Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1740. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 23:00:32
Üzenet elküldve: 2014-06-03 23:00:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Karámépítés; Mirakh és Akheel figyelmébe//
*Learonnak úgy látszik semmi dolga. Valószínűleg az óriáslány 3 ember munkáját is el tudná végezni. Nem úgy Learon, aki még egy fél emberét sem. Meglátja Akheelt, ahogy véres kézzel hadonászik és mond valamit a Vezérnek. Learonnak sosem volt jó a füle, nem hallja, hogy miről van szó, meg amúgy is messze vannak. Csoda, hogy észrevette a lányt. Azonban ebben lehet az is közrejátszik, hogy igencsak kereste tekintetével, mióta eltűnt arról a helyről, ahol Learon "hagyta". Ha a kis Vadász éppen felé pillanat, láthatja, hogy Learon integet felé. Hívja magéhoz, hiszen hiányzik neki a lány társasága. Ekkor érkezik meg valaki, aki jó estéttel köszön nekik. Leron ekkor pillant csak fel az égre, hogy kiderítse, csak a törpe fejében van-e sötétség, vagy tényleg estefelé jár-e az idő. Sajnálatos módon kell tapasztalnia, hogy bizony nem az ismeretlen feje sötét, hanem Learoné, ugyanis azt sem vette észre, hogy alkonyodik. Tiszteletteljesen meghajol a másik felé, és köszönti.*
-Jó estét Uramnak is!
*A karám építése felől érdeklődik, de Learon is csak azt tudja mondani, amit a másik is lát.*
-Mint látja, elég jól haladnak!
*Szándékosan hagyja ki magát, mert mióta idejött, ő ugyan nem csinált semmit, és haszna sem volt sok. Szomorú dolog, de így van. Észrevesz a másik lábán valami szokatlant. Egy rosszul megkötött kötést. Csak úgy kiáll a férfi ruhája alól. Meg is jegyzi ezt Learon.*
-Ez valami dísz Uramnak a combján? Vagy esetleg sérülés? Mert ha ez kötés akar lenni, hét igen gyatra munka, mit ne mondjak!
*Morfondírozik magában a dolgon. Éppenséggel, ha a másik sebét tudná ellátni, azzal hasznosnak érezné magát, és nem csak úgy álldogálna itt a semmi közepén, várva, hogy Akheel megkeresse. Gyorsan körül is néz, hogy hátha megindult felé a lány.*
*Learonnak úgy látszik semmi dolga. Valószínűleg az óriáslány 3 ember munkáját is el tudná végezni. Nem úgy Learon, aki még egy fél emberét sem. Meglátja Akheelt, ahogy véres kézzel hadonászik és mond valamit a Vezérnek. Learonnak sosem volt jó a füle, nem hallja, hogy miről van szó, meg amúgy is messze vannak. Csoda, hogy észrevette a lányt. Azonban ebben lehet az is közrejátszik, hogy igencsak kereste tekintetével, mióta eltűnt arról a helyről, ahol Learon "hagyta". Ha a kis Vadász éppen felé pillanat, láthatja, hogy Learon integet felé. Hívja magéhoz, hiszen hiányzik neki a lány társasága. Ekkor érkezik meg valaki, aki jó estéttel köszön nekik. Leron ekkor pillant csak fel az égre, hogy kiderítse, csak a törpe fejében van-e sötétség, vagy tényleg estefelé jár-e az idő. Sajnálatos módon kell tapasztalnia, hogy bizony nem az ismeretlen feje sötét, hanem Learoné, ugyanis azt sem vette észre, hogy alkonyodik. Tiszteletteljesen meghajol a másik felé, és köszönti.*
-Jó estét Uramnak is!
*A karám építése felől érdeklődik, de Learon is csak azt tudja mondani, amit a másik is lát.*
-Mint látja, elég jól haladnak!
*Szándékosan hagyja ki magát, mert mióta idejött, ő ugyan nem csinált semmit, és haszna sem volt sok. Szomorú dolog, de így van. Észrevesz a másik lábán valami szokatlant. Egy rosszul megkötött kötést. Csak úgy kiáll a férfi ruhája alól. Meg is jegyzi ezt Learon.*
-Ez valami dísz Uramnak a combján? Vagy esetleg sérülés? Mert ha ez kötés akar lenni, hét igen gyatra munka, mit ne mondjak!
*Morfondírozik magában a dolgon. Éppenséggel, ha a másik sebét tudná ellátni, azzal hasznosnak érezné magát, és nem csak úgy álldogálna itt a semmi közepén, várva, hogy Akheel megkeresse. Gyorsan körül is néz, hogy hátha megindult felé a lány.*
1739. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:59:32
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:59:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Isurii - kapu felé//
*Heves tiltakozásba kezdene elsőként a -végsősoron- küllemét illető megjegyzésre, de helyette inkább tényként kezeli álláspontját.*
- Kétlem, hogy tetszhetnék bárkinek is, főleg ezzel itt.
*Mutat az arcán végighúzódó sebhelyre, melyet egyfelől büszkén visel - hiszen az éppen arról tanúskodik, hogy nem olyan könnyű megszabadulni tőle, mint amilyennek termete alapján tűnhet... Másfelől viszont amit egyben rontásként is számon tarthat, hiszen még csúfabbá teszi a szerinte amúgy sem épp szép arcot.*
- És egyébként is, nem is ő engedett be, hanem... Dhar...ren?
*A nevet már kevésbé nagy lendülettel ejti ki, hiszen korántsem biztos benne, hogy jól emlékszik-e rá.
Aztán vállat von, részéről itt akár le is lehet zárni a tetszés-nemtetszés témát, hiszen meggyőződése, hogy ő nem holmi férfiak álma típus és kész.*
- Visszatérve a testvéremre... Hát... Nem igazán tudom. A legnagyobb baja talán az, hogy néha nem vigyáz a szavaira. Ez is épp elég bajba sodorhatná, de a tetejébe még időnként az erejét is rosszul méri fel. De majd beletanul lassan. Amint hajlandó lesz végre hallgatni rám. Épp abban a korban van, mikor mindennek ellentmond. Ez meg így veszélyes hármas. Pedig... A nővére is olyan, akár egy patkány. Igen sokáig is mesélhetnék, annyi biztos. Talán rámenne egy egész nap is. Már ha képes lenne valaki annyi mindent végighallgatni egyszerre, ömlesztve.
*Ad egyszerre választ már a másik kérdésre is, s a későbbi feltevésre. Arra a nagyonis helytálló felvetésre, amit -hibába nem szeret fecsegni- képtelen volt szó nélkül megállni. Pontos fejtegetésbe azonban nem kezd, nem fog ezzel untatni senkit, az időt sem húzná vele. Meg aztán tény, az ő történetében is akad bőven olyasmi, amit nem kötne csak úgy bárki orrára, alig néhány órányi ismeretség után sem.
Ha felérnek, s Isunak van még ideje nagyjából megmutatni, mi merre található, végig figyel, hiszen például a gyógyító fellelhetőségét minden esetben jó tudni. Meg aztán az sem lenne utolsó dolog, ha egy egészen picivel otthonosabban mozoghatna az elkövetkezőkben a területen, mint egy teljesen idegen, elveszett kis bárányka.
Hallgat, de nem kérdez. Amit tudnia kell vagy lehet, azt most úgyis megtudja, s megjegyzi. Amit meg nem kell tudjon, afelől faggatózni is felesleges.*
*Heves tiltakozásba kezdene elsőként a -végsősoron- küllemét illető megjegyzésre, de helyette inkább tényként kezeli álláspontját.*
- Kétlem, hogy tetszhetnék bárkinek is, főleg ezzel itt.
*Mutat az arcán végighúzódó sebhelyre, melyet egyfelől büszkén visel - hiszen az éppen arról tanúskodik, hogy nem olyan könnyű megszabadulni tőle, mint amilyennek termete alapján tűnhet... Másfelől viszont amit egyben rontásként is számon tarthat, hiszen még csúfabbá teszi a szerinte amúgy sem épp szép arcot.*
- És egyébként is, nem is ő engedett be, hanem... Dhar...ren?
*A nevet már kevésbé nagy lendülettel ejti ki, hiszen korántsem biztos benne, hogy jól emlékszik-e rá.
Aztán vállat von, részéről itt akár le is lehet zárni a tetszés-nemtetszés témát, hiszen meggyőződése, hogy ő nem holmi férfiak álma típus és kész.*
- Visszatérve a testvéremre... Hát... Nem igazán tudom. A legnagyobb baja talán az, hogy néha nem vigyáz a szavaira. Ez is épp elég bajba sodorhatná, de a tetejébe még időnként az erejét is rosszul méri fel. De majd beletanul lassan. Amint hajlandó lesz végre hallgatni rám. Épp abban a korban van, mikor mindennek ellentmond. Ez meg így veszélyes hármas. Pedig... A nővére is olyan, akár egy patkány. Igen sokáig is mesélhetnék, annyi biztos. Talán rámenne egy egész nap is. Már ha képes lenne valaki annyi mindent végighallgatni egyszerre, ömlesztve.
*Ad egyszerre választ már a másik kérdésre is, s a későbbi feltevésre. Arra a nagyonis helytálló felvetésre, amit -hibába nem szeret fecsegni- képtelen volt szó nélkül megállni. Pontos fejtegetésbe azonban nem kezd, nem fog ezzel untatni senkit, az időt sem húzná vele. Meg aztán tény, az ő történetében is akad bőven olyasmi, amit nem kötne csak úgy bárki orrára, alig néhány órányi ismeretség után sem.
Ha felérnek, s Isunak van még ideje nagyjából megmutatni, mi merre található, végig figyel, hiszen például a gyógyító fellelhetőségét minden esetben jó tudni. Meg aztán az sem lenne utolsó dolog, ha egy egészen picivel otthonosabban mozoghatna az elkövetkezőkben a területen, mint egy teljesen idegen, elveszett kis bárányka.
Hallgat, de nem kérdez. Amit tudnia kell vagy lehet, azt most úgyis megtudja, s megjegyzi. Amit meg nem kell tudjon, afelől faggatózni is felesleges.*
1738. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:48:11
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:48:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// A Kapunál - a gyilokjárón//
//Estefelé//
*Nagyon örül magának és rendkívül elégedett. A feladatot nem neki adták, csak belekotnyeleskedett, még így is jól járt vele a zsoldos, mert ha rajta múlt volna, akkor visszahozza a szétlőtt kis nyomorultat. Szerencsére legalább ebben meg tudta akadályozni a nőstény.*
-Mö?
