Kikötő - Vámház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-17 13:44:11
Üzenet elküldve: 2018-11-17 13:44:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Az egy húron pengés kifejezés nem egészen illik az égett bőrű férfi és az igric kapcsolatára, de annyi már biztos, hogy bizonyos esetekben már közelednek egymáshoz az elképzelések. Cha'yss halvány mosollyal fogadja Bahlintnak a család fontosságára tett megerősítő megjegyzését, amire kurtán bólint.
Akkor sem rebben a szeme, amikor a férfi elmondja, hogy nem lesz ilyen egyszerű Meronnan kiszabadítása. A nemeslevélért egyelőre nem nyúl, hagyja az asztalon pihenni, miközben komoly arccal hallgatja Bahlint érveit. A megértésére feltett kérdéskor is csak hasonlóan a korábbihoz, kurta bólintással jelzi, hogy tudomásul vette az elhangzottakat és testvére bűneit Azok a bűnök pedig számosak és jelentősek, nem is érti, hogy annak ellenére, hogy a Patkányok egy milyen erőszakkerülő társaság, Meronnan hogyan lehet még életben. Viszont az is kiderült, hogy időben érkeztek, valószínűleg vagy hagyták volna elrohadni a kalodában vagy addig idegesítette volna az őröket a férfi, hogy felkoncolják. És nem a leghumánusabb módon.*
- Jogos minden érved és a büntetés mértéke is, vitatni is felesleges. *Kezd bele a válaszba az igric.*
- Természetesen sem én, sem üzletfelem nem szeretné, ha szakmai és morális reputációdon folt esne egy kellemetlen alak miatt, mint amilyen Meronnan. A kikötő elhagyásáról magam gondoskodom, olyan messzire viszem őt, amilyen messzire csak tudom, és az óvadék megfizetését is természetesen magamra vállalom, bár tudom, ez kevés vigasz az elesettekért, mégis a családok megérdemlik, hogy kárpótolják őket. *Most is úgy mondja, mintha könyvből olvasná vagy előre betanulta volna, szinte semmiféle érzelmet nem hagy kiülni az arcára.*
- Mindazonáltal, mint Meronnan vértestvére, megjegyezném, hogy a kalodában eltöltött idő növekedésével csak kezelhetetlenebbé válna, így is elég nagy csapás lesz számára, hogy fiatalabb testvérének kellett... hogy is mondják, kihúznia a szarból, és mindkettőnk dolgának könnyítése érdekében kérlek, Bahlint, hadd vihessem most magammal. *Dől kissé előre.*
- Már csak az óvadék összegét kellene mostani lehetőségeimmel összevetnem és ha ezt a kellemetlen témát sikerült végre lezárnunk, rátérhetnénk végre a lehetséges üzlet megtárgyalására. *Villant fel egy másik témát, s csak reméli, hogy a köpenye alatt lapuló összeg elegendő lesz arra, hogy a tárgyalás után azonnal elvihesse innen Meronnant.*
*Az egy húron pengés kifejezés nem egészen illik az égett bőrű férfi és az igric kapcsolatára, de annyi már biztos, hogy bizonyos esetekben már közelednek egymáshoz az elképzelések. Cha'yss halvány mosollyal fogadja Bahlintnak a család fontosságára tett megerősítő megjegyzését, amire kurtán bólint.
Akkor sem rebben a szeme, amikor a férfi elmondja, hogy nem lesz ilyen egyszerű Meronnan kiszabadítása. A nemeslevélért egyelőre nem nyúl, hagyja az asztalon pihenni, miközben komoly arccal hallgatja Bahlint érveit. A megértésére feltett kérdéskor is csak hasonlóan a korábbihoz, kurta bólintással jelzi, hogy tudomásul vette az elhangzottakat és testvére bűneit Azok a bűnök pedig számosak és jelentősek, nem is érti, hogy annak ellenére, hogy a Patkányok egy milyen erőszakkerülő társaság, Meronnan hogyan lehet még életben. Viszont az is kiderült, hogy időben érkeztek, valószínűleg vagy hagyták volna elrohadni a kalodában vagy addig idegesítette volna az őröket a férfi, hogy felkoncolják. És nem a leghumánusabb módon.*
- Jogos minden érved és a büntetés mértéke is, vitatni is felesleges. *Kezd bele a válaszba az igric.*
- Természetesen sem én, sem üzletfelem nem szeretné, ha szakmai és morális reputációdon folt esne egy kellemetlen alak miatt, mint amilyen Meronnan. A kikötő elhagyásáról magam gondoskodom, olyan messzire viszem őt, amilyen messzire csak tudom, és az óvadék megfizetését is természetesen magamra vállalom, bár tudom, ez kevés vigasz az elesettekért, mégis a családok megérdemlik, hogy kárpótolják őket. *Most is úgy mondja, mintha könyvből olvasná vagy előre betanulta volna, szinte semmiféle érzelmet nem hagy kiülni az arcára.*
- Mindazonáltal, mint Meronnan vértestvére, megjegyezném, hogy a kalodában eltöltött idő növekedésével csak kezelhetetlenebbé válna, így is elég nagy csapás lesz számára, hogy fiatalabb testvérének kellett... hogy is mondják, kihúznia a szarból, és mindkettőnk dolgának könnyítése érdekében kérlek, Bahlint, hadd vihessem most magammal. *Dől kissé előre.*
- Már csak az óvadék összegét kellene mostani lehetőségeimmel összevetnem és ha ezt a kellemetlen témát sikerült végre lezárnunk, rátérhetnénk végre a lehetséges üzlet megtárgyalására. *Villant fel egy másik témát, s csak reméli, hogy a köpenye alatt lapuló összeg elegendő lesz arra, hogy a tárgyalás után azonnal elvihesse innen Meronnant.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-16 09:53:37
Üzenet elküldve: 2018-11-16 09:53:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánynézőben//
*Bahlint asszonya biccentés kíséretében elhagyja a helyiséget, úgyis van dolga elég, nem évődhet álló nap szerelmesen a férjével. Majd otthon, vacsoránál találkoznak.
A vendégek - tárgyaló partnerek - helyet foglalnak, Bahlint pedig hátradől kényelmes karosszékében, úgy hallgatja a férfit.*
- Nos hát igen. Mondanám, hogy megértelek és átérzem, hogy milyen egy ilyen fivérrel az élet, de szerencsére, vagy sajnos, az én családtagjaim mind normálisak. Ugyanakkor egy másik részről megértelek. Magam is bármit megtennék a családomért. Tűzbe mennék értük.
*Arcának égett fele mosolyra húzódik, mintegy bizonyítandó, hogy valóban megtette már. A valóság azonban nem ez, elfajult kocsmai bunyó volt, már majdnem húsz esztendeje, az asszony már akkor is felcser volt, hány éjszakát virrasztott végig Bahlint mellett, míg az hagymázas lázálmok között hánykolódott. Bahlint meg azóta is naponta megkérdezi magától, hogy hogyan lehet ilyen átkozottul szerencsés?*
- Mindenesetre attól tartok, hogy nem engedhetem a fivéred ilyen egyszerűen el. Példának okáért a helyismerete számunkra kifejezetten zavaró.
*Széttárja a kezeit, könyökei a karfákon nyugszanak. Az asztalon előtte nyugvó papíros ugyan jelenleg üres, de keze tintás, bizonyára nem olyan régen irkálhatott valamit. Cha'yss papírosára csak egy pillantást vet, de nem tulajdonít jelentőséget a dolognak.*
- Fivéred rovásán nagyon sok van. Az imént az egyik emberem is megsebesítette, nemrégen egy bunyó során megölte több társunkat, továbbá egy pillangónkat. Gondolom megérted, hogy ezt nem hagyhatom megtorlatlanul. Ha csak úgy elengedném, akkor még megszólnának, hogy Bahlint lágyszívű lett, meghatották egy asszony könnyei.
*Latamie felé biccent, aki nyilvánvalóan nem sír, de hát a pletykák nagy részének nincs is semmi valóságalapja.*
- Vagy, hogy lefizetett valami szószátyár fickó. Nekem célom, hogy a kikötő népe biztonságban érezze magát, hogy tudják, hogy az igazságszolgáltatás működik. Fivéred azért maradhatott életben, mert nem kenyerünk a felesleges erőszak. A Királyt megbüntettük, ha kitelik a büntetése, akkor el kell hagynia a kikötőt és soha többé nem térhet ide vissza. Ha felelősséget vállalnál érte, akkor talán megkurtíthatjuk a dolgot. Természetesen óvadékot is kell fizess, hogy azt eljuttassuk az áldozatai családjának. Több gyermek is kénytelen árvaként felnőni a "Király" miatt.
*Bahlint nyilvánvalóan gazember, de a becsületesebb fajtából, a kialkudott összeg egy részét nyilván zsebre fogja tenni, de juttatni fog belőle azoknak az árváknak is. Az örömlány után állítólag hét is maradt. Mind lelencházban.*
//Meron//
*A kikötő népe hullámokban érkezik, nem egyforma hullámokban és nem is szabályos időközönként. Az az egy biztos azonban, hogy a férfin és a férfi mellett már méretes kupacba gyűlik a rohadt zöldség és gyümölcs, meg a záptojás. Érdekes, hogy a pórnép, mintha direkt rohasztaná az élelmiszert az ilyen jeles alkalmakra. Meron jeleket nemigen kap, hacsak nem annak fogja fel az arcába csattanó megzápult tojást. A zöld, bűzös matéria még a szájába is könnyen belefolyhat, ha sokat jártatja. Láthatja azt is, akinek a kezéből érkezett: egy fiatal, fakó bőrű sötételf.*
*Bahlint asszonya biccentés kíséretében elhagyja a helyiséget, úgyis van dolga elég, nem évődhet álló nap szerelmesen a férjével. Majd otthon, vacsoránál találkoznak.
A vendégek - tárgyaló partnerek - helyet foglalnak, Bahlint pedig hátradől kényelmes karosszékében, úgy hallgatja a férfit.*
- Nos hát igen. Mondanám, hogy megértelek és átérzem, hogy milyen egy ilyen fivérrel az élet, de szerencsére, vagy sajnos, az én családtagjaim mind normálisak. Ugyanakkor egy másik részről megértelek. Magam is bármit megtennék a családomért. Tűzbe mennék értük.
