//Nehéz asszonylét//
* Waldran saját gondolataiba révedve üldögél magára hagyva, egyedül, amikor kinyílik az ajtó, és a férfi egyből elsápad. Meglátja Ephemiát, ahogy láthatóan nincs rendben, és azonnal felpattan a helyéről, hogy a nőhöz siessen. Nem nagyon vesztegeti az időt, óvatosan, de mégis határozottan nyújtja a karját, de nem azért, hogy a másik belekapaszkodhasson. A lábaihoz nyúl, és óvatosan dönti, illetve emeli egyszerre, hogy karba vegye, és így indul meg vele felfelé, a háló felé. *
- Nem lesz semmi baj, lefekszel szépen, és pihensz kicsit. Túl sokat voltál ágyban, biztos megviselt az, hogy most ennyit talpon voltál. Óvatosan, fokozatosan szoktasd vissza magad, és pihenj annyit, amennyit csak akarsz, ne szégyelld a dolgot. És sehova se menj egyedül, ha nem muszáj. Ha kell magam strázsálok majd az ajtód előtt. * Figyelmezteti aggódva, és gondoskodó módon. Ahogy felviszi a nőt, óvatosan lefekteti, és megérdeklődi, hogy szeretne-e valamit, vagy tud-e neki segíteni bármiben. Csak akkor hagyja magára, ha úgy érzi, hogy ez a legjobb döntés, vagy ha már zavarja a másikat. *
//Napváltás//
//Gólya hozza//
* Waldran sokat aggódik, leginkább Ephemia miatt, de azért unokahúgára is sokat gondol. Sérti, hogy nem volt rendes esküvőjük, és ami még jobban sérti, hogy meg se hívták rá. Nem tudja, hogy a mai fiatalság miért lohol, miért rohan mindenhova, miért kell mindent elkapkodjanak. Az ő idejében még nem így mentek a dolgok, és az jobb is volt. Épp ilyeneken gondolkodik, amikor megjelenik az egyik személy, akire most eléggé haragszik. Méghozzá a közelebbi rokona, nem pedig Nirs. Most nem a megszokott meleg mosollyal köszönti a lányt, láthatóan kissé hűvösebb a megszokottnál, és ez még komorabbra változik, amikor a lány ismerteti vele a tervét. *
- Ilyen állapotban lovagolni? Meg vagy te húzatva? És ha baja lesz a kölyöknek? * Csóválja a fejét, ismét egy ékes példája annak, hogy ezek a mai gyerekek nem tudnak semmit. *