mi a hányás? *Veti oda sajátos reggeli lehengerlő nyelvezetén. Ezzel azt szeretné a férfitől megtudni, hogy ki ő és mit akar. Akár érti ezt a másik akár nem. Nem tetszik neki a sötét ruhás, fehér hajú alak. Bár Khrosas mindenkitől szeret távolságot tartani, sokan nem tetszenek neki az első látásra.
A nő a saját részéről nem szívesen álldogálna kint az ajtóban, de látszólag Hrothgaar még nincs munkálatban. Nem gondolja, hogy alszik, ahhoz késő lenne. Az itt eltöltött bő egy hat tapasztalatai alapján, ilyenkor már igenis munkálatokra készen szokott állni, legalábbis reggelire. Ilyen még nem fordult elő, hogy ne legyen itt a kovács. Rövid ideig gondolkodik, hogy mi legyen.
Úgy dönt egyelőre megvárja mit akar a fura szerzet és aztán attól függ, hogy bemegy e vagy nem és ha be is megy jön e vele a másik.*
7272. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 12:16:02
Üzenet elküldve: 2017-03-22 12:16:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
*Tőle aztán Aoneer azt csinál a szoborral, amit akar, Lea tényleg maximum egy nyakláncban gondolkodik. A kérésre azonban felkúszik a szemöldöke.*
- Egyedül akarsz odamenni?
*Csak Zianáék tapasztalatából tud kiindulni, ők is mentek vagy öten, és abból egy otthagyta a fogát, egy meg úgy elájult, hogy a másik három halottnak hitte. Igazság szerint az egésszel az a baja, hogy ha a férfi ottmarad, akkor neki kell erről beszámolnia Zianának. Igaz ugyan, hogy nem tisztázták a hadnaggyal, hogy hét lakat alatt kell-e őriznie az egykori őrmestert, ezért aztán Lea úgy gondolja, hogy semmi akadálya annak, hogy szabadon járhasson.*
- Igazából ezt elmagyarázni nem lehet, átélni kell, és egyből megérted, hogy miről van szó, és hogy hogyan is működik.
*Egyszerűen, ráhangolódással, de valóban nem egy egyszerű út, talán fárasztó is. Aztán amikor az ember ráérez, akkor már nagyon egyszerű. Elmagyarázni ennél jobban tényleg nem tudja, vannak dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni.*
- Szerintem ha meg akarnálak mérgezni, akkor megoldanám. Viszont nem akarlak, mivel semmi okom rá.
*Lea szemében az még messze nem ok, hogy a másik nem kedveli. Mármint, hogy enyhe kifejezés az, hogy nem kedvelné, de bármit is gondoljon róla, az tényleg nem indok arra, hogy a halálát akarja.*
- A ma reggeli után? Aztán miért mondtál neki ilyet? Esetleg ezért a lenge öltözet is?
*Persze hallotta a lánnyal való beszélgetés egy részét, amiben elhangzott Laor neve is, azonban ettől még nem ismeri a teljes történetet és bár idáig úgy gondolta, hogy ez Aoneer magánügye, most mégis érdekelni kezdi.*
- Gondolom, hogy nagyon alapos kutatást végez, netán rájött, hogy nem ott talál. Amúgy meg meghagytam neki, hogy négyszemközt akarok veled beszélni.
*Az ajtót is amiatt reteszelte be, mivel Laor megígérte, hogy egészen biztosan nem tartja be a parancsot, amit Leától kapott, hiszen Kagantól egy másikat kapott, amit aztán úgy értelmezett, hogy feszt Lea nyakában kell lihegnie. Ami Leát nyilván halálra idegesítené, és ezzel Laor is nyilván tökéletesen tisztában van. Mindenesetre kár volt ezen aggódjon, mivel úgy tűnik, hogy Laor mégis felfogta, hogy Leától is parancsot kapott.*
- Holnap ugyanitt. Addigra érj vissza a kikötőből.
*Tőle aztán Aoneer azt csinál a szoborral, amit akar, Lea tényleg maximum egy nyakláncban gondolkodik. A kérésre azonban felkúszik a szemöldöke.*
- Egyedül akarsz odamenni?
*Csak Zianáék tapasztalatából tud kiindulni, ők is mentek vagy öten, és abból egy otthagyta a fogát, egy meg úgy elájult, hogy a másik három halottnak hitte. Igazság szerint az egésszel az a baja, hogy ha a férfi ottmarad, akkor neki kell erről beszámolnia Zianának. Igaz ugyan, hogy nem tisztázták a hadnaggyal, hogy hét lakat alatt kell-e őriznie az egykori őrmestert, ezért aztán Lea úgy gondolja, hogy semmi akadálya annak, hogy szabadon járhasson.*
- Igazából ezt elmagyarázni nem lehet, átélni kell, és egyből megérted, hogy miről van szó, és hogy hogyan is működik.
*Egyszerűen, ráhangolódással, de valóban nem egy egyszerű út, talán fárasztó is. Aztán amikor az ember ráérez, akkor már nagyon egyszerű. Elmagyarázni ennél jobban tényleg nem tudja, vannak dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni.*
- Szerintem ha meg akarnálak mérgezni, akkor megoldanám. Viszont nem akarlak, mivel semmi okom rá.
*Lea szemében az még messze nem ok, hogy a másik nem kedveli. Mármint, hogy enyhe kifejezés az, hogy nem kedvelné, de bármit is gondoljon róla, az tényleg nem indok arra, hogy a halálát akarja.*
- A ma reggeli után? Aztán miért mondtál neki ilyet? Esetleg ezért a lenge öltözet is?
*Persze hallotta a lánnyal való beszélgetés egy részét, amiben elhangzott Laor neve is, azonban ettől még nem ismeri a teljes történetet és bár idáig úgy gondolta, hogy ez Aoneer magánügye, most mégis érdekelni kezdi.*
- Gondolom, hogy nagyon alapos kutatást végez, netán rájött, hogy nem ott talál. Amúgy meg meghagytam neki, hogy négyszemközt akarok veled beszélni.
*Az ajtót is amiatt reteszelte be, mivel Laor megígérte, hogy egészen biztosan nem tartja be a parancsot, amit Leától kapott, hiszen Kagantól egy másikat kapott, amit aztán úgy értelmezett, hogy feszt Lea nyakában kell lihegnie. Ami Leát nyilván halálra idegesítené, és ezzel Laor is nyilván tökéletesen tisztában van. Mindenesetre kár volt ezen aggódjon, mivel úgy tűnik, hogy Laor mégis felfogta, hogy Leától is parancsot kapott.*
- Holnap ugyanitt. Addigra érj vissza a kikötőből.
7271. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 10:02:44
Üzenet elküldve: 2017-03-22 10:02:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
-Ahogy gondolja. *Bólint. Akkor még ezt is kénytelen lesz betervezni és hozzáadni a mai nap ügyes- bajos dolgaihoz. A zöld gyertyának köszönhetően talán egy lóval is bevontathatja azt az átkozott szobrot, mert az állat nem fárad el, és végig olyan erőt képes majd kifejteni mint amennyit más körülmények között egy percig se tudna tartani. De a biztonság kedvéért lehet kölcsön kéne kérnie egy taligát.*
-Ha megengedi ma tennék egy kisebb túrát a kikötő felé. *Is* -Hallottam pár érdekes pletykát, és jó lenne pár dolognak utánanézni.
