Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 458 (9141. - 9160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9160. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-21 20:30:53
Üzenet elküldve: 2019-01-21 20:30:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha//
*És lemennek.
Mint kiderül a lánykérést nem követte gyors tervezés, sem hosszú ismeretség. Mindkettő orvosolható azonban.
A hal említésére émelyegni kezd, de tartja rezdületlen álarcát. Miután öccse kiemelte, hogy Effy dönt az ebédet illetően, és Effy a hal mellett dönt, igyekszik maga lelkesen bólintani rá, bár a szagok lassan öklendezésre késztetik.*
-Én csak vizet kérek.
*Pillant hálás mosollyal húgára.*
-Öröm látni, hogy milyen háziassá váltál. Emlékszel Tiz, nem oly rég még arra sem volt képes, hogy vízbe áztassa a teafüvet.
*Nosztalgikussan vigyorodik el, az emléken. Hamar feledi azonban a múlt édes apróságait, és kapja fel fejét Tizio szavaira, szintén meglepődve a híren.*
-Aenae férjhez megy?
*Ez sok zavaró gondolatot felvett, sok problémát, enged meg egy aggodalmas pillantást fivére felé, majd örömteli mosollyal veszi át a szót.*
-Remek hír. Nagyszerű lenne egy kettős esküvő. Természetesen szívesen segítünk, amiben csak tudunk. Üzenek is nénikénknek Wegtorenbe, hogy küldjön megfelelő kelmét a ruhákhoz.
*Érdeklődve keresi tekintete Effyét.*
-Hol akarod elszállásolni Helinééket? Jobb, ha előre felkészülnek egy vidéki birtok kényelmetlenségére, vagy egy fogadó zsúfoltságára, tudod milyenek.
*Pillant Tiziora kérdőn, biztosan öccsének is van ötlete mivel lehetnének még a házasulandók segítségére, mi az az előkészületek terhes sorából melyet átvállalhatnak.*
*És lemennek.
Mint kiderül a lánykérést nem követte gyors tervezés, sem hosszú ismeretség. Mindkettő orvosolható azonban.
A hal említésére émelyegni kezd, de tartja rezdületlen álarcát. Miután öccse kiemelte, hogy Effy dönt az ebédet illetően, és Effy a hal mellett dönt, igyekszik maga lelkesen bólintani rá, bár a szagok lassan öklendezésre késztetik.*
-Én csak vizet kérek.
*Pillant hálás mosollyal húgára.*
-Öröm látni, hogy milyen háziassá váltál. Emlékszel Tiz, nem oly rég még arra sem volt képes, hogy vízbe áztassa a teafüvet.
*Nosztalgikussan vigyorodik el, az emléken. Hamar feledi azonban a múlt édes apróságait, és kapja fel fejét Tizio szavaira, szintén meglepődve a híren.*
-Aenae férjhez megy?
*Ez sok zavaró gondolatot felvett, sok problémát, enged meg egy aggodalmas pillantást fivére felé, majd örömteli mosollyal veszi át a szót.*
-Remek hír. Nagyszerű lenne egy kettős esküvő. Természetesen szívesen segítünk, amiben csak tudunk. Üzenek is nénikénknek Wegtorenbe, hogy küldjön megfelelő kelmét a ruhákhoz.
*Érdeklődve keresi tekintete Effyét.*
-Hol akarod elszállásolni Helinééket? Jobb, ha előre felkészülnek egy vidéki birtok kényelmetlenségére, vagy egy fogadó zsúfoltságára, tudod milyenek.
*Pillant Tiziora kérdőn, biztosan öccsének is van ötlete mivel lehetnének még a házasulandók segítségére, mi az az előkészületek terhes sorából melyet átvállalhatnak.*
9159. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-21 19:10:47
Üzenet elküldve: 2019-01-21 19:10:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
*Kicsit csodálkozva néz, mert nem tudja eldönteni, hogy Aenae valóban ilyen naiv, vagy csak valami miatt tréfálkozik vele. Egyik sem örömteli lehetőség, de az előbbi a rosszabb. És úgy látszik, hogy arról van szó.*
- Mindannyiunknak vannak kötelességei. Gyakorta előfordul, hogy nem mindegyikhez van nagy kedvünk. Megtehetjük, hogy elfutunk előlük, de akkor az egész élet folyamatos menekülés lesz. És amikor kötelességekről van szó, akkor senki sem kérdezi meg, hogy van-e kedvünk hozzá?
*Kicsit elhúzza a száját.*
- Mit vártál? Hogy atyád kedveskedve érdeklődik nálad afelől, hogy volna-e kedved az örökébe lépni, ha arra kerül sor? És ha nincs, akkor nevetve megrántja a vállát: "Annyi baj legyen, majd keresek mást"? Ez nem egy rózsaszín leánymese, sajnos.
*Persze át tudja érezni, hogy Aenae-nek mennyire nehéz lehet most. Olyasmit kéne tennie, olyasmivel kéne foglalkoznia, amihez semmit nem ért, és nem is ismeri.*
- Mondom, nem vagy egyedül. Katonai kérdésekben nagybátyádra vagy rám bármikor számíthatsz, ha pedig a Vashegy békeidőben történő működése érdekel, a kancellár tud segíteni. Egyébiránt pedig hallgass a józan eszedre! Ne félj kérdezni, hallgasd meg a tanácsokat, és ezek alapján dönts. Mindig úgy, ahogy legjobbnak érzed.
*Éppen most mondta, hogy kérdezzen, de most, hogy a kancellár felől érdeklődik, Laor kicsit kínban van. Megvakarja a tarkóját, és kicsit nehézkesen kezd neki.*
- A kancellár... na igen... szóval azt beszélik, hogy furcsa szokásai vannak. Állítólag szeret fiatal és csinos lányok után koslatni, pontosabban utánuk leskelődni. És mélységi nőstényekkel adja össze magát.
*Vannak vaskosabb pletykák is, de ezekkel most nem akarja szórakoztatni a lányt. Úgy gondolja, hogy ez is éppen elég. Nem mintha az a veszély fenyegetne, hogy a kancellár megpróbálkozik valami mocskos dologgal Kagan lányánál. Laor szerint gyávább annál a kecskeképű.*
- Igazán... semmit. Szívesen.
*Ő is furcsán kellemetlenül érzi magát, mert ilyesmit még nem köszöntek meg, legalábbis így nem. Talán nem is szokás, egyszerűen csak elfogadják. El is mosolyodik.*
- Mindjárt egy apró jó tanács: ha valaki hűséget esküszik neked - lesz még ilyen bőven - ne mutass hálát! Legyen hálás ő azért, hogy szolgálatodba fogadod. Tehát egyszerűen csak fogadd el!
*Kicsit csodálkozva néz, mert nem tudja eldönteni, hogy Aenae valóban ilyen naiv, vagy csak valami miatt tréfálkozik vele. Egyik sem örömteli lehetőség, de az előbbi a rosszabb. És úgy látszik, hogy arról van szó.*
- Mindannyiunknak vannak kötelességei. Gyakorta előfordul, hogy nem mindegyikhez van nagy kedvünk. Megtehetjük, hogy elfutunk előlük, de akkor az egész élet folyamatos menekülés lesz. És amikor kötelességekről van szó, akkor senki sem kérdezi meg, hogy van-e kedvünk hozzá?
*Kicsit elhúzza a száját.*
- Mit vártál? Hogy atyád kedveskedve érdeklődik nálad afelől, hogy volna-e kedved az örökébe lépni, ha arra kerül sor? És ha nincs, akkor nevetve megrántja a vállát: "Annyi baj legyen, majd keresek mást"? Ez nem egy rózsaszín leánymese, sajnos.
*Persze át tudja érezni, hogy Aenae-nek mennyire nehéz lehet most. Olyasmit kéne tennie, olyasmivel kéne foglalkoznia, amihez semmit nem ért, és nem is ismeri.*
- Mondom, nem vagy egyedül. Katonai kérdésekben nagybátyádra vagy rám bármikor számíthatsz, ha pedig a Vashegy békeidőben történő működése érdekel, a kancellár tud segíteni. Egyébiránt pedig hallgass a józan eszedre! Ne félj kérdezni, hallgasd meg a tanácsokat, és ezek alapján dönts. Mindig úgy, ahogy legjobbnak érzed.
*Éppen most mondta, hogy kérdezzen, de most, hogy a kancellár felől érdeklődik, Laor kicsit kínban van. Megvakarja a tarkóját, és kicsit nehézkesen kezd neki.*
- A kancellár... na igen... szóval azt beszélik, hogy furcsa szokásai vannak. Állítólag szeret fiatal és csinos lányok után koslatni, pontosabban utánuk leskelődni. És mélységi nőstényekkel adja össze magát.
*Vannak vaskosabb pletykák is, de ezekkel most nem akarja szórakoztatni a lányt. Úgy gondolja, hogy ez is éppen elég. Nem mintha az a veszély fenyegetne, hogy a kancellár megpróbálkozik valami mocskos dologgal Kagan lányánál. Laor szerint gyávább annál a kecskeképű.*
- Igazán... semmit. Szívesen.
*Ő is furcsán kellemetlenül érzi magát, mert ilyesmit még nem köszöntek meg, legalábbis így nem. Talán nem is szokás, egyszerűen csak elfogadják. El is mosolyodik.*
- Mindjárt egy apró jó tanács: ha valaki hűséget esküszik neked - lesz még ilyen bőven - ne mutass hálát! Legyen hálás ő azért, hogy szolgálatodba fogadod. Tehát egyszerűen csak fogadd el!
9158. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-21 11:39:05
Üzenet elküldve: 2019-01-21 11:39:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*Briwal kérdésére bölcsen hallgat. Azon van, hogy minél kevesebbet szólaljon meg, míg fivérei itt vannak, s így hálás Waldrannak, amiért megelőlegezi a választ. Ő csak bőszen bólogat hozzá, hisz valóban nem régi az ismeretségük, ő meg kézfogóra nem is gondolt. ~Ugyan ki fene csinál kézfogót a thargoknál?~ A konyhába érvén segédkezni kezd Waldrannak és poharak, tányérok után kezd kajtatni, miközben válaszol.*
- Nekem a hal tökéletesen megfelel.
*Rövidesen poharakkal áll elő, s egy kendő segítségével megtörölgeti és sorban kipakolja azokat az asztalra, miközben kurtán válaszol Tizionak. Jobbára fel sem fogja a szavait.*
- Aha. Inni mit hozhatok? Borral, sörrel, vízzel tudok szolgálni.
*Tekint Waldranra és fivéreire, aztán kancsóért indul, hogy vizet töltsön belé, amikor megtorpan.*
- Hogy mi? Én erről nem tudtam. Nem sok alkalmam volt mostanában Aenae-vel beszélni... Mindegy.
*~Kettős esküvő a megszobrult első férjem lábai előtt. Ez kezd komikussá válni.~ Azért rezzenéstelen arckifejezést erőltet magára, és merít vizet abba a kancsóba mielőtt evőeszközöket keresne, már ha talál a helyiségben.*
*Briwal kérdésére bölcsen hallgat. Azon van, hogy minél kevesebbet szólaljon meg, míg fivérei itt vannak, s így hálás Waldrannak, amiért megelőlegezi a választ. Ő csak bőszen bólogat hozzá, hisz valóban nem régi az ismeretségük, ő meg kézfogóra nem is gondolt. ~Ugyan ki fene csinál kézfogót a thargoknál?~ A konyhába érvén segédkezni kezd Waldrannak és poharak, tányérok után kezd kajtatni, miközben válaszol.*
- Nekem a hal tökéletesen megfelel.