*Arcának égett fele mosolyra húzódik, mintegy bizonyítandó, hogy valóban megtette már. A valóság azonban nem ez, elfajult kocsmai bunyó volt, már majdnem húsz esztendeje, az asszony már akkor is felcser volt, hány éjszakát virrasztott végig Bahlint mellett, míg az hagymázas lázálmok között hánykolódott. Bahlint meg azóta is naponta megkérdezi magától, hogy hogyan lehet ilyen átkozottul szerencsés?*
- Mindenesetre attól tartok, hogy nem engedhetem a fivéred ilyen egyszerűen el. Példának okáért a helyismerete számunkra kifejezetten zavaró.
*Széttárja a kezeit, könyökei a karfákon nyugszanak. Az asztalon előtte nyugvó papíros ugyan jelenleg üres, de keze tintás, bizonyára nem olyan régen irkálhatott valamit. Cha'yss papírosára csak egy pillantást vet, de nem tulajdonít jelentőséget a dolognak.*
- Fivéred rovásán nagyon sok van. Az imént az egyik emberem is megsebesítette, nemrégen egy bunyó során megölte több társunkat, továbbá egy pillangónkat. Gondolom megérted, hogy ezt nem hagyhatom megtorlatlanul. Ha csak úgy elengedném, akkor még megszólnának, hogy Bahlint lágyszívű lett, meghatották egy asszony könnyei.
*Latamie felé biccent, aki nyilvánvalóan nem sír, de hát a pletykák nagy részének nincs is semmi valóságalapja.*
- Vagy, hogy lefizetett valami szószátyár fickó. Nekem célom, hogy a kikötő népe biztonságban érezze magát, hogy tudják, hogy az igazságszolgáltatás működik. Fivéred azért maradhatott életben, mert nem kenyerünk a felesleges erőszak. A Királyt megbüntettük, ha kitelik a büntetése, akkor el kell hagynia a kikötőt és soha többé nem térhet ide vissza. Ha felelősséget vállalnál érte, akkor talán megkurtíthatjuk a dolgot. Természetesen óvadékot is kell fizess, hogy azt eljuttassuk az áldozatai családjának. Több gyermek is kénytelen árvaként felnőni a "Király" miatt.
*Bahlint nyilvánvalóan gazember, de a becsületesebb fajtából, a kialkudott összeg egy részét nyilván zsebre fogja tenni, de juttatni fog belőle azoknak az árváknak is. Az örömlány után állítólag hét is maradt. Mind lelencházban.*
//Meron//
*A kikötő népe hullámokban érkezik, nem egyforma hullámokban és nem is szabályos időközönként. Az az egy biztos azonban, hogy a férfin és a férfi mellett már méretes kupacba gyűlik a rohadt zöldség és gyümölcs, meg a záptojás. Érdekes, hogy a pórnép, mintha direkt rohasztaná az élelmiszert az ilyen jeles alkalmakra. Meron jeleket nemigen kap, hacsak nem annak fogja fel az arcába csattanó megzápult tojást. A zöld, bűzös matéria még a szájába is könnyen belefolyhat, ha sokat jártatja. Láthatja azt is, akinek a kezéből érkezett: egy fiatal, fakó bőrű sötételf.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-15 22:04:09
Üzenet elküldve: 2018-11-15 22:04:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*A két őr ugyan csalódottnak tűnik, Latamie pedig éppen eleget mozgott ilyen csőcselék közt, hogy tudja miért. Az pedig külön felvillanyozza, hogy nem csak arcukon látja eme csalódottságot, hanem szóvá is teszik. Meglett volna nélküle, ez csupán apró csipet fűszer egy ígéretes kaland tetején.
Nem is kell sokat várniuk, hamarosan bekísérik őket egy irodába, ahol a bent tartózkodók érkezésük okán búcsúzhatnak egymástól. Latamie nem olyan tapintatos, mint Cha'yss, nem fordítja el a pillantását. Szenvtelenül nézi végig a búcsút, tengerzöld szemekkel vizslatva a két felet.
Az égett arcú Bahlint nyitó mondatára a pökhendi Meronnról viszont, Latamie már értőn el is mosolyodik.
~Igen, egy pasasra gondolunk. Király az, hogyne. Én meg lihanechi hercegkisasszony.~
Hasonló húron pendül ebben a tekintetben a kikötői népséggel.*
- Üdvözlöm Bahlint. *Köszön kurtán, mert még mindig nem a szócséplés híve, ellenben illedelmes is tud lenni, ha akar. Ha nagyon akar. Csak éppen azt nem tudja, hogyan fogja Chayss az ígéretüket betartani. Latamie nem fűz sok reményt a testes férfi kordában tartásához. Keményfejűnek, és erőszakosnak gondolja abból a néhány megnyilvánulásból, amit a kalodában tapasztalt.
Jó kislány egyébként, hagyja a férfiakat beszélni, ő maga csak alaposan megfigyel mindent. A kisétáló nőtől, Bahlint égett arcán túl, az irodát, és minden mást is megfigyelni. Nem feltűnően bámészkodik, rég nem álmélkodó csitri már, emellett üzlettársként van bemutatva, s ennek megfelelően is viselkedik. Na, meg újként is említi a bárd, amire nem reagál különösebben. Nem bólint, de nem is tiltakozik. Mindig van változás a kikötőben, és mindig vannak új dolgok, amiket meg kell szokni egy-egy partraszállás után, de összességében ez nem teljesen igaz.
A nagyobb üzleti ügyeket Lerach kapitány intézi a hajóval kapcsolatban, és a behordott zsákmánnyal is, így ha valaha is üzletelt errefelé, Latamie-t biztosan nem hozta magával. Mostanában amúgy is mindig Horak van a seggében, mint a másodkapitány. Hasonlóság tekintetében pedig még véletlenül sem lehet párhuzamot vonni a nagydarab szakállas kapitány és a vörös szirén közt, attól eltekintve sem, hogy a kapitányhoz képest, Latamie szemei mind megvannak.
A komoly pillantásokkal való figyelésben, csak akkor húzódik feljebb érdeklődővé szemöldöke, mikor az a henger előkerül. Látott már olyat a kapitánynál is, bár több, mint valószínű, nem a sajátja, vagy nem ugyan olyan papírokat tart benne, mint a bárd.
Onnan ahol ül, nem lát rá a papírra, és kíváncsiságát mélységes önuralommal fogja vissza. Nem emelkedik meg ültében a bepillantásért. Piszok kíváncsi lett pedig, hogy mit húzott elő a mellényzsebből, s hogy adunak számít-e, mint ahogyan a komoly arc vonásairól enged következtetni. Oldalra sandít a bárdra, örült volna, ha ebbe némiképp hamarabb beavatja, hogy ne érezze magát ilyen butának. Újabb strigula, s be is hajtja, ha lesz rá alkalma.
Elég haszontalan társnak érzi magát jelenleg, de ha a másik oldalát nézi, kimondottan kényelmes is, akár a lábát is feltehetné, és akkor elhereverélne, amíg Chayss alkudozik, s ő maradhatna csak a reklámarc.*
*A két őr ugyan csalódottnak tűnik, Latamie pedig éppen eleget mozgott ilyen csőcselék közt, hogy tudja miért. Az pedig külön felvillanyozza, hogy nem csak arcukon látja eme csalódottságot, hanem szóvá is teszik. Meglett volna nélküle, ez csupán apró csipet fűszer egy ígéretes kaland tetején.
Nem is kell sokat várniuk, hamarosan bekísérik őket egy irodába, ahol a bent tartózkodók érkezésük okán búcsúzhatnak egymástól. Latamie nem olyan tapintatos, mint Cha'yss, nem fordítja el a pillantását. Szenvtelenül nézi végig a búcsút, tengerzöld szemekkel vizslatva a két felet.
Az égett arcú Bahlint nyitó mondatára a pökhendi Meronnról viszont, Latamie már értőn el is mosolyodik.
~Igen, egy pasasra gondolunk. Király az, hogyne. Én meg lihanechi hercegkisasszony.~
Hasonló húron pendül ebben a tekintetben a kikötői népséggel.*
- Üdvözlöm Bahlint. *Köszön kurtán, mert még mindig nem a szócséplés híve, ellenben illedelmes is tud lenni, ha akar. Ha nagyon akar. Csak éppen azt nem tudja, hogyan fogja Chayss az ígéretüket betartani. Latamie nem fűz sok reményt a testes férfi kordában tartásához. Keményfejűnek, és erőszakosnak gondolja abból a néhány megnyilvánulásból, amit a kalodában tapasztalt.
Jó kislány egyébként, hagyja a férfiakat beszélni, ő maga csak alaposan megfigyel mindent. A kisétáló nőtől, Bahlint égett arcán túl, az irodát, és minden mást is megfigyelni. Nem feltűnően bámészkodik, rég nem álmélkodó csitri már, emellett üzlettársként van bemutatva, s ennek megfelelően is viselkedik. Na, meg újként is említi a bárd, amire nem reagál különösebben. Nem bólint, de nem is tiltakozik. Mindig van változás a kikötőben, és mindig vannak új dolgok, amiket meg kell szokni egy-egy partraszállás után, de összességében ez nem teljesen igaz.
A nagyobb üzleti ügyeket Lerach kapitány intézi a hajóval kapcsolatban, és a behordott zsákmánnyal is, így ha valaha is üzletelt errefelé, Latamie-t biztosan nem hozta magával. Mostanában amúgy is mindig Horak van a seggében, mint a másodkapitány. Hasonlóság tekintetében pedig még véletlenül sem lehet párhuzamot vonni a nagydarab szakállas kapitány és a vörös szirén közt, attól eltekintve sem, hogy a kapitányhoz képest, Latamie szemei mind megvannak.
A komoly pillantásokkal való figyelésben, csak akkor húzódik feljebb érdeklődővé szemöldöke, mikor az a henger előkerül. Látott már olyat a kapitánynál is, bár több, mint valószínű, nem a sajátja, vagy nem ugyan olyan papírokat tart benne, mint a bárd.
Onnan ahol ül, nem lát rá a papírra, és kíváncsiságát mélységes önuralommal fogja vissza. Nem emelkedik meg ültében a bepillantásért. Piszok kíváncsi lett pedig, hogy mit húzott elő a mellényzsebből, s hogy adunak számít-e, mint ahogyan a komoly arc vonásairól enged következtetni. Oldalra sandít a bárdra, örült volna, ha ebbe némiképp hamarabb beavatja, hogy ne érezze magát ilyen butának. Újabb strigula, s be is hajtja, ha lesz rá alkalma.
