Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 24 (461. - 480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
480. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-20 11:49:02
Üzenet elküldve: 2016-01-20 11:49:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
*Ha elkapja Ianmorn pillantását, amivel a pultra huppanó Tanilt illeti, felkuncog. A csupa gömbölyűség és kacér domborulat nőszemély, aki a fogadó fő ékköveként és állandó éjjeli pillangójaként is funkcionál, gyakorta vált ki ilyesféléket férfiembereknél: heveny fulladásérzést, szorítást mell- vagy ágyéktájékon, kényszeredett heherészést, szemdüllesztést, ajaknyalogatást. Alighanem ezt Tanil is megszokta. Ahogy egy faragatlan valaki mondaná: "ezért tartjuk", így hát teljes jogúlag illeti tomporával a pultot.*
- El ne hid dmár, hogy én aztán bármit is értek a fegyverforgatáshoz! - *Hízik csengő nevetéssé az eddigi kuncogás a részletes beszámolót hallgatva. Rilai felől aztán lehet az Arctalan a legutolsó fegyverhordozó vagy Lanawin szerte ismert szörnygyőző hős, ő igazán csak ismerkedési célzattal nyaggatta a fegyverhasználatról, mivel ő maga jó, ha meg tudja különböztetni a kard egyik végét a másiktól.* - Lesz alkalmad élesben kipróbálni, majd meglátod. Ezek a hős férfiak a hegyen folyvást harcolásznak, hol egymással, hol mással, hol itt, hol ott, rém hősies és módfelett szórakoztató. Közben meg ugye lehet inni - erre van a fogadóm, meg verekedni - ez utóbbira is alkalmas a szín, meg nőzni. - *Tanil felé biccent.*
- Meg kalácsfalván kalácsot zabálni. Ki ne akarna ilyen életet magának! Már ha épp nem cudar a kedve a Thargarod Urának. Vagy nem a te szebbik feledet rugdalja lefele a Vashegyről.
*Népszerűsítő monológját Akheel fagyasztja bele, meg a nyíló ajtóval érkező jeges fuvallat. Szemöldöke összeszalad a gyér öltözködésű és gyanúsan sündörgő nőszemélyt látva. Megdörgöli orrát, integet a vörös vadásznak, miközben ő felkászálódik, hogy a csaj leülhessen Lea mellé.*
- Na, inkább ülj le hozzánk, jómadár. Hozok enni. - *Mentében szigorún végigméri a kórság hordozóját: szívesen kisúrolná a körme alól a retket, megtörölgetné-megmosná sáros és ki tudja miegyebes haját, arcát, kezeit, ugyanis szerinte meglehetősen bájos, mitöbb, férfitekintetet vonzó hölgyemény kerülne ki a vastag koszréteg alól, de tudván tudja, hogy a tavaszi fürdőzésnek csak jó két hónap múlva lesz itt az ideje, addig fölösleges is hát szappannal vagy pacsulival kergetni a leányzót. Kap hát egy tál ételt ő is, a csípősből, amit Lea is kapott - ha eddig nem folyt egybe a feje minden létező nedve, majd most, a sárkánypörkölttől! Feltűnésmentesen visszazuttyan előzőleg elfoglalt helyére, ugyanis vele együtt így már három ördögi természetű fehérnép fogja tovább szekálni az újoncot - azt pedig ki nem hagyná, kedvenc szórakozása!*
*Ha elkapja Ianmorn pillantását, amivel a pultra huppanó Tanilt illeti, felkuncog. A csupa gömbölyűség és kacér domborulat nőszemély, aki a fogadó fő ékköveként és állandó éjjeli pillangójaként is funkcionál, gyakorta vált ki ilyesféléket férfiembereknél: heveny fulladásérzést, szorítást mell- vagy ágyéktájékon, kényszeredett heherészést, szemdüllesztést, ajaknyalogatást. Alighanem ezt Tanil is megszokta. Ahogy egy faragatlan valaki mondaná: "ezért tartjuk", így hát teljes jogúlag illeti tomporával a pultot.*
- El ne hid dmár, hogy én aztán bármit is értek a fegyverforgatáshoz! - *Hízik csengő nevetéssé az eddigi kuncogás a részletes beszámolót hallgatva. Rilai felől aztán lehet az Arctalan a legutolsó fegyverhordozó vagy Lanawin szerte ismert szörnygyőző hős, ő igazán csak ismerkedési célzattal nyaggatta a fegyverhasználatról, mivel ő maga jó, ha meg tudja különböztetni a kard egyik végét a másiktól.* - Lesz alkalmad élesben kipróbálni, majd meglátod. Ezek a hős férfiak a hegyen folyvást harcolásznak, hol egymással, hol mással, hol itt, hol ott, rém hősies és módfelett szórakoztató. Közben meg ugye lehet inni - erre van a fogadóm, meg verekedni - ez utóbbira is alkalmas a szín, meg nőzni. - *Tanil felé biccent.*
- Meg kalácsfalván kalácsot zabálni. Ki ne akarna ilyen életet magának! Már ha épp nem cudar a kedve a Thargarod Urának. Vagy nem a te szebbik feledet rugdalja lefele a Vashegyről.