*Rövidesen poharakkal áll elő, s egy kendő segítségével megtörölgeti és sorban kipakolja azokat az asztalra, miközben kurtán válaszol Tizionak. Jobbára fel sem fogja a szavait.*
- Aha. Inni mit hozhatok? Borral, sörrel, vízzel tudok szolgálni.
*Tekint Waldranra és fivéreire, aztán kancsóért indul, hogy vizet töltsön belé, amikor megtorpan.*
- Hogy mi? Én erről nem tudtam. Nem sok alkalmam volt mostanában Aenae-vel beszélni... Mindegy.
*~Kettős esküvő a megszobrult első férjem lábai előtt. Ez kezd komikussá válni.~ Azért rezzenéstelen arckifejezést erőltet magára, és merít vizet abba a kancsóba mielőtt evőeszközöket keresne, már ha talál a helyiségben.*
9157. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-21 08:29:39
Üzenet elküldve: 2019-01-21 08:29:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az erőd előtt//
//Konyha//
*Erőteljes kézfogás tekintetében Tizio sem marad le Waldran mögött. ~Ez jó pont barbár. Nem vagy síkos hal.~ Intéssel engedi előre húgát és majdani sógorát, összenéz Briwallal, de nem szól egy szót sem, mérget venne rá, hogy nagyjából ugyanazt gondolják a helyzetről.
Legközelebb akkor néz össze fivérével, mikor Waldran nekiáll ételt készíteni.*
- Ephemia a ház asszonya. A ház áldott állapotban lévő asszonya, az ő döntése, hogy mit enne. Mi csak vendégek vagyunk. *Félrebiccentett fejjel húgára mosolyog. ~A ház asszonya vajon aktivizálja magát a konyhában?~ Aztán újra Waldranhoz fordul.* - Úgy hallottam, hogy kettős esküvő lesz, hisz unokahúgod is menyasszony. ~A szajha.~ Effy te is biztosan örülsz, hogy a barátnőddel szinte egyszerre házasodhatsz meg. ~Házasodhatsz meg újból.~ *Könnyed a mosolya, arca meg ennek ellenére is mentes az érzelmektől, kifürkészhetetlen, bár testvérei számára nem ismeretlen a rögeszméje.*
//Konyha//
*Erőteljes kézfogás tekintetében Tizio sem marad le Waldran mögött. ~Ez jó pont barbár. Nem vagy síkos hal.~ Intéssel engedi előre húgát és majdani sógorát, összenéz Briwallal, de nem szól egy szót sem, mérget venne rá, hogy nagyjából ugyanazt gondolják a helyzetről.
Legközelebb akkor néz össze fivérével, mikor Waldran nekiáll ételt készíteni.*
- Ephemia a ház asszonya. A ház áldott állapotban lévő asszonya, az ő döntése, hogy mit enne. Mi csak vendégek vagyunk. *Félrebiccentett fejjel húgára mosolyog. ~A ház asszonya vajon aktivizálja magát a konyhában?~ Aztán újra Waldranhoz fordul.* - Úgy hallottam, hogy kettős esküvő lesz, hisz unokahúgod is menyasszony. ~A szajha.~ Effy te is biztosan örülsz, hogy a barátnőddel szinte egyszerre házasodhatsz meg. ~Házasodhatsz meg újból.~ *Könnyed a mosolya, arca meg ennek ellenére is mentes az érzelmektől, kifürkészhetetlen, bár testvérei számára nem ismeretlen a rögeszméje.*
9156. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 21:10:42
Üzenet elküldve: 2019-01-20 21:10:42
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
- Neked is köszönöm. * A férfi Tízió kezét is megszorítja, ugyan olyan határozottan, mint korábban az idősebbik testvérét. *
- Akkor menjünk le. * Int, és elindul, hogy vezesse a sort, bár kicsit homályosak az emlékei, hogy merre is volt a konyha, mégis, talán a szerencsének hála, de egyből odatalálnak. Ephemiával ellentétben nem nagyon figyel arra, hogy a két férfi velük tart-e, mert nem is nagyon érdekli, az ajánlatot megtette, innentől az ő döntésük, hogy élnek-e vele. A konyhában viszont végig néz a többieken, hogy hányan is vannak. *
- Nos, még nem volt alkalmunk beszélni a kézfogó időpontjáról. És nem is ismerem túl régóta a húgodat. * Feleli egyszerűen, és őszintén, miközben kezet kezd mosni. Mint tapasztalt természetjáró, természetesen tud ételt készíteni, és bár nem túl gyakran fordult meg konyhában, azért kiismeri magát. Végül is, nem sokkal bonyolultabb itt főzni, mint szabad ég alatt. Térül fordul, és egy nagyobb sózott halat tesz ki maga elé, amit rutinos mozdulatokkal kezdene el kibontani. *
- Remélem, hogy mindenki szereti a halat. Ha nem, akkor várom a javaslatokat a hús jellegére vonatkozóan. * Teszi hozzá, bár a kérdés főleg Ephemiának szól, nem tudja, hogy a nő mennyire válogatós. Megvárja a választ, mielőtt hozzálátna a hal elkészítésének, mert neki aztán teljesen mindegy, hogy mit esznek, amíg az hús. *
- Neked is köszönöm. * A férfi Tízió kezét is megszorítja, ugyan olyan határozottan, mint korábban az idősebbik testvérét. *
- Akkor menjünk le. * Int, és elindul, hogy vezesse a sort, bár kicsit homályosak az emlékei, hogy merre is volt a konyha, mégis, talán a szerencsének hála, de egyből odatalálnak. Ephemiával ellentétben nem nagyon figyel arra, hogy a két férfi velük tart-e, mert nem is nagyon érdekli, az ajánlatot megtette, innentől az ő döntésük, hogy élnek-e vele. A konyhában viszont végig néz a többieken, hogy hányan is vannak. *
- Nos, még nem volt alkalmunk beszélni a kézfogó időpontjáról. És nem is ismerem túl régóta a húgodat. * Feleli egyszerűen, és őszintén, miközben kezet kezd mosni. Mint tapasztalt természetjáró, természetesen tud ételt készíteni, és bár nem túl gyakran fordult meg konyhában, azért kiismeri magát. Végül is, nem sokkal bonyolultabb itt főzni, mint szabad ég alatt. Térül fordul, és egy nagyobb sózott halat tesz ki maga elé, amit rutinos mozdulatokkal kezdene el kibontani. *
- Remélem, hogy mindenki szereti a halat. Ha nem, akkor várom a javaslatokat a hús jellegére vonatkozóan. * Teszi hozzá, bár a kérdés főleg Ephemiának szól, nem tudja, hogy a nő mennyire válogatós. Megvárja a választ, mielőtt hozzálátna a hal elkészítésének, mert neki aztán teljesen mindegy, hogy mit esznek, amíg az hús. *
9155. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 20:06:16
Üzenet elküldve: 2019-01-20 20:06:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
- Fontosabb szempontok...
*Visszhangozza a férfi szavait, gondolatai közé lopódzik anyja, mikor éppen a fontosabb szempontokat ecsetelte, hogy neki miért is kell okvetlenül férjhez mennie. Akaratlanul is elmosolyodik az emléken, anyja először szépen kérte, könyörgött, majd fenyegette és a fejére olvasta az ereiben buzgó barbárvért, ami miatt állandóan ellentmond és komiszkodik. Egy érett gondolkodású, felnőtt nő belátta volna, hogy meg kell hajoljon anyja akarata előtt. De ő csak egy ostoba, hálátlan kislány volt akkor. Most sem sokkal több annál, sőt.*
- Kagan Thargodarnak nincsenek érzelmei. Azt hittem, hogy vannak, mikor már azt hittem, hogy talán ő is ember, akkor mindig kiderült, hogy nem.
*Elárvult thargok úrnője. Hogy is hihette, hogy Kagan ezt komolyan gondolja? Ostoba leány volt, semmi több, elhitte, mert Kagan azt akarta, hogy elhiggye. Ostoba volt, végtelenül ostoba.*
- Engem senki nem kérdezett meg. Mindenki csak vakon bízik a rettenthetetlen hadúr döntésében, mert ő biztosan tudta, hogy mit csinál. Csak éppen nekem felejtette el elmondani, hogy mégis mit is kéne csinálni, azonkívül, hogy állok bután egy csomó olyan ember között, akik a hátuk közepére sem kívánják a magamfajtát.
*Tétova mozdulatot tesz Laor felé, aki Aenae szerint pont azok között az emberek között van, akikről a lány az imént beszélt.*
- Nem szabad visszarettennem? Miért nem? Kagan azt mondta, hogy egy sárga szem nem tesz a család tagjává, nos nem, tényleg nem. Nem tudom, hogy mit kéne csinálnom, meg hogyan? És mi a baj a kancellárról?
*Laor már a második, aki említi ezt, az első Waldran volt, de semmi konkrét nem derült ki, ezért is hülyén érzi magát kicsit. Mások tudnak, vagy látnak valamit, amit ő nem, de senki nem mond semmi konkrétumot.
Egy perccel később meg leforrázva áll és hallgatja ezt a hűségesküt, vagy mit. Azt gondolja, hogy az lehet, mert még életében nem hallott egyetlen eskütételt sem, ezért ez a szituáció végképp zavarba hozza, fásultan vakarja a fejét.*
- Izé, most erre mit kell mondani? Kösz. Mármint... izé...
*Nagyobb kínban van, mint attól, hogy véletlen aktképeket látott olyanokról, akiket sosem akart volna mezítelen látni.*
- Fontosabb szempontok...
*Visszhangozza a férfi szavait, gondolatai közé lopódzik anyja, mikor éppen a fontosabb szempontokat ecsetelte, hogy neki miért is kell okvetlenül férjhez mennie. Akaratlanul is elmosolyodik az emléken, anyja először szépen kérte, könyörgött, majd fenyegette és a fejére olvasta az ereiben buzgó barbárvért, ami miatt állandóan ellentmond és komiszkodik. Egy érett gondolkodású, felnőtt nő belátta volna, hogy meg kell hajoljon anyja akarata előtt. De ő csak egy ostoba, hálátlan kislány volt akkor. Most sem sokkal több annál, sőt.*
- Kagan Thargodarnak nincsenek érzelmei. Azt hittem, hogy vannak, mikor már azt hittem, hogy talán ő is ember, akkor mindig kiderült, hogy nem.
*Elárvult thargok úrnője. Hogy is hihette, hogy Kagan ezt komolyan gondolja? Ostoba leány volt, semmi több, elhitte, mert Kagan azt akarta, hogy elhiggye. Ostoba volt, végtelenül ostoba.*
- Engem senki nem kérdezett meg. Mindenki csak vakon bízik a rettenthetetlen hadúr döntésében, mert ő biztosan tudta, hogy mit csinál. Csak éppen nekem felejtette el elmondani, hogy mégis mit is kéne csinálni, azonkívül, hogy állok bután egy csomó olyan ember között, akik a hátuk közepére sem kívánják a magamfajtát.
*Tétova mozdulatot tesz Laor felé, aki Aenae szerint pont azok között az emberek között van, akikről a lány az imént beszélt.*
- Nem szabad visszarettennem? Miért nem? Kagan azt mondta, hogy egy sárga szem nem tesz a család tagjává, nos nem, tényleg nem. Nem tudom, hogy mit kéne csinálnom, meg hogyan? És mi a baj a kancellárról?
