Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 466 (9301. - 9320. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9320. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 22:25:42
Üzenet elküldve: 2019-03-14 22:25:42
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran továbbra sem foglalkozik az elffel, és unokahúgával. Nem csak tapintatból teszi mindezt, őszintén nem nagyon érdekli, hogy miről beszélgetnek. Ha olyan dolog jön szóba, ami őt is érinti, akkor, legalábbis így gondolja, Aenae biztos szól, vagy utólag beszámol róla. Úgyhogy most Nirsre fordíthatja sárga íriszeit. Figyelmesen hallgatja végig a srácot, aki, amikor befejezi a szöveget, eléri azt, amit az idegen elf akkor se tudna, ha két hatig állna Waldran mellett. A kósza elmosolyodik, és feláll a trónusból. *
- Nirs... fiam. * Lép oda hozzá, barátságosan a vállára téve a kezét. * Aenaenek sem az apja, sem a gyámja nem vagyok. Tőlem nem kell megkérd a kezét, ráadásul a Vashegy úrnője meg tud hozni maga is ilyen döntéseket. De tudd, hogy mindettől függetlenül támogatlak már most is. Jó gyerek vagy te, és megvan benned mindaz, ami naggyá tehet. * Mondja a fiúnak, majd komorabbá vált a tekintete. *
- De ha bántod, vagy boldogtalanná válik melletted, és nem engeded el, bármi hasonlóról tudomást szerzek, megöllek. * Biztosítja a fiút, és néhány lapos vállveregetéssel még nyomatékosítja a szavait. * De nem hiszem, hogy ilyen problémákba ütköznénk.
* Waldran továbbra sem foglalkozik az elffel, és unokahúgával. Nem csak tapintatból teszi mindezt, őszintén nem nagyon érdekli, hogy miről beszélgetnek. Ha olyan dolog jön szóba, ami őt is érinti, akkor, legalábbis így gondolja, Aenae biztos szól, vagy utólag beszámol róla. Úgyhogy most Nirsre fordíthatja sárga íriszeit. Figyelmesen hallgatja végig a srácot, aki, amikor befejezi a szöveget, eléri azt, amit az idegen elf akkor se tudna, ha két hatig állna Waldran mellett. A kósza elmosolyodik, és feláll a trónusból. *
- Nirs... fiam. * Lép oda hozzá, barátságosan a vállára téve a kezét. * Aenaenek sem az apja, sem a gyámja nem vagyok. Tőlem nem kell megkérd a kezét, ráadásul a Vashegy úrnője meg tud hozni maga is ilyen döntéseket. De tudd, hogy mindettől függetlenül támogatlak már most is. Jó gyerek vagy te, és megvan benned mindaz, ami naggyá tehet. * Mondja a fiúnak, majd komorabbá vált a tekintete. *
- De ha bántod, vagy boldogtalanná válik melletted, és nem engeded el, bármi hasonlóról tudomást szerzek, megöllek. * Biztosítja a fiút, és néhány lapos vállveregetéssel még nyomatékosítja a szavait. * De nem hiszem, hogy ilyen problémákba ütköznénk.
9319. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 22:15:09
Üzenet elküldve: 2019-03-14 22:15:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Nem mondhatná, hogy nagy kő esik le a szívéről, amikor Aneane megerősíti, hogy ismerik egymást. Nem is fordult meg a fejében egy pillanatra sem, hogy esetleg a topázszemű kellemetlen helyzetbe hozva őt, nem teszi meg. Még csak tréfából sem tenne ilyet, ebben biztos.
Ha tudná, hogy mit gondol a lány, most mosolyogna. Ő maga sem vágyik másra, mint szorosan megölelni rég nem látott szerelmét, a kedvesét, kit volt olyan botor és meggondolatlan, hogy elhanyagolt és később megsértett. Teljes szívéből örül, hogy most a kezét foghatja, hogy láthatja az arcát, hogy épségben és egészségben találja, bár most mintha kissé sápadt volna. A csuhátlan csuhás sem érzi magát másképp, pedig ő hozzá van szokva a fájdalomhoz. Ám most nem a teste fáj, hanem a szíve. Az örömtől.
Melegnek érzi Aenae érintését, rég érzett érzéseket kelt fel benne. Haloványan elmosolyodik a haját érintő mozdulatra és a szavakra. Szívesen mondaná, hogy a templom papjai nem éppen a borbélytudásukról híresek. Neki pedig praktikus és megfelelő ez a viselet most. De egy hang sem jön ki a torkán.
Követi a topázszeműt a terem oldalához, ahol leülnek. Persze, hogy leül maga is Aenae mellé. Halovány mosollyal fürkészi az arcát és arra kell rájönnie, hogy meg szeretné csókolni.*
- Jól. Köszönöm. *Mondja halkan. Lombzöld tekintete összefonodó kezeikre siklik. Régóta nem érezte ilyen békésnek magát.
Aenae anyjának halálhírére felnéz a topáz szemekbe.*
- Sajnálom. *Mondja őszinte részvéttel a hangjában. A lázadásoknak sokan áldozatul estek, főleg a gazdagnegyedbeli házakból. Szomorú hír, de nincs még vége. Jön a hír, hogy Kagan szoborrá változott, ami megválaszolja, hogy most miért Waldrannal kellett tárgyalnia. Kezd összezavarodni. Úgy látszik, a változások ideje a thargokat sem kímélte.
Arra sem tud mit mondani, hogy Aenae lett az örökös Waldran mellett. Bár úgy gondolja, a lány remek vezető volna, mégis ismeri a belső harcait, amelyek valószínűleg a mai napig kísértik.*
- Nem tudom, mit mondjak. *Suttogja őszintén. Ez a sok felkavaró hír és most, hogy Aenae a trónus és az azon ülő Waldran és a vele beszélgető ifjú felé néz, az erdőmélyi szerzetes is követi pillantását. Bár eddig nem figyelt, most éles elf hallása felfog minden elhangzott szót a sárgaszemű ifjú ajkáról.
A fiú éppen arról beszél, hogy meg szeretné kérni Aenae kezét Waldrantól. A csuhátlan csuhás zavart arccal néz vissza a topázszeműre.*
- Ki ez az ifjú? A kérőd? *Kérdi félve.
Neki még mindig sokat jelent a lány, többet, mint eddig sejtette. S most, hogy látja, a kezét fogja, a régi érzései csak erősödtek. De úgy tűnik, hogy nem csak a felsorolt dolgok történtek a thargoknál. Aenae ifjú nő, szép és már egy birodalom vezetője, biztosan sok udvarlója lehet. Szívét karmos mancsok ragadják meg, de még kivár, várja Aenae válaszát.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.14 22:18:52
*Nem mondhatná, hogy nagy kő esik le a szívéről, amikor Aneane megerősíti, hogy ismerik egymást. Nem is fordult meg a fejében egy pillanatra sem, hogy esetleg a topázszemű kellemetlen helyzetbe hozva őt, nem teszi meg. Még csak tréfából sem tenne ilyet, ebben biztos.
Ha tudná, hogy mit gondol a lány, most mosolyogna. Ő maga sem vágyik másra, mint szorosan megölelni rég nem látott szerelmét, a kedvesét, kit volt olyan botor és meggondolatlan, hogy elhanyagolt és később megsértett. Teljes szívéből örül, hogy most a kezét foghatja, hogy láthatja az arcát, hogy épségben és egészségben találja, bár most mintha kissé sápadt volna. A csuhátlan csuhás sem érzi magát másképp, pedig ő hozzá van szokva a fájdalomhoz. Ám most nem a teste fáj, hanem a szíve. Az örömtől.
Melegnek érzi Aenae érintését, rég érzett érzéseket kelt fel benne. Haloványan elmosolyodik a haját érintő mozdulatra és a szavakra. Szívesen mondaná, hogy a templom papjai nem éppen a borbélytudásukról híresek. Neki pedig praktikus és megfelelő ez a viselet most. De egy hang sem jön ki a torkán.
Követi a topázszeműt a terem oldalához, ahol leülnek. Persze, hogy leül maga is Aenae mellé. Halovány mosollyal fürkészi az arcát és arra kell rájönnie, hogy meg szeretné csókolni.*
- Jól. Köszönöm. *Mondja halkan. Lombzöld tekintete összefonodó kezeikre siklik. Régóta nem érezte ilyen békésnek magát.
Aenae anyjának halálhírére felnéz a topáz szemekbe.*
- Sajnálom. *Mondja őszinte részvéttel a hangjában. A lázadásoknak sokan áldozatul estek, főleg a gazdagnegyedbeli házakból. Szomorú hír, de nincs még vége. Jön a hír, hogy Kagan szoborrá változott, ami megválaszolja, hogy most miért Waldrannal kellett tárgyalnia. Kezd összezavarodni. Úgy látszik, a változások ideje a thargokat sem kímélte.
Arra sem tud mit mondani, hogy Aenae lett az örökös Waldran mellett. Bár úgy gondolja, a lány remek vezető volna, mégis ismeri a belső harcait, amelyek valószínűleg a mai napig kísértik.*
- Nem tudom, mit mondjak. *Suttogja őszintén. Ez a sok felkavaró hír és most, hogy Aenae a trónus és az azon ülő Waldran és a vele beszélgető ifjú felé néz, az erdőmélyi szerzetes is követi pillantását. Bár eddig nem figyelt, most éles elf hallása felfog minden elhangzott szót a sárgaszemű ifjú ajkáról.
A fiú éppen arról beszél, hogy meg szeretné kérni Aenae kezét Waldrantól. A csuhátlan csuhás zavart arccal néz vissza a topázszeműre.*
- Ki ez az ifjú? A kérőd? *Kérdi félve.