*Népszerűsítő monológját Akheel fagyasztja bele, meg a nyíló ajtóval érkező jeges fuvallat. Szemöldöke összeszalad a gyér öltözködésű és gyanúsan sündörgő nőszemélyt látva. Megdörgöli orrát, integet a vörös vadásznak, miközben ő felkászálódik, hogy a csaj leülhessen Lea mellé.*
- Na, inkább ülj le hozzánk, jómadár. Hozok enni. - *Mentében szigorún végigméri a kórság hordozóját: szívesen kisúrolná a körme alól a retket, megtörölgetné-megmosná sáros és ki tudja miegyebes haját, arcát, kezeit, ugyanis szerinte meglehetősen bájos, mitöbb, férfitekintetet vonzó hölgyemény kerülne ki a vastag koszréteg alól, de tudván tudja, hogy a tavaszi fürdőzésnek csak jó két hónap múlva lesz itt az ideje, addig fölösleges is hát szappannal vagy pacsulival kergetni a leányzót. Kap hát egy tál ételt ő is, a csípősből, amit Lea is kapott - ha eddig nem folyt egybe a feje minden létező nedve, majd most, a sárkánypörkölttől! Feltűnésmentesen visszazuttyan előzőleg elfoglalt helyére, ugyanis vele együtt így már három ördögi természetű fehérnép fogja tovább szekálni az újoncot - azt pedig ki nem hagyná, kedvenc szórakozása!*
479. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-20 11:30:43
Üzenet elküldve: 2016-01-20 11:30:43
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
*A sárkánypörinek már az illati is mámorító, szóval Lea elégedetten szippant bele a felszálló, gőzbe amin már érződik, hogy valószínűleg lángot fog lehelni. De annyi baj legyen, ő szereti ezt az érzést, aztán pedig ha majd később vicces kedvében lesz, akkor bizony Quer fejére fogja húzni a takarót. Merthogy az egyéb viccei esetében nem veszi a lapot - vagy nem akarja venni -, így pedig Lea legalább magát elszórakoztathatja kicsit.*
- Bátor szív, erős kar. Persze Rili. Meg ami még hozzá tartozik, mi?
*itt már ő is produkál egy gonosz vigyort, és közben Tanilra sandít - Leát cseppet sem zavarja az, hogy amaz milyen pózban helyezkedett, és hová -, hiszen Lea tudja, hogy itt nem csak enni-inni lehet, hanem egyéb szolgáltatások is vannak. Úgy, mint például masszázs, úgy hallotta, hogy Tanilnak kifejezetten erős a keze.*
- Amikor én önvédelemre használtam egy fegyvert, akkor emberünkből csak egy jobb képességű szita maradt.
*és lám, megint elkapja némi nosztalgia, ahogyan arra az estére gondol, meg főleg arra, hogy mennyi minden történt velük azóta. Barbár törzsből nemesi házzá avanzsáltak. Noha egyértelmű, hogy a város régi nemesei sosem fognak rájuk - Kaganra - egyenlő félként tekinteni, hanem mindig megmaradnak a koszos barbár skatulyában.*
- Csak ilyen fegyverekhez volt szerencséd?
*mert ugye számtalan féle-fajta fegyver van, ezeknek a nagy részét Lea is ismeri, noha maga egyiket sem forgatja. Kivéve a hullámos pengéjű áldozó-tőrét, de azt nem minősíti fegyvernek.
Közben tolja befelé az arcába a sárkánypörit, tunkolja kenyérrel és hát arca már kipirult - kihangsúlyozva szeplőit - és bizony a víz is csorog róla kissé.