*Laor már a második, aki említi ezt, az első Waldran volt, de semmi konkrét nem derült ki, ezért is hülyén érzi magát kicsit. Mások tudnak, vagy látnak valamit, amit ő nem, de senki nem mond semmi konkrétumot.
Egy perccel később meg leforrázva áll és hallgatja ezt a hűségesküt, vagy mit. Azt gondolja, hogy az lehet, mert még életében nem hallott egyetlen eskütételt sem, ezért ez a szituáció végképp zavarba hozza, fásultan vakarja a fejét.*
- Izé, most erre mit kell mondani? Kösz. Mármint... izé...
*Nagyobb kínban van, mint attól, hogy véletlen aktképeket látott olyanokról, akiket sosem akart volna mezítelen látni.*
9154. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 16:27:09
Üzenet elküldve: 2019-01-20 16:27:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az erőd előtt//
*Méri végig Waldrant felületesen, ennyi számára elég is, hogy önkéntelenül becsülje meg öltözéke árát, leszámolva belőle a használat miatti amortizációt. A kézfogás határozott, erős, igazi férfira vall. Szavai is hűen tükrözik egy vadember személyét, kapásból, kérés, engedély nélkül tegezi le Briwalt. E felett érzett bosszúságát megtartja magának, nem engedi azt arcára kiülni.
Öccse épp úgy alakítja szerepét, ahogy azt tőle várta. A legszebb, legféltettebb virágszál említésére olvadó szeretettel pillant Effyre, s serényen bólogat.
Minden egyes jelenlévő etetni, pihentetni akarja.*
-Az.
*Fúj nagyot, miután jóváhagyólag bólintott Tizio szavaira. Remek, hogy mindenki jobban akarja tudni mire van szüksége, és senkit sem érdekel mit szeretne maga. Enni például nem szeretne, ennek ellenére fog, csak, hogy csitítsa testvérei aggodalmait.
Villan tekintete húgára, jutalmazza őt egy hálás, büszke mosollyal, locsogjon bármit is, a fontos dolgokról nélküle fognak értekezni a férfiak.*
-Mikorra tervezik a kézfogót Waldran?
*Kérdez érdeklődve, derűsen, társalgási stílusban, mintegy véletlenszerűen pillantva Eff még lapos hasára.
Közben követi a helyismeretekkel rendelkezőket fáradt, lassú lépteivel.*
-Máskülönben régi az ismeretségük?
*Úgy fest tényleg szeretne többet megtudni a párocskáról, bár ez utóbbi információval tökéletesen tisztában van.*
*Méri végig Waldrant felületesen, ennyi számára elég is, hogy önkéntelenül becsülje meg öltözéke árát, leszámolva belőle a használat miatti amortizációt. A kézfogás határozott, erős, igazi férfira vall. Szavai is hűen tükrözik egy vadember személyét, kapásból, kérés, engedély nélkül tegezi le Briwalt. E felett érzett bosszúságát megtartja magának, nem engedi azt arcára kiülni.
Öccse épp úgy alakítja szerepét, ahogy azt tőle várta. A legszebb, legféltettebb virágszál említésére olvadó szeretettel pillant Effyre, s serényen bólogat.
Minden egyes jelenlévő etetni, pihentetni akarja.*
-Az.
*Fúj nagyot, miután jóváhagyólag bólintott Tizio szavaira. Remek, hogy mindenki jobban akarja tudni mire van szüksége, és senkit sem érdekel mit szeretne maga. Enni például nem szeretne, ennek ellenére fog, csak, hogy csitítsa testvérei aggodalmait.
Villan tekintete húgára, jutalmazza őt egy hálás, büszke mosollyal, locsogjon bármit is, a fontos dolgokról nélküle fognak értekezni a férfiak.*
-Mikorra tervezik a kézfogót Waldran?
*Kérdez érdeklődve, derűsen, társalgási stílusban, mintegy véletlenszerűen pillantva Eff még lapos hasára.
Közben követi a helyismeretekkel rendelkezőket fáradt, lassú lépteivel.*
-Máskülönben régi az ismeretségük?
*Úgy fest tényleg szeretne többet megtudni a párocskáról, bár ez utóbbi információval tökéletesen tisztában van.*
9153. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 14:27:49
Üzenet elküldve: 2019-01-20 14:27:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
*Csak csendben hallgatja Waldrant, aztán sóhajtozik egy sort mielőtt újra megszólalna.*
- Örömhír lesz ez fülüknek, ha visszamegyek hozzájuk.
*Akár el is kezdheti magát felkészíteni az újabb lekorholásra, de először ennie kell. Feláll a székről, amikor kifújta magát.*
- Mehetünk.
*Hanem ebben a pillanatban felbukkan két szeretett testvére. Elkerekedik a szeme, hogy Briwal képes volt ilyen állapotban idevánszorogni. A stílus, amivel megszólítja Waldrant, úgyszintén furcsa neki és hátán is feláll a szőr, olyan rég hallott ehhez foghatót. Csak dadog egy darabig, aztán köszönti őket.*
- Briwal. Tizio.
*Waldran ajánlatára, mely szerint folytassák a társalgást a konyhában, bőszen bólogat.*
- Szerintem is menjünk a konyhába. Ott ehetünk és nyugodt körülmények között beszélhetünk.
*Tán ezeket a nyugodt körülményeket maga sem hiszi el. Mikor Tizio virágszálnak nevezi őt, fapofával néz rá, de nem mond semmit. ~Csak legyünk túl ezen az egészen.~ Ha a többiek, úgy ő is elindul a helység felé, figyelve hogy tempója ne legyen sokkalta gyorsabb Briwalénál. Nem rohan előre, holott legszívesebben most a világból kiszaladna. Ami a beszélgetést illeti, megszólalni sem nagyon akar, csak ha feltétlenül muszáj.*
*Csak csendben hallgatja Waldrant, aztán sóhajtozik egy sort mielőtt újra megszólalna.*
- Örömhír lesz ez fülüknek, ha visszamegyek hozzájuk.
*Akár el is kezdheti magát felkészíteni az újabb lekorholásra, de először ennie kell. Feláll a székről, amikor kifújta magát.*
- Mehetünk.
*Hanem ebben a pillanatban felbukkan két szeretett testvére. Elkerekedik a szeme, hogy Briwal képes volt ilyen állapotban idevánszorogni. A stílus, amivel megszólítja Waldrant, úgyszintén furcsa neki és hátán is feláll a szőr, olyan rég hallott ehhez foghatót. Csak dadog egy darabig, aztán köszönti őket.*
- Briwal. Tizio.
*Waldran ajánlatára, mely szerint folytassák a társalgást a konyhában, bőszen bólogat.*
- Szerintem is menjünk a konyhába. Ott ehetünk és nyugodt körülmények között beszélhetünk.
*Tán ezeket a nyugodt körülményeket maga sem hiszi el. Mikor Tizio virágszálnak nevezi őt, fapofával néz rá, de nem mond semmit. ~Csak legyünk túl ezen az egészen.~ Ha a többiek, úgy ő is elindul a helység felé, figyelve hogy tempója ne legyen sokkalta gyorsabb Briwalénál. Nem rohan előre, holott legszívesebben most a világból kiszaladna. Ami a beszélgetést illeti, megszólalni sem nagyon akar, csak ha feltétlenül muszáj.*
9152. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 13:15:50
Üzenet elküldve: 2019-01-20 13:15:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az erőd előtt//
*Tizio büszke a bátyjára, hogy vállalkozott erre a sétára és egy zokszó nélkül tűrte is, noha pocsék állapotban van és pocsékul is néz ki. ~Hős vagy, tesó.~ A családfő jogán Briwal szólhat először a kérővel. ~Mázli, hogy nem nekem kell.~ Tizio mögötte áll, meghajtja a fejét.*
- Magam is gratulálnék. *Nyújtja előre jobbját.* - Családunk legszebb, legféltettebb virágszála. *Effy felé biccent, mosolyog húgára, arckifejezése kifürkészhetetlen, mint máskor is. ~Romlott az áru, de élj vele boldogan.~* - Remek ajánlat, igaz Briwal? *Néz bátyjára, mikor Waldran a konyhát javasolja, Briwal valószínűleg kimerült, ereje utolsó morzsáit éli fel és reggelire is alig evett. ~Muszáj enned.~*
*Tizio büszke a bátyjára, hogy vállalkozott erre a sétára és egy zokszó nélkül tűrte is, noha pocsék állapotban van és pocsékul is néz ki. ~Hős vagy, tesó.~ A családfő jogán Briwal szólhat először a kérővel. ~Mázli, hogy nem nekem kell.~ Tizio mögötte áll, meghajtja a fejét.*
- Magam is gratulálnék. *Nyújtja előre jobbját.* - Családunk legszebb, legféltettebb virágszála. *Effy felé biccent, mosolyog húgára, arckifejezése kifürkészhetetlen, mint máskor is. ~Romlott az áru, de élj vele boldogan.~* - Remek ajánlat, igaz Briwal? *Néz bátyjára, mikor Waldran a konyhát javasolja, Briwal valószínűleg kimerült, ereje utolsó morzsáit éli fel és reggelire is alig evett. ~Muszáj enned.~*
9151. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 12:17:53
Üzenet elküldve: 2019-01-20 12:17:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
- Ha a rosszullét akadályozza, akkor majd később jön fel. * Vonja meg Waldran a vállát semleges arckifejezéssel. * Nem csapkodják ostorral a hátát, hogy mielőtt ismerjen meg. Ha meg akar, majd időt szakít rá.
* Talán érzéketlennek tűnhet, hogy ennyire nem érdekli őt Ephemia két testvére, ne tényleg nem látja úgy, hogy erre a találkozásra sürgősen sort kellene keríteniük. Őt a nő érdekli, és nem a rokonai. A szavakra bólint, és a gyomra is jelzi egy hang keretében, hogy bizony Waldran se bánná, ha ehetne valamit. *
- Mit szólnál az erőd konyhájához? * Most, hogy már tudja merre találja, szívesen eszik ott is. * Készítek magunknak valamit.
* Az ajánlatot tettekkel nem nagyon tudja beteljesíteni, mert megjelenik a két emlegetett szamár, az egyik valóban elég rossz állapotban, míg a másik... nos, mint egy nemes. *
- Köszönettel fogadom a gratulációd, egyszerűsít örvendek. Waldran Thargodar. * Fogadja el a felé nyújtott kezet, betegség ide vagy oda, erősen megszorítja, ahogy megszokta. Végignézve a férfin, kicsit olyan benyomást kelt, mint aki bármikor képes lehet összeesni. *
- Javaslom, hogy folytassuk odabent a társalgást. A konyhába indultunk, ha még nem ettetek, akkor nektek is nézünk valami harapnivalót. Ott le is ülhetsz, és pihenhetsz kicsit. * Néz Briwalra, na nem mintha túl aggódó lenne a tekintete. Nagyjából semmi érzelem sem ül ki Waldran arcára. *
- Ha a rosszullét akadályozza, akkor majd később jön fel. * Vonja meg Waldran a vállát semleges arckifejezéssel. * Nem csapkodják ostorral a hátát, hogy mielőtt ismerjen meg. Ha meg akar, majd időt szakít rá.