*Kicsit sem szívbajos. Nem tudja hány ember merészkedik arra az elátkozott helyre, és ő képes lenne fényes vértben alabárddal berontani, és mindenféle titoktudókkal tárgyalni. Végtére is egy nap ezt is ki kell próbálnia.
Az intésre felkel és bele is pillant abba a bizonyos levélbe, ha már egyszer ennyi minden van neki megengedve hát kénytelen lesz kihasználni. Sajnos semmi olyan nincs a papírra leírva amire kíváncsi volt, ezek szerint a vörös még Leandával sem osztotta meg a gondolatait. Kénytelen hát elengedni az összeesküvés gondolatát, pedig minden sokkal egyszerűbb lenne az ő fejének is, ha a két nőszemélyt be tudná sorolni egy azon istállóba. Pár pillantás után ami alatt végig se lehet olvasni normálisan a levelet úgy dönt inkább visszaül. Most sem tudott meg semmit, és ezzel kapcsolatban úgy tűnik már nem is fog.*
-Ezek szerint mégsem pihenek. *Mondja még mindig kevés rálátással az egész jelenségre. Ha a tudatát kell használnia akkor nyilván nem lehet szó arról, hogy teljesen ellazuljon. Ha meg üres az elméje akkor hogy lenne képes arra, hogy saját erőből felébredjen. Amennyire tudja ahhoz is szükséges legalább egy gondolat, illetve akkor már a környezetét is vizsgálnia kell, megfigyelni, hallgatózni mert ebből tudja meg mikor érdemes felébredni. Minél többet hallgatja a sámánasszony szavait a dolog annál inkább tűnik neki valami vallási képzelődésnek. Még ha csalódtak is Drenulében a vashegyieknek akkor is vannak fura szokásaik.*
-Igen a mérgekre már készülök, és a ma reggel után fontolgatom, hogy kiköltözök a vaskorsóba. *Laor talán majd mesél arról a tál agyagról amit a katona tegnap este befalatozott. Lea meg remélhetőleg gyorsan megérti ennek okait elvégre mégiscsak gyógyítóként működik, vagy próbál működni jelenleg.*
-Apropó méreg és reggel. Nemrég mondtam Laornak, hogy a fegyverraktár körül ólálkodom. *Pillant az ajtó felé amin a nagyasszony szeretője még jól láthatólag nem lépett be. Fogalma sincs mi tarthat ennyi ideig, azt hitte egy minimális félsz csak van abban az alakban a nő iránt aki vele csalja a férjét. A forgatagon olyan jó párosnak tűntek.*
-Azt hittem hamarabb megtalál, de úgy tűnik még mindig keres. *Sóhajtja, és ezzel letudottnak érzi a ma reggeli események eldalolását. Vázlatos körülírás volt, és a panaszkodás nagy részét mellőzte, elvégre nem kell azzal érvelnie, hogy a pincsikutya rájuk tört, meg karddal fenyegette mindkettőjüket, a részleteket talán megtárgyalja, ha a nagyasszony rákérdez.*
-Ahogy gondolja. *Bólint. Akkor még ezt is kénytelen lesz betervezni és hozzáadni a mai nap ügyes- bajos dolgaihoz. A zöld gyertyának köszönhetően talán egy lóval is bevontathatja azt az átkozott szobrot, mert az állat nem fárad el, és végig olyan erőt képes majd kifejteni mint amennyit más körülmények között egy percig se tudna tartani. De a biztonság kedvéért lehet kölcsön kéne kérnie egy taligát.*
-Ha megengedi ma tennék egy kisebb túrát a kikötő felé. *Is* -Hallottam pár érdekes pletykát, és jó lenne pár dolognak utánanézni.
*Kicsit sem szívbajos. Nem tudja hány ember merészkedik arra az elátkozott helyre, és ő képes lenne fényes vértben alabárddal berontani, és mindenféle titoktudókkal tárgyalni. Végtére is egy nap ezt is ki kell próbálnia.
Az intésre felkel és bele is pillant abba a bizonyos levélbe, ha már egyszer ennyi minden van neki megengedve hát kénytelen lesz kihasználni. Sajnos semmi olyan nincs a papírra leírva amire kíváncsi volt, ezek szerint a vörös még Leandával sem osztotta meg a gondolatait. Kénytelen hát elengedni az összeesküvés gondolatát, pedig minden sokkal egyszerűbb lenne az ő fejének is, ha a két nőszemélyt be tudná sorolni egy azon istállóba. Pár pillantás után ami alatt végig se lehet olvasni normálisan a levelet úgy dönt inkább visszaül. Most sem tudott meg semmit, és ezzel kapcsolatban úgy tűnik már nem is fog.*
-Ezek szerint mégsem pihenek. *Mondja még mindig kevés rálátással az egész jelenségre. Ha a tudatát kell használnia akkor nyilván nem lehet szó arról, hogy teljesen ellazuljon. Ha meg üres az elméje akkor hogy lenne képes arra, hogy saját erőből felébredjen. Amennyire tudja ahhoz is szükséges legalább egy gondolat, illetve akkor már a környezetét is vizsgálnia kell, megfigyelni, hallgatózni mert ebből tudja meg mikor érdemes felébredni. Minél többet hallgatja a sámánasszony szavait a dolog annál inkább tűnik neki valami vallási képzelődésnek. Még ha csalódtak is Drenulében a vashegyieknek akkor is vannak fura szokásaik.*
-Igen a mérgekre már készülök, és a ma reggel után fontolgatom, hogy kiköltözök a vaskorsóba. *Laor talán majd mesél arról a tál agyagról amit a katona tegnap este befalatozott. Lea meg remélhetőleg gyorsan megérti ennek okait elvégre mégiscsak gyógyítóként működik, vagy próbál működni jelenleg.*
-Apropó méreg és reggel. Nemrég mondtam Laornak, hogy a fegyverraktár körül ólálkodom. *Pillant az ajtó felé amin a nagyasszony szeretője még jól láthatólag nem lépett be. Fogalma sincs mi tarthat ennyi ideig, azt hitte egy minimális félsz csak van abban az alakban a nő iránt aki vele csalja a férjét. A forgatagon olyan jó párosnak tűntek.*
-Azt hittem hamarabb megtalál, de úgy tűnik még mindig keres. *Sóhajtja, és ezzel letudottnak érzi a ma reggeli események eldalolását. Vázlatos körülírás volt, és a panaszkodás nagy részét mellőzte, elvégre nem kell azzal érvelnie, hogy a pincsikutya rájuk tört, meg karddal fenyegette mindkettőjüket, a részleteket talán megtárgyalja, ha a nagyasszony rákérdez.*
7270. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-22 09:29:59
Üzenet elküldve: 2017-03-22 09:29:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
*Bólint, megadták neki amit kért, de Lea továbbra is úgy gondolja, hogy nem egyébre volt szüksége, mint közönségre, akik majd istenítik a tettükért és akik a hitükkel táplálják a hatalmát. Aztán a végén mindenki pofára esett, mind az entitás, mind pedig ők.*
- Minek mozgassam? Engem ugyan nem zavar ott, de ha te el akarod vonszolni valahová, akkor lelked rajta.