Elég haszontalan társnak érzi magát jelenleg, de ha a másik oldalát nézi, kimondottan kényelmes is, akár a lábát is feltehetné, és akkor elhereverélne, amíg Chayss alkudozik, s ő maradhatna csak a reklámarc.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-15 17:31:14
Üzenet elküldve: 2018-11-15 17:31:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Egykedvűen szemléli, ahogy rokona és mutatós kísérete besétálnak a csapdába, amibe ő is beleesett. Nem kétli, hogy hamarosan csatlakoznak hozzá, egy-egy hasonló szerkezet fogságában persze.*
-Mit bámulsz Te kis takony?
*Morran egy kölyökre, majd kiköp maga elé. Micsoda nap. Egy kisebb vagyont költött erre az egész balhéra és még is itt kötött ki. Pedig minden tőle telhetőt megtett, habár be kell ismernie, hogy a tervén lett volna még mit csiszolni.*
-Sz-sz.
*Cicceg csak úgy a levegőbe, mikor épp nincs ott senki.*
-Khunezk pajti.
*Vár néhány pillanatot szemforgatva.*
-Sötétség fejedelme.
*Javít egyet, hátha megugorja a szintet.*
-Itt vagy valahol?
*Néz körbe, már amennyire a fogságát őrző szigorú nyakmerevítő engedi.*
-Zúzd össze ezt a masinériát rajtam, és itten hordozám majd véres zászlóidat meg amit akarsz. Az áruló mágus meglépett, újra kell tervelnünk a dolgot azzal az oltárral.
*Hagy némi időt, hogy a sötétség feldolgozza az elhangzottakat. Fogalma sincs, hogy hallja-e a fekete istenség vagy legveszélyebb csatlósa, Khunezk, de egy próbát mindenképp megér a dolog.*
*Egykedvűen szemléli, ahogy rokona és mutatós kísérete besétálnak a csapdába, amibe ő is beleesett. Nem kétli, hogy hamarosan csatlakoznak hozzá, egy-egy hasonló szerkezet fogságában persze.*
-Mit bámulsz Te kis takony?
*Morran egy kölyökre, majd kiköp maga elé. Micsoda nap. Egy kisebb vagyont költött erre az egész balhéra és még is itt kötött ki. Pedig minden tőle telhetőt megtett, habár be kell ismernie, hogy a tervén lett volna még mit csiszolni.*
-Sz-sz.
*Cicceg csak úgy a levegőbe, mikor épp nincs ott senki.*
-Khunezk pajti.
*Vár néhány pillanatot szemforgatva.*
-Sötétség fejedelme.
*Javít egyet, hátha megugorja a szintet.*
-Itt vagy valahol?
*Néz körbe, már amennyire a fogságát őrző szigorú nyakmerevítő engedi.*
-Zúzd össze ezt a masinériát rajtam, és itten hordozám majd véres zászlóidat meg amit akarsz. Az áruló mágus meglépett, újra kell tervelnünk a dolgot azzal az oltárral.
*Hagy némi időt, hogy a sötétség feldolgozza az elhangzottakat. Fogalma sincs, hogy hallja-e a fekete istenség vagy legveszélyebb csatlósa, Khunezk, de egy próbát mindenképp megér a dolog.*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-13 12:20:06
Üzenet elküldve: 2018-11-13 12:20:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*A bemutatkozás Latamie és az igric között imigyen megoldódik és az őrök is megkapják a válaszukat. A vörös szirén válaszából kiérzi a neheztelést, a pillantása vág, mint a hosszútőr, amit átad a strázsáknak. De a bárd éppen mással van elfoglalva, hisz felszaladó kettészelt szemöldökkel néz végig a kabátját szétnyitó Latamie vonalain. Ígéretes üzlettárs. Most már jobban bánja, hogy Meronnan belerondított a masszázsba.
Érzi, hogy a mostani kis produkcióért még szorulni fog, de bízik a vörös megbocsátásában, és az engesztelésre is van pár jó trükkje.
A fegyverek leadása után megnyílik az út és küldetésük újabb szakasza kezdődik meg. Cha'ysson semmi sem látszik, visszafogottan közönyös ábrázattal követi az őröket, amikor bevezetik őket egy irodának tűnő helyiségbe. Odabent ketten vannak, az égett arcú fickó, aki Meronnan halálos ellenségévé avanzsált, és egy nő. Nem sokat ért a párkapcsolatokhoz, de az emberekhez igen, így feltűnik neki pár részlet, ami arra engedhet következtetni, hogy a férfi és a nő nem közömbös egymásnak. Diszkréten megvárja elfordulva, míg az égett arcú és a másik elköszönnek, majd amikor a nő távozni készül, udvariasan köszön el tőle.*
- Asszonyom. *Biccent kurtán, mosolyogva, majd az égett arcú férfi felé fordul, meghallgatva szavait.*
- Örülök, hogy megismerhetem, Bahlint, az én nevem Cha'yss Cano Caldorcor, a társam pedig Latamie. *Köszönti és mutatja be magukat. Valószínűleg nincs szükség erre, a férfi már bizonyosan megkapta a kellő információkat róluk, de az etikett így diktálja. Amikor hellyel kínálja őket az égett arcú, az igric előzékenyen a vörös szirénnek húzza ki a széket, majd maga is helyet foglal, hátradobva kabátja szegélyét.*
- Senki nem mondta, hogy egy lángelme. *Mosolyodik el féloldalasan.*
- Az üzletfeleit megválogathatja az ember, de a családja tagjait nem, s bár Meronnan nem a legélesebb kés a fiókban, ha érti, mire gondolok, mégis a testvérem. Vér a véremből, így meg kell próbálnom megtenni érte, amit lehet. *Hajol előre bizalmasan, könyökét a térdén megtámasztva.*
- Féltestvér, igaz, de anyámnak megígértem, hogy figyelek rá, s valamennyire a saját hibámnak is tartom, hogy gondot okozott. *Minden idegesség nélkül beszél, úgy tűnhet, nem esik nehezére egymásba fűzni a szavakat, pedig jó előre kigondolta őket.*
- Üzlettársam és én *pillant Latamie felé* újak vagyunk a városban, s Meronnan helyismerete és készségei nagy segítséggel volna számunkra, így a vérségi kötelék mellett ez is motiválja a megmentésére irányuló törekvéseim. Nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy meg tudunk egyezni, megválthatom szabadságát, ezzel elkerüljük testvérem további szenvedéseit, s egy mindkettőnk számára előnyös szerződéssel megalapozzuk a jövőbeli béke és együttműködés pilléreit. *Nem mosolyog, teljesen komolyan beszél, itt most nincs helye bazsalygásnak. Beszéd közben látványosan szétnyitja kabátja jobb oldali szegélyét, hogy Bahlint számára is jól látható, nyugodt mozdulattal előhalásszon a belső zsebéből egy tenyérnyi fémhengert, melyet óvatosan felnyit és az asztalra görgeti annak tartalmát. A jó minőségű papíros egy nemeslevél, Wegtoren pecsétjével, melyben bárói rangon említik az igricet.*
- Remélem, üzleti ajánlatom mellett Meronnan szabadon engedését is megfontolod. S amennyiben sikerül megállapodnunk, ígérem, a későbbiekben ügyelek rá, hogy ne okozhasson több galibát. *Fejezi be komoly arccal, majd hátradőlve székében várja, hogy az égett arcú Bahlint megfontolja és választ adjon szavaira.*
*A bemutatkozás Latamie és az igric között imigyen megoldódik és az őrök is megkapják a válaszukat. A vörös szirén válaszából kiérzi a neheztelést, a pillantása vág, mint a hosszútőr, amit átad a strázsáknak. De a bárd éppen mással van elfoglalva, hisz felszaladó kettészelt szemöldökkel néz végig a kabátját szétnyitó Latamie vonalain. Ígéretes üzlettárs. Most már jobban bánja, hogy Meronnan belerondított a masszázsba.
Érzi, hogy a mostani kis produkcióért még szorulni fog, de bízik a vörös megbocsátásában, és az engesztelésre is van pár jó trükkje.
A fegyverek leadása után megnyílik az út és küldetésük újabb szakasza kezdődik meg. Cha'ysson semmi sem látszik, visszafogottan közönyös ábrázattal követi az őröket, amikor bevezetik őket egy irodának tűnő helyiségbe. Odabent ketten vannak, az égett arcú fickó, aki Meronnan halálos ellenségévé avanzsált, és egy nő. Nem sokat ért a párkapcsolatokhoz, de az emberekhez igen, így feltűnik neki pár részlet, ami arra engedhet következtetni, hogy a férfi és a nő nem közömbös egymásnak. Diszkréten megvárja elfordulva, míg az égett arcú és a másik elköszönnek, majd amikor a nő távozni készül, udvariasan köszön el tőle.*
- Asszonyom. *Biccent kurtán, mosolyogva, majd az égett arcú férfi felé fordul, meghallgatva szavait.*
- Örülök, hogy megismerhetem, Bahlint, az én nevem Cha'yss Cano Caldorcor, a társam pedig Latamie. *Köszönti és mutatja be magukat. Valószínűleg nincs szükség erre, a férfi már bizonyosan megkapta a kellő információkat róluk, de az etikett így diktálja. Amikor hellyel kínálja őket az égett arcú, az igric előzékenyen a vörös szirénnek húzza ki a széket, majd maga is helyet foglal, hátradobva kabátja szegélyét.*
- Senki nem mondta, hogy egy lángelme. *Mosolyodik el féloldalasan.*
- Az üzletfeleit megválogathatja az ember, de a családja tagjait nem, s bár Meronnan nem a legélesebb kés a fiókban, ha érti, mire gondolok, mégis a testvérem. Vér a véremből, így meg kell próbálnom megtenni érte, amit lehet. *Hajol előre bizalmasan, könyökét a térdén megtámasztva.*
- Féltestvér, igaz, de anyámnak megígértem, hogy figyelek rá, s valamennyire a saját hibámnak is tartom, hogy gondot okozott. *Minden idegesség nélkül beszél, úgy tűnhet, nem esik nehezére egymásba fűzni a szavakat, pedig jó előre kigondolta őket.*
- Üzlettársam és én *pillant Latamie felé* újak vagyunk a városban, s Meronnan helyismerete és készségei nagy segítséggel volna számunkra, így a vérségi kötelék mellett ez is motiválja a megmentésére irányuló törekvéseim. Nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy meg tudunk egyezni, megválthatom szabadságát, ezzel elkerüljük testvérem további szenvedéseit, s egy mindkettőnk számára előnyös szerződéssel megalapozzuk a jövőbeli béke és együttműködés pilléreit. *Nem mosolyog, teljesen komolyan beszél, itt most nincs helye bazsalygásnak. Beszéd közben látványosan szétnyitja kabátja jobb oldali szegélyét, hogy Bahlint számára is jól látható, nyugodt mozdulattal előhalásszon a belső zsebéből egy tenyérnyi fémhengert, melyet óvatosan felnyit és az asztalra görgeti annak tartalmát. A jó minőségű papíros egy nemeslevél, Wegtoren pecsétjével, melyben bárói rangon említik az igricet.*
- Remélem, üzleti ajánlatom mellett Meronnan szabadon engedését is megfontolod. S amennyiben sikerül megállapodnunk, ígérem, a későbbiekben ügyelek rá, hogy ne okozhasson több galibát. *Fejezi be komoly arccal, majd hátradőlve székében várja, hogy az égett arcú Bahlint megfontolja és választ adjon szavaira.*
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-13 11:14:27
Üzenet elküldve: 2018-11-13 11:14:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánynézőben//
- Hát ez nagy kár.