* Talán érzéketlennek tűnhet, hogy ennyire nem érdekli őt Ephemia két testvére, ne tényleg nem látja úgy, hogy erre a találkozásra sürgősen sort kellene keríteniük. Őt a nő érdekli, és nem a rokonai. A szavakra bólint, és a gyomra is jelzi egy hang keretében, hogy bizony Waldran se bánná, ha ehetne valamit. *
- Mit szólnál az erőd konyhájához? * Most, hogy már tudja merre találja, szívesen eszik ott is. * Készítek magunknak valamit.
* Az ajánlatot tettekkel nem nagyon tudja beteljesíteni, mert megjelenik a két emlegetett szamár, az egyik valóban elég rossz állapotban, míg a másik... nos, mint egy nemes. *
- Köszönettel fogadom a gratulációd, egyszerűsít örvendek. Waldran Thargodar. * Fogadja el a felé nyújtott kezet, betegség ide vagy oda, erősen megszorítja, ahogy megszokta. Végignézve a férfin, kicsit olyan benyomást kelt, mint aki bármikor képes lehet összeesni. *
- Javaslom, hogy folytassuk odabent a társalgást. A konyhába indultunk, ha még nem ettetek, akkor nektek is nézünk valami harapnivalót. Ott le is ülhetsz, és pihenhetsz kicsit. * Néz Briwalra, na nem mintha túl aggódó lenne a tekintete. Nagyjából semmi érzelem sem ül ki Waldran arcára. *
9150. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 11:45:22
Üzenet elküldve: 2019-01-20 11:45:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Deguszták//
*Hallgatja a birtok kecsegtető jellemzőit, nevetve rázza meg fejét.*
-Vérbeli kereskedő vagy öcsém.
*Mintha csak eladásra akarná kínálni a területet, úgy zengi dicséretét Tiz. Egyetlen aprócska dolgot felejtenek el azonban megemlíteni rendre.*
-Milyen messze van?
*Sóhajt nagyot, fájdalmasat, előre félve a választól, meg attól milyen módon, mennyi kín árán fog eljutni oda.
A holtakat érintő gusztustalanságtól a hideg rázza ki, inkább hagyja a témát. Máskülönben tényleg fontosabb az, melyre fivére célozgat; a barbárok és szokásaik.*
-Megkérem a kancellárt segítsen kiigazodni. Már ha ideje engedi. Vagy csak kölcsönözzön valami olvasnivalót.
*Nem mintha abban reménykedne létezik egy könyv mely bevezetést nyújt a barbár hagyományokba, bár kétségkívül szívesen lapozgatná még lábadozik. Ennél is szívesebben társalogna az idősödő férfiúval.*
//Őrség//
*A köpeny kifejezetten női ruhadarabnak tűnik, viszont kellőképpen meleg, így némi ellenérzéssel, de csak magára kanyarította. Lassan bandukolnak, Briwal igyekszik beosztani erejét, és inkább dönt egy monoton tempó mellett, mint sem percekre kelljen pihenőt beiktatnia, vagy fivérébe karolnia.
Az őrre, mint ismerősre biccent rá, halovány mosollyal. Változatlanul úgy gondolja, ő Lanawin egyetlen valamirevaló, kifejezetten előzékeny, és kedves elfje. Bár most picit morcosnak tűnik.*
-Ön sem fest túl jól.
*Bókol viszonzásul mielőtt belépne a kapun.*
//Az erőd előtt//
*Kimerítő egy kaptatón van túl, arca mégis sápadt, szemei láztól csillognak, beesett, sötét színű gödrükben. Még így is jobban nézhet ki, mint tegnap. Szakállát rövidre nyírta, mosdott, tiszta ruhát öltött, felette egy női köpennyel. Utóbbit a szükség miatt, mint a hímzett ruhadarabok iránt érzett odaadásból.
Távolról megpillantva húgát, és annak kérőjét, a kocsmáros-hadúrt megkönnyebbülten sóhajt fel, legalább nem kell még órákon át botorkálnia. Erősíti meg magát a gondolattal, hogy itt Eff jövőjéről hoznak döntést, ehhez tiszta fej kell, határozottság.
Fogalma sincs, hogy illik szólítani egy barbár vezért, azt tudja csaposokat miként, de nyilván ide nem lenne épp elégséges a "Hé! Fogadós!" rikoltás. Marad hát az ismert frázisok megszokott talaján.*
-Uram. Húgom.
*Igyekszik meghajolni az ifjú szerelmesek felé, de ebben akadályozzák sérülései, még így is futja egy tiszteletteljes biccentésre, aprócska kilengésre bordáira szorított kézzel.*
-Restellem, hogy ilyen otromba módon megzavarjuk társalgásukat, de az örömteli hírek fényében, melyekkel Ephemia érkezett hozzánk úgy érzetem illő elsőnként gratulálnom, egyszersmind megismerkednem leendő sógorommal.
*Nyújtja jobbját kézfogásra. Arca épp oly kifürkészhetetlen, mint mikor üzletet köt, rejti minden érzését, gondolatát egy barátságos, bizalomgerjesztő álarc, udvarias, előzékeny szavak mögé, még véletlen sem engedve, hogy szavait átitassa a gúny.*
-Még nem volt szerencsém bemutatkozni. Briwal d'Aquista.
*Most szeretne úgy állni a tharg előtt, ahogy tette volna azt pár hónappal ezelőtt, egészségesen, erősen, felszegett állal. Jelenleg ezen impozáns látványról az egybegyűlteknek le kell mondania.*
*Hallgatja a birtok kecsegtető jellemzőit, nevetve rázza meg fejét.*
-Vérbeli kereskedő vagy öcsém.
*Mintha csak eladásra akarná kínálni a területet, úgy zengi dicséretét Tiz. Egyetlen aprócska dolgot felejtenek el azonban megemlíteni rendre.*
-Milyen messze van?
*Sóhajt nagyot, fájdalmasat, előre félve a választól, meg attól milyen módon, mennyi kín árán fog eljutni oda.
A holtakat érintő gusztustalanságtól a hideg rázza ki, inkább hagyja a témát. Máskülönben tényleg fontosabb az, melyre fivére célozgat; a barbárok és szokásaik.*
-Megkérem a kancellárt segítsen kiigazodni. Már ha ideje engedi. Vagy csak kölcsönözzön valami olvasnivalót.
*Nem mintha abban reménykedne létezik egy könyv mely bevezetést nyújt a barbár hagyományokba, bár kétségkívül szívesen lapozgatná még lábadozik. Ennél is szívesebben társalogna az idősödő férfiúval.*
//Őrség//
*A köpeny kifejezetten női ruhadarabnak tűnik, viszont kellőképpen meleg, így némi ellenérzéssel, de csak magára kanyarította. Lassan bandukolnak, Briwal igyekszik beosztani erejét, és inkább dönt egy monoton tempó mellett, mint sem percekre kelljen pihenőt beiktatnia, vagy fivérébe karolnia.
Az őrre, mint ismerősre biccent rá, halovány mosollyal. Változatlanul úgy gondolja, ő Lanawin egyetlen valamirevaló, kifejezetten előzékeny, és kedves elfje. Bár most picit morcosnak tűnik.*
-Ön sem fest túl jól.
*Bókol viszonzásul mielőtt belépne a kapun.*
//Az erőd előtt//
*Kimerítő egy kaptatón van túl, arca mégis sápadt, szemei láztól csillognak, beesett, sötét színű gödrükben. Még így is jobban nézhet ki, mint tegnap. Szakállát rövidre nyírta, mosdott, tiszta ruhát öltött, felette egy női köpennyel. Utóbbit a szükség miatt, mint a hímzett ruhadarabok iránt érzett odaadásból.
Távolról megpillantva húgát, és annak kérőjét, a kocsmáros-hadúrt megkönnyebbülten sóhajt fel, legalább nem kell még órákon át botorkálnia. Erősíti meg magát a gondolattal, hogy itt Eff jövőjéről hoznak döntést, ehhez tiszta fej kell, határozottság.
Fogalma sincs, hogy illik szólítani egy barbár vezért, azt tudja csaposokat miként, de nyilván ide nem lenne épp elégséges a "Hé! Fogadós!" rikoltás. Marad hát az ismert frázisok megszokott talaján.*
-Uram. Húgom.
*Igyekszik meghajolni az ifjú szerelmesek felé, de ebben akadályozzák sérülései, még így is futja egy tiszteletteljes biccentésre, aprócska kilengésre bordáira szorított kézzel.*
-Restellem, hogy ilyen otromba módon megzavarjuk társalgásukat, de az örömteli hírek fényében, melyekkel Ephemia érkezett hozzánk úgy érzetem illő elsőnként gratulálnom, egyszersmind megismerkednem leendő sógorommal.
*Nyújtja jobbját kézfogásra. Arca épp oly kifürkészhetetlen, mint mikor üzletet köt, rejti minden érzését, gondolatát egy barátságos, bizalomgerjesztő álarc, udvarias, előzékeny szavak mögé, még véletlen sem engedve, hogy szavait átitassa a gúny.*
-Még nem volt szerencsém bemutatkozni. Briwal d'Aquista.
*Most szeretne úgy állni a tharg előtt, ahogy tette volna azt pár hónappal ezelőtt, egészségesen, erősen, felszegett állal. Jelenleg ezen impozáns látványról az egybegyűlteknek le kell mondania.*
9149. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-20 10:27:51
Üzenet elküldve: 2019-01-20 10:27:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
*Waldran szavaira csak széttárja a karját. Nagyon jól ismeri ő a fivéreit és tudja, hogy az artheniori nemesség hagyományaihoz híven ők az Aquista család fejei, vagyis inkább Briwal, így igyekeznek ahhoz mérten cselekedni. Másfelől Waldran álláspontját is megérti. Ő meg két tűz között élne-halna egy pohár vízért és egy tál ételért.*
- Megértelek, bár Briwal most hivatkozhat a rosszullétére. Már egészen jól van egyébként, csak hosszú még az út a teljes gyógyulásig.
*Míg kifújja magát, kissé értetlen arckifejezéssel figyeli Waldrant ahogy távozik, majd visszatér egy székkel.*
- Köszönöm. Hát, egy kicsit.
*Lecsüccsen rá, míg egy kicsit magához tér.*
- Nos, ha ellátogatsz hozzájuk, ha nem, én mindjárt elmegyek enni valamit. Még nem reggeliztem és éhen halok. De arra kérlek, hogy nézd el a fivéreimnek ezt a dolgot. Teljesen máshogy gondolkodnak, mint én vagy te. Meg hát amúgy sem tudnak sok dolgot tenni az ellen, hogy hozzád menjek, csak szóban korholni... Mint mindig. De én már megszoktam, téged pusztán arra kérlek, hogy legyél velük elnéző, bármit is akarnak veled közölni.
*Azért ha Waldran nem is tart vele, ő maga evés után még egyszer mindenképpen el tervez látogatni a testvéreihez, csak hogy még egyszer átbeszélje velük ezt a dolgot.*
*Waldran szavaira csak széttárja a karját. Nagyon jól ismeri ő a fivéreit és tudja, hogy az artheniori nemesség hagyományaihoz híven ők az Aquista család fejei, vagyis inkább Briwal, így igyekeznek ahhoz mérten cselekedni. Másfelől Waldran álláspontját is megérti. Ő meg két tűz között élne-halna egy pohár vízért és egy tál ételért.*
- Megértelek, bár Briwal most hivatkozhat a rosszullétére. Már egészen jól van egyébként, csak hosszú még az út a teljes gyógyulásig.