Neki még mindig sokat jelent a lány, többet, mint eddig sejtette. S most, hogy látja, a kezét fogja, a régi érzései csak erősödtek. De úgy tűnik, hogy nem csak a felsorolt dolgok történtek a thargoknál. Aenae ifjú nő, szép és már egy birodalom vezetője, biztosan sok udvarlója lehet. Szívét karmos mancsok ragadják meg, de még kivár, várja Aenae válaszát.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.14 22:18:52
9318. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 21:20:46
Üzenet elküldve: 2019-03-14 21:20:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Ha valaki kérdezné Nirs véleményét - miért nem kérdezi senki? - úgy hivatkozna magára, mint megértő és gyöngéd férfiú. Hiszen nem lehet azt mondani, hogy ne fájt volna neki mindaz, amit Aenae nemrég a nyakába zúdított, de nem csinált fesztivált, nem kiabált, nem pofozkodott és még csak vissza sem rohant a Senkikhez. Erre mi van? A megtört, elszontyolodott Aenae lehangoltsága csak addig tart, amíg be nem toppannak az erőd nagytermébe, ahol is ott van az a Pycta is, Waldran társaságában. Hogy a hirtelen hangulatváltozás nem a nagybátyjuknak szól az nyilvánvaló lesz, amikor az elf azon nyomban rá is röppen a menyasszonyára. Nirs pedig villámló szemekkel figyeli a bensőséges örömet a viszontlátás okán: ahogy Pycta tapenolja Aenae kezét, és a lány cirógatja a hegyesfülű üstökét. És hogy teljes legyen a kép, még félre is vonulnak egy kis meghitt pusmogásra. Tulajdonképpen szép tőlük, hogy nem nyomnak Nirs kezébe egy gyertyát. Tehát ott áll leforrázva, és most nem a nyakáig, de egészen a talpáig elvörösödik. Már azon van, hogy sarkon forduljon, amikor Waldran kitünteti a figyelmével.*
- Mi?! *fordul felé dühösen, aztán nyel egyet. Közelebb lép Waldranhoz és valamivel higgadtabban és tisztelettudóbban folytatja.*
- Köszönöm, jól. Azt hiszem. Csak...*vet egy pillantást a párocska felé, és legszívesebben elregélné, hogy miért érzi magát rémesen megalázva, de jön egy hirtelen ötlet. Nem így tervezte, de talán a felindultság hatására kezd bele.*
- Bátyám... *sutának érzi ezt így, hát hozzáteszi* uram! Tudom, hogy a Thargodrymeket nem kedvelitek errefelé, és biztosan tudod, hogy ez az érzés kölcsönös. Nem volt ez velem másként sem. Amíg nem találkoztam Aenae-vel. Aki egy szemvillanás alatt elvarázsolt, és a régi gyűlölséget ostobaságnak és hiábavalóságnak éreztem. Hiszen ha egy Thargodar lehet ennyire kedves, szeretetre méltó... és gyönyörű, akkor nem lehet igaz amit rólatok mondtak nekem. Már akkor is voltak céljaim, amikor még nem ismertem őt.
*Bizonyos megfontolásból most hallgat arról, hogy ezek egyike Kagan láb alól való eltétele lett volna.*
- Azóta viszont csak azt érzem igazán fontosnak, hogy boldognak lássam őt, és ami csak tőlem telik, mindent megteszek, hogy ez így is legyen. Belátom, hogy Aenae apjához vagy hozzád képest nekem nincs nevem. Még. Nem is kérek tőled mást, csak annyit, hogy adj lehetőséget a bizonyításra. Hogy amikor már méltó leszek rá, büszkén, felszegett fejjel kérhessem meg tőled Aenae kezét.
*Elég hangosan beszél hozzá, hogy azok ketten is hallhassák, mondandója legalább annyira szól nekik, főleg a lánynak, mint Waldrannak. De azért, a biztonság kedvéért, az utolsó mondatot kissé hangosabban mondja.*
*Ha valaki kérdezné Nirs véleményét - miért nem kérdezi senki? - úgy hivatkozna magára, mint megértő és gyöngéd férfiú. Hiszen nem lehet azt mondani, hogy ne fájt volna neki mindaz, amit Aenae nemrég a nyakába zúdított, de nem csinált fesztivált, nem kiabált, nem pofozkodott és még csak vissza sem rohant a Senkikhez. Erre mi van? A megtört, elszontyolodott Aenae lehangoltsága csak addig tart, amíg be nem toppannak az erőd nagytermébe, ahol is ott van az a Pycta is, Waldran társaságában. Hogy a hirtelen hangulatváltozás nem a nagybátyjuknak szól az nyilvánvaló lesz, amikor az elf azon nyomban rá is röppen a menyasszonyára. Nirs pedig villámló szemekkel figyeli a bensőséges örömet a viszontlátás okán: ahogy Pycta tapenolja Aenae kezét, és a lány cirógatja a hegyesfülű üstökét. És hogy teljes legyen a kép, még félre is vonulnak egy kis meghitt pusmogásra. Tulajdonképpen szép tőlük, hogy nem nyomnak Nirs kezébe egy gyertyát. Tehát ott áll leforrázva, és most nem a nyakáig, de egészen a talpáig elvörösödik. Már azon van, hogy sarkon forduljon, amikor Waldran kitünteti a figyelmével.*
- Mi?! *fordul felé dühösen, aztán nyel egyet. Közelebb lép Waldranhoz és valamivel higgadtabban és tisztelettudóbban folytatja.*
- Köszönöm, jól. Azt hiszem. Csak...*vet egy pillantást a párocska felé, és legszívesebben elregélné, hogy miért érzi magát rémesen megalázva, de jön egy hirtelen ötlet. Nem így tervezte, de talán a felindultság hatására kezd bele.*
- Bátyám... *sutának érzi ezt így, hát hozzáteszi* uram! Tudom, hogy a Thargodrymeket nem kedvelitek errefelé, és biztosan tudod, hogy ez az érzés kölcsönös. Nem volt ez velem másként sem. Amíg nem találkoztam Aenae-vel. Aki egy szemvillanás alatt elvarázsolt, és a régi gyűlölséget ostobaságnak és hiábavalóságnak éreztem. Hiszen ha egy Thargodar lehet ennyire kedves, szeretetre méltó... és gyönyörű, akkor nem lehet igaz amit rólatok mondtak nekem. Már akkor is voltak céljaim, amikor még nem ismertem őt.
*Bizonyos megfontolásból most hallgat arról, hogy ezek egyike Kagan láb alól való eltétele lett volna.*
- Azóta viszont csak azt érzem igazán fontosnak, hogy boldognak lássam őt, és ami csak tőlem telik, mindent megteszek, hogy ez így is legyen. Belátom, hogy Aenae apjához vagy hozzád képest nekem nincs nevem. Még. Nem is kérek tőled mást, csak annyit, hogy adj lehetőséget a bizonyításra. Hogy amikor már méltó leszek rá, büszkén, felszegett fejjel kérhessem meg tőled Aenae kezét.
*Elég hangosan beszél hozzá, hogy azok ketten is hallhassák, mondandója legalább annyira szól nekik, főleg a lánynak, mint Waldrannak. De azért, a biztonság kedvéért, az utolsó mondatot kissé hangosabban mondja.*
9317. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 09:51:07
Üzenet elküldve: 2019-03-14 09:51:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran nem szólal meg, továbbra is ott ül a trónon. Az, hogy elvesztette a csendkirályt, hiszen előbb szólalt meg, mint az elf, semmit sem vesz el némaságának súlyából. Nem bámulja unokahúgát és a férfit, amikor a lány jelzi, hogy ismeri őt, akkor még el is fordul, hogy egy kis teret engedjen a számukra. Talán pont emiatt szúrja ki Nirs dühös tekintetét. Emlékszik még rá, hogy a fiú mennyire összeverekedett Tizioval korábban, és ha jól értesült, akkor pont a lány miatt. *
- Nirs! * Inti magához közelebb, megtörve a hallgatását. * Jól vagy, fiam? Minden rendben? * Kérdezi, már-már kedvesnek tűnő mosollyal. Kedveli a kölyköt, és nem örülne neki, ha bármi meggondolatlant csinálna, amit meg kellene torolni rajta. Ráadásul az elf se tűnik olyannak, aki úgy verekedik, mint a kikötői szajhák, pedig Nirs ebben a közegben érzi otthon magát. *
* Waldran nem szólal meg, továbbra is ott ül a trónon. Az, hogy elvesztette a csendkirályt, hiszen előbb szólalt meg, mint az elf, semmit sem vesz el némaságának súlyából. Nem bámulja unokahúgát és a férfit, amikor a lány jelzi, hogy ismeri őt, akkor még el is fordul, hogy egy kis teret engedjen a számukra. Talán pont emiatt szúrja ki Nirs dühös tekintetét. Emlékszik még rá, hogy a fiú mennyire összeverekedett Tizioval korábban, és ha jól értesült, akkor pont a lány miatt. *
- Nirs! * Inti magához közelebb, megtörve a hallgatását. * Jól vagy, fiam? Minden rendben? * Kérdezi, már-már kedvesnek tűnő mosollyal. Kedveli a kölyköt, és nem örülne neki, ha bármi meggondolatlant csinálna, amit meg kellene torolni rajta. Ráadásul az elf se tűnik olyannak, aki úgy verekedik, mint a kikötői szajhák, pedig Nirs ebben a közegben érzi otthon magát. *
9316. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 09:45:42
Üzenet elküldve: 2019-03-14 09:45:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Furcsán érzi magát, amiben amúgy nincsen semmi újdonság, mert újabban mindig furcsán érzi magát. Hangulatai bár szélsőségesek, de mégis a letargia uralja őket, ez ragyogóan látszik is a fáradt mosolyán és a tekintetén. Pillantása csak akkor rebben el az elfről Waldranra - Nirs csúnya nézését meg nem is látja szerencsére.*
- Igen, ismerjük egymást az úrral.
*Újra az említett úr felé fordul, aki időközben már két kézzel fogja az övét, ami amúgy remeg attól az érzelemvihartól, ami benne dúl és amit próbál ugyan palástolni, de ez kevéssé sikerül neki. Szíve szerint átölelné Pyctát és hozzá bújva zokogna, de mégsem teszi ezt meg, főleg Nirs miatt. Szabad keze azonban kinyúl, hogy beletúrhasson a férfi hajába, már ha annak ez nincsen ellenére. Mindig is szerette az elf hosszú, ezüstszínű haját, most bezzeg karistolja a tenyerét ahelyett, hogy selymesen simogatná, mint régen. Függetlenül attól, hogy Pycta engedi-e neki ezt, megszólal, talán nem pont az bukik ki a száján, amire a másik vár, de van némi vidámság a hangjában.*
- Máskor valaki mással vágasd a hajad.
*Mosolyog rá halványan Pyctára és anélkül, hogy eleresztené a férfi kezét, a terem széle felé indul, ahol fal mellett vannak székek, amire le tudnak ülni. Ha az elf nem is ül le, de Aenae biztosan, mert annyira alacsony az energiaszintje, hogy attól is elfáradt, hogy a szobájától idáig eljött.*
- Én is örülök neki, hogy látlak. Jól vagy?