Aztán betoppant mindannyiuk kedvenc vöröskéje, Lea pedig már akkor paskolja maga mellett az üres széket, mikor Akheel talán még el sem döntötte, hogy leül hozzájuk. Lea nagyon szereti a vadászt, a maga természetes valójában. Kedveli az őszinteséget, és azt, hogy ritkán rejti véka alá érzéseit, no meg azt, hogy nagyrészt ösztönlény, Lea maga is ilyen, csak jóval kulturáltabb formában, mint Akheel. Lea már évek óta letett arról, hogy megbarátkoztassa Akheelt a szappan intézményével, így aztán nem is zavarja különösebben annak kinézete.*
- Van számodra valamim!
*nagyon régóta oda akarja már neki adni, de valahogy mindig elfelejtődött, vagy nem volt nála, vagy simán kiment a fejéből, de mindenesetre itt van az övén függő bukszájában, és most nem is rest előhúzni. Egy nyakláncról van szó: egy pár fül és egy fogsornyi aranyfog van felfűzve katonás rendben, Lea keze munkája. A füleket anno maga Akheel vágta le egy jómadárról, a fogak pedig Valianból maradtak. A tündér huszonnégykarátos vigyora, amit szeretett még éltében villogtatni. A fogak a meglepetés, hiszen a füleket maga a Vörös adta át annak idején preparálásra.*
478. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-20 10:46:31
Üzenet elküldve: 2016-01-20 10:46:31
ÚJ
![>Arctalan Ianmorn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10338_1455268501_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
*Egy kis ideig elmereng magában. Ha nem szeretne részt venni a kiképzésen, mit keresne akkor itt? Az hogy, nem volt túl jó tanuló, többnyire a szuper impotens nemesi családok, ezeréves módszereinek volt köszönhető, egy jó tanár kell neki semmi más. És ha a Szellemjáró lesz az, hát legyen. Felpillant, mikor Rili csilingelő hangján megszólal, és érdeklődő kérdéseket tesz fel róla. Hát igen, a háborúban csak a legjobbak vesznek részt, és Ianmorn belátja messze van még attól a kritériumtól.*
- Természetes, hogy meg akarok tanulni bánni a fegyvereimmel. Mivel önvédelmi célokra használtam csak eddig őket, ideje lenne élesben is kipróbálni.
*Nekilát a csirkeevészetnek. Ahogy tálalva van, kezdi megérteni, miért is „Bárcás csirke”. Közben a pultra felpattan, valaki. Érdekes, manapság a nők sem tartják magukat túl sokra. Felülni a pultra, és megbámulni egy asztaltársaságot?? Több mint kiakasztó. Lehet csak a belé nevelt megszokások mondatják ezt vele. Vagy csak Rili munkáját felügyeli. Bár az nem túl valószínű. A sör lehűti majd, azt amit a hidegnek nem sikerült. A fejét.*
- Természetesen a pallos nem viccből van nálam, igaz van még mit csiszolni rajta. A tőr meg bármikor jól jöhet.
* Fegyverzete többi, nem látható részéről bolond lesz beszámolni Rilinek. Elég ha a kiképzésnél megemlíti.*
*Az ajtó felé pislant, újabb valaki érkezett. Nem fest valami rózsásan szegény pára. Rendesen kikezdte a hideg. Na, és még odarondít a küszöbre is. Mikor megszólal Ianmorn hátán végigfut a hideg. Mikor melléjük tántorog, gondolkodóba esik. Ha Ő lenne Akheel, akkor per pillanat nem biztos, hogy bármiféle tanításra képes lenne. Mintha csak hallaná a gondolatait, a nő kihúzza magát, és megpróbálja a tisztelet morzsáit összekapkodni.*
A hozzászólás írója (Arctalan Ianmorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.20 10:49:52
*Egy kis ideig elmereng magában. Ha nem szeretne részt venni a kiképzésen, mit keresne akkor itt? Az hogy, nem volt túl jó tanuló, többnyire a szuper impotens nemesi családok, ezeréves módszereinek volt köszönhető, egy jó tanár kell neki semmi más. És ha a Szellemjáró lesz az, hát legyen. Felpillant, mikor Rili csilingelő hangján megszólal, és érdeklődő kérdéseket tesz fel róla. Hát igen, a háborúban csak a legjobbak vesznek részt, és Ianmorn belátja messze van még attól a kritériumtól.*
- Természetes, hogy meg akarok tanulni bánni a fegyvereimmel. Mivel önvédelmi célokra használtam csak eddig őket, ideje lenne élesben is kipróbálni.
