//Tűznél//
*Elnézi a környéken lebzselőket, akik nem igazán figyelnek rá úgy sem, hogy megszólalt köztük. Ám igazán ezt sem veszi magára, hiszen fogalma sincs róla, hogy milyen dolgos nap van a hátuk mögött, s mennyire fáradtak. Kivéve talán Darelt és a másik széles vállút, aki Isuval együtt érkezett. Előbbivel az erdőt járták meg a napokban, utóbbiról pedig azt tudja, hogy minden bizonnyal ő is napokig rótta a vidéket.
Jó darabig csak áll és nézelődik, betolakodni senki közé nem fog, még akkor sem, ha egyelőre úgy néz ki a dolgok állása, hogy nem sok vizet zavar. Csupán akkor moccan meg, mikor egy másik lány szólítja meg, s bemutatkozik neki. Ahogy az, úgy ő maga sem tudja, hogy a másik ide valósi-e, vagy csupán befogadott, mint ahogy saját maga is, de ez talán most nem is lényeges a szempontjából.*
- Nabii.
*Fogja igazán rövidre a bemutatkozást felé, hiszen ő maga is csak egy nevet hallott a frissen ébredt szőkeségtől. S bár ritkán ölt ilyesfélét egyébként az arcára, felé is megereszt egy halvány mosolyt, ahogy a délután Isu felé is tette néhányszor.
Viszont nem igen tudja, ennél többet mit tehetne, így csak akkor lódul meg, mikor a Kagan nevű erre kéri, s ekkor helyet is foglal az általa kijelölt helyen, továbbra is szinte teljesen a saját határozott kis csendjébe burkolózva.
Cseppet sem veszi zokon, hogy a földön kell üljön, máris letérdel elsőként, majd súlyát egyszerűen a két sarkára-talpára eresztve pihen meg.*
- Nabii. Csak Nabii, ha kérhetem. Fölösleges mindig elsorolni azt a hosszú nevet.
*Ez minden, ami elhagyja ajkait, egyetlen kérés. Persze az sem érdekli, ha továbbra is teljes nevén szólítaná a másik -vagy bárki-, csupán jelezni kívánta, hogy egyszerűbbnek tartaná és jóval megjegyezhetőbbnek is, ha csak a megnevezés első tagjára szorítkoznak. Az már az ő dolguk, hogy kiegyeznek-e ezzel a verzióval. Megsértődni nem fog azért sem, ha nem, elvégre ez az ő dolguk.
A másik nő nevét is igyekszik elraktározni emlékei közt, akit a vezető megszólított, s aki ezek szerint a főzésért felelős. Ugyan nem szándékozik örökké itt maradni, de abba sem pusztul bele, ha a három nap alatt törődik annyit a környezettel, hogy legalább a "fontosabb" valakik nevét megjegyzi.
Várakozik továbbra is, élelemre, vagy újabb nevek elhangzására. Bármire, ami lekötheti kicsit figyelmét, elvonva gondolatait Umiról, akiért képtelen nem-aggódni.
Közben persze, acélszín íriszei a többieket vizslatják, de ebben is igyekszik nem túl tolakodónak lenni. Ugyan szeretné legalább pillantásokkal felmérni a közeget, ami körülveszi - azokat a valakiket, akik befogadták erre a rövid időre, de nem kíván senkit sem megbámulni annyira, hogy azt szóvá tehesse. Ugyan nem tart ő senki haragjától, még szavakkal is képes megvédeni magát, ha úgy kell, hiszen eléggé felvágták a nyelvét. De szokásához híven addig nem szemtelenkedne, míg meg nem ismeri a határokat, amiket be kell tartson, ha jót akar magának és másoknak is.*
A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.04 23:23:55, a következő indokkal:
Kérésre.