Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 238 (4741. - 4760. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4760. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-23 12:42:45
Üzenet elküldve: 2021-07-23 12:42:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Végül is, az emberek mindenhol emberek.
*Azt mondják az emberhez nincs fogható, ha rosszinulatról, gonosz cselekedetekről vagy pusztításról van szó. Persze ez igaz lehet a többi fajra is, de legtöbbet mégiscsak embert látni. Főleg ezen a vidéken. Több szót a másik témára úgy érzi felesleges fordítani, talán legközelebb. Bár Rorkir szerint inkább ne legyen legközelebb. *
-Egyszer találkoztam egy gyógyítóval aki említett valamiféle zöld löttyöt, gondolom az is az alkimisták műve lehet.
*Bár már régebben történt, emlékszik az esetre. Talán ivott is ilyen varázsitalt, de ebben már nem annyira biztos. *
-Miért haragudnék?
*Szemeiben teljes meglepettség és a nem értés látszik. ~Talán ez az asszonyoknak fontos dolog lenne, hogy ki milyen idős? ~*
-A kor az csak kor, nem számít semmit.
*Legalábbis Rorkinak alapvetően nem. *
-Na persze ha mocskos démonfattyak belebabrálnak, az azért nem ugyanaz.
*Mondja ki végül a nagy igazságot. Azt nem tudja megmondani ilyen rövid ismeretségből, hogy mennyire jótét lélek az úrnő, sajnos közel sem elég jó emberismerő ahhoz. Az eddigi tettei, legalábbis a férfi szemében pedig még adnak okot, hogy bármerre is billentse azt a bizonyos mérleget. *
-Nem riadsz vissza a kihívástól, igaz?
*Ha valóban így lenne, úgy ez közös vonás lehet bennük. Talán csak vannak ilyen emberek, akik mindig keresik a megoldhatatlannak tűnő problémák megoldását? A kép dolgára bólint, sosem készült róla még semmilyen alkotás eddigi élete során, így egyébként ő maga is kíváncsi lenne a végeredményre. *
-Általában hajlamosak vagyunk a saját tehetségünket valótlannak látni. Egyet se félj, legendákba illő rajztudásom van.
*Kénytelen elnevetni magát, mert annyira abszurd a kép, ahogy elképzeli magát egy ilyen helyzetben. Azon viszont nem lepődik meg, hogy a nő kedveli a férfiak testét, no meg a hegeket, ezzel egész sokan vannak így, ahogy Rorkir észrevette. Sokakat csábított már el egy-egy forradásával, és a hozzá kapcsolódó történettel. *
-Vagy úgy. Rosszcsont úrnő vagy te akkor. Nincs ellenvetésem egyébként.
*Adja végül az áldását a dologra, úgy van vele, hogy ki tudja, hogy mi sülhet ki belőle? *
-Ez teljesen érthető, sosem lehet tudni mit találni, igaz?
*Egész kellemesen érzi magát, főleg hogy látja Kagaenae küzdését a kitörni vágyó nevetéssel. Meglepő, mert azt hitte, hogy sokkal kínosabb lesz ez a szituáció. *
-Iszol valamit? Marja a torkom ez a pörkölt.
-Végül is, az emberek mindenhol emberek.
*Azt mondják az emberhez nincs fogható, ha rosszinulatról, gonosz cselekedetekről vagy pusztításról van szó. Persze ez igaz lehet a többi fajra is, de legtöbbet mégiscsak embert látni. Főleg ezen a vidéken. Több szót a másik témára úgy érzi felesleges fordítani, talán legközelebb. Bár Rorkir szerint inkább ne legyen legközelebb. *
-Egyszer találkoztam egy gyógyítóval aki említett valamiféle zöld löttyöt, gondolom az is az alkimisták műve lehet.
*Bár már régebben történt, emlékszik az esetre. Talán ivott is ilyen varázsitalt, de ebben már nem annyira biztos. *
-Miért haragudnék?
*Szemeiben teljes meglepettség és a nem értés látszik. ~Talán ez az asszonyoknak fontos dolog lenne, hogy ki milyen idős? ~*
-A kor az csak kor, nem számít semmit.
*Legalábbis Rorkinak alapvetően nem. *
-Na persze ha mocskos démonfattyak belebabrálnak, az azért nem ugyanaz.
*Mondja ki végül a nagy igazságot. Azt nem tudja megmondani ilyen rövid ismeretségből, hogy mennyire jótét lélek az úrnő, sajnos közel sem elég jó emberismerő ahhoz. Az eddigi tettei, legalábbis a férfi szemében pedig még adnak okot, hogy bármerre is billentse azt a bizonyos mérleget. *
-Nem riadsz vissza a kihívástól, igaz?
*Ha valóban így lenne, úgy ez közös vonás lehet bennük. Talán csak vannak ilyen emberek, akik mindig keresik a megoldhatatlannak tűnő problémák megoldását? A kép dolgára bólint, sosem készült róla még semmilyen alkotás eddigi élete során, így egyébként ő maga is kíváncsi lenne a végeredményre. *
-Általában hajlamosak vagyunk a saját tehetségünket valótlannak látni. Egyet se félj, legendákba illő rajztudásom van.
*Kénytelen elnevetni magát, mert annyira abszurd a kép, ahogy elképzeli magát egy ilyen helyzetben. Azon viszont nem lepődik meg, hogy a nő kedveli a férfiak testét, no meg a hegeket, ezzel egész sokan vannak így, ahogy Rorkir észrevette. Sokakat csábított már el egy-egy forradásával, és a hozzá kapcsolódó történettel. *
-Vagy úgy. Rosszcsont úrnő vagy te akkor. Nincs ellenvetésem egyébként.
*Adja végül az áldását a dologra, úgy van vele, hogy ki tudja, hogy mi sülhet ki belőle? *
-Ez teljesen érthető, sosem lehet tudni mit találni, igaz?
*Egész kellemesen érzi magát, főleg hogy látja Kagaenae küzdését a kitörni vágyó nevetéssel. Meglepő, mert azt hitte, hogy sokkal kínosabb lesz ez a szituáció. *
-Iszol valamit? Marja a torkom ez a pörkölt.
4759. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-23 08:55:49
Üzenet elküldve: 2021-07-23 08:55:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Kinézés tekintetében az itteniek sem jobbak, mint a városiak.
*Ezt a fajta kinézést egész életében tapasztalta, még akkor is, mikor a városban élt, mert hiába volt a családja elképesztően gazdag, ráadásul generációk óta, de nem volt nemesi címük, ami eleve egy másik kasztba helyezte őket. Mióta nem ott él, azóta mindenhol az elkényeztetett, gazdag fruska bélyegét sütik rá. Ő is úgy érkezett a Vashegyre, itt bőrdarabokba öltözött barbárok verik az ellenségeik bőréből készült dobokat, a koponyájukból készült kupából pedig bort isznak, esetleg vért. Jó, Yagnarék akciója erre erősít rá, hiszen az asszony csecsemők vérének kiszürcsöléséről számolt be nagy jajgatások közepette.*
- Én is így gondoltam.
*Bólint végül. Persze ő sem örülne, ha vendégségben megmérgeznék, de véleménye szerint Yagnar és díszes kompániája akkor nem a vendégszeretetüket élvezték. Talán az irgalmukat.*
- Igen, az alkimisták tudása értékes és hasznos.
*Fényezhetné magát, hogy ebben például ő is kiváló, de nem fogja, mert nem igazán kenyere az ilyesmi. Amúgy is a a fajta, akiben tombol az önértékelési probléma.*
- Harmincat? Ne haragudj, de többnek néztelek.
*Tényleg kell az az alkimista, de ez lehet, hogy már túlmutat az ő tudományán, de ha minden igaz, akkor Nestar mester elérhető közelségben van.*
- Hogy miért? Mert alapvetően egy jótét lélek vagyok.
*Ez teljesen igaz rá, szívesen segít bárkinek, nagyjából bármiben. Ha Trodd elé állna és a segítségét kérné az aratásban, oda is szívesen menne. Az más kérdés, hogy valószínűleg halálra sebezné magát a sarlóval, vagy ha nem sarlóval, akkor az aratáshoz használt eszközzel.*
- És igen, kíváncsi is vagyok.
*Ekkor már beszünteti a férfi taperolását, mert az már mégis túlmenne egy határon.*
- Mifelénk is hasonlót tartanak az olyanokról, akik olyan képeket készítenek, amik szinte megszólalnak. Az én tehetségem azonban elmarad ettől.
*Meg ahány portrét csináltak róla gyerekkorában, már teljesen lelketlennek kellene lennie. Bár való igaz, hogy nem mindegyik volt jól sikerült darab.*
- Egyrészt azért, mert kedvelem a férfiak testén a hegeket és a hozzájuk fűződő történeteket. Másrészt pedig azért, mert tudom, hogy anyámat felháborítaná az ilyesmi. Veheted nyugodtan úgy, hogy egy engedetlen gyermek borsot tör az anyja orra alá.
*A mosoly ezúttal is ott az arcán, de ezúttal saját magának szól, mert mennyire szánalmas dolog az, hogy a rég halott anyját akarja bosszantani?! Aki ugyan visszajáró lélek, de akkor is halott.*
- Persze, van más módja is. De én szeretem előbb megnézni a másikat pucéran, mert mi van ha nem tetszik rajta valami?
*Ekkor már összeszorítja az ajkait, mert próbálja nem elröhögni magát. Ezen törekvése világosan látszik is. Hiába, Kagan ökle őt is megüti, pláne, hogy éhgyomorra ivott hármat is.*
- Kinézés tekintetében az itteniek sem jobbak, mint a városiak.
*Ezt a fajta kinézést egész életében tapasztalta, még akkor is, mikor a városban élt, mert hiába volt a családja elképesztően gazdag, ráadásul generációk óta, de nem volt nemesi címük, ami eleve egy másik kasztba helyezte őket. Mióta nem ott él, azóta mindenhol az elkényeztetett, gazdag fruska bélyegét sütik rá. Ő is úgy érkezett a Vashegyre, itt bőrdarabokba öltözött barbárok verik az ellenségeik bőréből készült dobokat, a koponyájukból készült kupából pedig bort isznak, esetleg vért. Jó, Yagnarék akciója erre erősít rá, hiszen az asszony csecsemők vérének kiszürcsöléséről számolt be nagy jajgatások közepette.*
- Én is így gondoltam.
*Bólint végül. Persze ő sem örülne, ha vendégségben megmérgeznék, de véleménye szerint Yagnar és díszes kompániája akkor nem a vendégszeretetüket élvezték. Talán az irgalmukat.*
- Igen, az alkimisták tudása értékes és hasznos.
*Fényezhetné magát, hogy ebben például ő is kiváló, de nem fogja, mert nem igazán kenyere az ilyesmi. Amúgy is a a fajta, akiben tombol az önértékelési probléma.*
- Harmincat? Ne haragudj, de többnek néztelek.
*Tényleg kell az az alkimista, de ez lehet, hogy már túlmutat az ő tudományán, de ha minden igaz, akkor Nestar mester elérhető közelségben van.*
- Hogy miért? Mert alapvetően egy jótét lélek vagyok.
*Ez teljesen igaz rá, szívesen segít bárkinek, nagyjából bármiben. Ha Trodd elé állna és a segítségét kérné az aratásban, oda is szívesen menne. Az más kérdés, hogy valószínűleg halálra sebezné magát a sarlóval, vagy ha nem sarlóval, akkor az aratáshoz használt eszközzel.*
- És igen, kíváncsi is vagyok.
*Ekkor már beszünteti a férfi taperolását, mert az már mégis túlmenne egy határon.*
- Mifelénk is hasonlót tartanak az olyanokról, akik olyan képeket készítenek, amik szinte megszólalnak. Az én tehetségem azonban elmarad ettől.
*Meg ahány portrét csináltak róla gyerekkorában, már teljesen lelketlennek kellene lennie. Bár való igaz, hogy nem mindegyik volt jól sikerült darab.*
- Egyrészt azért, mert kedvelem a férfiak testén a hegeket és a hozzájuk fűződő történeteket. Másrészt pedig azért, mert tudom, hogy anyámat felháborítaná az ilyesmi. Veheted nyugodtan úgy, hogy egy engedetlen gyermek borsot tör az anyja orra alá.
*A mosoly ezúttal is ott az arcán, de ezúttal saját magának szól, mert mennyire szánalmas dolog az, hogy a rég halott anyját akarja bosszantani?! Aki ugyan visszajáró lélek, de akkor is halott.*
- Persze, van más módja is. De én szeretem előbb megnézni a másikat pucéran, mert mi van ha nem tetszik rajta valami?
*Ekkor már összeszorítja az ajkait, mert próbálja nem elröhögni magát. Ezen törekvése világosan látszik is. Hiába, Kagan ökle őt is megüti, pláne, hogy éhgyomorra ivott hármat is.*
4758. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 23:30:25
Üzenet elküldve: 2021-07-22 23:30:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Úgy vettem észre, hogy itt jobban kinézik a városiakat, mint ott az ittenieket, bár lehet, hogy csak a szemembe nem mondtak semmi olyat, mikor ott jártam, a hátam megett pedig igen.
*Ő is megvonja a vállát. Nem szokása, talán csak ráragadt az asztaltársáról.*
-Élek.