*Pár hete valami látott valami furcsát a Mágustoronynál, illetve azt hitte, hogy látott valamit, visszagondolva még most sem teljesen biztos benne, hogy volt ott valami, nem csak a képzelete játéka volt.*
- Anyám meghalt.
*Mondja hirtelen, minden átvezetés nélkül.*
- Úgy néz ki, hogy Kagan is. Vagy legalábbis szobor lett belőle. És Waldranra meg rám hagyta a vezetést.
*Bácsikája felé sandít. Halkan beszél, Pycta füle elég jó ahhoz, hogy a pusmogását is hallhassa.*
- Örülök, hogy ő ül ott, mert én eléggé nevetségesen mutatnék azon a trónon. Szerintem a lábam sem érne le. Ők az utolsó élő rokonaim.
*Biccent Waldran és Nirs felé.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.14 10:08:59
*Furcsán érzi magát, amiben amúgy nincsen semmi újdonság, mert újabban mindig furcsán érzi magát. Hangulatai bár szélsőségesek, de mégis a letargia uralja őket, ez ragyogóan látszik is a fáradt mosolyán és a tekintetén. Pillantása csak akkor rebben el az elfről Waldranra - Nirs csúnya nézését meg nem is látja szerencsére.*
- Igen, ismerjük egymást az úrral.
*Újra az említett úr felé fordul, aki időközben már két kézzel fogja az övét, ami amúgy remeg attól az érzelemvihartól, ami benne dúl és amit próbál ugyan palástolni, de ez kevéssé sikerül neki. Szíve szerint átölelné Pyctát és hozzá bújva zokogna, de mégsem teszi ezt meg, főleg Nirs miatt. Szabad keze azonban kinyúl, hogy beletúrhasson a férfi hajába, már ha annak ez nincsen ellenére. Mindig is szerette az elf hosszú, ezüstszínű haját, most bezzeg karistolja a tenyerét ahelyett, hogy selymesen simogatná, mint régen. Függetlenül attól, hogy Pycta engedi-e neki ezt, megszólal, talán nem pont az bukik ki a száján, amire a másik vár, de van némi vidámság a hangjában.*
- Máskor valaki mással vágasd a hajad.
*Mosolyog rá halványan Pyctára és anélkül, hogy eleresztené a férfi kezét, a terem széle felé indul, ahol fal mellett vannak székek, amire le tudnak ülni. Ha az elf nem is ül le, de Aenae biztosan, mert annyira alacsony az energiaszintje, hogy attól is elfáradt, hogy a szobájától idáig eljött.*
- Én is örülök neki, hogy látlak. Jól vagy?
*Pár hete valami látott valami furcsát a Mágustoronynál, illetve azt hitte, hogy látott valamit, visszagondolva még most sem teljesen biztos benne, hogy volt ott valami, nem csak a képzelete játéka volt.*
- Anyám meghalt.
*Mondja hirtelen, minden átvezetés nélkül.*
- Úgy néz ki, hogy Kagan is. Vagy legalábbis szobor lett belőle. És Waldranra meg rám hagyta a vezetést.
*Bácsikája felé sandít. Halkan beszél, Pycta füle elég jó ahhoz, hogy a pusmogását is hallhassa.*
- Örülök, hogy ő ül ott, mert én eléggé nevetségesen mutatnék azon a trónon. Szerintem a lábam sem érne le. Ők az utolsó élő rokonaim.
*Biccent Waldran és Nirs felé.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.14 10:08:59
9315. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-13 23:37:04
Üzenet elküldve: 2019-03-13 23:37:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Türelmesen vár. Mást nagyon úgysem tehet és belül őrlődik. Ugyan ez kívülről egyáltalán nem látszik rajta, de belül szinte reszket. Nem a teste reszket, hanem a lelke. Igyekszik mantráinak egyikével fékezni heves szívverését, lassítja a légzést és folyvást csak ismétli a sorokat, mint egy imát.
A mantra meghozza a nyugalmat, bár törékeny nyugalom ez, de így legalább nem gondolkodik olyan dolgokon, amelyeken még nem esett át. Csak akkor tudhatja meg, mi történik, amikor Aenae megérkezik, amikor megérkezik, így felesleges a kimeneteleken idegeskedni. Ennek megfelelően is tesz.
Amikor aztán a topázszemű megérkezik, ő előbb veszi észre őt, mint Aenae az erdőmélyi elfet. Érzi, hogy szíve akkorát ugrik bordarácsai mögött, hogy úgy gondolja, mások is láthatnák, ha rá néznének. Aztán a lombzöld tekintet és a topázfényű találkozik. Leírhatatlanul hosszúnak tűnik az a pillantás, a csuhátlan csuhás arca egyszerre várakozással telt és kissé bizonytalan.
Aenae bár változott, egy elf szemében szinte semmit sem. Ugyanolyan szép és ugyanolyan kedves a szívének, mint azelőtt. A suta kézfogást nem tudja mire vélni és Aenae mögött egy ifjú ember is érkezik.
Mintha víz alatt volna, tompán hallja Waldran szavait, a tudata mindent felfog, de most inkább a lelkével figyel. Nem neheztel a tharg nagyúrra, mert nem ad hitelt a szavainak, most úgyis láthatja, hogy az erdőmélyi nem állított valótlant.*
- Aenae... *Mondja halkan, száraz hangon, de egyetlen szavában minden benne van. Az idő, mialatt nem láthatta. Az öröm, hogy újra láthatja és a fájdalom, amiért úgy viselkedett vele akkor. Számára alig telt el idő, bár oly sok minden történt azalatt.
Az ifjú barátságtalan pillantását nem tudja elsőre mire vélni. Még sohasem látta, nem is ismerheti őt és semmi rosszat nem tett soha sem a thargoknak, sem senki másnak. Az ötlik az eszébe, hogy talán Aenae miatt tekint így rá, de az egyelőre nem fordul meg a fejében, hogy miért.*
- Az Er... *Elharapja a szót. Tisztán emlékszik, mit kiáltott a topázszemű utána, amikor utoljára látta. Nem volna megfelelő a Fákban Lakót emlegetni, pedig nagy része volt abban, hogy a csuhátlan csuhás újra láthatja szerelmét.*
- Szívemből örülök, hogy újra látlak. *Lép közelebb és előbb jobbal fogja meg Aenae kezét, majd bal kezébe zárja. Kedvesen, szeretetteljesen mosolyog rá, lombzöld tekintetében tiszta és őszinte öröm csillag. Nem öleli meg, nem tesz semmi túl közvetlen dolgot, hisz sem a hely, sem a jelenlévők előtt nem volna megfelelő viselkedés. És nagyon fél a lány válaszától.*
*Türelmesen vár. Mást nagyon úgysem tehet és belül őrlődik. Ugyan ez kívülről egyáltalán nem látszik rajta, de belül szinte reszket. Nem a teste reszket, hanem a lelke. Igyekszik mantráinak egyikével fékezni heves szívverését, lassítja a légzést és folyvást csak ismétli a sorokat, mint egy imát.
A mantra meghozza a nyugalmat, bár törékeny nyugalom ez, de így legalább nem gondolkodik olyan dolgokon, amelyeken még nem esett át. Csak akkor tudhatja meg, mi történik, amikor Aenae megérkezik, amikor megérkezik, így felesleges a kimeneteleken idegeskedni. Ennek megfelelően is tesz.
Amikor aztán a topázszemű megérkezik, ő előbb veszi észre őt, mint Aenae az erdőmélyi elfet. Érzi, hogy szíve akkorát ugrik bordarácsai mögött, hogy úgy gondolja, mások is láthatnák, ha rá néznének. Aztán a lombzöld tekintet és a topázfényű találkozik. Leírhatatlanul hosszúnak tűnik az a pillantás, a csuhátlan csuhás arca egyszerre várakozással telt és kissé bizonytalan.
Aenae bár változott, egy elf szemében szinte semmit sem. Ugyanolyan szép és ugyanolyan kedves a szívének, mint azelőtt. A suta kézfogást nem tudja mire vélni és Aenae mögött egy ifjú ember is érkezik.
Mintha víz alatt volna, tompán hallja Waldran szavait, a tudata mindent felfog, de most inkább a lelkével figyel. Nem neheztel a tharg nagyúrra, mert nem ad hitelt a szavainak, most úgyis láthatja, hogy az erdőmélyi nem állított valótlant.*
- Aenae... *Mondja halkan, száraz hangon, de egyetlen szavában minden benne van. Az idő, mialatt nem láthatta. Az öröm, hogy újra láthatja és a fájdalom, amiért úgy viselkedett vele akkor. Számára alig telt el idő, bár oly sok minden történt azalatt.