*Nekilát a csirkeevészetnek. Ahogy tálalva van, kezdi megérteni, miért is „Bárcás csirke”. Közben a pultra felpattan, valaki. Érdekes, manapság a nők sem tartják magukat túl sokra. Felülni a pultra, és megbámulni egy asztaltársaságot?? Több mint kiakasztó. Lehet csak a belé nevelt megszokások mondatják ezt vele. Vagy csak Rili munkáját felügyeli. Bár az nem túl valószínű. A sör lehűti majd, azt amit a hidegnek nem sikerült. A fejét.*
- Természetesen a pallos nem viccből van nálam, igaz van még mit csiszolni rajta. A tőr meg bármikor jól jöhet.
* Fegyverzete többi, nem látható részéről bolond lesz beszámolni Rilinek. Elég ha a kiképzésnél megemlíti.*
*Az ajtó felé pislant, újabb valaki érkezett. Nem fest valami rózsásan szegény pára. Rendesen kikezdte a hideg. Na, és még odarondít a küszöbre is. Mikor megszólal Ianmorn hátán végigfut a hideg. Mikor melléjük tántorog, gondolkodóba esik. Ha Ő lenne Akheel, akkor per pillanat nem biztos, hogy bármiféle tanításra képes lenne. Mintha csak hallaná a gondolatait, a nő kihúzza magát, és megpróbálja a tisztelet morzsáit összekapkodni.*
A hozzászólás írója (Arctalan Ianmorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.20 10:49:52
477. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 20:35:30
Üzenet elküldve: 2016-01-19 20:35:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Az újonc és kapcsolt részek//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Akheel nem túl vidám, mert erősen meg volt fikásodva az elmúlt hetekben. Ebben a lányoknak való, télnek csúfolt artheniori évszakban nem tudtak kifagyni a bacilusok ami egyenesen elvezetett ahhoz, hogy a fürdődézsát kerülő, mindent összefogdosó, összenyaló vándort ledöntötte a takonykórral kevert fertőzések egész hada. Kénytelen volt rendesen felöltözni! Még ilyet!
Na azért túlzásba nem vitte, csak egy gyapjúbekeccsel tudott összeszokni, minden egyéb, jellegzetesen téli viselet szorította vállban, nyomta a cickóját, viszketett tőle a hónalja, meg szúrt még a háta is! Elég csak rágondolnia és beleborzong.
Szerencsére talán a szutyok idő is elmúlik lassan Akheel nyavalyáival együtt takarodik melegebb, vagy épp hidegebb éghajlatokra. Neki mindegy, csak így ne maradjon. Se tavasz, se ősz, legfőképpen nem nyár, de hogy télnek sem lehet nevezni, az is biztos!*
-Riiiliii...
*Oldalog be ő is a tavernába nyígós hangot hallatva, s közben pont olyan fejet vág, mint az éppen a küszöbre szaró kutya. Még az sem teljesen kizárt, hogy így történt.*
-Acc önnii?
*Környékezi meg minden finomság Forrását akit szintén méltatlanul mellőzött a kórság idején. Talán emiatt érzi magát bűnösnek. Vagy, mert a küszöbre szart. Ki tudja...
Leandana mellett állapodik meg, mert úgy fest most ő élvezi Rilai figyelmét, hát nem is akarja tőle elvonni, inkább mellé sorol hátha csurran cseppen valami neki is.
Odébb megpillantják a napsárga korongok Tanilt is, bár a fennálló tartozás fényében ettől sem enyhül bűntudata, de azért örül hogy újra láthatja a lányt. Integet is neki.
Az idegen fickót csak amúgy mellékesen méri végig és egy kicsit kihúzza magát mellette mert még is csak na! Össze azért nem csoffadt teljesen, tudja minden idegen hol a helye az ő vadászterületén.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Akheel nem túl vidám, mert erősen meg volt fikásodva az elmúlt hetekben. Ebben a lányoknak való, télnek csúfolt artheniori évszakban nem tudtak kifagyni a bacilusok ami egyenesen elvezetett ahhoz, hogy a fürdődézsát kerülő, mindent összefogdosó, összenyaló vándort ledöntötte a takonykórral kevert fertőzések egész hada. Kénytelen volt rendesen felöltözni! Még ilyet!
Na azért túlzásba nem vitte, csak egy gyapjúbekeccsel tudott összeszokni, minden egyéb, jellegzetesen téli viselet szorította vállban, nyomta a cickóját, viszketett tőle a hónalja, meg szúrt még a háta is! Elég csak rágondolnia és beleborzong.
