Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
980. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-13 00:23:40
Üzenet elküldve: 2014-04-13 00:23:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél - délután //
*Valiannak igen nagy szerencséje van, hogy Kagan nem rá figyel aznap délután és este, különben nem úszná meg szárazon a kettős parancsszegést. Kagan azonban vagy Zrekillel, vagy Kramlaffal foglalkozik, főleg utóbbival - a fickó teljesítménye elképeszti.*
~ Ez meg mit a fenét... ~ *mereszti a szemét, majd rájön: beretválkozás kezdődik.*
*Elgondolkozva, már-már éledező érdeklődéssel figyeli, mit művel magával a Szerzetes. Azt gondolja, hogy egy alapos, kopaszra való borotválás lesz a dolog vége, de téved, és tévedésének súlyos ára lesz. Majd leszakad a veséje a röhögéstől, mikor látja a tépett kakasként újjászülető férfit.*
- Te figyelj, te... Kramlaf, ahaha. Le... legközelebb szólj már, és Chiari megnyír rendesen, mehehe. *röhögcsél, még a térdét is csapkodja kicsit; nem árt egy kis felvidulás az elmúlt fél óra után.*
*Röhögése csak Hrothgaar üvöltözésére csillapul, de csak hogy - miután megértette a kiabálás okát - újult erővel lángoljon fel.*
- Ahahaha. *hiába, a törzsi humor szereti az egyszerű helyzetkomikumot és a zsigeri poénokat is, nem csak a kimunkált élcelődést.*
- Íh. Na. Elég volt. *vesz erőt magán, de kezével már valami szeszes butykós után matat. Végül is, ma mulatság lesz, és hát ideje elkezdeni az alapozást.*
- Igyál, mágusok gyöngye, Kagan Thargodar tüzénél! *dugja Zrekil orra alá a butykost, majd - miután pár kortyot mindenképpen leerőltet a pocakos gnóm torkán (legalábbis nagyon elszánt) - maga is jócskán meghúzza.*
- Az üzletre, a barátságra és a Szellemekre!
*Niana ekkor ér a tűzhöz, és elnyeri Kagan osztatlan figyelmét és enyhén értetlen tekintetét.*
- Hogy kit? *húzza fel a szemöldökét, de aztán eszébe jut; a Valian-csoport hozta be nemrég a fickót.*
- Llias. Na iszen, így hívni egy rabszolgát. Bibás, vagy Lilás. *dörmögi, és ezzel elintézettnek is tekinti a kérdést. Ravaszul Zrekilre pillant, hátha rá tudja sózni ezt a jöttmentet is a gnómra, de aztán magában rálegyint: nem lehet mindent egyszerre.*
- No, hozd ide nekem ezt a Bibást, vagy kit, megnézem magamnak. Aztán majd meglátjuk, szélnek eresztjük e, vagy új lakója lesz a Gödörnek?! *bólint Nianának.*
- Aztán ha idehoztad, meg el is vitted, gyere vissza, ülj a tüzünkhöz; beszédem van veled, Niana Tamita Gornov. *ám a választ, melyet a Dharrennek és Kramlafnak feltett kérdésre vár, még nem kapta meg, így fogyatkozó, de még kitartó türelemmel pillant a két férfire.*
*Valiannak igen nagy szerencséje van, hogy Kagan nem rá figyel aznap délután és este, különben nem úszná meg szárazon a kettős parancsszegést. Kagan azonban vagy Zrekillel, vagy Kramlaffal foglalkozik, főleg utóbbival - a fickó teljesítménye elképeszti.*
~ Ez meg mit a fenét... ~ *mereszti a szemét, majd rájön: beretválkozás kezdődik.*
*Elgondolkozva, már-már éledező érdeklődéssel figyeli, mit művel magával a Szerzetes. Azt gondolja, hogy egy alapos, kopaszra való borotválás lesz a dolog vége, de téved, és tévedésének súlyos ára lesz. Majd leszakad a veséje a röhögéstől, mikor látja a tépett kakasként újjászülető férfit.*
- Te figyelj, te... Kramlaf, ahaha. Le... legközelebb szólj már, és Chiari megnyír rendesen, mehehe. *röhögcsél, még a térdét is csapkodja kicsit; nem árt egy kis felvidulás az elmúlt fél óra után.*
*Röhögése csak Hrothgaar üvöltözésére csillapul, de csak hogy - miután megértette a kiabálás okát - újult erővel lángoljon fel.*
- Ahahaha. *hiába, a törzsi humor szereti az egyszerű helyzetkomikumot és a zsigeri poénokat is, nem csak a kimunkált élcelődést.*
- Íh. Na. Elég volt. *vesz erőt magán, de kezével már valami szeszes butykós után matat. Végül is, ma mulatság lesz, és hát ideje elkezdeni az alapozást.*
- Igyál, mágusok gyöngye, Kagan Thargodar tüzénél! *dugja Zrekil orra alá a butykost, majd - miután pár kortyot mindenképpen leerőltet a pocakos gnóm torkán (legalábbis nagyon elszánt) - maga is jócskán meghúzza.*
- Az üzletre, a barátságra és a Szellemekre!
*Niana ekkor ér a tűzhöz, és elnyeri Kagan osztatlan figyelmét és enyhén értetlen tekintetét.*
- Hogy kit? *húzza fel a szemöldökét, de aztán eszébe jut; a Valian-csoport hozta be nemrég a fickót.*
- Llias. Na iszen, így hívni egy rabszolgát. Bibás, vagy Lilás. *dörmögi, és ezzel elintézettnek is tekinti a kérdést. Ravaszul Zrekilre pillant, hátha rá tudja sózni ezt a jöttmentet is a gnómra, de aztán magában rálegyint: nem lehet mindent egyszerre.*
- No, hozd ide nekem ezt a Bibást, vagy kit, megnézem magamnak. Aztán majd meglátjuk, szélnek eresztjük e, vagy új lakója lesz a Gödörnek?! *bólint Nianának.*
- Aztán ha idehoztad, meg el is vitted, gyere vissza, ülj a tüzünkhöz; beszédem van veled, Niana Tamita Gornov. *ám a választ, melyet a Dharrennek és Kramlafnak feltett kérdésre vár, még nem kapta meg, így fogyatkozó, de még kitartó türelemmel pillant a két férfire.*
979. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-13 00:16:25
Üzenet elküldve: 2014-04-13 00:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//lyányok a folyónál//
*Valójában nem tud teljes mértékben haragudni Valianra, hiszen Hildi szolga. Azzal, hogy a tündér magáévá tette nem vétett nagyot. A körülmények azok, amin Isurii jelentősen felháborodott és kiborult.*
-Igen, a lehető legrosszabbkor lendült akcióba.
*Ért egyet Cessával. Nem tud nem egyet érteni vele, Valian a lehető legrosszabb időpontra időzítette kifakadását, de gyakran van ez így a tündér esetében. Mikor már azt hinnék, hogy "jó útra tér" és eseménytelen normálissággal tengeti napjait, akkor mindig bealakít valami nagyot.*
-A bátyánk majd intézkedik.
*Zárja le ezzel megsértett tekintélyének témakörét. Kagan dolga, hogy védelmezze még húgait és Isurii a maga részéről rá is hagyja. Bízik ennyire testvére ítélőképességében. Még nem rozsdálhatott be teljesen, még ha ennyi idegent is fogadott maguk közé ily rövid idő alatt, ami azért elég szokatlan Kagantól. Csak akkor pillant fel újra húgára, mikor az őt kérdezi.*
-Egyébként ez nem lehet olyan rossz dolog. Kellemes is lehet, ha a férfi és a nő nagyon szeretik egymást.
*Mosolyog Cessára.*
-Ha majd egyszer annyira fogsz szeretni valakit, hogy egy öleléssel sem érezheted magadhoz elég közel... már annyira imádod, hogy legszívesebben teljesen eggyé válnál vele, akkor jött el ennek a Látogatásnak az ideje.
*Mereng el egy kicsit, de a következő kérdés kizökkenti.*
-Leandanának jó kis történetei vannak. *Vigyorog fülig pirulva. Elég sok időt tölt együtt a Szellemjáróval, csak ajánlani tudja tapasztalatszerzési céllal is a vajákos sztorijait. Amellett, hogy az esetek többségében rendkívül szórakoztatóak, hasznos információkat megtudhat belőle az ember lánya.
Hildi reakcióján azonban teljesen elhűl. Zavarában nem is tudja mit csináljon, hova és _mit_ lépjen.*
-Hildi...
*Szólítja meg teljesen megrökönyödve a lábait csókolgató szolgát. A lovak adnak ki ilyen hangot, ha visszahőkölnek valami ismeretlen, idegen elemtől. Igen, Isurii hangja is erre hasonlít most leginkább. Csak ha már leszállt róla a lány és rendezte magát, akkor válaszol még neki.*
-Tudod a kis barlangunk is olyan, mint egy ösvény. Minél többet járnak rajta, annál szélesebb lesz. Na, ne sírj... Most már nem lesz semmi baj. Megpróbálom meggyőzni Kagant, hogy eresszen a garabonciással, de aztán jól viseld magad...
*Megpaskolja Hildi lapockáját és ha kicsit megnyugodott már a lány, akkor folytatja.*
-Gyere, visszakísérünk most Chiarihoz. Biztosan lesz valami kenőcse, ami enyhíti a fájdalmad. Jó lesz?
*Azért megkérdezi, biztos ami biztos, nehogy kényszernek érezze a másik lány. Bizonyára egy ilyen kaland után nem élvezné, ha még a gyógyító is vegzálná.*
*Valójában nem tud teljes mértékben haragudni Valianra, hiszen Hildi szolga. Azzal, hogy a tündér magáévá tette nem vétett nagyot. A körülmények azok, amin Isurii jelentősen felháborodott és kiborult.*
-Igen, a lehető legrosszabbkor lendült akcióba.
*Ért egyet Cessával. Nem tud nem egyet érteni vele, Valian a lehető legrosszabb időpontra időzítette kifakadását, de gyakran van ez így a tündér esetében. Mikor már azt hinnék, hogy "jó útra tér" és eseménytelen normálissággal tengeti napjait, akkor mindig bealakít valami nagyot.*
-A bátyánk majd intézkedik.
*Zárja le ezzel megsértett tekintélyének témakörét. Kagan dolga, hogy védelmezze még húgait és Isurii a maga részéről rá is hagyja. Bízik ennyire testvére ítélőképességében. Még nem rozsdálhatott be teljesen, még ha ennyi idegent is fogadott maguk közé ily rövid idő alatt, ami azért elég szokatlan Kagantól. Csak akkor pillant fel újra húgára, mikor az őt kérdezi.*
-Egyébként ez nem lehet olyan rossz dolog. Kellemes is lehet, ha a férfi és a nő nagyon szeretik egymást.
*Mosolyog Cessára.*
-Ha majd egyszer annyira fogsz szeretni valakit, hogy egy öleléssel sem érezheted magadhoz elég közel... már annyira imádod, hogy legszívesebben teljesen eggyé válnál vele, akkor jött el ennek a Látogatásnak az ideje.
*Mereng el egy kicsit, de a következő kérdés kizökkenti.*
-Leandanának jó kis történetei vannak. *Vigyorog fülig pirulva. Elég sok időt tölt együtt a Szellemjáróval, csak ajánlani tudja tapasztalatszerzési céllal is a vajákos sztorijait. Amellett, hogy az esetek többségében rendkívül szórakoztatóak, hasznos információkat megtudhat belőle az ember lánya.
Hildi reakcióján azonban teljesen elhűl. Zavarában nem is tudja mit csináljon, hova és _mit_ lépjen.*
-Hildi...