Az ifjú barátságtalan pillantását nem tudja elsőre mire vélni. Még sohasem látta, nem is ismerheti őt és semmi rosszat nem tett soha sem a thargoknak, sem senki másnak. Az ötlik az eszébe, hogy talán Aenae miatt tekint így rá, de az egyelőre nem fordul meg a fejében, hogy miért.*
- Az Er... *Elharapja a szót. Tisztán emlékszik, mit kiáltott a topázszemű utána, amikor utoljára látta. Nem volna megfelelő a Fákban Lakót emlegetni, pedig nagy része volt abban, hogy a csuhátlan csuhás újra láthatja szerelmét.*
- Szívemből örülök, hogy újra látlak. *Lép közelebb és előbb jobbal fogja meg Aenae kezét, majd bal kezébe zárja. Kedvesen, szeretetteljesen mosolyog rá, lombzöld tekintetében tiszta és őszinte öröm csillag. Nem öleli meg, nem tesz semmi túl közvetlen dolgot, hisz sem a hely, sem a jelenlévők előtt nem volna megfelelő viselkedés. És nagyon fél a lány válaszától.*
9314. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:15:46
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:15:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Nem gondolná magát kedvesnek, de Aenae-vel nem nagyon tud másmilyen lenni. A jókívánságra elmosolyodik, aztán előrehajol és ha minden jól megy, nyom egy puszit a lány arcára. Pontosabban az ajkára. Kicsivel később már fürkészőn néz az arcába, mert nincs meggyőződve arról, hogy Aenae-vel minden rendben. Nem úgy tűnik. De nem akadékoskodik, úgy látszik, hogy Aenae minél előbb beszélni akar Pyctával. Ha pedig így van, akkor ő is megy. Főleg, hogy hívták. Ez bizonyos aggodalmait eloszlatja.*
*Aenae után lép be Hrallh-ba, ahol már ketten vannak. Egyik Waldran, aki a trónusban ücsörög. Ezt ő nem találja furcsának. Waldran a vezér, így helyes. No meg nem látta Kagant azon az emelvényen. A másik pedig egy elf, aki valószínűleg az a Pycta lehet. Annál is inkább, mert Waldran szerint ő szeretne beszélni a szerelmével. Nem mondhatni barátságosnak azt a pillantást amit vet rá, de nem szólal meg. Amíg Aenae kezet nyújt, Waldran felé fordul, meghajtja a fejét. Erre az illemen kívül azért is szüksége van, mert így jobban tudja palástolni azt a mosolyt, amit egy gondolat csalt az arcára. Ugyanis egy roppant eredeti ötlete támadt, aminek itt és most kell hangot adnia. Illetve egy kicsit később. Egyelőre arra kíváncsi, hogy az elf mit akar Aenae-től.*
*Nem gondolná magát kedvesnek, de Aenae-vel nem nagyon tud másmilyen lenni. A jókívánságra elmosolyodik, aztán előrehajol és ha minden jól megy, nyom egy puszit a lány arcára. Pontosabban az ajkára. Kicsivel később már fürkészőn néz az arcába, mert nincs meggyőződve arról, hogy Aenae-vel minden rendben. Nem úgy tűnik. De nem akadékoskodik, úgy látszik, hogy Aenae minél előbb beszélni akar Pyctával. Ha pedig így van, akkor ő is megy. Főleg, hogy hívták. Ez bizonyos aggodalmait eloszlatja.*
*Aenae után lép be Hrallh-ba, ahol már ketten vannak. Egyik Waldran, aki a trónusban ücsörög. Ezt ő nem találja furcsának. Waldran a vezér, így helyes. No meg nem látta Kagant azon az emelvényen. A másik pedig egy elf, aki valószínűleg az a Pycta lehet. Annál is inkább, mert Waldran szerint ő szeretne beszélni a szerelmével. Nem mondhatni barátságosnak azt a pillantást amit vet rá, de nem szólal meg. Amíg Aenae kezet nyújt, Waldran felé fordul, meghajtja a fejét. Erre az illemen kívül azért is szüksége van, mert így jobban tudja palástolni azt a mosolyt, amit egy gondolat csalt az arcára. Ugyanis egy roppant eredeti ötlete támadt, aminek itt és most kell hangot adnia. Illetve egy kicsit később. Egyelőre arra kíváncsi, hogy az elf mit akar Aenae-től.*
9313. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:07:31
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:07:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran a továbbiakban nem beszél, mert feleslegesnek találja. Nem tudja, hogy lennének-e közös témái az elffel, de nem is tervezi kideríteni. Nem tudja, hogy mennyi idő telik el, mire unokahúga megjelenik, mert nem számolja a perceket. Viszont a meghallgatásra se érkezik senki más, amíg a lányt várják. Amikor az megjelenik a trónteremben, akkor int a közelben szinte szobor mereven várakozó elf felé. *
- Aenae, az úr azt állítja, hogy ismer, és beszélni szeretne veled. * Mondja egyszerűen, mert ezzel az egy mondattal sikerül összefoglalnia minden lényeges információt. Ha ismerik egymást, akkor nem kell bemutassa, ha nem ismerik, akkor pedig úgyis a Gödörbe viteti, felesleges húzni az időt egymás nevének ismertetésével. Persze ahogy belegondol, nem is emlékszik arra, hogy a fickó elmondta volna a nevét, de Waldran memóriája nem a régi már, úgyhogy nem tartja kizártnak, hogy megtette. Az intésen kívül nem igazán mozdul, hiszen kényelmesen ül, és felesleges lenne fészkelődjön. *
* Waldran a továbbiakban nem beszél, mert feleslegesnek találja. Nem tudja, hogy lennének-e közös témái az elffel, de nem is tervezi kideríteni. Nem tudja, hogy mennyi idő telik el, mire unokahúga megjelenik, mert nem számolja a perceket. Viszont a meghallgatásra se érkezik senki más, amíg a lányt várják. Amikor az megjelenik a trónteremben, akkor int a közelben szinte szobor mereven várakozó elf felé. *
- Aenae, az úr azt állítja, hogy ismer, és beszélni szeretne veled. * Mondja egyszerűen, mert ezzel az egy mondattal sikerül összefoglalnia minden lényeges információt. Ha ismerik egymást, akkor nem kell bemutassa, ha nem ismerik, akkor pedig úgyis a Gödörbe viteti, felesleges húzni az időt egymás nevének ismertetésével. Persze ahogy belegondol, nem is emlékszik arra, hogy a fickó elmondta volna a nevét, de Waldran memóriája nem a régi már, úgyhogy nem tartja kizártnak, hogy megtette. Az intésen kívül nem igazán mozdul, hiszen kényelmesen ül, és felesleges lenne fészkelődjön. *
9312. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:03:01
Üzenet elküldve: 2019-03-13 21:03:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
- Túl kedves vagy, Nirs.
*Mondja csöndesen, nem is érti, hogy a fiú miért ilyen kedves vele, hiszen igazán nem adott okot neki erre és az utóbbi percekben két olyan információt is megosztott vele, ami indokolná, hogy tényleg ne legyen vele ilyen elnéző.*
- Remélem, hogy nagy mágus leszel.
*Ha nem is a sündörgők, hanem azért mert kívánja Nirsnek, hogy tényleg nagy mágus lehessen, ha már Kagan megfosztotta a bosszújától azzal, hogy borostyánná dermedt.
A görcs ahogy jött, úgy múlik is, ő pedig megkönnyebbülten felnyög. No nem azért könnyebbül el, mert nem önti el a vér, ezt kifejezetten bánja, hanem a görcs egy nem túl komfortos érzés.*
- Minden. Nem. Akarok vele beszélni, haraggal váltunk el.
*Úgy tűnik, hogy ez egy ilyen nap, számba veheti a bűnei egy részét és megbocsátásért esedezhet. Talán ettől kicsit megkönnyebbül a lelke. Remélhetőleg. Persze lehet, hogy valójában baromság, ki tudja?
Összeszedi magát, rendezi a vonásait.*
- Elkísérsz? Gondolom, hogy a Hrallhban vannak.
*Nirsszel vagy nélküle, de végül csak megjelenik a trónteremben. Waldranra nézve halványan elmosolyodik, furcsa őt Kagan trónusán látni, de tulajdonképpen jól áll neki. Bácsikájának biccent, aztán topázsárga tekintete megállapodik az elfen. Félrebiccentett fejjel méri végig. Nagyon másnak találja és nem csak a rövid haja miatt. Egy pillanatig áll az elfet nézve, mielőtt megközelítené, hogy sután kinyújtsa a kezét egy béna kézfogásra.*
- Túl kedves vagy, Nirs.
*Mondja csöndesen, nem is érti, hogy a fiú miért ilyen kedves vele, hiszen igazán nem adott okot neki erre és az utóbbi percekben két olyan információt is megosztott vele, ami indokolná, hogy tényleg ne legyen vele ilyen elnéző.*
- Remélem, hogy nagy mágus leszel.
*Ha nem is a sündörgők, hanem azért mert kívánja Nirsnek, hogy tényleg nagy mágus lehessen, ha már Kagan megfosztotta a bosszújától azzal, hogy borostyánná dermedt.
A görcs ahogy jött, úgy múlik is, ő pedig megkönnyebbülten felnyög. No nem azért könnyebbül el, mert nem önti el a vér, ezt kifejezetten bánja, hanem a görcs egy nem túl komfortos érzés.*
- Minden. Nem. Akarok vele beszélni, haraggal váltunk el.
*Úgy tűnik, hogy ez egy ilyen nap, számba veheti a bűnei egy részét és megbocsátásért esedezhet. Talán ettől kicsit megkönnyebbül a lelke. Remélhetőleg. Persze lehet, hogy valójában baromság, ki tudja?
Összeszedi magát, rendezi a vonásait.*
- Elkísérsz? Gondolom, hogy a Hrallhban vannak.
*Nirsszel vagy nélküle, de végül csak megjelenik a trónteremben. Waldranra nézve halványan elmosolyodik, furcsa őt Kagan trónusán látni, de tulajdonképpen jól áll neki. Bácsikájának biccent, aztán topázsárga tekintete megállapodik az elfen. Félrebiccentett fejjel méri végig. Nagyon másnak találja és nem csak a rövid haja miatt. Egy pillanatig áll az elfet nézve, mielőtt megközelítené, hogy sután kinyújtsa a kezét egy béna kézfogásra.*
9311. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-13 20:01:11
Üzenet elküldve: 2019-03-13 20:01:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A hívatlan gólya//
*Nem, egyszerűen képtelen haragudni erre a lányra. Pedig most oka igazán lenne rá. Érzett is némi indulatot, és egy pillanatra, egy igazán röpke pillanatra késztetést érzett arra is, hogy felképelje amiért ilyen megszégyenítő helyzetbe hozta. De ez nagyon gyorsan elillant, és csak az maradt, hogy mennyire szereti. Hogy vele akar lenni, megóvni, gondoskodni róla és boldoggá tenni. Akkor biztos nem fog más férfi karjaiban kikötni. Mert bár Nirs szerelme erős és tulajdonképpen fát lehetne hasogatni a hátán, de esélyes, hogy még egy félrelépést nem nyelne le.*
- Amikor elindultam otthonról, két dolgot akartam. Hatalmas mágussá válni és végezni azokkal a Thargodarokkal, akik apám vesztét okozták. De most már egyetlen van csak, amit, illetve akit nagyon akarok, és az te vagy.
*Kis mosollyal megvonja a vállát.*
- Persze azért még mágus leszek. Hogy gyíkká változtathassam azokat, akik körülötted sündörögnek.