*Fordul Kagan felé, mint azt mondta volna neki, hogy zöld az ég és kék a fű. Már szorosan rá is mart a zsákmányra, mielőtt valami fondorlatoskodást követően megfosztanák tőle. De a Szellemeknek hála senkinek fáj a foga Akheel füleire.*
-Jaaa. Ja jó! De hun' van?
*Pislog nagyokat Kaganra, s amint megtudakolta, már megy is! Az ork fejet akarta zanzásítani, de hát nem lehet mindig az ő kénye kedve szerint minden. Be kell érje a fülekkel, amit azonban saját maga szerzett!*
//Estefelé//
*Nagyon örül magának és rendkívül elégedett. A feladatot nem neki adták, csak belekotnyeleskedett, még így is jól járt vele a zsoldos, mert ha rajta múlt volna, akkor visszahozza a szétlőtt kis nyomorultat. Szerencsére legalább ebben meg tudta akadályozni a nőstény.*
-Mö?
*Fordul Kagan felé, mint azt mondta volna neki, hogy zöld az ég és kék a fű. Már szorosan rá is mart a zsákmányra, mielőtt valami fondorlatoskodást követően megfosztanák tőle. De a Szellemeknek hála senkinek fáj a foga Akheel füleire.*
-Jaaa. Ja jó! De hun' van?
*Pislog nagyokat Kaganra, s amint megtudakolta, már megy is! Az ork fejet akarta zanzásítani, de hát nem lehet mindig az ő kénye kedve szerint minden. Be kell érje a fülekkel, amit azonban saját maga szerzett!*
1737. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:31:33
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:31:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyitói sátor, majd karámépítés//
*Mirakh csendben üldögél egy darabig, ám az értelmetlen semmit tevés sosem volt ínyére. Chiari láthatóan teljesen el van havazva, szinte észre sem vette a törpét.*
~Bah, nők!~
*Morog magában. Sietősen visszakötözi a sebét, alaposan megszorítva rajta a csomót, majd a felszerelését magára kapva kilép a sátorból,ám előtte még visszafordul.*
-Valahogy kibírom holnapig, majd akkor rendbe rakjuk. Megyek, mert a vezér feladatot adott.-
*Mondja, majd némi sátor kerülgetés után elér a két földműveshez, akik a karám építésével lettek megbízva.*
-Jó estét! Hogy halad a karám?-
*Feltekint az égre, ahol bizony már leáldozóban van a nap fénye, majd körülnéz az úgy nevezett építési területen.*
*Mirakh csendben üldögél egy darabig, ám az értelmetlen semmit tevés sosem volt ínyére. Chiari láthatóan teljesen el van havazva, szinte észre sem vette a törpét.*
~Bah, nők!~
*Morog magában. Sietősen visszakötözi a sebét, alaposan megszorítva rajta a csomót, majd a felszerelését magára kapva kilép a sátorból,ám előtte még visszafordul.*
-Valahogy kibírom holnapig, majd akkor rendbe rakjuk. Megyek, mert a vezér feladatot adott.-
*Mondja, majd némi sátor kerülgetés után elér a két földműveshez, akik a karám építésével lettek megbízva.*
-Jó estét! Hogy halad a karám?-
*Feltekint az égre, ahol bizony már leáldozóban van a nap fénye, majd körülnéz az úgy nevezett építési területen.*
1736. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:26:12
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:26:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nabii - lószemle, kapu felé//
*Isurii is elgondolkozik a lehetőségen, nem is hangzik olyan rosszul amit a másik felvázol. Talán így is, úgy is mennek ki vadászok, akkor meg olyan mindegy, hogy a domb melyik oldalán ejtik el a vadat. Elkísérhetik Nabiit, ha a testvére a közelben várja.*
-Például?
*Kíváncsiskodik, hátha mesél neki valami érdekes, régi történetet a lány. Nekik is van pár hasonló sztorijuk, vélhetőleg mindenkinek. Az igazán szomorú emlékeket nem osztják meg mindenkivel, de az idő megszépíti a csak kicsit kellemetlen botladozásokat.*
-Szerintem tetszel neki.
*Neveti Nabiinak felszabadultan.*
-Mi másért engedett volna be, ha a többieket odakint hagyta?! Olyan sok eladó paripánk még nincs, magad is láthattad...
*Kramlaf egyenesen meg is jegyezte neki, hogy ne rabolja el túl sok időre a férfitársaságtól az új jövevényt, s ha a szerzetes már olyasmire vetemedett, hogy ezt megemlíti Isuriinak, akkor tényleg kedvüket lelhetik a hímek Nabii társaságában... látványában.
Isuriinak is szokatlan ez a nagy pörgés, kissé terhes is számára, lévén nagy útról tértek vissza. Ilyenkor az ember lánya forró fürdőre, illatos olajokra, tiszta ruhára és nyugalomra vágyik a leginkább, nem kiabálástól hangos, idegenekkel teli otthonra. De hát valamit valamiért. A törzs előbb utóbb kihalna, ha minden erre tévedőt leölnének, ezt Isurii is jól tudja.
Salanel majd rendezi az őt kísérő nővel, ha akad rendeznivalójuk, Isurii nem szól a köszöntés miatt. Sem azért, mert hiányosnak ítéli, sem azért, mert túl soknak. Valójában annyira természetesnek veszi maguk közt, hogy fel sem tűnik neki.*
-Kedves lehetsz a Szellemeknek, ha így óvnak.
*Fogalmazza meg Nabii válaszával kapcsolatos gondolatait valamivel finomabb formában.*
-Érdekes lehet a történeted...
*Jegyzi még meg, majd Nabii előtt felkapaszkodik a feljárón. Ha Kagan nem végezne, mire ők feltűnnek, addig nézelődnek még egy kicsit odafent. Szívesen elmondja Nabiinak, hogy mi micsoda a táborban. Persze elég kimérten és szűkszavúan, így csak olyan dolgok kerülnek megemlítésre, mint a már bejárt istálló, a kút és a gyógyító sátor. Megmutatja saját sátrát is, de nem merül el a részletekben. Az itt töltött napok alatt maga is felfedezheti.*
*Isurii is elgondolkozik a lehetőségen, nem is hangzik olyan rosszul amit a másik felvázol. Talán így is, úgy is mennek ki vadászok, akkor meg olyan mindegy, hogy a domb melyik oldalán ejtik el a vadat. Elkísérhetik Nabiit, ha a testvére a közelben várja.*
-Például?
*Kíváncsiskodik, hátha mesél neki valami érdekes, régi történetet a lány. Nekik is van pár hasonló sztorijuk, vélhetőleg mindenkinek. Az igazán szomorú emlékeket nem osztják meg mindenkivel, de az idő megszépíti a csak kicsit kellemetlen botladozásokat.*
-Szerintem tetszel neki.
*Neveti Nabiinak felszabadultan.*
-Mi másért engedett volna be, ha a többieket odakint hagyta?! Olyan sok eladó paripánk még nincs, magad is láthattad...
*Kramlaf egyenesen meg is jegyezte neki, hogy ne rabolja el túl sok időre a férfitársaságtól az új jövevényt, s ha a szerzetes már olyasmire vetemedett, hogy ezt megemlíti Isuriinak, akkor tényleg kedvüket lelhetik a hímek Nabii társaságában... látványában.
Isuriinak is szokatlan ez a nagy pörgés, kissé terhes is számára, lévén nagy útról tértek vissza. Ilyenkor az ember lánya forró fürdőre, illatos olajokra, tiszta ruhára és nyugalomra vágyik a leginkább, nem kiabálástól hangos, idegenekkel teli otthonra. De hát valamit valamiért. A törzs előbb utóbb kihalna, ha minden erre tévedőt leölnének, ezt Isurii is jól tudja.
Salanel majd rendezi az őt kísérő nővel, ha akad rendeznivalójuk, Isurii nem szól a köszöntés miatt. Sem azért, mert hiányosnak ítéli, sem azért, mert túl soknak. Valójában annyira természetesnek veszi maguk közt, hogy fel sem tűnik neki.*
-Kedves lehetsz a Szellemeknek, ha így óvnak.
*Fogalmazza meg Nabii válaszával kapcsolatos gondolatait valamivel finomabb formában.*
-Érdekes lehet a történeted...
*Jegyzi még meg, majd Nabii előtt felkapaszkodik a feljárón. Ha Kagan nem végezne, mire ők feltűnnek, addig nézelődnek még egy kicsit odafent. Szívesen elmondja Nabiinak, hogy mi micsoda a táborban. Persze elég kimérten és szűkszavúan, így csak olyan dolgok kerülnek megemlítésre, mint a már bejárt istálló, a kút és a gyógyító sátor. Megmutatja saját sátrát is, de nem merül el a részletekben. Az itt töltött napok alatt maga is felfedezheti.*
1735. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:26:09
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:26:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyítói sátor//
*Először csak nagyon halkan hallja... szinte alig érzékeli a hangokat. Nagyjából úgy, mintha mérhetetlen víztömeg alatt feküdne egy tó alján és a víztükör feletti hangfoszlányok után fülelne. Minden olyan tompa, megfoghatatlan... mintha csak egy álom volna az egész. Ám idővel a hangok erősödnek, mellé mintha haloványan szagok is beférkőznének tudatába. Minden olyan kusza és tompa.*
~...~
*Talán észre sem lehet venni, hogy megmoccant az egyik keze. Hrothgaar nincs tudatában annak, hogy mi történik körülötte.*
~a feladat~
*Elméjén épphogy átsuhan ez a kósza emlékfoszlány, tudata máris visszahanyatlik a sötétségbe. Mikor legközelebb újfent tudatára ébred (hogy percek, órák, vagy napok teltek el, nem tudja), már többet érzékel a világból. Nehezen nyílnak szemhéjai, és a fény vakítja, de lassan, nagyon lassan hozzászokik ehhez. Mellkasa nehézkes, légzése elhaló. Feje hasgat, koponyáját szétrepedni érzi. Teljesen gyengének és kiszolgáltatottnak érzi magát. Hrothgaar, a Thargodarok törpéje újra ébren van, de nincs tudatában annak, hogy mi is történik most vele.*
- Valaki... vizet...