*Szólítja meg teljesen megrökönyödve a lábait csókolgató szolgát. A lovak adnak ki ilyen hangot, ha visszahőkölnek valami ismeretlen, idegen elemtől. Igen, Isurii hangja is erre hasonlít most leginkább. Csak ha már leszállt róla a lány és rendezte magát, akkor válaszol még neki.*
-Tudod a kis barlangunk is olyan, mint egy ösvény. Minél többet járnak rajta, annál szélesebb lesz. Na, ne sírj... Most már nem lesz semmi baj. Megpróbálom meggyőzni Kagant, hogy eresszen a garabonciással, de aztán jól viseld magad...
*Megpaskolja Hildi lapockáját és ha kicsit megnyugodott már a lány, akkor folytatja.*
-Gyere, visszakísérünk most Chiarihoz. Biztosan lesz valami kenőcse, ami enyhíti a fájdalmad. Jó lesz?
*Azért megkérdezi, biztos ami biztos, nehogy kényszernek érezze a másik lány. Bizonyára egy ilyen kaland után nem élvezné, ha még a gyógyító is vegzálná.*
978. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 22:46:45
Üzenet elküldve: 2014-04-12 22:46:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Gödörnél//
* Némán üldögél, s a magas nő is. Mindegy, vele úgy sincs beszélnivalója. Azonban hangokat hall, s azért mert odament a Szellemjáró. Az Gödör őrének hozott egy kis ételt. Beszélget is a két nő. Arról, hogy kivel kéne megküzdenie. Ezt az egészet szórakoztatásnak is szánják. Felhaborító! Már úgy veszik, hogy csakis ő lehet a vesztes. Majd a Szellemjáró valami undorító húsmaradványt dob be hozzá.*
- Hé!
*Undorodva megfogja az ételmaradványt, s fölhajítja. Pont úgy, hogy a nő azt lássa is.*
- Ez leesett. Tessék.
* Mondja gúnyosan. Elege van ebből a nőből! Fennhordja az orrát nemkicsit. Cysmin szerint nincs rá oka.*
* Némán üldögél, s a magas nő is. Mindegy, vele úgy sincs beszélnivalója. Azonban hangokat hall, s azért mert odament a Szellemjáró. Az Gödör őrének hozott egy kis ételt. Beszélget is a két nő. Arról, hogy kivel kéne megküzdenie. Ezt az egészet szórakoztatásnak is szánják. Felhaborító! Már úgy veszik, hogy csakis ő lehet a vesztes. Majd a Szellemjáró valami undorító húsmaradványt dob be hozzá.*
- Hé!
*Undorodva megfogja az ételmaradványt, s fölhajítja. Pont úgy, hogy a nő azt lássa is.*
- Ez leesett. Tessék.
* Mondja gúnyosan. Elege van ebből a nőből! Fennhordja az orrát nemkicsit. Cysmin szerint nincs rá oka.*
977. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 21:17:34
Üzenet elküldve: 2014-04-12 21:17:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Chiari kedves körül dübörögve//
* A pucér fickó morgása ellenére is lelkesen követi Chiari kedvest, ölében a sérült pucérral. Beviszi neki a sátorba és leteszi. Leül a közelében és vigyázz Chiari kedvesre, hogy a pucér fickó ne bánthassa. Na de Chiari kedves nem is olyan, akit csak úgy bántani lehetne. Chiari kedves nagyon ravasz ám! Itat a pucérral valamit és el is alszik, így meg össze tudja varrni azt a csúnya nagy sebet, amit a kicsi tündér széttaposott. Chiari kedves után ő is kimegy a sátorból és a közelben marad. Így akkor is ott van, mikor a fickó már felébred és Chiari kedves inni visz neki. Hallja a beszélgetést is. Utána meg már Chiari kedves elmegy, hogy nekilásson a vacsorának és nem túl sok habozás utána melléje szegődik és segít neki. Meghámoz bármit és bármellyit, a hagymától sem bőg, mint a kisgyerekek. A kenyérnek valót is átgyúrja jól. A kenyérkék sülését pár percig figyeli és később is vissza tér hozzájuk, amikor már megsültek és szép színűek, illatosak. Ámul azon, hogy Chiari kedves mennyi sok mindent készít vacsorára és bizony még ő is alig győzi a segítést. De azért lelkes nagyon és az elf nő nyomában marad mindaddig, míg amaz el nem küldi valamiért. Egy kis pihenő alkalmával a tűz közelébe kerül, nem túl közel, de azért hallja, hogy Kagan vezér a pucér fickóról érdeklődik. Közelebb óvakodik és lehajtott fejjel halkan szól csak meg. Ez óriás tüdővel annyit jelent, hogy nem ordít, csak emberi fülnek normál hangon mesél lelkesen. *
- Kagan vezér, azt a pucér fickót, akit hoztam a kezemben, bevittem abba a sátorba, amire Chiari kedves mutatott. Jött ő is velem és ellátta a fickó sebeit, aki azt mondta Chiari kedvesnek, hogy a neve Llias és hogy vándor volt. Chiari kedves össze akarta varrni azt a sebet a lábán, amibe a kicsi tündér fickó beletaposott és még jobban szétnyílt. Elég nagy és randa seb lett belőle, de a Llias nevű nem akarta, hogy varrják. Úgyhogy Chiari kedves megitatott vele valamit és a fickó elaludt és összevarrta a sebét. Kötést is tett rá, úgyhogy még nem tudja, hogy fótozva lett.
* Ezen jót mosolyog. Sőt, vigyorog. *
- Később Chiari kedves vitt neki inni levest, akkor én már a sátor előtt álltam és úgy vigyáztam Chiari kedvesre, mert a fickó már éberen volt. Ő köszönte szépen a levest, meg a gyógyítást és kérte, hogy oldozza el a kezét. Chiari kedves megígértette vele, hogy nem tesz semmi rosszat, ami miatt bajba kerülhetne és nem hagyja el a sátrat, csak ha szólnak neki. A fickó ezt meg is ígérte, mert nem akar szökni és nem is tudna már és azóta tényleg nem jött ki onnan, mert én benéztem ám és még mindig pont ott ül, ahol Chiari kedves hagyta és alszik vagy mi.
* A pucér fickó morgása ellenére is lelkesen követi Chiari kedvest, ölében a sérült pucérral. Beviszi neki a sátorba és leteszi. Leül a közelében és vigyázz Chiari kedvesre, hogy a pucér fickó ne bánthassa. Na de Chiari kedves nem is olyan, akit csak úgy bántani lehetne. Chiari kedves nagyon ravasz ám! Itat a pucérral valamit és el is alszik, így meg össze tudja varrni azt a csúnya nagy sebet, amit a kicsi tündér széttaposott. Chiari kedves után ő is kimegy a sátorból és a közelben marad. Így akkor is ott van, mikor a fickó már felébred és Chiari kedves inni visz neki. Hallja a beszélgetést is. Utána meg már Chiari kedves elmegy, hogy nekilásson a vacsorának és nem túl sok habozás utána melléje szegődik és segít neki. Meghámoz bármit és bármellyit, a hagymától sem bőg, mint a kisgyerekek. A kenyérnek valót is átgyúrja jól. A kenyérkék sülését pár percig figyeli és később is vissza tér hozzájuk, amikor már megsültek és szép színűek, illatosak. Ámul azon, hogy Chiari kedves mennyi sok mindent készít vacsorára és bizony még ő is alig győzi a segítést. De azért lelkes nagyon és az elf nő nyomában marad mindaddig, míg amaz el nem küldi valamiért. Egy kis pihenő alkalmával a tűz közelébe kerül, nem túl közel, de azért hallja, hogy Kagan vezér a pucér fickóról érdeklődik. Közelebb óvakodik és lehajtott fejjel halkan szól csak meg. Ez óriás tüdővel annyit jelent, hogy nem ordít, csak emberi fülnek normál hangon mesél lelkesen. *
- Kagan vezér, azt a pucér fickót, akit hoztam a kezemben, bevittem abba a sátorba, amire Chiari kedves mutatott. Jött ő is velem és ellátta a fickó sebeit, aki azt mondta Chiari kedvesnek, hogy a neve Llias és hogy vándor volt. Chiari kedves össze akarta varrni azt a sebet a lábán, amibe a kicsi tündér fickó beletaposott és még jobban szétnyílt. Elég nagy és randa seb lett belőle, de a Llias nevű nem akarta, hogy varrják. Úgyhogy Chiari kedves megitatott vele valamit és a fickó elaludt és összevarrta a sebét. Kötést is tett rá, úgyhogy még nem tudja, hogy fótozva lett.
* Ezen jót mosolyog. Sőt, vigyorog. *
- Később Chiari kedves vitt neki inni levest, akkor én már a sátor előtt álltam és úgy vigyáztam Chiari kedvesre, mert a fickó már éberen volt. Ő köszönte szépen a levest, meg a gyógyítást és kérte, hogy oldozza el a kezét. Chiari kedves megígértette vele, hogy nem tesz semmi rosszat, ami miatt bajba kerülhetne és nem hagyja el a sátrat, csak ha szólnak neki. A fickó ezt meg is ígérte, mert nem akar szökni és nem is tudna már és azóta tényleg nem jött ki onnan, mert én benéztem ám és még mindig pont ott ül, ahol Chiari kedves hagyta és alszik vagy mi.
976. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 20:31:51
Üzenet elküldve: 2014-04-12 20:31:51
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Táborban//
* Cessa után ér vissza a táborba, kicsit tovább is időzött a táboron kívül talán. De útközben talált néhány szép kis apróságot, amiket összegyűjtögetett. Niana szereti a szép bigyókat. Lepakolja íját és tegezét, csak a tőrt hagyja magánál. Megesik, hogy csak úgy farigcsál valamit. Nem, nem embert, hanem vastagabb gyökereket, fadarabkákat. Ebben nem egy nagy tehetség az igaz, de lefoglalja magát vele, ha nincs más. Most viszont az óriáslányt keresi, nem is rövid ideig, de csak nem találja sehol. Elmászkál még egy ideig és ha nem fut vele össze, akkor dolog után néz. *
* Cessa után ér vissza a táborba, kicsit tovább is időzött a táboron kívül talán. De útközben talált néhány szép kis apróságot, amiket összegyűjtögetett. Niana szereti a szép bigyókat. Lepakolja íját és tegezét, csak a tőrt hagyja magánál. Megesik, hogy csak úgy farigcsál valamit. Nem, nem embert, hanem vastagabb gyökereket, fadarabkákat. Ebben nem egy nagy tehetség az igaz, de lefoglalja magát vele, ha nincs más. Most viszont az óriáslányt keresi, nem is rövid ideig, de csak nem találja sehol. Elmászkál még egy ideig és ha nem fut vele össze, akkor dolog után néz. *
975. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 19:52:56
Üzenet elküldve: 2014-04-12 19:52:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadfoglalkozás//
*Rögtönzött tánc-produkciójuk elég komikusnak hathat egy külső szemlélő szemszögéből; nincs mit tenni, a Thargodarok táborában nem csupa homlokráncolás és marcona, szúrós tekintetek rengetege fogadja a látogatót. Fel se figyel idejében Akheel "orvtámadására", már csak a csípésre eszmél és egy picit megugrik, de több ebben a gesztusban a játék, mint a komolyság.*
- Ejnye, te! Hát tán meg akarsz pocsékolni? Segítség! Emberek, Akheel meg akar rontani! Segíítség!
*Kiált tettetett félelemmel hangjában, de nehezére esik nem nevetni... ami már csak azért is mondható visszás szituációnak, mert pár perce majdnem tényleg "erőszakos behatolás" történt az egyik sátorban. A kedélyek lecsillapodása után kicsit csendesebben folytatja Hrothgaar.*
- Hát csak úgy eszembe jutott. Elméletileg nemsokára nevem napja lesz, de nem tudom pontosan hol járunk az évben. Az elmúlt pár hónap eléggé összefolyt mindannyiunknak, asszem.