Szerencsére talán a szutyok idő is elmúlik lassan Akheel nyavalyáival együtt takarodik melegebb, vagy épp hidegebb éghajlatokra. Neki mindegy, csak így ne maradjon. Se tavasz, se ősz, legfőképpen nem nyár, de hogy télnek sem lehet nevezni, az is biztos!*
-Riiiliii...
*Oldalog be ő is a tavernába nyígós hangot hallatva, s közben pont olyan fejet vág, mint az éppen a küszöbre szaró kutya. Még az sem teljesen kizárt, hogy így történt.*
-Acc önnii?
*Környékezi meg minden finomság Forrását akit szintén méltatlanul mellőzött a kórság idején. Talán emiatt érzi magát bűnösnek. Vagy, mert a küszöbre szart. Ki tudja...
Leandana mellett állapodik meg, mert úgy fest most ő élvezi Rilai figyelmét, hát nem is akarja tőle elvonni, inkább mellé sorol hátha csurran cseppen valami neki is.
Odébb megpillantják a napsárga korongok Tanilt is, bár a fennálló tartozás fényében ettől sem enyhül bűntudata, de azért örül hogy újra láthatja a lányt. Integet is neki.
Az idegen fickót csak amúgy mellékesen méri végig és egy kicsit kihúzza magát mellette mert még is csak na! Össze azért nem csoffadt teljesen, tudja minden idegen hol a helye az ő vadászterületén.*
476. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 19:25:50
Üzenet elküldve: 2016-01-19 19:25:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Az újonc és kapcsolt részek//
* A két új érkezőnek ő is megörül, de nem siet az asztalhoz. Inkább vigyorogva személi, amiként Rilai kering a páros és asztaluk körül, nagy lelkesedéssel. Olyan jópofa csajszi, kis örökmozgó és csiripelős. Azért a főzésnél besegít ő is, hámozásban és aprításban, Majd felpakol némi fát és rak még a tűzre, kandallóra, hogy megmaradjon a tavernában a meleg. Letörli a pultot és nemes egyszerűséggel felül a pultra. Fekete harisnya és hosszú szoknya, kényelmes cipő, sötétzöld blúz. Innen figyeli a beszélgetést és várja, hátha rendelnek még valamit. Vagy hátha bejön valami újabb vendég. Innen úgy tűnik, hogy Rilai ismeri a nőt, neki nem nagyon rémlik az arca. *
* A két új érkezőnek ő is megörül, de nem siet az asztalhoz. Inkább vigyorogva személi, amiként Rilai kering a páros és asztaluk körül, nagy lelkesedéssel. Olyan jópofa csajszi, kis örökmozgó és csiripelős. Azért a főzésnél besegít ő is, hámozásban és aprításban, Majd felpakol némi fát és rak még a tűzre, kandallóra, hogy megmaradjon a tavernában a meleg. Letörli a pultot és nemes egyszerűséggel felül a pultra. Fekete harisnya és hosszú szoknya, kényelmes cipő, sötétzöld blúz. Innen figyeli a beszélgetést és várja, hátha rendelnek még valamit. Vagy hátha bejön valami újabb vendég. Innen úgy tűnik, hogy Rilai ismeri a nőt, neki nem nagyon rémlik az arca. *
475. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 13:59:06
Üzenet elküldve: 2016-01-19 13:59:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
- Arcátlan, hmm? - *Villantja meg ragadozóvigyorát a kissé megszeppenten ücsörgő férfira.* - Na hát azt majd meglátjuk! Az én nevem Rilai.
*Fejben jegyzetel, buzgón bólogat, aztán egy fertályórára eltűnik a konyhában. Mikor újra feltűnik, mindkét karján megrakott fatálat, kezei közt korsókat egyensúlyoz, aztán határozott léptekkel Leáék asztalához kormányozza a derekas mennyiségű étket.
