Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 219 (4361. - 4380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4380. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-21 18:19:25
Üzenet elküldve: 2020-03-21 18:19:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Fint éppen a többiek társaságában ácsorog, és próbálja jobb belátásra bírni Londerlossát, de mikor a vaskos harcos fickó is bekapcsolódik, valahol megkönnyebbül. Egész nap egy vizesdézsát rángatott fel- és alá, ha van segítsége, aki kipenderíti a fickót a helyiségből, és nem neki kell emelgetni, még jobb. Biztosan ezért kerüli el a figyelmét az a lány is, aki mögötte megérkezik, és távozik. Hiába, a fickó új még a szakmában.*
- Vigyázzanak egymásra. *Veti oda csak úgy foghegyről a beszélgetőknek, és dolga végeztével visszaindul a pulthoz, de csak miután felnyalábolt néhány üres tányért, kiürült kupát, hogy több hely maradjon a társaságnak.* És verekedés ne legyen! *Kéri még őket, de a továbbiakban nem hajlandó foglalkozni az üggyel. Bolondokkal nem lehet mit kezdeni, lecsapni őket pedig más is le tudja, minek vacakoljon ott? Inkább rendezgeti a székeket, letöröl pár asztalt. Magában szentségel. Csak a szokásos.*
*Fint éppen a többiek társaságában ácsorog, és próbálja jobb belátásra bírni Londerlossát, de mikor a vaskos harcos fickó is bekapcsolódik, valahol megkönnyebbül. Egész nap egy vizesdézsát rángatott fel- és alá, ha van segítsége, aki kipenderíti a fickót a helyiségből, és nem neki kell emelgetni, még jobb. Biztosan ezért kerüli el a figyelmét az a lány is, aki mögötte megérkezik, és távozik. Hiába, a fickó új még a szakmában.*
- Vigyázzanak egymásra. *Veti oda csak úgy foghegyről a beszélgetőknek, és dolga végeztével visszaindul a pulthoz, de csak miután felnyalábolt néhány üres tányért, kiürült kupát, hogy több hely maradjon a társaságnak.* És verekedés ne legyen! *Kéri még őket, de a továbbiakban nem hajlandó foglalkozni az üggyel. Bolondokkal nem lehet mit kezdeni, lecsapni őket pedig más is le tudja, minek vacakoljon ott? Inkább rendezgeti a székeket, letöröl pár asztalt. Magában szentségel. Csak a szokásos.*
4379. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:21:38
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:21:38
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Végül nincs türelme megvárni a vacsorát. Kissé szégyenli is magát, hogy jó negyed óra várakozás után feláll, beszól a pult mögött ülőnek, hogy nincs ideje bevárni amíg megfőzik a lerendelt ételt. Talán ha lett volna készen és csak melegíteni kell, akkor más lett volna a helyzet, de ha most helyben készítik a pörköltet az nagyon sok időbe fog telni. Körbe néz, ha lát bárkit aki esetleg a szemeibe néz attól még akár el is búcsúzik bár senkit sem talált ismerősnek. Léptei határozottan vezetnek a kijárat felé, közben azon gondolkodik merre kellene vegye az útját. Nézzen-e be Amon Ruadhba vagy hagyja az egész múltat a háta mögött?*
4378. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-17 00:20:10
Üzenet elküldve: 2020-03-17 00:20:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
// Relael, Nirs, Fäenro//
*A tündéreket fenntartással kezeli, míg egy sötételfet szívesen fogadott volna, ha az is úgy áll hozzá. Azonban ez a tag csak beszél megállás nélkül. Fäenronak kedve lenne az asztalba verni saját fejét, de nem teszi. A tányér dobálás sokkal jobban oldaná a hangulatot, viszont még egyszer azt sem követné el. Ez egyre rosszabb. Még Nirs kérdésére sem volt ideje felelni, mert mire összeszedte volna, miért is utálja a tündéreket, ez az idegen elkezdett szónokolni. Azonban Fäenro nem hagyja válasz nélkül a tündér kérdést, csak majd később felel rá. A szónoklat nagy része egyik fülén be, másik fülén ki. Egyetlen egy dolgot kivéve, ami utolsóként hangzik el: a tegeződés. Ugyan néha maga is eltéveszti, mert nincsen hozzá szokva az illendő beszédhez, azt nem szívlelné, ha egy idegen azonnal tegezné a kisasszonyt.*
- Miért nem várja meg, hogy a hölgy ajánlja fel elsőként? Mindenki tudja, hogy így kell! *Fäenro úgy van vele, hogy amit még az utcai gyerekek is tudnak, az általános ismeret. Ide értve az illemet vagy a világ dolgait. A napi rutin persze egészen más témakör. Félig azért megbánja, hogy kérdéssel fejezte ki nemtetszését, mert a kérdésre válaszolni kell, ő pedig nem akar még egy monológot hallani. Gyorsan Nirs felé fordul.*
- Mondja, tud még más mesét a tündérekről? Szívesen hallanám! *Talán jobb is, ha szép mesék hangzanak el, mintha Fäenro panaszkodna a múltról. Éppen elég negatív esemény történt itt rövid alatt.*
// Relael, Nirs, Fäenro//
*A tündéreket fenntartással kezeli, míg egy sötételfet szívesen fogadott volna, ha az is úgy áll hozzá. Azonban ez a tag csak beszél megállás nélkül. Fäenronak kedve lenne az asztalba verni saját fejét, de nem teszi. A tányér dobálás sokkal jobban oldaná a hangulatot, viszont még egyszer azt sem követné el. Ez egyre rosszabb. Még Nirs kérdésére sem volt ideje felelni, mert mire összeszedte volna, miért is utálja a tündéreket, ez az idegen elkezdett szónokolni. Azonban Fäenro nem hagyja válasz nélkül a tündér kérdést, csak majd később felel rá. A szónoklat nagy része egyik fülén be, másik fülén ki. Egyetlen egy dolgot kivéve, ami utolsóként hangzik el: a tegeződés. Ugyan néha maga is eltéveszti, mert nincsen hozzá szokva az illendő beszédhez, azt nem szívlelné, ha egy idegen azonnal tegezné a kisasszonyt.*
- Miért nem várja meg, hogy a hölgy ajánlja fel elsőként? Mindenki tudja, hogy így kell! *Fäenro úgy van vele, hogy amit még az utcai gyerekek is tudnak, az általános ismeret. Ide értve az illemet vagy a világ dolgait. A napi rutin persze egészen más témakör. Félig azért megbánja, hogy kérdéssel fejezte ki nemtetszését, mert a kérdésre válaszolni kell, ő pedig nem akar még egy monológot hallani. Gyorsan Nirs felé fordul.*
- Mondja, tud még más mesét a tündérekről? Szívesen hallanám! *Talán jobb is, ha szép mesék hangzanak el, mintha Fäenro panaszkodna a múltról. Éppen elég negatív esemény történt itt rövid alatt.*
4377. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-13 20:31:40
Üzenet elküldve: 2020-03-13 20:31:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Várakozását végül siker koronázza. Megérkezik a fogadós, bár az is megeshet, hogy csak egy kisegítő, a lényeg az, hogy van akivel szót váltson Ewangel.*
- Kérnék egy sárkánypörköltet. *szól majd kis szünet után hozzáteszi.* Jó melegen!
* A fiú bólint, biztosítja az elfet, hogy nemsokára érkezik a vacsorája, csak üljön le nyugodtan egy kiválasztott asztalhoz. A nő le is telepedik az egyik üres asztalhoz majd elgondolkodva néz ismét a pult fele. Megfeledkezett az inni valóról. Sebaj, majd amikor hozzák a vacsoráját visszaszalasztja a felszolgálót egy pohár borért. Mély lélegzetet vesz. Jól esik megpihenni most ennél az asztalnál. Az elmúlt két hétben nem sokat ideje volt rá.*
- Kérnék egy sárkánypörköltet. *szól majd kis szünet után hozzáteszi.* Jó melegen!
* A fiú bólint, biztosítja az elfet, hogy nemsokára érkezik a vacsorája, csak üljön le nyugodtan egy kiválasztott asztalhoz. A nő le is telepedik az egyik üres asztalhoz majd elgondolkodva néz ismét a pult fele. Megfeledkezett az inni valóról. Sebaj, majd amikor hozzák a vacsoráját visszaszalasztja a felszolgálót egy pohár borért. Mély lélegzetet vesz. Jól esik megpihenni most ennél az asztalnál. Az elmúlt két hétben nem sokat ideje volt rá.*
4376. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-10 19:37:15
Üzenet elküldve: 2020-03-10 19:37:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
// Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
*Most már kezd kíváncsi lenni. Az odáig rendben van, hogy Rel ki nem állhatja az unokatestvéreket, de vajon miért táplál ellenérzéseket a fiú a tündérekkel szemben? Ő a maga részéről semmi rosszat nem lát a szárnyas apróságokban. Igaz, jót sem. Tulajdonképpen nem is ismeri őket.*
- Mi bajod a tündérekkel? *fordul tehát Fäenro felé* Ahogy én hallottam, mindenki csak szépeket mond róluk. Talán még ez az ajándékozás is igaz. És nem is gúnyolódtam.
*Ez utóbbi már Relnek szól. Valóban őszintén hangzik a megjegyzés, hiszen nem volt szándéka gúnyt űzni senkiből. Tényleg halott ilyen meséket a tündérekről gyerekkorában és amennyire vissza tud emlékezni, el is hitte. Miért lenne gúnyolódás, ha ezzel traktálja Fäenrot? Egyébként is, mintha Rel éppen megsértődne egy kicsit.*
- Semmi előnyöm nem származik belőle. *vonja meg a vállát* Csak elmondtam a véleményem.
*Természetesen nem ismeri Rel gondolatait az ő esetleges pimaszságáról, mégis: olyan mosolyt villant az elfre a fenti mondat után, amit csak a tenyérbemászó szóval lehetne igazán körülírni. Lehet, hogy ezzel csak feltámadó zavarát próbálja palástolni, ugyanis amikor Rel létező legbájosabb arckifejezését ölti magára, hirtelen nem is tudja, hogy miért táncolt vissza ama alkalomkor? Aztán eszébe jut az ok, amitől persze csak még jobban zavarba jön.*
- Nem. *veti oda kurtán Rel kérdésére a sötételf bajkeresését illetően. Nem modortalan akar lenni szófukarságával, egyszerűen csak nem lenne érkezése hosszabban kifejteni. A mélységi ugyanis nemes egyszerűséggel engedte el füle mellett Rel intését és kisebb monológba kezd, élénk színekkel ecsetelve küzdelmes ifjúságát, Nirs pedig lassan elnyíló szájjal, kicsit előredőlve hallgatja és csak időnként sandít szeme sarkából Rel felé. Van egy olyan gyanúja, hogy itt még botrány lesz és valami miatt ez kaján örömmel tölti el.*
- Hát... *vesz egy nagy levegőt amikor Londerlossa mondandója végére ér* Ez volt csak a bemutatkozás. A neved ugyan nem tudtuk meg belőle, de talán majd a következő körben.
*A mélységi kérésével nem törődik sokat. Szerencsére északra még nem ért el a magázódás bolondériája, sohasem gyakorolta, nála ezzel nyitott kapukat dönget a sötételf.*
- Ahogy ifjú barátom is mondta... *tesz egy kézmozdulatot Fäenro felé* Mi felelünk Relael biztonságáért.
