//Gyülekező viharfelhők//
*A hadúr válaszára legszívesebben mondana valami igen velőset arról, hogy kivel flegmázzon, meg, hogy azért éppen halálra szánt gonosztevőkkel viaskodni szűk sikátorokban meg füsöts kocsmákban sem éppen tulipános idill, de egyrészt a nagy arcú barbár vendége, aki a környéken a földön járók közül a legnagyobb autoritás, másrészt meg magasabb meg szélesebb, mint Syd. Egyszerűen nem talál olyan okot, ami miatt jó ötlet lenne visszakaffogni a barbárnak. Így csak udvariasan bólint a hadiállapot ismeretét firtató kérdésre, aztán inkább a felettesére koncentrál. A volt felettesére.*
-Jelentés, igen. Talán legjobb azzal kezdeni, hogy már nem vagyok városi őr, ahogy Nae sem az. Ult detto. Ő itt *Harlienre bök* szerintem nem is volt, csak akart. Ult mindenesetre elhozta, én meg megbízom abban a tüskés spinében.
*Hagy egy pillanatot Zianának, na meg magának, hogy összeszedje, amit mondani akar. Aztán mondja, mert ez egy ilyen srác. Nem tököl sokat.*
-Alig értem vissza a Kikötőből annak a gyilkos óriásnak meg a sánta dezertőrnek a hajkurászásából, egyébként friss hírekkel a mostani állapotokról, mikor Ult jött velem szemben. Maga Rod Delgair írt neked igen szűkszavú üzenetet arról, hogy árulás történt és menekülnöd kell. Ennyit és nem többet. Ezt Ult kapta kézhez, aki összerántotta az egységedből, akit tudott és leléptünk. Nedren, az a kis penész, azt hiszem, nem lepődött meg túlzottan, hogy így alakultak a dolgok, mert olyan gyorsan kaptuk kézhez a kilépési papírjainkat, hogy komolyan mondom, gőzölgött rajta a tinta. Nem kekeckedett, ráadásul búcsúajándéknak a nevünkre írta a lovakat. Remélem, nem lett baja belőle. Azóta jövünk, gyakorlatilag megállás nélkül. Ult közben rosszul lett a háborús sebe miatt, az út nagy részén nem volt eszméleténél. Leandana gondjaira bíztam *hálásan a Szellemjáró felé bólint, aki, ha belenéz a férfi szemeibe, láthatja, hogy hála lakozik azokban a szemekben.* Mivel az üzenet elsősorban neked szólt, gondoltam, megkeresünk, hogy figyelmeztessünk és, hogy átbeszéljük, mi legyen. *Vállat von és saját maga számára is kissé meglepő módon elvigyorodik.* Már azon kívül, hogy felcsapunk zsoldosnak és megdöntjük Arthenior vezetését, menet közben meg levágjuk azokat a taknyokat, akik kést akartak döfni a hátunkba. Ja, meg persze előkerítjük azt a sorozatgyilkos óriást és teletűzdeljük nyilakkal, aztán levágjuk a fejét. Mert szerintem ezeket kéne tennünk. De mondom, először meg akartalak kérdezni.