*Igaz ami igaz, kicsit kizökkentek ők most az időből, a törpe legalábbis mindenképpen.*
- Én harminckettedik leszek most. Elszáll felettem az idő, Akheel...
*Hangjában enyhe csalódottság csendül, de társa talán nem veszi észre. Mindenesetre gyorsan próbálja terelni a témát.*
- Na meddig akarsz még ott henyélni. Gyere, szedd a popódon a ráncot, menjünk nézzünk szét, hátha akad valami feladat számunkra, vagy te inkább maradsz?
*Egy pillanatra fél lábra áll és csizmája sarkán kiütögeti az összepörkölődött dohány maradékát, majd jól megtiporja, nehogy még a végén igazi _tábortűz_ legyen. Kezét nyújtja a lány felé, hogy felsegítve, ha az is jönne.*
*Rögtönzött tánc-produkciójuk elég komikusnak hathat egy külső szemlélő szemszögéből; nincs mit tenni, a Thargodarok táborában nem csupa homlokráncolás és marcona, szúrós tekintetek rengetege fogadja a látogatót. Fel se figyel idejében Akheel "orvtámadására", már csak a csípésre eszmél és egy picit megugrik, de több ebben a gesztusban a játék, mint a komolyság.*
- Ejnye, te! Hát tán meg akarsz pocsékolni? Segítség! Emberek, Akheel meg akar rontani! Segíítség!
*Kiált tettetett félelemmel hangjában, de nehezére esik nem nevetni... ami már csak azért is mondható visszás szituációnak, mert pár perce majdnem tényleg "erőszakos behatolás" történt az egyik sátorban. A kedélyek lecsillapodása után kicsit csendesebben folytatja Hrothgaar.*
- Hát csak úgy eszembe jutott. Elméletileg nemsokára nevem napja lesz, de nem tudom pontosan hol járunk az évben. Az elmúlt pár hónap eléggé összefolyt mindannyiunknak, asszem.
*Igaz ami igaz, kicsit kizökkentek ők most az időből, a törpe legalábbis mindenképpen.*
- Én harminckettedik leszek most. Elszáll felettem az idő, Akheel...
*Hangjában enyhe csalódottság csendül, de társa talán nem veszi észre. Mindenesetre gyorsan próbálja terelni a témát.*
- Na meddig akarsz még ott henyélni. Gyere, szedd a popódon a ráncot, menjünk nézzünk szét, hátha akad valami feladat számunkra, vagy te inkább maradsz?
*Egy pillanatra fél lábra áll és csizmája sarkán kiütögeti az összepörkölődött dohány maradékát, majd jól megtiporja, nehogy még a végén igazi _tábortűz_ legyen. Kezét nyújtja a lány felé, hogy felsegítve, ha az is jönne.*
974. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 16:42:43
Üzenet elküldve: 2014-04-12 16:42:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Kapuőrség Xomorral//
*Soká nem kell keresni, Xomorr hamar rálel. Érdeklődve tekint fel ültéből, ám sokáig nem marad tanácstalan. A zord képű alak előadja, mit róttak ki rájuk. Ha így, hát legyen így arckifejezéssel tápászkodik fel, és ballag el a sátorhoz. Magára vesz mindent, ami esetleg szükséges lehet, láncinget-fegyvert készenlétbe helyez, majd a megadott helyre vezet az útja. Unottan vakarva szakállas állát várakozik őrtársára, nem sokat foglalkozva közben az innen onnan felhangzó hangzavarra. Nem számít túl eseményteljes órákra, de hát, addig jó. Utána tán kicsit körbejárja a vidéket, elvégre nem kuksolhat mindig a táborban. Arra is kíváncsi lenne, városba jutás mikor válik lehetővé, akár másokkal, akár magában. De egyelőre nincs, akinek kérdéseit feltegye, várakozik hát.*
*Soká nem kell keresni, Xomorr hamar rálel. Érdeklődve tekint fel ültéből, ám sokáig nem marad tanácstalan. A zord képű alak előadja, mit róttak ki rájuk. Ha így, hát legyen így arckifejezéssel tápászkodik fel, és ballag el a sátorhoz. Magára vesz mindent, ami esetleg szükséges lehet, láncinget-fegyvert készenlétbe helyez, majd a megadott helyre vezet az útja. Unottan vakarva szakállas állát várakozik őrtársára, nem sokat foglalkozva közben az innen onnan felhangzó hangzavarra. Nem számít túl eseményteljes órákra, de hát, addig jó. Utána tán kicsit körbejárja a vidéket, elvégre nem kuksolhat mindig a táborban. Arra is kíváncsi lenne, városba jutás mikor válik lehetővé, akár másokkal, akár magában. De egyelőre nincs, akinek kérdéseit feltegye, várakozik hát.*
973. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 15:48:38
Üzenet elküldve: 2014-04-12 15:48:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Iyányok a folyónál//
*Mindent összevetve Hildinek nincsen (és sosem volt) különösebben rossz sorsa, alapjába véve még meg is becsülik valamennyire, ha másért nem hát azért mert lehet rajta élcelődni, illetve mert azért elég dolgos, és meglehetősen jó munkát is végez. Persze gúnyolódnak rajta, de azt már annyira megszokta, hogy igazából nem veszi fel, viszont úgy érzi, hogy okot szolgáltat arra, hogy azért elemeljen ezt-azt. Jó az ork azirányú kijelentése, miszerint őt is elfogyasztaná vacsorára durva volt, ilyen nem mondtak még neki és hát azért amiket az orkokról mesélnek...
Látszólag nem hallja meg azt, amit a feje fölött beszélnek, pedig nagyon is hallja. A gnómnak akarják adni, vagyis eladni neki. Erre a lehetőségre felnyög, ugyanis a gnómnak van az a madárijesztője amelyik beszél, amit (akit?) a gnóm "csinált", a szalmabábu meg legalább olyan ijesztő, mint Valian és a kitetovált vesszeje. Bár most, hogy már tudja, hogy van ilyen lehetőség is, úgy érzi, hogy inkább a madárijesztő, minthogy még egyszer a tündér egyméteres, rumgőzös környezetébe kerüljön.
Hirtelen ötlettől vezérelve térdrevágja magát és bizony Isurii lábait kezdi csókolgatni, meg a bokáját átölelni. A bokáját azért szeretné átölelni, hogy anélkül tudja csókolgatni a lábait, hogy elugrana. Már persze ha egyáltalán sikerül bármi is a térdrevetődésen kívül...*
- Kérlek úrnőm, adjatok el neki! Kérlek!
*rimánkodik, mintha az élete múlna rajta.
Hallja persze Isurii szavait a kukacokról, meg a barlangokról is. Látott már meztelen férfit és néhány estében nem éppen a "kukac" jelző jutott eszébe. Illetve hallott már sikítani asszonyokat, mikor a barlangjukat éppen ezek a kukacok ostromolták, és nem mindig gondolta úgy, hogy ezek a sikolyok fájdalmasak. De mostmár tudja, hogy biztosan azok! Pedig vannak nők, akik szívesen teszik szét a lábukat a férfiaknak, mint ahogyan például Chiari is nyilván szétteszi Xomorrnak. Csak nem tenne ilyet ha fájdalmas lenne. Vagy nem tenné szívesen és önszántából. Viszont Chiari gyógyító, nyilván beveszi valamit amitől nem fáj. Igen, ez lehet a megoldás. Meg a Szellemjáró is méregkeverő, ő is biztos bevesz valamit. Nyilván Isuriinak is ad belőle...*
- Ez sose lesz jó! Ez borzalmas...
*újra sírni kezd, mert elképzelni nem tudja, hogy ez másmilyen is lehet, meg, hogy megengedje ezt bárkinek. Nanem, az ő barlangjába meghívásra sem jön több kukac az már egyszer biztos!*
A hozzászólás írója (Brynhild Tem'lintuma) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 15:52:11
*Mindent összevetve Hildinek nincsen (és sosem volt) különösebben rossz sorsa, alapjába véve még meg is becsülik valamennyire, ha másért nem hát azért mert lehet rajta élcelődni, illetve mert azért elég dolgos, és meglehetősen jó munkát is végez. Persze gúnyolódnak rajta, de azt már annyira megszokta, hogy igazából nem veszi fel, viszont úgy érzi, hogy okot szolgáltat arra, hogy azért elemeljen ezt-azt. Jó az ork azirányú kijelentése, miszerint őt is elfogyasztaná vacsorára durva volt, ilyen nem mondtak még neki és hát azért amiket az orkokról mesélnek...
Látszólag nem hallja meg azt, amit a feje fölött beszélnek, pedig nagyon is hallja. A gnómnak akarják adni, vagyis eladni neki. Erre a lehetőségre felnyög, ugyanis a gnómnak van az a madárijesztője amelyik beszél, amit (akit?) a gnóm "csinált", a szalmabábu meg legalább olyan ijesztő, mint Valian és a kitetovált vesszeje. Bár most, hogy már tudja, hogy van ilyen lehetőség is, úgy érzi, hogy inkább a madárijesztő, minthogy még egyszer a tündér egyméteres, rumgőzös környezetébe kerüljön.
Hirtelen ötlettől vezérelve térdrevágja magát és bizony Isurii lábait kezdi csókolgatni, meg a bokáját átölelni. A bokáját azért szeretné átölelni, hogy anélkül tudja csókolgatni a lábait, hogy elugrana. Már persze ha egyáltalán sikerül bármi is a térdrevetődésen kívül...*
- Kérlek úrnőm, adjatok el neki! Kérlek!
*rimánkodik, mintha az élete múlna rajta.
Hallja persze Isurii szavait a kukacokról, meg a barlangokról is. Látott már meztelen férfit és néhány estében nem éppen a "kukac" jelző jutott eszébe. Illetve hallott már sikítani asszonyokat, mikor a barlangjukat éppen ezek a kukacok ostromolták, és nem mindig gondolta úgy, hogy ezek a sikolyok fájdalmasak. De mostmár tudja, hogy biztosan azok! Pedig vannak nők, akik szívesen teszik szét a lábukat a férfiaknak, mint ahogyan például Chiari is nyilván szétteszi Xomorrnak. Csak nem tenne ilyet ha fájdalmas lenne. Vagy nem tenné szívesen és önszántából. Viszont Chiari gyógyító, nyilván beveszi valamit amitől nem fáj. Igen, ez lehet a megoldás. Meg a Szellemjáró is méregkeverő, ő is biztos bevesz valamit. Nyilván Isuriinak is ad belőle...*
- Ez sose lesz jó! Ez borzalmas...
*újra sírni kezd, mert elképzelni nem tudja, hogy ez másmilyen is lehet, meg, hogy megengedje ezt bárkinek. Nanem, az ő barlangjába meghívásra sem jön több kukac az már egyszer biztos!*
A hozzászólás írója (Brynhild Tem'lintuma) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 15:52:11
972. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 15:11:16
Üzenet elküldve: 2014-04-12 15:11:16
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Gödörnél//
*Lea azzal tökéletesen tisztában van, hogy a "férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út". Illetve a gyomrán át is. Az ő olvasatában ez azt jelenti, hogy "adj enni a férfinak és könnyebben kezelhető". Igazából nem hisz abban, hogy ez a mondás olyasmit jelenten, hogy neki személyesen kéne főznie, annál is inkább mert feléjük ez nem dívik, mint a kapcsolt ábra is mutatja. Van a törzsben aki a főzésért felel, van aki azért, hogy legyen miből főzni, mivel főzni. Lea ezt egyiket sem műveli, ellenben ahhoz nagyon jól ért, hogy a kellő időben érkezzen egy tál pörkölttel, vagy egy darab mézes finomsággal - mint Akheel esetében például.