A szellemjáró elé egy mélytányérban majdhogynem bugyborgékoló-forró, sűrű, haragosvörös húsos-babos egytálétel kerül egy karéj friss fehérkenyérrel, és rubinszínű, édesillatú forralt bor, Ianmorn egy szemérmetlen pózban terpeszkedő egészben sült csirkét kap, aranybarnára pirult, ropogós bőrbe kötve, a kényesebb testtájain gazdagon tömve almával, répával, dióval, parázsburgonyával és egy derekas korsó sört. Rili halkan számolgat, miközben feltűnésmentesen lezuttyan az egyik székre az asztalnál.*
- Na, tíz és még tíz arany összesen, de hajlandó vagyok kedvezményt felszámolni, amiért végre kiragadtatok az unalom posványából! Hadd üljek már egy percet le, olyan rég láttam erre bárki emberfiát a hegyről! - *Pimasz mosolya persze inkább arról árulkodik, hogy szívesen csatlakozna Ianmorn szekálását - mert bár az Arctalan még nem ismeri elég jól a Szellemjárót ahhoz, hogy megállapíthassa, mi okból rémisztgeti őt Akheellal, Rili már mulat magában, mint mindig, amikor esélye van esendő idegeneket a Thargodarok félelemkeltő mivoltával traktálni.*
- De azért mindig elfér két erős kar és egy bátor szív a Hegyen, hogy az egyebekről szót ne ejtsek. - *Frodul ő is a férfi felé. Teátrálisan felsóhajt.* - Főleg most, hogy férfiaink jórészt a háborúban, és amúgy is olyan nyugtalanító híreket hallani a környékről. Értesz a kardforgatáshoz? Nyilazáshoz, lándzsához, pajzshoz, hősködéshez?
- Arcátlan, hmm? - *Villantja meg ragadozóvigyorát a kissé megszeppenten ücsörgő férfira.* - Na hát azt majd meglátjuk! Az én nevem Rilai.
*Fejben jegyzetel, buzgón bólogat, aztán egy fertályórára eltűnik a konyhában. Mikor újra feltűnik, mindkét karján megrakott fatálat, kezei közt korsókat egyensúlyoz, aztán határozott léptekkel Leáék asztalához kormányozza a derekas mennyiségű étket.
A szellemjáró elé egy mélytányérban majdhogynem bugyborgékoló-forró, sűrű, haragosvörös húsos-babos egytálétel kerül egy karéj friss fehérkenyérrel, és rubinszínű, édesillatú forralt bor, Ianmorn egy szemérmetlen pózban terpeszkedő egészben sült csirkét kap, aranybarnára pirult, ropogós bőrbe kötve, a kényesebb testtájain gazdagon tömve almával, répával, dióval, parázsburgonyával és egy derekas korsó sört. Rili halkan számolgat, miközben feltűnésmentesen lezuttyan az egyik székre az asztalnál.*
- Na, tíz és még tíz arany összesen, de hajlandó vagyok kedvezményt felszámolni, amiért végre kiragadtatok az unalom posványából! Hadd üljek már egy percet le, olyan rég láttam erre bárki emberfiát a hegyről! - *Pimasz mosolya persze inkább arról árulkodik, hogy szívesen csatlakozna Ianmorn szekálását - mert bár az Arctalan még nem ismeri elég jól a Szellemjárót ahhoz, hogy megállapíthassa, mi okból rémisztgeti őt Akheellal, Rili már mulat magában, mint mindig, amikor esélye van esendő idegeneket a Thargodarok félelemkeltő mivoltával traktálni.*
- De azért mindig elfér két erős kar és egy bátor szív a Hegyen, hogy az egyebekről szót ne ejtsek. - *Frodul ő is a férfi felé. Teátrálisan felsóhajt.* - Főleg most, hogy férfiaink jórészt a háborúban, és amúgy is olyan nyugtalanító híreket hallani a környékről. Értesz a kardforgatáshoz? Nyilazáshoz, lándzsához, pajzshoz, hősködéshez?
474. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 13:04:24
Üzenet elküldve: 2016-01-19 13:04:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
*Rili kifogástalan házigazda, így aztán egykettőre asztaluknál terem. Lea neki küld egy mosolyt, hiszed kedveli a nőt, mert az olyan kis mókás.*
- Üdv Rili. Hát ez a fickó itt Arctalan Ianmorn. Lehet, hogy inkább Arcátlan, ezt még nem döntöttem el egyelőre.
*tekintete visszasiklik Ianmornra, és újra végigméri.*
- A Vashegy szolgálatába szegődne. Azt mondja, hogy harcos. Én sárkánypörköltet szeretnék, és forralt bort.
*hát igen, Lea szereti ha csíp a kaja, sőt az sincs ellenére, ha az kétszer csíp, mert ugye ez a sárkánypöri esetében bizony előfordulhat. A forralt bort pedig a téli időre való tekintettel rendeli.*
- Majd Quernek is vinnék valami kaját, még kitalálom addig.