*Motyogja halkan, egyelőre nem bírja felemelni hangját. Csak fekszik és vár, hátha valaki észreveszi, felfigyel rá. Küszködik, nehogy újra visszaessen az álomba, vagy akármibe is, amiből ébredt.*
~mi van itt? hol vagytok? miért fekszem kiterítve?~
*Rövidesen valaki mintha becsörtetne arra helyre, ahol ő is fekszik. Nem igazán érti mi is a másik dolga ott, csak a hangos káromkodásból kifolyólag eszmél újra a félálomból.*
- Hé... te... ki vagy?
*Tőle telhetően hangosan próbál beszélni, de minden kiejtett szó szörnyű fejfájásba kerül neki.*
~nem fogok segítséget kérni~
*Dönti el magában végül és cseppnyi erejét összeszedve, minden izmát munkába hozva megpróbál felülni. Mintha rettenetes súlyok nyomnák vállait és mellkasát, alig bír moccanni. Ám nem adja fel. Érzi, hogy háta elválik a felülettől, melyen eddig feküdt és ez bátorságot ad neki.*
~nem kell már sok~
*És tényleg nem kell sok, ám ez még így is messze túl van erején, és Hrothgaar egy hangos nyekkenéssel visszahanyatlik.*
- Eekkh... a khúrta!
*Hangosan felnyög, talán ezt meghallotta már valaki. Csak fekszik ott, tompán, egykori önmaga halovány árnyékaként.*
*Először csak nagyon halkan hallja... szinte alig érzékeli a hangokat. Nagyjából úgy, mintha mérhetetlen víztömeg alatt feküdne egy tó alján és a víztükör feletti hangfoszlányok után fülelne. Minden olyan tompa, megfoghatatlan... mintha csak egy álom volna az egész. Ám idővel a hangok erősödnek, mellé mintha haloványan szagok is beférkőznének tudatába. Minden olyan kusza és tompa.*
~...~
*Talán észre sem lehet venni, hogy megmoccant az egyik keze. Hrothgaar nincs tudatában annak, hogy mi történik körülötte.*
~a feladat~
*Elméjén épphogy átsuhan ez a kósza emlékfoszlány, tudata máris visszahanyatlik a sötétségbe. Mikor legközelebb újfent tudatára ébred (hogy percek, órák, vagy napok teltek el, nem tudja), már többet érzékel a világból. Nehezen nyílnak szemhéjai, és a fény vakítja, de lassan, nagyon lassan hozzászokik ehhez. Mellkasa nehézkes, légzése elhaló. Feje hasgat, koponyáját szétrepedni érzi. Teljesen gyengének és kiszolgáltatottnak érzi magát. Hrothgaar, a Thargodarok törpéje újra ébren van, de nincs tudatában annak, hogy mi is történik most vele.*
- Valaki... vizet...
*Motyogja halkan, egyelőre nem bírja felemelni hangját. Csak fekszik és vár, hátha valaki észreveszi, felfigyel rá. Küszködik, nehogy újra visszaessen az álomba, vagy akármibe is, amiből ébredt.*
~mi van itt? hol vagytok? miért fekszem kiterítve?~
*Rövidesen valaki mintha becsörtetne arra helyre, ahol ő is fekszik. Nem igazán érti mi is a másik dolga ott, csak a hangos káromkodásból kifolyólag eszmél újra a félálomból.*
- Hé... te... ki vagy?
*Tőle telhetően hangosan próbál beszélni, de minden kiejtett szó szörnyű fejfájásba kerül neki.*
~nem fogok segítséget kérni~
*Dönti el magában végül és cseppnyi erejét összeszedve, minden izmát munkába hozva megpróbál felülni. Mintha rettenetes súlyok nyomnák vállait és mellkasát, alig bír moccanni. Ám nem adja fel. Érzi, hogy háta elválik a felülettől, melyen eddig feküdt és ez bátorságot ad neki.*
~nem kell már sok~
*És tényleg nem kell sok, ám ez még így is messze túl van erején, és Hrothgaar egy hangos nyekkenéssel visszahanyatlik.*
- Eekkh... a khúrta!
*Hangosan felnyög, talán ezt meghallotta már valaki. Csak fekszik ott, tompán, egykori önmaga halovány árnyékaként.*
1734. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:15:36
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:15:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A Kapunál - a gyilokjárón//
//Estefelé//
*A Kapuőrség végre teszi a dolgát, Dharren kezd magára találni a feladatkörben.*
~ Hamarosan kiadom neki, hogy szervezze meg az őrséget, jobban, mint a mostani. ~ *mert az csak egy ideiglenes tábori tákolmány, nem több. Legalább 5, de inkább 8 ember kellene; ám ezt lesz idejük megbeszélni.*
- Az, Akheel. Hallatlan. *mered a kis vörös kezében szorongatott két fülre, majd felnevet a szóviccen - a Thargodarok humora néha egyszerű és naturális, de nem hiányolja a szarkazmust és az iróniát.*
- Bekötözte, értem. *fordul át Xieryn felé.*
- Biztosan félreértett valamit, testőr úr. Amikor azt mondtam: a feje kell, akkor úgy értettem, hogy a FEJÉT KÉREM IDEHOZNI, mindenféle felesleges függelék, például a teste nélkül. Erre... *int a fülek felé.*
- Csak a függelékkel jöttek. Megtarthatod őket Akheel, de szerintem ne edd meg. Nem finom, nem füge. Inkább fűzd láncra, csak előtte kérd meg Leandanát, hogy tartósítsa. TARTÓSÍTSA, mint a füstölt húst, igen. Menj, szólj neki... *ezzel Akheel dolga el is van intézve.*
- Te pedig, Xieryn uraság, jól figyelj a szavamra. Valami bősz ordítozás volt a sátorban, a gyógyító sátrában. Menj, és nézd meg, mi az. Ne kombináld túl, csak nézd meg, kutasd ki a forrását és... szüntesd meg az üvöltözést, ha kérhetlek. Most NEM kell senkinek a feje. Menj, ne is lássalak, mert még a végén szíjat hasítok a hátadból! *mérgelődik, mert bizony nem ez volt az utasítás, sőt! Ha jól látja, a fületlen fickó éppen eltűnik a szerpentinen ott, ahol már megjelennek az első fák.*
- Hogy a Szellemek csipkednék vörösre a segged! *morogja, mikor már egyedül marad újra a gyilokjárón.*
//Estefelé//
*A Kapuőrség végre teszi a dolgát, Dharren kezd magára találni a feladatkörben.*
~ Hamarosan kiadom neki, hogy szervezze meg az őrséget, jobban, mint a mostani. ~ *mert az csak egy ideiglenes tábori tákolmány, nem több. Legalább 5, de inkább 8 ember kellene; ám ezt lesz idejük megbeszélni.*
- Az, Akheel. Hallatlan. *mered a kis vörös kezében szorongatott két fülre, majd felnevet a szóviccen - a Thargodarok humora néha egyszerű és naturális, de nem hiányolja a szarkazmust és az iróniát.*
- Bekötözte, értem. *fordul át Xieryn felé.*
- Biztosan félreértett valamit, testőr úr. Amikor azt mondtam: a feje kell, akkor úgy értettem, hogy a FEJÉT KÉREM IDEHOZNI, mindenféle felesleges függelék, például a teste nélkül. Erre... *int a fülek felé.*
- Csak a függelékkel jöttek. Megtarthatod őket Akheel, de szerintem ne edd meg. Nem finom, nem füge. Inkább fűzd láncra, csak előtte kérd meg Leandanát, hogy tartósítsa. TARTÓSÍTSA, mint a füstölt húst, igen. Menj, szólj neki... *ezzel Akheel dolga el is van intézve.*
- Te pedig, Xieryn uraság, jól figyelj a szavamra. Valami bősz ordítozás volt a sátorban, a gyógyító sátrában. Menj, és nézd meg, mi az. Ne kombináld túl, csak nézd meg, kutasd ki a forrását és... szüntesd meg az üvöltözést, ha kérhetlek. Most NEM kell senkinek a feje. Menj, ne is lássalak, mert még a végén szíjat hasítok a hátadból! *mérgelődik, mert bizony nem ez volt az utasítás, sőt! Ha jól látja, a fületlen fickó éppen eltűnik a szerpentinen ott, ahol már megjelennek az első fák.*
- Hogy a Szellemek csipkednék vörösre a segged! *morogja, mikor már egyedül marad újra a gyilokjárón.*
1733. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:05:00
Üzenet elküldve: 2014-06-03 22:05:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Isurii - lószemle, kapu felé//
*Újra végigfuttatja gondolatban a lehetőségeit, beleértve a maradást, a kihajítást, és Umi makacs döntéseit is, majd lassan bólogatni kezd, aztán természetesen a másik lánnyal tart.*
- De, egy időre jó lenne, ha ki tudnék menni. Akárhogy is, de lehetőleg minél előbb. Ezért mondtam a hajnalt, talán mindenkinek az lenne legmegfelelőbb. Ha mondjuk úgyis indulnak ki vadászok, az már mindegy lehet, hogy eggyel-kettővel több távozik. De mennem kell, mert ő makacs, akár egy öszvér és talán képes lenne valami bődületes butaságot is tenni, ha aggódik. Annak meg jó lenne elébe menni.
*Ő is felfrissíti magát, de ez nála is ugyancsak arca, nyaka és kezei megmosását jelenti, bár utóbbiakat könyékig mossa meg, egészen a feltűrt ingujjig.*
- Talán neked megenyhül és foglalkozik az én dolgommal is. Egyébként aligha lenne esélyem.
*Említi meg, elhúzva a száját, ahogy a kapu környéke felé haladva meglátja, még mindig mekkora a nyüzsgés. Ugyan nem töltöttek sok időt a lovak ápolása körüli teendőkkel és beszélgetéssel, de valahogy titkon remélte, hogy ezidő alatt legalább valamivel lejjebb csillapodnak a kedélyek a környéken - ha a baj nem is szűnik meg teljesen.
Azon túl, hogy mikor már a kapun belül állt, kiáltozást hallott annak túloldaláról, aztán meg arra hasonlóképp adott válaszokat, semmit sem tud a történésekről, de tűnik olyan komolynak a dolog, s a vele együtt járó készültség, mint amilyennek a távolból hitte.
Akinek Isurii "köszön", afelé ő is intéz egy szótlan, de annál határozottabb bólintást, mivel üdvözölni akarja, csak épp azzal nincs még tisztában, hogy idegenként ő, szóban ezt hogyan is tehetné meg. Másrészt persze, az okok közt az is meghúzódik, hogy egyébként sem a túlzott szócséplés mestere, s neveltetése okán is úgy érzi, hogy egy ilyen gesztus is megfelelően kifejezheti a tiszteletadást mások felé. Majd legfeljebb tájékoztatják, ha itt ennyi nem elég, elvégre az eddigiek alapján lesz rá három napja, hogy ezt is megszokja.