Azért Lea persze nem állhatja meg, hogy egy a szájából kihalászott porcos mócsingot be ne pöcköljön a Gödörbe a tányérja széléről. Nem tehet róla, de ő nem szereti rágcsálni az ilyen porcos részeket, amik amúgy kétségkívül kellenek az ételbe azért, hogy jobb ízt és állagot adjanak neki. Viszont Lea nem szereti megenni, pont ahogyan azt sem élvezi ha egy egész borsra ráharap, holott az is kell az ételbe. Persze vannak sokan akik szeretik elszopogatni az ilyen porcokat - Cessa kutyája például - lehet, hogy ezzel a Gödörlakó sincs másképp. Az mondjuk más kérdés, hogy ezt Lea már egyszer megrágta és kiköpte.
Úgy látszik, hogy az eredeti tétel, miszerint a "férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út" Nathairára is igaz, azzal az "aprócska" kitétellel, hogy Nathaira nem férfi. Ahogyan Akheel sem, ezáltal tehát logikusan le lehet vonni azt, hogy bárki gyomrán át el lehet jutni a szívéhez. Különösen akkor ha ama illető morcos és éhes.*
- Igen Kramlaf jó választás lenne. Az ő erényeit sem ismerjük még. Azon kívül persze, hogy egy levegővel annyit tud beszélni, mint senki más...
*ez mondjuk Lea szemében nem akkora erény, sőt igazából a törzstagok nagyrésze nem gondolja erénynek. Mindazonáltal hála Dharren kitartó ütlegelésének azért csak megtanul lassan lakatot tenni a szájára.*
- Viszont azt hiszem, hogy kissé gyengeelméjű. Mint ez itt...
*biccent fejével a Gödörlakó felé*
- De a Szellemek óvják valamiért az ilyen gyengeelméjűeket!
*megrántja a vállát és háta mögött letámaszkodik.*
- Akheel, nos igen, de félek, hogy túlságosan a bögyében van ahhoz, hogy élvezhető hosszúságúra nyúljon a dolog. Esetedben is ettől félek. Márpedig szórakozás kell az embereknek!
*Lea azzal tökéletesen tisztában van, hogy a "férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út". Illetve a gyomrán át is. Az ő olvasatában ez azt jelenti, hogy "adj enni a férfinak és könnyebben kezelhető". Igazából nem hisz abban, hogy ez a mondás olyasmit jelenten, hogy neki személyesen kéne főznie, annál is inkább mert feléjük ez nem dívik, mint a kapcsolt ábra is mutatja. Van a törzsben aki a főzésért felel, van aki azért, hogy legyen miből főzni, mivel főzni. Lea ezt egyiket sem műveli, ellenben ahhoz nagyon jól ért, hogy a kellő időben érkezzen egy tál pörkölttel, vagy egy darab mézes finomsággal - mint Akheel esetében például.
Azért Lea persze nem állhatja meg, hogy egy a szájából kihalászott porcos mócsingot be ne pöcköljön a Gödörbe a tányérja széléről. Nem tehet róla, de ő nem szereti rágcsálni az ilyen porcos részeket, amik amúgy kétségkívül kellenek az ételbe azért, hogy jobb ízt és állagot adjanak neki. Viszont Lea nem szereti megenni, pont ahogyan azt sem élvezi ha egy egész borsra ráharap, holott az is kell az ételbe. Persze vannak sokan akik szeretik elszopogatni az ilyen porcokat - Cessa kutyája például - lehet, hogy ezzel a Gödörlakó sincs másképp. Az mondjuk más kérdés, hogy ezt Lea már egyszer megrágta és kiköpte.
Úgy látszik, hogy az eredeti tétel, miszerint a "férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út" Nathairára is igaz, azzal az "aprócska" kitétellel, hogy Nathaira nem férfi. Ahogyan Akheel sem, ezáltal tehát logikusan le lehet vonni azt, hogy bárki gyomrán át el lehet jutni a szívéhez. Különösen akkor ha ama illető morcos és éhes.*
- Igen Kramlaf jó választás lenne. Az ő erényeit sem ismerjük még. Azon kívül persze, hogy egy levegővel annyit tud beszélni, mint senki más...
*ez mondjuk Lea szemében nem akkora erény, sőt igazából a törzstagok nagyrésze nem gondolja erénynek. Mindazonáltal hála Dharren kitartó ütlegelésének azért csak megtanul lassan lakatot tenni a szájára.*
- Viszont azt hiszem, hogy kissé gyengeelméjű. Mint ez itt...
*biccent fejével a Gödörlakó felé*
- De a Szellemek óvják valamiért az ilyen gyengeelméjűeket!
*megrántja a vállát és háta mögött letámaszkodik.*
- Akheel, nos igen, de félek, hogy túlságosan a bögyében van ahhoz, hogy élvezhető hosszúságúra nyúljon a dolog. Esetedben is ettől félek. Márpedig szórakozás kell az embereknek!
971. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:45:40
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:45:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//lyányok a folyónál//
* Úgy tűnik, Isurii érti is és nem is, hogy a sokkos állapotú Cessa mit akart mondani. Az "odaadásnál" apró, szörnyülködésre emlékeztető grimasz fut át a lány arcán. *
- Ezek után Valian még őt sem érdemli.
* Biccent fejével Hildi felé.*
- Viszont kárt okozott. Ha a lány sértetlen, lehet többet ki tudtatok volna sajtolni a garabonciásból. Így túlságosan...
* Halványan emlékszik egy Kell könyveiben látott, ideillő szóra, ám, hogy pontosan mi volt az, arra nem. *
- .. jó alkuhelyzete van. De nem is ez a lényeg, hanem a megsértett tekintély. Amiért vérrel vagy arannyal szoktak fizetni.
* Cessa nem tudta eddig pontosan, mi is állhatott a Kagan és Valian közti paktumban, ám most már sejti, hogy annak köze van a mostani eseményekhez és a szolgálók közt félve suttogott, általa nem ismert "kéjgyilkos" szóhoz. *
- Mindegy. Majd a férfiak elrendezik.
* Zárja le a témát. Hiába okoskodnak Isurii-val, úgysem az ő szavuk vagy véleményük lesz a döntő. Aztán Isu belekezd a barlangi kukac meséjébe.*
- Miért akarnánk, ha ez ilyen rossz?
* Fel nem foghatja, mi vezetné rá, hogy ilyen fájdalmas és kiszolgáltatott procedúrát kiálljon. Az utolsó mondatoknál végképp elképed.*
- És honnan tudod, hogy a későbbi alkalmak nem ilyenek?
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 13:46:46
* Úgy tűnik, Isurii érti is és nem is, hogy a sokkos állapotú Cessa mit akart mondani. Az "odaadásnál" apró, szörnyülködésre emlékeztető grimasz fut át a lány arcán. *
- Ezek után Valian még őt sem érdemli.
* Biccent fejével Hildi felé.*
- Viszont kárt okozott. Ha a lány sértetlen, lehet többet ki tudtatok volna sajtolni a garabonciásból. Így túlságosan...
* Halványan emlékszik egy Kell könyveiben látott, ideillő szóra, ám, hogy pontosan mi volt az, arra nem. *
- .. jó alkuhelyzete van. De nem is ez a lényeg, hanem a megsértett tekintély. Amiért vérrel vagy arannyal szoktak fizetni.
* Cessa nem tudta eddig pontosan, mi is állhatott a Kagan és Valian közti paktumban, ám most már sejti, hogy annak köze van a mostani eseményekhez és a szolgálók közt félve suttogott, általa nem ismert "kéjgyilkos" szóhoz. *
- Mindegy. Majd a férfiak elrendezik.
* Zárja le a témát. Hiába okoskodnak Isurii-val, úgysem az ő szavuk vagy véleményük lesz a döntő. Aztán Isu belekezd a barlangi kukac meséjébe.*
- Miért akarnánk, ha ez ilyen rossz?
* Fel nem foghatja, mi vezetné rá, hogy ilyen fájdalmas és kiszolgáltatott procedúrát kiálljon. Az utolsó mondatoknál végképp elképed.*
- És honnan tudod, hogy a későbbi alkalmak nem ilyenek?
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 13:46:46
970. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:32:29
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:32:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//lyányok a folyónál//
-Nagyon jól áll. *Jegyzi meg, de ez csak természetes. A csinos karperec mindenkinek jól állna. ISurii is nagyon szerette, de a szent célért hajlandó beáldozni a csecsebecsét. Majd szerez másikat.
Amíg Hildi csak hüppög, Cessa igyekszik őt behálózni. Felegyenesedik, hogy húgával szót válthasson és a félvérnek sikerül őt elbizonytalanítania.*
-Hát igen, igen...
*Hümmög szavaira.*
-De nem adhatod ezek után oda neki. El akarjuk adni a gnóm garabonciásnak. A történtek fényében bátyánk is jobb belátásra tér majd és engedi, had vigye.
*Avatja be Cessát a tűznél kiokoskodott kis tervükbe. Zrekil mester vitte volna Hildit, csak alacsonynak találták az ellenszolgáltatás képletes árát, amit a szolgálóért cserébe akart nekik nyújtani. De érzése szerint neki sikerült megegyeznie a varázslóval, csak Kagan áldására vár a dolog.*
-Remélem feltakaríttatott Kagan a tündérrel.
*Hiú ábránd, hogy Valian eltakarítja maga után a mocskot. Nem nagyon tudja kit ugrasszon. Lyriana a halálán van (akkor is, ha erről még nincs tudomása Isuriinak), Eruanna ki tudja merre, ki tudja él-e még, Hildi itt bőg... és ezzel majdhogynem ki is fújt szolgálóik sora.*
~Na majd Kramlaf!~
*Ötlik eszébe, bár eddig nem gondolt kifejezetten szolgálóként a férfire, a szükség törvényt bont.
Hildi végül beszélni kezd, így vélhetőleg mindketten rá figyelnek.*
-Ó, Hildi... nem kell szégyenkezned.
*Hajol vissza hozzá. Sajnálja a lányt, hogy ne sajnálná?!*
-Tudjátok... *kezd bele kicsit vontatottan* -A férfiak kukaca időnként szereti magát belefúrni a lányok kis... barlangjába. Jobb esetben meghívásra érkezik, amikor mi is akarjuk, várjuk, de van... amikor nem. De ettől nem kell magad szégyellni, mert ez természetes dolog. Ez utóbbi tudom, kellemetlen, de természetes.
~Lehetett volna rosszabb is, ha Krumkónak támad kedve kipróbálni...~
-Sajnálom, Hildi, hogy ez így esett veled, de legalább túl vagy már a nehezén! Innen már történjen bárhogy is, csak kellemesebb lehet.
*Sovány vigasz, de jobbal aligha tud szolgálni.*
-Nem történt nagy baj! Hiszen csak pár karcolás van rajtad. *Igyekszik lelkesítő(bb) hangnemet megütni és még mosolyog is, hátha megnyugszik a lány, ha látja, hogy nincs mindenki ledöbbenve és kétségbe esve körülötte.*
-Nagyon jól áll. *Jegyzi meg, de ez csak természetes. A csinos karperec mindenkinek jól állna. ISurii is nagyon szerette, de a szent célért hajlandó beáldozni a csecsebecsét. Majd szerez másikat.
Amíg Hildi csak hüppög, Cessa igyekszik őt behálózni. Felegyenesedik, hogy húgával szót válthasson és a félvérnek sikerül őt elbizonytalanítania.*
-Hát igen, igen...
*Hümmög szavaira.*
-De nem adhatod ezek után oda neki. El akarjuk adni a gnóm garabonciásnak. A történtek fényében bátyánk is jobb belátásra tér majd és engedi, had vigye.
*Avatja be Cessát a tűznél kiokoskodott kis tervükbe. Zrekil mester vitte volna Hildit, csak alacsonynak találták az ellenszolgáltatás képletes árát, amit a szolgálóért cserébe akart nekik nyújtani. De érzése szerint neki sikerült megegyeznie a varázslóval, csak Kagan áldására vár a dolog.*
-Remélem feltakaríttatott Kagan a tündérrel.
