//Második szál//
//Aenae//
*Ebben egészen biztosan nem hasonlítanak egymásra. Aeane a meleget kedveli, ő kevésbé. Eredetileg a fürdőt is úgy szerette volna készíteni, ahogy neki megfelel, de valahogy sejtette, hogy ebben az esetben szemrehányást kapott volna, hogy nem jégveremről volt szó. Most viszont akkor is folyna róla a víz, ha nem a fürdődézsában ülnének, és inkább a száján vesz levegőt, mert a gőz csavarja az orrát. De mivel Aenae-nek szemlátomást kedvére van ez az izzasztó fürdő, nem szól miatta. Örömmel tölti el, hogy a lány jól érzi magát.*
- Hát, irigyellek egy kicsit. *lögyböl egy kis vizet az arcába* Neked két apád is van, nekem egy sincs. Az egyik apádnak köszönhetően.
*Amolyan élcnek szánta ezt, de azonnal érzi, hogy ezt félre is lehet érteni. Ha eddig a meleg víztől nem lett volna elég piros az arca, most még jobban elvörösödik.*
- Úgy értem... ne haragudj, nem úgy értettem. *dadogja, aztán csak elmosolyodik* Ez a múlt és elmúlt. Viszont ha nem így történik, akkor nem lenné itt, nem ismerlek meg. Ezt pedig nem cserélném el senkivel semmire.
*Amikor pedig a félig-meddig tréfának szánt nyafogással kicsihol Aenae-ből egy őszintének ható vallomást, szólni sem bír. Lehet, hogy ő csinálta rosszul. Nem kell ezt sokszor mondogatni, elég akár egyszer is. Ha szívből jön, az maga a boldogság. Nirs pedig ebben a pillanatban boldog. Előrehajol, megcsókolja a lányt, amikor pedig Aenae hátat fordítva neki kihajol a dézsából, valami kis üvegcse után nyújtózkodva, bizony alaposan megbámulja azt a kecses derekat, és formás hátsót. Szó mi szó, igéző látvány. Halkan felmordul, megmozdul, átfogja a lány derekát, és ha Aenae nem csusszan arrébb, hozzásimul, a hátára hajolva.*
- Kedvesem... *suttogja a lány fülébe, nem is sejtve, hogy a jó kancellár egyik kedvenc fordulatával élt* Ha így fordítasz hátat, lehet, hogy nem állok jót magamért.
* Van ebben nem kis ifjonti túlzás is, mert bár az ő korában a legyet is röptében, de ezen az estén annyira kifacsartnak érzi magát, hogy aligha lenne már képes bármire is. Kicsit még ő is csodálkozik rajta, hogy annak a helyes kis fenéknek a melegétől szép lassan ismét kemény legénynek érzi magát. Bár ez már kis fájdalommal is jár, de ezzel egyelőre nem foglalkozik.*