Az újabb kérdést hirtelen nem tudja mire vélni, így aztán el is mélázik rajta pár pillanatig, mielőtt választ adna.*
- Nem, nem hinném. Hacsak nem nevezzük tálentumnak azt, hogy milyen mesterien élek túl mindenféle csapásokat... Akár egy patkány.
*Vállat von, hiszen talán durván és alpárian fejezte ki magát éppen, de nem érzi úgy, hogy lenne mit szépíteni a dolgon. Sőt, talán még így is túl kimérten és finoman fogalmazott.*
*Újra végigfuttatja gondolatban a lehetőségeit, beleértve a maradást, a kihajítást, és Umi makacs döntéseit is, majd lassan bólogatni kezd, aztán természetesen a másik lánnyal tart.*
- De, egy időre jó lenne, ha ki tudnék menni. Akárhogy is, de lehetőleg minél előbb. Ezért mondtam a hajnalt, talán mindenkinek az lenne legmegfelelőbb. Ha mondjuk úgyis indulnak ki vadászok, az már mindegy lehet, hogy eggyel-kettővel több távozik. De mennem kell, mert ő makacs, akár egy öszvér és talán képes lenne valami bődületes butaságot is tenni, ha aggódik. Annak meg jó lenne elébe menni.
*Ő is felfrissíti magát, de ez nála is ugyancsak arca, nyaka és kezei megmosását jelenti, bár utóbbiakat könyékig mossa meg, egészen a feltűrt ingujjig.*
- Talán neked megenyhül és foglalkozik az én dolgommal is. Egyébként aligha lenne esélyem.
*Említi meg, elhúzva a száját, ahogy a kapu környéke felé haladva meglátja, még mindig mekkora a nyüzsgés. Ugyan nem töltöttek sok időt a lovak ápolása körüli teendőkkel és beszélgetéssel, de valahogy titkon remélte, hogy ezidő alatt legalább valamivel lejjebb csillapodnak a kedélyek a környéken - ha a baj nem is szűnik meg teljesen.
Azon túl, hogy mikor már a kapun belül állt, kiáltozást hallott annak túloldaláról, aztán meg arra hasonlóképp adott válaszokat, semmit sem tud a történésekről, de tűnik olyan komolynak a dolog, s a vele együtt járó készültség, mint amilyennek a távolból hitte.
Akinek Isurii "köszön", afelé ő is intéz egy szótlan, de annál határozottabb bólintást, mivel üdvözölni akarja, csak épp azzal nincs még tisztában, hogy idegenként ő, szóban ezt hogyan is tehetné meg. Másrészt persze, az okok közt az is meghúzódik, hogy egyébként sem a túlzott szócséplés mestere, s neveltetése okán is úgy érzi, hogy egy ilyen gesztus is megfelelően kifejezheti a tiszteletadást mások felé. Majd legfeljebb tájékoztatják, ha itt ennyi nem elég, elvégre az eddigiek alapján lesz rá három napja, hogy ezt is megszokja.
Az újabb kérdést hirtelen nem tudja mire vélni, így aztán el is mélázik rajta pár pillanatig, mielőtt választ adna.*
- Nem, nem hinném. Hacsak nem nevezzük tálentumnak azt, hogy milyen mesterien élek túl mindenféle csapásokat... Akár egy patkány.
*Vállat von, hiszen talán durván és alpárian fejezte ki magát éppen, de nem érzi úgy, hogy lenne mit szépíteni a dolgon. Sőt, talán még így is túl kimérten és finoman fogalmazott.*
1732. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:57:11
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:57:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// A Kapunál //
* De szeretne most panaszkodni! Nyafogni és kifogást keresni, mint az asszonyok zöme és a puhány férfiak. Inkább nyugodtan áll a helyén, legalábbis nem látszik sok rajta. Parancsra is csak néhány nyilat lő ki, mert nem pazarol. Az a néhány alak, aki a kapu alatt strázsál, ijedjen csak meg ennyitől és húzzanak el valamerre, mint a vadlibák. Az Akheel és az új fiú által "megkergetett" fickót azért szemmel tartja ebből a távból, amennyire lehet a Vadász ténykedésétől. Közben már fejben számolgat, tervez, mérlegel. Viszont a táboron belüli ordítás jobban aggasztja. *
* De szeretne most panaszkodni! Nyafogni és kifogást keresni, mint az asszonyok zöme és a puhány férfiak. Inkább nyugodtan áll a helyén, legalábbis nem látszik sok rajta. Parancsra is csak néhány nyilat lő ki, mert nem pazarol. Az a néhány alak, aki a kapu alatt strázsál, ijedjen csak meg ennyitől és húzzanak el valamerre, mint a vadlibák. Az Akheel és az új fiú által "megkergetett" fickót azért szemmel tartja ebből a távból, amennyire lehet a Vadász ténykedésétől. Közben már fejben számolgat, tervez, mérlegel. Viszont a táboron belüli ordítás jobban aggasztja. *
1731. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:55:10
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:55:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// A Kapunál - Brenden után eredve //
*Kissé lemaradva érkezik Kagan elé, de még elcsípi a nő mondatát, amit ő inkább nevezne hátba szúrásnak, bár nem kívánta titokban tartani ezt a lépést Kagan előtt, így most ahogy Akheel mellé, akinek sajnos kevesebb észt osztottak mint először gondolta.*
-Nos igaz ami igaz. *Kezdi mondandóját és pillantást vet a mellette állóra.* -Nos az izé... szóval a nő igazat mond. Bekötöttem a sebeit. Mielőtt rá kérdeznél elmondom jó uram. Tettem mindazt azért amit nem is olyan régen beszéltünk. *Gondol vissza a beszélgetésre.*
-Szerintem nem döntöttem rosszul. Az a szerencsétlen elfogja mondani mi történt vele. És azt is hogy milyen irgalmas voltál vele. Te kétszeres tekintélyt fogsz ezzel szerezni magadnak uram. *Majd kiegyenesedik és várja Kagan válaszát.*
*Kissé lemaradva érkezik Kagan elé, de még elcsípi a nő mondatát, amit ő inkább nevezne hátba szúrásnak, bár nem kívánta titokban tartani ezt a lépést Kagan előtt, így most ahogy Akheel mellé, akinek sajnos kevesebb észt osztottak mint először gondolta.*
-Nos igaz ami igaz. *Kezdi mondandóját és pillantást vet a mellette állóra.* -Nos az izé... szóval a nő igazat mond. Bekötöttem a sebeit. Mielőtt rá kérdeznél elmondom jó uram. Tettem mindazt azért amit nem is olyan régen beszéltünk. *Gondol vissza a beszélgetésre.*
-Szerintem nem döntöttem rosszul. Az a szerencsétlen elfogja mondani mi történt vele. És azt is hogy milyen irgalmas voltál vele. Te kétszeres tekintélyt fogsz ezzel szerezni magadnak uram. *Majd kiegyenesedik és várja Kagan válaszát.*
1730. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:47:26
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:47:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// A Kapunál - Brenden után eredve //
*Hát még jó, hogy a vér hajtja Akheelt, mi más hajtaná?! Pont őt... Egy darabig még próbálja követni Xieryn eszmefuttatását, de hamar feladja és csak legyint rá.*
-Áhh!
*Nem tud már vele vitatkozni, mert nem egy eszes lény és őszintén szólva nem is nagyon akar. Nem érti miért öli egy halottba az energiáit a másik. Egy olyan halottba aki még csak nem is a bajtársa! Csak egy nagyszájú senki, aki azt hitte egy pillanatig, hogy packázhat Kagannal és népével.*
-Jóvan', de várjá' má'!
*Szedi szaporán a virgácsait Xieryn után. Ő nem nőtt olyan nagyra, mint a zsoldos, ami azt illeti kifejezetten picike, de annál erősebb! Csupa ruganyos izom! Még szép, hogy ő is kikéri a dicsőség rá eső részét és behajtja Kagantól az őt megillető jutalmat (ami vélhetőleg egy buksi simiben fog kimerülni).
Még a másik két nő elér furakodva kapaszkodik fel a vezérhez és büszkén mutogatja neki a két fület.*
-Nem hoztuk az egészet csak egy részét. Hallatlan, nem?!
*Vigyorog izegve-mozogva Kaganra.*
-Jah, meg emez itt bekötözte a sebeit! Bekötözte! *Kotorja előtt iménti felháborodását és hamar bemószerolja a zsoldost, míg nem felejti el. Semmi személyes, de hátha így kap egy kis nassolni valót is a vezértől, amiért ennyire pontos információkkal szolgált percéletű küldetésükről.*
*Hát még jó, hogy a vér hajtja Akheelt, mi más hajtaná?! Pont őt... Egy darabig még próbálja követni Xieryn eszmefuttatását, de hamar feladja és csak legyint rá.*
-Áhh!
*Nem tud már vele vitatkozni, mert nem egy eszes lény és őszintén szólva nem is nagyon akar. Nem érti miért öli egy halottba az energiáit a másik. Egy olyan halottba aki még csak nem is a bajtársa! Csak egy nagyszájú senki, aki azt hitte egy pillanatig, hogy packázhat Kagannal és népével.*
-Jóvan', de várjá' má'!
*Szedi szaporán a virgácsait Xieryn után. Ő nem nőtt olyan nagyra, mint a zsoldos, ami azt illeti kifejezetten picike, de annál erősebb! Csupa ruganyos izom! Még szép, hogy ő is kikéri a dicsőség rá eső részét és behajtja Kagantól az őt megillető jutalmat (ami vélhetőleg egy buksi simiben fog kimerülni).
Még a másik két nő elér furakodva kapaszkodik fel a vezérhez és büszkén mutogatja neki a két fület.*
-Nem hoztuk az egészet csak egy részét. Hallatlan, nem?!
