//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Persze, hiszen semmi esély nem volt arra, hogy Rili bármikor betoppanjon, ugye?
*Kérdi kaján vigyorral az arcán, miközben intenzíven csutakolja a kispolcot Laor füle mögött. Mintha csak koszos lenne, pedig nem az, sőt patyolat, az arcáról is frissen nyírta a szőrt, hiszen már majdnem olyan sima, mint egy baba hátsója - már feltéve, ha az a babahátsó nem csupa ragya attól, hogy kicsípte a szar .*
- Szerintem még bennem voltál, mikor már jött az ajvékoló Zaras, hogy a nője túl sok vágykeltőt adott neki.
*Átnyúl Laor hóna alatt, karjait a férfi mellkasa előtt keresztezi, állát a vállára támasztja. Egészen közelről nézhet most a férfira, sokkal közelebbről annál, semmint rendesen fókuszálni tudjon, de azért a szeme körüli szarkalábakat nagyon is jól látja, nem túlzott azzal a megállapítással, hogy Laor megöregedett. A városi orgia kivesézésén csak felkuncog, legalábbis Syd megszépült haján, különben kellemes emlék, ami ragyogóan rámutatott arra, hogy a nők jobban értik, hogy mire vágyik egy másik nő. Ettől még jó, hogy vannak férfiak, de ha biztosra akar menni az ember lánya, akkor mindkét csapatban játszania kell.*
- Ettem Artheniorban, de még fér.
*Nevet törülközés közben, Laor is tudja, hogy a feje búbjától, egészen a lábujja hegyéig egy hatalmas gyomor, ami bármikor és bármit elnyel.*
- Úrnő kedvence, ez volt az étel neve, pedig az én kedvencem a kecskesült.
*A hazaúton már megtudta, hogy miért is viseli az az amúgy nagyon ízletes fogás ezt a nevet, de ettől még viccelődhet kicsi, akkor is, ha gyengén sikerül.
Megtörülközve, önmagát fürdőlepedőbe tekerve aztán a lakosztálya felé indul, hiszen kell a tiszta ruha. Hogy a lakosztályához jusson, át kell haladnia a Hrallhon, egy percig megáll a trónszék előtt, megállapítja, hogy hiányzik az a párna a legfelső lépcsőfokról, amin régen mindig ült Kagan lábánál. Kicsit fázik így a fürdőlepedőbe csavarva, nedves bőrrel, úgyhogy tovább is halad.
Laor aligha tudja megakadályozni, hogy berontson abba a helyiségbe, ami azelőtt az övé volt, de most szemmel láthatóan nem az övé. Vannak ugyan olyan elemek, amik megmaradtak, mint a polc- és szekrényrendszer, de például a falon függő festmény kifejezetten giccses. Lea félrebiccentett fejjel, fintorgó arccal nézi.*
- A szellemek szerelmére, ez mi?!
*Nem szemérmeskedik, simán nekiáll feltúrni a szoba bitorlójának holmijait. A szolgálólány döbbenten nézi végig mindezt az ajtóból, majd el is rohan, pont úgy, mint aki szellemet látott. Lea gyilkos pillantását látva nem is csoda, hogy menekülőre fogta, az lesz a csoda, ha Laor nem fogja menekülőre, mikor Lea nekiszegezi azt, hogy:*
- Magyarázatot!