*fűzi még hozzá, aztán figyelme már a férfié, meg a történetéé. Míg hallgatja meg kell, hogy állapítsa, hogy bizony nincs új a nap alatt. Szinte csak árvák élnek ezen a világon. Persze van közöttük olyan, aki maga tesz arról, hogy elárvuljon. Leát a mai napig nosztalgikus érzések fogják el, mikor arra a napra gondol, mikor egy dicső csatában legyőzték az apja törzsét, és őt magát pedig feláldozták a Szellemeknek. Emlékszik minden szavára: először átkozódott, aztán pedig visítva könyörgött. Mint a disznó, mielőtt levágják. Nem fűzték hozzá soha érzelmek, egy férfi volt csupán, aki nemzette. Mivel elfogja a nosztalgia érzése megint, ezért nem különösebben figyel a férfi történetére, nagyjából ott veszi fel újra a fonalat, hogy Kalácsfalván hallotta, hogy harcosokat keresnek.*
- Szeretjük próbára tenni a hozzánk csatlakozni kívánókat. Gondolom egyértelmű, hogy nem hisszük el senkinek bemondásra, hogy milyen harcos, vagy mágus, vagy méregkeverő. Csak ezzel momentán van egy apró probléma. A harcosok nagy része elvonult harcba. Az itt maradók pedig... Hát ne adják a Szellemek, hogy elbénázd. Akheel kiszívná a véred, pusztán játékból.
*rá akar ijeszteni a fickóra? Meglehet, hogy ez a célja, ugyanakkor Akheel tényleg hajlamos túltolni az ilyesmit, de valószínűleg csak a gyűjtőszenvedélye miatt: szereti a levágott testrészeket, és az abból készült ékszereket.*
- Persze senkit nem utasítunk el csak azért, mert ügyetlenül bánik a fegyverekkel. Megtanítjuk. Már ha vállalod.
*egy kemény kiképzést, és az azzal járó esetleges sérüléseket.*
473. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 12:17:04
Üzenet elküldve: 2016-01-19 12:17:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//az újonc//
*Eléggé lényegre törő egy teremtés az biztos, de olyan édesen tartja a szemöldökét. Ha fenyegetőnek szánta, az most nem jött be.*
- Akkor kezdem az elején. A szüleimről semmit nem tudok, egy lelencházba kerültem eléggé korán ahhoz, hogy ne emlékezzem rájuk. Megölték őket, vagy csak simán lepasszoltak, nem tudom, és őszintén szólva nem is érdekel. Amennyire emlékszem, mindig is lovagi neveltetést kaptam. Egyik nemesi családtól, a másikig jártam. Szerintük nehéz felfogású voltam, szerintem meg, ők voltak puhányok. Tanulni meg amúgy sem szerettem. Mindig a fegyverek voltak a mindeneim. Azok használatára is elég későn kezdtek tanítani. Annyira azért tudok bánni velük, hogy megvédjem magam. De ne siessünk ennyire előre. Szóval, amikor a lelencházban tengődtem, próbáltak a lehető legkevesebbet beengedni a falak közé, a kinti világból. Nehogy az érzékeny lelkecskénk bármi kárt szenvedjen. Szerintem egy nagy lószart volt ez az igazi indok, inkább élvezték a fiatalok tudatlanságát. Elvárták, hogy felnézzünk rájuk. Nekem szerencsémre, a szülök közti vándorlásban, volt alkalmam látni egyet-mást. Láttam embereket meghalni orkok miatt, óriások miatt, saját embertársaik miatt. Akkor határoztam el, hogy ha törik ha szakad a Vashegyre jövök. Non plus ultra, hogy Kalácsfalván megtudtam, harcosokat toboroznak. Feltettem hát életemet erre a dologra. Úgy érzem nem volt felesleges, hiszen itt ülök egy Szellemjáróval, aki a hasznosságom felől érdeklődik. Tehát csak egyet ígérhetek, mindent megteszek, azért, hogy érdemes legyek a soraitokba tartozáshoz.
* Végre kimondja, amire évek óta vágy. Reméli nem fogja hideg zuhanyként érni a dolog. Bár valószínű ennél meredekebb dolgot is hallott már.*
*Azért reméli kiszolgálás is van. Kicsit megéhezett erre a nagy vallomásra.*
- Szép hölgyem, kérnék egy korsó házi sört, meg egy Bárcás csirkét?