*Vigyorog izegve-mozogva Kaganra.*
-Jah, meg emez itt bekötözte a sebeit! Bekötözte! *Kotorja előtt iménti felháborodását és hamar bemószerolja a zsoldost, míg nem felejti el. Semmi személyes, de hátha így kap egy kis nassolni valót is a vezértől, amiért ennyire pontos információkkal szolgált percéletű küldetésükről.*
1729. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:42:59
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:42:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűz, régi ismeretség.//
* Ha ő tudja a választ, akkor majd választ is ad rá ha akar. Kicsit furán csöndes ez a mágus neki. Pedig nem ilyennek látszik. Lehet fáradt. Avagy unott. Vagy túl magasan hordja az orrát holmi pornéppel beszélni. Vállrándítással elintézi az ügyet. *
- Ismerem ezt a bárgyú mosolyod katona! * Forgatja kezében a bicskát. Kívülről úgy tűnik mintha mindjárt leszúrná a Worfi sarjat a nevenincs szerzetes. * Ráhagyod az emberre a dolgot. Ki nevelhette ezt belétek odafent. * A kés megint fordul és Kramlaf válla fölé mutat észak felé. * De átkozottul jól csinálta. * Biccent és eszik tovább mosolyogva. Eddig hangja keménynek hatott saját fülének. *
- Ugyan, ezt már megbeszéltük. A ti kiképzésetek is kemény, és a miénk sem piskóta. Áhhh, piskóta. * Simogatja meg hasát. * Hirtelen elgyengülésemért elnézést kérek, jól főz az az elf. De ezek a népek nem édesszájúak azt meg kell mondanom. Rég ettem valami desszertet! Bár lehet nem is hiányzik. * Hasánál csípést imitál de hasa tiszta izom az edzéstől és a húst hússal diétától. *
- Jobb is akkor! Legalább jóllakok. * Húzza fel orrát majd elmosolyodva simogatja meg sajtját a jóllakás gondolatára. Mintha evés függő lenne. * Milyen fajták? * Egy éhes farkas szeme bújik meg egy pillanatra a rögtön jámborrá változó szempárban. *
- Akkor? * Várja a történetet melyet csak hümmögéssel díjazz és borostavakarással. *
- Úgy tűnik a város körül is körbe kell néznem. Érdekesek lehetnek ezek a hatalmas lények. Veszélyesek? Ragadozók. ~ Bárcsak lenne papírom. ~ * Először sírja vissza a civilizáció azon részét amelyet elvesztett. De agya próbál megjegyezni mindent. Bár annak is örül ha a nagy részét megtudja jegyezni a dolgoknak, mivel rövidtávú memóriája eléggé rossz. *
- Remélem még azelőtt hogy bottal keljen járnunk kedves barátom! Bár éljük meg mindketten azt. * Megint egy tósztszerűvel öblíti a már csak ökölnyi darab sajtot és kenyeret. Lassan kezd megtelni érzi, jól tippelte ki a mennyiséget. Az öregség gondolata elképeszti ahogy megjelenik maga előtt. Vajon szakálla lesz? És kopasz lesz e? És Darel? Ő biztos nem, egyenes hátú katona marad. *
- Elsőre kicsit ijesztőek lehetnek, de nagyon jó szívűek. * Feldereng előtte Valian képe. * Nagy többségében. * Köhög fel valamit mellkasát ütögetve. *
- Ő hogyhogy veled tart? * Bök állával a lóbőrt húzóra. *
* Ha ő tudja a választ, akkor majd választ is ad rá ha akar. Kicsit furán csöndes ez a mágus neki. Pedig nem ilyennek látszik. Lehet fáradt. Avagy unott. Vagy túl magasan hordja az orrát holmi pornéppel beszélni. Vállrándítással elintézi az ügyet. *
- Ismerem ezt a bárgyú mosolyod katona! * Forgatja kezében a bicskát. Kívülről úgy tűnik mintha mindjárt leszúrná a Worfi sarjat a nevenincs szerzetes. * Ráhagyod az emberre a dolgot. Ki nevelhette ezt belétek odafent. * A kés megint fordul és Kramlaf válla fölé mutat észak felé. * De átkozottul jól csinálta. * Biccent és eszik tovább mosolyogva. Eddig hangja keménynek hatott saját fülének. *
- Ugyan, ezt már megbeszéltük. A ti kiképzésetek is kemény, és a miénk sem piskóta. Áhhh, piskóta. * Simogatja meg hasát. * Hirtelen elgyengülésemért elnézést kérek, jól főz az az elf. De ezek a népek nem édesszájúak azt meg kell mondanom. Rég ettem valami desszertet! Bár lehet nem is hiányzik. * Hasánál csípést imitál de hasa tiszta izom az edzéstől és a húst hússal diétától. *
- Jobb is akkor! Legalább jóllakok. * Húzza fel orrát majd elmosolyodva simogatja meg sajtját a jóllakás gondolatára. Mintha evés függő lenne. * Milyen fajták? * Egy éhes farkas szeme bújik meg egy pillanatra a rögtön jámborrá változó szempárban. *
- Akkor? * Várja a történetet melyet csak hümmögéssel díjazz és borostavakarással. *
- Úgy tűnik a város körül is körbe kell néznem. Érdekesek lehetnek ezek a hatalmas lények. Veszélyesek? Ragadozók. ~ Bárcsak lenne papírom. ~ * Először sírja vissza a civilizáció azon részét amelyet elvesztett. De agya próbál megjegyezni mindent. Bár annak is örül ha a nagy részét megtudja jegyezni a dolgoknak, mivel rövidtávú memóriája eléggé rossz. *
- Remélem még azelőtt hogy bottal keljen járnunk kedves barátom! Bár éljük meg mindketten azt. * Megint egy tósztszerűvel öblíti a már csak ökölnyi darab sajtot és kenyeret. Lassan kezd megtelni érzi, jól tippelte ki a mennyiséget. Az öregség gondolata elképeszti ahogy megjelenik maga előtt. Vajon szakálla lesz? És kopasz lesz e? És Darel? Ő biztos nem, egyenes hátú katona marad. *
- Elsőre kicsit ijesztőek lehetnek, de nagyon jó szívűek. * Feldereng előtte Valian képe. * Nagy többségében. * Köhög fel valamit mellkasát ütögetve. *
- Ő hogyhogy veled tart? * Bök állával a lóbőrt húzóra. *
1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:42:27
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:42:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// A Kaputól messzebb - menekülés után, fületlenségben - immár este //
* Brenden hasogató fejfájásra ébred. Sőt, nem is a feje fáj, hanem a füle! A fejét fogja, szédül, és a hátát hasogató fájdalom sem mondható kellemesnek. Megérinti a fülét - pontosabban a kötést, mely a feje köré van kötve. Hogy került a bozótba, és miért van egyáltalán életben? De a legnyugtalanítóbb kérdés - hisz megfosztották a füleitől, nem vitás - miért kötötték be a sebet? Nem áll össze benne a kép - minden bizonnyal a szédülés és kótyagosság miatt, bár úgy tűnik, amúgy sem igazán megfejthető a rejtély. Örülnie kéne, hogy életben van, pedig még közel sem múlt el a veszély. Hisz sebei még mindig elfertőződhetnek, ráadásul ki tudja, milyen vad érzi meg vérének illatát. Feltápászkodik ugyan, de botorkáló léptekkel indul meg lefelé, a folyó irányába, nem törődve a sűrűsödő éjszakával, csak a célja számít: minél előbb eltűnni innen, s vissza sem térni belátható időn belül. Ha már hagyták, hogy életben maradjon. *
A hozzászólás írója (Brenden Grybond, az Útonálló) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.03 21:44:47
* Brenden hasogató fejfájásra ébred. Sőt, nem is a feje fáj, hanem a füle! A fejét fogja, szédül, és a hátát hasogató fájdalom sem mondható kellemesnek. Megérinti a fülét - pontosabban a kötést, mely a feje köré van kötve. Hogy került a bozótba, és miért van egyáltalán életben? De a legnyugtalanítóbb kérdés - hisz megfosztották a füleitől, nem vitás - miért kötötték be a sebet? Nem áll össze benne a kép - minden bizonnyal a szédülés és kótyagosság miatt, bár úgy tűnik, amúgy sem igazán megfejthető a rejtély. Örülnie kéne, hogy életben van, pedig még közel sem múlt el a veszély. Hisz sebei még mindig elfertőződhetnek, ráadásul ki tudja, milyen vad érzi meg vérének illatát. Feltápászkodik ugyan, de botorkáló léptekkel indul meg lefelé, a folyó irányába, nem törődve a sűrűsödő éjszakával, csak a célja számít: minél előbb eltűnni innen, s vissza sem térni belátható időn belül. Ha már hagyták, hogy életben maradjon. *
A hozzászólás írója (Brenden Grybond, az Útonálló) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.03 21:44:47
1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:37:11
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:37:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nabii - lószemle//
*Legalább nem fogja zavarni az idegen környezet a másikat, ha valóban kimerül a nap végére és nyugodtan hajtja álomra fejét. Bár nem tudja, hogy Nabiit zavarja-e hasonló körülmény, Isuriinak meggyűlt a baja az elalvással a kikötői túra során. Biztonságban volt a két fiú mellett, de nem félt. Csak minden egyes idegen neszre felkapta a fejét.*
-Igen, ez így van. Akkor még sem mész el?
*Kérdezősködik, mint valami ostoba kis liba. Be kéne fejeznie Nabii faggatását és eredhetne már a dolgára ő maga is. Atsun lassan teljes pompájában ragyog, mindent rendben talál körülötte. Nincs más hátra, mint kicsapni a legelőre a többi közé.*
-Nem, nincs. Itt végeztünk.
*Ejt meg ő is egy kissé fáradt mosolyt.
Magától értetődő, hogy a lóellátás után "rohan" kezet mosni. Meglehetősen furcsa lehet ez a "koszos barbárok" közt, de Isurii igazán kényes az ilyesmire. Vélhetőleg Leandanától tanulta, majd később unalomból tovább fejlesztette a piperézést.
A központi kút felé veszi az irányt, s ha Nabii követi, ő is megmosakodhat valamelyest és még válaszolni is tud Isurii korábban feltett kérdéseire. Bizonyára más vágya sincs, minthogy kielégítse a Thargodar lány kíváncsiságát.*
-Majd szépen nézünk rá!
*Bátorodik fel miután megmosta kezeit és arcát. Most igazán szüksége volt egy kis felfrissülésre.
Érzése szerint jól meg fogják egymást érteni Nabiival, mert eddigi -szegényes- tapasztalatai szerint a sebhelyes arcú nem egy tipikus kisasszony, ha úgy tetszik nyersebb, mint a városi hölgyek; Isurii nem olyan vad, mint népének többi tagja lehet. Valahol középen találkozhatnak ők ketten.*
-Gyere, akkor felmászunk Kaganhoz!