*Valóban, ezzel még ha akarna sem tudna vitatkozni. *
-Kialudtam.
*Szintén. A problémája inkább azzal van, hogy embereknek egyáltalán eszébe jut olyasmi, hogy megvendégelnek valakit, és a fürdővizébe mérget rakjanak. Ennél nagyobb tiszteletlenséget nem is tud hirtelen elképzelni, annyira ellene van annak, amilyen elveket vall, és amire tanították. De nem teszi szóvá, felesleges lenne, ennyiben más világban élnek, nincs ezzel baj, csak ezentúl külön számítani fog az ilyesmire. *
-Gyógyító, erősítő ital, azt mondod? Hatalmasok lehetnek akkor ezek az alkimistát. De jól jött volna néhány ilyen ital a kenőcsök helyett!
*Kifejezetten nem érez szégyent afelől, hogy nem igazán ismer alkimistát, de nem is tudja feltétlen, hogy mi az. *
-Én magam alapvetően csak néhány gyógynövényt ismerek.
*Teszi hozzá, mert mégiscsak így illik. A kérdésen el kell gondolkodnia.*
-Hát, egy ideje nem számolom, harminc pár telet megéltem már, az biztos.
*Erőteljesen bólogat is hozzá, mintha csak még erősítené saját szavait. Aztán igazán meglepődik az úrnő szavain, hisz az egy dolog, hogy mire lenne szüksége, de hogy ő maga járjon utána. *
-Miért segítenél nekem? Mit vársz cserébe? Vagy csak hajt a kíváncsiság?
*A kérdései nem számonkérőek, inkább csak próbál rájönni a miértre. Közben pedig kiélvezi a finom érintést a mellkasán. Valahogy ez jobban tetszik neki, mint a fenyegetőzés, bár ezzel biztos nem mindenki van így. Még a szemöldöke is felszalad a kérés hallatán. *
-Azt mondják, ha lerajzolsz valakit, akkor a szellemének egy apró darabja beléköltözik a képbe.
*Legalábbis feléjük így tartják. *
-Miért akarsz lerajolzni? Ha meztelenül akarsz látni, van más módja is.
*Egy kacér mosolyt megenged magának, miközben zsivány tekintettel fürkészi a másikat. Talán most kezdi érezni Kagan öklét halványan a fejében. *
-Úgy vettem észre, hogy itt jobban kinézik a városiakat, mint ott az ittenieket, bár lehet, hogy csak a szemembe nem mondtak semmi olyat, mikor ott jártam, a hátam megett pedig igen.
*Ő is megvonja a vállát. Nem szokása, talán csak ráragadt az asztaltársáról.*
-Élek.
*Valóban, ezzel még ha akarna sem tudna vitatkozni. *
-Kialudtam.
*Szintén. A problémája inkább azzal van, hogy embereknek egyáltalán eszébe jut olyasmi, hogy megvendégelnek valakit, és a fürdővizébe mérget rakjanak. Ennél nagyobb tiszteletlenséget nem is tud hirtelen elképzelni, annyira ellene van annak, amilyen elveket vall, és amire tanították. De nem teszi szóvá, felesleges lenne, ennyiben más világban élnek, nincs ezzel baj, csak ezentúl külön számítani fog az ilyesmire. *
-Gyógyító, erősítő ital, azt mondod? Hatalmasok lehetnek akkor ezek az alkimistát. De jól jött volna néhány ilyen ital a kenőcsök helyett!
*Kifejezetten nem érez szégyent afelől, hogy nem igazán ismer alkimistát, de nem is tudja feltétlen, hogy mi az. *
-Én magam alapvetően csak néhány gyógynövényt ismerek.
*Teszi hozzá, mert mégiscsak így illik. A kérdésen el kell gondolkodnia.*
-Hát, egy ideje nem számolom, harminc pár telet megéltem már, az biztos.
*Erőteljesen bólogat is hozzá, mintha csak még erősítené saját szavait. Aztán igazán meglepődik az úrnő szavain, hisz az egy dolog, hogy mire lenne szüksége, de hogy ő maga járjon utána. *
-Miért segítenél nekem? Mit vársz cserébe? Vagy csak hajt a kíváncsiság?
*A kérdései nem számonkérőek, inkább csak próbál rájönni a miértre. Közben pedig kiélvezi a finom érintést a mellkasán. Valahogy ez jobban tetszik neki, mint a fenyegetőzés, bár ezzel biztos nem mindenki van így. Még a szemöldöke is felszalad a kérés hallatán. *
-Azt mondják, ha lerajzolsz valakit, akkor a szellemének egy apró darabja beléköltözik a képbe.
*Legalábbis feléjük így tartják. *
-Miért akarsz lerajolzni? Ha meztelenül akarsz látni, van más módja is.
*Egy kacér mosolyt megenged magának, miközben zsivány tekintettel fürkészi a másikat. Talán most kezdi érezni Kagan öklét halványan a fejében. *
4757. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 21:53:50
Üzenet elküldve: 2021-07-22 21:53:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Artheniorban. De anyám éppúgy északi volt, mint az apám.
*És anyja csodálatosan tudott alkalmazkodni, olyan könnyedén vált barbárból városivá, hogy még a közeli ismerősei sem gondolták róla, hogy a származása nem a leghibátlanabb.*
- Élsz, nem? Pár órán belül kialudtad, nem?
*Aenae persze megértő most is, mint mindig. Aenaevel a természet fukarul bánt mikor a fizikai fölényt osztotta. A hozzá hasonlóak számára pedig a saját épségük érdekében ésszerűbb az, ha mérgekhez folyamodnak. Különben megvonja a vállát - szokása a flegma vállrángatás -, mert miért kéne érdekelje, ha aljasnak titulálják, mikor a dolog a célnak megfelelt? Nem lehet mindig szerencséje, mint Yagnarnál és jobban szeret élni annál, minthogy mindig a mázlira hagyatkozzon.*
- Gyógyító, varázstudó. Mindkettő és egyik sem. Olyasvalaki, aki varázsitalokat készít. Okosító, erősítő, gyógyító, mindenféle italt.
*Foglalja össze Rorkirnak, hogy mi is az az alkimista. Mindezt teszi úgy, hogy nem ül ki az arcára a kérdés "ember, te egy kő alatt élsz?". Büszke is magára, hogy sikerül kedvesen megválaszolnia a kérdést.
Mikor a fél szemöldöke végül felszalad, akkor abban is csak kérdések vannak.*
- Miért, hány éves vagy valójában?
*Aenae ebben nagyon rossz, nem igazán tudja belőni mások korát, ráadásul a férfiak esetében befolyásoló lehet az arcszőrzet is - ami öregít -, vagy az arcszőrzet hiánya - ami bizonyos esetekben egészen kamaszos arcvonásokat eredményezhet. Rorkir arcát tanulmányozva próbálja kitalálni a korát. De tippelni sem mer.*
- Neked tényleg egy alkimistára van szükséged. Utána fogok ennek nézni.
*Már nem az alkimistának, ahhoz ő maga is konyít egy kicsit, hanem annak, hogy az ilyen átkokat fel lehet-e valahogyan oldani. Mert ezt ő egyfajta átokként fogja fel, az alkimista segítsége csak időleges lenne. Kutatómunkájához elengedhetetlen az is, hogy ellenőrizze a fekete heg és az ép bőr közötti hőmérsékletkülönbséget, középső ujját a hegen futtatja, a mutatót pedig mellette, pillantása követi ujjait.*
- Szívesen lerajzolnálak meztelenül.
*Pusztán kutató célzattal. Meg amúgy is. Yagnart is szívesen lerajzolta volna, ha nem ölteti meg magát. Tulajdonképpen bármelyik szép fejlett férfipéldányt lerajzolná, különösen akkor, ha hegek ékítik a testét. Perverz vonzalom, ugye...*
- Artheniorban. De anyám éppúgy északi volt, mint az apám.
*És anyja csodálatosan tudott alkalmazkodni, olyan könnyedén vált barbárból városivá, hogy még a közeli ismerősei sem gondolták róla, hogy a származása nem a leghibátlanabb.*
- Élsz, nem? Pár órán belül kialudtad, nem?
*Aenae persze megértő most is, mint mindig. Aenaevel a természet fukarul bánt mikor a fizikai fölényt osztotta. A hozzá hasonlóak számára pedig a saját épségük érdekében ésszerűbb az, ha mérgekhez folyamodnak. Különben megvonja a vállát - szokása a flegma vállrángatás -, mert miért kéne érdekelje, ha aljasnak titulálják, mikor a dolog a célnak megfelelt? Nem lehet mindig szerencséje, mint Yagnarnál és jobban szeret élni annál, minthogy mindig a mázlira hagyatkozzon.*
- Gyógyító, varázstudó. Mindkettő és egyik sem. Olyasvalaki, aki varázsitalokat készít. Okosító, erősítő, gyógyító, mindenféle italt.
*Foglalja össze Rorkirnak, hogy mi is az az alkimista. Mindezt teszi úgy, hogy nem ül ki az arcára a kérdés "ember, te egy kő alatt élsz?". Büszke is magára, hogy sikerül kedvesen megválaszolnia a kérdést.
Mikor a fél szemöldöke végül felszalad, akkor abban is csak kérdések vannak.*
- Miért, hány éves vagy valójában?
*Aenae ebben nagyon rossz, nem igazán tudja belőni mások korát, ráadásul a férfiak esetében befolyásoló lehet az arcszőrzet is - ami öregít -, vagy az arcszőrzet hiánya - ami bizonyos esetekben egészen kamaszos arcvonásokat eredményezhet. Rorkir arcát tanulmányozva próbálja kitalálni a korát. De tippelni sem mer.*
- Neked tényleg egy alkimistára van szükséged. Utána fogok ennek nézni.
*Már nem az alkimistának, ahhoz ő maga is konyít egy kicsit, hanem annak, hogy az ilyen átkokat fel lehet-e valahogyan oldani. Mert ezt ő egyfajta átokként fogja fel, az alkimista segítsége csak időleges lenne. Kutatómunkájához elengedhetetlen az is, hogy ellenőrizze a fekete heg és az ép bőr közötti hőmérsékletkülönbséget, középső ujját a hegen futtatja, a mutatót pedig mellette, pillantása követi ujjait.*
- Szívesen lerajzolnálak meztelenül.
*Pusztán kutató célzattal. Meg amúgy is. Yagnart is szívesen lerajzolta volna, ha nem ölteti meg magát. Tulajdonképpen bármelyik szép fejlett férfipéldányt lerajzolná, különösen akkor, ha hegek ékítik a testét. Perverz vonzalom, ugye...*
4756. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 20:34:34
Üzenet elküldve: 2021-07-22 20:34:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
~Érdekes, hogy csak néhány éve él itt, és mégis a Thargok úrnője. Gondolom a korábbi hadúr leánya lehet, vagy valami egyéb, hasonló oknál fogva.~
-Akkor gondolom valamelyik városban nőhettél fel. Lichanech, vagy esetleg Arthenior?
*Biztos akadnak egyéb városok is, ő eddig ezekről hallott, s az egyikben járt is. Az önfejűség dolgán kénytelen elmosolyodni, mert ez egy olyan tulajdonság, amit tőle sem sajnáltak a felmenői, vagy legyen az bárki, aki ezt rója az emberekre. A gonosz mosolyt nem feltétlenül látja gonosznak a férfi, legalábbis az ő számára a gonoszság egészen máshol keresendő, mint ebben a csepp leányban.*
-Ettől még inkább aljasságnak tűnik, ugye tudod?
*Fejti ki Rorkir a dolgot. Ő annak a híve, hogyha meg akarják ölni, akkor álljon elé az illető, és próbálja meg. Persze tudja, hogy sokan vannak, akik egyéb módszerekhez folyamodnak, ha ilyen céljaik vannak, de egytől egyig mind utálja is őket.*
-Alkimista? Az micsoda? Valami gyógyító, vagy varázstudó?
*Nem igen ismer egyetlen ilyen alkimistát sem, így fogalma sincs, hogy vajon miféle szerzet lehet az ilyen, de ha segíthet rajta, akkor talán hasznos lenne felkeresnie egyet.*
-Mintha legalább 10 évvel öregebb lennék a kelleténél. Az állóképességem azóta nem az igazi.
*Még a nyakát is megroppantja véletlenül, ahogy ezeket a szavakat mondja, mintha csak tréfát űznének vele a szellemek.*
-Aranyosak egyébként ezek a macskák, talán majd szerzek egy másikat, hátha az nem változik démonná.
*Fel is nevet ezzel egyúttal, viszont ahogy a fegyverére esik a szó, hirtelen elkomolyodik.*
-Különleges, igen. Hálás lennék érte.
*Egyébként pedig hagyja Kagaenaenak, hogy megérintse, ha valóban így tervez tenni. Érezheti, hogy a teste egyéb részeihez képest, például a közvetlen mellette lévő bőrhöz képest, ami szinte forró, a fekete sebhely jéghideg.*
-Talán ebből a pörköltből kéne rákenni, az segítene.