*Ez persze nem teljesen igaz, de annyi baj legyen.*
- Viszont úgy érzem, hogy neked lesz szükséged védelemre ha csak beszélsz, de nem hallasz.
*Persze nem szeretné ha a sötételf értene a szóból és magára hagyná őket. Oda lenne a móka.*
- Ha már az ismerkedésnél tartunk: melyik istent tiszteled?
*Nem hitbuzgalma diktálta a kérdést. Londerlossa által elmondottakból arra következtet, hogy egy elég különös mélységivel akadtak össze és az sem kizárt, hogy Eeyr híve. Túl azon, hogy az egyetlen igaz isten mindenkor szívesen látja az áldozatot, izgalmas lehetne ha Rel erről is tudomást szerezne.*
// Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
*Most már kezd kíváncsi lenni. Az odáig rendben van, hogy Rel ki nem állhatja az unokatestvéreket, de vajon miért táplál ellenérzéseket a fiú a tündérekkel szemben? Ő a maga részéről semmi rosszat nem lát a szárnyas apróságokban. Igaz, jót sem. Tulajdonképpen nem is ismeri őket.*
- Mi bajod a tündérekkel? *fordul tehát Fäenro felé* Ahogy én hallottam, mindenki csak szépeket mond róluk. Talán még ez az ajándékozás is igaz. És nem is gúnyolódtam.
*Ez utóbbi már Relnek szól. Valóban őszintén hangzik a megjegyzés, hiszen nem volt szándéka gúnyt űzni senkiből. Tényleg halott ilyen meséket a tündérekről gyerekkorában és amennyire vissza tud emlékezni, el is hitte. Miért lenne gúnyolódás, ha ezzel traktálja Fäenrot? Egyébként is, mintha Rel éppen megsértődne egy kicsit.*
- Semmi előnyöm nem származik belőle. *vonja meg a vállát* Csak elmondtam a véleményem.
*Természetesen nem ismeri Rel gondolatait az ő esetleges pimaszságáról, mégis: olyan mosolyt villant az elfre a fenti mondat után, amit csak a tenyérbemászó szóval lehetne igazán körülírni. Lehet, hogy ezzel csak feltámadó zavarát próbálja palástolni, ugyanis amikor Rel létező legbájosabb arckifejezését ölti magára, hirtelen nem is tudja, hogy miért táncolt vissza ama alkalomkor? Aztán eszébe jut az ok, amitől persze csak még jobban zavarba jön.*
- Nem. *veti oda kurtán Rel kérdésére a sötételf bajkeresését illetően. Nem modortalan akar lenni szófukarságával, egyszerűen csak nem lenne érkezése hosszabban kifejteni. A mélységi ugyanis nemes egyszerűséggel engedte el füle mellett Rel intését és kisebb monológba kezd, élénk színekkel ecsetelve küzdelmes ifjúságát, Nirs pedig lassan elnyíló szájjal, kicsit előredőlve hallgatja és csak időnként sandít szeme sarkából Rel felé. Van egy olyan gyanúja, hogy itt még botrány lesz és valami miatt ez kaján örömmel tölti el.*
- Hát... *vesz egy nagy levegőt amikor Londerlossa mondandója végére ér* Ez volt csak a bemutatkozás. A neved ugyan nem tudtuk meg belőle, de talán majd a következő körben.
*A mélységi kérésével nem törődik sokat. Szerencsére északra még nem ért el a magázódás bolondériája, sohasem gyakorolta, nála ezzel nyitott kapukat dönget a sötételf.*
- Ahogy ifjú barátom is mondta... *tesz egy kézmozdulatot Fäenro felé* Mi felelünk Relael biztonságáért.
*Ez persze nem teljesen igaz, de annyi baj legyen.*
- Viszont úgy érzem, hogy neked lesz szükséged védelemre ha csak beszélsz, de nem hallasz.
*Persze nem szeretné ha a sötételf értene a szóból és magára hagyná őket. Oda lenne a móka.*
- Ha már az ismerkedésnél tartunk: melyik istent tiszteled?
*Nem hitbuzgalma diktálta a kérdést. Londerlossa által elmondottakból arra következtet, hogy egy elég különös mélységivel akadtak össze és az sem kizárt, hogy Eeyr híve. Túl azon, hogy az egyetlen igaz isten mindenkor szívesen látja az áldozatot, izgalmas lehetne ha Rel erről is tudomást szerezne.*
4375. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-10 11:02:44
Üzenet elküldve: 2020-03-10 11:02:44
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Útja a Taverna mellet vezet el és mivel éhesnek érzi egy cseppet magát a hosszú út miatt, hát egy mély levegőt vesz majd benyit az ajtaján. Határozottan lép be bár szíve a torkában dobog. Egyhamar nem fogja elengedni a múltat, legalábbis amíg biztosat nem tud.*
- Üdvözletem! *köszön félhangosan, afféle akit nem érdekel a szava azt ne zavarja meg, viszont ha itt a csapos na meg az ajtó közelében ülők hallják szavát.
Tekintete körbesiklik. Ismerős arcot vagy legalább kíváncsi tekintetet keres, majd pedig az épp körbe forgó mélységin pihenteti meg szemeit.
~De teátrális.~ gondolja bár nem tudja az egész történetet. Az is megeshet, hogy épp egy színdarabbal akarja elkápráztatni a Vashegy népét a sötételf. A pultnál áll meg ahol, csodák csodája épp senki sincsen. Lehet épp egy kis borért szaladt el avagy valahol felszolgál. Ewa végül inkább a pultnak dőlve várakozik, tekintete többször is visszaterelődik a beszédet befejező mélységire. A nézőközönséget is számba veszi, de sajnos ismerőst egyelőre nem lát. Az is megeshet, hogy csak megváltoztak az emberek, mégis csak majd három évet, pontosabban kettő és felet volt oda.*
- Üdvözletem! *köszön félhangosan, afféle akit nem érdekel a szava azt ne zavarja meg, viszont ha itt a csapos na meg az ajtó közelében ülők hallják szavát.
Tekintete körbesiklik. Ismerős arcot vagy legalább kíváncsi tekintetet keres, majd pedig az épp körbe forgó mélységin pihenteti meg szemeit.
~De teátrális.~ gondolja bár nem tudja az egész történetet. Az is megeshet, hogy épp egy színdarabbal akarja elkápráztatni a Vashegy népét a sötételf. A pultnál áll meg ahol, csodák csodája épp senki sincsen. Lehet épp egy kis borért szaladt el avagy valahol felszolgál. Ewa végül inkább a pultnak dőlve várakozik, tekintete többször is visszaterelődik a beszédet befejező mélységire. A nézőközönséget is számba veszi, de sajnos ismerőst egyelőre nem lát. Az is megeshet, hogy csak megváltoztak az emberek, mégis csak majd három évet, pontosabban kettő és felet volt oda.*
4374. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-08 21:44:44
Üzenet elküldve: 2020-03-08 21:44:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
*Csendes nap ez a mai, ráadásul még csak délelőtt van, így vendég egy szál se. Ennek is köszönhető, hogy épp a hatalmas karosszékben ül, lábát az egykori medve hátán nyugtatva, miközben a kezében tartott könyvbe jegyzetelget bőszen, eléggé gondterhelt arckifejezéssel. Bizony a számok nem igazán adnak okot örömre, hiszen a hely jelenlegi forgalmával közel se hoz olyan fényesen a konyhára, mint azt szeretné, az pedig esze ágában sincs, hogy a családi vagyont egy olyan pénznyelőre költse, mint egy veszteséges kocsma*
- Elég! *csukja be mogorván a könyvet, egyszerre beszélve önmagához, és Finthez, akinek jelen pillanatban még a puszta jelenléte is idegesíti, nemhogy a dudorászása. Ha a férfi felé pillant, ahogy reményei szerint történik is, akkor felemelve üres poharát, megrázza azt kissé a kocsmáros felé, hogy jelezze, bizony kiürült, és ráférne már az utánpótlás*
- Ezt meg hol tanultad? *szólal meg, csak hogy elterelje a figyelmét a pénzügyi dolgokról, úgy vélve, Fint kellemesen érdekes beszélgetőpartner lehet a számára. ~Vagy legalábbis nem olyan, aki halálra untat a fecsegésével~ vonja meg a vállát gondolatban*
- Nem tűnsz olyannak, aki bárkire is várna... se olyannak, aki csacska szerelmes nótákat énekelne szíve hölgyének... *folytatja tovább, hogy beszédre bírja a férfit, miközben továbbra is árgus szemmel figyeli a mozdulatait, vajon érkezik-e már a kért itala.*
//Túlórázás//
*Csendes nap ez a mai, ráadásul még csak délelőtt van, így vendég egy szál se. Ennek is köszönhető, hogy épp a hatalmas karosszékben ül, lábát az egykori medve hátán nyugtatva, miközben a kezében tartott könyvbe jegyzetelget bőszen, eléggé gondterhelt arckifejezéssel. Bizony a számok nem igazán adnak okot örömre, hiszen a hely jelenlegi forgalmával közel se hoz olyan fényesen a konyhára, mint azt szeretné, az pedig esze ágában sincs, hogy a családi vagyont egy olyan pénznyelőre költse, mint egy veszteséges kocsma*
- Elég! *csukja be mogorván a könyvet, egyszerre beszélve önmagához, és Finthez, akinek jelen pillanatban még a puszta jelenléte is idegesíti, nemhogy a dudorászása. Ha a férfi felé pillant, ahogy reményei szerint történik is, akkor felemelve üres poharát, megrázza azt kissé a kocsmáros felé, hogy jelezze, bizony kiürült, és ráférne már az utánpótlás*
- Ezt meg hol tanultad? *szólal meg, csak hogy elterelje a figyelmét a pénzügyi dolgokról, úgy vélve, Fint kellemesen érdekes beszélgetőpartner lehet a számára. ~Vagy legalábbis nem olyan, aki halálra untat a fecsegésével~ vonja meg a vállát gondolatban*
- Nem tűnsz olyannak, aki bárkire is várna... se olyannak, aki csacska szerelmes nótákat énekelne szíve hölgyének... *folytatja tovább, hogy beszédre bírja a férfit, miközben továbbra is árgus szemmel figyeli a mozdulatait, vajon érkezik-e már a kért itala.*
4373. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-05 16:37:19
Üzenet elküldve: 2020-03-05 16:37:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
// Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
-Mindenkinek vannak rossz szokásai * ránt elő széles mosolyt a mimikái gyűjteményéből, majd elindul a haragtól bosszúsan izzó hölgy felé*
- Eszem ágában sincs önnel kekeckedni, mielőtt bárki félreérti mondani valóm, pusztán úgy gondoltam kifejtem a véleményemet, ahogy a kisasszony is tette. A szörnyű modoromért pedig ezúttal is elnézést kérek minden jelenlévőtől. * Utolsó szavai elhangzását kisérve körbe fordul az apró helyiségben ezzel személyesítve a mondandóját, mindenki számára *
- Ha már eddig ily módon illetlen voltam, akkor hagy mutatkozzam be, mert bizonyára mindenki kíváncsi a hirtelen vendégre. Mint már tudhatják jómagam sötételf vagyok, a "megtestesült gonosz", hogy történeteiket idézzem. Van egy mondás az emberek körében… "Az éremnek két oldala van". Milyen igaz! Remélem ismerik a pszichológiát, mert egy csöppet belemennék. Önök szerint az előítéletek, kiközösítés és folytonos ellenszenv nem változtatja meg az arra járó szerencsétlent? Egész életében azt hajtogatják, hogy halálra való, el van kárhoztatva, nem érdemel szeretet… Előbb utóbb elhiszi magáról az említett, és többé nem akar bizonyítani inkább, hogy addig is foglalkozzanak vele rosszabbít a helyzeten. Igen, a fajtám ősei rossz utat választottak, de nem minden alma esik közel a fájához, van aki inkább elrohad az ágain, mint hogy ereje tejében bántsa bárki borját, fiát is. Nem mondom, hogy bennem nem él ellenszenv… Láttam az édesanyám véráztatta testét, pusztán 10 évesen, kihűlt testtel, szégyenben és az elfek ünnepeltek. Nem telik el nap, hogy ne gondoljak arra a napra. Nem lettek épp a kedvenceim, de egy ártatlan gyermekre sosem mondanám, hogy megölte az anyámat, mert tudom hogy nem ő volt. Ez néha kiesik az érme túlfelén lévők gondolataiból… Nem szeretnék én lenni a társaság prédikátora, így ezzel ezt a témát le is zárnám. Egy közeli erdőről sodort ide a magány, egy idő után a forrás vize sem képes nyugtatni a dübörgő szívet, hisz szomorú vagy sem szükségünk van egy támaszra, és az nem egy közeli kocsma fala, hanem a társasági szó. Tudják, belül én is, csak egy ifjú vagyok aki akar valaki lenni. Szeretné megtapasztalni a szerelmet, az igaz barátságot, önmagát és a hősi dicsőséget. Olyan nagy kérés ez? Nehéz lépés volt, úgy kiálni, hogy tudtam el fognak ítélni, mégis megtettem és piszok jó érzés. Lerázni a vállunkról a társadalom nyomását, és próbálkozni. Már megint szónokolok… Hol is tartottam? Igen! A bemutatkozásnál. A külsők azt hiszem nem kell leírnom, hisz tudtommal e helyiségben senki sem vak, ha mégis őszinte bocsánat az esetleges érzéketlenségemért. Elmondtam miért vagyok itt, és ismerik a múltam. Senki sem gondolná, de oda vagyok a botanikáért, a természet a legcsodálatosabb dolog amit valaha is láthattam, hallottam és a szívemben éreztem melegét. Talán egy nap kertésznek is állok, vagy földművesnek, de előbb még úgy érzem sok befejezetlen ügy vár még rám. Mit szólnának ahhoz ha adnának személyeknek egy esélyt és talán tegeződnénk is? Nyomaszt ez a formálisság.
// Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
-Mindenkinek vannak rossz szokásai * ránt elő széles mosolyt a mimikái gyűjteményéből, majd elindul a haragtól bosszúsan izzó hölgy felé*
- Eszem ágában sincs önnel kekeckedni, mielőtt bárki félreérti mondani valóm, pusztán úgy gondoltam kifejtem a véleményemet, ahogy a kisasszony is tette. A szörnyű modoromért pedig ezúttal is elnézést kérek minden jelenlévőtől. * Utolsó szavai elhangzását kisérve körbe fordul az apró helyiségben ezzel személyesítve a mondandóját, mindenki számára *
- Ha már eddig ily módon illetlen voltam, akkor hagy mutatkozzam be, mert bizonyára mindenki kíváncsi a hirtelen vendégre. Mint már tudhatják jómagam sötételf vagyok, a "megtestesült gonosz", hogy történeteiket idézzem. Van egy mondás az emberek körében… "Az éremnek két oldala van". Milyen igaz! Remélem ismerik a pszichológiát, mert egy csöppet belemennék. Önök szerint az előítéletek, kiközösítés és folytonos ellenszenv nem változtatja meg az arra járó szerencsétlent? Egész életében azt hajtogatják, hogy halálra való, el van kárhoztatva, nem érdemel szeretet… Előbb utóbb elhiszi magáról az említett, és többé nem akar bizonyítani inkább, hogy addig is foglalkozzanak vele rosszabbít a helyzeten. Igen, a fajtám ősei rossz utat választottak, de nem minden alma esik közel a fájához, van aki inkább elrohad az ágain, mint hogy ereje tejében bántsa bárki borját, fiát is. Nem mondom, hogy bennem nem él ellenszenv… Láttam az édesanyám véráztatta testét, pusztán 10 évesen, kihűlt testtel, szégyenben és az elfek ünnepeltek. Nem telik el nap, hogy ne gondoljak arra a napra. Nem lettek épp a kedvenceim, de egy ártatlan gyermekre sosem mondanám, hogy megölte az anyámat, mert tudom hogy nem ő volt. Ez néha kiesik az érme túlfelén lévők gondolataiból… Nem szeretnék én lenni a társaság prédikátora, így ezzel ezt a témát le is zárnám. Egy közeli erdőről sodort ide a magány, egy idő után a forrás vize sem képes nyugtatni a dübörgő szívet, hisz szomorú vagy sem szükségünk van egy támaszra, és az nem egy közeli kocsma fala, hanem a társasági szó. Tudják, belül én is, csak egy ifjú vagyok aki akar valaki lenni. Szeretné megtapasztalni a szerelmet, az igaz barátságot, önmagát és a hősi dicsőséget. Olyan nagy kérés ez? Nehéz lépés volt, úgy kiálni, hogy tudtam el fognak ítélni, mégis megtettem és piszok jó érzés. Lerázni a vállunkról a társadalom nyomását, és próbálkozni. Már megint szónokolok… Hol is tartottam? Igen! A bemutatkozásnál. A külsők azt hiszem nem kell leírnom, hisz tudtommal e helyiségben senki sem vak, ha mégis őszinte bocsánat az esetleges érzéketlenségemért. Elmondtam miért vagyok itt, és ismerik a múltam. Senki sem gondolná, de oda vagyok a botanikáért, a természet a legcsodálatosabb dolog amit valaha is láthattam, hallottam és a szívemben éreztem melegét. Talán egy nap kertésznek is állok, vagy földművesnek, de előbb még úgy érzem sok befejezetlen ügy vár még rám. Mit szólnának ahhoz ha adnának személyeknek egy esélyt és talán tegeződnénk is? Nyomaszt ez a formálisság.
4372. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-03 22:23:38
Üzenet elküldve: 2020-03-03 22:23:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Éppen indulna is fel a kifizetett szobába, valahol hálás is, hogy nem zaklatja a csapos a felesleges fecsegéssel, mint hogy : milyen volt az útja? Vagy hogy hogy van ezen a szép napon. Mint némelyik helyen, rosszabbak mint az asszonyok a mennyegzőn. Hatalmasat sóhajt, majd úgy dönt, ha már itt van, nem szalad annyira, ki tudja milyen népek élhetnek errefelé, hisz Rheiával is ezen a tájon találkozott, aztán azóta is álmatlanul forgolódik éjszaka miatta. ~Ej ezt kéne kiverni a fejemből, majd ha kész lesz a fegyverem. Jajj de alig várom!~ Ahogy elképzeli, hogy friss vért ont vele, és úgy szalad át a penge éle a csontokon mint forró kés a vajon. El is mosolyodik önkéntelenül bele, s ebből az idilli képből rángatja ki egy furcsa beszélgetésből kiszivárgó szavak egyike. ~Kormos. Mit van úgy oda mindenki ezzel mostanában? A kovácsok is valami kormos nőtet emlegettek.~ Megrázza a fejét, majd mikor látja, hogy egy olyan koszos képű hegyes fülű valami megyen oda az asztalhoz odapofátlankodni, ő is felráncolja a szemöldökét. ~Bazdmeg ez milyen vidékről származik?~ Akár egy jó kis balhénak is örülne igazából. Persze nem tudja levenni a szemét a nőről sem, arról az elfről, nagyon megragadja az a zsivány tekintet, amit bárhogy is próbál, ha próbál egyáltalán álcázni, Rorkir ismeri a fajtáját. Rafinált ringyók az ilyenek, nem jó velük ujjat húzni, de fenomenálisak vízszintesen, vagy függőlegesen, vagy bárhogy is igazából. Jobb dolga híján ő maga is lép egy párat, s kezét ellentmondást nem tűrően a sötételf vállára rakja, úgy jó mackósan persze, nehogy azt higgye, hogy valami pincérlány az.*
-Nálunk a pofonér' járnak így házhoz koma.
*Majd a saját nyakánál tapogatózik.*
-Tudod nemrég láttam egy olyanfélét mint te, ilyen koszos volt vagy mi. De basszameg elfelejtettem elrakni a nyakláncot a fogaiból.
*Száját lebiggyeszti, s őszinte szomorúság ül a szeme sarkába egy másodpercre, majd hamar túlteszi magát a dolgon, s az asztaltársaságra néz, akiknek fogalma sem lehet róla, hogy ki is a barbár férfi egyáltalán, s hogy mi a jó fenét csinál itt? Egyebet nem szól, magában kuncog, s várja a fejleményeket. Meglepetésére a csapos figura is megérkezik, igazi kis banda gyűlik össze, az ilyenekből mindig jó buli szokott kisülni. Természetesen csak tenni próbálja a dolgát, nincs ebben semmi szégyellnivaló, vagy megvetendő, sőt. Egy biccentéssel jelez neki, hogy Rorkir is vele van, mármint Fintarrettel, s ha a szellemek esetleg úgy alakítanák a sorsot, akkor a férfi segít rendet tenni.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.03 22:27:19
//Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Éppen indulna is fel a kifizetett szobába, valahol hálás is, hogy nem zaklatja a csapos a felesleges fecsegéssel, mint hogy : milyen volt az útja? Vagy hogy hogy van ezen a szép napon. Mint némelyik helyen, rosszabbak mint az asszonyok a mennyegzőn. Hatalmasat sóhajt, majd úgy dönt, ha már itt van, nem szalad annyira, ki tudja milyen népek élhetnek errefelé, hisz Rheiával is ezen a tájon találkozott, aztán azóta is álmatlanul forgolódik éjszaka miatta. ~Ej ezt kéne kiverni a fejemből, majd ha kész lesz a fegyverem. Jajj de alig várom!~ Ahogy elképzeli, hogy friss vért ont vele, és úgy szalad át a penge éle a csontokon mint forró kés a vajon. El is mosolyodik önkéntelenül bele, s ebből az idilli képből rángatja ki egy furcsa beszélgetésből kiszivárgó szavak egyike. ~Kormos. Mit van úgy oda mindenki ezzel mostanában? A kovácsok is valami kormos nőtet emlegettek.~ Megrázza a fejét, majd mikor látja, hogy egy olyan koszos képű hegyes fülű valami megyen oda az asztalhoz odapofátlankodni, ő is felráncolja a szemöldökét. ~Bazdmeg ez milyen vidékről származik?~ Akár egy jó kis balhénak is örülne igazából. Persze nem tudja levenni a szemét a nőről sem, arról az elfről, nagyon megragadja az a zsivány tekintet, amit bárhogy is próbál, ha próbál egyáltalán álcázni, Rorkir ismeri a fajtáját. Rafinált ringyók az ilyenek, nem jó velük ujjat húzni, de fenomenálisak vízszintesen, vagy függőlegesen, vagy bárhogy is igazából. Jobb dolga híján ő maga is lép egy párat, s kezét ellentmondást nem tűrően a sötételf vállára rakja, úgy jó mackósan persze, nehogy azt higgye, hogy valami pincérlány az.*
-Nálunk a pofonér' járnak így házhoz koma.
*Majd a saját nyakánál tapogatózik.*
-Tudod nemrég láttam egy olyanfélét mint te, ilyen koszos volt vagy mi. De basszameg elfelejtettem elrakni a nyakláncot a fogaiból.
*Száját lebiggyeszti, s őszinte szomorúság ül a szeme sarkába egy másodpercre, majd hamar túlteszi magát a dolgon, s az asztaltársaságra néz, akiknek fogalma sem lehet róla, hogy ki is a barbár férfi egyáltalán, s hogy mi a jó fenét csinál itt? Egyebet nem szól, magában kuncog, s várja a fejleményeket. Meglepetésére a csapos figura is megérkezik, igazi kis banda gyűlik össze, az ilyenekből mindig jó buli szokott kisülni. Természetesen csak tenni próbálja a dolgát, nincs ebben semmi szégyellnivaló, vagy megvetendő, sőt. Egy biccentéssel jelez neki, hogy Rorkir is vele van, mármint Fintarrettel, s ha a szellemek esetleg úgy alakítanák a sorsot, akkor a férfi segít rendet tenni.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.03 22:27:19
4371. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-03 22:21:10
Üzenet elküldve: 2020-03-03 22:21:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Londerlossa, Rel, Nirs, Fäenro//
*Fint a pultnál ácsorog, mikor hirtelen, szinte a semmiből megjelenik egy sötételfnek tűnő, fura bőrű fickó, és vitába elegyedik az asztaltársasággal. A középkorú, egyértelműen sokat látott pultos nem tudja, hogy miről folyt a vita – bár nincs messze a csapattól, őszintén szólva nem izgatja, annyira biztos nem, hogy füleljen utánuk. Az ő dolga az, hogy rendet tartson, főleg most, hogy a nagysasszony elment, és csak azt érzi meg, hogy új, kötekedő vendége ezt veszélyezteti. Relaellel kötözködni amúgy sem tűnik jó ötletnek, Fint rövid idő alatt is rájött, hogy a nővel kimért, sima modora miatt kár vitába szállni.*
- Legyen kedves, ne zaklassa a hölgyet, ha nem szeretne beszélgetni! *Szól oda fennhangon, mondandóját Londerlossának címezve. Nem sok jót ígér a férfi hangja, de egyelőre nem tesz semmi fenyegetőt, csak leteszi a takarítórongyot, és elindul a társaság felé, hogy ha lehet, a perpatvarban a veszekedő felek közé álljon.* Inkább jöjjön és igyon valamit. Remek pálinkánk van. *Teszi hozzá jámborabban, és a pult felé int.*
//Londerlossa, Rel, Nirs, Fäenro//
*Fint a pultnál ácsorog, mikor hirtelen, szinte a semmiből megjelenik egy sötételfnek tűnő, fura bőrű fickó, és vitába elegyedik az asztaltársasággal. A középkorú, egyértelműen sokat látott pultos nem tudja, hogy miről folyt a vita – bár nincs messze a csapattól, őszintén szólva nem izgatja, annyira biztos nem, hogy füleljen utánuk. Az ő dolga az, hogy rendet tartson, főleg most, hogy a nagysasszony elment, és csak azt érzi meg, hogy új, kötekedő vendége ezt veszélyezteti. Relaellel kötözködni amúgy sem tűnik jó ötletnek, Fint rövid idő alatt is rájött, hogy a nővel kimért, sima modora miatt kár vitába szállni.*
- Legyen kedves, ne zaklassa a hölgyet, ha nem szeretne beszélgetni! *Szól oda fennhangon, mondandóját Londerlossának címezve. Nem sok jót ígér a férfi hangja, de egyelőre nem tesz semmi fenyegetőt, csak leteszi a takarítórongyot, és elindul a társaság felé, hogy ha lehet, a perpatvarban a veszekedő felek közé álljon.* Inkább jöjjön és igyon valamit. Remek pálinkánk van. *Teszi hozzá jámborabban, és a pult felé int.*
4370. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-03 21:53:02
Üzenet elküldve: 2020-03-03 21:53:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Miért kívánsz minden áron meggyőzni az ellenkezőjéről? Mi előnyöd származik a sötételfek védelméből?
*Relaelt egyre inkább hergeli a helyzet, és Nirs is egyre pimaszabb, ami meglepi, mert az ő elméjében még élénken él az a szégyenlős, nemeslelkű fiatal férfi, aki nem is olyan régen volt.*
- Talán az elfek arrogánsak, igen. De minden elnézhető nekem is, hiszen fakó a bőröm, és bájos az arcom.
*Billenti oldalra fejét, és a lehető legaranyosabb arckifejezését ölti magára, mintha valójában a legártatlanabb elf leány lenne szerte Lanawinon. Az, hogy Nirsnek kételkednie kellene, vagy nem, erre csak megrántja vállait, hiszen ő erre nem kíván választ adni. Meggyőződése, hogy ő nemesi származású, mutatós elf nőként többet ér, és aligha lehetne ellenkezőjéről meggyőzni.*
- Naaaa!
*Szól oda kissé durcás hanghordozással, ám mosolyogva, enyhén, amolyan baráti jelleggel Nirst is oldalba bökve.*
- Nem szép dolog ám gúnyolódni. Hüp-hüp.
*A fogacska hiánya annyira nem is tűnt fel neki, holott jóval látványosabb, mint a kisfiú tisztább külleme.*
- Nohát! Igazi nagyfiú leszel lassan.
*Jegyzi meg kedvesen, amikor egy idegen lép oda asztalához, és kezd el kioktatóan beszélni vele. Relael egyszerűen maga előtt összefont karokkal hallgatja, és szemöldökei minden elhangzott szó után egyre feljebb emelkednek.*
- Szóval nem keresi a bajt?
*Kérdez vissza tekintetét Nirsre emelve.*
- Hallgatózni más után, majd kéretlenül megzavarni mások beszélgetését, és keretek közé szabni annak jogait nem bajkeresés?
*Hümment párat, majd röviden, gúnyosan felnevet.*
- Ki vagy te, csak nem Kagan Thargodar maga?
*Ezután hosszabban felkacag, és teájába kortyol, átadva a szót Nirsnek is, akinek elhangzik a szájából, amire Relael is utalni kívánt.*
- Úgy valahogy. Nem látlak szívesen ennél az asztalnál, kormos, így erősen ajánlom, hogy távozz, amíg még szépen mondom!
*Rögtön el is képzeli, hogy Syoud egyik nyila miként hasít bele a sötételf koponyájába pont a két szeme között. ~ Jaj, de hiányzik. ~ Ismételten a teájába iszik, ezáltal pedig kiürül a csészéje.*
- Az elfek arrogánsak, a sötételfek bajt kevernek, az orkok erőszakosak, és így tovább. Mindegyikük rászolgál a hírnevére, és a kivételek, csak a szabályt erősítik. Egy békés ork miatt nem lesz a többi barátságosabb, csak az az egy különlegesebb.
//Relael, Londerlossa, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Miért kívánsz minden áron meggyőzni az ellenkezőjéről? Mi előnyöd származik a sötételfek védelméből?
*Relaelt egyre inkább hergeli a helyzet, és Nirs is egyre pimaszabb, ami meglepi, mert az ő elméjében még élénken él az a szégyenlős, nemeslelkű fiatal férfi, aki nem is olyan régen volt.*
- Talán az elfek arrogánsak, igen. De minden elnézhető nekem is, hiszen fakó a bőröm, és bájos az arcom.
*Billenti oldalra fejét, és a lehető legaranyosabb arckifejezését ölti magára, mintha valójában a legártatlanabb elf leány lenne szerte Lanawinon. Az, hogy Nirsnek kételkednie kellene, vagy nem, erre csak megrántja vállait, hiszen ő erre nem kíván választ adni. Meggyőződése, hogy ő nemesi származású, mutatós elf nőként többet ér, és aligha lehetne ellenkezőjéről meggyőzni.*
- Naaaa!
*Szól oda kissé durcás hanghordozással, ám mosolyogva, enyhén, amolyan baráti jelleggel Nirst is oldalba bökve.*
- Nem szép dolog ám gúnyolódni. Hüp-hüp.
*A fogacska hiánya annyira nem is tűnt fel neki, holott jóval látványosabb, mint a kisfiú tisztább külleme.*
- Nohát! Igazi nagyfiú leszel lassan.
*Jegyzi meg kedvesen, amikor egy idegen lép oda asztalához, és kezd el kioktatóan beszélni vele. Relael egyszerűen maga előtt összefont karokkal hallgatja, és szemöldökei minden elhangzott szó után egyre feljebb emelkednek.*
- Szóval nem keresi a bajt?
*Kérdez vissza tekintetét Nirsre emelve.*
- Hallgatózni más után, majd kéretlenül megzavarni mások beszélgetését, és keretek közé szabni annak jogait nem bajkeresés?
*Hümment párat, majd röviden, gúnyosan felnevet.*
- Ki vagy te, csak nem Kagan Thargodar maga?
*Ezután hosszabban felkacag, és teájába kortyol, átadva a szót Nirsnek is, akinek elhangzik a szájából, amire Relael is utalni kívánt.*
- Úgy valahogy. Nem látlak szívesen ennél az asztalnál, kormos, így erősen ajánlom, hogy távozz, amíg még szépen mondom!
*Rögtön el is képzeli, hogy Syoud egyik nyila miként hasít bele a sötételf koponyájába pont a két szeme között. ~ Jaj, de hiányzik. ~ Ismételten a teájába iszik, ezáltal pedig kiürül a csészéje.*
- Az elfek arrogánsak, a sötételfek bajt kevernek, az orkok erőszakosak, és így tovább. Mindegyikük rászolgál a hírnevére, és a kivételek, csak a szabályt erősítik. Egy békés ork miatt nem lesz a többi barátságosabb, csak az az egy különlegesebb.