*Ha jól látja fivére még mindig a gyilokjárón sétálgat. Nem tudja mi érdekes történhet odakint, ami ennyire leköti bátyja figyelmét, hiszen ő lemaradt a kapu körüli események jelentős részéről, míg a lovakkal foglalkozott. Csak Salanellel találkozhatnak szembe, de Isurii nem fárasztja a vándort feleslegesen. Látja, hogy épségben megérkezett utánuk, s ha rá pillant a másik, akkor küld felé egy mosolyt, de semmi több. Kramlaf már letudta a jelentést, ha minden igaz, így az íjásznak és neki már nincs dolguk ezzel.*
-Egyébként... *Fordul ismét a bizonyára mellette lépkedő nő felé.* -Te garabonciás vagy?
*Legalább nem fogja zavarni az idegen környezet a másikat, ha valóban kimerül a nap végére és nyugodtan hajtja álomra fejét. Bár nem tudja, hogy Nabiit zavarja-e hasonló körülmény, Isuriinak meggyűlt a baja az elalvással a kikötői túra során. Biztonságban volt a két fiú mellett, de nem félt. Csak minden egyes idegen neszre felkapta a fejét.*
-Igen, ez így van. Akkor még sem mész el?
*Kérdezősködik, mint valami ostoba kis liba. Be kéne fejeznie Nabii faggatását és eredhetne már a dolgára ő maga is. Atsun lassan teljes pompájában ragyog, mindent rendben talál körülötte. Nincs más hátra, mint kicsapni a legelőre a többi közé.*
-Nem, nincs. Itt végeztünk.
*Ejt meg ő is egy kissé fáradt mosolyt.
Magától értetődő, hogy a lóellátás után "rohan" kezet mosni. Meglehetősen furcsa lehet ez a "koszos barbárok" közt, de Isurii igazán kényes az ilyesmire. Vélhetőleg Leandanától tanulta, majd később unalomból tovább fejlesztette a piperézést.
A központi kút felé veszi az irányt, s ha Nabii követi, ő is megmosakodhat valamelyest és még válaszolni is tud Isurii korábban feltett kérdéseire. Bizonyára más vágya sincs, minthogy kielégítse a Thargodar lány kíváncsiságát.*
-Majd szépen nézünk rá!
*Bátorodik fel miután megmosta kezeit és arcát. Most igazán szüksége volt egy kis felfrissülésre.
Érzése szerint jól meg fogják egymást érteni Nabiival, mert eddigi -szegényes- tapasztalatai szerint a sebhelyes arcú nem egy tipikus kisasszony, ha úgy tetszik nyersebb, mint a városi hölgyek; Isurii nem olyan vad, mint népének többi tagja lehet. Valahol középen találkozhatnak ők ketten.*
-Gyere, akkor felmászunk Kaganhoz!
*Ha jól látja fivére még mindig a gyilokjárón sétálgat. Nem tudja mi érdekes történhet odakint, ami ennyire leköti bátyja figyelmét, hiszen ő lemaradt a kapu körüli események jelentős részéről, míg a lovakkal foglalkozott. Csak Salanellel találkozhatnak szembe, de Isurii nem fárasztja a vándort feleslegesen. Látja, hogy épségben megérkezett utánuk, s ha rá pillant a másik, akkor küld felé egy mosolyt, de semmi több. Kramlaf már letudta a jelentést, ha minden igaz, így az íjásznak és neki már nincs dolguk ezzel.*
-Egyébként... *Fordul ismét a bizonyára mellette lépkedő nő felé.* -Te garabonciás vagy?
1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:26:00
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:26:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// A Kapunál - Brenden után eredve //
*A nő reakcióján elmosolyodik. Látszik rajta hogy hajtja a vére. Visszafordulva csak ennyit mond.*
-Nos ha a természet ennek ellenére úgy dönt hogy meg kell halnia ám legyen. De ha arra kárhoztatja hogy fül nélkül kell majd fülelnie akkor nekem úgy is jó. Úgysem gondolom hogy látni fogjuk egy ideig. Te nem így látod ? *Majd elfordul de még látja ahogy a nő lábával meglöki az elernyedt testet, ami eltűnik a susnyós mögött. Ezen elmosolyodik, majd meg sem fordulva menet közben ennyit mond.*
-Örültem hogy veled dolgozhattam. *Mondja őszintén és nyújtott léptekkel érkezik a kapuba, de áthaladás előtt eszébe jut Kagan döntése. Egykedvűen leoldozza hátáról a pallosát és oldaláról a kardot és visszahelyezi oda ahonnan elvette. Még egyszer hátratekint a kint maradtakra és mert várja Akheelt. Együtt kíván Kagan elé állni és jelenteni hogy egy problémával kevesebb.*
*Ha Akheelt úgy dönt együtt lépnek fel a gyilokjáróra Kagan elé.*
*A nő reakcióján elmosolyodik. Látszik rajta hogy hajtja a vére. Visszafordulva csak ennyit mond.*
-Nos ha a természet ennek ellenére úgy dönt hogy meg kell halnia ám legyen. De ha arra kárhoztatja hogy fül nélkül kell majd fülelnie akkor nekem úgy is jó. Úgysem gondolom hogy látni fogjuk egy ideig. Te nem így látod ? *Majd elfordul de még látja ahogy a nő lábával meglöki az elernyedt testet, ami eltűnik a susnyós mögött. Ezen elmosolyodik, majd meg sem fordulva menet közben ennyit mond.*
-Örültem hogy veled dolgozhattam. *Mondja őszintén és nyújtott léptekkel érkezik a kapuba, de áthaladás előtt eszébe jut Kagan döntése. Egykedvűen leoldozza hátáról a pallosát és oldaláról a kardot és visszahelyezi oda ahonnan elvette. Még egyszer hátratekint a kint maradtakra és mert várja Akheelt. Együtt kíván Kagan elé állni és jelenteni hogy egy problémával kevesebb.*
*Ha Akheelt úgy dönt együtt lépnek fel a gyilokjáróra Kagan elé.*
1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:15:42
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:15:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// A Kapunál - Brenden után eredve //
*Hát néha nehéz megállapítani Akheelról, hogy micsoda: fogyatékos, bolond, mániákus, különc... Ki tudja. Csak Brenden érdekében reméli, hogy kiütve marad.*
-Miiivaan?!
*Sipít fel Akheel és hátra is hőköl. A Vadász már teljesen biztos abban, hogy párosukból nem neki mentek el otthonról. Már olyan barbár szemmel nézve. S ha megpróbálja zsoldos szemmel nézni a történteket... akkor is csak arra a következtetésre tud jutni, hogy nem vele van a baj.*
-Felőlem aztán ott dögölhet meg ahol van. Egyék meg a farkasok!
*Az, hogy ő nem ölte meg, az nem jelenti azt, hogy érdekli a másik sorsa. Pusztán meghagyta a lehetősége a természetnek, hogy végezze a dolgát. Szoktak papolni valami egyensúlyról, meg földszellemről a hegyesfülűek, biztos megragadt egy ilyen gondolat az agyában, azért ilyen kis... kedves.*
-Támasszad meg vele alulról valamelyik óriásunk talpát!
*Duzzog és úgy dönt megtartja magának mindkét fület, pedig az egyiket oda akarta adni Xierynnek. Ha ténylegesen ki is támasztja Brenden ernyedt testét a fának, akkor Akheel -biztos ami biztos- indulás előtt még meglöki, hogy eltűnjön a bozótban és véletlenül se szúrja ki a nagyszájút minden boldog és boldogtalan az ösvényről.*
-Azé' me' nem öltük meg, attól még nem kell vele kedveskedni. Megérdemelte volna a halált, hallottad Kagant!
*Morogja a férfinek. Remélhetőleg komolyabb helyretételre nem fog szorulni a zsoldos gondolatvilága, mert tényleg előkerül az a felejtőbot!*
*Hát néha nehéz megállapítani Akheelról, hogy micsoda: fogyatékos, bolond, mániákus, különc... Ki tudja. Csak Brenden érdekében reméli, hogy kiütve marad.*
-Miiivaan?!
*Sipít fel Akheel és hátra is hőköl. A Vadász már teljesen biztos abban, hogy párosukból nem neki mentek el otthonról. Már olyan barbár szemmel nézve. S ha megpróbálja zsoldos szemmel nézni a történteket... akkor is csak arra a következtetésre tud jutni, hogy nem vele van a baj.*
-Felőlem aztán ott dögölhet meg ahol van. Egyék meg a farkasok!
*Az, hogy ő nem ölte meg, az nem jelenti azt, hogy érdekli a másik sorsa. Pusztán meghagyta a lehetősége a természetnek, hogy végezze a dolgát. Szoktak papolni valami egyensúlyról, meg földszellemről a hegyesfülűek, biztos megragadt egy ilyen gondolat az agyában, azért ilyen kis... kedves.*
-Támasszad meg vele alulról valamelyik óriásunk talpát!
*Duzzog és úgy dönt megtartja magának mindkét fület, pedig az egyiket oda akarta adni Xierynnek. Ha ténylegesen ki is támasztja Brenden ernyedt testét a fának, akkor Akheel -biztos ami biztos- indulás előtt még meglöki, hogy eltűnjön a bozótban és véletlenül se szúrja ki a nagyszájút minden boldog és boldogtalan az ösvényről.*
-Azé' me' nem öltük meg, attól még nem kell vele kedveskedni. Megérdemelte volna a halált, hallottad Kagant!
*Morogja a férfinek. Remélhetőleg komolyabb helyretételre nem fog szorulni a zsoldos gondolatvilága, mert tényleg előkerül az a felejtőbot!*
1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:09:19
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:09:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Isurii - lószemle//
*Kedve lenne már elnevetni magát, hiszen sehogy sem tűnik úgy egyelőre, hogy dolgai alakulni akarnának*
- A városba, annak is a túlfelére kéne mennem. Pont oda, ahová a lovat is vinném.