*Közben pedig fúj, mintha azt várná, hogy láng jön elő az égő torkából. A tányérja közben teljesen üres, ugyanolyan ütemben fejezte be a többi részt, miután elmesélte a történteket, mintha egy csontlevest enne.*
~Érdekes, hogy csak néhány éve él itt, és mégis a Thargok úrnője. Gondolom a korábbi hadúr leánya lehet, vagy valami egyéb, hasonló oknál fogva.~
-Akkor gondolom valamelyik városban nőhettél fel. Lichanech, vagy esetleg Arthenior?
*Biztos akadnak egyéb városok is, ő eddig ezekről hallott, s az egyikben járt is. Az önfejűség dolgán kénytelen elmosolyodni, mert ez egy olyan tulajdonság, amit tőle sem sajnáltak a felmenői, vagy legyen az bárki, aki ezt rója az emberekre. A gonosz mosolyt nem feltétlenül látja gonosznak a férfi, legalábbis az ő számára a gonoszság egészen máshol keresendő, mint ebben a csepp leányban.*
-Ettől még inkább aljasságnak tűnik, ugye tudod?
*Fejti ki Rorkir a dolgot. Ő annak a híve, hogyha meg akarják ölni, akkor álljon elé az illető, és próbálja meg. Persze tudja, hogy sokan vannak, akik egyéb módszerekhez folyamodnak, ha ilyen céljaik vannak, de egytől egyig mind utálja is őket.*
-Alkimista? Az micsoda? Valami gyógyító, vagy varázstudó?
*Nem igen ismer egyetlen ilyen alkimistát sem, így fogalma sincs, hogy vajon miféle szerzet lehet az ilyen, de ha segíthet rajta, akkor talán hasznos lenne felkeresnie egyet.*
-Mintha legalább 10 évvel öregebb lennék a kelleténél. Az állóképességem azóta nem az igazi.
*Még a nyakát is megroppantja véletlenül, ahogy ezeket a szavakat mondja, mintha csak tréfát űznének vele a szellemek.*
-Aranyosak egyébként ezek a macskák, talán majd szerzek egy másikat, hátha az nem változik démonná.
*Fel is nevet ezzel egyúttal, viszont ahogy a fegyverére esik a szó, hirtelen elkomolyodik.*
-Különleges, igen. Hálás lennék érte.
*Egyébként pedig hagyja Kagaenaenak, hogy megérintse, ha valóban így tervez tenni. Érezheti, hogy a teste egyéb részeihez képest, például a közvetlen mellette lévő bőrhöz képest, ami szinte forró, a fekete sebhely jéghideg.*
-Talán ebből a pörköltből kéne rákenni, az segítene.
*Közben pedig fúj, mintha azt várná, hogy láng jön elő az égő torkából. A tányérja közben teljesen üres, ugyanolyan ütemben fejezte be a többi részt, miután elmesélte a történteket, mintha egy csontlevest enne.*
4755. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 19:37:54
Üzenet elküldve: 2021-07-22 19:37:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem, ilyesmivel egészen biztosan nem.
*Elmosolyodik ismét. Tudva tudván azt, hogy a zöldségeket valószínűleg akkor sem enné meg, ha más ennivalója nem lenne. Hogy finnyássága abból fakad, hogy kiskorában erőltették és mindenféle mesékkel ijesztgették? Ezt már nem tudná felidézni. Meglehet, hogy valami rémmese is szerepet játszik abban, hogy rossz viszonyban van az ételek nagy többségével és magával az evéssel is. De hercegnőkről sosem volt szó, ebben egészen biztos.*
- Nem. Csak néhány éve élek itt.
*Azóta, hogy Kagan belefújt abba az átkozott kürtbe. Átkozott Kagan, átkozott kürt. Átkozott Vashegy.*
- Önfejűbb vagyok annál, hogy hallgassak a jó szóra.
*Mosolya egészen gonosz. De főleg amiatt, hogy Rorkir azt mondta rá, hogy vonzó. Az otthon lévő tükörben ugyanis ő nem egy vonzó valakit lát, de ha kicsit túlnéz azon a tükrön, akkor ott a Vashegy trónja, ami viszont tényleg vonzó lehet egyesek számára.*
- Nevezheted aljasságnak, de a saját érdeketekben történt. Ha akartalak volna, akkor megöllek, sokkal gyorsabban, mint rájöjjetek, hogy a bor volt-e mérgezett, vagy a fürdővíz?
*Fogalma sincsen, hogy valójában mik is a jó király erényei, a mesében mind bölcs, meg igazságos, meg csupa szép és jó tulajdonság birtokosai. De a valóság és a mese két külön dolog. A gonoszkás mosoly mindenesetre marad az arcán, ha sok mindenhez nem is ért, de a különböző mérgekben és az alkímiában azért elég jó.*
- Nekem is van egy macskám, mindig a lábamnál alszik.
*Veti közbe, még azelőtt, hogy Rorkir igazán belelendülhetne a meséjébe. Aenae arcán nem látszik hitetlenkedés, talán csak némi kíváncsiság. Az az igazság, hogy annyi hihetetlen dolgot megtapasztalt már, ott van az átkozott Kagan átkozott kürtje például, aminek hívó hangját csak ő hallotta társai közül és aminek hatására nem tudott nem a Vashegyre jönni. Utólag ostobán érzi magát amiatt, hogy képtelen volt leküzdeni ezt. Aztán ott van például az átkozott Kagan megszobrulása. Ráadásul már a második alkalommal.
Míg a másik mesél, addig ő csipeget az időközben megérkezett ételből. Szó szerint csipeget, mintha csak a kanala hegyét mártaná be a sárkánypörköltbe, ezt azért elég szorgalmasan műveli, de az nemigen látszik, hogy csökkenne a tányérján lévő mennyiség. Ennyi is pont ugyanannyira csíp, mintha púpozott kanalakkal tolna be a szájába.*
- Gyengébben érzed magad? Hmm. Ezen egy tapasztalt alkimista könnyedén segíthet.
*A férfitesteken a különböző hegek mindig is lenyűgözték. Egyfajta perverz vonzalom ez nála, viszont nemcsak nézni szereti ezeket, hanem megérinteni is. Rorkir meg majd leállítja, ha ellenére van az, hogy a lány érintéssel tesztelje le, hogy valóban hideg-e.*
- Szóval különleges fegyver. Majd ránézek, hogy az őrség kellő gonddal rakta-e el.
- Nem, ilyesmivel egészen biztosan nem.
*Elmosolyodik ismét. Tudva tudván azt, hogy a zöldségeket valószínűleg akkor sem enné meg, ha más ennivalója nem lenne. Hogy finnyássága abból fakad, hogy kiskorában erőltették és mindenféle mesékkel ijesztgették? Ezt már nem tudná felidézni. Meglehet, hogy valami rémmese is szerepet játszik abban, hogy rossz viszonyban van az ételek nagy többségével és magával az evéssel is. De hercegnőkről sosem volt szó, ebben egészen biztos.*
- Nem. Csak néhány éve élek itt.
*Azóta, hogy Kagan belefújt abba az átkozott kürtbe. Átkozott Kagan, átkozott kürt. Átkozott Vashegy.*
- Önfejűbb vagyok annál, hogy hallgassak a jó szóra.
*Mosolya egészen gonosz. De főleg amiatt, hogy Rorkir azt mondta rá, hogy vonzó. Az otthon lévő tükörben ugyanis ő nem egy vonzó valakit lát, de ha kicsit túlnéz azon a tükrön, akkor ott a Vashegy trónja, ami viszont tényleg vonzó lehet egyesek számára.*
- Nevezheted aljasságnak, de a saját érdeketekben történt. Ha akartalak volna, akkor megöllek, sokkal gyorsabban, mint rájöjjetek, hogy a bor volt-e mérgezett, vagy a fürdővíz?
*Fogalma sincsen, hogy valójában mik is a jó király erényei, a mesében mind bölcs, meg igazságos, meg csupa szép és jó tulajdonság birtokosai. De a valóság és a mese két külön dolog. A gonoszkás mosoly mindenesetre marad az arcán, ha sok mindenhez nem is ért, de a különböző mérgekben és az alkímiában azért elég jó.*
- Nekem is van egy macskám, mindig a lábamnál alszik.
*Veti közbe, még azelőtt, hogy Rorkir igazán belelendülhetne a meséjébe. Aenae arcán nem látszik hitetlenkedés, talán csak némi kíváncsiság. Az az igazság, hogy annyi hihetetlen dolgot megtapasztalt már, ott van az átkozott Kagan átkozott kürtje például, aminek hívó hangját csak ő hallotta társai közül és aminek hatására nem tudott nem a Vashegyre jönni. Utólag ostobán érzi magát amiatt, hogy képtelen volt leküzdeni ezt. Aztán ott van például az átkozott Kagan megszobrulása. Ráadásul már a második alkalommal.
Míg a másik mesél, addig ő csipeget az időközben megérkezett ételből. Szó szerint csipeget, mintha csak a kanala hegyét mártaná be a sárkánypörköltbe, ezt azért elég szorgalmasan műveli, de az nemigen látszik, hogy csökkenne a tányérján lévő mennyiség. Ennyi is pont ugyanannyira csíp, mintha púpozott kanalakkal tolna be a szájába.*
- Gyengébben érzed magad? Hmm. Ezen egy tapasztalt alkimista könnyedén segíthet.
*A férfitesteken a különböző hegek mindig is lenyűgözték. Egyfajta perverz vonzalom ez nála, viszont nemcsak nézni szereti ezeket, hanem megérinteni is. Rorkir meg majd leállítja, ha ellenére van az, hogy a lány érintéssel tesztelje le, hogy valóban hideg-e.*
- Szóval különleges fegyver. Majd ránézek, hogy az őrség kellő gonddal rakta-e el.
4754. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 15:16:11
Üzenet elküldve: 2021-07-22 15:16:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Talán azzal, hogy nem leszel szép hercegnő, ha nem eszed meg a zöldséget.
*Kis szünetet hagy, majd folytatja. *
-Legalábbis ha rongyosra használt közhelyeket akarnék mondani biztosan ez lenne az.
*Jót mosolyog egyébként a dolgon, kislányokat nem igazán ismer, szóval fogalma sincs, hogy hogy kell belőlük valamire való asszonyt nevelni, vagy hogy hogy szoktak, bár a kettőnek nem feltétlen van köze egymáshoz.*
-Errefelé nőttél fel, vagy?
*Hisz fogalma sem lehet róla. A nő mondatát keserédes vigyor ül Rorkir arcára. *
-Olajoznám én, ha lehetne, drága úrnő.
*Ha legalább a fegyvere nála lenne, legalább gyakorolhatna vele. No persze meg tudja érteni, hogy miért nem adják a kezébe, akkor valószínűleg már nem lenne itt, ellenben hagyna munkát maga után. *
-Vagy csak ezt képzeled mindenkiről.
*Kicsit elgondolkozik a kérdésen. Asszonyoknak nagy tudománya ez, és némelyeknek egészen a szenvedélyük, hogy ki mit gondol róluk. Bár ezt egyelőre elhamarkodott lenne rásütni magára a Vashegyre. *
-Én egy fiatal, vonzó leányt látok, aki egyrészt túl sok mindent élt át ilyen zsenge korára, másrészt talán meg túl keveset, hogy egy birodalom feje legyen. Nem lehet könnyű, biztos sokat adsz a tanácsadóid véleményére.
*Hisz ilyenkor ezt diktálja a józan ész. *
-Azt már láttam, hogy bepiszkolod a kezed, ha kell, na meg az aljasság és a ravaszság is ott lapul a szívedben. Akár egy jó királynak.
*Persze Rorkir teljesen más, s alapvetően onnan, ahonnan származik a király nem egy pozitív jelző. Ezt Kagaenaenak azonban nem kell feltétlen tudnia. Nem mintha titkolná, csak eszébe sem jut, hogy most teljesen más vidéken van. A továbbira csak biccent, hisz láthatólag pontosan érti, hogy a magafajtát a halál nem rémíti meg. *
-Igazad lehet.
*Majd legközelebb kikéri egy földmíves véleményét az ügyben, ha találkozik olyannal. *
-Ezek?
*Kérdez rá az egyértelműre, majd elvigyorodik. Egy harcost a hegeiről kérdezni olyan, mint egy állattenyésztőt az állatairól, nem lehet vele melléfogni. Azért a férfi igyekszik nem hencegni, vagy felvágni, az nem az ő stílusa. *
-Nos vettem egy aranyos kiscicát, Tigrist.
*Közben pedig megérkezik az étel, amit ismét megköszön, majd lassan falatozni kezd, miközben mesél tovább.*
-De nem ő a felelős ezekért, természetesen
Éppen egy kunyhót építettem a Kikötői erdőségben, amikor két Teysus szolga látogatott meg, roppant furcsák voltak. ~Talán az istenek követei mind ilyen furcsák. ~ Megfújtam a kürtjüket, hogy kívánjak valamit, majd a macskából egy fekete démon bújt elő. Megharcoltam, harcoltunk vele. Sürgette, hogy gyorsan öljem meg, különben Jalanydi, a vihar ura lejön, nekem pedig nem kellett több, hát kihívtam őt magát is, s csodák csodájára tényleg megjelent.
*Még egy pár falat. *
-A démon hagyta ezt a fekete nyomot itt, még mindig jéghideg. A vihar ura pedig az égéseket. De végül én maradtam talpon, igaz azóta gyengébbnek érzem magam, mintha az életerőmből szívott volna el az a bestia.