*Vigyorog az ő, mikor a nő átadja a tőrét is. Szívesen megmotozta volna, főleg ugye testüregileg és hát megszokta azt is, hogy a nők néha eleve így akarják korrumpálni. Kénytelen lesz túltenni magát a dolgon és rendkívül karcsú hat aranynak örülni. Mindenesetre legújabb látogatóik fegyvereit a többi közé helyezi, majd füttyent egyet, mire előkerül a Meront az imént elkísérő három rossz arcúból kettő. A harmadikat ugyebár Meron megsebesítette, így az most jól megérdemelt pihenőjét tölti.
Ugyanabba az irodába kísérik őket, ahol Meron is pórul járt, azóta itt feltakarítottak, rendezték a sorokat. Az iroda nem üres most sem, benn van az égett arcú férfi, mellette pedig a sérült patkányt és Meront az imént ellátó nő. Cha'yss és Latamie nyilván nem tudhatják, de az égett arcú férfi és a felcsernő férj és feleség, Rattie pedig, aki volt szíves és leszállította ide Meront, az ő édes lányuk. Sejteni sejthetnek valamit abból, hogy van közöttük valami, mert szeretettel néznek egymásra, suttogásuk ugyan nem hallatszik, de gesztusaik bizalmasok.
Cha'yss és Latamie érkezésére azonban a nő ellép és egymás kezét megszorítva némán búcsúznak egymástól, ugyanis a felcsernő már távozik is.*
- Úgy hallottam, hogy tárgyalnál Meron barátunkról. Aki pökhendi módon Királynak nevezi magát.
*Az égett arcú mosolya kicsit groteszk, mert arcának égett felén a mimikája eléggé furcsa. A vendégek azon meglepődhetnek, hogy mennyire gyorsan terjednek itt a hírek, hiszen a tárgyalási szándékuk híre gyorsabban ért ide, mint ők maguk.*
- Bahlint vagyok. Foglaljatok helyet.
*Meront is megelőzte a híre, vele sokkal kevésbé voltak idebent kedvesek, és lám milyen csúnya véget is ért.*
- Miből gondoljátok, hogy a Király...
*Gúnyosan mondja ki a király szót.*
- Ügyében alkudhattok?
- Hát ez nagy kár.
*Vigyorog az ő, mikor a nő átadja a tőrét is. Szívesen megmotozta volna, főleg ugye testüregileg és hát megszokta azt is, hogy a nők néha eleve így akarják korrumpálni. Kénytelen lesz túltenni magát a dolgon és rendkívül karcsú hat aranynak örülni. Mindenesetre legújabb látogatóik fegyvereit a többi közé helyezi, majd füttyent egyet, mire előkerül a Meront az imént elkísérő három rossz arcúból kettő. A harmadikat ugyebár Meron megsebesítette, így az most jól megérdemelt pihenőjét tölti.
Ugyanabba az irodába kísérik őket, ahol Meron is pórul járt, azóta itt feltakarítottak, rendezték a sorokat. Az iroda nem üres most sem, benn van az égett arcú férfi, mellette pedig a sérült patkányt és Meront az imént ellátó nő. Cha'yss és Latamie nyilván nem tudhatják, de az égett arcú férfi és a felcsernő férj és feleség, Rattie pedig, aki volt szíves és leszállította ide Meront, az ő édes lányuk. Sejteni sejthetnek valamit abból, hogy van közöttük valami, mert szeretettel néznek egymásra, suttogásuk ugyan nem hallatszik, de gesztusaik bizalmasok.
Cha'yss és Latamie érkezésére azonban a nő ellép és egymás kezét megszorítva némán búcsúznak egymástól, ugyanis a felcsernő már távozik is.*
- Úgy hallottam, hogy tárgyalnál Meron barátunkról. Aki pökhendi módon Királynak nevezi magát.
*Az égett arcú mosolya kicsit groteszk, mert arcának égett felén a mimikája eléggé furcsa. A vendégek azon meglepődhetnek, hogy mennyire gyorsan terjednek itt a hírek, hiszen a tárgyalási szándékuk híre gyorsabban ért ide, mint ők maguk.*
- Bahlint vagyok. Foglaljatok helyet.
*Meront is megelőzte a híre, vele sokkal kevésbé voltak idebent kedvesek, és lám milyen csúnya véget is ért.*
- Miből gondoljátok, hogy a Király...
*Gúnyosan mondja ki a király szót.*
- Ügyében alkudhattok?
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-12 21:11:16
Üzenet elküldve: 2018-11-12 21:11:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Cha'yss-nek nem csak a kenőpénzére kíváncsi a két őr, hanem a nevére is. Így Latamie is nevén tudja számon tartani, ami nem hátrány, egy üzlettársnál.
~Ez aztán a cikornyás név~
Spekulál magában, miközben leadja a számszeríjat. Szétnyitja a köpenyét, mikor a látványosabb fegyvert lecsatolja, így persze, hogy nem csak az látszik, hanem a hosszútőr is bőven kikandikál. Közel sem olyan könnyen rejthető, mint egy dobótőr.
~Kár.~
Ha lesz legközelebb, erre az apróságra jobban oda fog figyelni, most viszont nem csak az őrök néznek rá jelentőségteljesen, hanem a bárd is.*
- Hogyne, Drágám! Csak a nagy izgalomban kiment a fejemből. *Válaszol teljes lelki nyugalommal, s már csatolja is, amikor a napszín szemek kereszttüzében találja magát. Hasonló szigorú pillantást vet a bárdra, de aztán kattan a csat, s nyújtja is át a hosszútőrt, majd tárja szét kabátját még jobban, hogy mindhárom pasas megbizonyosodhasson róla, immár valóban teljesen fegyvertelen.*
*Cha'yss-nek nem csak a kenőpénzére kíváncsi a két őr, hanem a nevére is. Így Latamie is nevén tudja számon tartani, ami nem hátrány, egy üzlettársnál.
~Ez aztán a cikornyás név~
Spekulál magában, miközben leadja a számszeríjat. Szétnyitja a köpenyét, mikor a látványosabb fegyvert lecsatolja, így persze, hogy nem csak az látszik, hanem a hosszútőr is bőven kikandikál. Közel sem olyan könnyen rejthető, mint egy dobótőr.
~Kár.~
Ha lesz legközelebb, erre az apróságra jobban oda fog figyelni, most viszont nem csak az őrök néznek rá jelentőségteljesen, hanem a bárd is.*
- Hogyne, Drágám! Csak a nagy izgalomban kiment a fejemből. *Válaszol teljes lelki nyugalommal, s már csatolja is, amikor a napszín szemek kereszttüzében találja magát. Hasonló szigorú pillantást vet a bárdra, de aztán kattan a csat, s nyújtja is át a hosszútőrt, majd tárja szét kabátját még jobban, hogy mindhárom pasas megbizonyosodhasson róla, immár valóban teljesen fegyvertelen.*
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-09 21:57:19
Üzenet elküldve: 2018-11-09 21:57:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*A hat arany, vagy tizenkettő, ha úgy tetszik, sokkal kevesebb, mint a száz vagy a négyszáz. Ennélfogva apró kellemetlenség az, hogy ennyi kiadásba kerül, hogy találkozhassanak talán azzal, aki Meronnant a kalodába juttatta.
Az igric tenyérbemászó modora nem véletlen, az ilyen alakokat könnyedén meg lehet nyerni némi hízelgéssel és arannyal.*
- A nevem Cha'yss Cano Caldorcor. *Mutatkozik be sima mosollyal a bárd, majd amikor Latamiere terelődik a figyelem, először nem érti a dolgot, de aztán leesik neki, hogy amikor elindultak a Sellőből, nem a számszeríj volt az egyetlen fegyver, amelyet a vörösnél látott.*
- Drágám, lennél kedves a tőröd is odaadni? *Kérdi kedvesen, majd a vihogók felé fordul.*
- Uraim, bocsássatok meg, semmi szükség motozásra, bizonyosan csak az izgatottság az oka. *Teszi hozzá, s ha kell, maga segít Latamienek, hogy átadja fegyverét. Amikor a két őr nem látja, komoly pillantást vált a lánnyal, jobban kell figyelnie egy ilyen játékban, amikor minden lépésük a siker és a bukás mezsgyéjén lavíroz. Nem félti a vörös szirént, a hajón bizonyosan megszokta már a vegzálást, de ez itt most nem a Csalogány, nem a jól ismert alakokkal áll szemben, hanem egy új ellenféllel. Itt minden apróságra figyelni kell.*
*A hat arany, vagy tizenkettő, ha úgy tetszik, sokkal kevesebb, mint a száz vagy a négyszáz. Ennélfogva apró kellemetlenség az, hogy ennyi kiadásba kerül, hogy találkozhassanak talán azzal, aki Meronnant a kalodába juttatta.
Az igric tenyérbemászó modora nem véletlen, az ilyen alakokat könnyedén meg lehet nyerni némi hízelgéssel és arannyal.*
- A nevem Cha'yss Cano Caldorcor. *Mutatkozik be sima mosollyal a bárd, majd amikor Latamiere terelődik a figyelem, először nem érti a dolgot, de aztán leesik neki, hogy amikor elindultak a Sellőből, nem a számszeríj volt az egyetlen fegyver, amelyet a vörösnél látott.*
- Drágám, lennél kedves a tőröd is odaadni? *Kérdi kedvesen, majd a vihogók felé fordul.*
- Uraim, bocsássatok meg, semmi szükség motozásra, bizonyosan csak az izgatottság az oka. *Teszi hozzá, s ha kell, maga segít Latamienek, hogy átadja fegyverét. Amikor a két őr nem látja, komoly pillantást vált a lánnyal, jobban kell figyelnie egy ilyen játékban, amikor minden lépésük a siker és a bukás mezsgyéjén lavíroz. Nem félti a vörös szirént, a hajón bizonyosan megszokta már a vegzálást, de ez itt most nem a Csalogány, nem a jól ismert alakokkal áll szemben, hanem egy új ellenféllel. Itt minden apróságra figyelni kell.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-09 18:36:12
Üzenet elküldve: 2018-11-09 18:36:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánynézőben//
*Hat arany persze édeskevés, de pont hat arannyal több, mint a semmi, az ilyen könnyen jött pénzt pedig meg kell becsülni, akkor is meg kell becsülni, ha a gyerekek anyja él és virul és épp mostanság rakta bele a hasába a legifjabbat.*
- És mondd csak, kinek köszönhetik majd meg a kölykök az adományt?