*Aoneernél valami időbeli kavarodás van, hiszen előbb szobor lett Kagan, meg az ork, majd az entitás is. Aztán egy másik entitás úgy gondolta, hogy feléleszti Kagant, egy harmadik pedig úgy, hogy megajándékozza azzal a szarral, amitől eleven maradhat. A negyedik azon vernyog, hogy ne válassza az ötödiket, vagy hát a fene sem tudja már, hogy hányan vannak. Mindegy is, a lényeg, hogy miért jutott volna bárkinek eszébe bevontatni az entitás hatalmas szobrát a búra alá még azelőtt, hogy egyáltalán lett volna búra?*
- Én azt tudom, amit a hadnagy mondott nekem. Hogy túlságosan közel kerültek hozzád az élőholt démonok, és azóta furcsán viselkedsz, úgy ami nem volt jellemző rád azelőtt.
*Az asztalon ott van ugye a levél, Lea biccent felé, Aoneer elveheti, elolvashatja. Lea azt már nem teszi hozzá, hogy Aoneer viselt dolgaiban ő nem lát semmi olyasmit, ami háborúban ne lenne elfogadható. Persze az ő "hadseregük" felépítése teljesen más, mint a városőrségé, ezáltal a szabályrendszerük is más, Lea ezen "bűnök" adott helyzetben elfogadhatóak.*
- Jóféle jársz most, azonban nem egészen erről van szó.
*Nem nevet fel, de azért kiszélesedik a mosolya.*
- Az alváshoz nagyon hasonló állapot, a különbség az, hogy mikor alszol akkor álmodsz, ha felébredve nem emlékszel rá akkor is álmodtál. Ebben az állapotban teljesen üres az elme, minden tudatos, tudatosan éred el, tudatosan lépsz ki belőle.
*Aztán végre felnevet.*
- Gondolod, hogy nem találnék egyszerűbb módokat arra, hogy örökre elaludj? Megmérgezhetném az ételedet, vagy megoldható lenne az is, hogy az éjszakát ne éld túl.
*Leának esze ágában sincsen eltenni láb alól a másikat, még akkor sem ha néha tényleg idegesítő azért, mert görcsösen ragaszkodik az elképzeléseihez. Az ételét megmérgezni persze tényleg könnyű lenne, Alyosrát rávenni arra, hogy elmetssze álmában a torkát már keményebb dió, ennek elsődleges oka az, hogy a lány eleve nem a torokmetsző fajta, a második pedig az, hogy tökéletesen belepistult Aoneerbe. A mell- és hazizmait elnézve ezt még meg is érti, de csak addig a pillanatig amíg a férfi a száját ki nem nyitja, onnantól már eléggé kiábrándító.*
*Bólint, megadták neki amit kért, de Lea továbbra is úgy gondolja, hogy nem egyébre volt szüksége, mint közönségre, akik majd istenítik a tettükért és akik a hitükkel táplálják a hatalmát. Aztán a végén mindenki pofára esett, mind az entitás, mind pedig ők.*
- Minek mozgassam? Engem ugyan nem zavar ott, de ha te el akarod vonszolni valahová, akkor lelked rajta.
*Aoneernél valami időbeli kavarodás van, hiszen előbb szobor lett Kagan, meg az ork, majd az entitás is. Aztán egy másik entitás úgy gondolta, hogy feléleszti Kagant, egy harmadik pedig úgy, hogy megajándékozza azzal a szarral, amitől eleven maradhat. A negyedik azon vernyog, hogy ne válassza az ötödiket, vagy hát a fene sem tudja már, hogy hányan vannak. Mindegy is, a lényeg, hogy miért jutott volna bárkinek eszébe bevontatni az entitás hatalmas szobrát a búra alá még azelőtt, hogy egyáltalán lett volna búra?*
- Én azt tudom, amit a hadnagy mondott nekem. Hogy túlságosan közel kerültek hozzád az élőholt démonok, és azóta furcsán viselkedsz, úgy ami nem volt jellemző rád azelőtt.
*Az asztalon ott van ugye a levél, Lea biccent felé, Aoneer elveheti, elolvashatja. Lea azt már nem teszi hozzá, hogy Aoneer viselt dolgaiban ő nem lát semmi olyasmit, ami háborúban ne lenne elfogadható. Persze az ő "hadseregük" felépítése teljesen más, mint a városőrségé, ezáltal a szabályrendszerük is más, Lea ezen "bűnök" adott helyzetben elfogadhatóak.*
- Jóféle jársz most, azonban nem egészen erről van szó.
*Nem nevet fel, de azért kiszélesedik a mosolya.*
- Az alváshoz nagyon hasonló állapot, a különbség az, hogy mikor alszol akkor álmodsz, ha felébredve nem emlékszel rá akkor is álmodtál. Ebben az állapotban teljesen üres az elme, minden tudatos, tudatosan éred el, tudatosan lépsz ki belőle.
*Aztán végre felnevet.*
- Gondolod, hogy nem találnék egyszerűbb módokat arra, hogy örökre elaludj? Megmérgezhetném az ételedet, vagy megoldható lenne az is, hogy az éjszakát ne éld túl.
*Leának esze ágában sincsen eltenni láb alól a másikat, még akkor sem ha néha tényleg idegesítő azért, mert görcsösen ragaszkodik az elképzeléseihez. Az ételét megmérgezni persze tényleg könnyű lenne, Alyosrát rávenni arra, hogy elmetssze álmában a torkát már keményebb dió, ennek elsődleges oka az, hogy a lány eleve nem a torokmetsző fajta, a második pedig az, hogy tökéletesen belepistult Aoneerbe. A mell- és hazizmait elnézve ezt még meg is érti, de csak addig a pillanatig amíg a férfi a száját ki nem nyitja, onnantól már eléggé kiábrándító.*
7269. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 22:56:45
Üzenet elküldve: 2017-03-21 22:56:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Új nap új remények. Ezzel az elvvel a zsebében vág neki az újabb próbának, hogy rátaláljon a kovácsra, aki talán jobban rejtőzködik, mint egy sötételf orvgyilkos a sötétben. Amikor először járt itt valahogy arra számított, hogy hatalmas füst, felvillanó szikrák és hangok egész kavalkádja fogadja. Viszont nem ez történt. Csönd, síri csönd. Mást nem hallott. Talán ma másként lesz, talán ma újra izzanak a kohók. Hiszen mi másért vashegy a vashegy, ha nem azért, hogy izzon az a vas. Legalábbis a doktor romantikus elképzelései ilyenek.