*Míg kifújja magát, kissé értetlen arckifejezéssel figyeli Waldrant ahogy távozik, majd visszatér egy székkel.*
- Köszönöm. Hát, egy kicsit.
*Lecsüccsen rá, míg egy kicsit magához tér.*
- Nos, ha ellátogatsz hozzájuk, ha nem, én mindjárt elmegyek enni valamit. Még nem reggeliztem és éhen halok. De arra kérlek, hogy nézd el a fivéreimnek ezt a dolgot. Teljesen máshogy gondolkodnak, mint én vagy te. Meg hát amúgy sem tudnak sok dolgot tenni az ellen, hogy hozzád menjek, csak szóban korholni... Mint mindig. De én már megszoktam, téged pusztán arra kérlek, hogy legyél velük elnéző, bármit is akarnak veled közölni.
*Azért ha Waldran nem is tart vele, ő maga evés után még egyszer mindenképpen el tervez látogatni a testvéreihez, csak hogy még egyszer átbeszélje velük ezt a dolgot.*
9148. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-19 21:52:03
Üzenet elküldve: 2019-01-19 21:52:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
*Biztos vannak olyanok, akiktől ezeket a kérdéseket zokon venné. Aenae nem tartozik közéjük. Elvégre az ilyen fiatal lányok szeretnek olyan álmokat dédelgetni, hogy a szerelemből házasodás megadatik mindenkinek. Kicsit kellemetlen és furcsa a felismerés, hogy valahol ő is reménykedett ilyesmiben, ha a tudatával át is fogta, hogy ez lehetetlen.*
- Szeretett, de voltak más szempontok is. Fontosabbak.
*Talán ha több idő állt volna a rendelkezésükre, csak megkérte volna Lea kezét. Még Kagan előtt. Persze sejti, hogy Lea kikosarazta volna. Ama magasabb érdekek miatt. Aztán bólint egyet Aenae rövid beszámolójára az álmáról. Az ő emlékeiben is élő és szép a szeretett asszony, noha ő is látta akkor Artheniorban, azon a saroglyán. De azt az emléket, ha kitörölni nem is tudja, igyekszik nagyon mélyre eltemetni.*
- Igen...
*Erre nem is tud mást mondani. De talán nem itt, a lány előtt kéne emlékeibe zuhanni. Tulajdonképpen kapóra jön neki, hogy Aenae - ha csak burkoltan is - Kagant kezdi vádolni.*
- Nem hinném, hogy arról lenne szó, amire gondolsz. *rázza meg a fejét* Abban a helyzetben amiben apád volt, nem tehette meg, hogy kimutatja az érzéseit. Lanawin egyik legkiválóbb harcosa volt, a rettenthetetlen vashegyi Hadúr. Tőle ezt várta el mindenki, és a gyász vagy a veszteség fölötti fájdalom látványa egyszerűen nem fért volna össze ezzel a képpel. És hát ott voltak azok a bizonyos magasabb szempontok is. Nem csak magára kellett gondolnia, hanem a Vashegyre is. Az ő feladata pedig nem annyi volt, hogy biztonságot és védelmet nyújtson a népének, de örököst is kellett adnia a thargoknak. Az istenek gonosz tréfája, hogy nem tehette meg.
*Nézi a bizonytalan lányt, és ő is ugyanazt gondolja. Talán nem a legmegfelelőbb örökös. Egy olyan nép, mint a tharg, aligha fogad el nőt vezérnek. Lea persze kivétel volt, de ritka is az olyan határozott és céltudatos asszony, mint amilyen ő volt. Ebben, legalábbis első látásra, Aenae nem hasonlít rá. Emlékeztetnie kell magát rá, hogy Aenae alig több még egy gyereknél, és akár fel is nőhet a feladathoz.*
- Ezt nem tudhatod. Még. *él ellenvéleménnyel* Az idő dönti el, hogy méltó vagy-e a Vashegy trónjára. És persze te magad.
*Ez az a pillanat, amikor őszintén megsajnálja Aenae-t, és boldog, hogy nincs a helyében. Hiszen hónapokkal ezelőtt még gondtalan élete lehetett, és a mostani problémáknál nagyságrendileg kisebb gondokat érezhetett borzasztó súlyúnak. Most pedig, szinte egyik napról a másikra, Kagan örökébe kell lépnie. És egy ilyen emblematikus vezér öröksége nagy teher.*
- Véget ért a gyerekkorod, és nem is akárhogyan. Mostantól kezdve nemcsak a saját sorsodért felelsz, hanem egy egész nép jövőjéért. Tudom, hogy ez ijesztő lehet, de nem szabad visszarettenned! Thargodar vagy, és hiszem, hogy a vér sokat számít. Azonkívül aligha hiszem, hogy élne olyan a Vashegyen, aki ne tartaná tiszteletben a Hadőr akaratát. Márpedig ő téged és Waldrant kívánt örököséül. Tehát nem vagy egyedül. Waldranra számíthatsz, akárcsak arra a kecskeképű kancellárra.
*Kicsit elmosolyodik.*
- Utóbbival jó ha tartsz pár lépés távolságot. Biztos jól ért ahhoz, amit csinál, de furcsa figura, furcsa kedvtelésekkel.
*Kicsit elhallgat, mintha gondolkodna valamin. Így is van. Néhány fürkésző pillantás után folytatja, miután a rajzokat átadta.*
- Annak idején úgy érkeztem a Vashegyre, hogy nem volt semmim. Atyád akkoriban gyűjtött maga köré elszánt fegyvereseket a holtak ellen. Vagyont azóta sem gyűjtöttem, mégis sokkal gazdagabb lettem. Egész életem azzal telt, hogy aranyért harcoltam. Azt szolgáltam, aki fizetett érte. És előfordult, hogy busásabb jutalom fejében a korábbi ellenség oldalán verekedtem. A Vashegyen adatott meg nekem először az, ami egy katonának mégis a legfontosabb lehet: olyan urat szolgálni akit tisztelek, kétségek, feltételek nélkül.
*Bal kezével ráfog a kardja markolatára. Ez amolyan megszokás nála, de most talán mégis van más jelentése is.*
- Atyádnak fogadtam hűséget, és hogy ő most nincs, ki tudja mennyi ideig, akár úgy is vehetném, hogy ez már nem kötelez. Azonban nem fordult elő, hogy megkérdőjeleztem volna a Hadúr bármely döntését, és nem is kellett csalatkoznom soha. Most sem találok okot arra, hogy kételkedjek döntése helyességében. Ezért az esküm továbbra is kötelez. Mostantól téged és nagybátyádat szolgálom, minden erőmmel és tudásommal amíg csak élek, vagy amíg másként nem határoztok.
*A helyzetet egyszerűen nem találja megfelelőnek arra, hogy féltérdre ereszkedve ajánlja fel a kardját, úgyhogy ettől eltekint. Ez amúgy is csak színpadias formaság lenne.*
- Ha méltónak találsz erre a tisztességre, és ezzel enyhíthetek a rád nehezedő terhen, az nekem elég.
*Biztos vannak olyanok, akiktől ezeket a kérdéseket zokon venné. Aenae nem tartozik közéjük. Elvégre az ilyen fiatal lányok szeretnek olyan álmokat dédelgetni, hogy a szerelemből házasodás megadatik mindenkinek. Kicsit kellemetlen és furcsa a felismerés, hogy valahol ő is reménykedett ilyesmiben, ha a tudatával át is fogta, hogy ez lehetetlen.*
- Szeretett, de voltak más szempontok is. Fontosabbak.
*Talán ha több idő állt volna a rendelkezésükre, csak megkérte volna Lea kezét. Még Kagan előtt. Persze sejti, hogy Lea kikosarazta volna. Ama magasabb érdekek miatt. Aztán bólint egyet Aenae rövid beszámolójára az álmáról. Az ő emlékeiben is élő és szép a szeretett asszony, noha ő is látta akkor Artheniorban, azon a saroglyán. De azt az emléket, ha kitörölni nem is tudja, igyekszik nagyon mélyre eltemetni.*
- Igen...
*Erre nem is tud mást mondani. De talán nem itt, a lány előtt kéne emlékeibe zuhanni. Tulajdonképpen kapóra jön neki, hogy Aenae - ha csak burkoltan is - Kagant kezdi vádolni.*
- Nem hinném, hogy arról lenne szó, amire gondolsz. *rázza meg a fejét* Abban a helyzetben amiben apád volt, nem tehette meg, hogy kimutatja az érzéseit. Lanawin egyik legkiválóbb harcosa volt, a rettenthetetlen vashegyi Hadúr. Tőle ezt várta el mindenki, és a gyász vagy a veszteség fölötti fájdalom látványa egyszerűen nem fért volna össze ezzel a képpel. És hát ott voltak azok a bizonyos magasabb szempontok is. Nem csak magára kellett gondolnia, hanem a Vashegyre is. Az ő feladata pedig nem annyi volt, hogy biztonságot és védelmet nyújtson a népének, de örököst is kellett adnia a thargoknak. Az istenek gonosz tréfája, hogy nem tehette meg.
*Nézi a bizonytalan lányt, és ő is ugyanazt gondolja. Talán nem a legmegfelelőbb örökös. Egy olyan nép, mint a tharg, aligha fogad el nőt vezérnek. Lea persze kivétel volt, de ritka is az olyan határozott és céltudatos asszony, mint amilyen ő volt. Ebben, legalábbis első látásra, Aenae nem hasonlít rá. Emlékeztetnie kell magát rá, hogy Aenae alig több még egy gyereknél, és akár fel is nőhet a feladathoz.*
- Ezt nem tudhatod. Még. *él ellenvéleménnyel* Az idő dönti el, hogy méltó vagy-e a Vashegy trónjára. És persze te magad.
*Ez az a pillanat, amikor őszintén megsajnálja Aenae-t, és boldog, hogy nincs a helyében. Hiszen hónapokkal ezelőtt még gondtalan élete lehetett, és a mostani problémáknál nagyságrendileg kisebb gondokat érezhetett borzasztó súlyúnak. Most pedig, szinte egyik napról a másikra, Kagan örökébe kell lépnie. És egy ilyen emblematikus vezér öröksége nagy teher.*
- Véget ért a gyerekkorod, és nem is akárhogyan. Mostantól kezdve nemcsak a saját sorsodért felelsz, hanem egy egész nép jövőjéért. Tudom, hogy ez ijesztő lehet, de nem szabad visszarettenned! Thargodar vagy, és hiszem, hogy a vér sokat számít. Azonkívül aligha hiszem, hogy élne olyan a Vashegyen, aki ne tartaná tiszteletben a Hadőr akaratát. Márpedig ő téged és Waldrant kívánt örököséül. Tehát nem vagy egyedül. Waldranra számíthatsz, akárcsak arra a kecskeképű kancellárra.
*Kicsit elmosolyodik.*
- Utóbbival jó ha tartsz pár lépés távolságot. Biztos jól ért ahhoz, amit csinál, de furcsa figura, furcsa kedvtelésekkel.
*Kicsit elhallgat, mintha gondolkodna valamin. Így is van. Néhány fürkésző pillantás után folytatja, miután a rajzokat átadta.*
- Annak idején úgy érkeztem a Vashegyre, hogy nem volt semmim. Atyád akkoriban gyűjtött maga köré elszánt fegyvereseket a holtak ellen. Vagyont azóta sem gyűjtöttem, mégis sokkal gazdagabb lettem. Egész életem azzal telt, hogy aranyért harcoltam. Azt szolgáltam, aki fizetett érte. És előfordult, hogy busásabb jutalom fejében a korábbi ellenség oldalán verekedtem. A Vashegyen adatott meg nekem először az, ami egy katonának mégis a legfontosabb lehet: olyan urat szolgálni akit tisztelek, kétségek, feltételek nélkül.