*Rémisztő ellenfelek voltak, de mégis jó érzéssel és büszkeséggel gondol vissza rá. *
-Aztán a fegyverembe költözött népem egyik dicső harcosának szelleme, talán végül a kürt és a kívánság mégiscsak teljesült.
~Azt hiszem. ~
-Tudom hihetetlennek hangzik...
*Egyébként sem az a kérkedő fajta, s tudja, hogy az emberek nehezen hisznek el olyan dolgokat, amiket korábban még nem láttak, vagy nem ismernek. *
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.22 15:16:48
-Talán azzal, hogy nem leszel szép hercegnő, ha nem eszed meg a zöldséget.
*Kis szünetet hagy, majd folytatja. *
-Legalábbis ha rongyosra használt közhelyeket akarnék mondani biztosan ez lenne az.
*Jót mosolyog egyébként a dolgon, kislányokat nem igazán ismer, szóval fogalma sincs, hogy hogy kell belőlük valamire való asszonyt nevelni, vagy hogy hogy szoktak, bár a kettőnek nem feltétlen van köze egymáshoz.*
-Errefelé nőttél fel, vagy?
*Hisz fogalma sem lehet róla. A nő mondatát keserédes vigyor ül Rorkir arcára. *
-Olajoznám én, ha lehetne, drága úrnő.
*Ha legalább a fegyvere nála lenne, legalább gyakorolhatna vele. No persze meg tudja érteni, hogy miért nem adják a kezébe, akkor valószínűleg már nem lenne itt, ellenben hagyna munkát maga után. *
-Vagy csak ezt képzeled mindenkiről.
*Kicsit elgondolkozik a kérdésen. Asszonyoknak nagy tudománya ez, és némelyeknek egészen a szenvedélyük, hogy ki mit gondol róluk. Bár ezt egyelőre elhamarkodott lenne rásütni magára a Vashegyre. *
-Én egy fiatal, vonzó leányt látok, aki egyrészt túl sok mindent élt át ilyen zsenge korára, másrészt talán meg túl keveset, hogy egy birodalom feje legyen. Nem lehet könnyű, biztos sokat adsz a tanácsadóid véleményére.
*Hisz ilyenkor ezt diktálja a józan ész. *
-Azt már láttam, hogy bepiszkolod a kezed, ha kell, na meg az aljasság és a ravaszság is ott lapul a szívedben. Akár egy jó királynak.
*Persze Rorkir teljesen más, s alapvetően onnan, ahonnan származik a király nem egy pozitív jelző. Ezt Kagaenaenak azonban nem kell feltétlen tudnia. Nem mintha titkolná, csak eszébe sem jut, hogy most teljesen más vidéken van. A továbbira csak biccent, hisz láthatólag pontosan érti, hogy a magafajtát a halál nem rémíti meg. *
-Igazad lehet.
*Majd legközelebb kikéri egy földmíves véleményét az ügyben, ha találkozik olyannal. *
-Ezek?
*Kérdez rá az egyértelműre, majd elvigyorodik. Egy harcost a hegeiről kérdezni olyan, mint egy állattenyésztőt az állatairól, nem lehet vele melléfogni. Azért a férfi igyekszik nem hencegni, vagy felvágni, az nem az ő stílusa. *
-Nos vettem egy aranyos kiscicát, Tigrist.
*Közben pedig megérkezik az étel, amit ismét megköszön, majd lassan falatozni kezd, miközben mesél tovább.*
-De nem ő a felelős ezekért, természetesen
Éppen egy kunyhót építettem a Kikötői erdőségben, amikor két Teysus szolga látogatott meg, roppant furcsák voltak. ~Talán az istenek követei mind ilyen furcsák. ~ Megfújtam a kürtjüket, hogy kívánjak valamit, majd a macskából egy fekete démon bújt elő. Megharcoltam, harcoltunk vele. Sürgette, hogy gyorsan öljem meg, különben Jalanydi, a vihar ura lejön, nekem pedig nem kellett több, hát kihívtam őt magát is, s csodák csodájára tényleg megjelent.
*Még egy pár falat. *
-A démon hagyta ezt a fekete nyomot itt, még mindig jéghideg. A vihar ura pedig az égéseket. De végül én maradtam talpon, igaz azóta gyengébbnek érzem magam, mintha az életerőmből szívott volna el az a bestia.
*Rémisztő ellenfelek voltak, de mégis jó érzéssel és büszkeséggel gondol vissza rá. *
-Aztán a fegyverembe költözött népem egyik dicső harcosának szelleme, talán végül a kürt és a kívánság mégiscsak teljesült.
~Azt hiszem. ~
-Tudom hihetetlennek hangzik...
*Egyébként sem az a kérkedő fajta, s tudja, hogy az emberek nehezen hisznek el olyan dolgokat, amiket korábban még nem láttak, vagy nem ismernek. *
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.22 15:16:48
4753. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-22 06:26:40
Üzenet elküldve: 2021-07-22 06:26:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Fogalmam sincs, hogy engem mivel ijesztgettek, mikor gyermek voltam.
*Gondolkodik el egy pillanatra, kicsit félre is néz, de gyerekkori ijedelmeit nem tudja egy zsákos emberhez, vagy gonosz barbárhoz kötni. Bezzeg a nevelőnő kristályvégű pálcája mély nyomokat hagyott benne, mert annyit kapott azzal, ami egy fiúgyereknek is becsületére válna.*
- Hát akkor olajozd meg.
*Vonja meg a vállát ismét, persze tudja ő is, hogy Rorkir elméletileg Amon Ruadh kapujában hagyta a fegyverét, ugyanakkor nem érdeklik az effajta sirámok. A tanács meg inkább arra vonatkozik, hogy a férfi nyugodtan mással is elfoglalhatja magát, mint a hadakozás.*
- Ó. Általában mindenki.
*Elmosolyodik.*
- Mert mit is látsz, ha rám nézel?
*Kérdi félrebiccentett fejjel, egyik kezével könnyedén maga felé intve. Szavakat természetesen nem akar Rorkir szájába adni, de van otthon tükre, tudja, úgyhogy nagyjából tudja, hogy mások mit látnak, ha ránéznek. Egy vézna, fiatal leány, ráadásul a városi fajtából. Ebből általában hajlamosak arra következtetni, hogy megijed a saját árnyékától. Aenaere sok mindent lehet mondani, valóban vézna, valóban fiatal - talán túlságosan is - és valóban városi. Ugyanakkor minden, csak nem gyáva, vagy ijedős. Nem fél bepiszkolni a kezét, a Yagnaros eset ezt nagyon jól mutatja.*
- Tudom, hogy nem a halál a fenyegető.
*Yagnar is dicső akart lenni, nem élő. Hát most dicstelen és halott.*
- Azok, akik a földet túrják, meg kereskednek ugyanúgy nem értik a kardforgatókat.
*Újra megvonja a vállát. Közben pillantása újra végigszalad a másikon. Topázsárga tekintete a furcsa sebeken - égésnyomokon? - pihen meg.*
- Ezeket hogyan szerezted?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Fogalmam sincs, hogy engem mivel ijesztgettek, mikor gyermek voltam.
*Gondolkodik el egy pillanatra, kicsit félre is néz, de gyerekkori ijedelmeit nem tudja egy zsákos emberhez, vagy gonosz barbárhoz kötni. Bezzeg a nevelőnő kristályvégű pálcája mély nyomokat hagyott benne, mert annyit kapott azzal, ami egy fiúgyereknek is becsületére válna.*
- Hát akkor olajozd meg.
*Vonja meg a vállát ismét, persze tudja ő is, hogy Rorkir elméletileg Amon Ruadh kapujában hagyta a fegyverét, ugyanakkor nem érdeklik az effajta sirámok. A tanács meg inkább arra vonatkozik, hogy a férfi nyugodtan mással is elfoglalhatja magát, mint a hadakozás.*
- Ó. Általában mindenki.
*Elmosolyodik.*
- Mert mit is látsz, ha rám nézel?
*Kérdi félrebiccentett fejjel, egyik kezével könnyedén maga felé intve. Szavakat természetesen nem akar Rorkir szájába adni, de van otthon tükre, tudja, úgyhogy nagyjából tudja, hogy mások mit látnak, ha ránéznek. Egy vézna, fiatal leány, ráadásul a városi fajtából. Ebből általában hajlamosak arra következtetni, hogy megijed a saját árnyékától. Aenaere sok mindent lehet mondani, valóban vézna, valóban fiatal - talán túlságosan is - és valóban városi. Ugyanakkor minden, csak nem gyáva, vagy ijedős. Nem fél bepiszkolni a kezét, a Yagnaros eset ezt nagyon jól mutatja.*
- Tudom, hogy nem a halál a fenyegető.
*Yagnar is dicső akart lenni, nem élő. Hát most dicstelen és halott.*
- Azok, akik a földet túrják, meg kereskednek ugyanúgy nem értik a kardforgatókat.
*Újra megvonja a vállát. Közben pillantása újra végigszalad a másikon. Topázsárga tekintete a furcsa sebeken - égésnyomokon? - pihen meg.*
- Ezeket hogyan szerezted?
4752. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 23:10:09
Üzenet elküldve: 2021-07-21 23:10:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a sör nem lenne elég, a Kagaenaeval való találkozás csak rátesz egy lapáttal a kis kiruccanására. Érdekes személyiség, és számára alapvetően furcsa, de érhető gondolatokat vél felfedezni a háttérben. Persze azt csak maga az úrnő és a szellemek tudhatják, hogy pontosan mik is ezek, hisz könnyen meglehet, hogy rafináltabb annál, minthogy csak úgy elmondjon mindent Rorkirnak. Meg aztán ember legyen a talpán, aki megpróbálja megérteni a nőket. A fiú dolgára csak bólint, ezt viszont, a többivel ellentétben teljesen megérti. Minden valamirevaló férfi vágya, hogy fia szülessen, hogy neki továbbadhassa tudását, s noha természetesen az ember szereti és gondoskodik a lányáról is, az mégsem ugyanolyan.*
-Nevetségesnek hangozhat, de a barbár gyerekeket is ugyanezzel rémisztgetik.
*Legalábbis neki vannak ilyen és ehhez hasonló emlékei gyerekkorából. Nyilván az ellenséges törzsek, potenciális nagyra törő ifjoncok, satöbbi. Rorkir szemöldöke felszalad egy pillanatra, mikor meghallja, hogy az asztaltársa maga a Vashegy. ~Vajon mi történne a vasheggyel, ha ő már nem lenne? Ki venné át? Biztos akadnak, akik jelenleg is kerülgetik, mint az éhes keselyűk. Hataloméhesekből a legkülönb udvarokban is akad, na meg rosszakarókból is.~*
-Köszönöm!
*S persze türelmesen várja az ételt. Nincs gondja a csípős ételekkel, legalább elnyomja ha szar az íze.*
-Várni és várni. Megrozsdál a pengém a sok várásban.
*Bohókásan megrázza a fejét, persze ez egyébként is csak egy amolyan elszólás, hisz olyan minőségű acélból készült a kardja, ami nem fog egykönnyen tönkremenni.*
-Ő is?
*Szintén érdekes szófordulat, amire felfigyel.*
-Miért, ki még? Honnan veszed, hogy alábecsüllek? ~Vagy becsüllek egyáltalán bármire.~
-Egy igaz északit nem lehet halállal fenyegetni, kedves úrnőm. Nem félem a halált, vannak sokkal rosszabb dolgok is. Az élet csak egy állapot, a nap pedig ugyanúgy fog felkelni miután a testem már a kukacoké, mint ahogy azután fog, mikor a tiéd is az lesz.
*Hátradől a székében, bal bokáját a jobb térdére teszi, mivel ahhoz túl vastagok a combjai, hogy egymáson áttegye őket, mint az asszonyok és nemesek, két kezét pedig a feje tetejére teszi, majd egyik szemét becsukva sandít a nőre a megjegyzése után.*
-Egyébként meg a kardforgatás az életem, máshoz nem is értek. Földet túrni meg kereskedni... Irigylem akik ezzel elégedettek.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a sör nem lenne elég, a Kagaenaeval való találkozás csak rátesz egy lapáttal a kis kiruccanására. Érdekes személyiség, és számára alapvetően furcsa, de érhető gondolatokat vél felfedezni a háttérben. Persze azt csak maga az úrnő és a szellemek tudhatják, hogy pontosan mik is ezek, hisz könnyen meglehet, hogy rafináltabb annál, minthogy csak úgy elmondjon mindent Rorkirnak. Meg aztán ember legyen a talpán, aki megpróbálja megérteni a nőket. A fiú dolgára csak bólint, ezt viszont, a többivel ellentétben teljesen megérti. Minden valamirevaló férfi vágya, hogy fia szülessen, hogy neki továbbadhassa tudását, s noha természetesen az ember szereti és gondoskodik a lányáról is, az mégsem ugyanolyan.*
-Nevetségesnek hangozhat, de a barbár gyerekeket is ugyanezzel rémisztgetik.
*Legalábbis neki vannak ilyen és ehhez hasonló emlékei gyerekkorából. Nyilván az ellenséges törzsek, potenciális nagyra törő ifjoncok, satöbbi. Rorkir szemöldöke felszalad egy pillanatra, mikor meghallja, hogy az asztaltársa maga a Vashegy. ~Vajon mi történne a vasheggyel, ha ő már nem lenne? Ki venné át? Biztos akadnak, akik jelenleg is kerülgetik, mint az éhes keselyűk. Hataloméhesekből a legkülönb udvarokban is akad, na meg rosszakarókból is.~*
-Köszönöm!