*Hiú ábránd, hogy Valian eltakarítja maga után a mocskot. Nem nagyon tudja kit ugrasszon. Lyriana a halálán van (akkor is, ha erről még nincs tudomása Isuriinak), Eruanna ki tudja merre, ki tudja él-e még, Hildi itt bőg... és ezzel majdhogynem ki is fújt szolgálóik sora.*
~Na majd Kramlaf!~
*Ötlik eszébe, bár eddig nem gondolt kifejezetten szolgálóként a férfire, a szükség törvényt bont.
Hildi végül beszélni kezd, így vélhetőleg mindketten rá figyelnek.*
-Ó, Hildi... nem kell szégyenkezned.
*Hajol vissza hozzá. Sajnálja a lányt, hogy ne sajnálná?!*
-Tudjátok... *kezd bele kicsit vontatottan* -A férfiak kukaca időnként szereti magát belefúrni a lányok kis... barlangjába. Jobb esetben meghívásra érkezik, amikor mi is akarjuk, várjuk, de van... amikor nem. De ettől nem kell magad szégyellni, mert ez természetes dolog. Ez utóbbi tudom, kellemetlen, de természetes.
~Lehetett volna rosszabb is, ha Krumkónak támad kedve kipróbálni...~
-Sajnálom, Hildi, hogy ez így esett veled, de legalább túl vagy már a nehezén! Innen már történjen bárhogy is, csak kellemesebb lehet.
*Sovány vigasz, de jobbal aligha tud szolgálni.*
-Nem történt nagy baj! Hiszen csak pár karcolás van rajtad. *Igyekszik lelkesítő(bb) hangnemet megütni és még mosolyog is, hátha megnyugszik a lány, ha látja, hogy nincs mindenki ledöbbenve és kétségbe esve körülötte.*
969. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:16:52
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:16:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Gödörnél//
*Valóban, Nathaira is úgy érzi, hogy ezt a gödrösdit nem is igazán a fogoly szívta meg, hanem ő, de elég alaposan. Ennél unalmasabb feladatot aligha kaphatott volna, s mostanra már képtelen visszafogni a gyomrának egyre agresszívabb morgolódását. Ettől persze kissé nyűgös is lesz, és már a pokolba kívánja az egész napot, pedig ez még csak az első volt, amit itt töltött a Thargodarok között. Na nem mintha olyan rosszul érezné itt magát alapvetően, csak hát már meglehetősen várja a verekedést, látni akarja ahogy a hegyesfülű bakfist laposra püfölik. De ez egyre inkább csak elodázódni látszik, úgyhogy jobb is, ha a gondolatait másra fókuszálja. Jelen esetben a nagy büdös semmire.
Ahogy ott ücsörög és mered maga elé, arra lesz figyelmes, hogy a törzs "szellemjárója" tart felé, valamivel, ami igencsak úgy tűnik, hogy étel.
~Ha ez a lotyó megint előbb kap enni, mint én, hát úgy éljek egyesével verem ki a fogait...~ zsörtölődik magában, de annál inkább meglepődik, mikor Leandana felé nyújtja a tálat és a kenyeret.*
-Hé, köszi!*mondja neki felvidulva, s máris jobb színben látja a nőt, meg úgy az egész világot. Hamarost neki is lát az ételnek, s bár igyekszik lassan enni, hogy lehetőleg minél tovább tartson, meg iszik is hozzá, rendesen a kulacsból, hogy hamarabb elteljen vele, kisvártatva mégis elfogy az egész. Jólesőt sóhajt, majd böffent egy szolidat, és mindjárt jobb is a kedve meg a közérzete. Most már jóval türelmesebb a világgal szemben, mint pár perce volt.
A nő kérdésére elvigyorodik annak lehetőségén, hogy Kramlaf legyen az, akinek meg kell vernie a nőt. Az ironikus lenne, tekintve, hogy éppen ő akarta idehozni.*
-Az biz' mókás lenne.*ért egyet nagyot bólintva.*
-Volna benne egy kis igazságosság is, mert hát úgyis Kramlaf akarta olyan nagyon, hogy idehozzuk.*mondja vigyorogva. Elgondolkozik, hogy ki lehetne még alkalmas a feladatra, majd emígyen szól:*
-Akheel sem lenne rossz választás, úgyis igen dühös a nőre, meg szerette volna kiontani a belét egy párszor.*húz egy újabbat az italból.*
-Nem mondom, én is szívesen elpáholnám, de annak hamar vége lenne, akkor meg oda a szórakozás.*teszi még hozzá kuncogva. Véleménye szerint hát Kramlaf vagy Akheel volna a legjobb választás, mert mindkettőnek fűződik érdeke ahhoz, hogy jól elverje a szerzeteskét. Akheelnak azért, mert dühös rá, Kramlafnak meg elég nagy szégyen volna, ha alulmaradna.*
*Valóban, Nathaira is úgy érzi, hogy ezt a gödrösdit nem is igazán a fogoly szívta meg, hanem ő, de elég alaposan. Ennél unalmasabb feladatot aligha kaphatott volna, s mostanra már képtelen visszafogni a gyomrának egyre agresszívabb morgolódását. Ettől persze kissé nyűgös is lesz, és már a pokolba kívánja az egész napot, pedig ez még csak az első volt, amit itt töltött a Thargodarok között. Na nem mintha olyan rosszul érezné itt magát alapvetően, csak hát már meglehetősen várja a verekedést, látni akarja ahogy a hegyesfülű bakfist laposra püfölik. De ez egyre inkább csak elodázódni látszik, úgyhogy jobb is, ha a gondolatait másra fókuszálja. Jelen esetben a nagy büdös semmire.
Ahogy ott ücsörög és mered maga elé, arra lesz figyelmes, hogy a törzs "szellemjárója" tart felé, valamivel, ami igencsak úgy tűnik, hogy étel.
~Ha ez a lotyó megint előbb kap enni, mint én, hát úgy éljek egyesével verem ki a fogait...~ zsörtölődik magában, de annál inkább meglepődik, mikor Leandana felé nyújtja a tálat és a kenyeret.*
-Hé, köszi!*mondja neki felvidulva, s máris jobb színben látja a nőt, meg úgy az egész világot. Hamarost neki is lát az ételnek, s bár igyekszik lassan enni, hogy lehetőleg minél tovább tartson, meg iszik is hozzá, rendesen a kulacsból, hogy hamarabb elteljen vele, kisvártatva mégis elfogy az egész. Jólesőt sóhajt, majd böffent egy szolidat, és mindjárt jobb is a kedve meg a közérzete. Most már jóval türelmesebb a világgal szemben, mint pár perce volt.
A nő kérdésére elvigyorodik annak lehetőségén, hogy Kramlaf legyen az, akinek meg kell vernie a nőt. Az ironikus lenne, tekintve, hogy éppen ő akarta idehozni.*
-Az biz' mókás lenne.*ért egyet nagyot bólintva.*
-Volna benne egy kis igazságosság is, mert hát úgyis Kramlaf akarta olyan nagyon, hogy idehozzuk.*mondja vigyorogva. Elgondolkozik, hogy ki lehetne még alkalmas a feladatra, majd emígyen szól:*
-Akheel sem lenne rossz választás, úgyis igen dühös a nőre, meg szerette volna kiontani a belét egy párszor.*húz egy újabbat az italból.*
-Nem mondom, én is szívesen elpáholnám, de annak hamar vége lenne, akkor meg oda a szórakozás.*teszi még hozzá kuncogva. Véleménye szerint hát Kramlaf vagy Akheel volna a legjobb választás, mert mindkettőnek fűződik érdeke ahhoz, hogy jól elverje a szerzeteskét. Akheelnak azért, mert dühös rá, Kramlafnak meg elég nagy szégyen volna, ha alulmaradna.*
968. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:05:42
Üzenet elküldve: 2014-04-12 13:05:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Tábortűznél//
*A sikításra megbolydul a tábor. Nemúgy Lea, aki nem azért marad a helyén, mert érzéketlen lenne, hanem azért mert a csődület már így is kellőképpen nagy. Mindenesetre feláll és annyival odébbmegy, hogy lássa mi is történik. Mármint persze az után, hogy Isurii sátrába özönlik a fél törzs. Lea távolabbról szemléli karba tett kézzel szemléli az eseményeket. Látja a rabszolgát elvezető nővéreket illetve a tündért is. Persze hamar összeáll benne a kép, nagyot sóhajtva kezd azon zsörtölődni magában, hogy ő megmondta előre. Csak Zrekilre való tekintettel nem dörgöli Kagan orra alá azt, hogy szerinte már rég erszényt kellett volna varrjanak a tündér bőréből.
A Gödörből jövő kajabálásra még annyit sem reagál, mint a tündér akciójára. Csak azt juttatja az eszébe, hogy bizony ő is éhes - sőt nyilván mindenki -, illetve egészen hamar realizálja azt is, hogy ezt az gödrösdit tulajdonképpen nem is a jövevény szívta meg, hanem az őt őrző Nathaira. Alapvetően ez persze nem izgatná, de ma valahogy mégis győz az a jó szíve meg az az édesded lelke. Najó, ennek a fő oka az, hogy egyrészről nem akarja hallgatni Kaganék alkudozását, sem pedig Dharrenék beszámolóját. Illetve Kramlafnak is megmondta, hogy tűnjön a szeme elől és most bizony újra a látóterébe kerül. Illetve a lányok után sem akar elszaladni, hogy ápolja Hildike lelkét és sebeit. Arra bőven elég lesz a jótét Isurii és a dagihoz hasonló gyereklány Cessa.
Ellenben ő éhes, úgyhogy felkerekedik, hogy szerezzen valami táplálékot. Amint a beszerzőkörút sikerrel jár már indul is a Gödör és az őrséget megnyerő Nathaira irányába. Merthogy neki is visz enni. A jó szíve ugyebár. Letelepszik mellé a Gödör szélére, felényújtja a tányért meg a kenyeret. Meg innivalónak hozott egyet Chiari leveses kulacsaiból. Remélhetőleg a nő nem veszi úgy, hogy Lea bármiféle hátsó szándékkal érkezik. Egyetlen hátsó szándéka csak annyi, hogy el akart jönni a tűztől.
Némán kezd neki az evésnek, és amíg kicsit nem csillapodik a gyomrából kiinduló mardosó éhségérzet addig nem is szólal meg. Csak tömi a fejét - no azért nem úgy, mint ahogy mondjuk Akheel csinálná, hanem "barbárhoz" képest eléggé kulturáltan. Eközben pedig a Gödör alján leledző nőt nézi. És eljátszik a gondolattal, hogy megdobálja csonttal, illetve mócsinggal.*
- Szerinted kivel verekedjen meg?
*kérdezi végül a nagyra nőtt nőtől, neki több elképzelése is van, egyik jobb, mint a másik.*
- Kramlaffal? Kedves lenne egy ilyen párharc, nem?
*A sikításra megbolydul a tábor. Nemúgy Lea, aki nem azért marad a helyén, mert érzéketlen lenne, hanem azért mert a csődület már így is kellőképpen nagy. Mindenesetre feláll és annyival odébbmegy, hogy lássa mi is történik. Mármint persze az után, hogy Isurii sátrába özönlik a fél törzs. Lea távolabbról szemléli karba tett kézzel szemléli az eseményeket. Látja a rabszolgát elvezető nővéreket illetve a tündért is. Persze hamar összeáll benne a kép, nagyot sóhajtva kezd azon zsörtölődni magában, hogy ő megmondta előre. Csak Zrekilre való tekintettel nem dörgöli Kagan orra alá azt, hogy szerinte már rég erszényt kellett volna varrjanak a tündér bőréből.
A Gödörből jövő kajabálásra még annyit sem reagál, mint a tündér akciójára. Csak azt juttatja az eszébe, hogy bizony ő is éhes - sőt nyilván mindenki -, illetve egészen hamar realizálja azt is, hogy ezt az gödrösdit tulajdonképpen nem is a jövevény szívta meg, hanem az őt őrző Nathaira. Alapvetően ez persze nem izgatná, de ma valahogy mégis győz az a jó szíve meg az az édesded lelke. Najó, ennek a fő oka az, hogy egyrészről nem akarja hallgatni Kaganék alkudozását, sem pedig Dharrenék beszámolóját. Illetve Kramlafnak is megmondta, hogy tűnjön a szeme elől és most bizony újra a látóterébe kerül. Illetve a lányok után sem akar elszaladni, hogy ápolja Hildike lelkét és sebeit. Arra bőven elég lesz a jótét Isurii és a dagihoz hasonló gyereklány Cessa.
Ellenben ő éhes, úgyhogy felkerekedik, hogy szerezzen valami táplálékot. Amint a beszerzőkörút sikerrel jár már indul is a Gödör és az őrséget megnyerő Nathaira irányába. Merthogy neki is visz enni. A jó szíve ugyebár. Letelepszik mellé a Gödör szélére, felényújtja a tányért meg a kenyeret. Meg innivalónak hozott egyet Chiari leveses kulacsaiból. Remélhetőleg a nő nem veszi úgy, hogy Lea bármiféle hátsó szándékkal érkezik. Egyetlen hátsó szándéka csak annyi, hogy el akart jönni a tűztől.
Némán kezd neki az evésnek, és amíg kicsit nem csillapodik a gyomrából kiinduló mardosó éhségérzet addig nem is szólal meg. Csak tömi a fejét - no azért nem úgy, mint ahogy mondjuk Akheel csinálná, hanem "barbárhoz" képest eléggé kulturáltan. Eközben pedig a Gödör alján leledző nőt nézi. És eljátszik a gondolattal, hogy megdobálja csonttal, illetve mócsinggal.*
- Szerinted kivel verekedjen meg?
*kérdezi végül a nagyra nőtt nőtől, neki több elképzelése is van, egyik jobb, mint a másik.*
- Kramlaffal? Kedves lenne egy ilyen párharc, nem?
967. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 12:36:24
Üzenet elküldve: 2014-04-12 12:36:24
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Nem tudja, hogy meddig aludt a sátrában. Talán egy napig, talán két napig, talán tovább is. Csak enni kelt fel, ha a gyomra épp úgy diktálta, különben aludt. Egy kissé betegnek is érezte magát, az elmúlt hónapok, de főleg az elmúlt napok sokat kivettek belőle.
Viszont mostanra kipihente magát és kinyújtóztatva végtagjait ébred a napsütésre. Első gondolata az, hogy jó lenne úszni egyet és szarvasra vadászni... elmosolyodik azon, hogy újra tettre késznek érzi magát. Hasának kordulása azonban emlékezteti arra, hogy bizony először ennie kellene.*
~ Ideje körülnézni. ~ *Még az új lakóhelyüket se látta igazán, csak azt az egy részt, aminek az építésén dolgozott. Azonban sokkal jobban izgatja a közeli erdőség - nem mindegy, hogy mennyi vad él benne, vannak-e gyümölcsök és méhkasok, halakban gazdag vizek. Meg is van a mai napi programja.
Miután felrángatta kissé koszos nadrágját és magához vette a vadászeszközeit, el is hagyja a sátrát. Vidáman, felfrissülten körbetekint, ha valakit lát, annak hangosan odaköszön.*
- Tényleg... *Torpan meg, mielőtt eljutna a domb lábáig. Bár üdítő lenne az erdő magányos felfedezése, a társaság sem ártana meg Waldran egészségének. Sőt; körbe is pillant, hátha látja-e egyik vadásztársát.*
~ Akheel. ~
*Csodálkozik is, hogy a bolondos lány még nem támadta be. Lehetséges, hogy csak rejtőzködik és lesből akar lecsapni. Gyorsan körbepillant, miközben megtapogatja a mellényzsebét. Csak az a baj, hogy nem vette fel a mellényét, így a zsákmány sincs nála.*
Viszont mostanra kipihente magát és kinyújtóztatva végtagjait ébred a napsütésre. Első gondolata az, hogy jó lenne úszni egyet és szarvasra vadászni... elmosolyodik azon, hogy újra tettre késznek érzi magát. Hasának kordulása azonban emlékezteti arra, hogy bizony először ennie kellene.*
~ Ideje körülnézni. ~ *Még az új lakóhelyüket se látta igazán, csak azt az egy részt, aminek az építésén dolgozott. Azonban sokkal jobban izgatja a közeli erdőség - nem mindegy, hogy mennyi vad él benne, vannak-e gyümölcsök és méhkasok, halakban gazdag vizek. Meg is van a mai napi programja.
Miután felrángatta kissé koszos nadrágját és magához vette a vadászeszközeit, el is hagyja a sátrát. Vidáman, felfrissülten körbetekint, ha valakit lát, annak hangosan odaköszön.*
- Tényleg... *Torpan meg, mielőtt eljutna a domb lábáig. Bár üdítő lenne az erdő magányos felfedezése, a társaság sem ártana meg Waldran egészségének. Sőt; körbe is pillant, hátha látja-e egyik vadásztársát.*
~ Akheel. ~
*Csodálkozik is, hogy a bolondos lány még nem támadta be. Lehetséges, hogy csak rejtőzködik és lesből akar lecsapni. Gyorsan körbepillant, miközben megtapogatja a mellényzsebét. Csak az a baj, hogy nem vette fel a mellényét, így a zsákmány sincs nála.*
966. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 11:24:15
Üzenet elküldve: 2014-04-12 11:24:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél - délután //
* Amíg Kagan a gnómot úzi, ő neki van pár szabad pillanata. Épp ezért hátra támasztja bal kezét a mocsokba és hidegbe míg hátradől és jobb kezével beletúr hajába. Túl nagyra nőtt legalább fél éve nem nyírta meg magát, ami nem maradhat így tovább a szabad másodperceiben egy macska csöndességével szerez magának kést és visszaül helyére kicsit közelebb a tűzhöz. Igyekszik hogy mozdulatai ne tűnjenek ellenségesnek, mert könnyen kilyukasztják itt az ugrálókat. Íjászok dobófegyverek és egyéb nyalánkságok. Ahogy leül, a kést felmelegíti a parázsba amely a legtisztább kosz sok helyen így is hívják. Aztán vizet keresve letisztítja a pengéről, hogy megint felhevítse. Sokaknak őrültségnek tűnhet de ez neki egy szertartás. Ezután a még forró-meleg pengével elkezdi vágni a haját. Nem kell neki tükör ismeri a saját testét épp ezért nem borotvál hanem tincsenként vágja haját. Az levágott hajszálakat maga mellé gyűjti dobhatná a tűzbe is elszállna úgyis a magasba bár páran lehet csúnyán néznének rá a szag miatt. Aláírja az égő paták, hajak, körmök nem a legfinomabb ízt hagyják maguk után de könnyebb mint elvinni valahova. Amint végzett ezzel az oldallal a másik következik ahol ugyan úgy rövidre vágja és végül hátul is megteszi a folyamatot, igaz amikor a feje hátsó részével Kagan már megtiszteli pillantásával de a munkában nem tudja megzavarni. Egyre nyugodtabbnak tűnik az a furcsa szempár, vagyis egyre kevésbé néz gyilkosan Kramlafra, a különbség csak árnyalatnyi de mégis érezhető. Fent meghagyta majd egészét, és jobb oldalára fésüli hajával a barna tincseket. Mivel még annyira nem zsíros ezért nem áll meg mind ott ahol kell nekik bár ezt majd az idő eldönti. Ideje lenne felöltözni is mivel didereg a vékony ruhák alatt. A beszélgetés után keres magának valami melegebb ruhát, hiába közeledik a jó idő ha még mindig néha fáznak ujjai. Főleg mikor megy le a nap, ami pár óra múlva be fog következni és részegségét már meleg ruhában szeretné kivitelezni. Addig is nézi a tüzet vörösességében hogy lobog amelyben megbújnak a sárga kis színfoltok. Mivel nagy a tűz ezért ha szellő jön csupán felszítja és még szebb fényárban úszik a tábor ezen része. A természetes napfény is megtalálható hiszen még csak délután van, de itt ott látunk már árnyékokat. *
* Amíg Kagan a gnómot úzi, ő neki van pár szabad pillanata. Épp ezért hátra támasztja bal kezét a mocsokba és hidegbe míg hátradől és jobb kezével beletúr hajába. Túl nagyra nőtt legalább fél éve nem nyírta meg magát, ami nem maradhat így tovább a szabad másodperceiben egy macska csöndességével szerez magának kést és visszaül helyére kicsit közelebb a tűzhöz. Igyekszik hogy mozdulatai ne tűnjenek ellenségesnek, mert könnyen kilyukasztják itt az ugrálókat. Íjászok dobófegyverek és egyéb nyalánkságok. Ahogy leül, a kést felmelegíti a parázsba amely a legtisztább kosz sok helyen így is hívják. Aztán vizet keresve letisztítja a pengéről, hogy megint felhevítse. Sokaknak őrültségnek tűnhet de ez neki egy szertartás. Ezután a még forró-meleg pengével elkezdi vágni a haját. Nem kell neki tükör ismeri a saját testét épp ezért nem borotvál hanem tincsenként vágja haját. Az levágott hajszálakat maga mellé gyűjti dobhatná a tűzbe is elszállna úgyis a magasba bár páran lehet csúnyán néznének rá a szag miatt. Aláírja az égő paták, hajak, körmök nem a legfinomabb ízt hagyják maguk után de könnyebb mint elvinni valahova. Amint végzett ezzel az oldallal a másik következik ahol ugyan úgy rövidre vágja és végül hátul is megteszi a folyamatot, igaz amikor a feje hátsó részével Kagan már megtiszteli pillantásával de a munkában nem tudja megzavarni. Egyre nyugodtabbnak tűnik az a furcsa szempár, vagyis egyre kevésbé néz gyilkosan Kramlafra, a különbség csak árnyalatnyi de mégis érezhető. Fent meghagyta majd egészét, és jobb oldalára fésüli hajával a barna tincseket. Mivel még annyira nem zsíros ezért nem áll meg mind ott ahol kell nekik bár ezt majd az idő eldönti. Ideje lenne felöltözni is mivel didereg a vékony ruhák alatt. A beszélgetés után keres magának valami melegebb ruhát, hiába közeledik a jó idő ha még mindig néha fáznak ujjai. Főleg mikor megy le a nap, ami pár óra múlva be fog következni és részegségét már meleg ruhában szeretné kivitelezni. Addig is nézi a tüzet vörösességében hogy lobog amelyben megbújnak a sárga kis színfoltok. Mivel nagy a tűz ezért ha szellő jön csupán felszítja és még szebb fényárban úszik a tábor ezen része. A természetes napfény is megtalálható hiszen még csak délután van, de itt ott látunk már árnyékokat. *
965. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 10:31:24
Üzenet elküldve: 2014-04-12 10:31:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//lyányok a folyónál//
*A katatón állapotban leledző Hildinek teljesen mindegy, hogy mi történik körülötte, ha a folyóhoz vezetik akkor ő oda megy, ha leültetik, akkor ő leül. Járása olyan, mintha egy bazi uborkát dugtak volna a fenekébe. Merev, szögletes, lassú. Amúgy üveges tekintettel néz maga elé, meg szinte folyamatosan motyog. A mesél élőhalottjai adnak ennyi életjelet, azon felül persze, hogy folyamatosan meg akarják zabálni a körülöttük lévők agyát. Amint Isurii leguggol elé ránéz, és a másik talán felfedezhet ekkor némi életet a tekintetében, ami akuttá váló rettegés formájában nyilvánul meg. Mert ugyanis Isurii azt láthatja Hildi szemében, hogy az mennyire retteg.*
- Bocsáss meg úrnőm. Csak fel akartam próbálni!
*Egy pillanatra úgy néz ki, hogy végre megnyugszik, azonban ezen a ponton újra felzokog, arcát a kezeibe (és Isurii kendőjébe) temetve térdeire hajtja a fejét. Aztán kezei a kendővel együtt átvándorolnak szépen a feje tetejére, a fejét pedig már belógatja a térdei közé. Ami még hatalmas hasától is sikerül neki valamennyire, pont annyira, hogy lássa, hogy combjai ahol nem érnek össze ott némi vértől és egyébtől ragacsosak. De legalább most már, hogy megszűnt a nyomás nem fáj annyira, sőt ahogy telnek a percek úgy egyre kevésbé érzi. Már csak a lelke inkább ami sebzett, hiszen a tündér nem ejtett rajta mély sebeket amikor leszabdalta a ruháját, csupán akkorákat, hogy a lány halálra rémüljön. Ez a rémület pedig azóta is kitart. Még akkor is, ha ittvan Cessa, hogy bárkit orrbavágjon.
Hildi lassan megint megnyugszik, legalábbis arra enged következtetni az, hogy hüppögése ritkul.*
- Bejött az úr...
*hát igen, Valian is az urak közül való*
- Azt akarta, hogy igyak az üvegéből. Megütött csomószor. Szétvágta a ruhámat..
*ezt persze úgy adja elő, hogy Isuriinak és Cessának nagyon kell figyelnie, hogy értsék, mert azért a hüppögés még most is megvan. Illetve a motyogás. Az egészben a legrosszabb, hogy ő számított erre, hiszen már nagyon régóta a törzs tulajdona, és számtalanszor látta azt, hogy a harcosok hogyan cipelnek asszonyukat a sátrukba. Édesanyja is megmondta annak idején, hogy amint kiszőrösödik a csunyája, és amint vérezni kezd, akkortól már ő sem kislány. Mindazonáltal Hildi azt hitte (ráadásul joggal), hogy őt már örökre békén hagyják, hiszen nem egy túl kívánatos valaki. Ezeddig soha senki nem nyúlt hozzá, sőt kerülték is. A tündérről ráadásul tudvalevő, hogy ritkán hagyja élve az áldozatait (legalábbis vannak ilyen pletykák a törzsben, bár Hildi sosem látott egy megcsonkított áldozatot sem, és végülis ő is gyakorlatilag sértetlen).*
- Szégyellem magam...
A hozzászólás írója (Brynhild Tem'lintuma) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 11:16:57
*A katatón állapotban leledző Hildinek teljesen mindegy, hogy mi történik körülötte, ha a folyóhoz vezetik akkor ő oda megy, ha leültetik, akkor ő leül. Járása olyan, mintha egy bazi uborkát dugtak volna a fenekébe. Merev, szögletes, lassú. Amúgy üveges tekintettel néz maga elé, meg szinte folyamatosan motyog. A mesél élőhalottjai adnak ennyi életjelet, azon felül persze, hogy folyamatosan meg akarják zabálni a körülöttük lévők agyát. Amint Isurii leguggol elé ránéz, és a másik talán felfedezhet ekkor némi életet a tekintetében, ami akuttá váló rettegés formájában nyilvánul meg. Mert ugyanis Isurii azt láthatja Hildi szemében, hogy az mennyire retteg.*
- Bocsáss meg úrnőm. Csak fel akartam próbálni!
*Egy pillanatra úgy néz ki, hogy végre megnyugszik, azonban ezen a ponton újra felzokog, arcát a kezeibe (és Isurii kendőjébe) temetve térdeire hajtja a fejét. Aztán kezei a kendővel együtt átvándorolnak szépen a feje tetejére, a fejét pedig már belógatja a térdei közé. Ami még hatalmas hasától is sikerül neki valamennyire, pont annyira, hogy lássa, hogy combjai ahol nem érnek össze ott némi vértől és egyébtől ragacsosak. De legalább most már, hogy megszűnt a nyomás nem fáj annyira, sőt ahogy telnek a percek úgy egyre kevésbé érzi. Már csak a lelke inkább ami sebzett, hiszen a tündér nem ejtett rajta mély sebeket amikor leszabdalta a ruháját, csupán akkorákat, hogy a lány halálra rémüljön. Ez a rémület pedig azóta is kitart. Még akkor is, ha ittvan Cessa, hogy bárkit orrbavágjon.
Hildi lassan megint megnyugszik, legalábbis arra enged következtetni az, hogy hüppögése ritkul.*
- Bejött az úr...
*hát igen, Valian is az urak közül való*
- Azt akarta, hogy igyak az üvegéből. Megütött csomószor. Szétvágta a ruhámat..
*ezt persze úgy adja elő, hogy Isuriinak és Cessának nagyon kell figyelnie, hogy értsék, mert azért a hüppögés még most is megvan. Illetve a motyogás. Az egészben a legrosszabb, hogy ő számított erre, hiszen már nagyon régóta a törzs tulajdona, és számtalanszor látta azt, hogy a harcosok hogyan cipelnek asszonyukat a sátrukba. Édesanyja is megmondta annak idején, hogy amint kiszőrösödik a csunyája, és amint vérezni kezd, akkortól már ő sem kislány. Mindazonáltal Hildi azt hitte (ráadásul joggal), hogy őt már örökre békén hagyják, hiszen nem egy túl kívánatos valaki. Ezeddig soha senki nem nyúlt hozzá, sőt kerülték is. A tündérről ráadásul tudvalevő, hogy ritkán hagyja élve az áldozatait (legalábbis vannak ilyen pletykák a törzsben, bár Hildi sosem látott egy megcsonkított áldozatot sem, és végülis ő is gyakorlatilag sértetlen).*
- Szégyellem magam...
A hozzászólás írója (Brynhild Tem'lintuma) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 11:16:57
964. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 10:13:41
Üzenet elküldve: 2014-04-12 10:13:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Tábor - Indulás a Kikötő felé //
*A parancsoknak megfelelően kialudja magát. Elég részeg volt, szóval nem ártott végre egy alapos szunyókálás. Most hogy kinyitotta a csipáját lassan feltápászkodik - már amennyire ezt egy függő ágyban lehet -, aztán nagyot ásít.*
~ Rohadt szajhák ~
*Álmosan lereppen a földszintre. Magába dönt pár korty rumot aztán komótosan felöltözködik. Elég rendesen felcuccol. Kimegy megvacsorázik. Felpakol egy nagyobbacska adag kaját, visszamegy a sátorba és összekészíti a felszerelését. Aztán felnyergeli a lovat. Kés hevederek, élelem, víz, rum, kötél, nyilak, íj. Farkasszőr az alváshoz, és pár marék zab a lónak. Mielőtt neki indulna ellátja a hátast a megfelelő mennyiségű vízzel.
Ha minden kész, nyeregbe pattan és még a hold első sugarai előtt kilovagol déli irányba. Ha az őrség kérdezi akkor megmondja az igazat. Parancsa van a Kikötő felderítésére. Az ünnepségeket sosem szerette, úgyhogy azt meghagyja a csapat többi részének. A társakról hasonló a véleménye. Neki nem kell felderítő társ. Egyedül gyorsabban szeli át a vidéket, és nem is kell mindig valakire figyelnie.
Kilovagol, reggelre már a kikötőben lehet, ha kicsit megnyomja a tempót.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 13:28:53
*A parancsoknak megfelelően kialudja magát. Elég részeg volt, szóval nem ártott végre egy alapos szunyókálás. Most hogy kinyitotta a csipáját lassan feltápászkodik - már amennyire ezt egy függő ágyban lehet -, aztán nagyot ásít.*
~ Rohadt szajhák ~
*Álmosan lereppen a földszintre. Magába dönt pár korty rumot aztán komótosan felöltözködik. Elég rendesen felcuccol. Kimegy megvacsorázik. Felpakol egy nagyobbacska adag kaját, visszamegy a sátorba és összekészíti a felszerelését. Aztán felnyergeli a lovat. Kés hevederek, élelem, víz, rum, kötél, nyilak, íj. Farkasszőr az alváshoz, és pár marék zab a lónak. Mielőtt neki indulna ellátja a hátast a megfelelő mennyiségű vízzel.
Ha minden kész, nyeregbe pattan és még a hold első sugarai előtt kilovagol déli irányba. Ha az őrség kérdezi akkor megmondja az igazat. Parancsa van a Kikötő felderítésére. Az ünnepségeket sosem szerette, úgyhogy azt meghagyja a csapat többi részének. A társakról hasonló a véleménye. Neki nem kell felderítő társ. Egyedül gyorsabban szeli át a vidéket, és nem is kell mindig valakire figyelnie.
Kilovagol, reggelre már a kikötőben lehet, ha kicsit megnyomja a tempót.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 13:28:53
963. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 00:26:54
Üzenet elküldve: 2014-04-12 00:26:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél - délután //
*Tekintete a két zsák aranyra vándorol, majd biccent egyet. Egyelőre nem nyúl feléjük, sőt, rájuk sem néz - nem kufár ő, vagy valami uzsorás, hogy kapkodjon a pénz után. Amikor Zrekil Losef végül fogja a zacskókat és feléje nyújtja, méltóságteljesen értük nyúl, és átveszi őket. Nem számolja meg őket - amúgy is gondban lenne - mert úgy van vele, hogy Zrekil nem tudhatja, hogy nem számolja át; és megpróbálni átverni a Thargodarok vezérét a saját tábortüzénél több, mint botorság.*
~ Meg amúgy sem tűnik olyan fickónak. ~ *persze, Kagan is tudja, hogy ítélt már meg rosszul embereket, és más fajzatokat is.*
- Hildi immár a tiéd. Barátságom jeleként, váltás ruhát és élelmet adok vele; rá fogsz jönni, hogy főleg az utóbbinak hiányát fogod látni a közelében. *mosolyodik el, szinte nevet. Megszabadult a kis dagitól, aki furcsa módon máris hiányozni kezd neki.*
~ Ez a legjobb érzés vele kapcsolatban - a hiánya. ~ *humorizál magában. Alapvetően nem rühellte a köpcös kis rabszolgalányt, meg sem vetette; kicsit olyan volt neki, mint azok a kis kóbor kutyák a tábor körül. Jó, ha itt van, de még jobb, ha nincs.*
- Szívesen látunk az ünnepünkön, Garabonciás! *nevet fel, majd feláll, és a pohos gnóm mellé zökken. Túl vannak az ünnepen, most már nem kell olyan merevnek lennie.*
- Eszünk, iszünk, táncolunk, verekszünk - büszkévé tesszük őseink! *veregeti vállon óvatosan a nyekenyókának tűnő figurát.*
*A magához rendelt két harcosból, vagyis inkább egy Dharrenből és egy Kramlafből az előbbi ér oda hozzá hamarabb.*
- Mi volt ez a hacacáré? *érdeklődik, fejével a Gödör felé intve, mely jelenleg és ismételten lakottnak minősíthető.*
- Megint valami csámborgó vagy rühös? *Kramlaf még javában slamírozza a képét a kút mellett, így Dharrené a jog és lehetőség, hogy feleljen.*
*Ekkor már Kramlaf is visszaér, és kiérdemli Kagan rövid pillantását és visszabiccentését is. Meghallgatja Dharren válaszát, majd a szerzeteshez fordul.*
- Mondd el, hogy volt. *mondja halkan, aztán megvárja, míg teljes képet kap a dologról. Nem komorkodik vagy mérgelődik, egyszerűen csak figyel és gyűjti az adatokat. Aztán ahogy egyre többet tud meg, úgy kezd el egyre kényelmetlenebbül viszketni neki mindenhol - úgy látszik, az új fickók rohama és csatlakozási vágya megállíthatatlan.*
- És mi van azzal a fickóval Chiarinál?