*Csípőre teszi kezeit, s kifújja magát. Alaposan megizzadt ismét, már fogalma sincs, hányadjára, s kezdi érezni a fáradtságot is, bár ezt még magának sem vallaná be. Ugyan még korán van, s odébb van a sötétedés is, hiába érezni már a közeledtét, de már legalább két hete csak hajszolja magát, s amellett, hogy nem tudja már az idejét sem, mikor vett utoljára fürdőt, ugyanígy azt sem tudja, mikor aludt utoljára pihentetőt, vagy akár csak többet három-négy óránál. Azonban még most is képtelen arra, hogy önző módon magára gondoljon. Már előre látja, hogy hiába a magas falak és a tapasztalat szerint éber, keménykezű őrség, ez az este sem lesz más.*
- Talán. Vagyis, jó lenne. De úgy láttam, sok a dolga a kapunál is és biztosan egyébként is. Nem vagytok kevesen, annyi szent. Nem akarom zavarni, lehet baja éppen elég egy betolakodóé nélkül is. Tapasztalat.
*Nem arról van szó, hogy ilyen határozatlan, hiszen azért ebben az egyben ő is kiemelkedőnek tartja magát. Ahogy a szólás is tartja: "Ha szép nem vagy, buta ne legyél!"
Valóban a tapasztalat mondatja vele a kissé visszakozó szavakat, hiszen parancsnokként, több tucatot számláló teremtmény élén időnként neki is meggyűlt a baja azok nyűgeivel és bár nem olyan képzést kapott, hogy ne állja a sarat, azért előfordult így is vagy kétszer, hogy legszívesebben torka szakadtából ordítva szaladt volna világgá.*
- De rendben. Ha tud ránk... rám időt szakítani. Köszönöm.
*Nagy csalódás kicsivel jobban megismernie a fehér hajút - persze a pozitív irányba. Az itt töltött első pillanatokban, a csupa marcona férfiak gyűrűjében nem gondolta volna, hogy a nőik nem hozzájuk hasonlóan durvák. Persze, az is csak egy feltételezés, hogy a férfiak azok, s a kapunál látottak nem jelentik azt, hogy bennük nem csalódhat így, mint ebben a lányban is. De azért inkább ítéli meg őket eképpen, s adja meg ez alapján a tiszteletet, s tartja meg a távolságot. Az ilyesmi szintjéből lejjebb adni lehet, a hiányosságokat kipótolni viszont sokkal nagyobb munka lenne. Már ha egyáltalán kap ilyesmire lehetőséget az ember lánya. Sosem tudhatja, hogy az ilyesmi nélkül tanúsított közvetlenséggel nem csak elszúrná-e rögtön az első itt töltött napját. Arra pedig semmi szükség, hogy végül akár ló és fegyver nélkül hajítsák ki. És ez még csak a legkevesebb, ami járhat azért, ha nem adja meg a kellő tiszteletet annak, akinek kellene.
Ismét halvány mosoly fut át arcán, s bár látszik, hogy efféle kifejezést ritkán ölt ábrázata, azért látszik benne a hála is, amivel Isuval szemben viseltetik.*
- Nos, tiszták, élelmük és vizük van... Azt hiszem, nincs más dolgunk itt már. De szólj nyugodtan, ha tévedek.
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.03 21:17:30
*Kedve lenne már elnevetni magát, hiszen sehogy sem tűnik úgy egyelőre, hogy dolgai alakulni akarnának*
- A városba, annak is a túlfelére kéne mennem. Pont oda, ahová a lovat is vinném.
*Csípőre teszi kezeit, s kifújja magát. Alaposan megizzadt ismét, már fogalma sincs, hányadjára, s kezdi érezni a fáradtságot is, bár ezt még magának sem vallaná be. Ugyan még korán van, s odébb van a sötétedés is, hiába érezni már a közeledtét, de már legalább két hete csak hajszolja magát, s amellett, hogy nem tudja már az idejét sem, mikor vett utoljára fürdőt, ugyanígy azt sem tudja, mikor aludt utoljára pihentetőt, vagy akár csak többet három-négy óránál. Azonban még most is képtelen arra, hogy önző módon magára gondoljon. Már előre látja, hogy hiába a magas falak és a tapasztalat szerint éber, keménykezű őrség, ez az este sem lesz más.*
- Talán. Vagyis, jó lenne. De úgy láttam, sok a dolga a kapunál is és biztosan egyébként is. Nem vagytok kevesen, annyi szent. Nem akarom zavarni, lehet baja éppen elég egy betolakodóé nélkül is. Tapasztalat.
*Nem arról van szó, hogy ilyen határozatlan, hiszen azért ebben az egyben ő is kiemelkedőnek tartja magát. Ahogy a szólás is tartja: "Ha szép nem vagy, buta ne legyél!"
Valóban a tapasztalat mondatja vele a kissé visszakozó szavakat, hiszen parancsnokként, több tucatot számláló teremtmény élén időnként neki is meggyűlt a baja azok nyűgeivel és bár nem olyan képzést kapott, hogy ne állja a sarat, azért előfordult így is vagy kétszer, hogy legszívesebben torka szakadtából ordítva szaladt volna világgá.*
- De rendben. Ha tud ránk... rám időt szakítani. Köszönöm.
*Nagy csalódás kicsivel jobban megismernie a fehér hajút - persze a pozitív irányba. Az itt töltött első pillanatokban, a csupa marcona férfiak gyűrűjében nem gondolta volna, hogy a nőik nem hozzájuk hasonlóan durvák. Persze, az is csak egy feltételezés, hogy a férfiak azok, s a kapunál látottak nem jelentik azt, hogy bennük nem csalódhat így, mint ebben a lányban is. De azért inkább ítéli meg őket eképpen, s adja meg ez alapján a tiszteletet, s tartja meg a távolságot. Az ilyesmi szintjéből lejjebb adni lehet, a hiányosságokat kipótolni viszont sokkal nagyobb munka lenne. Már ha egyáltalán kap ilyesmire lehetőséget az ember lánya. Sosem tudhatja, hogy az ilyesmi nélkül tanúsított közvetlenséggel nem csak elszúrná-e rögtön az első itt töltött napját. Arra pedig semmi szükség, hogy végül akár ló és fegyver nélkül hajítsák ki. És ez még csak a legkevesebb, ami járhat azért, ha nem adja meg a kellő tiszteletet annak, akinek kellene.
Ismét halvány mosoly fut át arcán, s bár látszik, hogy efféle kifejezést ritkán ölt ábrázata, azért látszik benne a hála is, amivel Isuval szemben viseltetik.*
- Nos, tiszták, élelmük és vizük van... Azt hiszem, nincs más dolgunk itt már. De szólj nyugodtan, ha tévedek.
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.03 21:17:30
1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:06:22
Üzenet elküldve: 2014-06-03 21:06:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// A Kapunál - Brenden után eredve //
*A nő kacagása kicsit sem nyugtatja meg abban hogy partnere nem egy közveszélyes mániákus, de a megjegyzését bóknak veszi és mint a bókokat mosollyal díjazza.*
-Nos legalább nyugton tudsz dolgozni. *Majd figyeli ahogy neki készül a műveleteknek, őszintén először azt hiszi hogy soha nem teszi meg. De aztán jobb füle a férfinak már a nő kezébe is marad.*
-Nyugodj meg nem fog magához térni. Egy ideig nem. *Majd miután a másik fülét is eltávolítja kötszert vesz elő az oldalán logó kis tárolóból.* -Hagyd bekötöm a sebet. Végül is nem akarjuk hogy meghaljon, ugye ? *Néz a mellette álló szemébe, majd bólint egyet és folytatja az elkezdett munkát. Kétszer-háromszor körültekeri a fejét, majd visszahúzza a férfi fejére az álarcot. Majd a nő kijelentésére hümmög egyet és helyeslően bólint.*
-Támasszuk neki annak a fának. *Mutat a susnyásba, amerre a nő is bökött és bal kezével megragadja az eszméletlen férfit és a fához húzzák, majd ott a vállainál fogva felülteti és hátát a fának a támasztja. Majd a nő felé fordul.*
-Ideje visszatérnünk, nem gondolod? *Majd a nőt kikerülve elindul vissza a táborba pár lépés múlva visszanéz, hogy a nő követi-e. *
*A nő kacagása kicsit sem nyugtatja meg abban hogy partnere nem egy közveszélyes mániákus, de a megjegyzését bóknak veszi és mint a bókokat mosollyal díjazza.*
-Nos legalább nyugton tudsz dolgozni. *Majd figyeli ahogy neki készül a műveleteknek, őszintén először azt hiszi hogy soha nem teszi meg. De aztán jobb füle a férfinak már a nő kezébe is marad.*
-Nyugodj meg nem fog magához térni. Egy ideig nem. *Majd miután a másik fülét is eltávolítja kötszert vesz elő az oldalán logó kis tárolóból.* -Hagyd bekötöm a sebet. Végül is nem akarjuk hogy meghaljon, ugye ? *Néz a mellette álló szemébe, majd bólint egyet és folytatja az elkezdett munkát. Kétszer-háromszor körültekeri a fejét, majd visszahúzza a férfi fejére az álarcot. Majd a nő kijelentésére hümmög egyet és helyeslően bólint.*
-Támasszuk neki annak a fának. *Mutat a susnyásba, amerre a nő is bökött és bal kezével megragadja az eszméletlen férfit és a fához húzzák, majd ott a vállainál fogva felülteti és hátát a fának a támasztja. Majd a nő felé fordul.*
-Ideje visszatérnünk, nem gondolod? *Majd a nőt kikerülve elindul vissza a táborba pár lépés múlva visszanéz, hogy a nő követi-e. *
1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 20:42:30
Üzenet elküldve: 2014-06-03 20:42:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nabii - lószemle//
*Ismét bólint egyet. A kapuk már zárva és nem tartja valószínűnek, hogy kinyitják őket estére, így Nabii legjobb esetben is másnap szabadulhat. Valamelyik jóképű harcosukkal a nyakában. Így belegondolva talán még is csak akkor járna a legjobban mindenki, ha maradna szépen itt, a táborban a sebhelyes arcú ahelyett, hogy egy-két kiéhezett fiúkával indul neki az erdőbe. Persze, Isu nem igazán tudja mire fel a nagy "éhség", mert akad elég nő a táborban, de mióta itt tartózkodnak csak Valian esete volt annyira hangos, hogy tudomást szereztek róla. De mindenki más csak ül a finomabbnál finomabb főfogások mellett korgó gyomorral és várja a desszertet.*
-Ühm. *Mosolyodik el szégyenlősen.* ~Hát ennyire nyilvánvaló!~ *Inkább hallgatja Nabiit, minthogy arról beszéljen mennyire nehéz szívvel engedi őt bátyja a tábor határain kívülre.*
-Mióta vagytok távol egymástól?