*Azután kiderül, hogy az a fiú nem hozott jó híreket, legalábbis Nirs szempontjából. Hallott már arról a Pyctáról. Sajnos. Sóhajt egyet, de arra jut, hogy bármi is történt, Aenae miért ne beszélhetne vele? Erre viszont még egy picit várni kell, mert mintha Aenae nem érezné magát jól.*
- Minden rendben? *ugrik oda a lányhoz olyan fürgén, mintha egy egész skorpiótenyészetet fedezett volna fel a nadrágjában* Akarod, hogy inkább én beszéljek vele?
*Egy füst alatt azt is a tudomására hozhatná annak a nyavalyás hegyes fülűnek, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó, ha esetleg ilyesmi is forgatna a fejében.*
*Nem, egyszerűen képtelen haragudni erre a lányra. Pedig most oka igazán lenne rá. Érzett is némi indulatot, és egy pillanatra, egy igazán röpke pillanatra késztetést érzett arra is, hogy felképelje amiért ilyen megszégyenítő helyzetbe hozta. De ez nagyon gyorsan elillant, és csak az maradt, hogy mennyire szereti. Hogy vele akar lenni, megóvni, gondoskodni róla és boldoggá tenni. Akkor biztos nem fog más férfi karjaiban kikötni. Mert bár Nirs szerelme erős és tulajdonképpen fát lehetne hasogatni a hátán, de esélyes, hogy még egy félrelépést nem nyelne le.*
- Amikor elindultam otthonról, két dolgot akartam. Hatalmas mágussá válni és végezni azokkal a Thargodarokkal, akik apám vesztét okozták. De most már egyetlen van csak, amit, illetve akit nagyon akarok, és az te vagy.
*Kis mosollyal megvonja a vállát.*
- Persze azért még mágus leszek. Hogy gyíkká változtathassam azokat, akik körülötted sündörögnek.
*Azután kiderül, hogy az a fiú nem hozott jó híreket, legalábbis Nirs szempontjából. Hallott már arról a Pyctáról. Sajnos. Sóhajt egyet, de arra jut, hogy bármi is történt, Aenae miért ne beszélhetne vele? Erre viszont még egy picit várni kell, mert mintha Aenae nem érezné magát jól.*
- Minden rendben? *ugrik oda a lányhoz olyan fürgén, mintha egy egész skorpiótenyészetet fedezett volna fel a nadrágjában* Akarod, hogy inkább én beszéljek vele?
*Egy füst alatt azt is a tudomására hozhatná annak a nyavalyás hegyes fülűnek, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó, ha esetleg ilyesmi is forgatna a fejében.*
9310. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 23:52:25
Üzenet elküldve: 2019-03-12 23:52:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Remek dolog, amikor egyetértenek a halandók, nincs konfliktus, nincs agresszió, csak intelligens beszélgetés. Kagannal sem volt kellemetlenebb tárgyalni.
Az új vadak befogására tett ajánlatot hallva a csuhátlan csuhás elmosolyodik. Bár sosem jutott eszébe, hogy az új közösséggel ilyesmibe kezdjenek, de el tudná képzelni, hogy Umonnal és Lyzzel útra kelnek, hogy felkutassanak egy ritka és veszélyes fajt.*
- Köszönjük, de nem élnénk a lehetőséggel. Az új közösség jóval nyugodtabb és kevésbé kalandvágyó. *Jobbnak látja kimondani ezt, mielőtt Waldran esetleg egyszer tényleg követeket küld hozzájuk, hogy felajánljon egy küldetést.
A felajánlott lehetőségek közül a Vaskorsót azonnal elutasítja magában, hisz éppen oda küldte Umont, hogy elkerülje Aenaet. Kettőjük találkozásának beláthatatlan következményei lennének. Így a legkézenfekvőbb lehetőséget választja.*
- Maradnék és megvárnám őt, amíg tudomást szerez ittlétemről. *A jobb társaságra tett megjegyzést elengedi a füle mellett, neki semmi baja nincs a mostani társasággal.
Mondanivalója végén félreáll, hogy ne legyen útban, ha mások is érkeznének még kihallgatásra Waldranhoz. Kezeit összekulcsolja dereka mögött és egyenes tartással, mint valami szobor strázsál türelemmel, míg a tharg nagyúr nem szólítja vagy Aenae meg nem érkezik. Az erdőmélyi elf türelmes fajta.*
*Remek dolog, amikor egyetértenek a halandók, nincs konfliktus, nincs agresszió, csak intelligens beszélgetés. Kagannal sem volt kellemetlenebb tárgyalni.
Az új vadak befogására tett ajánlatot hallva a csuhátlan csuhás elmosolyodik. Bár sosem jutott eszébe, hogy az új közösséggel ilyesmibe kezdjenek, de el tudná képzelni, hogy Umonnal és Lyzzel útra kelnek, hogy felkutassanak egy ritka és veszélyes fajt.*
- Köszönjük, de nem élnénk a lehetőséggel. Az új közösség jóval nyugodtabb és kevésbé kalandvágyó. *Jobbnak látja kimondani ezt, mielőtt Waldran esetleg egyszer tényleg követeket küld hozzájuk, hogy felajánljon egy küldetést.
A felajánlott lehetőségek közül a Vaskorsót azonnal elutasítja magában, hisz éppen oda küldte Umont, hogy elkerülje Aenaet. Kettőjük találkozásának beláthatatlan következményei lennének. Így a legkézenfekvőbb lehetőséget választja.*
- Maradnék és megvárnám őt, amíg tudomást szerez ittlétemről. *A jobb társaságra tett megjegyzést elengedi a füle mellett, neki semmi baja nincs a mostani társasággal.
Mondanivalója végén félreáll, hogy ne legyen útban, ha mások is érkeznének még kihallgatásra Waldranhoz. Kezeit összekulcsolja dereka mögött és egyenes tartással, mint valami szobor strázsál türelemmel, míg a tharg nagyúr nem szólítja vagy Aenae meg nem érkezik. Az erdőmélyi elf türelmes fajta.*
9309. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 22:20:18
Üzenet elküldve: 2019-03-12 22:20:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran arcán nem látszik rosszallás, vagy sértettség amiatt, mert elutasították az ajánlatát. *
- Megértelek. * Mondja egyszerűen, mert ez az igazság. * Remélem, hogy a későbbiekben is jó viszonyt ápolhatunk majd egymással, és ha szükségünk lenne vadak befogására, akkor akár fordulhatunk is hozzátok. Persze ezúttal nagyobb sikerrel. * Szavaz bizalmat a férfinak, mert ahogy lefestette, rajta kívülálló okoknak tűnt a sikertelenség mivoltja, és emiatt nem szeretné megbélyegezni. Viszont meg kell csóválja a fejét a következő mondatra. *
- Természetesen Aenae azzal beszél, akivel jónak látja, viszont nem szeretném, hogy idegenek járkáljanak az erődben. Meg szeretnélek kérni arra, hogy várakozz itt velem, amíg végzek a meghallgatásokkal, és utána előkeríthetjük együtt, vagy ha érkezik valaki, akit érte küldhetek, akkor rögvest így teszek. Esetleg azt tudom még felajánlani, hogy a Vaskorsóban várakozz, ott a társaság is jobb, és étellel, itallal is szolgálhatnak. Ha így teszel, akkor amint alkalmam nyílik rá, tudatom az unokahúgommal, hogy keresed. * Persze ha Waldran tudná, hogy az őr már a lányért küldetett, akkor egyszerűen csak annyit ajánlana az elfnek, hogy maradjon itt, és nem beszélne feleslegesen ilyen sokat. *
* Waldran arcán nem látszik rosszallás, vagy sértettség amiatt, mert elutasították az ajánlatát. *
- Megértelek. * Mondja egyszerűen, mert ez az igazság. * Remélem, hogy a későbbiekben is jó viszonyt ápolhatunk majd egymással, és ha szükségünk lenne vadak befogására, akkor akár fordulhatunk is hozzátok. Persze ezúttal nagyobb sikerrel. * Szavaz bizalmat a férfinak, mert ahogy lefestette, rajta kívülálló okoknak tűnt a sikertelenség mivoltja, és emiatt nem szeretné megbélyegezni. Viszont meg kell csóválja a fejét a következő mondatra. *
- Természetesen Aenae azzal beszél, akivel jónak látja, viszont nem szeretném, hogy idegenek járkáljanak az erődben. Meg szeretnélek kérni arra, hogy várakozz itt velem, amíg végzek a meghallgatásokkal, és utána előkeríthetjük együtt, vagy ha érkezik valaki, akit érte küldhetek, akkor rögvest így teszek. Esetleg azt tudom még felajánlani, hogy a Vaskorsóban várakozz, ott a társaság is jobb, és étellel, itallal is szolgálhatnak. Ha így teszel, akkor amint alkalmam nyílik rá, tudatom az unokahúgommal, hogy keresed. * Persze ha Waldran tudná, hogy az őr már a lányért küldetett, akkor egyszerűen csak annyit ajánlana az elfnek, hogy maradjon itt, és nem beszélne feleslegesen ilyen sokat. *
9308. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 22:07:13
Üzenet elküldve: 2019-03-12 22:07:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Barátságos hangon adja elő szavait, arcán őszinte érzések tükröződnek, sem gőg, sem megalázkodás nem látszik rajta. S mire a mondandója végére ér, kicsit meg is könnyebbül, pedig amoni látogatásának ez a könnyebbik része.
Waldran szavaira enyhén meghajtja magát, ám ez nála mindennapos dolog, úgy válaszol.*
- Köszönöm, hogy meghallgattál. *Mondja még.
A meghívásra már haloványan elmosolyodik. Eljátszik a gondolattal, hogy esetleg itt marad, de mivel nem tudja, Aenae hogyan viszonyul majd hozzá és a megjelenéséhez, így nem tud azonnal válaszolni. Aztán persze azt is tudja, hogy az erdőben sokan számítanak rá, Umon, Lyzendra és az elfek. Nem tudna maradni. Nem az ő világa ez.*
- Megtisztelő az ajánlatod, de vissza kell térnem az erdőbe, a közösségemhez. *Hajol meg újra enyhén, majd mielőtt távozna, még egy szívdobbanásnyi szünet után megszólal.*
- Remélem, nem veszed zokon, ha Kagaenae kisasszonnyal is beszélnék pár szót, régen jó viszonyt ápoltunk és régen láttam. *Nem tudja, miért kér erre engedélyt, de valamiért így látja jónak.*
- Nem tudod véletlen, merre találom? *Kérdi enyhe bizonytalansággal a hangjában. Nem azért bizonytalan, hogy kérdezhet-e ilyet, inkább Aenae miatt fél a találkozástól.*
*Barátságos hangon adja elő szavait, arcán őszinte érzések tükröződnek, sem gőg, sem megalázkodás nem látszik rajta. S mire a mondandója végére ér, kicsit meg is könnyebbül, pedig amoni látogatásának ez a könnyebbik része.