Amint az erőd kapujához ér, bátran halad tovább. Most nem torpan meg, mint tegnap. Már mindent látott amit kell. Éppen ezért célirányosan halad a műhely irányába. Azonban akár hogy is fülel, most sem hallja a tipikus kovácsokra jellemző zajokat. Ez ismét nem kecsegtet sok jóval. Már majdnem hiábavalóbak tűnik a dolog, de ha már eddig eljött akkor kár lenne visszafordulni. Amint megérkezik az épülethez a tegnapi csend honol. Erre a látványra összeráncolja a szemöldökét és kicsit mérges lesz. Az ajtóhoz lép, felemeli bal kezét és bekopogtat. Egyszer kétszer háromszor. De semmi. Megfordul és körbe tekint. Hátha megpillantja. De semmi. Csak csend és csend. Talán alszik a törpe. Korán lehet még, főleg ha lerészegedett az előző este. A törpék köztudottan szeretnek szittyózni, és nem vetik meg az italozást. Nincs mit tenni mint várni. A doktor türelmes, de azért túl lenne már ezen.*
*Új nap új remények. Ezzel az elvvel a zsebében vág neki az újabb próbának, hogy rátaláljon a kovácsra, aki talán jobban rejtőzködik, mint egy sötételf orvgyilkos a sötétben. Amikor először járt itt valahogy arra számított, hogy hatalmas füst, felvillanó szikrák és hangok egész kavalkádja fogadja. Viszont nem ez történt. Csönd, síri csönd. Mást nem hallott. Talán ma másként lesz, talán ma újra izzanak a kohók. Hiszen mi másért vashegy a vashegy, ha nem azért, hogy izzon az a vas. Legalábbis a doktor romantikus elképzelései ilyenek.
Amint az erőd kapujához ér, bátran halad tovább. Most nem torpan meg, mint tegnap. Már mindent látott amit kell. Éppen ezért célirányosan halad a műhely irányába. Azonban akár hogy is fülel, most sem hallja a tipikus kovácsokra jellemző zajokat. Ez ismét nem kecsegtet sok jóval. Már majdnem hiábavalóbak tűnik a dolog, de ha már eddig eljött akkor kár lenne visszafordulni. Amint megérkezik az épülethez a tegnapi csend honol. Erre a látványra összeráncolja a szemöldökét és kicsit mérges lesz. Az ajtóhoz lép, felemeli bal kezét és bekopogtat. Egyszer kétszer háromszor. De semmi. Megfordul és körbe tekint. Hátha megpillantja. De semmi. Csak csend és csend. Talán alszik a törpe. Korán lehet még, főleg ha lerészegedett az előző este. A törpék köztudottan szeretnek szittyózni, és nem vetik meg az italozást. Nincs mit tenni mint várni. A doktor türelmes, de azért túl lenne már ezen.*
7268. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 20:47:08
Üzenet elküldve: 2017-03-21 20:47:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Tudomásul veszi a törpe szavait. Nem tud mást mondani, mint az igazat. Ha hazudna akkor fejét vennék, amiért valótlant állított és nem képes elvégezni a munkát. Mostani esetben legfeljebb kivágják a szűrét a fenébe, ahol a helye van. Khrosas szerint talán az lenne a legjobb. Lefeküdni és lassan meghalni a hideg földön.
Elmélázik ezen a kis idilli képen. Csak az rondít bele, hogy a törpe dicsérő szavakat küld felé. Ettől jobban érzi magát, elvégre a lánynak is tetszett a tegeze. Ha egész életében mást sem fog csinálni csak tegezeket varrni harcosoknak, akkor az már egy szép élet lesz.*
- Megértettem. *Jelenti be a dolgot, majd tovább ügyködik a hússal. Befejezettnek lehet immár vélni az utolsó adag sültet is. Amíg Hrothgaar a penge markolatával foglalkozik, Khrosas elég sokszor néz oda, hogy ellesse a dolgok mikéntjét. Miközben az asztalra pakolja a húst és elrendezi a tányérokat sokszor meg-megáll, hogy elmélyedjen a törpe szaktudásában.
Khrosas szerint gyönyörű penge lesz ebből. Csak az a kár, hogy egy olyan kormos képű fogja használni. Ez a csont egyébként is a fajtájára vall. Megvonva vállát, fejét ingatva igyekszik kiverni a fejéből a hulla halmozó sötételfet és a bökőjét. Habár nem tud szabadulni a gondolattól, hogy túl jó ez a fém, annak a dögnek.
A kovács lassan végez a munkájával, ahogy Khrosas is előállt az asztallal. Az őr útjából félreáll, hogy a levelet átvehesse a címzettje.*
- Kacsafejes buzogány? *Mosolyodik el a gondolatra. Micsoda ízlésre vallana az. Khrosas elképzel egy böhöm nagy embert, vagy akár óriást kacsafej alakú buzogánnyal egy kocsmában. Aki röhög rajta, annak más sem marad a fejéből, mint véres pép. A gondolatra halkan fel is kacag.
A fizetségét suta kéztartással fogadja és röviden megköszöni. Nem volt egy eseménydús nap, de azért volt dolguk. Legalább teljes mértékben hasznosnak érezhette magát. Az elf lány hamar elkölti a vacsoráját, majd feláll és tiszteletét kifejezve elköszön a mai napra a törpétől. Másnapig Amon Ruadhi szállásán lesz, ahogy eddig is.
Magához veszi kabátját és felkapja. Patásának koponyáját pedig mellkasához húzva hagyja el a műhelyet és az erődöt.*
*Tudomásul veszi a törpe szavait. Nem tud mást mondani, mint az igazat. Ha hazudna akkor fejét vennék, amiért valótlant állított és nem képes elvégezni a munkát. Mostani esetben legfeljebb kivágják a szűrét a fenébe, ahol a helye van. Khrosas szerint talán az lenne a legjobb. Lefeküdni és lassan meghalni a hideg földön.
Elmélázik ezen a kis idilli képen. Csak az rondít bele, hogy a törpe dicsérő szavakat küld felé. Ettől jobban érzi magát, elvégre a lánynak is tetszett a tegeze. Ha egész életében mást sem fog csinálni csak tegezeket varrni harcosoknak, akkor az már egy szép élet lesz.*
- Megértettem. *Jelenti be a dolgot, majd tovább ügyködik a hússal. Befejezettnek lehet immár vélni az utolsó adag sültet is. Amíg Hrothgaar a penge markolatával foglalkozik, Khrosas elég sokszor néz oda, hogy ellesse a dolgok mikéntjét. Miközben az asztalra pakolja a húst és elrendezi a tányérokat sokszor meg-megáll, hogy elmélyedjen a törpe szaktudásában.
Khrosas szerint gyönyörű penge lesz ebből. Csak az a kár, hogy egy olyan kormos képű fogja használni. Ez a csont egyébként is a fajtájára vall. Megvonva vállát, fejét ingatva igyekszik kiverni a fejéből a hulla halmozó sötételfet és a bökőjét. Habár nem tud szabadulni a gondolattól, hogy túl jó ez a fém, annak a dögnek.