*Bal kezével ráfog a kardja markolatára. Ez amolyan megszokás nála, de most talán mégis van más jelentése is.*
- Atyádnak fogadtam hűséget, és hogy ő most nincs, ki tudja mennyi ideig, akár úgy is vehetném, hogy ez már nem kötelez. Azonban nem fordult elő, hogy megkérdőjeleztem volna a Hadúr bármely döntését, és nem is kellett csalatkoznom soha. Most sem találok okot arra, hogy kételkedjek döntése helyességében. Ezért az esküm továbbra is kötelez. Mostantól téged és nagybátyádat szolgálom, minden erőmmel és tudásommal amíg csak élek, vagy amíg másként nem határoztok.
*A helyzetet egyszerűen nem találja megfelelőnek arra, hogy féltérdre ereszkedve ajánlja fel a kardját, úgyhogy ettől eltekint. Ez amúgy is csak színpadias formaság lenne.*
- Ha méltónak találsz erre a tisztességre, és ezzel enyhíthetek a rád nehezedő terhen, az nekem elég.
9147. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-19 21:14:47
Üzenet elküldve: 2019-01-19 21:14:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy odakint a friss levegőn kezdi jobban érezni magát, meglátja leendő asszonyát, ahogy igyekszik az erőd felé. Felé fordul, mert úgy érzi illendő köszöntenie, és amúgy is akart vele beszélni még erről az egészről. *
~ Egy perc nyugtod sem lehet, Waldran... hát így lesz ez már örökké? ~
- Ephemia, kedvesem. * Köszönti mosolyogva, mert hiába a gondolatok, mégis jól esik látni a másikat, és örül is neki, hogy letudhatja a nagy beszélgetést. Azonban úgy tűnik, hogy nem erről van most szó. Végighallgatja a másikat, aztán nagyot sóhajt. *
- Ha olyan sürgős, akkor akár ők is megkereshetnek. * Vonja meg a vállát egyszerűen. * Vagy a testvéreid talán többre tartják magukat, mint a Vashegy urát? Mármint ne érts félre... nekem aztán semmiből nem tart lemennem. De most már oda kellene figyelnem ilyen dolgokra, nem? Ha hírét veszik, hogy két egykori nemes csak úgy ugráltatja az új főnököt, az elég rossz fényt vethet rám. Tudod hogy van ez, tisztelet, meg az ilyen faszságok. * Csalódottan sóhajt egyet, újabb dolog, amire oda kell figyeljen, pedig semmi kedve hozzá. *
- Egyébként hogy van a bátyád? Jobban érzi már magát? * Teszi fel a kérdést, ha már szóba került a család. Közben körbekémlel, majd sietős léptekkel a kapuőr posztjához indul. Ha Ephemia meglepődik is ezen, nem sokáig kell csodálkozzon, mert Waldran hamar visszatér, egy székkel együtt. *
- Biztos elfáradtál a hegymászástól. * Ad magyarázatot, ahogy odatolja Ephemia mögé a széket. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy odakint a friss levegőn kezdi jobban érezni magát, meglátja leendő asszonyát, ahogy igyekszik az erőd felé. Felé fordul, mert úgy érzi illendő köszöntenie, és amúgy is akart vele beszélni még erről az egészről. *
~ Egy perc nyugtod sem lehet, Waldran... hát így lesz ez már örökké? ~
- Ephemia, kedvesem. * Köszönti mosolyogva, mert hiába a gondolatok, mégis jól esik látni a másikat, és örül is neki, hogy letudhatja a nagy beszélgetést. Azonban úgy tűnik, hogy nem erről van most szó. Végighallgatja a másikat, aztán nagyot sóhajt. *
- Ha olyan sürgős, akkor akár ők is megkereshetnek. * Vonja meg a vállát egyszerűen. * Vagy a testvéreid talán többre tartják magukat, mint a Vashegy urát? Mármint ne érts félre... nekem aztán semmiből nem tart lemennem. De most már oda kellene figyelnem ilyen dolgokra, nem? Ha hírét veszik, hogy két egykori nemes csak úgy ugráltatja az új főnököt, az elég rossz fényt vethet rám. Tudod hogy van ez, tisztelet, meg az ilyen faszságok. * Csalódottan sóhajt egyet, újabb dolog, amire oda kell figyeljen, pedig semmi kedve hozzá. *
- Egyébként hogy van a bátyád? Jobban érzi már magát? * Teszi fel a kérdést, ha már szóba került a család. Közben körbekémlel, majd sietős léptekkel a kapuőr posztjához indul. Ha Ephemia meglepődik is ezen, nem sokáig kell csodálkozzon, mert Waldran hamar visszatér, egy székkel együtt. *
- Biztos elfáradtál a hegymászástól. * Ad magyarázatot, ahogy odatolja Ephemia mögé a széket. *
9146. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-19 20:59:25
Üzenet elküldve: 2019-01-19 20:59:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az erőd előtt//
*Elfárad, mire az erődhöz felér és már baromira éhes, szóval kicsit nyűgös is. Azon agyal épp, hogy miként fogja előadni Waldrannak azt, hogy a testvérei tárgyalni óhajtanak vele. Csak olyasmik jutnak az eszébe, hogy "Kérd meg a kezem a bátyáimtól is, jó?" meg "Addig nem mehetek hozzád, amíg Briwal és Tizio rá nem bólintanak." Elég kényelmetlenül érezné magát, ha így adja elő miután már igen mondott neki, de nincs ideje továbbgondolni a dolgot, mert az erődhöz érvén rögtön szembetalálja magát Waldrannal.*
- Waldran! *Szólítja meg a férfit két lihegés között.* Beszélnünk kell. Vagyis nem nekem és neked, hanem neked és a fivéreimnek.
*Agyműködése jelenleg egy csigáéval ér fel. Talán azért, mert ma még nem evett lekváros szalonnát. Megáll szépen, kipiheni magát, aztán folytatja.*
- Elmondtam nekik, hogy megkértél, erre sürgősen beszélni akarnak veled. Velem jönnél, légyszíves? Már ha van időd.
*Ekkor halkabbra veszi a hangját, mintha valami féltve őrzött információt akarna átadni.*
- Kikészítenek. És szerintem én is őket. Khm... Akkor jössz?
*Elfárad, mire az erődhöz felér és már baromira éhes, szóval kicsit nyűgös is. Azon agyal épp, hogy miként fogja előadni Waldrannak azt, hogy a testvérei tárgyalni óhajtanak vele. Csak olyasmik jutnak az eszébe, hogy "Kérd meg a kezem a bátyáimtól is, jó?" meg "Addig nem mehetek hozzád, amíg Briwal és Tizio rá nem bólintanak." Elég kényelmetlenül érezné magát, ha így adja elő miután már igen mondott neki, de nincs ideje továbbgondolni a dolgot, mert az erődhöz érvén rögtön szembetalálja magát Waldrannal.*
- Waldran! *Szólítja meg a férfit két lihegés között.* Beszélnünk kell. Vagyis nem nekem és neked, hanem neked és a fivéreimnek.
*Agyműködése jelenleg egy csigáéval ér fel. Talán azért, mert ma még nem evett lekváros szalonnát. Megáll szépen, kipiheni magát, aztán folytatja.*
- Elmondtam nekik, hogy megkértél, erre sürgősen beszélni akarnak veled. Velem jönnél, légyszíves? Már ha van időd.
*Ekkor halkabbra veszi a hangját, mintha valami féltve őrzött információt akarna átadni.*
- Kikészítenek. És szerintem én is őket. Khm... Akkor jössz?
9145. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-19 20:39:37
Üzenet elküldve: 2019-01-19 20:39:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Nagycsarnokban, majd az erőd előtt//
*A vezér miután figyelmesen végigmérte a nőt, ugyan olyan figyelmesen hallgatja végig a történetét is, immáron a trónon ülve. Nem sok meglepő dolgot hall, nem ritka, hogy egy-egy nő legalább olyan hasznos a harcmezőkön, mint egy férfi. Alyo is sokkal halálosabb íjjal a kezében, mint bármelyik másik Tharg, amit Waldrannak nem esik nehezére belátni. *
- Valóban. Nálunk is vannak harcos nők, nem te leszel az első. Ennek megfelelően nem is fogunk lenézni, vagy máshogy tekinteni rád. * Nyugtatja meg, mert tudja, hogy a városban vannak ilyen bolondok, akik nem tartanak egy nőt annyira, mint egy férfit. Pedig nem a farok teszi a harcost. *
- A tűrhető kezdetnek megteszi, kellő edzéssel és odafigyeléssel jobb is lehetsz. Ha ez nem sikerül, mindig elláthatod a kötelességeid munkásként is, szóval mindenképp van nálad jövőnk. * Vonja meg a vállát, nem sértésnek szánja, csak kijelentésnek. Ezzel a mondattal fel is kel a trónról. *
- Járok egyet. * Jelenti ki, mintha bárkit különösebben érdekelne, hogy mire készül a tharg vezér. Hiába a tágas csarnok, mégis csak falak veszik körbe, és minél nagyobb egy fal, annál nagyobbat üt, ha úgy dönt összenyomja szerencsétlent Waldrant. Úgy érzi, levegőre van szüksége. Ha Zhicca követi, akkor szinte egyenesen jut ki az erdőből, mert csak egy kanyart kell tenni, és már kint is vannak. *
*A vezér miután figyelmesen végigmérte a nőt, ugyan olyan figyelmesen hallgatja végig a történetét is, immáron a trónon ülve. Nem sok meglepő dolgot hall, nem ritka, hogy egy-egy nő legalább olyan hasznos a harcmezőkön, mint egy férfi. Alyo is sokkal halálosabb íjjal a kezében, mint bármelyik másik Tharg, amit Waldrannak nem esik nehezére belátni. *
- Valóban. Nálunk is vannak harcos nők, nem te leszel az első. Ennek megfelelően nem is fogunk lenézni, vagy máshogy tekinteni rád. * Nyugtatja meg, mert tudja, hogy a városban vannak ilyen bolondok, akik nem tartanak egy nőt annyira, mint egy férfit. Pedig nem a farok teszi a harcost. *
- A tűrhető kezdetnek megteszi, kellő edzéssel és odafigyeléssel jobb is lehetsz. Ha ez nem sikerül, mindig elláthatod a kötelességeid munkásként is, szóval mindenképp van nálad jövőnk. * Vonja meg a vállát, nem sértésnek szánja, csak kijelentésnek. Ezzel a mondattal fel is kel a trónról. *
- Járok egyet. * Jelenti ki, mintha bárkit különösebben érdekelne, hogy mire készül a tharg vezér. Hiába a tágas csarnok, mégis csak falak veszik körbe, és minél nagyobb egy fal, annál nagyobbat üt, ha úgy dönt összenyomja szerencsétlent Waldrant. Úgy érzi, levegőre van szüksége. Ha Zhicca követi, akkor szinte egyenesen jut ki az erdőből, mert csak egy kanyart kell tenni, és már kint is vannak. *
9144. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-19 15:14:58
Üzenet elküldve: 2019-01-19 15:14:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
- Ó.
*Mintha csak értené a szituációt, de nem, sajnos nem érti.*
- És ő is szeretett? Ha igen, akkor miért nem te vetted el?