Waldran szavaira enyhén meghajtja magát, ám ez nála mindennapos dolog, úgy válaszol.*
- Köszönöm, hogy meghallgattál. *Mondja még.
A meghívásra már haloványan elmosolyodik. Eljátszik a gondolattal, hogy esetleg itt marad, de mivel nem tudja, Aenae hogyan viszonyul majd hozzá és a megjelenéséhez, így nem tud azonnal válaszolni. Aztán persze azt is tudja, hogy az erdőben sokan számítanak rá, Umon, Lyzendra és az elfek. Nem tudna maradni. Nem az ő világa ez.*
- Megtisztelő az ajánlatod, de vissza kell térnem az erdőbe, a közösségemhez. *Hajol meg újra enyhén, majd mielőtt távozna, még egy szívdobbanásnyi szünet után megszólal.*
- Remélem, nem veszed zokon, ha Kagaenae kisasszonnyal is beszélnék pár szót, régen jó viszonyt ápoltunk és régen láttam. *Nem tudja, miért kér erre engedélyt, de valamiért így látja jónak.*
- Nem tudod véletlen, merre találom? *Kérdi enyhe bizonytalansággal a hangjában. Nem azért bizonytalan, hogy kérdezhet-e ilyet, inkább Aenae miatt fél a találkozástól.*
9307. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 21:13:27
Üzenet elküldve: 2019-03-12 21:13:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A hívatlan gólya//
*Ő sem tudja, hogy mit mondhatna. Elmondta már, hogy sajnálja, ezenkívül most nem tud mondani. Talán jobb lenne, ha Nirs kiabálna vele, ha megpofozná, vagy valami. Jó, a pofont aligha tűrné el, de talán ha Nirs üvöltözne vele és lehordaná mindennek, akkor nem érezné magát ennyire rosszul. Persze akkor is pocsék lenne az érzés, csak másként.*
- Mert te ezek után még velem akarnál maradni?
*Kérdezi remegő hangon, mintha csak rosszul hallana, vagy rosszul értené azt, amire Nirs célozni akar. Ő persze szeretné, ha nem érne véget az, ami közöttük van, de megérti, ha a fiú esetleg másként gondolja.*
- Nem tharg, legalábbis amennyire tudom. De tényleg ne beszéljünk róla.
*Megborzong a gondolatra. Inkább gyorsan témát vált.*
- Pycta van itt.
*Utal az előbbi istállófiúra.*
- Griffeket ígért Kagannak. Meg maihhineket. Biztos azok miatt jött. Nem tudom, hogy megszerezte-e őket. De Waldrannak talán már nem is kellenek.
*Míg beszél igyekszik rendezni az arcvonásait, ebben pedig segítségére van a mosdótál, merthogy odalépve megmossa az arcát, tarkóját. Aztán a hasához kap, ahogy belehasít a görcs. Amiről nem tudja, hogy az ő állapotában normális, ezért egy pillanatra reménykedik benne, hogy talán a természet megoldja azt magának, amit ő akart, lenézve szinte várja, hogy elöntse a vér, de ez sajnos nem következik be.*
*Ő sem tudja, hogy mit mondhatna. Elmondta már, hogy sajnálja, ezenkívül most nem tud mondani. Talán jobb lenne, ha Nirs kiabálna vele, ha megpofozná, vagy valami. Jó, a pofont aligha tűrné el, de talán ha Nirs üvöltözne vele és lehordaná mindennek, akkor nem érezné magát ennyire rosszul. Persze akkor is pocsék lenne az érzés, csak másként.*
- Mert te ezek után még velem akarnál maradni?
*Kérdezi remegő hangon, mintha csak rosszul hallana, vagy rosszul értené azt, amire Nirs célozni akar. Ő persze szeretné, ha nem érne véget az, ami közöttük van, de megérti, ha a fiú esetleg másként gondolja.*
- Nem tharg, legalábbis amennyire tudom. De tényleg ne beszéljünk róla.
*Megborzong a gondolatra. Inkább gyorsan témát vált.*
- Pycta van itt.
*Utal az előbbi istállófiúra.*
- Griffeket ígért Kagannak. Meg maihhineket. Biztos azok miatt jött. Nem tudom, hogy megszerezte-e őket. De Waldrannak talán már nem is kellenek.
*Míg beszél igyekszik rendezni az arcvonásait, ebben pedig segítségére van a mosdótál, merthogy odalépve megmossa az arcát, tarkóját. Aztán a hasához kap, ahogy belehasít a görcs. Amiről nem tudja, hogy az ő állapotában normális, ezért egy pillanatra reménykedik benne, hogy talán a természet megoldja azt magának, amit ő akart, lenézve szinte várja, hogy elöntse a vér, de ez sajnos nem következik be.*
9306. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 20:09:10
Üzenet elküldve: 2019-03-12 20:09:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A hívatlan gólya//
*Mert hogy Briwal miatt nem neheztelhet igazán, az rendben van. Akkor még nem ismerték egymást. De ez? Ez igazán fájdalmas, hiszen miért ne érezné árulásnak? Még akkor is, ha egy kicsit meg tudja érteni. Hiszen amikor a Senkinél mindjárt három leányzó vágyakozott rá - mert most már így emlékszik a történtekre - maga is hajlott rá, hogy engedjen a kísértésnek, érdekesnek és izgalmasnak tartotta már csak a gondolatot is. Igen ám, de a döntő pillanatban vissza tudott táncolni. És miért? Mert eszébe jutott Aenae, és az a gondolat, hogy ezt nem teheti meg a lánnyal. Aenae esetében miért nem ez történt? Legszívesebb mindezt meg is kérdezné, alkalmasint emelt hangon, mondhatni kiabálva, de Aeane annyira magába van roskadva, és ebben az állapotában annyira sajnálatra méltó látvány, hogy Nirs legszívesebben legyintene az egészre. Ami kicsit riasztó is, hiszen ha ez így megy, akkor Aenae azt tesz amihez kedve van, és ő mindenre az fogja mondani, hogy spongyát rá. Tulajdonképpen most kéne mindenféle riherongynak elhordania a lányt, akinek elég, ha egy hím füttyent és máris teszi szét a lábait. Elvégre ha tudta, hogy nem helyes amit tesz, és mégis megtette, akkor erről van szó. Úgyhogy most választania kell az önbecsülése és a szerelme között. Azt pedig érzi, hogy ebből jól nem jöhet ki.*
- Hát... én is sajnálom. *sóhajt egy nagyot* És nem is tudom, hogy mit mondhatnék erre. De azt mondod, hogy szeretsz.
*Aenae persze nem pontosan ezt mondta, és általában véve mintha nehezére esne ezt kimondani. Talán nem ártana ezen is elgondolkodni.*
- Ha pedig így van, és velem szeretnél maradni, akkor ne beszéljünk többet erről, jó?
*A vége az lesz, hogy ő fog bocsánatot kérni Aenae félrelépéséért, de a fene nagy engedékenységben szerepe van annak is, hogy nem nagyon akaródzik beszélni neki a Senkiknél történtekről. Még biztos nem. Kicsit el is mosolyodik, mert egy nagyon ostoba kérdés jut eszébe, amit valahogy mégis helyénvalónak talál. És fenemód érdekelné a válasz is. Egyelőre azonban nem tudja feltenni, mert Aenae újabb meglepetéssel szolgál, amire néz egy nagyot.*
- Sárga? Egy tharg?... *vicsorít egyet, és úgy néz az ajtó felé, mintha ott állna egy Thargodar fattyú, akinek haladéktalanul át kell harapnia a torkát* Melyik volt az?
*Hogy ez a szemszín, bár a thargoknál hétköznapi, nem csak a törzs tagjaira lehet jellemző, eszébe sem jut.*
*Mert hogy Briwal miatt nem neheztelhet igazán, az rendben van. Akkor még nem ismerték egymást. De ez? Ez igazán fájdalmas, hiszen miért ne érezné árulásnak? Még akkor is, ha egy kicsit meg tudja érteni. Hiszen amikor a Senkinél mindjárt három leányzó vágyakozott rá - mert most már így emlékszik a történtekre - maga is hajlott rá, hogy engedjen a kísértésnek, érdekesnek és izgalmasnak tartotta már csak a gondolatot is. Igen ám, de a döntő pillanatban vissza tudott táncolni. És miért? Mert eszébe jutott Aenae, és az a gondolat, hogy ezt nem teheti meg a lánnyal. Aenae esetében miért nem ez történt? Legszívesebb mindezt meg is kérdezné, alkalmasint emelt hangon, mondhatni kiabálva, de Aeane annyira magába van roskadva, és ebben az állapotában annyira sajnálatra méltó látvány, hogy Nirs legszívesebben legyintene az egészre. Ami kicsit riasztó is, hiszen ha ez így megy, akkor Aenae azt tesz amihez kedve van, és ő mindenre az fogja mondani, hogy spongyát rá. Tulajdonképpen most kéne mindenféle riherongynak elhordania a lányt, akinek elég, ha egy hím füttyent és máris teszi szét a lábait. Elvégre ha tudta, hogy nem helyes amit tesz, és mégis megtette, akkor erről van szó. Úgyhogy most választania kell az önbecsülése és a szerelme között. Azt pedig érzi, hogy ebből jól nem jöhet ki.*
- Hát... én is sajnálom. *sóhajt egy nagyot* És nem is tudom, hogy mit mondhatnék erre. De azt mondod, hogy szeretsz.
*Aenae persze nem pontosan ezt mondta, és általában véve mintha nehezére esne ezt kimondani. Talán nem ártana ezen is elgondolkodni.*
- Ha pedig így van, és velem szeretnél maradni, akkor ne beszéljünk többet erről, jó?