*Tekintete a két zsák aranyra vándorol, majd biccent egyet. Egyelőre nem nyúl feléjük, sőt, rájuk sem néz - nem kufár ő, vagy valami uzsorás, hogy kapkodjon a pénz után. Amikor Zrekil Losef végül fogja a zacskókat és feléje nyújtja, méltóságteljesen értük nyúl, és átveszi őket. Nem számolja meg őket - amúgy is gondban lenne - mert úgy van vele, hogy Zrekil nem tudhatja, hogy nem számolja át; és megpróbálni átverni a Thargodarok vezérét a saját tábortüzénél több, mint botorság.*
~ Meg amúgy sem tűnik olyan fickónak. ~ *persze, Kagan is tudja, hogy ítélt már meg rosszul embereket, és más fajzatokat is.*
- Hildi immár a tiéd. Barátságom jeleként, váltás ruhát és élelmet adok vele; rá fogsz jönni, hogy főleg az utóbbinak hiányát fogod látni a közelében. *mosolyodik el, szinte nevet. Megszabadult a kis dagitól, aki furcsa módon máris hiányozni kezd neki.*
~ Ez a legjobb érzés vele kapcsolatban - a hiánya. ~ *humorizál magában. Alapvetően nem rühellte a köpcös kis rabszolgalányt, meg sem vetette; kicsit olyan volt neki, mint azok a kis kóbor kutyák a tábor körül. Jó, ha itt van, de még jobb, ha nincs.*
- Szívesen látunk az ünnepünkön, Garabonciás! *nevet fel, majd feláll, és a pohos gnóm mellé zökken. Túl vannak az ünnepen, most már nem kell olyan merevnek lennie.*
- Eszünk, iszünk, táncolunk, verekszünk - büszkévé tesszük őseink! *veregeti vállon óvatosan a nyekenyókának tűnő figurát.*
*A magához rendelt két harcosból, vagyis inkább egy Dharrenből és egy Kramlafből az előbbi ér oda hozzá hamarabb.*
- Mi volt ez a hacacáré? *érdeklődik, fejével a Gödör felé intve, mely jelenleg és ismételten lakottnak minősíthető.*
- Megint valami csámborgó vagy rühös? *Kramlaf még javában slamírozza a képét a kút mellett, így Dharrené a jog és lehetőség, hogy feleljen.*
*Ekkor már Kramlaf is visszaér, és kiérdemli Kagan rövid pillantását és visszabiccentését is. Meghallgatja Dharren válaszát, majd a szerzeteshez fordul.*
- Mondd el, hogy volt. *mondja halkan, aztán megvárja, míg teljes képet kap a dologról. Nem komorkodik vagy mérgelődik, egyszerűen csak figyel és gyűjti az adatokat. Aztán ahogy egyre többet tud meg, úgy kezd el egyre kényelmetlenebbül viszketni neki mindenhol - úgy látszik, az új fickók rohama és csatlakozási vágya megállíthatatlan.*
- És mi van azzal a fickóval Chiarinál?
962. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-12 00:10:49
Üzenet elküldve: 2014-04-12 00:10:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadfoglalkozás//
*Akheel együtt nevet a törpével. Hát tényleg vicces helyzet volt. A fiúk szinte észre sem vették, hogy a lány mit művel a túloldalt. És még csak nem is érezték! Ennek a sok gyökérhez lehet köze, amit azokban a napokban Akheel magába tömött. Rendes étel híján...
Ami azt illeti belőle most is kikívánkozva valami altájról, de azt hétszentség, hogy a vártnál hamarabb megérezné alacsony bajtársa egy ilyen ebéd után! Áh, majd kiereszti, ha elszudnít. Akkor senki nem szólhatja majd meg, hiszen alszik, alvás közben még az úri kisasszonyok se tudják szabályozni a galambocskáikat!
Hrothgaar rögtönzött táncát látva vállai közt ide-oda mozgatja fejét, mintha nem is rögzítené azt nyaka, csak egy üres légzsák lenne amit oda-vissza dobál vállain. És ez nem is áll túl távol a valóságtól, tehát nem igényel nagy tehetséget ennek bemutatása.*
-Mö?!
~Hát szépnek kell látni azt a gúnyát?~
-Tán' inkább beléd csípek!
*Nyúl is a törpe feneke felé, de bőven hagy időt neki arra, hogy odébb álljon és hárítsa az orvtámadást.*
-Számolja az akinek több ujja van, mint nekem!
*Emeli fel kezeit és tíz darab ujját megmozgatja rajtuk. Ha nagyon erőlködne, akkor utána tudna számolni, mert lábujjait és egy két tereptárgyat is bevethet végső soron. Fiatal, kis kamasz volt még, mikor a törzs széjjel szakadt. Hajtotta a kalandvágy és úgy hitte annál csak jobb lehet, mint maguk mögött hagytak hátra. Hát eljött anyjától.*
-Mé' kérded?
*Pislog kíváncsian a törpére. Nem igazán tartja az ilyesmit számon, pedig jobban tenné. Születésének napja alkalmából elhalmozhatnák étellel a Vadászt. Mi több, törzsi ünneppé tehetné, s aznap áldozni kellene a Szellemeknek a jó zsákmány reményében. Vagy hasonlók... A lényeg, hogy sok kaja lenne és nem kéne annyit szaladgálnia mindenféle jöttmenttel. Aznap ő ugráltatná Kagant. Igen, ez jó kis születésnapi ajándék lenne. Ha tudná mikor van a születésnapja.*
-Hátte?
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 00:11:54
*Akheel együtt nevet a törpével. Hát tényleg vicces helyzet volt. A fiúk szinte észre sem vették, hogy a lány mit művel a túloldalt. És még csak nem is érezték! Ennek a sok gyökérhez lehet köze, amit azokban a napokban Akheel magába tömött. Rendes étel híján...
Ami azt illeti belőle most is kikívánkozva valami altájról, de azt hétszentség, hogy a vártnál hamarabb megérezné alacsony bajtársa egy ilyen ebéd után! Áh, majd kiereszti, ha elszudnít. Akkor senki nem szólhatja majd meg, hiszen alszik, alvás közben még az úri kisasszonyok se tudják szabályozni a galambocskáikat!
Hrothgaar rögtönzött táncát látva vállai közt ide-oda mozgatja fejét, mintha nem is rögzítené azt nyaka, csak egy üres légzsák lenne amit oda-vissza dobál vállain. És ez nem is áll túl távol a valóságtól, tehát nem igényel nagy tehetséget ennek bemutatása.*
-Mö?!
~Hát szépnek kell látni azt a gúnyát?~
-Tán' inkább beléd csípek!
*Nyúl is a törpe feneke felé, de bőven hagy időt neki arra, hogy odébb álljon és hárítsa az orvtámadást.*
-Számolja az akinek több ujja van, mint nekem!
*Emeli fel kezeit és tíz darab ujját megmozgatja rajtuk. Ha nagyon erőlködne, akkor utána tudna számolni, mert lábujjait és egy két tereptárgyat is bevethet végső soron. Fiatal, kis kamasz volt még, mikor a törzs széjjel szakadt. Hajtotta a kalandvágy és úgy hitte annál csak jobb lehet, mint maguk mögött hagytak hátra. Hát eljött anyjától.*
-Mé' kérded?
*Pislog kíváncsian a törpére. Nem igazán tartja az ilyesmit számon, pedig jobban tenné. Születésének napja alkalmából elhalmozhatnák étellel a Vadászt. Mi több, törzsi ünneppé tehetné, s aznap áldozni kellene a Szellemeknek a jó zsákmány reményében. Vagy hasonlók... A lényeg, hogy sok kaja lenne és nem kéne annyit szaladgálnia mindenféle jöttmenttel. Aznap ő ugráltatná Kagant. Igen, ez jó kis születésnapi ajándék lenne. Ha tudná mikor van a születésnapja.*
-Hátte?
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.12 00:11:54
961. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-11 23:54:32
Üzenet elküldve: 2014-04-11 23:54:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadfoglalkozás//
*Csupán fejét rázza Akheel történetére a bokorban.*
- Nyomizok! Hát ez kész!
*Röhög fel teli torokból a törpe és a térdét csapkodja. Ez a kis mese teljesen leégette az agyát. A végén megint rátör a köhögés és már a mellét kell paskolnia, meg ne fúljon.*
- Hehe... ez kész. Te meg guggoltál ott a susnyásban és _nyomiztál_, heh!
*Végül csak lenyugszik a kedély és nagyokat sóhajtva csóválja a fejét. Egy utolsó szippantás a pipából és utána hagyja a fenébe, lassan kellene valami dolog után nézni, de még nem siet. Azért most ő sem rángatja az istrángot.*
-Hát igaz, ami igaz, a lukas krumpli nem a legjobb *és elkezd feltápászkodni, ami teli hasától kicsit nehézkesen megy* de az legalább nem beszél vissza.
*Mosolyog le a lányra miután már felegyenesedett. Nyújtózik egy picit és elereszt egy újabb böffentést.*
~az anyja, jóllaktam, az hétszentség~
*Az esti mulatságról egyelőre nem tud többet annál, mint hogy lesz.*
- Este? Nemtom mi lesz... De ha eleget iszunk lesz tánci-fánci, annyi szent.
*Mondja és egy suta csípőkörzés-szerű mozdulatot tesz, csak hogy szórakoztassa a lányt.*
- Na és kicsíped magad estére? Hehe? Levetkőzteted azt a hegyesfülű szerzetesnőt és felveszed a ruháit. Mit mond'sz? Hehe.
*Maga nem igazán tudja még, mit is várjon az estétől. De idővel minden elválik majd. Körbetekint a táboron, hátha lát valami érdemlegeset.*
- Te, Rezes... mondd csak hány telet láttál már?
*Teljesen témán kívüli kérdést tesz fel, ami onnan jutott eszébe, hogy mintha az rémlene neki, hogy valamikor az évnek ezen az idején "ünnepli" ő a neve napját.*
*Csupán fejét rázza Akheel történetére a bokorban.*
- Nyomizok! Hát ez kész!
*Röhög fel teli torokból a törpe és a térdét csapkodja. Ez a kis mese teljesen leégette az agyát. A végén megint rátör a köhögés és már a mellét kell paskolnia, meg ne fúljon.*
- Hehe... ez kész. Te meg guggoltál ott a susnyásban és _nyomiztál_, heh!
*Végül csak lenyugszik a kedély és nagyokat sóhajtva csóválja a fejét. Egy utolsó szippantás a pipából és utána hagyja a fenébe, lassan kellene valami dolog után nézni, de még nem siet. Azért most ő sem rángatja az istrángot.*
-Hát igaz, ami igaz, a lukas krumpli nem a legjobb *és elkezd feltápászkodni, ami teli hasától kicsit nehézkesen megy* de az legalább nem beszél vissza.
*Mosolyog le a lányra miután már felegyenesedett. Nyújtózik egy picit és elereszt egy újabb böffentést.*
~az anyja, jóllaktam, az hétszentség~
*Az esti mulatságról egyelőre nem tud többet annál, mint hogy lesz.*
- Este? Nemtom mi lesz... De ha eleget iszunk lesz tánci-fánci, annyi szent.
*Mondja és egy suta csípőkörzés-szerű mozdulatot tesz, csak hogy szórakoztassa a lányt.*
- Na és kicsíped magad estére? Hehe? Levetkőzteted azt a hegyesfülű szerzetesnőt és felveszed a ruháit. Mit mond'sz? Hehe.
*Maga nem igazán tudja még, mit is várjon az estétől. De idővel minden elválik majd. Körbetekint a táboron, hátha lát valami érdemlegeset.*
- Te, Rezes... mondd csak hány telet láttál már?
*Teljesen témán kívüli kérdést tesz fel, ami onnan jutott eszébe, hogy mintha az rémlene neki, hogy valamikor az évnek ezen az idején "ünnepli" ő a neve napját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143