*Tesz fel olyan kérdéseket, amik talán rosszul esnek Laornak és amibe bele sem gondol, hogy rosszul eshetnek. Egyszerűen csak kibuknak belőle, de ez jellemző rá, mikor zavarban van, akkor hajlamos arra, hogy össze-vissza fecserésszen, bele sem gondolva abba, hogy mit is mond. Az érdekházasságot megérti, úgy nőtt fel, hogy az folyton a feje fölött lebegett, de azt nem tudja elképzelni a kilátásba helyezett férjéről, hogy beletörődött volna abba, ha az asszonya egy másik férfival hentereg. Terwy Burghre egészen biztosan agyonverte volna a szeretőket. Lestiel meg? Őt kedvelte, ha összeházasodtak volna, akkor sem tudta volna megbántani, kedves fiú volt.*
- Ó.
*Reagálja a túlmozgásos városőrre, ez az "Ó" eléggé szomorkás, valahogy érzi a helyzet igazán azt kívánja, hogy valaki papírra vesse. Számtalan nemzedék leányai zokognának, mikor olvassák.*
- Hátőizé... Élő. Szép.
*Majdnem hozzáteszi, hogy majdnem olyan szép, mint az anyja volt, de aztán még idejében megzabolázza a felbuggyanni kívánó, bántó hülyeséget.*
- Tudod én csak halottnak láttam. Segítettem Nestar mesternek, tudod.
*Jobb kezével a tulajdon arca előtt csalapál, hogy mutassa Laornak, hogy arra gondol, hogy segített összerakni Nestarnak. Mert azelőtt, hogy az alkimistamester kezelésbe vette nem is arca volt, hanem csak egy húsmassza, ép csontok nélkül.*
- Nem, nem költözöm ide.
*Nem tudna abban az ágyban aludni, ahol előtte ott szerelmeskedett Laor meg Lea, Lea meg Kagan, meg talán ők hárman együtt is. Van egy szobája itt, meg Effy birtokán is, egy harmadikra nincsen szüksége. Előre lép, hogy elvegye a férfitól a rajzokat. Elképesztően sajnálja Laort, de nem nagyon tud semmi értelmeset, vigasztalót mondani, pedig tényleg nagyon szeretne. Ezért aztán csak idióta módon tátog, mint valami hal.*
- Nem is értettem, hogy hogy lépett túl olyan hamar. De ez sok mindent megmagyaráz. Már persze azon túl, hogy valami jobb örökösre volt szüksége, mint én vagyok.
*Állítólag Kagan szerette a feleségét és mégis hamar összemelegedett Effyvel, Aenae szerint túl hamar, bele persze sosem szólt volna, de véleménye azért volt. Effy helyében gondolkodás nélkül hozzáment volna Qeronhoz, ahogy azt Aldo szerette volna.*
- Ó.
*Mintha csak értené a szituációt, de nem, sajnos nem érti.*
- És ő is szeretett? Ha igen, akkor miért nem te vetted el?
*Tesz fel olyan kérdéseket, amik talán rosszul esnek Laornak és amibe bele sem gondol, hogy rosszul eshetnek. Egyszerűen csak kibuknak belőle, de ez jellemző rá, mikor zavarban van, akkor hajlamos arra, hogy össze-vissza fecserésszen, bele sem gondolva abba, hogy mit is mond. Az érdekházasságot megérti, úgy nőtt fel, hogy az folyton a feje fölött lebegett, de azt nem tudja elképzelni a kilátásba helyezett férjéről, hogy beletörődött volna abba, ha az asszonya egy másik férfival hentereg. Terwy Burghre egészen biztosan agyonverte volna a szeretőket. Lestiel meg? Őt kedvelte, ha összeházasodtak volna, akkor sem tudta volna megbántani, kedves fiú volt.*
- Ó.
*Reagálja a túlmozgásos városőrre, ez az "Ó" eléggé szomorkás, valahogy érzi a helyzet igazán azt kívánja, hogy valaki papírra vesse. Számtalan nemzedék leányai zokognának, mikor olvassák.*
- Hátőizé... Élő. Szép.
*Majdnem hozzáteszi, hogy majdnem olyan szép, mint az anyja volt, de aztán még idejében megzabolázza a felbuggyanni kívánó, bántó hülyeséget.*
- Tudod én csak halottnak láttam. Segítettem Nestar mesternek, tudod.
*Jobb kezével a tulajdon arca előtt csalapál, hogy mutassa Laornak, hogy arra gondol, hogy segített összerakni Nestarnak. Mert azelőtt, hogy az alkimistamester kezelésbe vette nem is arca volt, hanem csak egy húsmassza, ép csontok nélkül.*
- Nem, nem költözöm ide.
*Nem tudna abban az ágyban aludni, ahol előtte ott szerelmeskedett Laor meg Lea, Lea meg Kagan, meg talán ők hárman együtt is. Van egy szobája itt, meg Effy birtokán is, egy harmadikra nincsen szüksége. Előre lép, hogy elvegye a férfitól a rajzokat. Elképesztően sajnálja Laort, de nem nagyon tud semmi értelmeset, vigasztalót mondani, pedig tényleg nagyon szeretne. Ezért aztán csak idióta módon tátog, mint valami hal.*
- Nem is értettem, hogy hogy lépett túl olyan hamar. De ez sok mindent megmagyaráz. Már persze azon túl, hogy valami jobb örökösre volt szüksége, mint én vagyok.
*Állítólag Kagan szerette a feleségét és mégis hamar összemelegedett Effyvel, Aenae szerint túl hamar, bele persze sosem szólt volna, de véleménye azért volt. Effy helyében gondolkodás nélkül hozzáment volna Qeronhoz, ahogy azt Aldo szerette volna.*
9143. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-18 19:51:57
Üzenet elküldve: 2019-01-18 19:51:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
*Érdekes, hogy ezen leginkább csak Aenae akad fenn. Persze lehet, hogy mindenki másnak, az érintetteknek természetes volt. Valahogy így alakult ki, és ezt mindenki elfogadta.*
- A felesége volt, igen. *támaszkodik neki az ajtófélfának* Pontosabban amikor megismertem, még nem volt az. De hát ez amolyan érdekházasság volt.
*Igaz, dinasztikus okok nem állhattak a háttérben, tekintettel arra, hogy Leának nem lehetett gyermeke, de erre most nem tér ki.*
- Kagan pedig... nos... zord, kemény lelkű barbárnak tűnhetett, talán az is volt... az is.
*Furcsa ez a helyzet, még ha meg is történt már egyszer. Az ember reflexszerűen múltidőben beszél a Hadúrról, noha nem halott. Ezért is javítja ki magát.*
- De azt hiszem, hogy fontos volt neki, hogy Lea ne legyen boldogtalan. Lehet, hogy ezért hallgatólagosan tudomásul vette.
*Kicsit megvonja a vállát.*
- Már csak ezért sem válhattak valóra az álmaim. Soha nem lehetett volna teljesen enyém az a nő, akit szerettem.
*Elneveti magát, ahogy eszébe jut egy szintén halott illető, aki iránt persze egészen más érzéseket táplált.*
- Volt egy kissé túlmozgásos városőr, aki egy időben elég sokat lebzselt errefelé. Szerinte én csak a nagyasszony lábtörlője voltam. Onnan, ahonnan ő nézte, akár így is tűnhetett. De lennék én akár kapcarongy is, ha Lea élhetne.
*Nézi ahogy a lány könnyezik és szipákol, és nem is érti, hogy mindezeket miért mondta el neki. De valahogy jólesett. Az álom említésére aztán összevonja a szemöldökét, és mohó érdeklődéssel hajol előre. Úgy gondolja, hogy ha többen, egyszerre álmodtak Leával, akkor az nem lehet véletlen. Ahhoz valami köze csak kell legyen a göndör hajúnak.*
- Milyen volt?
*És most nagyon, de nagyon irigy. Ő azóta nem álmodott Leával, és most úgy érzi, hogy nagyon vágyná látni az arcát. Nem rajzról, nem festményről, hanem a maga valójában. Akár csak egy álomban is.*
- Pedig nem hiszem, hogy neki kifogása lenne ellene, ha ide költöznél.
*Kinyitja a mappát, lapozgat a rajzok között. Aztán a szemét forgatja, határozottan tiszteletlen mosolyra húzódik a szája. Így sohasem akarta látni Kagant. Profán gondolat pedig ilyen alkalomra is jut. Némi elégedettséggel állapítja meg, hogy bizonyos adottságokban túlszárnyalta a tharg vezért. Végül kiválaszt két rajzot, amin Kagan nem illemsértő módon van ábrázolva és a lány felé nyújtja azokat.*
- Szerette az apád, még ha másként is, mint engem.
*Érdekes, hogy ezen leginkább csak Aenae akad fenn. Persze lehet, hogy mindenki másnak, az érintetteknek természetes volt. Valahogy így alakult ki, és ezt mindenki elfogadta.*
- A felesége volt, igen. *támaszkodik neki az ajtófélfának* Pontosabban amikor megismertem, még nem volt az. De hát ez amolyan érdekházasság volt.
*Igaz, dinasztikus okok nem állhattak a háttérben, tekintettel arra, hogy Leának nem lehetett gyermeke, de erre most nem tér ki.*
- Kagan pedig... nos... zord, kemény lelkű barbárnak tűnhetett, talán az is volt... az is.
*Furcsa ez a helyzet, még ha meg is történt már egyszer. Az ember reflexszerűen múltidőben beszél a Hadúrról, noha nem halott. Ezért is javítja ki magát.*
- De azt hiszem, hogy fontos volt neki, hogy Lea ne legyen boldogtalan. Lehet, hogy ezért hallgatólagosan tudomásul vette.
*Kicsit megvonja a vállát.*
- Már csak ezért sem válhattak valóra az álmaim. Soha nem lehetett volna teljesen enyém az a nő, akit szerettem.
*Elneveti magát, ahogy eszébe jut egy szintén halott illető, aki iránt persze egészen más érzéseket táplált.*
- Volt egy kissé túlmozgásos városőr, aki egy időben elég sokat lebzselt errefelé. Szerinte én csak a nagyasszony lábtörlője voltam. Onnan, ahonnan ő nézte, akár így is tűnhetett. De lennék én akár kapcarongy is, ha Lea élhetne.
*Nézi ahogy a lány könnyezik és szipákol, és nem is érti, hogy mindezeket miért mondta el neki. De valahogy jólesett. Az álom említésére aztán összevonja a szemöldökét, és mohó érdeklődéssel hajol előre. Úgy gondolja, hogy ha többen, egyszerre álmodtak Leával, akkor az nem lehet véletlen. Ahhoz valami köze csak kell legyen a göndör hajúnak.*
- Milyen volt?
*És most nagyon, de nagyon irigy. Ő azóta nem álmodott Leával, és most úgy érzi, hogy nagyon vágyná látni az arcát. Nem rajzról, nem festményről, hanem a maga valójában. Akár csak egy álomban is.*
- Pedig nem hiszem, hogy neki kifogása lenne ellene, ha ide költöznél.
*Kinyitja a mappát, lapozgat a rajzok között. Aztán a szemét forgatja, határozottan tiszteletlen mosolyra húzódik a szája. Így sohasem akarta látni Kagant. Profán gondolat pedig ilyen alkalomra is jut. Némi elégedettséggel állapítja meg, hogy bizonyos adottságokban túlszárnyalta a tharg vezért. Végül kiválaszt két rajzot, amin Kagan nem illemsértő módon van ábrázolva és a lány felé nyújtja azokat.*
- Szerette az apád, még ha másként is, mint engem.