*A vége az lesz, hogy ő fog bocsánatot kérni Aenae félrelépéséért, de a fene nagy engedékenységben szerepe van annak is, hogy nem nagyon akaródzik beszélni neki a Senkiknél történtekről. Még biztos nem. Kicsit el is mosolyodik, mert egy nagyon ostoba kérdés jut eszébe, amit valahogy mégis helyénvalónak talál. És fenemód érdekelné a válasz is. Egyelőre azonban nem tudja feltenni, mert Aenae újabb meglepetéssel szolgál, amire néz egy nagyot.*
- Sárga? Egy tharg?... *vicsorít egyet, és úgy néz az ajtó felé, mintha ott állna egy Thargodar fattyú, akinek haladéktalanul át kell harapnia a torkát* Melyik volt az?
*Hogy ez a szemszín, bár a thargoknál hétköznapi, nem csak a törzs tagjaira lehet jellemző, eszébe sem jut.*
9305. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 18:47:31
Üzenet elküldve: 2019-03-12 18:47:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran figyelmesen hallgatja a beszámolót, arca továbbra is mogorva, de amúgy nem adja jelét annak, hogy untatná a dolog. Nem kérdez rá, hogy mi az az erdőszellem, és nem szól közbe sem, ellenben amikor a beszámolóval végez a férfi, akkor bólint. *
- Ezzel minden felmerülő kérdésem megválaszoltad. * Jegyzi meg, de érzi, hogy ez túl nyers, úgyhogy illemből folytatja a beszédet. * Sajnálom, hogy feloszlott a klánotok. Megértem, hogy nem tudod jelen körülmények között teljesíteni a küldetést, és azt is, hogyha a későbbiek során sem szeretnéd. Ezért téged hátrány minálunk nem ér sem most, sem a továbbiakban. Azt pedig köszönettel veszem, hogy tájékoztattál minderről. * Azt nem teszi hozzá, hogy fogalma sem volt, hogy ilyen küldetést vállaltak, és hogy annak részletei is homályosak előtte. *
- Ha otthont keresel, és szeretnél valakikhez csatlakozni, akkor szívesen látunk magunk között. Megfogyatkoztak harcosaink, és a törzs sem olyan nagy, mint egykor. * Tesz hozzá még egy ajánlatot is a férfi számára. *
* Waldran figyelmesen hallgatja a beszámolót, arca továbbra is mogorva, de amúgy nem adja jelét annak, hogy untatná a dolog. Nem kérdez rá, hogy mi az az erdőszellem, és nem szól közbe sem, ellenben amikor a beszámolóval végez a férfi, akkor bólint. *
- Ezzel minden felmerülő kérdésem megválaszoltad. * Jegyzi meg, de érzi, hogy ez túl nyers, úgyhogy illemből folytatja a beszédet. * Sajnálom, hogy feloszlott a klánotok. Megértem, hogy nem tudod jelen körülmények között teljesíteni a küldetést, és azt is, hogyha a későbbiek során sem szeretnéd. Ezért téged hátrány minálunk nem ér sem most, sem a továbbiakban. Azt pedig köszönettel veszem, hogy tájékoztattál minderről. * Azt nem teszi hozzá, hogy fogalma sem volt, hogy ilyen küldetést vállaltak, és hogy annak részletei is homályosak előtte. *
- Ha otthont keresel, és szeretnél valakikhez csatlakozni, akkor szívesen látunk magunk között. Megfogyatkoztak harcosaink, és a törzs sem olyan nagy, mint egykor. * Tesz hozzá még egy ajánlatot is a férfi számára. *
9304. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-12 13:46:31
Üzenet elküldve: 2019-03-12 13:46:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A hívatlan gólya//
*Elhúzza a száját, az esze persze tudja, hogy semmit nem tehetett volna Briwalért, sőt ő maga is megjárhatta volna. De a bűntudat egy meglehetősen irracionális érzés.
Bólint arra, hogy Nirs száján lakat az apa tényleges személyét illetően, arra meg már nem is reagál, hogy a fiú maga szeretne férjet keríteni neki. Nyilván saját magát, és Aenae számára továbbra sem lett vonzóbb a házasság, sőt gyerekkel a hasában még riasztóbb. Pláne úgy, hogy nem annak a gyereke, aki elvenné. Nem, őt ne vegye el senki, sokkal jobb úgy neki, a gyerektől meg megszabadul az első adandó alkalommal. Effyvel beszélnie kell, hogy beszéljen a bátyjával - nem Briwallal, hanem a másikkal -, hogy vegyen a piacon nagy mennyiséget Rhéa félelméből, akkor ő nem keveredhetne gyanúba. Igen, ez lesz a legjobb.
Magába roskadva áll, ahogy Nirs eltolja magától, de azért állja a fiú tekintetét.*
- Nem tudom.
*Hangzik a kérdésre a legőszintébb válasz, amit csak adhat. Mert tényleg nem tudja, nincsen rá racionális magyarázata. Rossz passzban volt és Cha'yss utat talált hozzá.*
- Egyszerűen olyan hatással volt rám. Nem tudom megmagyarázni. És sajnálom. Nem tudom, hogy melyiket sajnálom jobban.
*Persze Kagan tehet róla, hogy a nyakába varrta ezt az egész kócerájt, meg a fattyú a hasában, igen a fattyú miatt határozottan furcsán reagál egyes dolgokra.*
- Épp olyan a szeme, mint neked.
*Nem mintha ezt mentség lenne, de valamiért mégis kibukik belőle a dolog.*
- És sajnálom, abban a pillanatban tudta az eszem, hogy hiba volt. Bődületesen nagy hiba.
*Elhúzza a száját, az esze persze tudja, hogy semmit nem tehetett volna Briwalért, sőt ő maga is megjárhatta volna. De a bűntudat egy meglehetősen irracionális érzés.
Bólint arra, hogy Nirs száján lakat az apa tényleges személyét illetően, arra meg már nem is reagál, hogy a fiú maga szeretne férjet keríteni neki. Nyilván saját magát, és Aenae számára továbbra sem lett vonzóbb a házasság, sőt gyerekkel a hasában még riasztóbb. Pláne úgy, hogy nem annak a gyereke, aki elvenné. Nem, őt ne vegye el senki, sokkal jobb úgy neki, a gyerektől meg megszabadul az első adandó alkalommal. Effyvel beszélnie kell, hogy beszéljen a bátyjával - nem Briwallal, hanem a másikkal -, hogy vegyen a piacon nagy mennyiséget Rhéa félelméből, akkor ő nem keveredhetne gyanúba. Igen, ez lesz a legjobb.
Magába roskadva áll, ahogy Nirs eltolja magától, de azért állja a fiú tekintetét.*
- Nem tudom.
*Hangzik a kérdésre a legőszintébb válasz, amit csak adhat. Mert tényleg nem tudja, nincsen rá racionális magyarázata. Rossz passzban volt és Cha'yss utat talált hozzá.*
- Egyszerűen olyan hatással volt rám. Nem tudom megmagyarázni. És sajnálom. Nem tudom, hogy melyiket sajnálom jobban.
*Persze Kagan tehet róla, hogy a nyakába varrta ezt az egész kócerájt, meg a fattyú a hasában, igen a fattyú miatt határozottan furcsán reagál egyes dolgokra.*
- Épp olyan a szeme, mint neked.
*Nem mintha ezt mentség lenne, de valamiért mégis kibukik belőle a dolog.*
- És sajnálom, abban a pillanatban tudta az eszem, hogy hiba volt. Bődületesen nagy hiba.
9303. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-11 20:43:23
Üzenet elküldve: 2019-03-11 20:43:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A hívatlan gólya//
*Ha Nirstől kérdezné bárki nem gondolná, hogy elnéző lenne. Egyszerűen úgy érzi, hogy igazságtalan lenne olyasmiért okolni Aenae-t amit még akkor tett, amikor nem is ismerték egymást. Ha így történt, hát így történt. Különben is, most hogy magához ölelheti a lányt, nem is érez ennél semmi fontosabbat. Olyan, mintha valami mágia fújná el a rossz gondolatokat. Persze az is, egyfajta varázslat. Szerelemnek hívják.*
- Ne hibáztasd magad. Nem tudhatod, hogy miként történt volna, ha ott vagy. Könnyen lehet, hogy nem tudtál volna segíteni, és még neked is bajod esik. És nem is érdemes ezen töprengeni. Briwal életben van.
*Most már tényleg azon van, hogy megvallja kis bűnét, hiszen ha nem úgy látszik a dolog, hogy Aenae rosszat tett, ő pedig tiszta, mint a hó, akkor a lánynak könnyebb lehet feldolgozni. Erre nem betoppan valami hírvivő azzal, hogy Aenae-t keresik? Egy türelmetlen kézmozdulattal jelzi a fiúnak, hogy az üzenetet megkapták, mehet a dolgára. Aenae következő kérésére kicsit felkuncog.*
- Dehogy mondom el neki! Tényleg képes lenne rá, hogy unokahúga számára férjről gondoskodjon. Pedig ezt én szeretném tenni.
*Annyira meghatódik a lány kétségbeesésétől, hogy nem is érdekli, hogy az a gyerek nem tőle van, hanem Briwalé. Illetve nem is! Nem Briwalé. Aenae-é. És ha Aenae-t szereti, és szereti, akkor miért ne szerethetné a gyermeket is? Szép gondolat, el is mosolyodik, de ahogy mondani szokták, a feketeleves még jelentős mértékben hátravan. Hallgatja amit Aenae pánikszerűn elhadar még, és önkéntelenül összerándul. Kicsit eltolja magától a lányt annyira, hogy az arcába nézhessen. Nem is érti amit mond. Pontosabban érti, sajnos, csak nem fogja fel, hogy miért történt ez? Hiszen, ha jól érti, ez már nem a régmúlt történése, hanem mostanában eshetett meg. Ha nem téved, akkor amikor ő a Senkiknél időzött. Aligha létezik erre elfogadható magyarázat, mégis felteszi a kérdést, ami kibukik belőle.*
- De... miért?
*Miért kell a lánynak más férfi ölelése, amikor itt van ő? Lehet, hogy igaza volt annak a félvérnek, és el kellett volna fogadnia az ajánlatát?*
*Ha Nirstől kérdezné bárki nem gondolná, hogy elnéző lenne. Egyszerűen úgy érzi, hogy igazságtalan lenne olyasmiért okolni Aenae-t amit még akkor tett, amikor nem is ismerték egymást. Ha így történt, hát így történt. Különben is, most hogy magához ölelheti a lányt, nem is érez ennél semmi fontosabbat. Olyan, mintha valami mágia fújná el a rossz gondolatokat. Persze az is, egyfajta varázslat. Szerelemnek hívják.*
- Ne hibáztasd magad. Nem tudhatod, hogy miként történt volna, ha ott vagy. Könnyen lehet, hogy nem tudtál volna segíteni, és még neked is bajod esik. És nem is érdemes ezen töprengeni. Briwal életben van.