*A hölgyike nevét már tudják, hiszen a férfi megszólította. Amúgy a két látogatójuk nekiáll annak, hogy megváljon a fegyvereitől. A férfi modora amúgy tenyérbe mászó, de a silbakok hátán általában fát is lehet vágni.*
- Biztosan mindent ideadtatok? Mondjuk téged szívesebben motozlak meg, mint a barátodat.
*Vigyorog a nőre az az őr, aki először kapta meg a kenőpénzt. A másik csak vihog ezen és bólogat. Nőket szívesen vegzálnak és tapogatnak, ehhez tulajdonképpen csinosnak sem kell lenniük, elég annyi, hogy nők.*
*Hat arany persze édeskevés, de pont hat arannyal több, mint a semmi, az ilyen könnyen jött pénzt pedig meg kell becsülni, akkor is meg kell becsülni, ha a gyerekek anyja él és virul és épp mostanság rakta bele a hasába a legifjabbat.*
- És mondd csak, kinek köszönhetik majd meg a kölykök az adományt?
*A hölgyike nevét már tudják, hiszen a férfi megszólította. Amúgy a két látogatójuk nekiáll annak, hogy megváljon a fegyvereitől. A férfi modora amúgy tenyérbe mászó, de a silbakok hátán általában fát is lehet vágni.*
- Biztosan mindent ideadtatok? Mondjuk téged szívesebben motozlak meg, mint a barátodat.
*Vigyorog a nőre az az őr, aki először kapta meg a kenőpénzt. A másik csak vihog ezen és bólogat. Nőket szívesen vegzálnak és tapogatnak, ehhez tulajdonképpen csinosnak sem kell lenniük, elég annyi, hogy nők.*
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-09 06:32:48
Üzenet elküldve: 2018-11-09 06:32:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Csodálkozott volna Latamie, ha elegendő lett volna a két pasasnak az a hat arany. Csakhogy akármennyire is bűzlik a kunyeráló szöveg, ez a terep a Patkányoké, s mint olyan, ők vannak nyeregben. Cha'yss viszont ügyesen lépked előre, egyelőre legalábbis nem akarják felkoncolni őket, ami jó. Az illedelmes kérésre, átfut rajta, hogy most kellene megfordulni, és az egyik nagyobb szigeten szokásos módon, se szó se beszéd, távozni. Nem hogy megváljon fegyverétől. Kényelmetlen is, ám ennek nem adná jelét, azon a ráncon kívül, ami szája széli flegmaságra húzódik. Egy pillantás a bárdra, de nem bízik benne jobban, csak a kalandvágya az, ami miatt aztán mégis bepróbálja szerencséjét. Kegyes hanyagsággal nyitja szét köpenyét.*
- Ha kell…
*Láthatóvá válik oldalán számszeríja, annak markolatán egy égetett billog, egy háromszög alakba foglalt, szárnyait kitáró madárformával. Nem olyan ápolt, mint a társáé, de tökéletesen működőképes.*
- …természetesen.
*Leoldja a számszeríjat, s nyújtja annak, amelyik érte nyúl. Aztán hasonlóan leoldja tegezét is. Miután leadja, mindkét kezét csípőjére támasztva vár, hogy továbbengedjék őket. Nem gyötri magát, hogy mosolyogjon, mézes-mázosnak elegendő Chayss is.*
*Csodálkozott volna Latamie, ha elegendő lett volna a két pasasnak az a hat arany. Csakhogy akármennyire is bűzlik a kunyeráló szöveg, ez a terep a Patkányoké, s mint olyan, ők vannak nyeregben. Cha'yss viszont ügyesen lépked előre, egyelőre legalábbis nem akarják felkoncolni őket, ami jó. Az illedelmes kérésre, átfut rajta, hogy most kellene megfordulni, és az egyik nagyobb szigeten szokásos módon, se szó se beszéd, távozni. Nem hogy megváljon fegyverétől. Kényelmetlen is, ám ennek nem adná jelét, azon a ráncon kívül, ami szája széli flegmaságra húzódik. Egy pillantás a bárdra, de nem bízik benne jobban, csak a kalandvágya az, ami miatt aztán mégis bepróbálja szerencséjét. Kegyes hanyagsággal nyitja szét köpenyét.*
- Ha kell…
*Láthatóvá válik oldalán számszeríja, annak markolatán egy égetett billog, egy háromszög alakba foglalt, szárnyait kitáró madárformával. Nem olyan ápolt, mint a társáé, de tökéletesen működőképes.*
- …természetesen.
*Leoldja a számszeríjat, s nyújtja annak, amelyik érte nyúl. Aztán hasonlóan leoldja tegezét is. Miután leadja, mindkét kezét csípőjére támasztva vár, hogy továbbengedjék őket. Nem gyötri magát, hogy mosolyogjon, mézes-mázosnak elegendő Chayss is.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-06 19:06:37
Üzenet elküldve: 2018-11-06 19:06:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Nem minden terv nélkül való a kenőpénz mértékének alacsonyan tartása. Ha most megvillant itt tíz-húsz aranyat, a pénzéhség ugyanúgy fennáll és még fizethetne ugyanannyit. Így viszont legfeljebb újabb hat aranya bánja, hisz ha most többet adna, a másik is, aki eltette, rálicitálna.*
- Fogadd mélységes részvétem, nagyon sajnálom. *Szabadkozik szomorú arccal az igric és máris leszámol 6 aranyat (Mesélő (Májmétely)) a másik fickó kezébe.
*
- A gyermekekért mindent. *Villant mosolyt a férfire, majd szétnyitja mellényét, hogy leakassza szíjáról Kathlynt. Nem örül cseppet sem, hogy át kell adnia, de bizonyosan lefegyvereznék őket, ha egyszer beengedik őket. Wegtorenben sem mennek másképp a dolgok. Ha pedig nem járnak sikerrel, úgyis mindegy, hogy hova kerül a számszeríj.*
- Parancsoljatok. Latamie, drága, lennél kedves te is leadni a fegyvereid ezeknek a roppant szimpatikus férfiaknak? *Fordul kedves arccal a vörös felé, miközben megoldja fegyverövét és leadja a kardját is. Utolsóként már csak az acélvesszőket tartó combtegzet szíjazza le, s ha mindezzel megvolt, kérdő mosollyal fordul a strázsák felé.*
- Megvagyunk?
*Reméli, hogy Latamie nem fog akadékoskodni, elég kellemetlen volna és a hitelüket is nagy mértékben rombolná egy esetleges konfliktus.*
*Nem minden terv nélkül való a kenőpénz mértékének alacsonyan tartása. Ha most megvillant itt tíz-húsz aranyat, a pénzéhség ugyanúgy fennáll és még fizethetne ugyanannyit. Így viszont legfeljebb újabb hat aranya bánja, hisz ha most többet adna, a másik is, aki eltette, rálicitálna.*
- Fogadd mélységes részvétem, nagyon sajnálom. *Szabadkozik szomorú arccal az igric és máris leszámol 6 aranyat (Mesélő (Májmétely)) a másik fickó kezébe.
*- A gyermekekért mindent. *Villant mosolyt a férfire, majd szétnyitja mellényét, hogy leakassza szíjáról Kathlynt. Nem örül cseppet sem, hogy át kell adnia, de bizonyosan lefegyvereznék őket, ha egyszer beengedik őket. Wegtorenben sem mennek másképp a dolgok. Ha pedig nem járnak sikerrel, úgyis mindegy, hogy hova kerül a számszeríj.*
- Parancsoljatok. Latamie, drága, lennél kedves te is leadni a fegyvereid ezeknek a roppant szimpatikus férfiaknak? *Fordul kedves arccal a vörös felé, miközben megoldja fegyverövét és leadja a kardját is. Utolsóként már csak az acélvesszőket tartó combtegzet szíjazza le, s ha mindezzel megvolt, kérdő mosollyal fordul a strázsák felé.*
- Megvagyunk?
*Reméli, hogy Latamie nem fog akadékoskodni, elég kellemetlen volna és a hitelüket is nagy mértékben rombolná egy esetleges konfliktus.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-06 07:19:27
Üzenet elküldve: 2018-11-06 07:19:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánynézőben//
*Patkányaink meglehetősen pénzéhesek. Cha'yss meglehetősen fukar, ez pedig az a helyzet, mikor az érdekeket közelíteni kell egymáshoz. Cha'yss és a macája bejutna, a silbakok több pénzt szeretnének. Akinek a férfi átadta a pénzt, az rögtön a zsebébe süllyeszti, biccent a másik felé, ezúttal a másik jelzi, hogy szeretne ő is valamit.*
- Három gyereket nevelek, az anyjukat elvitte a gyermekágyi láz, ne fukarkodj a gyermekeimmel.
*Cha'yss nyilván nem tudja ellenőrizni, hogy emberünknek vannak-e gyerekei és, hogy azok mennyire árvák, de az bizonyos, hogy az őrnek meglehetősen tenyérbemászó a mosolya, persze erről nem tehet szegény, a nyúlszáj teszi és hát úgy született. Ha létrejön egy sikeres tranzakció, akkor már csak az van hátra, hogy lehúzzanak valamennyi fegyvert a párosról és kísérővel beengedjék őket az illetékeshez.*
*Patkányaink meglehetősen pénzéhesek. Cha'yss meglehetősen fukar, ez pedig az a helyzet, mikor az érdekeket közelíteni kell egymáshoz. Cha'yss és a macája bejutna, a silbakok több pénzt szeretnének. Akinek a férfi átadta a pénzt, az rögtön a zsebébe süllyeszti, biccent a másik felé, ezúttal a másik jelzi, hogy szeretne ő is valamit.*
- Három gyereket nevelek, az anyjukat elvitte a gyermekágyi láz, ne fukarkodj a gyermekeimmel.