9142. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-18 13:51:49
Üzenet elküldve: 2019-01-18 13:51:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
- Aha...
*Szóval ők ketten izé. Vagyis izéltek.*
- De hát Kagan? A felesége volt, nem?
*Ez a dolog valahogy nem fér a fejébe, látta a halott asszonya miatt búskomor Kagant és valahogy úgy gondolt rá, mint aki mélyen szereti a nőjét. Fordítva is így gondolta, ezért is lepi meg az, hogy a nőnek viszonya volt.*
- Ó. Ez nagyon szép, amit mondasz.
*Nézi a férfit, aki tényleg mintha kissé meg lenne zuhanva a történtektől. A következő pillanatban meg azon kapja magát, hogy fázik, no nem azért mert hideg lenne, hanem egyszerűen csak csomó rossz érzése van és ezt tetézik Laor gyönyörű, viszont nagyon szomorú szavai. Bólint. Érti. Vagy ha nem is, hát próbálja megérteni. Meghatónak találja, szívszorongatónak és meg is könnyezi. De hát még az előző bőgés könnyei sem száradtak fel teljesen az arcáról, most legalább nem bömböl, mint az előbb, csak pár könnycsepp és egy meglevesesedő orr az eredmény. Utóbbit szívja, előbbit meg a mandzsettájába törli.*
- Sajnálom, hogy öregedtek meg együtt.
*Őszintén így gondolja, a férfit láthatóan igencsak megviseli a dolog, ha jobban belegondol, akkor talán sokkal jobban, mint Kagant. Vagy látszólag sokkal jobban. Eszébe jutnak Waldran előző esti szavai arról, hogy azért iszik, mert szeretne felejteni, vajon Laor is ezért iszik? Szíve szerint megkérdezné, de nyilván nem fogja megtenni.*
- Láttam álmomban. A múlt éjjel. Nem csak én, de Nirs és Waldran is.
*Jó, Waldranban nem biztos, mert ő nem mondta el, de egyből felugrott és indulást parancsolt. Mondjuk ő még mindig úgy gondolja, hogy csupán véletlen volt a dolog, de nem firtatja.*
- Hogy jöjjünk haza. Aztán ez fogadott. Mármint az, hogy Kaganból szobor lett.
*Ez minden bizonnyal nagyjából egyenlő azzal, hogy meghalt, de nem tudja, hogy hogyan működik ez a borostyánság, bár Effy elvileg a nyakába adta a medálját a minap. Ha működött volna, akkor biztosan nem mond igent Waldran lánykérésére.*
- Vidd, persze, nem az enyém.
*Megrántja a vállát. Jobb helyen lesz Laornál, ő úgyis szerepel egyiken-másikon.*
- Azért Kaganról hagyj itt néhányat. Ruhásat. Nem nekem, Effynek.
*Újra megrántja a vállát, ő momentán jobban haragszik Kaganra annál, hogy a képét nézegesse.*
- Én csak... Keresek valamit. Egy könyvet.
*Nem hazudik, Nestar tényleg beszélt valami könyvről, amiről tényleg nem tudja, hogy hogy néz ki, de reméli, hogy fel fogja ismerni, ha megleli.*
- Jajjj egek, dehogy.
*Biztosan nem akarna itt aludni, bár az a saját fürdődézsa igen vonzó.*
- Aha...
*Szóval ők ketten izé. Vagyis izéltek.*
- De hát Kagan? A felesége volt, nem?
*Ez a dolog valahogy nem fér a fejébe, látta a halott asszonya miatt búskomor Kagant és valahogy úgy gondolt rá, mint aki mélyen szereti a nőjét. Fordítva is így gondolta, ezért is lepi meg az, hogy a nőnek viszonya volt.*
- Ó. Ez nagyon szép, amit mondasz.
*Nézi a férfit, aki tényleg mintha kissé meg lenne zuhanva a történtektől. A következő pillanatban meg azon kapja magát, hogy fázik, no nem azért mert hideg lenne, hanem egyszerűen csak csomó rossz érzése van és ezt tetézik Laor gyönyörű, viszont nagyon szomorú szavai. Bólint. Érti. Vagy ha nem is, hát próbálja megérteni. Meghatónak találja, szívszorongatónak és meg is könnyezi. De hát még az előző bőgés könnyei sem száradtak fel teljesen az arcáról, most legalább nem bömböl, mint az előbb, csak pár könnycsepp és egy meglevesesedő orr az eredmény. Utóbbit szívja, előbbit meg a mandzsettájába törli.*
- Sajnálom, hogy öregedtek meg együtt.
*Őszintén így gondolja, a férfit láthatóan igencsak megviseli a dolog, ha jobban belegondol, akkor talán sokkal jobban, mint Kagant. Vagy látszólag sokkal jobban. Eszébe jutnak Waldran előző esti szavai arról, hogy azért iszik, mert szeretne felejteni, vajon Laor is ezért iszik? Szíve szerint megkérdezné, de nyilván nem fogja megtenni.*
- Láttam álmomban. A múlt éjjel. Nem csak én, de Nirs és Waldran is.
*Jó, Waldranban nem biztos, mert ő nem mondta el, de egyből felugrott és indulást parancsolt. Mondjuk ő még mindig úgy gondolja, hogy csupán véletlen volt a dolog, de nem firtatja.*
- Hogy jöjjünk haza. Aztán ez fogadott. Mármint az, hogy Kaganból szobor lett.
*Ez minden bizonnyal nagyjából egyenlő azzal, hogy meghalt, de nem tudja, hogy hogyan működik ez a borostyánság, bár Effy elvileg a nyakába adta a medálját a minap. Ha működött volna, akkor biztosan nem mond igent Waldran lánykérésére.*
- Vidd, persze, nem az enyém.
*Megrántja a vállát. Jobb helyen lesz Laornál, ő úgyis szerepel egyiken-másikon.*
- Azért Kaganról hagyj itt néhányat. Ruhásat. Nem nekem, Effynek.
*Újra megrántja a vállát, ő momentán jobban haragszik Kaganra annál, hogy a képét nézegesse.*
- Én csak... Keresek valamit. Egy könyvet.
*Nem hazudik, Nestar tényleg beszélt valami könyvről, amiről tényleg nem tudja, hogy hogy néz ki, de reméli, hogy fel fogja ismerni, ha megleli.*
- Jajjj egek, dehogy.
*Biztosan nem akarna itt aludni, bár az a saját fürdődézsa igen vonzó.*
9141. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-01-17 20:12:59
Üzenet elküldve: 2019-01-17 20:12:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Lea szobája//
*Nem lepi meg, hogy a lány tudja, kié volt ez a szoba. Legalább hallania kellett Leáról. Pár pillanatig Aenae szemébe is mered. Hasonló a szín. De itt nagyjából véget is ér minden hasonlóság. Lea nő volt, Laor számára az igazi nő, ez pedig itt csak egy kis csitri. Aki láthatóan egyre inkább zavarba jön, ahogy a gönceit kezdi pakolni. Rákérdez a miértre, aztán a dadogásból egyértelmű, hogy rájött az okra. Ezek szerint még nem tudta. Valószínűleg ő volt az egyetlen a Vashegyen. Félrebillentett fejjel fordul oda, minden egyes szónál bólint egyet, a végén már a kezével is int, hogy csak folytassa.*
- Én meg ő. Ahogy mondod: izé.
*Egy kicsit mulattatja is a másik kínja.*
- Ne törd rajta a fejed, hogy miért és hogyan, hosszú, bár nem csúnya történet. Egyszer talán elmesélem.
*Összefogja a ruháit, leteszi a kupacot az ágyra, és mellé huppan. Kicsit előrehajol, alkarjait a combjaira támasztja és maga elé néz.*
- Szerettem őt. Jobban, mint bárkit valaha is. Szerettem volna vele, mellette megöregedni.
*Keserűen elmosolyodik.*
- Szép lett volna sok év múltán egy kis ház kandallója mellett ücsörögni egymás mellett, nézni a lángokat és fogni egymás kezét. Akár csak némán is, amikor már nem kellenek szavak. Hiszen ismerem már a gondolatait is, és csak érezni, hogy szeret és szeretem. Persze ez sohasem lehetett volna így. De jó volt elképzelni.
*Felsandít.*
- Érted ezt?
*Igazán nem is várja meg a választ, legyint egyet, feláll, felveszi a ruháit és a mappát is.*
- Ugye nem zavar, ha ezt magammal viszem?
*Indulna már kifelé, de Aenae félbehagyott mondatára megáll, kérdőn néz a lányra.*
- Te csak? Még mindig nem tudom, hogy mit kerestél itt. Netalán beköltöznél?
*Nem úgy kérdezi, mint aki nem szeretne igenlő választ kapni. Hiszen annak sincs semmi értelme, ha ezt a szobát érintetlenül hagyják, és afféle szentélyként marad meg. Semmit sem enyhítene a hiányon. Éppen ellenkezőleg.*
*Nem lepi meg, hogy a lány tudja, kié volt ez a szoba. Legalább hallania kellett Leáról. Pár pillanatig Aenae szemébe is mered. Hasonló a szín. De itt nagyjából véget is ér minden hasonlóság. Lea nő volt, Laor számára az igazi nő, ez pedig itt csak egy kis csitri. Aki láthatóan egyre inkább zavarba jön, ahogy a gönceit kezdi pakolni. Rákérdez a miértre, aztán a dadogásból egyértelmű, hogy rájött az okra. Ezek szerint még nem tudta. Valószínűleg ő volt az egyetlen a Vashegyen. Félrebillentett fejjel fordul oda, minden egyes szónál bólint egyet, a végén már a kezével is int, hogy csak folytassa.*
- Én meg ő. Ahogy mondod: izé.
*Egy kicsit mulattatja is a másik kínja.*
- Ne törd rajta a fejed, hogy miért és hogyan, hosszú, bár nem csúnya történet. Egyszer talán elmesélem.
*Összefogja a ruháit, leteszi a kupacot az ágyra, és mellé huppan. Kicsit előrehajol, alkarjait a combjaira támasztja és maga elé néz.*
- Szerettem őt. Jobban, mint bárkit valaha is. Szerettem volna vele, mellette megöregedni.
*Keserűen elmosolyodik.*
- Szép lett volna sok év múltán egy kis ház kandallója mellett ücsörögni egymás mellett, nézni a lángokat és fogni egymás kezét. Akár csak némán is, amikor már nem kellenek szavak. Hiszen ismerem már a gondolatait is, és csak érezni, hogy szeret és szeretem. Persze ez sohasem lehetett volna így. De jó volt elképzelni.
*Felsandít.*
- Érted ezt?
*Igazán nem is várja meg a választ, legyint egyet, feláll, felveszi a ruháit és a mappát is.*
- Ugye nem zavar, ha ezt magammal viszem?
*Indulna már kifelé, de Aenae félbehagyott mondatára megáll, kérdőn néz a lányra.*
- Te csak? Még mindig nem tudom, hogy mit kerestél itt. Netalán beköltöznél?
*Nem úgy kérdezi, mint aki nem szeretne igenlő választ kapni. Hiszen annak sincs semmi értelme, ha ezt a szobát érintetlenül hagyják, és afféle szentélyként marad meg. Semmit sem enyhítene a hiányon. Éppen ellenkezőleg.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143