*S persze türelmesen várja az ételt. Nincs gondja a csípős ételekkel, legalább elnyomja ha szar az íze.*
-Várni és várni. Megrozsdál a pengém a sok várásban.
*Bohókásan megrázza a fejét, persze ez egyébként is csak egy amolyan elszólás, hisz olyan minőségű acélból készült a kardja, ami nem fog egykönnyen tönkremenni.*
-Ő is?
*Szintén érdekes szófordulat, amire felfigyel.*
-Miért, ki még? Honnan veszed, hogy alábecsüllek? ~Vagy becsüllek egyáltalán bármire.~
-Egy igaz északit nem lehet halállal fenyegetni, kedves úrnőm. Nem félem a halált, vannak sokkal rosszabb dolgok is. Az élet csak egy állapot, a nap pedig ugyanúgy fog felkelni miután a testem már a kukacoké, mint ahogy azután fog, mikor a tiéd is az lesz.
*Hátradől a székében, bal bokáját a jobb térdére teszi, mivel ahhoz túl vastagok a combjai, hogy egymáson áttegye őket, mint az asszonyok és nemesek, két kezét pedig a feje tetejére teszi, majd egyik szemét becsukva sandít a nőre a megjegyzése után.*
-Egyébként meg a kardforgatás az életem, máshoz nem is értek. Földet túrni meg kereskedni... Irigylem akik ezzel elégedettek.
4751. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 22:13:12
Üzenet elküldve: 2021-07-21 22:13:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Talán pont azokkal.
*Bólint. Aenae igazából tisztában van azzal, hogy nem igazán ismeri a thargokat. Meglehet, hogy vannak közöttük olyanok, akik Yagnarral együtt szívesen élnének a "régi szép időkben" és akik folyton azon ajvékolnak, hogy "régenmindenjobbvót". Igazság szerint, amíg nem adnak hangot ennek, addig Aenae nem tud ezzel mit kezdeni.*
- Talán többen vannak.
*Ismét bólint, el is mosolyodik hozzá. Mert amíg nem hangoztatják ezt, addig Aenae nem fog ezzel foglalkozni.*
- Igen. Teljesen elégedett volt. Ha még fia is született volna, akkor végképp elégedett lett volna.
*Ezt némi öniróniával mondja. Végül is bárki, aki ránéz, az láthatja, hogy nem az északi barbárok archetípusa. No nem azért, mert nem férfinak született, hanem azért mert Artheniorban nőtt fel. Kagan nem egyszer a tudomására hozta, hogy a neveltetése erősen foghíjas, már amennyiben barbár szemmel nézi az ember.*
- Yagnar a halálában sem lesz hős. Nem fognak róla énekelni. Talán csak a parasztasszonyok rémisztgetik majd a gyereküket azzal, hogy ha rosszak lesznek, akkor elviszi őket a gonosz barbár.
*A "hősök" valószínűleg nem arra vágynak, hogy rémmesék szereplői legyenek, nem többek, mint holmi rézcsőrű bagoly.*
- Azt gondolom, hogy a thargoknak nincs szükségük jelenleg a hírnevük öregbítésére. És hát nem nagyon kedvelem, ha a nevemben, mert a Vashegy én vagyok, mindenféle gazságokat követnek el.
*Kér két adag Sárkánypörköltet, rögtön ki is fizeti az árát, 20 aranyat.
További 10 aranyat is leszurkol egy pohárnyi Ribizliborért. Közben ő is lekönyököl, és ugyanúgy bazsalyog, mint Rorkir is.*
- Akkor ez a csípős lesz...
*A borát rögtön megkapja, de az ételre valamennyit várni kell.*
- Egyelőre a legtöbb, amit megtehetsz, hogy vársz. Gondolom, hogy nem akarsz Yagnar sorsára jutni. Ő is elkövette azt a hibát, hogy alábecsült engem.
*Fél szemöldöke felszalad, hangjában némi vidámság van, meg egy adag kacérság. A vidámságra az ad okot, hogy egy nálánál jóval nagyobb férfit fenyeget. A kacérságról a gyors egymásutánban leküldött három Kagan ökle tehet.*
- Talán pont azokkal.
*Bólint. Aenae igazából tisztában van azzal, hogy nem igazán ismeri a thargokat. Meglehet, hogy vannak közöttük olyanok, akik Yagnarral együtt szívesen élnének a "régi szép időkben" és akik folyton azon ajvékolnak, hogy "régenmindenjobbvót". Igazság szerint, amíg nem adnak hangot ennek, addig Aenae nem tud ezzel mit kezdeni.*
- Talán többen vannak.
*Ismét bólint, el is mosolyodik hozzá. Mert amíg nem hangoztatják ezt, addig Aenae nem fog ezzel foglalkozni.*
- Igen. Teljesen elégedett volt. Ha még fia is született volna, akkor végképp elégedett lett volna.
*Ezt némi öniróniával mondja. Végül is bárki, aki ránéz, az láthatja, hogy nem az északi barbárok archetípusa. No nem azért, mert nem férfinak született, hanem azért mert Artheniorban nőtt fel. Kagan nem egyszer a tudomására hozta, hogy a neveltetése erősen foghíjas, már amennyiben barbár szemmel nézi az ember.*
- Yagnar a halálában sem lesz hős. Nem fognak róla énekelni. Talán csak a parasztasszonyok rémisztgetik majd a gyereküket azzal, hogy ha rosszak lesznek, akkor elviszi őket a gonosz barbár.
*A "hősök" valószínűleg nem arra vágynak, hogy rémmesék szereplői legyenek, nem többek, mint holmi rézcsőrű bagoly.*
- Azt gondolom, hogy a thargoknak nincs szükségük jelenleg a hírnevük öregbítésére. És hát nem nagyon kedvelem, ha a nevemben, mert a Vashegy én vagyok, mindenféle gazságokat követnek el.
*Kér két adag Sárkánypörköltet, rögtön ki is fizeti az árát, 20 aranyat.
További 10 aranyat is leszurkol egy pohárnyi Ribizliborért. Közben ő is lekönyököl, és ugyanúgy bazsalyog, mint Rorkir is.*- Akkor ez a csípős lesz...
*A borát rögtön megkapja, de az ételre valamennyit várni kell.*
- Egyelőre a legtöbb, amit megtehetsz, hogy vársz. Gondolom, hogy nem akarsz Yagnar sorsára jutni. Ő is elkövette azt a hibát, hogy alábecsült engem.
*Fél szemöldöke felszalad, hangjában némi vidámság van, meg egy adag kacérság. A vidámságra az ad okot, hogy egy nálánál jóval nagyobb férfit fenyeget. A kacérságról a gyors egymásutánban leküldött három Kagan ökle tehet.*
4750. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 21:34:38
Üzenet elküldve: 2021-07-21 21:34:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Talán pont azokkal beszélhettem, akik abból a bizonyos régi korszakból maradtak itt, vagy legalábbis inkább hívei.
*Az utolsó kortyokat is megissza a korsóból, nem hagy veszendőbe semmit. Közben pedig kissé továbbfűzi a gondolatot.*
-Talán többen vannak, mint gondolnád, csak épp neked nem mondják.
*Általános megjegyzésnek szánja a dolgot, és szinte biztos, hogy nincs is tisztában vele, hogy mekkora súlya lehet ennek a mondatnak. Nem jártas sem a politikában, sem a hatalmi játszmákban, viszont sok dolgot megtapasztalt már, s leginkább azokból táplálkozik, amit a saját bőrén érzett meg. ~Vagy ellene nem robbantottak volna ki háborút.~ *
-Vagy úgy. Akkor mondhatjuk, hogy elégedett volt a végére a megszerzett, felépített birodalommal?
*Igencsak furcsák ezek a gondolatok, a barbár mindig úgy tapasztalta, hogy keveseknek vannak úgy, hogy ismerik mi az: elég. Főleg a hadurak, kiknek ez az élete.*
-Ez eléggé alapvető, azt hiszem.
*Kicsit meg is vakarja a fejét ott, ahol fel van nyírva a haja.*
-Bár nekem még semmi sincs a szomszédban, ha mondhatom.
*Talán aprócska, burkolt célzás, hogy jó lenne letelepednie valahol, bár ha nagyon szigorúan nézzük van egy saját háza a kikötői erdőségben. Nevezhetné otthonnak is, csak még olyan kevés időt töltött ott, hogy nem jön a szájára. ~Remélem Árnyékkal azért minden rendben van.~*
-Hős, hah.
*Ismét kitör belőle a kacaj, egyébként sem akarja visszafogni magát, de nem is tudná.*
-A hősök sosem éltükben azok, és nem is húzzák sokáig.
*Ami, igazából igaz is a jelen helyzetre, hisz Yagnar sincs már köztük. A férfi fülébe azonban bogarat ültet Kagaenae egy-két mondata. Rákönyököl az asztalra mindkét kezével, s közelebb hajol, ahogy halkabban kérdez.*
-És hol van az a határ, ami már nem a Tharg föld szomszédságában van? Például a kikötő?
*Zsivány tekintettel keresi a másik íriszeit.*
-Ha onnan hozna zsákmányt valaki, öregbíthetné a Thargok nevét?
*Nem gondolt az evésre, de most hogy szóba jött, hirtelen egész megéhezett.*
-Tartom atyám mondását, miszerint ha adnak, fogadd el. Köszönöm. Mindegy mi, nem vagyok válogatós.
-Talán pont azokkal beszélhettem, akik abból a bizonyos régi korszakból maradtak itt, vagy legalábbis inkább hívei.
*Az utolsó kortyokat is megissza a korsóból, nem hagy veszendőbe semmit. Közben pedig kissé továbbfűzi a gondolatot.*
-Talán többen vannak, mint gondolnád, csak épp neked nem mondják.
*Általános megjegyzésnek szánja a dolgot, és szinte biztos, hogy nincs is tisztában vele, hogy mekkora súlya lehet ennek a mondatnak. Nem jártas sem a politikában, sem a hatalmi játszmákban, viszont sok dolgot megtapasztalt már, s leginkább azokból táplálkozik, amit a saját bőrén érzett meg. ~Vagy ellene nem robbantottak volna ki háborút.~ *
-Vagy úgy. Akkor mondhatjuk, hogy elégedett volt a végére a megszerzett, felépített birodalommal?
*Igencsak furcsák ezek a gondolatok, a barbár mindig úgy tapasztalta, hogy keveseknek vannak úgy, hogy ismerik mi az: elég. Főleg a hadurak, kiknek ez az élete.*
-Ez eléggé alapvető, azt hiszem.
*Kicsit meg is vakarja a fejét ott, ahol fel van nyírva a haja.*
-Bár nekem még semmi sincs a szomszédban, ha mondhatom.
*Talán aprócska, burkolt célzás, hogy jó lenne letelepednie valahol, bár ha nagyon szigorúan nézzük van egy saját háza a kikötői erdőségben. Nevezhetné otthonnak is, csak még olyan kevés időt töltött ott, hogy nem jön a szájára. ~Remélem Árnyékkal azért minden rendben van.~*
-Hős, hah.
*Ismét kitör belőle a kacaj, egyébként sem akarja visszafogni magát, de nem is tudná.*
-A hősök sosem éltükben azok, és nem is húzzák sokáig.
*Ami, igazából igaz is a jelen helyzetre, hisz Yagnar sincs már köztük. A férfi fülébe azonban bogarat ültet Kagaenae egy-két mondata. Rákönyököl az asztalra mindkét kezével, s közelebb hajol, ahogy halkabban kérdez.*
-És hol van az a határ, ami már nem a Tharg föld szomszédságában van? Például a kikötő?
*Zsivány tekintettel keresi a másik íriszeit.*
-Ha onnan hozna zsákmányt valaki, öregbíthetné a Thargok nevét?
*Nem gondolt az evésre, de most hogy szóba jött, hirtelen egész megéhezett.*
-Tartom atyám mondását, miszerint ha adnak, fogadd el. Köszönöm. Mindegy mi, nem vagyok válogatós.
4749. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 20:38:16
Üzenet elküldve: 2021-07-21 20:38:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bólint, mivel tényleg meglepő, hogy Rorkirt meglepi az, hogy emlékszik a nevére. Mindazonáltal nem akarja túl soká boncolgatni ezt, végtére is, miért is jegyezhetné meg mások nevét? Nem okoz neki a dolog különösebb problémát. Persze tudja, hogy vannak olyanok, akiknek igen és olyanok is, akik egyszerűen nem akarnak szóba állni mást kasztba vagy fajba tartozókkal. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy pökhendin visszakérdezzen, vajon Rorkir tudja-e az övét?*
- Érdekes, hogy ezt mondod, mert én csak Yagnartól hallottam.
*Egy pillanatra elgondolkodik, próbál visszaidézni akár csak egyetlen alkalmat, ahol hallotta valakitől. Persze nem kizárható, hogy valaha valóban hangoztattak ilyet, de az jóval azelőtt lehetett, hogy ő a Vashegyre érkezett.*
- Az apám élete nagy részét háborúskodással töltötte. Belefáradt. És felépített itt a Vashegyen egy nagyon jól működő uradalmat. Ennek ellenére sosem vetette meg a csihipuhit és ha szükség volt a kardjára, akkor ment. De háborút sosem robbantott volna ki.