*Cha'yss nyilván nem tudja ellenőrizni, hogy emberünknek vannak-e gyerekei és, hogy azok mennyire árvák, de az bizonyos, hogy az őrnek meglehetősen tenyérbemászó a mosolya, persze erről nem tehet szegény, a nyúlszáj teszi és hát úgy született. Ha létrejön egy sikeres tranzakció, akkor már csak az van hátra, hogy lehúzzanak valamennyi fegyvert a párosról és kísérővel beengedjék őket az illetékeshez.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-05 19:45:56
Üzenet elküldve: 2018-11-05 19:45:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Megáll Cha'yss mellett, a dohány maradéka a porba taposott folt csupán, így kezeit karba fonja, ahogy a strázsákra pillant.
Nemigen kell beszélnie, észrevette már, hogy a férfinak meglehetősen megkapó a modora, így bármi is alakul, azon bármilyen nyers megnyilvánulással csak rontana. Latamie amúgy sem szereti a szócséplést, így ha csak nem kérdeznek tőle, ő nem beszél. Csupán annyit tesz az ügy érdekében, hogy arcára mosolyt varázsol, mikor az őr összedörzsöli ujjait. Nem nagy dolog az a mosoly, meglehetősen érdekes, és szórakoztató számára megfigyelni, hogy a bárd, hogyan próbál szintről szintre lépegetni. Ő maga is kíváncsi, vajon mibe sétálnak bele, sikerül-e felszabadítani a melákot?
Őszintén csak azt reméli, a békés tárgyalás a Patkányoktól sem áll túl távol, ha a másik fél szintén békés.*
*Megáll Cha'yss mellett, a dohány maradéka a porba taposott folt csupán, így kezeit karba fonja, ahogy a strázsákra pillant.
Nemigen kell beszélnie, észrevette már, hogy a férfinak meglehetősen megkapó a modora, így bármi is alakul, azon bármilyen nyers megnyilvánulással csak rontana. Latamie amúgy sem szereti a szócséplést, így ha csak nem kérdeznek tőle, ő nem beszél. Csupán annyit tesz az ügy érdekében, hogy arcára mosolyt varázsol, mikor az őr összedörzsöli ujjait. Nem nagy dolog az a mosoly, meglehetősen érdekes, és szórakoztató számára megfigyelni, hogy a bárd, hogyan próbál szintről szintre lépegetni. Ő maga is kíváncsi, vajon mibe sétálnak bele, sikerül-e felszabadítani a melákot?
Őszintén csak azt reméli, a békés tárgyalás a Patkányoktól sem áll túl távol, ha a másik fél szintén békés.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-05 11:26:08
Üzenet elküldve: 2018-11-05 11:26:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Latamie érteni látszik azt, amiről az igris beszél, de tőle ezt is várta. Meronnantól meg mást vár, de ez egy későbbi beszélgetés témája lesz. A vörös szirén tudja kezelni testvére marhaságait, ami megint egy jó pont a részére. Úgy tűnik, több szempontból is jó választás volt társulni az egykori hajóssal.
Amikor elindulnak és Latamie a fizetségről beszél és annak nem megfelelő mértékéről, a bárd csak fáradtan int.*
- Ő nem a fizetség, hanem csak egy apró kellemetlenség, de a megfelelő helyen és időben hasznát vesszük még. *Csak ennyire futja, vagy csak ennyit akart mondani, nem derül ki, mert elérik a strázsákat.*
- Szeretem az ilyen leleményes embereket. *Válaszol élénk hangon Cha'yss, jobbja máris mozdul, hogy átadjon 6 csengő aranyat a strázsáknak (Mesélő (Májmétely)).. Ügyel rá, hogy a pénz osztható legyen, így három-három arany jut az őröknek.*
- Öröm veletek üzletelni. *Villant barátságos mosolyt, majd várakozón tekint a strázsákra, hogy továbbengedik-e őt és csinos üzlettársát.*
*Latamie érteni látszik azt, amiről az igris beszél, de tőle ezt is várta. Meronnantól meg mást vár, de ez egy későbbi beszélgetés témája lesz. A vörös szirén tudja kezelni testvére marhaságait, ami megint egy jó pont a részére. Úgy tűnik, több szempontból is jó választás volt társulni az egykori hajóssal.
Amikor elindulnak és Latamie a fizetségről beszél és annak nem megfelelő mértékéről, a bárd csak fáradtan int.*
- Ő nem a fizetség, hanem csak egy apró kellemetlenség, de a megfelelő helyen és időben hasznát vesszük még. *Csak ennyire futja, vagy csak ennyit akart mondani, nem derül ki, mert elérik a strázsákat.*
- Szeretem az ilyen leleményes embereket. *Válaszol élénk hangon Cha'yss, jobbja máris mozdul, hogy átadjon 6 csengő aranyat a strázsáknak (Mesélő (Májmétely)).
. Ügyel rá, hogy a pénz osztható legyen, így három-három arany jut az őröknek.*- Öröm veletek üzletelni. *Villant barátságos mosolyt, majd várakozón tekint a strázsákra, hogy továbbengedik-e őt és csinos üzlettársát.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-05 01:56:24
Üzenet elküldve: 2018-11-05 01:56:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Egykedvűen szemléli a távolodó kettőst. Kötve hiszi, hogy zöldágra vergődhetnek a patkányokkal fegyver nélkül, de a remény hal meg utoljára, mint mondják. Ő sosem mondaná. Ha maholnap fellógatják, úgy a reménnyel együtt döglik. Tán még előbb.
Hirtelen a semmiből különböző, megkérdőjelezhető szavatosságú ételeket kap arcába. Nem csodálkozik, egy kósza pengénél talán jobb.*
-Az anyád valagát!
*Köpködi ki a dolgokat, tekintetével közben a tettes után kutatva. Bár hamarabb eljárt volna a keze és az égett pofájú szemgödrébe vágja a kést! Valószínűleg nem itt lenne akkor, hanem valahol a tengerben. Ráadásul holtan. De sokért nem adná, ha láthatná elvérezni a rohadékot.*
*Egykedvűen szemléli a távolodó kettőst. Kötve hiszi, hogy zöldágra vergődhetnek a patkányokkal fegyver nélkül, de a remény hal meg utoljára, mint mondják. Ő sosem mondaná. Ha maholnap fellógatják, úgy a reménnyel együtt döglik. Tán még előbb.
Hirtelen a semmiből különböző, megkérdőjelezhető szavatosságú ételeket kap arcába. Nem csodálkozik, egy kósza pengénél talán jobb.*
-Az anyád valagát!
*Köpködi ki a dolgokat, tekintetével közben a tettes után kutatva. Bár hamarabb eljárt volna a keze és az égett pofájú szemgödrébe vágja a kést! Valószínűleg nem itt lenne akkor, hanem valahol a tengerben. Ráadásul holtan. De sokért nem adná, ha láthatná elvérezni a rohadékot.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-04 15:54:46
Üzenet elküldve: 2018-11-04 15:54:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánynézőben//
*A patkánypalota strázsái egykedvűen szemlélik az épület előtti teret, semmi érdekes nincsen, még Meron sem érdekes nekik. Egy darabig persze vihorásztak rajta, de hamar elvesztették az érdeklődésüket. Aztán Meron köré gyűlni kezdtek, ők pedig árgus szemekkel figyelgették, hogy cselekszenek-e valami meggondolatlanságot. Viszont úgy tűnik, hogy Meronnal ellentétben a többinek van esze.*
- Mibű' gondolod, hogy tárgyalhatsz róla?
*Kérdezi az egyik silbak, emberünk felemeli az egyik kezét, és összedörzsöli mutatóujját a többivel, hogy jelezze, hogy némi suskáért cserébe valóban lehet tárgyalni.
Eközben egy kosárral érkező férfi érkezik a térre, Meron arcán pedig záptojás és rohadt paradicsom csattan.*
*A patkánypalota strázsái egykedvűen szemlélik az épület előtti teret, semmi érdekes nincsen, még Meron sem érdekes nekik. Egy darabig persze vihorásztak rajta, de hamar elvesztették az érdeklődésüket. Aztán Meron köré gyűlni kezdtek, ők pedig árgus szemekkel figyelgették, hogy cselekszenek-e valami meggondolatlanságot. Viszont úgy tűnik, hogy Meronnal ellentétben a többinek van esze.*
- Mibű' gondolod, hogy tárgyalhatsz róla?
*Kérdezi az egyik silbak, emberünk felemeli az egyik kezét, és összedörzsöli mutatóujját a többivel, hogy jelezze, hogy némi suskáért cserébe valóban lehet tárgyalni.
Eközben egy kosárral érkező férfi érkezik a térre, Meron arcán pedig záptojás és rohadt paradicsom csattan.*
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-03 08:16:30
Üzenet elküldve: 2018-11-03 08:16:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Latamie keresi az egészben, hogy hol lehetne haszna a dologból. A Csalogány örököseként, abban lehetne a legnagyobb haszna, hisz tökéletes a kereskedő álca, már mindenki tudja a dolgát, de ég a talpa alatt a talaj, Horak lépten-nyomon vegzálja, így inkább néz valami számára kedvezőbb bevételi forrást. Kedvezőbb kalandot, mint söpredék kalózok rendszabályozása. Nem beszélve, mennyi erőt energiát emészt fel, hogy folyton a rossz arcú kalóz keze elől és alól kelljen eltűnnie. Majd ha eljön az ideje, benyújtja a számlát. Ez a terv. Addig meg van ideje bőven, tehát olyasmivel üti el, hogy medve méretű félistenszabdalt pasasok feje fölött ötletelget, azoknak felszabadításáról, jóképű bárdokkal karöltve. És ezzel most pillanatnyilag elégedett is. Tehát egyelőre marad. Kíváncsi, mi sül ki belőle, pláne ha hosszútávon szövetségeseket is szerez. Úgy hamarabb eltüntetheti el örökségéről azt a semmirekellőt.
Hogy a combját mustrálják, nem igazán zavarja. Talán észre sem veszi, de ha látná is, valószínűleg ráhagyná, míg nem akarja egyoldalúan fogdosni is. Csupán attól nem boldog, hogy továbbra is a Patkányok vérét akarja, ami csak abban erősíti a lányt, hogy hagyni kellene még a pasast egy kicsit, hadd érezze a törődést, és talán másnapra megértené, ki az úr a kikötőben. *
~Ha ma ki is szabadul, holnap jöhetünk újra. Vagy ha kap egy sellőt, akkor holnap után. ~
- Szövetségest keresünk. Ellenség, minden sarkon jut akaratlanul is.