A kovács lassan végez a munkájával, ahogy Khrosas is előállt az asztallal. Az őr útjából félreáll, hogy a levelet átvehesse a címzettje.*
- Kacsafejes buzogány? *Mosolyodik el a gondolatra. Micsoda ízlésre vallana az. Khrosas elképzel egy böhöm nagy embert, vagy akár óriást kacsafej alakú buzogánnyal egy kocsmában. Aki röhög rajta, annak más sem marad a fejéből, mint véres pép. A gondolatra halkan fel is kacag.
A fizetségét suta kéztartással fogadja és röviden megköszöni. Nem volt egy eseménydús nap, de azért volt dolguk. Legalább teljes mértékben hasznosnak érezhette magát. Az elf lány hamar elkölti a vacsoráját, majd feláll és tiszteletét kifejezve elköszön a mai napra a törpétől. Másnapig Amon Ruadhi szállásán lesz, ahogy eddig is.
Magához veszi kabátját és felkapja. Patásának koponyáját pedig mellkasához húzva hagyja el a műhelyet és az erődöt.*
7267. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 20:38:32
Üzenet elküldve: 2017-03-21 20:38:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
*Finoman vállat von. Ő továbbra sem bízik az istenek felsőbbrendű hatalmában.*
-Akart valamit és ti megadtátok. Ha nem az idekerülése volt a cél, akkor mi? *Teszi fel a kérdést röviden a még őrmester korából rajtamaradt örökös gyanakvás hangján. Senki nem tesz csak úgy dolgokat a legtöbb szertartásnak különösen az ennyire erőteljes szertartásoknak nyilván van valami oka még ha egy kiismerhetetlen istenség is az elkövető. Ha továbbra is úgy gondolkoznak mint Leanda akkor soha nem jutnak egyről a kettőre, de valószínűleg még a szobát sem hagyhatják el. Ha az isteneknek érdekeik vannak akkor ezek ellen kell fellépni, bár ez mint terv még borzasztó gyengének és ködösnek hat, de persze nem adja fel.*
-Megpróbálták már elmozdítani? *Teszi fel a kérdést, mert ebben megint csak bizonytalan. Úgy látja a szellemjáró imád kitérni a kérdések elől, ami nehézkes elvégre ő mindig a megoldást keresi. Nem sokat lát, de attól még keresi.*
-Ha be tudnák rángatni ide, vagy az aura erejét kiterjesztenék a szoborra, akkor gondolom a borostyán eltűnne, ahogy a mágikus ereje is. *Veti fel. Olyan érzése van, mint aki magában beszél. Sejti már mi lesz a főnök asszonyának válasza erre az egészre.*
-Ugyanezt javasoltam Kagan kikúrálására... de a hadnagy biztos volt benne, hogy maga semmi esetre sem menne szembe az istenek akaratával. *Aztán lássanak csodát rajta pont működött a dolog. Igaz az egyik égi paprikajancsinak kellett közbelépnie érte és finoman, kisegítenie a vashegyi bagázst. Megint.*
-Nyilván nem, csak reméltem tud valamit arról milyen kórtünetei vannak annak az elmeháborodott állatnak akit a nyakába sóztak. *De ha ez sem mozgatta meg a szellemjáró kíváncsiságát soha akkor a hosszú beszélgetéseket talán érdemes lenne hosszas hallgatásokra cserélni. A férfi egyértelműen nem akar itt lenni, de ha már itt van akkor legalább próbál informálódni, adomázni, kutakodni azokkal a dolgokkal kapcsolatban amik amúgy érdeklik. Nem igazán hatja meg, hogy a szellemjárónak más tervei vannak. Ha sikerül eléggé kellemetlenné tennie ezt az egy órát talán még fel is hagyhatnak ezzel az egész ostobasággal. Mondjuk erre pont nem pályázik, egy minimális esélye még mindig van arra, hogy megtudjon valamit, akármit az istenek működéséről, a saját bajáról, vagy arról mi az istent is csinál pontosan a vashegy nagyasszonya. A megnevezés egyébkét továbbra is a szerint változik, hogy a férfi épp mennyire próbál tapló lenni, és mennyire szarkasztikus a modora.*
-Köszönöm, de én jó alvó vagyok. *Válaszolja, mert a test és az elme pihenéséről nem tud másra asszociálni. Amit Leanda mond az neki vészesen erős kuruzslásnak hangzik. Ezeket a szavakat ilyen értelemben csak egy rakás fura fazon hajlandó használni. Borotvált fejű hegyi szerzetesek, meg világjáró hittérítők, mágiát nem ismerő önavatott gyógyítók akik kézrátétellel végeznek el komoly műtéteket, és persze a csalók minden létező földi formái.*
-Annál jobban ha lehet nem szeretnék pihenni, mert félek, hogy nem ébredek fel. *Ez meg a másik eset amit képes a test és elme tökéletes megpihenésével azonosítani. Amikor már a koporsóban fekszik és senki nem háborgatja. Legfeljebb valami átokverte nekromanta, de annak is csak a teste kell, az elméjével semmi dolga nincs.*
-Így jobban belegondolva a nagyfőnök is elég jó alvó, ha lehet abban sem akarok részt venni.