4369. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-03 13:17:16
Üzenet elküldve: 2020-03-03 13:17:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Relael, Nirs, Fäenro, Londerlossa//
*Ahogy Nirs előadja Relt, Fäenro hatalmas kacagásban tör ki.*
- Bocsánat kisasszony! *Fordul Rel felé, vidám tekintettel. Haját füle elé hajtja, hogy ne látszódjék a félmunka fél gyümölcse. ~ Csak el ne felejtsem később! ~ figyelmezteti önmagát. A legegyszerűbb higiéniai szabály, amit ismer, úgy hangzik hogy ott mosakszik, ahol viszket. Ugyanakkor ha már viszket, az igencsak késő. A fültöve még nem okoz kellemetlen érzetet, de azért ráfér majd, ami elmaradt. Szerencsére nem olyan feltűnő, mint a hiányzó fog, amely jól látható helyről esett ki. Mikor Nirs fölveti, hogy ajándék járhat érte, Fäenronak máris kedve lenne visszamenni és megkeresni. Mégsem teszi, mert tündérek is szóba kerültek, így pedig nem annyira "tündérmesés" a helyzet.*
- Tündéreknek nem adom! És nem is kell tőlük semmi! *Feleli határozottan, holott hallhatta még az előítéletekről szóló csevej végét. Éppen ebbe kapcsolódik be egy idegen. Egy sötételf, aki udvariasan közelít és szépen beszél. Fäenro hirtelen hangulatot vált, örömmel néz rá. Úgy, mint amikor bárki más egy aranyos tündért lát. Ismét eszébe jut Nimral, akire szívesen emlékezik. Reméli, hogy jól van. Rulcarra is gondol, bár nála sokkal inkább a pénzt kedvelte meg, mint az elfet.*
- Szép napot! *Köszön széles vigyorral az ismeretlennek. Szeretné otvosolni a sötételf sértettségét, de ahhoz nincs joga, hogy megmásítsa vagy kimagyarázza Rel szavait. Valamit mégis mondani akar.*
- Mi védjük a kisasszonyt! *Mutat Nirsre és önmagára.* Az úr jó szándékú sötételf, ugye? *Kérdi Londerlossat.*
//Relael, Nirs, Fäenro, Londerlossa//
*Ahogy Nirs előadja Relt, Fäenro hatalmas kacagásban tör ki.*
- Bocsánat kisasszony! *Fordul Rel felé, vidám tekintettel. Haját füle elé hajtja, hogy ne látszódjék a félmunka fél gyümölcse. ~ Csak el ne felejtsem később! ~ figyelmezteti önmagát. A legegyszerűbb higiéniai szabály, amit ismer, úgy hangzik hogy ott mosakszik, ahol viszket. Ugyanakkor ha már viszket, az igencsak késő. A fültöve még nem okoz kellemetlen érzetet, de azért ráfér majd, ami elmaradt. Szerencsére nem olyan feltűnő, mint a hiányzó fog, amely jól látható helyről esett ki. Mikor Nirs fölveti, hogy ajándék járhat érte, Fäenronak máris kedve lenne visszamenni és megkeresni. Mégsem teszi, mert tündérek is szóba kerültek, így pedig nem annyira "tündérmesés" a helyzet.*
- Tündéreknek nem adom! És nem is kell tőlük semmi! *Feleli határozottan, holott hallhatta még az előítéletekről szóló csevej végét. Éppen ebbe kapcsolódik be egy idegen. Egy sötételf, aki udvariasan közelít és szépen beszél. Fäenro hirtelen hangulatot vált, örömmel néz rá. Úgy, mint amikor bárki más egy aranyos tündért lát. Ismét eszébe jut Nimral, akire szívesen emlékezik. Reméli, hogy jól van. Rulcarra is gondol, bár nála sokkal inkább a pénzt kedvelte meg, mint az elfet.*
- Szép napot! *Köszön széles vigyorral az ismeretlennek. Szeretné otvosolni a sötételf sértettségét, de ahhoz nincs joga, hogy megmásítsa vagy kimagyarázza Rel szavait. Valamit mégis mondani akar.*
- Mi védjük a kisasszonyt! *Mutat Nirsre és önmagára.* Az úr jó szándékú sötételf, ugye? *Kérdi Londerlossat.*
4368. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-02 23:08:11
Üzenet elküldve: 2020-03-02 23:08:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
*Fintnek sok gondolkodni valója akadt az utóbbi időben. Esti megjelenése teljesen felforgatta a komor férfi világát, de még így is elgondolkodik azon, megérte-e az üzlet, miután Esti látványa mellett azért csaposnak is kell lennie. Nem mondhatja, hogy nem akadnak problémái a Vaskorsóval, és főleg az ide látogató népekkel. Emiatt a kellemetlenség miatt egyedül az eldugott itala kárpótolja a magányosabb perceiben, a kevésbé magányosakban pedig valahonnan csak megjelenik a nagysasszony, többnyire azért, hogy rendre utasítsa. Az ilyen fajta konfliktus az ingerszegény környezetben szinte zene füleinek. Most is a pultot támasztja, unott arccal bámul maga elé, és saját poharával babrál, lötyögteti benne a szomorúan megfogyatkozott tartalmát. Hirtelen azon kapja magát, hogy egy régi dalt dudorászik, pedig nincs valami jó hangja.*
- A parton majd várok rád... Ott, ahol a fűzfák... *Motyogja hozzá a szöveget, egyértelműen csak foszlányokban. Nem is emlékszik már rá igazán.*
//Túlórázás//
*Fintnek sok gondolkodni valója akadt az utóbbi időben. Esti megjelenése teljesen felforgatta a komor férfi világát, de még így is elgondolkodik azon, megérte-e az üzlet, miután Esti látványa mellett azért csaposnak is kell lennie. Nem mondhatja, hogy nem akadnak problémái a Vaskorsóval, és főleg az ide látogató népekkel. Emiatt a kellemetlenség miatt egyedül az eldugott itala kárpótolja a magányosabb perceiben, a kevésbé magányosakban pedig valahonnan csak megjelenik a nagysasszony, többnyire azért, hogy rendre utasítsa. Az ilyen fajta konfliktus az ingerszegény környezetben szinte zene füleinek. Most is a pultot támasztja, unott arccal bámul maga elé, és saját poharával babrál, lötyögteti benne a szomorúan megfogyatkozott tartalmát. Hirtelen azon kapja magát, hogy egy régi dalt dudorászik, pedig nincs valami jó hangja.*
- A parton majd várok rád... Ott, ahol a fűzfák... *Motyogja hozzá a szöveget, egyértelműen csak foszlányokban. Nem is emlékszik már rá igazán.*
4367. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:27:56
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:27:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Relael, Nirs, Fäenro, Londerlossa//
*Pár pillanatig, egyet-kettőt pislogva mered Relre. Meg van győződve róla, hogy az elf tréfál vele. Ebben az esetben pedig őszinte elismeréssel kell adóznia Realael öniróniájához. Mivel azonban az egyébként bájos leányzó arckifejezésén jól látszódik, hogy erről szó sincs, Nirsnek erőt kell vennie magán, hogy egy kaján vigyort visszanyeljen. Így aztán megtévesztően komoly arccal szólal meg.*
- Mondom én. Sokkal több közös vonásotok van, mint amennyit el mernél ismerni. És ezt nem sértésnek szánom. Hiszen az elfek többsége nem ugyanúgy kiemelkedettnek, többnek érzi magát, teszem azt, az emberekkel szemben? Javarészt azért, mert amikor egy ember eléri azt a kort amikor a hamut is mamunak mondja, akkor egy elf még fiatalnak számít. Ami pedig az előítéleteket illeti... *most azért megenged magának egy kedves mosolyt, ami különösen ellenpontozza következő szavait* Én már akkor utáltam a fajtád, amikor még egyetlen eleven elffel sem találkoztam. Csak rosszakat hallottam rólatok és nem gondoltam volna, hogy kételkednem kéne.
*Kicsit megemeli jobb kezét.*
- Pedig kéne, nem igaz?
*Közben visszatér körükbe a fiú is, Nirs pedig kis ideig nem is érti, hogy mi változott meg. Rel megjegyzése ébreszti rá, amire aztán forgatja is a szemeit.*
- Ilyenek a felnőttek. *kacsint Fäenrora* Semmi sem elég jó nekik.
*Vigyorogva próbálja utánozni Rel hanghordozását.*
- Megmosakodtál? A füled mögött is?
*Aztán feltűnik neki még egy változás.*
- Valamit elhagytál. Remélem megvan még, mert felénk azt tartják, hogy a tündérek bolondulnak az ilyen csecsebecsékért és ha nekik adod, cserébe kapsz valami ajándékot.
*A későbbiekben már épp rákérdezne, hogy ki az a Syoud, de hirtelen társaságot kapnak. Kis csodálkozással néz az asztalukhoz lépő hosszú hajú mélységire.*
- Emberi bánásmód? *kérdez vissza kicsit gúnyosan, hiszen furcsán hangzik ez egy sötételf szájából. Ebben persze van egy kis kekeckedés is, hiszen ez a fordulat annyira átment már a közös használatba, hogy senki sem vonatkoztatná csak az emberekre.*
- Látod? *pillant ismét Relre* Egy sötételf, aki nem keresi a bajt.
*Természetesen van ebben valami kétértelműség is, hiszen Rel - jelen hangulatában - akár kötekedésnek is veheti a mélységi váratlan felbukkanását és önérzetességét.*
- Vannak helyek, ahol a hallgatózást nem tekintik a legjobb belépőnek egy beszélgetésbe. *fordul vissza egy kissé kárörvendő mosollyal a sötételfhez* Engem nem zavar, de talán a hölgy nem veszi jó néven. És a helyedben én nem hergelném.
*Mivel pedig, ahogy mondani szokták, belebújt a kisördög, rá is tromfol abban a biztos tudatban, hogy a rücskös bőrűeket sehol sem látják szívesen.*
- Egyébként egyetértünk. Például az orkokat sem szívlelik, állandó megvetés az osztályrészük. Pedig őket is alaposan félreismerik...
//Relael, Nirs, Fäenro, Londerlossa//
*Pár pillanatig, egyet-kettőt pislogva mered Relre. Meg van győződve róla, hogy az elf tréfál vele. Ebben az esetben pedig őszinte elismeréssel kell adóznia Realael öniróniájához. Mivel azonban az egyébként bájos leányzó arckifejezésén jól látszódik, hogy erről szó sincs, Nirsnek erőt kell vennie magán, hogy egy kaján vigyort visszanyeljen. Így aztán megtévesztően komoly arccal szólal meg.*
- Mondom én. Sokkal több közös vonásotok van, mint amennyit el mernél ismerni. És ezt nem sértésnek szánom. Hiszen az elfek többsége nem ugyanúgy kiemelkedettnek, többnek érzi magát, teszem azt, az emberekkel szemben? Javarészt azért, mert amikor egy ember eléri azt a kort amikor a hamut is mamunak mondja, akkor egy elf még fiatalnak számít. Ami pedig az előítéleteket illeti... *most azért megenged magának egy kedves mosolyt, ami különösen ellenpontozza következő szavait* Én már akkor utáltam a fajtád, amikor még egyetlen eleven elffel sem találkoztam. Csak rosszakat hallottam rólatok és nem gondoltam volna, hogy kételkednem kéne.
*Kicsit megemeli jobb kezét.*
- Pedig kéne, nem igaz?
*Közben visszatér körükbe a fiú is, Nirs pedig kis ideig nem is érti, hogy mi változott meg. Rel megjegyzése ébreszti rá, amire aztán forgatja is a szemeit.*
- Ilyenek a felnőttek. *kacsint Fäenrora* Semmi sem elég jó nekik.
*Vigyorogva próbálja utánozni Rel hanghordozását.*
- Megmosakodtál? A füled mögött is?
*Aztán feltűnik neki még egy változás.*
- Valamit elhagytál. Remélem megvan még, mert felénk azt tartják, hogy a tündérek bolondulnak az ilyen csecsebecsékért és ha nekik adod, cserébe kapsz valami ajándékot.