*Kapaszkodik bele egy újabb szalmaszálba. Talán tudna hatni Kaganra azzal, ha megemlíteni neki, hogy Nabii a testvére miatt aggódik ennyire.*
-És hol hagytad?
*Csak reméli, hogy nem a városban, mert az egy picit messze van tőlük ahhoz, hogy csak úgy átugorjanak. És Isurii személyes véleménye szerint az erdőben nem leselkedik annyi veszély az ember lányára, mint abban a fertőben, ahol még a városőrség tagjaitól sem remélhet segítséget az ember elveszett lánya!
Meg tudja érteni a másik aggodalmait, ami azt illeti ő is többet izgul a kelleténél. Tart attól, hogy mit fognak szólni a többiek, nem okoz-e csalódást... és hasonlók. Nem nagyon ért semmihez, csak egy kósza mendemonda szerint tartják alkalmasnak a mágiahasználatra, de nem igazán érti magában az erőt. Ha nem Thargodar vér csörgedezne az ereiben, akkor már rég a szolgálók és ágyasok sorsára jutott volna a kis mihaszna. Csak őseinek és véreinek köszönheti, hogy még ott van, ahol. Ha Kagan nem óvná őt, már nem lenne sehol sem.*
-Ha végeztünk beszélhetnénk Kagannal.
*Veti fel, hátha kicsit jobb kedve lesz tőle a másiknak.*
*Ismét bólint egyet. A kapuk már zárva és nem tartja valószínűnek, hogy kinyitják őket estére, így Nabii legjobb esetben is másnap szabadulhat. Valamelyik jóképű harcosukkal a nyakában. Így belegondolva talán még is csak akkor járna a legjobban mindenki, ha maradna szépen itt, a táborban a sebhelyes arcú ahelyett, hogy egy-két kiéhezett fiúkával indul neki az erdőbe. Persze, Isu nem igazán tudja mire fel a nagy "éhség", mert akad elég nő a táborban, de mióta itt tartózkodnak csak Valian esete volt annyira hangos, hogy tudomást szereztek róla. De mindenki más csak ül a finomabbnál finomabb főfogások mellett korgó gyomorral és várja a desszertet.*
-Ühm. *Mosolyodik el szégyenlősen.* ~Hát ennyire nyilvánvaló!~ *Inkább hallgatja Nabiit, minthogy arról beszéljen mennyire nehéz szívvel engedi őt bátyja a tábor határain kívülre.*
-Mióta vagytok távol egymástól?
*Kapaszkodik bele egy újabb szalmaszálba. Talán tudna hatni Kaganra azzal, ha megemlíteni neki, hogy Nabii a testvére miatt aggódik ennyire.*
-És hol hagytad?
*Csak reméli, hogy nem a városban, mert az egy picit messze van tőlük ahhoz, hogy csak úgy átugorjanak. És Isurii személyes véleménye szerint az erdőben nem leselkedik annyi veszély az ember lányára, mint abban a fertőben, ahol még a városőrség tagjaitól sem remélhet segítséget az ember elveszett lánya!
Meg tudja érteni a másik aggodalmait, ami azt illeti ő is többet izgul a kelleténél. Tart attól, hogy mit fognak szólni a többiek, nem okoz-e csalódást... és hasonlók. Nem nagyon ért semmihez, csak egy kósza mendemonda szerint tartják alkalmasnak a mágiahasználatra, de nem igazán érti magában az erőt. Ha nem Thargodar vér csörgedezne az ereiben, akkor már rég a szolgálók és ágyasok sorsára jutott volna a kis mihaszna. Csak őseinek és véreinek köszönheti, hogy még ott van, ahol. Ha Kagan nem óvná őt, már nem lenne sehol sem.*
-Ha végeztünk beszélhetnénk Kagannal.
*Veti fel, hátha kicsit jobb kedve lesz tőle a másiknak.*
1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-03 20:34:50
Üzenet elküldve: 2014-06-03 20:34:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűz, régi ismeretség.//
- Erre inkább ő tudja a választ.
* Fordul a mágushoz aki miután a lánnyal beszélt azóta bíz csendben van, majd válaszol ha akar. Végül visszafordul kramlafhoz ahogy az tovább érdeklődik. Itt is nyár ott is nyár, hallgatja a másik szavait, de látja úgy sincs értelme belebonyolódni, csupán egy apró mosoly jelzi ennek kinyilvánítását. Más vidék, más a környezet… De hát ezt a másiknak is jól kell tudnia. A bambulást észreveszi, ahogy tekintetük össze akad. Nehéz volna nem észrevenni hiszen azért még is csak a másik szemébe nézünk miközben vele beszélünk így rögvest kiszúrja. De nem teszi szóvá, bizonyára egy kóbor gondolat. *
- Annak nem örülnél.
* Kerül arcára most egy újabb már viccelődő mosoly ahogy a worf kiképzésről beszél a másik. *
- Köszönöm, de elég lesz. Ettünk út közben. Freyai mutatott pár érdekes gyümölcsöt. Hosszabb erdei túrákon még jól jöhet az a tudás.
* Majd érdeklődése tárgya a karavánpihenőbeli út. Hát Arca nem sok jóról árulkodik, leginkább semmiről ismét… Enyhén előre hajol, térdeire támasztja könyökeit s úgy kezd bele.*
- Nem túl jó mese… * Kezd bele, de azért tudja, hogy ennyi nem elég a szerzetesnek. *
- Útonállók? Nem * csóválja meg enyhén a fejét. *
- Nem útonállók miatt voltunk északon… * Néz a másikra, majd végül csak folytatja. *
- Egy csapat alakult, hogy vadásszanak. Szörnyekre. Felcsapta a fejét egy hír, hogy förmedvények elszaporodtak a város körül. A csapattal tartottam, elkélt a kard.
- Nem tudjuk mi volt az ott erdőmélyén… de akkora volt mint egy két szintes ház.
* nyugodtan beszél, nem szokása túlozni, s valóban nem is teszi… a két szörnyeteg egyesével tettek ki egy nagyobb épületet. S ennyi épp elég is lesz a történetből. Nincs is mit folytasson, s nem is akarja. Felesleges. Szerencsére hamar tovább terelődik a szó, s kellemesebb téma következik. Bólint a visszakérdezésre uticéljával kapcsolatban. Majd a következő pár szóra, hogy szerencsét kíván, enyhén lehajtja a fejét ahogy elmosolyodik, és bólint egy nagyot amolyan köszönet ként. A vállveregetés us ekkor éri mire végül vissza is emeli tekintetét a szerzetesre. Ajka szegletében ott játszik egy parányi mosoly.*
- Egyszer majd talán igen.
* Vigyorodik el a mondóka végére, talán majd idővel megtanul lazítani is. Végül is néha nem árt. De addig még sok idő fog eltelni…
Végül felegyenesedik háta és a kapu felé fordul amikor a szerzetes választ ad a kérdésére. Jeges szemei fürkészik a tömeget. Van ott némi felhajtás. De nem ő dolguk… egyelőre. Hogy itt éjszakáznak szintén röviden reagál. *
- Valóban úgy tűnik.
* Fordul vissza a másikhoz végül *
- Biztos meg ismer majd . * teszi még hozzá miközben ő is vet egy pillantást az alvó elf leányra. *
- Erre inkább ő tudja a választ.
* Fordul a mágushoz aki miután a lánnyal beszélt azóta bíz csendben van, majd válaszol ha akar. Végül visszafordul kramlafhoz ahogy az tovább érdeklődik. Itt is nyár ott is nyár, hallgatja a másik szavait, de látja úgy sincs értelme belebonyolódni, csupán egy apró mosoly jelzi ennek kinyilvánítását. Más vidék, más a környezet… De hát ezt a másiknak is jól kell tudnia. A bambulást észreveszi, ahogy tekintetük össze akad. Nehéz volna nem észrevenni hiszen azért még is csak a másik szemébe nézünk miközben vele beszélünk így rögvest kiszúrja. De nem teszi szóvá, bizonyára egy kóbor gondolat. *
- Annak nem örülnél.
* Kerül arcára most egy újabb már viccelődő mosoly ahogy a worf kiképzésről beszél a másik. *
- Köszönöm, de elég lesz. Ettünk út közben. Freyai mutatott pár érdekes gyümölcsöt. Hosszabb erdei túrákon még jól jöhet az a tudás.
* Majd érdeklődése tárgya a karavánpihenőbeli út. Hát Arca nem sok jóról árulkodik, leginkább semmiről ismét… Enyhén előre hajol, térdeire támasztja könyökeit s úgy kezd bele.*
- Nem túl jó mese… * Kezd bele, de azért tudja, hogy ennyi nem elég a szerzetesnek. *
- Útonállók? Nem * csóválja meg enyhén a fejét. *
- Nem útonállók miatt voltunk északon… * Néz a másikra, majd végül csak folytatja. *
- Egy csapat alakult, hogy vadásszanak. Szörnyekre. Felcsapta a fejét egy hír, hogy förmedvények elszaporodtak a város körül. A csapattal tartottam, elkélt a kard.
- Nem tudjuk mi volt az ott erdőmélyén… de akkora volt mint egy két szintes ház.
* nyugodtan beszél, nem szokása túlozni, s valóban nem is teszi… a két szörnyeteg egyesével tettek ki egy nagyobb épületet. S ennyi épp elég is lesz a történetből. Nincs is mit folytasson, s nem is akarja. Felesleges. Szerencsére hamar tovább terelődik a szó, s kellemesebb téma következik. Bólint a visszakérdezésre uticéljával kapcsolatban. Majd a következő pár szóra, hogy szerencsét kíván, enyhén lehajtja a fejét ahogy elmosolyodik, és bólint egy nagyot amolyan köszönet ként. A vállveregetés us ekkor éri mire végül vissza is emeli tekintetét a szerzetesre. Ajka szegletében ott játszik egy parányi mosoly.*
- Egyszer majd talán igen.
* Vigyorodik el a mondóka végére, talán majd idővel megtanul lazítani is. Végül is néha nem árt. De addig még sok idő fog eltelni…
Végül felegyenesedik háta és a kapu felé fordul amikor a szerzetes választ ad a kérdésére. Jeges szemei fürkészik a tömeget. Van ott némi felhajtás. De nem ő dolguk… egyelőre. Hogy itt éjszakáznak szintén röviden reagál. *
- Valóban úgy tűnik.
* Fordul vissza a másikhoz végül *
- Biztos meg ismer majd . * teszi még hozzá miközben ő is vet egy pillantást az alvó elf leányra. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10124-10143