*Finoman vállat von. Ő továbbra sem bízik az istenek felsőbbrendű hatalmában.*
-Akart valamit és ti megadtátok. Ha nem az idekerülése volt a cél, akkor mi? *Teszi fel a kérdést röviden a még őrmester korából rajtamaradt örökös gyanakvás hangján. Senki nem tesz csak úgy dolgokat a legtöbb szertartásnak különösen az ennyire erőteljes szertartásoknak nyilván van valami oka még ha egy kiismerhetetlen istenség is az elkövető. Ha továbbra is úgy gondolkoznak mint Leanda akkor soha nem jutnak egyről a kettőre, de valószínűleg még a szobát sem hagyhatják el. Ha az isteneknek érdekeik vannak akkor ezek ellen kell fellépni, bár ez mint terv még borzasztó gyengének és ködösnek hat, de persze nem adja fel.*
-Megpróbálták már elmozdítani? *Teszi fel a kérdést, mert ebben megint csak bizonytalan. Úgy látja a szellemjáró imád kitérni a kérdések elől, ami nehézkes elvégre ő mindig a megoldást keresi. Nem sokat lát, de attól még keresi.*
-Ha be tudnák rángatni ide, vagy az aura erejét kiterjesztenék a szoborra, akkor gondolom a borostyán eltűnne, ahogy a mágikus ereje is. *Veti fel. Olyan érzése van, mint aki magában beszél. Sejti már mi lesz a főnök asszonyának válasza erre az egészre.*
-Ugyanezt javasoltam Kagan kikúrálására... de a hadnagy biztos volt benne, hogy maga semmi esetre sem menne szembe az istenek akaratával. *Aztán lássanak csodát rajta pont működött a dolog. Igaz az egyik égi paprikajancsinak kellett közbelépnie érte és finoman, kisegítenie a vashegyi bagázst. Megint.*
-Nyilván nem, csak reméltem tud valamit arról milyen kórtünetei vannak annak az elmeháborodott állatnak akit a nyakába sóztak. *De ha ez sem mozgatta meg a szellemjáró kíváncsiságát soha akkor a hosszú beszélgetéseket talán érdemes lenne hosszas hallgatásokra cserélni. A férfi egyértelműen nem akar itt lenni, de ha már itt van akkor legalább próbál informálódni, adomázni, kutakodni azokkal a dolgokkal kapcsolatban amik amúgy érdeklik. Nem igazán hatja meg, hogy a szellemjárónak más tervei vannak. Ha sikerül eléggé kellemetlenné tennie ezt az egy órát talán még fel is hagyhatnak ezzel az egész ostobasággal. Mondjuk erre pont nem pályázik, egy minimális esélye még mindig van arra, hogy megtudjon valamit, akármit az istenek működéséről, a saját bajáról, vagy arról mi az istent is csinál pontosan a vashegy nagyasszonya. A megnevezés egyébkét továbbra is a szerint változik, hogy a férfi épp mennyire próbál tapló lenni, és mennyire szarkasztikus a modora.*
-Köszönöm, de én jó alvó vagyok. *Válaszolja, mert a test és az elme pihenéséről nem tud másra asszociálni. Amit Leanda mond az neki vészesen erős kuruzslásnak hangzik. Ezeket a szavakat ilyen értelemben csak egy rakás fura fazon hajlandó használni. Borotvált fejű hegyi szerzetesek, meg világjáró hittérítők, mágiát nem ismerő önavatott gyógyítók akik kézrátétellel végeznek el komoly műtéteket, és persze a csalók minden létező földi formái.*
-Annál jobban ha lehet nem szeretnék pihenni, mert félek, hogy nem ébredek fel. *Ez meg a másik eset amit képes a test és elme tökéletes megpihenésével azonosítani. Amikor már a koporsóban fekszik és senki nem háborgatja. Legfeljebb valami átokverte nekromanta, de annak is csak a teste kell, az elméjével semmi dolga nincs.*
-Így jobban belegondolva a nagyfőnök is elég jó alvó, ha lehet abban sem akarok részt venni.
7266. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 15:30:50
Üzenet elküldve: 2017-03-21 15:30:50
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//A faág mágiája//
*Hát nem kézfogást kap, hanem belecsapnak a kezébe, biztos ez itt a szokás. A kezét megrázza utána azért, nem számított erre.*
-Üdv néked Hrothgaar. *Köszönti a törpét, aki ezek szerint nem véletlen keveredett ide. Kicsit megnézi azért, hogy mily különösen öltözködik az, de nem teszi szóvá. Hamar visszaér egy medállal, amit megáldhat és átadhat a tharg vezérnek.*
-Akkor engedelmeddel Kagan Nagyúr én távozom is. *Ideje távoznia, a Hetedik bizonyára örülni fog a fejleményeknek, hogy ez a harcos nép nem fog ellenük fordulni és más istenek mellé sem fog állni.*
*Hát nem kézfogást kap, hanem belecsapnak a kezébe, biztos ez itt a szokás. A kezét megrázza utána azért, nem számított erre.*
-Üdv néked Hrothgaar. *Köszönti a törpét, aki ezek szerint nem véletlen keveredett ide. Kicsit megnézi azért, hogy mily különösen öltözködik az, de nem teszi szóvá. Hamar visszaér egy medállal, amit megáldhat és átadhat a tharg vezérnek.*
-Akkor engedelmeddel Kagan Nagyúr én távozom is. *Ideje távoznia, a Hetedik bizonyára örülni fog a fejleményeknek, hogy ez a harcos nép nem fog ellenük fordulni és más istenek mellé sem fog állni.*
7265. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:37:57
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:37:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A faág mágiája//
*Kérdésére hamar választ kap, de nem viszi túlzásba a bemutatkozást. Csupán egy kurta főhajtás az Égi Küldött irányába és a törpe már caplat is kifelé a teremből. Kicsit morgolódik magában, hogy ezért keltette fel a vezér, ezt bármelyik másik őrével megejthette volna, de nincs mit tenni. Elvégre, ha mást szalajt a Sigul-ért, Hrothgaar-t akkor is felkelti valaki. A műhelyben nem sokat időzik. A fegyverszekrény ajtaja feltárul és a szekrény egy rejtett rekeszéből lapos tölgyfadobozka kerül elő. Ajtó zárul, kulcs csörren és a törpe már indul is visszafelé.*
- A Sigul.
*Mondja és nyitja fel a szépen megmunkált kis tölgyfadobozka tetejét, alatta ott pihen Kagan Thargodar nemesi címere. A törpe vezére felé tartja a dobozt, majd ő odaadja a küldöttnek. Hrothgaar jól emlékszik a koponya medál elkészítésére. Elég sokat vesződött a megfelelő fémötvözet kiválasztásával, de még annál is többet a formai kivitelezéssel, hogy Kagan Thargodar-nak megfelelő legyen. A végeredmény egy zord koponya, jobb szemürege felett vékony repedéssel. Ha az Égi Küldött megáldja a tárgyat, az azt jelenti, hogy ezentúl Kagan-nál kell lennie a Sigul-nak, vagyis nem Hrothgaar-nak kell majd vigyáznia rá.*
*Kérdésére hamar választ kap, de nem viszi túlzásba a bemutatkozást. Csupán egy kurta főhajtás az Égi Küldött irányába és a törpe már caplat is kifelé a teremből. Kicsit morgolódik magában, hogy ezért keltette fel a vezér, ezt bármelyik másik őrével megejthette volna, de nincs mit tenni. Elvégre, ha mást szalajt a Sigul-ért, Hrothgaar-t akkor is felkelti valaki. A műhelyben nem sokat időzik. A fegyverszekrény ajtaja feltárul és a szekrény egy rejtett rekeszéből lapos tölgyfadobozka kerül elő. Ajtó zárul, kulcs csörren és a törpe már indul is visszafelé.*
- A Sigul.
*Mondja és nyitja fel a szépen megmunkált kis tölgyfadobozka tetejét, alatta ott pihen Kagan Thargodar nemesi címere. A törpe vezére felé tartja a dobozt, majd ő odaadja a küldöttnek. Hrothgaar jól emlékszik a koponya medál elkészítésére. Elég sokat vesződött a megfelelő fémötvözet kiválasztásával, de még annál is többet a formai kivitelezéssel, hogy Kagan Thargodar-nak megfelelő legyen. A végeredmény egy zord koponya, jobb szemürege felett vékony repedéssel. Ha az Égi Küldött megáldja a tárgyat, az azt jelenti, hogy ezentúl Kagan-nál kell lennie a Sigul-nak, vagyis nem Hrothgaar-nak kell majd vigyáznia rá.*
7264. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:14:55
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:14:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Terápia//
*Aoneer szemében az ő megítélésük nemigen lesz rosszabb, a véleménye eddig sem volt túl hízelgő. A nem túl hízelgő véleményével persze nincsen egyedül, így Lea fel sem veszi.*
- Mivel a többi három is testet öltött, és a küldötteik azóta is egymásnak adják a kilincset, hogy az ő urát szolgáljuk.