*Most már tényleg azon van, hogy megvallja kis bűnét, hiszen ha nem úgy látszik a dolog, hogy Aenae rosszat tett, ő pedig tiszta, mint a hó, akkor a lánynak könnyebb lehet feldolgozni. Erre nem betoppan valami hírvivő azzal, hogy Aenae-t keresik? Egy türelmetlen kézmozdulattal jelzi a fiúnak, hogy az üzenetet megkapták, mehet a dolgára. Aenae következő kérésére kicsit felkuncog.*
- Dehogy mondom el neki! Tényleg képes lenne rá, hogy unokahúga számára férjről gondoskodjon. Pedig ezt én szeretném tenni.
*Annyira meghatódik a lány kétségbeesésétől, hogy nem is érdekli, hogy az a gyerek nem tőle van, hanem Briwalé. Illetve nem is! Nem Briwalé. Aenae-é. És ha Aenae-t szereti, és szereti, akkor miért ne szerethetné a gyermeket is? Szép gondolat, el is mosolyodik, de ahogy mondani szokták, a feketeleves még jelentős mértékben hátravan. Hallgatja amit Aenae pánikszerűn elhadar még, és önkéntelenül összerándul. Kicsit eltolja magától a lányt annyira, hogy az arcába nézhessen. Nem is érti amit mond. Pontosabban érti, sajnos, csak nem fogja fel, hogy miért történt ez? Hiszen, ha jól érti, ez már nem a régmúlt történése, hanem mostanában eshetett meg. Ha nem téved, akkor amikor ő a Senkiknél időzött. Aligha létezik erre elfogadható magyarázat, mégis felteszi a kérdést, ami kibukik belőle.*
- De... miért?
*Miért kell a lánynak más férfi ölelése, amikor itt van ő? Lehet, hogy igaza volt annak a félvérnek, és el kellett volna fogadnia az ajánlatát?*
9302. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-11 16:37:05
Üzenet elküldve: 2019-03-11 16:37:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Nem rettenti a mogorva pillantás, ha ő Waldran, akkor a csuhátlan csuhás őt keresi. Ha pedig nem alkalmas számára a beszélgetés ideje, vagy erre kizárólag a tróntermi kihallgatási idő alatt hajlandó, akkor úgyis közölni fogja.
Miután az őr beengedte, közelebb lép a férfihez és leindul vele vélhetően a trónterem felé. Kérdéseit türelmesen végighallgatja, s míg odaérnek, válaszol is rájuk.*
- Küldetésünk két részből állt, az egyik a füves pusztákra szólt, a másik a hegyvidékre, ahonnan veszélyes vadakat kellett volna leszállítanunk a hadúrnak. *Kezd bele a küldetés részleteinek feltárásába. A vadak pontos meghatározását direkt hagyja ki, a mostani tárgyalás szempontjából lényegtelen, hisz éppen amiatt van itt, hogy a küldetést visszaadja.*
- Nem jártunk sikerrel. Klánunk feloszlott, tagjai szétszéledtek. Lakhelyünk Erdőmélye vadonjában volt, de szövetségünk az Erdőszellemmel felbontatott és így el kellett hagynunk az erdőt. Ennélfogva sajnos nem tudtuk teljesíteni a küldetésben foglaltakat. *Nem torpan meg akkor sem, amikor beérnek a trónterembe, csak a trón előtt, ahol Waldra helyet is foglal. Az erdőmélyi elf nem zavartatja magát, nem mintha gyakran állna városokat irányító emberek előtt, egyszerűen idegen tőle a hajbókolás.*
- Sem a kellő felszerelés, sem a csapat nem áll már rendelkezésemre, s így kénytelen vagyok közölni veled a küldetés meghiúsulását. Nem vállaltam Kagan felé kötelezettséget, sem a leszállítandó vadakra, sem a küldetés sikerességére, arany nem cserélt gazdát, de jobbnak láttam ezt személyesen is elmondani neki, azaz most már neked, nagyúr. *Magára vállal minden felelősséget, hisz ő vezette a vadvédi klánt, ráadásul ő maga tárgyalt akkoriban Kagannal.
Reméli, hogy Waldran elfogadja mindezt, ennél többet maga sem tehet már az ügyben. Vadvéd erődje elveszett, a Vadvért klán feloszlott, tagjai szétszéledtek. Sokukról azt sem tudja, merre járnak. A mostani közösség pedig, akikkel a tábort alapította a folyó mellett, nem harcosok, egyszerű elfekből és más fajokból álló társaság, nem alkalmasak ilyesmire és a nevükben nem is vállalna semmit. Hisz most nem ő a vezető és nem is vágyik újra ilyesmi tisztségekre.*
*Nem rettenti a mogorva pillantás, ha ő Waldran, akkor a csuhátlan csuhás őt keresi. Ha pedig nem alkalmas számára a beszélgetés ideje, vagy erre kizárólag a tróntermi kihallgatási idő alatt hajlandó, akkor úgyis közölni fogja.
Miután az őr beengedte, közelebb lép a férfihez és leindul vele vélhetően a trónterem felé. Kérdéseit türelmesen végighallgatja, s míg odaérnek, válaszol is rájuk.*
- Küldetésünk két részből állt, az egyik a füves pusztákra szólt, a másik a hegyvidékre, ahonnan veszélyes vadakat kellett volna leszállítanunk a hadúrnak. *Kezd bele a küldetés részleteinek feltárásába. A vadak pontos meghatározását direkt hagyja ki, a mostani tárgyalás szempontjából lényegtelen, hisz éppen amiatt van itt, hogy a küldetést visszaadja.*
- Nem jártunk sikerrel. Klánunk feloszlott, tagjai szétszéledtek. Lakhelyünk Erdőmélye vadonjában volt, de szövetségünk az Erdőszellemmel felbontatott és így el kellett hagynunk az erdőt. Ennélfogva sajnos nem tudtuk teljesíteni a küldetésben foglaltakat. *Nem torpan meg akkor sem, amikor beérnek a trónterembe, csak a trón előtt, ahol Waldra helyet is foglal. Az erdőmélyi elf nem zavartatja magát, nem mintha gyakran állna városokat irányító emberek előtt, egyszerűen idegen tőle a hajbókolás.*
- Sem a kellő felszerelés, sem a csapat nem áll már rendelkezésemre, s így kénytelen vagyok közölni veled a küldetés meghiúsulását. Nem vállaltam Kagan felé kötelezettséget, sem a leszállítandó vadakra, sem a küldetés sikerességére, arany nem cserélt gazdát, de jobbnak láttam ezt személyesen is elmondani neki, azaz most már neked, nagyúr. *Magára vállal minden felelősséget, hisz ő vezette a vadvédi klánt, ráadásul ő maga tárgyalt akkoriban Kagannal.
Reméli, hogy Waldran elfogadja mindezt, ennél többet maga sem tehet már az ügyben. Vadvéd erődje elveszett, a Vadvért klán feloszlott, tagjai szétszéledtek. Sokukról azt sem tudja, merre járnak. A mostani közösség pedig, akikkel a tábort alapította a folyó mellett, nem harcosok, egyszerű elfekből és más fajokból álló társaság, nem alkalmasak ilyesmire és a nevükben nem is vállalna semmit. Hisz most nem ő a vezető és nem is vágyik újra ilyesmi tisztségekre.*
9301. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:31:56
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:31:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Bár Waldran menne, az elf úgy tűnik, hogy itt tartóztatja őt. Kérdő pillantással, és kissé mogorván fordul felé. Végighallgatja a mondandóját, aztán bólint. *
- Valóban Waldran vagyok. * Kezdi, és int az őrnek, hogy engedje be a másikat. Ha az vele tart, akkor elindul a trónterem felé, de közben azért nem burkolózik némaságba, inkább beszélni kezd. *
- Nos, szeretném, ha beavatnál a küldetés részleteibe. Mi volt a feladatotok, sikerrel jártatok-e, ha nem, akkor mikor terveztek sikerrel járni, és hasonlók. Ne haragudj, de nem hallottam még a klánotokról, de bizonyára remek klán lehetett, ha Kagan is képes volt felbérelni titeket. * Ahogy így haladnak, a trónterembe érve Waldran megtorpan, sóhajt egyet, de utána a trónhoz sétál, hogy helyet foglaljon. Kardját és íját lazán a trón jobb, és baloldalára teszi, a trónusnak támasztva azokat, és ugyan így tesz a tegezzel is. Ezek után helyet foglal a kényelmetlen ülőalkalmatosságon. Ha a férfi még nem beszél, akkor kelletlenül int neki, hogy fogjon hozzá. Waldran épp annyira érzi magát kényelmetlenül az ilyen helyzetekben, mint általában azok, akiket fogad. *
* Bár Waldran menne, az elf úgy tűnik, hogy itt tartóztatja őt. Kérdő pillantással, és kissé mogorván fordul felé. Végighallgatja a mondandóját, aztán bólint. *
- Valóban Waldran vagyok. * Kezdi, és int az őrnek, hogy engedje be a másikat. Ha az vele tart, akkor elindul a trónterem felé, de közben azért nem burkolózik némaságba, inkább beszélni kezd. *
- Nos, szeretném, ha beavatnál a küldetés részleteibe. Mi volt a feladatotok, sikerrel jártatok-e, ha nem, akkor mikor terveztek sikerrel járni, és hasonlók. Ne haragudj, de nem hallottam még a klánotokról, de bizonyára remek klán lehetett, ha Kagan is képes volt felbérelni titeket. * Ahogy így haladnak, a trónterembe érve Waldran megtorpan, sóhajt egyet, de utána a trónhoz sétál, hogy helyet foglaljon. Kardját és íját lazán a trón jobb, és baloldalára teszi, a trónusnak támasztva azokat, és ugyan így tesz a tegezzel is. Ezek után helyet foglal a kényelmetlen ülőalkalmatosságon. Ha a férfi még nem beszél, akkor kelletlenül int neki, hogy fogjon hozzá. Waldran épp annyira érzi magát kényelmetlenül az ilyen helyzetekben, mint általában azok, akiket fogad. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143