*Reménykedik, hogy nem kell sokat várnia az ételre, napok óta nem evett rendes ételt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.20 16:53:33, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése; múlt helyett jelen idő; jelpótlás, jeljavítás; E/3 helyett E/1; más karakterének mozgatása; alapvető helyesírási hibák.
*Eléggé lényegre törő egy teremtés az biztos, de olyan édesen tartja a szemöldökét. Ha fenyegetőnek szánta, az most nem jött be.*
- Akkor kezdem az elején. A szüleimről semmit nem tudok, egy lelencházba kerültem eléggé korán ahhoz, hogy ne emlékezzem rájuk. Megölték őket, vagy csak simán lepasszoltak, nem tudom, és őszintén szólva nem is érdekel. Amennyire emlékszem, mindig is lovagi neveltetést kaptam. Egyik nemesi családtól, a másikig jártam. Szerintük nehéz felfogású voltam, szerintem meg, ők voltak puhányok. Tanulni meg amúgy sem szerettem. Mindig a fegyverek voltak a mindeneim. Azok használatára is elég későn kezdtek tanítani. Annyira azért tudok bánni velük, hogy megvédjem magam. De ne siessünk ennyire előre. Szóval, amikor a lelencházban tengődtem, próbáltak a lehető legkevesebbet beengedni a falak közé, a kinti világból. Nehogy az érzékeny lelkecskénk bármi kárt szenvedjen. Szerintem egy nagy lószart volt ez az igazi indok, inkább élvezték a fiatalok tudatlanságát. Elvárták, hogy felnézzünk rájuk. Nekem szerencsémre, a szülök közti vándorlásban, volt alkalmam látni egyet-mást. Láttam embereket meghalni orkok miatt, óriások miatt, saját embertársaik miatt. Akkor határoztam el, hogy ha törik ha szakad a Vashegyre jövök. Non plus ultra, hogy Kalácsfalván megtudtam, harcosokat toboroznak. Feltettem hát életemet erre a dologra. Úgy érzem nem volt felesleges, hiszen itt ülök egy Szellemjáróval, aki a hasznosságom felől érdeklődik. Tehát csak egyet ígérhetek, mindent megteszek, azért, hogy érdemes legyek a soraitokba tartozáshoz.
* Végre kimondja, amire évek óta vágy. Reméli nem fogja hideg zuhanyként érni a dolog. Bár valószínű ennél meredekebb dolgot is hallott már.*
*Azért reméli kiszolgálás is van. Kicsit megéhezett erre a nagy vallomásra.*
- Szép hölgyem, kérnék egy korsó házi sört, meg egy Bárcás csirkét?
*Reménykedik, hogy nem kell sokat várnia az ételre, napok óta nem evett rendes ételt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.20 16:53:33, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése; múlt helyett jelen idő; jelpótlás, jeljavítás; E/3 helyett E/1; más karakterének mozgatása; alapvető helyesírási hibák.
472. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 12:03:59
Üzenet elküldve: 2016-01-19 12:03:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek//
*Az étkezés befejeztével kedvetlenül odébbtolja a tányérhát, hogy két öklére támaszthassa arcát, és onnan bámuljon vissza Tanilra, lustán ellaposodó macskaszemeivel.*
- Hát én is kezdem unni, pedig még csak most érkeztem meg. - *Dünnyögi félszegen, aztán egy percre csend üli meg a fogadóteret. Rilai gondolkozik a lehetőségein. Abban egyet ért a lánnyal, hogy amíg ilyen kihalt a Hegy, és harcban állnak a lakói, addig értelmetlen holmi mulatsággal vagy bállal foglalkozni, ugyanakkor nem érti, hogy ha olyan fenenagy a gond, hogy a kalácsfalviakat elárasztották a környező parasztok, földművesek, és már meg is indultak Amon Ruadhra, menedékért, akkor hol késlekedik az a sok szomjas torok meg éhes száj? Remélhetőleg tényleg nem a fogadós becsüli alá a veszélyt, hanem tényleg csak fel van fújva a dolog, ugyanis Rili bízván vízik abban, hogy messzeföldön híres és hírhedt, kiválóságukban, rettenthetetlenségükben közismert harcosaik hamar szétrúgnak minden rakoncátlan hátsófelet, és hazatérhetnek, hogy folytatódjon az élet a normális kerékvágásban.*
*Az ajtó nyílására aztán felkapja fejét, és valószínűleg a hollófekete üstökű leányzóval együtt csillan fel a szeme az érkezők láttán.*
- