//Ephemia//
*Az építészeti sajátosságokkal teljes mértékben egyetért szerelmével.*
-Minden népnek és törzsnek megvannak a stílusjegyei, de ez... egészen egyedi. Szerintem fontos az üzenet, amit közvetít: mi vagyunk a leghatalmasabbak!
*Kaganból simán kinézi amúgy, hogy ő ezt el is hiszi. Daranel már kicsit szkeptikusabb, főleg mióta istenek meg félistenek kolbászolnak Lanawinon. Hozzájuk képest ők csupán apró porszemek az igazán hatalmasok homokórájában.*
-Híres építészeket szalajtottak, akik jól végezték a munkájukat. Rendben.
*Majd legközelebb isznak a hűsítő vízből.*
-Az biztos. Csak felhúzunk egy vederrel és nyakon öntjük vele magunkat! *nevetgél.* -Vagy éppen egymást.
*Például felmenni a toronyba és nyakon önteni az egyik strázsáló őrt, vagy a gyilokjárón kóválygót igazán mulatságos elfoglaltság, bár kissé gyerekes. Nyilván nem egy egész vödörrel, hogy belehaljon a szerencsétlen a magasból lezúduló víztömeg okozta nagy erejű ütésbe, csak úgy szépen módjával.*
-Tényleg? *kérdezi meglepve.* -Gondolom csupa jót. *mondja szarkasztikusan.* -Ha a Gödör mesélni tudna...
*Kedvese látszólag beéri azzal, amit hallott, és ennek Daranel szívből örül.*
-Igen, szoktam. Íjászat vagy pusztakezes harcban leginkább, de kardforgatást is tanítok, ha kell. Legutóbb egy mélységit mértem fel, egészen jól mozgott. *mondja, majd Effy dicséreteibe kicsit belepirul és akaratlanul is a fejét kezdi vakargatni.* -Hát... igen, azt hiszem igen. Mindig ezt érzem, bárkivel beszélek. Én is örülök, és köszönöm, hogy ilyen nagyra tartasz engem. *simít ki egy kósza hajtincset kedvese arcáról, és csókot nyom ajkára. Pedig ő csak egy egyszerű vadász...*
-Igen. *mondja mikor már kiszállnak egymás szájából.* -Menjünk akkor.
*Miután odaérnek a törzsszálláshoz elkezd magyarázni.*
-Azt a kétszintes kőépületet nemrég építették. Korábban kijjebb voltak a szállásaink ott, ahol a vendégek is helyet kaptak. Ez az új szállás már kimondottan a törzstagoknak épült, ezért is került beljebb. A földszinten van a konyha, pár raktár, egy közösségi terem, és akad egy fürdő helyiség itt. Meglátod, mennyire felszerelt minden, semmiből sem szenvedünk hiányt.
*Ha Ephemia kicsit körülnéz, amit gond nélkül megtehet láthatja, hogy Daranel kicsit sem túloz. A kamra roskadásig van mindenféle étellel, zöldséggel, gyümölccsel.*
-Gyere, drágám, sétáljunk fel az emeletre. *fogja kézen szerelmét.
Daranel saját szobája a felső szint elején kapott helyet. Kinyitja az ajtót majd kedvesen mutat befelé Effynek.*
-Csak utánad, drágám.
*A szoba mérete éppen megfelelő, se nem kicsi, se nem nagy. Elsőre ami a legszembetűnőbb lehet az a nagy ágy, ami igazából kétszemélyes. Van egy komód, ruhásszekrény, aminek ajtaja félig nyitva van és az íjász vadászfelszerelését tartalmazza. Az ablakok is nyitva vannak, hogy megfelelően szellőzzön a szoba, így a vastag spaletták is értelemszerűen nyitott helyzetben vannak. Illetve van asztal egy kényelmes székkel. Előbbin papírok hevernek, amiket ha esetleg megnéz Effy, akkor tervrajzokat láthat. Némely a zúzónyilakról szól, mikor még csak Daranel fejében létezett az ötlet, másik egyes állatok és növények leírását, vagy gyógyszerek, gyógyfüvek kikeverését tartalmazzák. Miben más, mint a többi szállás? Nos bővítésként pár trófea van a falon, zömében agancsok, egy régi festmény, ami épp egy kacsavadászatot örökít meg. Egy szög is van, ahová íját akasztja a falra, közvetlenül a feje fölé.*
-Nem nagy szám, de otthonos. Nem úri hölgyhöz méltó, de szeretném megosztani veled. Ha bármikor a Vashegyre jössz és én távol vagyok, nyújtson neked ez a szoba otthont és védelmet. Itt nem háborgathat senki. A kulcs az asztalfiókban van. Én sosem zárom az ajtót, mert nincs miért, de ha itt vagy, te tedd bátran, szerelmem.