*A későbbiekben már épp rákérdezne, hogy ki az a Syoud, de hirtelen társaságot kapnak. Kis csodálkozással néz az asztalukhoz lépő hosszú hajú mélységire.*
- Emberi bánásmód? *kérdez vissza kicsit gúnyosan, hiszen furcsán hangzik ez egy sötételf szájából. Ebben persze van egy kis kekeckedés is, hiszen ez a fordulat annyira átment már a közös használatba, hogy senki sem vonatkoztatná csak az emberekre.*
- Látod? *pillant ismét Relre* Egy sötételf, aki nem keresi a bajt.
*Természetesen van ebben valami kétértelműség is, hiszen Rel - jelen hangulatában - akár kötekedésnek is veheti a mélységi váratlan felbukkanását és önérzetességét.*
- Vannak helyek, ahol a hallgatózást nem tekintik a legjobb belépőnek egy beszélgetésbe. *fordul vissza egy kissé kárörvendő mosollyal a sötételfhez* Engem nem zavar, de talán a hölgy nem veszi jó néven. És a helyedben én nem hergelném.
*Mivel pedig, ahogy mondani szokták, belebújt a kisördög, rá is tromfol abban a biztos tudatban, hogy a rücskös bőrűeket sehol sem látják szívesen.*
- Egyébként egyetértünk. Például az orkokat sem szívlelik, állandó megvetés az osztályrészük. Pedig őket is alaposan félreismerik...
4366. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-02 16:42:45
Üzenet elküldve: 2020-03-02 16:42:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
-Üdvözletem! Ne haragudjanak meg, hogy hallgatóztam, de nem értek egyet a hölggyel. Jó magam is sötételf vagyok, és úgy gondolom nincs senkinek joga ítélkezni a másik felett pusztán a fajából kifolyólag. Nem lenne egyszerűbb elfogadni világunk sokszínűségét és abba hagyni az értelmetlen agressziót? Gyermekkorom óta állandóan elítélnek, az alapján ami miatt nem tehetek. Megköszönném az emberi bánás módot.
*Ezzel befejezi a mondókáját és várakozva, kissé sértetten néz az ítélkező íriszeinek világába, gondolkodván miért többes számban beszél, amikor látszólag egy bizonyos "szuka" bosszantja. Lehetséges jobb lett volna csendbe maradnia, azonban úgy érzi ki kell állnia önmaga mellett, ha már kimerészkedett a kedvenc forrása és a magányos fatörzs társaságából*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.03.02 21:47:52, a következő indokkal:
E/1 javítva E/3ra
*Ezzel befejezi a mondókáját és várakozva, kissé sértetten néz az ítélkező íriszeinek világába, gondolkodván miért többes számban beszél, amikor látszólag egy bizonyos "szuka" bosszantja. Lehetséges jobb lett volna csendbe maradnia, azonban úgy érzi ki kell állnia önmaga mellett, ha már kimerészkedett a kedvenc forrása és a magányos fatörzs társaságából*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.03.02 21:47:52, a következő indokkal:
E/1 javítva E/3ra
4365. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-03-01 23:40:31
Üzenet elküldve: 2020-03-01 23:40:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Relael, Nirs, Fäenro//
//Rorkir figyelmébe is ajánlva//
*Relael csapongó érzelmei és viselkedése közben akaratlanul is felfigyel Nirs ökölbe szorult kezére, amit összeköt ugyan esetleges feszültséggel, de mivel pontos okát nem tudja, ezért csupán magának a mozdulatnak örül.*
- Nahát, egyre jobban megy.
*Örömködik röviden, ezután leginkább azzal küszködve, hogy Nirs első mondatára ne forgassa szemeit. Végül sikerül megállnia, és meg is éri megvárnia azt a röpke pillanatot, amikor a fiú folytatja mondandóját.*
- Milyen igaz.
*Ért mélységesen egyet, és halovány mosollyal ismeri el az apró megjegyzést.*
- Tudod, az előítéletek leginkább okkal születnek.
*Kezd bele kissé bizonytalanul, mert nehezen tudja édesapjától egykoron hallott szemléletet híven visszaadni.*
- A sötételfek valamiért mindig sokat képzelnek magukról. Úgy hiszik bármit megtehetnek, mert jobbak. Ez a szuka is így hiszi. Legutóbb is megjegyzéseket tett az egyik közeli ismerősömre.
*Hirtelen megfeszül állkapcsa. Hosszú szünetet tart, láthatóan küszködik azzal, amit mondani akar. Ezúttal neki is ökölbe szorul a keze, és olyan gyilkos vágy csillan meg szemeiben, hogy könnyen elhihető lenne, hogy a következő pillanatban felpattan, és neki ugrik Estinek.*
- Úgy hiszem ezeknek a kormos szukáknak van köze Syoud eltűnéséhez.
*Újabb szünet, már jóval rövidebb, majd hirtelen folytatja egy apró megjegyzéssel.*
- Ahol baj van, ott biztos akad egy kormos is.
*Mondja ki végül a konkluziót. Relael nem különösebben törődik azzal, hogy Fäenro eltűnik a fürdés miatt, elvégre egy utcagyerek, azért sejtései szerint többnyire képes magára vigyázni. Egyébként sem gondolja, hogy mindig a sarkában kell loholnia. Sejtései beigazolódnak, és a fiúcska épségben, és jóval tisztábban tér vissza.*
- Rá se ránts, kicsi Fäenro. Látom tisztább lettél. Remélem a füled mögött is megmosakodtál.
*Nagyjából ekkor léphet be Rorkir is a fogadóba, akit Relael látványosan megbámul. Szemöldökei feljebb emelkednek kissé hitetlenkedve, de leginkább rácsodálkozóan. Nem mindennap lát az elf lánya ilyen termetes, szép barbár férfit.*
//Relael, Nirs, Fäenro//
//Rorkir figyelmébe is ajánlva//
*Relael csapongó érzelmei és viselkedése közben akaratlanul is felfigyel Nirs ökölbe szorult kezére, amit összeköt ugyan esetleges feszültséggel, de mivel pontos okát nem tudja, ezért csupán magának a mozdulatnak örül.*
- Nahát, egyre jobban megy.
*Örömködik röviden, ezután leginkább azzal küszködve, hogy Nirs első mondatára ne forgassa szemeit. Végül sikerül megállnia, és meg is éri megvárnia azt a röpke pillanatot, amikor a fiú folytatja mondandóját.*
- Milyen igaz.
*Ért mélységesen egyet, és halovány mosollyal ismeri el az apró megjegyzést.*
- Tudod, az előítéletek leginkább okkal születnek.
*Kezd bele kissé bizonytalanul, mert nehezen tudja édesapjától egykoron hallott szemléletet híven visszaadni.*
- A sötételfek valamiért mindig sokat képzelnek magukról. Úgy hiszik bármit megtehetnek, mert jobbak. Ez a szuka is így hiszi. Legutóbb is megjegyzéseket tett az egyik közeli ismerősömre.
*Hirtelen megfeszül állkapcsa. Hosszú szünetet tart, láthatóan küszködik azzal, amit mondani akar. Ezúttal neki is ökölbe szorul a keze, és olyan gyilkos vágy csillan meg szemeiben, hogy könnyen elhihető lenne, hogy a következő pillanatban felpattan, és neki ugrik Estinek.*
- Úgy hiszem ezeknek a kormos szukáknak van köze Syoud eltűnéséhez.
*Újabb szünet, már jóval rövidebb, majd hirtelen folytatja egy apró megjegyzéssel.*
- Ahol baj van, ott biztos akad egy kormos is.
*Mondja ki végül a konkluziót. Relael nem különösebben törődik azzal, hogy Fäenro eltűnik a fürdés miatt, elvégre egy utcagyerek, azért sejtései szerint többnyire képes magára vigyázni. Egyébként sem gondolja, hogy mindig a sarkában kell loholnia. Sejtései beigazolódnak, és a fiúcska épségben, és jóval tisztábban tér vissza.*
- Rá se ránts, kicsi Fäenro. Látom tisztább lettél. Remélem a füled mögött is megmosakodtál.
*Nagyjából ekkor léphet be Rorkir is a fogadóba, akit Relael látványosan megbámul. Szemöldökei feljebb emelkednek kissé hitetlenkedve, de leginkább rácsodálkozóan. Nem mindennap lát az elf lánya ilyen termetes, szép barbár férfit.*
4364. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-02-28 20:36:50
Üzenet elküldve: 2020-02-28 20:36:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fäenro, Morak//
*Finték javában dolgoznak még, amikor az előzékeny törpe a családjáról mesél. Fint nem egy érzelgős típus, sőt, mintha ettől a témától különösen elzárkózna, de azért értékeli a gesztust, és hogy ne legyen köztük semmiféle harag az elhamarkodott mondatáért, megveregeti Morak vállát.*
- A csalfa asszonyszívek. *Nem fejti ki, hogy nem házasságban gondolkodik, és korát tekintve talán nem is fog sosem. A kis világát most a sötételf tölti ki, a róla felvésett szavak karperecén csak úgy égetik a kezét, tudja, hogy tennie kell majd valamit, ha nem is most. Fäenro is bátorítja, a fiú kifejezetten szimpatikus neki, vidáman nézi, ahogy elcsattog a vödörrel. Azért jó dolog, hogy szeretne tiszta lenni, talán, ha adódik, a tisztességes életre is megragadja majd az alkalmat. Vagy valami ilyesmi. Fint nem valami nagy filozófus, inkább odaadja Moraknak a teát, amit kért. A törpe hamar távozik, megy a dolga után, de ezen sem töri nagyon a fejét. A fogadók már csak ilyenek.*
//Esti//
*Bármennyire is hangzana kimondva ostobán, Fint szíve hevesebben dobog, amikor sikert ér el a kézcsókkal. A nemesi életmódtól puha kézfej érintése csapdába ejti, most legszívesebben megragadná, és el se engedné többé. De az élet, és Esti is megy tovább. A csípős megjegyzés most sem marad el, bár nem tűnik annyira csípősnek, mint az imént. Fint a pultra támaszkodva néz a távozó alak után, ezután jön rá, hogy a nagysasszony pont arra figyelmeztette, hogy a dolgát tegye, ne nézzen ki a fejéből. A termetes meg a kígyós vendégeivel kezdi a sort.*
//Heltion, Armen//
- Egy tej. Négy arany lesz. *Biccent, és ha rendezték az anyagiakat, már a sötételf nő elé is kerül az ital. Persze a mérete nem vetekszik a Heltionnak szánt korsóéval, a lány pohárban kapja. Ami pedig a fürdőt illeti, Fint bólint, de mikor ellép a társaságtól, szomorúan sóhajt.*
~ Kell szereznem kádakat, az ég szerelmére. ~ *Állapítja meg magában. Jó erőben van, de azért minden nap négyszer felcipelni azt a rohadt dézsát nem egyszerű feladat. Be kéne szereznie még, de jelenleg elmoccanni sem tud innen, úgyhogy marad az ügyetlenkedés. Mielőtt azonban elrendezné az ügyet, egy újabb nagydarab, izmos fickó is belép.*
//Rorkir//
- Neked is jót. *Feleli szűkszavúan, hiszen látja, hogy nem kell tennie a szépet, egy harcossal van dolga.*
- Van még szobánk, hogyne. *Leveszi a kulcsot, és miután elfogadta az árát, átadja. Meg se kérdezi, egy italt kíván-e, mivel úgy látszik, már indul is az emeletre.* Jó pihenést.
//főleg Armen//
~ Legalább ez nem akar fürdeni. ~ *Állapítja meg magában keserűen. Miután a hölgy és a társasága asztalát roskadásig megpakolta, és Relael látszólag örült is a gesztusnak, megint fogja a dézsát, és felcaplat a lépcsőn, Armen volt szobájába. Vizet is felhord, hideget és forrót is, hogy kellemes fürdővizet állítson belőlük elő. Mikor jónak, vagy inkább egy kicsit melegebbnek ítéli meg az eredményt, elfoglalja előző posztját a pultnál, és kifújja magát.
- A fürdő előállt, hölgyem.
*Nem mai gyerek már. Titokban iszik is egy kortyot, az erősebbjéből.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 20:37:25
*Finték javában dolgoznak még, amikor az előzékeny törpe a családjáról mesél. Fint nem egy érzelgős típus, sőt, mintha ettől a témától különösen elzárkózna, de azért értékeli a gesztust, és hogy ne legyen köztük semmiféle harag az elhamarkodott mondatáért, megveregeti Morak vállát.*
- A csalfa asszonyszívek. *Nem fejti ki, hogy nem házasságban gondolkodik, és korát tekintve talán nem is fog sosem. A kis világát most a sötételf tölti ki, a róla felvésett szavak karperecén csak úgy égetik a kezét, tudja, hogy tennie kell majd valamit, ha nem is most. Fäenro is bátorítja, a fiú kifejezetten szimpatikus neki, vidáman nézi, ahogy elcsattog a vödörrel. Azért jó dolog, hogy szeretne tiszta lenni, talán, ha adódik, a tisztességes életre is megragadja majd az alkalmat. Vagy valami ilyesmi. Fint nem valami nagy filozófus, inkább odaadja Moraknak a teát, amit kért. A törpe hamar távozik, megy a dolga után, de ezen sem töri nagyon a fejét. A fogadók már csak ilyenek.*
//Esti//
*Bármennyire is hangzana kimondva ostobán, Fint szíve hevesebben dobog, amikor sikert ér el a kézcsókkal. A nemesi életmódtól puha kézfej érintése csapdába ejti, most legszívesebben megragadná, és el se engedné többé. De az élet, és Esti is megy tovább. A csípős megjegyzés most sem marad el, bár nem tűnik annyira csípősnek, mint az imént. Fint a pultra támaszkodva néz a távozó alak után, ezután jön rá, hogy a nagysasszony pont arra figyelmeztette, hogy a dolgát tegye, ne nézzen ki a fejéből. A termetes meg a kígyós vendégeivel kezdi a sort.*
//Heltion, Armen//
- Egy tej. Négy arany lesz. *Biccent, és ha rendezték az anyagiakat, már a sötételf nő elé is kerül az ital. Persze a mérete nem vetekszik a Heltionnak szánt korsóéval, a lány pohárban kapja. Ami pedig a fürdőt illeti, Fint bólint, de mikor ellép a társaságtól, szomorúan sóhajt.*
~ Kell szereznem kádakat, az ég szerelmére. ~ *Állapítja meg magában. Jó erőben van, de azért minden nap négyszer felcipelni azt a rohadt dézsát nem egyszerű feladat. Be kéne szereznie még, de jelenleg elmoccanni sem tud innen, úgyhogy marad az ügyetlenkedés. Mielőtt azonban elrendezné az ügyet, egy újabb nagydarab, izmos fickó is belép.*
//Rorkir//
- Neked is jót. *Feleli szűkszavúan, hiszen látja, hogy nem kell tennie a szépet, egy harcossal van dolga.*
- Van még szobánk, hogyne. *Leveszi a kulcsot, és miután elfogadta az árát, átadja. Meg se kérdezi, egy italt kíván-e, mivel úgy látszik, már indul is az emeletre.* Jó pihenést.
//főleg Armen//
~ Legalább ez nem akar fürdeni. ~ *Állapítja meg magában keserűen. Miután a hölgy és a társasága asztalát roskadásig megpakolta, és Relael látszólag örült is a gesztusnak, megint fogja a dézsát, és felcaplat a lépcsőn, Armen volt szobájába. Vizet is felhord, hideget és forrót is, hogy kellemes fürdővizet állítson belőlük elő. Mikor jónak, vagy inkább egy kicsit melegebbnek ítéli meg az eredményt, elfoglalja előző posztját a pultnál, és kifújja magát.
- A fürdő előállt, hölgyem.
*Nem mai gyerek már. Titokban iszik is egy kortyot, az erősebbjéből.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 20:37:25
4363. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-02-28 19:46:05
Üzenet elküldve: 2020-02-28 19:46:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Dora, Esti, Hubi//
*Csak helyeslően somolyog az elhangzottakra, bizony, a nők legnagyobb fegyvere a szépségükben rejlik, és ő nem is fél ezt kihasználni, ha arra kerülne a sor. ~Nem ez lenne az első eset... ~mereng el magában egy pillanatra, ahogy az utolsó pár korty bor lecsúszik a torkán, mielőtt felemelkedne az asztaltól. ~Ez egy érdekes utazás lesz~ vélekedik némán, miközben hálás mosolyt villant vendégeire, amiért megbocsátják neki a pillanatnyi kitérőt kedvenc csaposához.*
//Fint//
- Köszönöm. Igen megnyugtató tudni, hogy jó kezekben lesz a hely, míg én nem leszek itt. *húzza halvány félmosolyra ajkait, míg Fint a kezét csókolja* És ne félj, csak Dora tart velem. Bizony, a drága kancellár hátramarad, hogy felügyelje Amont és környékét, hogy minden rendben megy-e? *jegyzi meg elmélázva, bár enyhén felvont szemöldökkel, hogy Fint érezze, ha ő nincs is itt, akkor Habrertus felügyeli helyette a Vaskorsó igazgatását és működését. ~Azért nehogy azt hidd, hogy teljesen szabad kezet kapsz~ igyekszik burkoltan tudatni a férfival, csak egy enyhe mosolyt villantva rá a kézcsókért cserébe*
- Remélem, hogy nem kell csalódnom benned. *teszi még hozzá jelentőségteljesen búcsúzásképp, majd ha Fint nem tartóztatja, akkor rövid kitérőt tesz a szobájába, magával hozva útitáskáját, mely mindig indulásra készen várja, hiszen sosem tudni, mikor lesz rá szükség.*
//Dora, Esti, Hubi//
*Kifelé menet, ha látja, még megbiccenti fejét Fint felé búcsúzóul, de többet már nem szól, csak ha már maga mögött hagyta a fogadót*
- Ezt én is garantálhatom. *villantja legszebb mosolyát a lány felé, ahogy sikerül elcsípnie a társalgás végét. Biztos benne, korábban őt is kibeszélték a távollétében, de ahogy a többiek, úgy ő is úgy tesz, mintha erről szó sem lenne, utazás közben majd úgyis kifaggatja Dorát, milyen utasításokkal látta még el a kancellár az utolsó pillanatokban*
- Bölcs választás. *helyesel a lovakkal kapcsolatban* Viszont attól tartok, csak két ló van az istállóban, remélem, ez nem okoz majd problémát... *fűzi hozzá sokatmondóan, miközben elindul az imént említett irányba, remélve, hogy a többiek követik. Az istállóba érve pedig hozzálát, hogy felnyergelje a két lovat, az egyikhez hozzáerősítve táskáját is, amit már most magával hoz inkább, hogy ne kelljen emiatt visszatérniük a Vaskorsóba, hanem indulhassanak minél hamarabb Kagaenae kisasszony felkutatására*
- Parancsoljatok! *emeli fel két kezét a két ló felé, hogy Dora és Habrertus kedvükre válasszanak, kivel és mivel szeretnének utazni. Ő maga természetesen arra ül majd fel, amelyik a holmiját is hordozza, de csak akkor, ha vendégei már elhelyezkedtek a nyeregben*
- Felteszem, Artheniorba Dora is inkább a saját lován jönne, így esetleg megkérhetlek, hogy a másik hátast küldesd vissza valakivel a Vaskorsóba? *veti fel indulás után, Habrertusra pillantva* Illetve igazán leköteleznél, ha a távollétemben néha megtisztelnéd a fogadót a jelenléteddel... Bár Fint igazán jó munkaerő, még csak nemrég kezdett, így nyugodtabb lennék, ha tudnám, valaki olyan is vigyáz a helyre, akinek megvan hozzá a megfelelő tudása és tapasztalata, hogy megoldja az esetlegesen felmerülő problémákat. A csapost már tájékoztattam róla, hogy amíg nem vagyok itt, a Vashegy kancellárjára gondoljon úgy, mint közvetlen felettesére. Remélem, ez nem okoz túl nagy megterhelést a számodra... Őszintén bízom benne, hogy gond nélkül fog üzemelni a Taverna a távollétemben is, és nem is lesz szükség a felügyeletre, de megnyugtatna a tudat, hogy marad Amonon valaki, akire számíthatok a nehéz helyzetekben. *hízeleg kissé a férfinak, csak hogy aztán szerényen visszakozzon, bízva benne, hogy sikerül elérnie, amit szeretne, vagyis hogy Habrertus ne hagyja elharapódzni a váratlanul fellépő kényes ügyeket a fogadóban, és néhanapján személyesen is ellátogasson oda, ha egyéb kötelezettségei megengednek neki egy kis pihenőt.*
*Csak helyeslően somolyog az elhangzottakra, bizony, a nők legnagyobb fegyvere a szépségükben rejlik, és ő nem is fél ezt kihasználni, ha arra kerülne a sor. ~Nem ez lenne az első eset... ~mereng el magában egy pillanatra, ahogy az utolsó pár korty bor lecsúszik a torkán, mielőtt felemelkedne az asztaltól. ~Ez egy érdekes utazás lesz~ vélekedik némán, miközben hálás mosolyt villant vendégeire, amiért megbocsátják neki a pillanatnyi kitérőt kedvenc csaposához.*
//Fint//
- Köszönöm. Igen megnyugtató tudni, hogy jó kezekben lesz a hely, míg én nem leszek itt. *húzza halvány félmosolyra ajkait, míg Fint a kezét csókolja* És ne félj, csak Dora tart velem. Bizony, a drága kancellár hátramarad, hogy felügyelje Amont és környékét, hogy minden rendben megy-e? *jegyzi meg elmélázva, bár enyhén felvont szemöldökkel, hogy Fint érezze, ha ő nincs is itt, akkor Habrertus felügyeli helyette a Vaskorsó igazgatását és működését. ~Azért nehogy azt hidd, hogy teljesen szabad kezet kapsz~ igyekszik burkoltan tudatni a férfival, csak egy enyhe mosolyt villantva rá a kézcsókért cserébe*
- Remélem, hogy nem kell csalódnom benned. *teszi még hozzá jelentőségteljesen búcsúzásképp, majd ha Fint nem tartóztatja, akkor rövid kitérőt tesz a szobájába, magával hozva útitáskáját, mely mindig indulásra készen várja, hiszen sosem tudni, mikor lesz rá szükség.*
//Dora, Esti, Hubi//
*Kifelé menet, ha látja, még megbiccenti fejét Fint felé búcsúzóul, de többet már nem szól, csak ha már maga mögött hagyta a fogadót*