*Szigorú tengerzöld pillantással toldja meg Meronn felé a gondolatot.
A folytatólagos műsorra Latamie csak lesajnálón szusszan, megcsóválja fejét és inkább afelé fordul, aki ésszel próbálná megoldani a dolgot. Így Meronnan valóban szentelheti idejét Latamie szemmel vetkőztetésének. Ugyan köpenyt visel, azért csípőre tett keze félrenyitja annyira, hogy megvillanjon oldalán a számszeríj csücske, alatta pedig embernőknek megfelelően kerekded idomai. Csupán mellrésznél lehet laposabb annál, mint amire az alsó fertály után számít a férfi népség, de hogy ez a természetes adottsága, vagy csupán egyéb oka van, az ing meglehetősen jól takarja. Hamarost meg is fordul a bárd, magával hívva Latamiet egy kacsintás kíséretében, amit a Sellő derengő félhomályában szívesebben fogadott volna, egy szoba felé tartva. Na de, ezt dobta a Tenger Szelleme. Így egyelőre a bárddal tart. Fene azt a piszok kalandvágyat.*
- Az üzletben a fizetség a lényeg, de az eddig, nem túl meggyőző.
*Siklik pillantása Cha'yssre, Meronnanra célozva. Mire odaérnek a két alakhoz, már nem mond semmit, csak szív egy utolsót a fűszeres dohányból, majd az enyészetnek ajánlja a maradékot, a porba taposva.
Egyelőre bizalmatlan annyira, hogy ne bólogasson, és ne tegyen semmiféle gesztust. A rá villanó mosolyra halványan rándul csupán szája sarka. Kezeit karba fonja maga előtt, kényelmesen egyik lábára helyezi súlypontját, miközben a két férfi válaszára várnak.*
*Latamie keresi az egészben, hogy hol lehetne haszna a dologból. A Csalogány örököseként, abban lehetne a legnagyobb haszna, hisz tökéletes a kereskedő álca, már mindenki tudja a dolgát, de ég a talpa alatt a talaj, Horak lépten-nyomon vegzálja, így inkább néz valami számára kedvezőbb bevételi forrást. Kedvezőbb kalandot, mint söpredék kalózok rendszabályozása. Nem beszélve, mennyi erőt energiát emészt fel, hogy folyton a rossz arcú kalóz keze elől és alól kelljen eltűnnie. Majd ha eljön az ideje, benyújtja a számlát. Ez a terv. Addig meg van ideje bőven, tehát olyasmivel üti el, hogy medve méretű félistenszabdalt pasasok feje fölött ötletelget, azoknak felszabadításáról, jóképű bárdokkal karöltve. És ezzel most pillanatnyilag elégedett is. Tehát egyelőre marad. Kíváncsi, mi sül ki belőle, pláne ha hosszútávon szövetségeseket is szerez. Úgy hamarabb eltüntetheti el örökségéről azt a semmirekellőt.
Hogy a combját mustrálják, nem igazán zavarja. Talán észre sem veszi, de ha látná is, valószínűleg ráhagyná, míg nem akarja egyoldalúan fogdosni is. Csupán attól nem boldog, hogy továbbra is a Patkányok vérét akarja, ami csak abban erősíti a lányt, hogy hagyni kellene még a pasast egy kicsit, hadd érezze a törődést, és talán másnapra megértené, ki az úr a kikötőben. *
~Ha ma ki is szabadul, holnap jöhetünk újra. Vagy ha kap egy sellőt, akkor holnap után. ~
- Szövetségest keresünk. Ellenség, minden sarkon jut akaratlanul is.
*Szigorú tengerzöld pillantással toldja meg Meronn felé a gondolatot.
A folytatólagos műsorra Latamie csak lesajnálón szusszan, megcsóválja fejét és inkább afelé fordul, aki ésszel próbálná megoldani a dolgot. Így Meronnan valóban szentelheti idejét Latamie szemmel vetkőztetésének. Ugyan köpenyt visel, azért csípőre tett keze félrenyitja annyira, hogy megvillanjon oldalán a számszeríj csücske, alatta pedig embernőknek megfelelően kerekded idomai. Csupán mellrésznél lehet laposabb annál, mint amire az alsó fertály után számít a férfi népség, de hogy ez a természetes adottsága, vagy csupán egyéb oka van, az ing meglehetősen jól takarja. Hamarost meg is fordul a bárd, magával hívva Latamiet egy kacsintás kíséretében, amit a Sellő derengő félhomályában szívesebben fogadott volna, egy szoba felé tartva. Na de, ezt dobta a Tenger Szelleme. Így egyelőre a bárddal tart. Fene azt a piszok kalandvágyat.*
- Az üzletben a fizetség a lényeg, de az eddig, nem túl meggyőző.
*Siklik pillantása Cha'yssre, Meronnanra célozva. Mire odaérnek a két alakhoz, már nem mond semmit, csak szív egy utolsót a fűszeres dohányból, majd az enyészetnek ajánlja a maradékot, a porba taposva.
Egyelőre bizalmatlan annyira, hogy ne bólogasson, és ne tegyen semmiféle gesztust. A rá villanó mosolyra halványan rándul csupán szája sarka. Kezeit karba fonja maga előtt, kényelmesen egyik lábára helyezi súlypontját, miközben a két férfi válaszára várnak.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-11-02 18:27:55
Üzenet elküldve: 2018-11-02 18:27:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Nem tudja, mennyire meggyőző Meronnan előadása, de valójában lényegtelen is, mert éppen egy kalodába van zárva. Mondhatna bármit, valódi súlya nemigen volna. Ő is hallotta már ezt a félistenes maszlagot, de nem adna túl sok jelentőséget neki. Nem vágyik semmiféle félistenek, meg vérkertek kegyére, inkább az aranyat részesíti előnyben és mindazt, amit azon lehet venni. Erőt, hatalmat és valójában bármit. Tisztában van vele, hogy arannyal nem lehet barátokat szerezni, legfeljebb olyanokat, akik azonnal köpönyeget fordítanak, ha valaki többet kínál nekik, de ha a megfelelő emberekkel bástyázza körbe magát, akkor kisebb a hiba esélye. Nem nulla, csak kisebb.
Latamie sem látszik túl izgatottnak az isten említésére, amit örömmel fogad, nem szereti a vallási fanatikusokat. Bár a vörös sem ment még át a vizsgán teljesen, mégis ösztönösen bízna benne. Bár nem fog, ez biztos. Az az idő még nem jött el.
A tevrei viszont felkeltik az érdeklődését és az igric éppen ezt szerette volna elérni.*
- Akkor kérlek, számolj halkan, gondolkodom. *Szólal meg fáradt hangon. Nagyon nem így tervezte ezt a napot.
Úgy látszik, testvére nem érti az "ellenségem ellensége a barátom" lényegét, de nem is baj, nem neki kell értenie. A háromszoros ellenség említésére csak megmasszírozza az orrnyergét. Az a baj, hogy ő ki tudja bogozni, hogy Meron mit mondott.*
- Jah, kivásárolni egy királyt? *Visszahangozza a kérdést fájdalmas arccal. Tart tőle, hogy most már meddő talaj felett vitáznak, ebből a földből már nem virágzik ki értelmes ötlet.*
- Köszönöm, testvér. *Villant mosolyt a kalodában sínylődő férfire, majd Latamie felé fordul, hogy féloldalasan nézzen a vörös szirénre.*
- Gyere, ismerkedjünk meg leendő üzletfeleinkkel. *Kacsint, majd fordul, hogy meginduljon a Vámház felé. Nem tesz hirtelen mozdulatot, komótos léptekkel baktat hozzájuk, s ha elérte őket, előbb megnézi mindkettőjük arcát, majd megszólal.*
- Szép napot, jóurak. Kivel kell tárgyalnom a kalodában lévő alak ügyében? *Kérdi, majd míg várja a választ, a valószínűleg vele tartó Latamiere mosolyog.*
*Nem tudja, mennyire meggyőző Meronnan előadása, de valójában lényegtelen is, mert éppen egy kalodába van zárva. Mondhatna bármit, valódi súlya nemigen volna. Ő is hallotta már ezt a félistenes maszlagot, de nem adna túl sok jelentőséget neki. Nem vágyik semmiféle félistenek, meg vérkertek kegyére, inkább az aranyat részesíti előnyben és mindazt, amit azon lehet venni. Erőt, hatalmat és valójában bármit. Tisztában van vele, hogy arannyal nem lehet barátokat szerezni, legfeljebb olyanokat, akik azonnal köpönyeget fordítanak, ha valaki többet kínál nekik, de ha a megfelelő emberekkel bástyázza körbe magát, akkor kisebb a hiba esélye. Nem nulla, csak kisebb.
Latamie sem látszik túl izgatottnak az isten említésére, amit örömmel fogad, nem szereti a vallási fanatikusokat. Bár a vörös sem ment még át a vizsgán teljesen, mégis ösztönösen bízna benne. Bár nem fog, ez biztos. Az az idő még nem jött el.
A tevrei viszont felkeltik az érdeklődését és az igric éppen ezt szerette volna elérni.*
- Akkor kérlek, számolj halkan, gondolkodom. *Szólal meg fáradt hangon. Nagyon nem így tervezte ezt a napot.
Úgy látszik, testvére nem érti az "ellenségem ellensége a barátom" lényegét, de nem is baj, nem neki kell értenie. A háromszoros ellenség említésére csak megmasszírozza az orrnyergét. Az a baj, hogy ő ki tudja bogozni, hogy Meron mit mondott.*
- Jah, kivásárolni egy királyt? *Visszahangozza a kérdést fájdalmas arccal. Tart tőle, hogy most már meddő talaj felett vitáznak, ebből a földből már nem virágzik ki értelmes ötlet.*
- Köszönöm, testvér. *Villant mosolyt a kalodában sínylődő férfire, majd Latamie felé fordul, hogy féloldalasan nézzen a vörös szirénre.*
- Gyere, ismerkedjünk meg leendő üzletfeleinkkel. *Kacsint, majd fordul, hogy meginduljon a Vámház felé. Nem tesz hirtelen mozdulatot, komótos léptekkel baktat hozzájuk, s ha elérte őket, előbb megnézi mindkettőjük arcát, majd megszólal.*
- Szép napot, jóurak. Kivel kell tárgyalnom a kalodában lévő alak ügyében? *Kérdi, majd míg várja a választ, a valószínűleg vele tartó Latamiere mosolyog.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-29 20:39:30
Üzenet elküldve: 2018-10-29 20:39:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Heherészik egy sort öccse válaszán, a fiú mindig is meg tudta csiklandozni a humorát.*
-Félistennek félisten, de valóban nem túl tehetséges.
*Hagyja helyben a dolgot. Legalábbis amennyit tettek a fekete valagáért, Khunezk nem volt túl bőkezű, mikor legutoljára elváltak. Egy vágás a pofájára, ennyi jutott neki a fekete kegyből.*
-Az égett pofájú a markomban van, csak még nem tud róla. Ismerem a pofáját, a napjai innentől meg vannak számlálva.
*Jegyzi meg sötéten pillantva fel a nőre. Egyre kellemetlenebbül sajog a nyaka, roppant frusztráló helyzet. Hosszasan elidőzik a vöröske combjain, fél füllel azonban öccse mondókájára figyel.*
-Szívesen segítenék, de meg van kötve a kezem.
*Csap rá a "jó meglejenésű üzlettárs" szófordulatra, majd felhorkan.*
-Nem érdekel ellenségem ellensége, kinyírom mind!
*Rázza meg a fránya faszerkezetet erősen, majd néhány pillanatig elgondolkodik a mondáson. Biztos, hogy hallotta már.*
-Ellenségem ellenségének az ellensége, na ezt bogozd ki.
*Villantja fogait ravaszul öccsére, miközben igyekszik fejét olyan pózba helyezni, ami kényelmesebb az eddiginél.
Miközben több-kevesebb sikerrel jár, a kis eszmecsere kezd átcsapni párbeszédbe a leány és öccse között, ami felettébb nem boldogítja.*
-Kivásárolni!
*Csattan fel hangosan.*
-Egy Királyt?! No jó.
*Szusszan egyet némileg lecsillapodva.*
-Cselszőjetek csak, nem szólok bele.
*Köp maga elé a földre, innentől pedig elvan Latamie szemmel vetkőztetésének nemes, ám közel sem oly nehéz feladatával.*
*Heherészik egy sort öccse válaszán, a fiú mindig is meg tudta csiklandozni a humorát.*
-Félistennek félisten, de valóban nem túl tehetséges.
*Hagyja helyben a dolgot. Legalábbis amennyit tettek a fekete valagáért, Khunezk nem volt túl bőkezű, mikor legutoljára elváltak. Egy vágás a pofájára, ennyi jutott neki a fekete kegyből.*
-Az égett pofájú a markomban van, csak még nem tud róla. Ismerem a pofáját, a napjai innentől meg vannak számlálva.
*Jegyzi meg sötéten pillantva fel a nőre. Egyre kellemetlenebbül sajog a nyaka, roppant frusztráló helyzet. Hosszasan elidőzik a vöröske combjain, fél füllel azonban öccse mondókájára figyel.*
-Szívesen segítenék, de meg van kötve a kezem.
*Csap rá a "jó meglejenésű üzlettárs" szófordulatra, majd felhorkan.*
-Nem érdekel ellenségem ellensége, kinyírom mind!
*Rázza meg a fránya faszerkezetet erősen, majd néhány pillanatig elgondolkodik a mondáson. Biztos, hogy hallotta már.*
-Ellenségem ellenségének az ellensége, na ezt bogozd ki.
*Villantja fogait ravaszul öccsére, miközben igyekszik fejét olyan pózba helyezni, ami kényelmesebb az eddiginél.
Miközben több-kevesebb sikerrel jár, a kis eszmecsere kezd átcsapni párbeszédbe a leány és öccse között, ami felettébb nem boldogítja.*
-Kivásárolni!
*Csattan fel hangosan.*
-Egy Királyt?! No jó.
*Szusszan egyet némileg lecsillapodva.*
-Cselszőjetek csak, nem szólok bele.
*Köp maga elé a földre, innentől pedig elvan Latamie szemmel vetkőztetésének nemes, ám közel sem oly nehéz feladatával.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-29 09:04:10
Üzenet elküldve: 2018-10-29 09:04:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Latamie bólint az intő szóra. A legtöbb erszény már csak ilyen, hogy nem árt rájuk vigyázni. Latamie a maga részéről szereti megszerezni az aranyat, de szereti szórni is. Persze, ha valakit a legrosszabbkor zsebelnek ki, borzasztó kellemetlen, és büntetendőnek is ítéli melyet akár önmaga is megtorol ha kell, de gondolkodás nélkül osztogatja kavicsait, ha megfelelő az ellenszolgáltatás.
A két testvér pedig úgy szívja egymás vérét, hogy öröm hallgatni. Vagy ha nem is öröm, de mindenképpen szórakoztató. Ehhez persze ő is hozzáteszi a sajátját látatlanban, mert az elszólást, ő nem tartja annak, csak egy megjegyzés. Jelentéktelen. Csupán bizonyítandó, hogy ismeri a bárd hangját, s nem a szomszéd utcasarkon látták egymást először. Az eszébe nem jut, hogy ez Cha'yssnek nem tetszik. Nem is tűnik fel neki, ami azt illeti, mivel a vágást tanulmányozza a kalickába zárt madárka arcán. A megjegyzésre csak bólint, száját biggyesztve. Hogy elismerően: ~Ez aztán a vágás! ~ Vagy lefitymálóan: ~Ilyet én is karcolok.~ Nem tudható azonnal, de az istenes szöveg valahogy nem győzi meg, azt szó nélkül nem is hagyja, s véleménye, nézete azonnal kiderül.*
- Nem lehet valami tehetséges, ha csak félistennek hívod.
*Nyilvánvalóan a spiritualitás sikamlósabb területeire gondol, mikor az első slukk után megszólal. Erről a sejtelmes mosoly is árulkodik, ami arcán is marad, a sellős kérdésre, s válaszként a pillantása követi Meronnanét a számszeríjra. *
- Egyelőre mindegy, hogy honnan jöttem *Válaszolja.
Az acél a tengeren beválik, mint ahogyan a lerohanás is, a kisebb kampós vasmacskák is, de a Patkányokat lerohanni maga volna az öngyilkosság. Ennél még azt is célravezetőbbnek gondolja, hogy markos legénynek megveszi a Csalogányra. Aztán, ha ledolgozta a ráfordított összeget, mehet, amerre akar. Bár nyilván, ez sem opció a két testvér szemében.
Latamie továbbra sem érzékeli, hogy a megjegyzése nemtetszést vált ki, teljességgel lepereg róla, így valószínűleg Pacsirtaként lesz még később is emlegetve Cha'yss.*
- Az égett pofájú egyetlen intésére leszedik a fejedet, a miénkkel együtt, és kitűzik a zászlajuk mellé elrettentésnek. *Jegyzi meg flegmán a szemkibökős spekulálásra. A puszta erő nem elég, ezt bárki láthatja, aki a kalodásba zárt Meronnnra néz.*
- Tehát, nem kivásárolni fogod. Folytasd. Érdekel. *Teszi csípőre a kezét, fordul oldalvást Meronnannak, hogy figyelmesebben hallgassa Cha'yss ötletét. Egyelőre érdekli, ami felvázolásra kerül. Ez látszik is tartásán, és azon, ahogyan hunyorogva szippant egyet a dohányból, közben megindulnak agytekervényei, melynek folyományaként, finoman bólogatva fújja ki a füstöt.*
*Latamie bólint az intő szóra. A legtöbb erszény már csak ilyen, hogy nem árt rájuk vigyázni. Latamie a maga részéről szereti megszerezni az aranyat, de szereti szórni is. Persze, ha valakit a legrosszabbkor zsebelnek ki, borzasztó kellemetlen, és büntetendőnek is ítéli melyet akár önmaga is megtorol ha kell, de gondolkodás nélkül osztogatja kavicsait, ha megfelelő az ellenszolgáltatás.
A két testvér pedig úgy szívja egymás vérét, hogy öröm hallgatni. Vagy ha nem is öröm, de mindenképpen szórakoztató. Ehhez persze ő is hozzáteszi a sajátját látatlanban, mert az elszólást, ő nem tartja annak, csak egy megjegyzés. Jelentéktelen. Csupán bizonyítandó, hogy ismeri a bárd hangját, s nem a szomszéd utcasarkon látták egymást először. Az eszébe nem jut, hogy ez Cha'yssnek nem tetszik. Nem is tűnik fel neki, ami azt illeti, mivel a vágást tanulmányozza a kalickába zárt madárka arcán. A megjegyzésre csak bólint, száját biggyesztve. Hogy elismerően: ~Ez aztán a vágás! ~ Vagy lefitymálóan: ~Ilyet én is karcolok.~ Nem tudható azonnal, de az istenes szöveg valahogy nem győzi meg, azt szó nélkül nem is hagyja, s véleménye, nézete azonnal kiderül.*
- Nem lehet valami tehetséges, ha csak félistennek hívod.
*Nyilvánvalóan a spiritualitás sikamlósabb területeire gondol, mikor az első slukk után megszólal. Erről a sejtelmes mosoly is árulkodik, ami arcán is marad, a sellős kérdésre, s válaszként a pillantása követi Meronnanét a számszeríjra. *
- Egyelőre mindegy, hogy honnan jöttem *Válaszolja.
Az acél a tengeren beválik, mint ahogyan a lerohanás is, a kisebb kampós vasmacskák is, de a Patkányokat lerohanni maga volna az öngyilkosság. Ennél még azt is célravezetőbbnek gondolja, hogy markos legénynek megveszi a Csalogányra. Aztán, ha ledolgozta a ráfordított összeget, mehet, amerre akar. Bár nyilván, ez sem opció a két testvér szemében.
Latamie továbbra sem érzékeli, hogy a megjegyzése nemtetszést vált ki, teljességgel lepereg róla, így valószínűleg Pacsirtaként lesz még később is emlegetve Cha'yss.*
- Az égett pofájú egyetlen intésére leszedik a fejedet, a miénkkel együtt, és kitűzik a zászlajuk mellé elrettentésnek. *Jegyzi meg flegmán a szemkibökős spekulálásra. A puszta erő nem elég, ezt bárki láthatja, aki a kalodásba zárt Meronnnra néz.*
- Tehát, nem kivásárolni fogod. Folytasd. Érdekel. *Teszi csípőre a kezét, fordul oldalvást Meronnannak, hogy figyelmesebben hallgassa Cha'yss ötletét. Egyelőre érdekli, ami felvázolásra kerül. Ez látszik is tartásán, és azon, ahogyan hunyorogva szippant egyet a dohányból, közben megindulnak agytekervényei, melynek folyományaként, finoman bólogatva fújja ki a füstöt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168