*Ujjai között a kiürült kupicát forgatja, topázsárga tekintete a férfi arcára szegeződik.*
- Ha mindenáron fosztogatni akart volna, akkor sem a szomszédba megy. Waldran sem.
*Remélhetőleg Rorkir érti, hogy mire is próbál kilyukadni.*
- Elhiszem, hogy Yagnar hős akart lenni. Lehetett volna hős. De sajnos csak egy ostoba haramia lett, amibe téged és társnőtöket is belerángatott. Ha eszén lett volna, akkor messzebbre megy. Nem volt buta ember, ha nem befolyásolják a gondolatait, akkor hőssé is válhatott volna. Olyan igazi hőssé. Akinek nevét még generációk múlva is megéneklik.
*Aenae persze tudja, hogy itt szó sincs sötét varázslóról, de ha már ezt a mesét próbálta beadni a városi népeknek is, akkor tartania kell magát ehhez.*
- Vannak olyan elemek, főként a kikötőben és környékén, akiknek érdekükben állna egy a Vashegy és Arthenior között kirobbanó konfliktusnak. És ugye egy kikötői banda segített nektek... Eszel valamit?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bólint, mivel tényleg meglepő, hogy Rorkirt meglepi az, hogy emlékszik a nevére. Mindazonáltal nem akarja túl soká boncolgatni ezt, végtére is, miért is jegyezhetné meg mások nevét? Nem okoz neki a dolog különösebb problémát. Persze tudja, hogy vannak olyanok, akiknek igen és olyanok is, akik egyszerűen nem akarnak szóba állni mást kasztba vagy fajba tartozókkal. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy pökhendin visszakérdezzen, vajon Rorkir tudja-e az övét?*
- Érdekes, hogy ezt mondod, mert én csak Yagnartól hallottam.
*Egy pillanatra elgondolkodik, próbál visszaidézni akár csak egyetlen alkalmat, ahol hallotta valakitől. Persze nem kizárható, hogy valaha valóban hangoztattak ilyet, de az jóval azelőtt lehetett, hogy ő a Vashegyre érkezett.*
- Az apám élete nagy részét háborúskodással töltötte. Belefáradt. És felépített itt a Vashegyen egy nagyon jól működő uradalmat. Ennek ellenére sosem vetette meg a csihipuhit és ha szükség volt a kardjára, akkor ment. De háborút sosem robbantott volna ki.
*Ujjai között a kiürült kupicát forgatja, topázsárga tekintete a férfi arcára szegeződik.*
- Ha mindenáron fosztogatni akart volna, akkor sem a szomszédba megy. Waldran sem.
*Remélhetőleg Rorkir érti, hogy mire is próbál kilyukadni.*
- Elhiszem, hogy Yagnar hős akart lenni. Lehetett volna hős. De sajnos csak egy ostoba haramia lett, amibe téged és társnőtöket is belerángatott. Ha eszén lett volna, akkor messzebbre megy. Nem volt buta ember, ha nem befolyásolják a gondolatait, akkor hőssé is válhatott volna. Olyan igazi hőssé. Akinek nevét még generációk múlva is megéneklik.
*Aenae persze tudja, hogy itt szó sincs sötét varázslóról, de ha már ezt a mesét próbálta beadni a városi népeknek is, akkor tartania kell magát ehhez.*
- Vannak olyan elemek, főként a kikötőben és környékén, akiknek érdekükben állna egy a Vashegy és Arthenior között kirobbanó konfliktusnak. És ugye egy kikötői banda segített nektek... Eszel valamit?
4748. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 19:42:57
Üzenet elküldve: 2021-07-21 19:42:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Meglepő, hogy meglepő, heh?
*Szinte magában mosolyog az irónián.*
-A hegyen innen nem sokaknak telik efféle hóbortokra, még akkor sem, ha az ember ennyit csak elvárhatna. ~Vagy csak rossz emberekkel találkoztam volna?~
*Különösebben észre sem veszi, ahogy a nő végigpásztázza, talán azért, mert ő maga is ezt a műveletet végzi, bár ez a férfiaknál szinte rutinszerű, ha bárki olyat látnak, aki az ellenkező nemhez tartozik. Egész vonzónak tartja egyébként a nőt, ha alkalma lenne rá, biztos belé tenne egy gyermeket, de legalábbis megpróbálná elvetni magjait. Talán Kagaenae vállat vonva tekint erre a dologra, de Rorkirnak fontos a becsülete, na meg a büszkeség is.*
-Helyes.
*Bár nem mintha úgy érezné, hogy bármiféle megerősítésre szolgál a dolog. Kagan öklét jó szívvel veszi, le is küldi az erős italt, majd sörrel kíséri le, hogy ne marja szét a gyomrát, közben pedig figyelmesen hallgat. A szóhasználaton egész hangosan felnevet, nem gondolta volna, hogy ilyen stílussal rendelkezik asztaltársa.*
-Meglehet. Hmm.
*Egy darabig nem is válaszol, még a szeme is el-el kalandozik a másikról, majd csak előjön belőle az, ami egy ideje böki az oldalát.*
-Segíts megértenem, kedves úrnő. Azt hallottam mikor ezen a vidéken jártam, s bent az erődben is, hogy "Vérrel öntözünk, karddal aratunk". Ez a thargok mottója jelentsen ez a mottó bármit is. Nincs már föld, mit el lehetne foglalni, vagy nincs elég harcosod, hogy hódíts? Vagy inkább igényed nincs se neked, sem az embereidnek? Nem áll össze.
*A hangjából is az érződik, hogy nem valamiféle játszmát játszik, pusztán tényleg nem érti. Rorkirnak furcsa, és a végtelen egyszerű gondolkodásával nehezen tudja összerakni, hogy miért is baj az, hogy egy erős, harcos klán nevében zsákmányolt ki egy védtelen falut Yagnar. Artheniorban még falak sincsenek, a kikötőről nem is beszélve. Ha neki lennének ilyen harcosai, és ennyi felszerelése, biztos nem ülne a babérjain, hacsak nem tényleg az utóbbi áll fenn, és már nem akarnak tovább hódítani.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Meglepő, hogy meglepő, heh?
*Szinte magában mosolyog az irónián.*
-A hegyen innen nem sokaknak telik efféle hóbortokra, még akkor sem, ha az ember ennyit csak elvárhatna. ~Vagy csak rossz emberekkel találkoztam volna?~
*Különösebben észre sem veszi, ahogy a nő végigpásztázza, talán azért, mert ő maga is ezt a műveletet végzi, bár ez a férfiaknál szinte rutinszerű, ha bárki olyat látnak, aki az ellenkező nemhez tartozik. Egész vonzónak tartja egyébként a nőt, ha alkalma lenne rá, biztos belé tenne egy gyermeket, de legalábbis megpróbálná elvetni magjait. Talán Kagaenae vállat vonva tekint erre a dologra, de Rorkirnak fontos a becsülete, na meg a büszkeség is.*
-Helyes.
*Bár nem mintha úgy érezné, hogy bármiféle megerősítésre szolgál a dolog. Kagan öklét jó szívvel veszi, le is küldi az erős italt, majd sörrel kíséri le, hogy ne marja szét a gyomrát, közben pedig figyelmesen hallgat. A szóhasználaton egész hangosan felnevet, nem gondolta volna, hogy ilyen stílussal rendelkezik asztaltársa.*
-Meglehet. Hmm.
*Egy darabig nem is válaszol, még a szeme is el-el kalandozik a másikról, majd csak előjön belőle az, ami egy ideje böki az oldalát.*
-Segíts megértenem, kedves úrnő. Azt hallottam mikor ezen a vidéken jártam, s bent az erődben is, hogy "Vérrel öntözünk, karddal aratunk". Ez a thargok mottója jelentsen ez a mottó bármit is. Nincs már föld, mit el lehetne foglalni, vagy nincs elég harcosod, hogy hódíts? Vagy inkább igényed nincs se neked, sem az embereidnek? Nem áll össze.
*A hangjából is az érződik, hogy nem valamiféle játszmát játszik, pusztán tényleg nem érti. Rorkirnak furcsa, és a végtelen egyszerű gondolkodásával nehezen tudja összerakni, hogy miért is baj az, hogy egy erős, harcos klán nevében zsákmányolt ki egy védtelen falut Yagnar. Artheniorban még falak sincsenek, a kikötőről nem is beszélve. Ha neki lennének ilyen harcosai, és ennyi felszerelése, biztos nem ülne a babérjain, hacsak nem tényleg az utóbbi áll fenn, és már nem akarnak tovább hódítani.*
4747. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 19:09:01
Üzenet elküldve: 2021-07-21 19:09:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Meglepő, hogy valaki emlékszik a nevedre és arra, hogy honnét jöttél?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel, miközben újra végigméri a férfit, ezúttal picit lassabban és tüzetesebben, a felnyírt hajától egészen a csizmája sarkáig. Persze ez alapvetően nagyon illetlen dolog, illetve Arthenior gazdagok lakta negyedében az lenne, de a barbár északon nyilván egészen más kultúrája van mások méregetésének.*
- Nem gondoltam, hogy elmenekülnél.
*Vonja meg flegmán, aenaesen a vállát, a mozdulat is szinte unott, amivel felhörpinti italát. Pocsék íze van, már ha ezt egyáltalán íznek lehet nevezni, égeti is rendesen a torkát meg a gyomrát. Újabb két kupicányit rendel Kagan ökleből, ismét kifizeti a 30 aranyat. Az egyiket oda is tolja Rorkir elé.*
- Waldrannal. Igen. Yagnar egy megveszekedett bolond volt, aki hagyta, hogy egy sataretista mágus a bűvkörébe vonja. Nem kétlem, hogy ő hitt a cselekedete helyességében. Az utolsó leheletéig hitt benne. Lássuk be, hogy ha eszén lett volna, akkor nem szarik a küszöbömre.
*Aenae továbbra is úgy van vele, hogy a fosztogatás, mint olyan nem zavarná, simán szemet tudott volna hunyni felette, ha nem a Vashegy nevében teszi ezt. A zsákmányt is megtarthatták volna. Nem kellett volna egy borzalmas levelet fogalmaznia Artheniornak és nem kellett volna Yagnart a saját fokosával megölnie. Ezer kellemesebb elfoglaltságot tudott volna elképzelni. De nem, ezek az ostobák a Vashegy nevében álltak neki gyilkolászni, a Vashegy tőszomszédságában.*
- Meglepő, hogy valaki emlékszik a nevedre és arra, hogy honnét jöttél?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel, miközben újra végigméri a férfit, ezúttal picit lassabban és tüzetesebben, a felnyírt hajától egészen a csizmája sarkáig. Persze ez alapvetően nagyon illetlen dolog, illetve Arthenior gazdagok lakta negyedében az lenne, de a barbár északon nyilván egészen más kultúrája van mások méregetésének.*
- Nem gondoltam, hogy elmenekülnél.
*Vonja meg flegmán, aenaesen a vállát, a mozdulat is szinte unott, amivel felhörpinti italát. Pocsék íze van, már ha ezt egyáltalán íznek lehet nevezni, égeti is rendesen a torkát meg a gyomrát. Újabb két kupicányit rendel Kagan ökleből, ismét kifizeti a 30 aranyat.
Az egyiket oda is tolja Rorkir elé.*- Waldrannal. Igen. Yagnar egy megveszekedett bolond volt, aki hagyta, hogy egy sataretista mágus a bűvkörébe vonja. Nem kétlem, hogy ő hitt a cselekedete helyességében. Az utolsó leheletéig hitt benne. Lássuk be, hogy ha eszén lett volna, akkor nem szarik a küszöbömre.
*Aenae továbbra is úgy van vele, hogy a fosztogatás, mint olyan nem zavarná, simán szemet tudott volna hunyni felette, ha nem a Vashegy nevében teszi ezt. A zsákmányt is megtarthatták volna. Nem kellett volna egy borzalmas levelet fogalmaznia Artheniornak és nem kellett volna Yagnart a saját fokosával megölnie. Ezer kellemesebb elfoglaltságot tudott volna elképzelni. De nem, ezek az ostobák a Vashegy nevében álltak neki gyilkolászni, a Vashegy tőszomszédságában.*
4746. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 18:48:30
Üzenet elküldve: 2021-07-21 18:48:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Azóta sem tudja hová tenni az úrnőt magában a barbár. Egyrészről valahol tiszteli, hisz akárhogy is nézzük, és akármilyen Rorkir számára ismeretlen módszerekkel jutott hatalomra, de hatalomra jutott. Ő a Thargok vezére, legalábbis abból amit eddig látott és hallott ezt tudja kikövetkeztetni. Másrészről pedig egy egészen erős ellenszenv él benne éppen amiatt, amik történtek. Ami Yagnarral történt, és velük magukkal is, no meg a feltehetően mérgezett bor esete is élénken él benne. A szavakra csak finoman biccent.*
-Úgy van. Meglep, hogy emlékszel.