- Ezt én is garantálhatom. *villantja legszebb mosolyát a lány felé, ahogy sikerül elcsípnie a társalgás végét. Biztos benne, korábban őt is kibeszélték a távollétében, de ahogy a többiek, úgy ő is úgy tesz, mintha erről szó sem lenne, utazás közben majd úgyis kifaggatja Dorát, milyen utasításokkal látta még el a kancellár az utolsó pillanatokban*
- Bölcs választás. *helyesel a lovakkal kapcsolatban* Viszont attól tartok, csak két ló van az istállóban, remélem, ez nem okoz majd problémát... *fűzi hozzá sokatmondóan, miközben elindul az imént említett irányba, remélve, hogy a többiek követik. Az istállóba érve pedig hozzálát, hogy felnyergelje a két lovat, az egyikhez hozzáerősítve táskáját is, amit már most magával hoz inkább, hogy ne kelljen emiatt visszatérniük a Vaskorsóba, hanem indulhassanak minél hamarabb Kagaenae kisasszony felkutatására*
- Parancsoljatok! *emeli fel két kezét a két ló felé, hogy Dora és Habrertus kedvükre válasszanak, kivel és mivel szeretnének utazni. Ő maga természetesen arra ül majd fel, amelyik a holmiját is hordozza, de csak akkor, ha vendégei már elhelyezkedtek a nyeregben*
- Felteszem, Artheniorba Dora is inkább a saját lován jönne, így esetleg megkérhetlek, hogy a másik hátast küldesd vissza valakivel a Vaskorsóba? *veti fel indulás után, Habrertusra pillantva* Illetve igazán leköteleznél, ha a távollétemben néha megtisztelnéd a fogadót a jelenléteddel... Bár Fint igazán jó munkaerő, még csak nemrég kezdett, így nyugodtabb lennék, ha tudnám, valaki olyan is vigyáz a helyre, akinek megvan hozzá a megfelelő tudása és tapasztalata, hogy megoldja az esetlegesen felmerülő problémákat. A csapost már tájékoztattam róla, hogy amíg nem vagyok itt, a Vashegy kancellárjára gondoljon úgy, mint közvetlen felettesére. Remélem, ez nem okoz túl nagy megterhelést a számodra... Őszintén bízom benne, hogy gond nélkül fog üzemelni a Taverna a távollétemben is, és nem is lesz szükség a felügyeletre, de megnyugtatna a tudat, hogy marad Amonon valaki, akire számíthatok a nehéz helyzetekben. *hízeleg kissé a férfinak, csak hogy aztán szerényen visszakozzon, bízva benne, hogy sikerül elérnie, amit szeretne, vagyis hogy Habrertus ne hagyja elharapódzni a váratlanul fellépő kényes ügyeket a fogadóban, és néhanapján személyesen is ellátogasson oda, ha egyéb kötelezettségei megengednek neki egy kis pihenőt.*
4362. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-02-28 13:55:42
Üzenet elküldve: 2020-02-28 13:55:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Fint//
//Relael, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Köszönöm szépen! *feleli, a favederrel kezében. Valóban nem nehéz, ugyanakkor széles és nagy. Egy ekkora gyerek még bele is tud ülni szűkösen. Fäenro láthatóan örül, már csak a fürdés gondolatának is.* - Ne tessék búslakodni a nők miatt, mert... *Nincs ötlete, hogyan fejezze be.* - ... nem jó, ha szomorú. *Zárja végül így. Tulajdonképpen ennél nagyobb igazságra neki magának nincs szüksége. Ő sem szeret szomorú lenni, ebben biztos. Ezután felfelé veszi az irányt, már a kulccsal és a favederrel. Váltás ruhája nincsen. Egyszerűen lekapja magáról a jelenlegit, ami az egyetlen, és jó erősen kirázza, kiporolja az ablaknál. Ha netán valaki látná ezt lentről, csak félig láthatja őt pőrén, mert az ablakpárkány kitakarja mindazt, ami polgárpukkasztó. Az alsó ruhát kimossa, mielőtt maga is megmosakszik, de az olyan kicsi ruhadarab, hogy hamar meg fog száradni. Ki is akasztja az ablakba, hadd gondoskodjék a szél a szárításról. Ezután arcot, kezet most, végül bele ül a vederbe, térdeit felhúzva. Hamar rájön, hogy beleülni ugyan képes, arra már nincs helye, hogy bármit csináljon. Alig két éve még simán így körbe mosakodott, de most már ez nem megy. Fel kell állnia, hogy hozzáférjen az összes testrészéhez. A víz már egészen fekete, mire csak a fürdéssel végez, de még a haja is bőven mosásért kiált. Kis híján megfeledkezett róla, holott annyira koszos, hogy szinte nem is vörös, hanem már szürkésbarna. Még a tetvek is menekülnek előle, ami igazából szerencsés, na de hosszútávon? Már csak egyetlen kancsó víz maradt. Felével mos, felével öblít, azzal pedig minden kész. Jól megtörli haját, ami visszanyerte vörös színét, majd magára csavarja a törülközőt. Túl van a "nehéz" munkán. Most már csak várja, hogy száradjon a haja így, kócosan. Valamint az alsó ruha az ablakban. Mialatt várakozik, megérzi, hogy az egyik foga kikívánkozik. Mivel most ráér, addig piszkálja, míg ki nem tudja húzni. Jól megszemléli a fogacskát.*
- Hazaáruló! *Szidja le, pedig szegény fog semmiről nem tehet. Azzal a szemetesbe dobja. Némi vért a koszos vízbe köp, majd úgy ítéli, hogy már semmije nem vizes annyira, hogy itt üldögéljen egyedül. Tíz ujjával felületesen kifésüli haját, aztán felöltözik és rohan vissza a többiekhez. Nem szeretné nagyon váratni őket.*
- Kisasszony, Nirs, bocsánat, hogy várniuk kellett! *Szól, de büszkén ül le, mert most már tiszta, amennyire csak lehet.*
- Jobban van a karja? *kérdi Nirst. Figyelte ő is, hogy baj volt.*
//Fint//
//Relael, Nirs, Fäenro//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Köszönöm szépen! *feleli, a favederrel kezében. Valóban nem nehéz, ugyanakkor széles és nagy. Egy ekkora gyerek még bele is tud ülni szűkösen. Fäenro láthatóan örül, már csak a fürdés gondolatának is.* - Ne tessék búslakodni a nők miatt, mert... *Nincs ötlete, hogyan fejezze be.* - ... nem jó, ha szomorú. *Zárja végül így. Tulajdonképpen ennél nagyobb igazságra neki magának nincs szüksége. Ő sem szeret szomorú lenni, ebben biztos. Ezután felfelé veszi az irányt, már a kulccsal és a favederrel. Váltás ruhája nincsen. Egyszerűen lekapja magáról a jelenlegit, ami az egyetlen, és jó erősen kirázza, kiporolja az ablaknál. Ha netán valaki látná ezt lentről, csak félig láthatja őt pőrén, mert az ablakpárkány kitakarja mindazt, ami polgárpukkasztó. Az alsó ruhát kimossa, mielőtt maga is megmosakszik, de az olyan kicsi ruhadarab, hogy hamar meg fog száradni. Ki is akasztja az ablakba, hadd gondoskodjék a szél a szárításról. Ezután arcot, kezet most, végül bele ül a vederbe, térdeit felhúzva. Hamar rájön, hogy beleülni ugyan képes, arra már nincs helye, hogy bármit csináljon. Alig két éve még simán így körbe mosakodott, de most már ez nem megy. Fel kell állnia, hogy hozzáférjen az összes testrészéhez. A víz már egészen fekete, mire csak a fürdéssel végez, de még a haja is bőven mosásért kiált. Kis híján megfeledkezett róla, holott annyira koszos, hogy szinte nem is vörös, hanem már szürkésbarna. Még a tetvek is menekülnek előle, ami igazából szerencsés, na de hosszútávon? Már csak egyetlen kancsó víz maradt. Felével mos, felével öblít, azzal pedig minden kész. Jól megtörli haját, ami visszanyerte vörös színét, majd magára csavarja a törülközőt. Túl van a "nehéz" munkán. Most már csak várja, hogy száradjon a haja így, kócosan. Valamint az alsó ruha az ablakban. Mialatt várakozik, megérzi, hogy az egyik foga kikívánkozik. Mivel most ráér, addig piszkálja, míg ki nem tudja húzni. Jól megszemléli a fogacskát.*
- Hazaáruló! *Szidja le, pedig szegény fog semmiről nem tehet. Azzal a szemetesbe dobja. Némi vért a koszos vízbe köp, majd úgy ítéli, hogy már semmije nem vizes annyira, hogy itt üldögéljen egyedül. Tíz ujjával felületesen kifésüli haját, aztán felöltözik és rohan vissza a többiekhez. Nem szeretné nagyon váratni őket.*
- Kisasszony, Nirs, bocsánat, hogy várniuk kellett! *Szól, de büszkén ül le, mert most már tiszta, amennyire csak lehet.*
- Jobban van a karja? *kérdi Nirst. Figyelte ő is, hogy baj volt.*
4361. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-02-27 19:26:01
Üzenet elküldve: 2020-02-27 19:26:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Be a koreszba//
*Nagy örvendve indul el a kovácsműhelyből, útközben hallja, hogy van ám errefelé egy taverna, melynek becses neve Vaskorsó. Ez nagyon tetszetős Rorkirnak, meg amúgy sincs sok választása. Estére járhat már, olyan csupasznak érzi magát, de mit van mit tenni, reméli, hogy megéri majd a várakozás, s jó eredmény fog kisülni a kis kovácsok munkájából. Ahogy belép a fogadóba, nem sokat finomkodik egyébként sem túl jó modora megreformálásán, a pulthoz lép, s szól, akinek tud.*
-'estét.
*Bólint enyhén.*
-Van szabad szoba? Egy hatra kéne.
*Letesz szépen 90 aranyat a Szoba miatt, egy egész hatra.
*
-Ez gondolom elég.
*Ha nem tartják fel, és nem akadéskodnak, esetleg kap is egy szobát, akkor fel is megy, és lepihen, hosszú ez a nap már neki.*
*Nagy örvendve indul el a kovácsműhelyből, útközben hallja, hogy van ám errefelé egy taverna, melynek becses neve Vaskorsó. Ez nagyon tetszetős Rorkirnak, meg amúgy sincs sok választása. Estére járhat már, olyan csupasznak érzi magát, de mit van mit tenni, reméli, hogy megéri majd a várakozás, s jó eredmény fog kisülni a kis kovácsok munkájából. Ahogy belép a fogadóba, nem sokat finomkodik egyébként sem túl jó modora megreformálásán, a pulthoz lép, s szól, akinek tud.*
-'estét.
*Bólint enyhén.*
-Van szabad szoba? Egy hatra kéne.
*Letesz szépen 90 aranyat a Szoba miatt, egy egész hatra.
*-Ez gondolom elég.
*Ha nem tartják fel, és nem akadéskodnak, esetleg kap is egy szobát, akkor fel is megy, és lepihen, hosszú ez a nap már neki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063