//Egy sör nem sör//
//Intath Aldeis//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Azt csinálsz velük amit szeretnél. Csak ruhák, arra vannak, hogy használd őket. Ha kell majd, kapsz másikat.
*Bár sok probléma volt egykoron családjában, de az bizonyos, hogy anyagiak terén Relael mindent megkapott, így talán nem csoda, hogy nem is sajnálja a pénzt, főleg költeni nem. Nincs is számára akkora értéke, mint annak aki rengeteg munkával szerzi meg azt a pár aranyat ételre. Mindenesetre ha más nem is, de Latlie megérdemli, hogy időnként vegyen neki valami szépet vagy hasznosat, feltéve ha a továbbiakban is ilyen rendes lány lesz.*
- Köszönöm szépen Latlie! Nagyon ügyes lány vagy, ez mind a te munkád gyümölcse, látod? Így tovább kedvesem és biztos mindenki nagyon hálás lesz neked. A ruhák apróságok a munkádért.
*Biztatja kissé a lányt, majd a pénzt az előbbihez hasonló módon felírja és ugyanoda el is teszi feltehetően biztonságba, majd visszatért Intath-hoz. Végre. Szegényt meglehetősen elhanyagolta, ezért rögvest kárpótolnia is kell ezért.*
- Elnézésedet kérem drága, de hát ezek a fránya kötelességek... De most már a tiéd vagyok, csak a tiéd.
*Mosolyog komiszul az elf férfira, közben felkönyököl a pultra és közelebb hajol, mintha csókot akarna tőle, de nem adja meg, sőt ha a doki közelít felé, akkor pimaszul elhúzódik huncut csillogással szemeiben. Hirtelen ötlete támad és nem is fogja vissza magát, így a következő pillanatban elrugaszkodik, hogy formás ülepe a pulton landoljon. Ezután már csak egy félfordulatot kell tennie, hogy lábait Intath felőli oldalon lógassa le. A korsó sört szájához emeli és nagyokat kortyol belőle.*
- Úgy emlékszem volt valami dolgunk, de vajon mi is lehetett az? Te nem emlékszel?
*Leteszi a korsót, mutatóujját pedig ajkaira teszi és gondolkodóan a mennyezetet bámulja. Furcsa erők munkálkodhatnak a Vaskorsóban, mert hamarosan Relael keresztbe tett lábai távolodni kezdenek egymástól. Kitárt combjai nem fednek fel semmit, főleg nem nadrágon keresztül, de a mozdulat önmagában elegendő, főleg, hogy mindezt majdnem szemmagasságban pontosan Intath előtt teszi.*
- Ó!
*Szólal meg és combjai között lévő apró szabad területre támaszkodik egyik karjával, és lassan, óvatosan előrébb hajol. Szabad kezét felemeli, tenyerét kinyitja, ujjára fűzve pedig egy kulcs válik láthatóvá. Megzörögteti azt.*
- Azt hiszem már kezdek homályosan emlékezni.
*Nyilván csak cicázik, erről széles, elégedett vigyora is árulkodhat az elf férfi számára.
Kicsit lelombozódik, mert érkezik valaki és az a valaki meg is szólítja. Ujjával Latlie felébök.*
- Latlie! Szolgáld ki legyél szíves a kedves vendéget!
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.28 21:36:52