*Teszi hozzá, mert valóban meglepődik rajta. Nem gondolná, hogy efféle dolgok megragadnak egy olyan nő fejében, akinek valószínűleg ezer és egy egyéb más dolga és problémája lehet, ha már a Thargok vezére.*
-Hiányzott a kocsmaszag.
*Feleli, közben pedig hegyes szemfogaival széles mosolyt villant a másikra. Csupán pár pillanat, hamar visszaül arcára a komoly ábrázat.*
-Ne aggódj, nem fogok elmenekülni. Nem olyan vér folyik bennem.
*Azt persze, hogy úgy szökött-e ki, hogy elcsípte az őrségváltást, vagy egy ártatlan Amoni kíséretében megbújva jutott el idáig, vagy sikerült rábeszélnie az egyik őrt, nem árulja el. Elég ha ő és a szellemek tudják. A koccintást jó néven veszi, úgyhogy merészebben kortyol bele a kesernyés nedűbe.*
-Kiderült végül, hogy hogy is történt ez az incindens azzal a Waldarannal, vagy kivel?
*Meglehet, hogy Kagaenae éppen felejtené a történteket, de Rorkir fejében más sem jár. Tűkön ülve várja, hogy történjen már valaki, végezzék ki, vagy jöjjenek érte valakik, vagy mehessen dolgára, de ez a semmittevés felőrli a gondolatait.*
*Azóta sem tudja hová tenni az úrnőt magában a barbár. Egyrészről valahol tiszteli, hisz akárhogy is nézzük, és akármilyen Rorkir számára ismeretlen módszerekkel jutott hatalomra, de hatalomra jutott. Ő a Thargok vezére, legalábbis abból amit eddig látott és hallott ezt tudja kikövetkeztetni. Másrészről pedig egy egészen erős ellenszenv él benne éppen amiatt, amik történtek. Ami Yagnarral történt, és velük magukkal is, no meg a feltehetően mérgezett bor esete is élénken él benne. A szavakra csak finoman biccent.*
-Úgy van. Meglep, hogy emlékszel.
*Teszi hozzá, mert valóban meglepődik rajta. Nem gondolná, hogy efféle dolgok megragadnak egy olyan nő fejében, akinek valószínűleg ezer és egy egyéb más dolga és problémája lehet, ha már a Thargok vezére.*
-Hiányzott a kocsmaszag.
*Feleli, közben pedig hegyes szemfogaival széles mosolyt villant a másikra. Csupán pár pillanat, hamar visszaül arcára a komoly ábrázat.*
-Ne aggódj, nem fogok elmenekülni. Nem olyan vér folyik bennem.
*Azt persze, hogy úgy szökött-e ki, hogy elcsípte az őrségváltást, vagy egy ártatlan Amoni kíséretében megbújva jutott el idáig, vagy sikerült rábeszélnie az egyik őrt, nem árulja el. Elég ha ő és a szellemek tudják. A koccintást jó néven veszi, úgyhogy merészebben kortyol bele a kesernyés nedűbe.*
-Kiderült végül, hogy hogy is történt ez az incindens azzal a Waldarannal, vagy kivel?
*Meglehet, hogy Kagaenae éppen felejtené a történteket, de Rorkir fejében más sem jár. Tűkön ülve várja, hogy történjen már valaki, végezzék ki, vagy jöjjenek érte valakik, vagy mehessen dolgára, de ez a semmittevés felőrli a gondolatait.*
4745. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 18:23:21
Üzenet elküldve: 2021-07-21 18:23:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//
*Más esetben nagyot sóhajtana, talán a szemét is forgatná. Egyáltalán nem vágyott társaságra, pláne nem az egyik sziritáni mészáros társaságára. Azonban Aenaenek volt gyerekszobája. Meg jelentősen fegyelmezi magát és nem megy át pukkancsba és kéri számon, hogy Rorkir miért itt és miért nem az erődben van. Emlékei szerint nem szabadott elhagynia Thargarodot, bár lehet, hogy akkor, mikor még rá se száradt Yagnar vére a kezére, engedékenyebb volt? Mindegy. Egy nálánál sokkalta nagyobb férfit csak nem fog visszazavarni, meg sem próbálja, mert nem akarja magát nevetség tárgyává tenni. De azért a silbakkal a kapuban majd vált pár szót az ügyről.*
- Rorkir, a vérgőzös klánból, a hegyen túlról, messzi északról.
*Pillantása végigfut a férfin, már legalábbis annak olyan bőrfelületein, amiket nem fed semmi ruha, vagy páncél. Magában meg kell állapítsa, hogy ezeket az északi férfiakat jólesik nézni. Izmok, tetoválások, sebhelyek. Van bennük valami állatias romantika. Már ha az ember lánya vevő az ilyesmire.*
- Mi járatban erre?
*Teszi fel az ártatlannak ható kérdést. Mert ugye mindketten tudják, hogy Rorkirnak Thargarodon kéne dekkolnia. Mindennek ellenére hangjában nincsen egy cseppnyi számonkérés sem, mintha csak úgy csevegne. Még a kupicáját is odakoccintja Rorkir korsójához.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//
*Más esetben nagyot sóhajtana, talán a szemét is forgatná. Egyáltalán nem vágyott társaságra, pláne nem az egyik sziritáni mészáros társaságára. Azonban Aenaenek volt gyerekszobája. Meg jelentősen fegyelmezi magát és nem megy át pukkancsba és kéri számon, hogy Rorkir miért itt és miért nem az erődben van. Emlékei szerint nem szabadott elhagynia Thargarodot, bár lehet, hogy akkor, mikor még rá se száradt Yagnar vére a kezére, engedékenyebb volt? Mindegy. Egy nálánál sokkalta nagyobb férfit csak nem fog visszazavarni, meg sem próbálja, mert nem akarja magát nevetség tárgyává tenni. De azért a silbakkal a kapuban majd vált pár szót az ügyről.*
- Rorkir, a vérgőzös klánból, a hegyen túlról, messzi északról.
*Pillantása végigfut a férfin, már legalábbis annak olyan bőrfelületein, amiket nem fed semmi ruha, vagy páncél. Magában meg kell állapítsa, hogy ezeket az északi férfiakat jólesik nézni. Izmok, tetoválások, sebhelyek. Van bennük valami állatias romantika. Már ha az ember lánya vevő az ilyesmire.*
- Mi járatban erre?
*Teszi fel az ártatlannak ható kérdést. Mert ugye mindketten tudják, hogy Rorkirnak Thargarodon kéne dekkolnia. Mindennek ellenére hangjában nincsen egy cseppnyi számonkérés sem, mintha csak úgy csevegne. Még a kupicáját is odakoccintja Rorkir korsójához.*
4744. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 17:51:48
Üzenet elküldve: 2021-07-21 17:51:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//
*Nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy kijusson az erődből egy ártatlan pofa sörre a fogadóba, főleg hogy az általa legritkábban forgatott fegyvert kellett használnia, a nyelvét, meg a józan eszét. Bele is izzadt a folyamatba, bár egyébként is jól esne neki valami hideg ital, hát még így. Ahogy belép a Korsóba, nem igazán néz szét, egyáltalán nem érdekli, hogy ki van bent, úgysem ismer senkit, legalábbis ekkor még ezt gondolja. Vaskos léptekkel hamar a pulthoz siet. Némi számolgatás után csak kijön a 10 arany, cserébe pedig a kemény fejmunkáért egy jó Tharg házi sört kap. Belekortyol egy nagyot, s csak utána fordul meg, hogy kicsit jobban szemügyre vegye a népet. Kellemetlenül érzi magát az idegen helyen, főleg hogy nincsenek nála a fegyverei. Szinte ösztönösen támaszkodnak a kardja markolatgombjára, de sajnos kénytelen a levegőt megfogni, hogy elérje kobakját a felismerés. ~Picsába... ~ Kedvét az sem javítja, hogy a szeme sarkából megpillantja a Tharg úrnő. ~Na. Nem tudtam mi hiányzik.~ Megcsóválja a fejét, de természetesen elindul felé. Ennyi tisztelet akad benne, és mást úgysem ismer itt. No meg egyenként is beszéde van a hölggyel egy-két dologgal kapcsolatban.*
-Úrnő.
*Hangja a szokásosnál gyengébb, nem akar kiabálni, bár az úrnő még mindig furcsán esik ki a száján. Látszik, hogy nincs hozzászokva a modoroskodáshoz. Rorkiron egyébként egyszerű bőrnadrág és fekete csizma van, felső testén éppen csak a vállán átdobott szőrme és bőr keverékéből adódó páncél van, mellkasa és hasa nagyrészt szabadon van. Na és persze a fekete démonnyom sem fakult még ki a bőréből. Kagaenaet egyébként nem kérdezi meg, hogy csatlakozhat-e, egyszerűen csak leül a korsójával és koccintásra emeli azt. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//
*Nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy kijusson az erődből egy ártatlan pofa sörre a fogadóba, főleg hogy az általa legritkábban forgatott fegyvert kellett használnia, a nyelvét, meg a józan eszét. Bele is izzadt a folyamatba, bár egyébként is jól esne neki valami hideg ital, hát még így. Ahogy belép a Korsóba, nem igazán néz szét, egyáltalán nem érdekli, hogy ki van bent, úgysem ismer senkit, legalábbis ekkor még ezt gondolja. Vaskos léptekkel hamar a pulthoz siet. Némi számolgatás után csak kijön a 10 arany, cserébe pedig a kemény fejmunkáért egy jó Tharg házi sört kap.
Belekortyol egy nagyot, s csak utána fordul meg, hogy kicsit jobban szemügyre vegye a népet. Kellemetlenül érzi magát az idegen helyen, főleg hogy nincsenek nála a fegyverei. Szinte ösztönösen támaszkodnak a kardja markolatgombjára, de sajnos kénytelen a levegőt megfogni, hogy elérje kobakját a felismerés. ~Picsába... ~ Kedvét az sem javítja, hogy a szeme sarkából megpillantja a Tharg úrnő. ~Na. Nem tudtam mi hiányzik.~ Megcsóválja a fejét, de természetesen elindul felé. Ennyi tisztelet akad benne, és mást úgysem ismer itt. No meg egyenként is beszéde van a hölggyel egy-két dologgal kapcsolatban.*-Úrnő.
*Hangja a szokásosnál gyengébb, nem akar kiabálni, bár az úrnő még mindig furcsán esik ki a száján. Látszik, hogy nincs hozzászokva a modoroskodáshoz. Rorkiron egyébként egyszerű bőrnadrág és fekete csizma van, felső testén éppen csak a vállán átdobott szőrme és bőr keverékéből adódó páncél van, mellkasa és hasa nagyrészt szabadon van. Na és persze a fekete démonnyom sem fakult még ki a bőréből. Kagaenaet egyébként nem kérdezi meg, hogy csatlakozhat-e, egyszerűen csak leül a korsójával és koccintásra emeli azt. *
4743. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-21 17:31:45
Üzenet elküldve: 2021-07-21 17:31:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A Yagnar-eset megviselte, akármennyire próbál úgy tenni, mintha nem így lenne. Bár annyit már tudott fejlődni az elmúlt időkben, hogy minden szenvedést a szobája négy fala között művel. Az ördögvigyoros pipától ugyan remélte, hogy megjelenik Yagnar, de az a kurafi csak nem mutatkozott. Sőt mások sem. Ez egyszerre zavarba ejtő és megnyugtató. Kicsit reméli, hogy nem lesz az ügynek semmi folyománya, meg azt is, hogy Arthenior a füle botját sem fogja mozgatni a hírre. Főleg azért szeretné ezt, mert nem akar többet az üggyel foglalkozni. Viszont a felgyűlt feszültséget örömmel levezetné és, mivel az ördögvigyor nem váltotta ki a kívánt hatást, most úgy dönt, hogy alkoholba fojtja a bánatát.
Gyorsan le is szurkol 30 aranyat, amiért rögtön két adagot is kap a Kagan ökle nevezetű gyilkos italból. Ha már valaminek ki kell ütnie, akkor az legyen Kagan, már átvitt értelemben.
Néha jár a Tavernába, már nemigen húzzák fel a népek a szemöldöküket, ha megjelenik az "úrnő". Világos, testhezálló blúzt visel, melynek ujjai könyökig érnek, így látható alkarján a bőrébe vésett tharg rúna. Sötét szoknyája egyszerű, majdnem a földig ér, derekán széles öv, nyakában élénk színű kendő, haja egyszerű fonatban omlik a hátára. Ha a hegtetoválást nem nézzük, akkor senki nem gondolná róla, hogy a barbár észak szülötte. Bár ez sejthető abból, amilyen gyorsan beborít egyet Kagan ökléből.*
*A Yagnar-eset megviselte, akármennyire próbál úgy tenni, mintha nem így lenne. Bár annyit már tudott fejlődni az elmúlt időkben, hogy minden szenvedést a szobája négy fala között művel. Az ördögvigyoros pipától ugyan remélte, hogy megjelenik Yagnar, de az a kurafi csak nem mutatkozott. Sőt mások sem. Ez egyszerre zavarba ejtő és megnyugtató. Kicsit reméli, hogy nem lesz az ügynek semmi folyománya, meg azt is, hogy Arthenior a füle botját sem fogja mozgatni a hírre. Főleg azért szeretné ezt, mert nem akar többet az üggyel foglalkozni. Viszont a felgyűlt feszültséget örömmel levezetné és, mivel az ördögvigyor nem váltotta ki a kívánt hatást, most úgy dönt, hogy alkoholba fojtja a bánatát.