*Megrántja a vállát, ő ugyan egyiket sem akarja szolgálni. Ha muszáj lenne választania, akkor valószínűleg azt választaná, amelyik üdvözli az emberáldozatot.*
- Visszacsinálni? Szoborrá vált, mint a városőrségtől megszökött ork, vagy mint Kagan, csak az ő életre kelésére senki nem tart igényt. Ha egyszer rájövök, hogy milyen szerszám fog rajta, akkor nyakláncot fűzök a darabkáiból.
*Az istenség, vagyis az annak magát kiadó entitás sorsa nem érdekli, nem ejt könnyeket, már azt is feldolgozta, hogy rászedték, az egészben egyedül azt bánja, hogy amaz elfogadta Kagan értelmetlen áldozatát.*
- Azért ülsz itt, mert a hadnagyod ezt adta parancsba. Erről hadd ne én tegyek már, kérlek!
*Mindazonáltal nem tudja mire vélni azt, ahogyan Aoneer beszél, az elején szigorúan hivatalosan szólította meg, magázva - ami Lea fülét mindig is bántotta -, mostanra meg csapong, és hol így, hol pedig úgy szól hozzá. Annyira persze nem akad fenn a dolgon, hogy ezt szóvá is tegye, csupán megfigyelte.
A fejét rázza, úgy látszik, hogy Aoneer görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy itt valamiféle vallásos agymosásnak kell következnie, pedig szó sincsen ilyenről. Hovatovább, Lea maximálisan tiszteletben tartja a másiknak a valláshoz való hozzáállását, és nem próbálja megtéríteni a magáéra. Főleg, hogy momentán úgy néz ki, hogy neki nincs is vallása, csak a jó öreg Szellemek, de ők még sosem ugattak bele az életébe.*
- Félreértesz. Amit én kínálok az egy olyan állapot amikor a test és az elme tökéletesen ellazul, megpihen. Ebbe az állapotba egy hosszú út vezet, illetve ez nem teljesen igaz, kinek hosszú, kinek rövidebb. Ezen az úton én csak vezethetlek, végigmenni neked kell rajta. Semmi hókuszpókusz nincsen benne.
*Ez egész egyszerűen arról szól, hogy az ember a külvilágot teljesen kizárja, és csak önmagára, befelé figyel. Persze az ember jelleméből fakad, hogy mennyi ideig képes koncentrálni ilyesmire. Lea tapasztalata szerint minél többet gyakorolja, annál jobban képes elmerülni, és annál közelebb jut az ideális állapothoz.*
*Aoneer szemében az ő megítélésük nemigen lesz rosszabb, a véleménye eddig sem volt túl hízelgő. A nem túl hízelgő véleményével persze nincsen egyedül, így Lea fel sem veszi.*
- Mivel a többi három is testet öltött, és a küldötteik azóta is egymásnak adják a kilincset, hogy az ő urát szolgáljuk.
*Megrántja a vállát, ő ugyan egyiket sem akarja szolgálni. Ha muszáj lenne választania, akkor valószínűleg azt választaná, amelyik üdvözli az emberáldozatot.*
- Visszacsinálni? Szoborrá vált, mint a városőrségtől megszökött ork, vagy mint Kagan, csak az ő életre kelésére senki nem tart igényt. Ha egyszer rájövök, hogy milyen szerszám fog rajta, akkor nyakláncot fűzök a darabkáiból.
*Az istenség, vagyis az annak magát kiadó entitás sorsa nem érdekli, nem ejt könnyeket, már azt is feldolgozta, hogy rászedték, az egészben egyedül azt bánja, hogy amaz elfogadta Kagan értelmetlen áldozatát.*
- Azért ülsz itt, mert a hadnagyod ezt adta parancsba. Erről hadd ne én tegyek már, kérlek!
*Mindazonáltal nem tudja mire vélni azt, ahogyan Aoneer beszél, az elején szigorúan hivatalosan szólította meg, magázva - ami Lea fülét mindig is bántotta -, mostanra meg csapong, és hol így, hol pedig úgy szól hozzá. Annyira persze nem akad fenn a dolgon, hogy ezt szóvá is tegye, csupán megfigyelte.
A fejét rázza, úgy látszik, hogy Aoneer görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy itt valamiféle vallásos agymosásnak kell következnie, pedig szó sincsen ilyenről. Hovatovább, Lea maximálisan tiszteletben tartja a másiknak a valláshoz való hozzáállását, és nem próbálja megtéríteni a magáéra. Főleg, hogy momentán úgy néz ki, hogy neki nincs is vallása, csak a jó öreg Szellemek, de ők még sosem ugattak bele az életébe.*
- Félreértesz. Amit én kínálok az egy olyan állapot amikor a test és az elme tökéletesen ellazul, megpihen. Ebbe az állapotba egy hosszú út vezet, illetve ez nem teljesen igaz, kinek hosszú, kinek rövidebb. Ezen az úton én csak vezethetlek, végigmenni neked kell rajta. Semmi hókuszpókusz nincsen benne.
*Ez egész egyszerűen arról szól, hogy az ember a külvilágot teljesen kizárja, és csak önmagára, befelé figyel. Persze az ember jelleméből fakad, hogy mennyi ideig képes koncentrálni ilyesmire. Lea tapasztalata szerint minél többet gyakorolja, annál jobban képes elmerülni, és annál közelebb jut az ideális állapothoz.*
7263. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:13:21
Üzenet elküldve: 2017-03-21 09:13:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A faág mágiája//
*Végül is, jobb, mint a semmi. Ha támadják őket, a külső falakon tudnak védekezni mindennel, amilyük van... idebent pedig marad a hideg acél.*
- Meglátjuk. *bár érez némi hálát a városiak istene irányába, de sem elköteleződni nem akar, sem pedig túl sok segítséget nyújtani. Hamar vége lenne a barbárkodásnak, ha a városiak ura győzne.*
~ Ha meg a Sátorlap, akkor az életnek. Abba meg bele se akarok gondolni, hogy mi történik, ha az a hülye nyer. ~ *sóhajt magában.*
*Belecsap az égi küldött kezébe, és ezúttal eltekint a vérszerződéstől. Egyébként sem tartja sokra a városiak esküjét - azok a lovagjai, akik nem csatában hulltak el, kivétel nélkül esküszegőkké váltak.*
- Ne ezt a talizmánt! *lép el, mert ez csak egy egyszerű harcos jelkép.*
- Hrothgaar, ő itt az Égi Küldött, a Városiak istenének hírvivője. Hozd a műhelyből a tharg vezéri medálomat, a Sigult. *ha már itt a jó törpe, vegyük hasznát, mielőtt bámulatában összenyálazza a szakállát.*
~ Attól selymes, a törpepempőtől, hehe. ~ *persze kifelé mogorva.*
- Térülj-fordulj!
*Végül is, jobb, mint a semmi. Ha támadják őket, a külső falakon tudnak védekezni mindennel, amilyük van... idebent pedig marad a hideg acél.*
- Meglátjuk. *bár érez némi hálát a városiak istene irányába, de sem elköteleződni nem akar, sem pedig túl sok segítséget nyújtani. Hamar vége lenne a barbárkodásnak, ha a városiak ura győzne.*
~ Ha meg a Sátorlap, akkor az életnek. Abba meg bele se akarok gondolni, hogy mi történik, ha az a hülye nyer. ~ *sóhajt magában.*
*Belecsap az égi küldött kezébe, és ezúttal eltekint a vérszerződéstől. Egyébként sem tartja sokra a városiak esküjét - azok a lovagjai, akik nem csatában hulltak el, kivétel nélkül esküszegőkké váltak.*
- Ne ezt a talizmánt! *lép el, mert ez csak egy egyszerű harcos jelkép.*
- Hrothgaar, ő itt az Égi Küldött, a Városiak istenének hírvivője. Hozd a műhelyből a tharg vezéri medálomat, a Sigult. *ha már itt a jó törpe, vegyük hasznát, mielőtt bámulatában összenyálazza a szakállát.*
~ Attól selymes, a törpepempőtől, hehe. ~ *persze kifelé mogorva.*
- Térülj-fordulj!
7262. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-20 23:22:23
Üzenet elküldve: 2017-03-20 23:22:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A faág mágiája//
*Még nem teljesen tiszta a feje. Félig-meddig még az álom hatása alatt van. Ahogy ott áll a csarnokban, azon veszi észre magát, hogy jobb keze az egykori sebhelynél matat. Ujjai a vastag vörös szőrmébe túrnak, ami lefedi a heget. Nem is tűnik fel neki azonnal, hogy van még egy személy a teremben, csak mikor az ismét felszólal. Hrothgaar csodálkozó szemeket mereszt az alakra, kissé megrázza fejét, mint aki épp most ébred nyomasztó álmából.*
- Te... Kagan. Ez ki? *Kérdezi, amikor az ismeretlen alak elsétál egy időre.* És mi dolgom nekem itt? Ugye nem kell kora reggel a Gödörbe hajítanom? Éhgyomorra nem olyan a kegyetlenkedés, tudod...
*Szótlanul figyel, nem zavar sok vizet aztán, hogy az a bizonyos valaki visszatér Kagan talizmánjával. Szakállába túr, ujjaival fésülgeti, hiszen egyetlen magára bármit is adó törpe sem engedheti meg, hogy a szakálla gubancos és zilált legyen.*
~Talán picit alul-öltözött vagyok.~
*Néz le maga elé, hogy megcsodálja lábujjait is nagy unalmában... hiszen igen, mezítláb caplatott át ide. Mezítlábas, fél-pucér törpe.*
*Még nem teljesen tiszta a feje. Félig-meddig még az álom hatása alatt van. Ahogy ott áll a csarnokban, azon veszi észre magát, hogy jobb keze az egykori sebhelynél matat. Ujjai a vastag vörös szőrmébe túrnak, ami lefedi a heget. Nem is tűnik fel neki azonnal, hogy van még egy személy a teremben, csak mikor az ismét felszólal. Hrothgaar csodálkozó szemeket mereszt az alakra, kissé megrázza fejét, mint aki épp most ébred nyomasztó álmából.*
- Te... Kagan. Ez ki? *Kérdezi, amikor az ismeretlen alak elsétál egy időre.* És mi dolgom nekem itt? Ugye nem kell kora reggel a Gödörbe hajítanom? Éhgyomorra nem olyan a kegyetlenkedés, tudod...
*Szótlanul figyel, nem zavar sok vizet aztán, hogy az a bizonyos valaki visszatér Kagan talizmánjával. Szakállába túr, ujjaival fésülgeti, hiszen egyetlen magára bármit is adó törpe sem engedheti meg, hogy a szakálla gubancos és zilált legyen.*
~Talán picit alul-öltözött vagyok.~
*Néz le maga elé, hogy megcsodálja lábujjait is nagy unalmában... hiszen igen, mezítláb caplatott át ide. Mezítlábas, fél-pucér törpe.*
7261. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-03-20 23:06:41
Üzenet elküldve: 2017-03-20 23:06:41
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//A faág mágiája//
-Csak ThargArod erődjét fedi be, sajnos az én erőm is véges, így egész Amon Ruadhot nem tudom lefedni vele. Viszont, azt tudom javasolni, hogy majd ha lesz lehetőség, akkor vállalj el egy megbízást, ami Eeyrt segíti és ő cserébe megtudja majd csinálni. Ilyen feladat lehet egy nagyobb szektás csoport felszámolása is akár, ha érdekel a lehetőség, akkor küldhetek levelet ilyenekről. *Szívesen segít, de azért annak is megvannak a határai.*
-Elég a saját szavad is, természetesen ha az Alvó Isten visszatérne, ő nem tartozik bele az alkuba. *Nylisaninak sikerül nem megsértenie a tharg vezért és sikerül megegyezniük is. Kezet is nyújt hozzá.*
-A faágat, csak te, meg a Szellemjáród és a Zöldfülű tudja mozgatni. *Jegyzi meg még pluszba, mielőtt a törpe megpróbálná kiszedni a földből.*
-A talizmánod áldom meg. *Közelebb lép és kezébe veszi az ököl formájú medált. Kisétál vele a burokból, hisz ott nem működnek a varázslatok. Idegen nyelven motyog, majd zöld fény veszi körbe a tárgyat, ami elhalványul lassan. Visszasétál, ha nem követi őt Kagan és átadja a nyakéket.*
-Készen van. Én megyek is ha nincs több kérdésed.
-Csak ThargArod erődjét fedi be, sajnos az én erőm is véges, így egész Amon Ruadhot nem tudom lefedni vele. Viszont, azt tudom javasolni, hogy majd ha lesz lehetőség, akkor vállalj el egy megbízást, ami Eeyrt segíti és ő cserébe megtudja majd csinálni. Ilyen feladat lehet egy nagyobb szektás csoport felszámolása is akár, ha érdekel a lehetőség, akkor küldhetek levelet ilyenekről. *Szívesen segít, de azért annak is megvannak a határai.*
-Elég a saját szavad is, természetesen ha az Alvó Isten visszatérne, ő nem tartozik bele az alkuba. *Nylisaninak sikerül nem megsértenie a tharg vezért és sikerül megegyezniük is. Kezet is nyújt hozzá.*
-A faágat, csak te, meg a Szellemjáród és a Zöldfülű tudja mozgatni. *Jegyzi meg még pluszba, mielőtt a törpe megpróbálná kiszedni a földből.*
-A talizmánod áldom meg. *Közelebb lép és kezébe veszi az ököl formájú medált. Kisétál vele a burokból, hisz ott nem működnek a varázslatok. Idegen nyelven motyog, majd zöld fény veszi körbe a tárgyat, ami elhalványul lassan. Visszasétál, ha nem követi őt Kagan és átadja a nyakéket.*
-Készen van. Én megyek is ha nincs több kérdésed.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143