Gyorsan le is szurkol 30 aranyat, amiért rögtön két adagot is kap a Kagan ökle nevezetű gyilkos italból.
Ha már valaminek ki kell ütnie, akkor az legyen Kagan, már átvitt értelemben.Néha jár a Tavernába, már nemigen húzzák fel a népek a szemöldöküket, ha megjelenik az "úrnő". Világos, testhezálló blúzt visel, melynek ujjai könyökig érnek, így látható alkarján a bőrébe vésett tharg rúna. Sötét szoknyája egyszerű, majdnem a földig ér, derekán széles öv, nyakában élénk színű kendő, haja egyszerű fonatban omlik a hátára. Ha a hegtetoválást nem nézzük, akkor senki nem gondolná róla, hogy a barbár észak szülötte. Bár ez sejthető abból, amilyen gyorsan beborít egyet Kagan ökléből.*
4742. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-20 15:37:06
Üzenet elküldve: 2021-07-20 15:37:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Drulir//
//Kicsit mindenki figyelmébe//
*Jót mosolyog a törpe szavain.*
-Legyen úgy, csak aztán legyen mit megénekelni.
*Szúrja azért oda, mint egy barátságos tréfaként. Arra pedig, hogy hasonszőrű menyét is van ugyebár, és persze ezt mindenki, de mindenki tudja, még inkább nevethetnékje támad, de visszafogja magát. Természetesen nem veti el annak a lehetőségét, hogy valóban él hasonló állatfajta, de gyanítja hogy ez inkább a törpebüszkeségről szól.*
-Nem egy szép hely, meg aztán tele van gazzal és ragadozóllal, de igazából megvan a maga szépsége. Meg sok pusztai törzs is él ottan.
*Talán nem is való az mindenkinek, de tagadhatatlan, hogy van egy sajátos varázsa az állatoknak, a növényzetnek és az egész vad tájnak. *
-Nos hát csapdát ástunk, nagy gödröket míg aludt a csorda, aztán belehajtottuk őket.
*Igazából egész büszke az ötletre, főleg a megvalósításra. Persze egyedül nem sikerült volna neki, de a csapatmunka egész szépen működött.*
-Csakugyan?
*Kérdez vissza, de amolyan költői kérdés ez.*
-Persze ha akad elég magas fa. Még a fa is alig nő arrafelé.
*Valóban kietlen részei is akadnak, nem hiába nevezik pusztának. *
-Máris indul, törp'uram? Akkor hát sok szerencsét a kalandjaihoz.
*Ő maga nem tervez indulni, hisz éppen csak megérkezett, a lábai is fáradtak, meg aztán igencsak szomjas is. *
-De szóljon a kürt a kedvéért.
*Azzal leemeli oldaláról a maihhin-tülköt, s finoman megfújja azt. Tanult a legutóbbi esetből, mert a kovacsműhelyben teljes erőből szólaltatta meg a hangszert, s majdcsak baj lett belőle. Már magabiztosan tudja kezelni az elkepesztő erejét, s ha úgy kívánja, mint jelen esetben, úgy egy gyengébb hangot hallat. Ugyan a csehót így is valószínűleg betölti a mély hang, de nem fülsüketítően. A búgó, zengő hangot az ember szinte nem is a fülében, hanem a mellkasában, a csontjaiban érzi, legalábbis Strat így szokta érezni. Csak remélni tudja, hogy sikerült már finomítania a technikáján annyira, hogy ne essen neki ismét egy ostoba vén bolond lovag. *
//Kicsit mindenki figyelmébe//
*Jót mosolyog a törpe szavain.*
-Legyen úgy, csak aztán legyen mit megénekelni.
*Szúrja azért oda, mint egy barátságos tréfaként. Arra pedig, hogy hasonszőrű menyét is van ugyebár, és persze ezt mindenki, de mindenki tudja, még inkább nevethetnékje támad, de visszafogja magát. Természetesen nem veti el annak a lehetőségét, hogy valóban él hasonló állatfajta, de gyanítja hogy ez inkább a törpebüszkeségről szól.*
-Nem egy szép hely, meg aztán tele van gazzal és ragadozóllal, de igazából megvan a maga szépsége. Meg sok pusztai törzs is él ottan.
*Talán nem is való az mindenkinek, de tagadhatatlan, hogy van egy sajátos varázsa az állatoknak, a növényzetnek és az egész vad tájnak. *
-Nos hát csapdát ástunk, nagy gödröket míg aludt a csorda, aztán belehajtottuk őket.
*Igazából egész büszke az ötletre, főleg a megvalósításra. Persze egyedül nem sikerült volna neki, de a csapatmunka egész szépen működött.*
-Csakugyan?
*Kérdez vissza, de amolyan költői kérdés ez.*
-Persze ha akad elég magas fa. Még a fa is alig nő arrafelé.
*Valóban kietlen részei is akadnak, nem hiába nevezik pusztának. *
-Máris indul, törp'uram? Akkor hát sok szerencsét a kalandjaihoz.
*Ő maga nem tervez indulni, hisz éppen csak megérkezett, a lábai is fáradtak, meg aztán igencsak szomjas is. *
-De szóljon a kürt a kedvéért.
*Azzal leemeli oldaláról a maihhin-tülköt, s finoman megfújja azt. Tanult a legutóbbi esetből, mert a kovacsműhelyben teljes erőből szólaltatta meg a hangszert, s majdcsak baj lett belőle. Már magabiztosan tudja kezelni az elkepesztő erejét, s ha úgy kívánja, mint jelen esetben, úgy egy gyengébb hangot hallat. Ugyan a csehót így is valószínűleg betölti a mély hang, de nem fülsüketítően. A búgó, zengő hangot az ember szinte nem is a fülében, hanem a mellkasában, a csontjaiban érzi, legalábbis Strat így szokta érezni. Csak remélni tudja, hogy sikerült már finomítania a technikáján annyira, hogy ne essen neki ismét egy ostoba vén bolond lovag. *
4741. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-20 13:43:18
Üzenet elküldve: 2021-07-20 13:43:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*Ysa visszakérdezésére maga is elmosolyodik, majd válaszol is.*
-Egyszer kipróbáltam magam festőként. Nos jobb, ha arról nem beszélünk, de szerencsére több mindenhez értek, mint amihez nem! *Ez nem nagyzolás, mert tényleg így van. Aki egy falun nő föl, aztán járja a világot, majd egy erdőben él évekig és végül egy hatalmas városban köt ki, ara sok tudás ragad már csak azért is, nehogy éhen haljon. Mikor Relael Sfetts bácsit említi, a Sajt-mester mosolya kissé alábbhagy. Kezdi azt gondolni, hogy valami szörnyű történt a kedvenc öregjével. Bólint a lánynak, majd visszafordul a többiek felé. Ahogy hallgatja a mélységi történetét, először csupa csúfondáros dolog jut eszébe, de ezeket elnyomja magában.* ~Persze, hogy otthagytak. Az ilyen mélységi szutykokat kasztrálni kéne, mint a rossz birkákat odahaza! Csak szennyezi a nyájat az ilyet.~
-Gondolom az emberek inkább a csúfolódás miatt figyeltek oda, nem a tehetségére, amit nem vitatok el, bár még nem hallottam. Tudja, mint a bazári majom. *Mivel ez az utolsó mondat, csak véletlenül csúszik ki a száján, rögtön fel is emeli a kezét, mintegy elnézést kérve.*
-Revideálom magam. Nem tehetett róla, mikor gyerek volt, szóval sajnálatos a dolog, de így legalább életben maradt. ~Nem mintha ennek bárki örülne.~
-Vagy tévedek és a városi népek ennyire szerették hallgatni egy mélységi énekszavát? Ahogy ismerem a hozzám hasonló népeket, ebben kételkedem. *Aztán egyből el is pirul zavarában, sőt fel is ugrik a talpára amikor amaz a megzenésítésről és városszerte széténeklésről beszél.*
-Ön uram, lassan kezdi elérni a célját és elfeledtetni velem, hogy milyen rossz vérből származik! Ilyen jó ötlete még egy embernek vagy bármi másnak sem volt! Ha nem mélységi lenne, most talán fejet is hajtanék maga előtt, tiszteletem jeléül! Azonban erre a mesélésre később fogunk rátérni, most nincs ideje neki. Az ötlet azonban pompás.
*Aztán ahogy újdonsült barátnője leszámolja elé a pénzt, hirtelen azt sem tudja miről van szó, de a borkóstoló hamar eszébe juttatja. Emlékszik, hogy kisebb összeget mondott a borért, de nem akadékoskodik, hiszen ez a barátságuk megalapozása is egyben. Kellemetlen lenne ötven aranyért bármi szót is ejteni.* ~Majd teszek mellé egy nagyobb darab sajtot meg kenyeret is, hogy jobban meghozza a borhoz a kedvet!~ *Na nem mintha ahhoz bármikor is kedv kéne egy régen volt alkoholista pásztornak és utcai dalnoknak, egy nemesnek meg annál inkább sem.*
-Megbeszéltük! De ha már bor, kár lenne rögtön csapra verni, nekem van egy megbontva otthon, és Fortas asszony biztos örülne, ha lenne egy kis nyüzsgés a birtokon, nem kéne unatkoznia. Na meg ehetnénk egy jót! Egy kis mágiával olyan ételt ütök össze, amilyet még sosem ettek! *Ha már a csodafarkas főz rá, kár lenne bárki ételét is pazarolni. A mágia ingyen van és a prémes komáját is régen látta már. Meg talán Salwar is jobban érezné magát a két Fortas fiúval, akikben nincs harag a mélységiek felé.*
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*Ysa visszakérdezésére maga is elmosolyodik, majd válaszol is.*
-Egyszer kipróbáltam magam festőként. Nos jobb, ha arról nem beszélünk, de szerencsére több mindenhez értek, mint amihez nem! *Ez nem nagyzolás, mert tényleg így van. Aki egy falun nő föl, aztán járja a világot, majd egy erdőben él évekig és végül egy hatalmas városban köt ki, ara sok tudás ragad már csak azért is, nehogy éhen haljon. Mikor Relael Sfetts bácsit említi, a Sajt-mester mosolya kissé alábbhagy. Kezdi azt gondolni, hogy valami szörnyű történt a kedvenc öregjével. Bólint a lánynak, majd visszafordul a többiek felé. Ahogy hallgatja a mélységi történetét, először csupa csúfondáros dolog jut eszébe, de ezeket elnyomja magában.* ~Persze, hogy otthagytak. Az ilyen mélységi szutykokat kasztrálni kéne, mint a rossz birkákat odahaza! Csak szennyezi a nyájat az ilyet.~
-Gondolom az emberek inkább a csúfolódás miatt figyeltek oda, nem a tehetségére, amit nem vitatok el, bár még nem hallottam. Tudja, mint a bazári majom. *Mivel ez az utolsó mondat, csak véletlenül csúszik ki a száján, rögtön fel is emeli a kezét, mintegy elnézést kérve.*
-Revideálom magam. Nem tehetett róla, mikor gyerek volt, szóval sajnálatos a dolog, de így legalább életben maradt. ~Nem mintha ennek bárki örülne.~
-Vagy tévedek és a városi népek ennyire szerették hallgatni egy mélységi énekszavát? Ahogy ismerem a hozzám hasonló népeket, ebben kételkedem. *Aztán egyből el is pirul zavarában, sőt fel is ugrik a talpára amikor amaz a megzenésítésről és városszerte széténeklésről beszél.*
-Ön uram, lassan kezdi elérni a célját és elfeledtetni velem, hogy milyen rossz vérből származik! Ilyen jó ötlete még egy embernek vagy bármi másnak sem volt! Ha nem mélységi lenne, most talán fejet is hajtanék maga előtt, tiszteletem jeléül! Azonban erre a mesélésre később fogunk rátérni, most nincs ideje neki. Az ötlet azonban pompás.
*Aztán ahogy újdonsült barátnője leszámolja elé a pénzt, hirtelen azt sem tudja miről van szó, de a borkóstoló hamar eszébe juttatja. Emlékszik, hogy kisebb összeget mondott a borért, de nem akadékoskodik, hiszen ez a barátságuk megalapozása is egyben. Kellemetlen lenne ötven aranyért bármi szót is ejteni.* ~Majd teszek mellé egy nagyobb darab sajtot meg kenyeret is, hogy jobban meghozza a borhoz a kedvet!~ *Na nem mintha ahhoz bármikor is kedv kéne egy régen volt alkoholista pásztornak és utcai dalnoknak, egy nemesnek meg annál inkább sem.*
-Megbeszéltük! De ha már bor, kár lenne rögtön csapra verni, nekem van egy megbontva otthon, és Fortas asszony biztos örülne, ha lenne egy kis nyüzsgés a birtokon, nem kéne unatkoznia. Na meg ehetnénk egy jót! Egy kis mágiával olyan ételt ütök össze, amilyet még sosem ettek! *Ha már a csodafarkas főz rá, kár lenne bárki ételét is pazarolni. A mágia ingyen van és a prémes komáját is régen látta már. Meg talán Salwar is jobban érezné magát a két Fortas fiúval, akikben nincs harag a mélységiek felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063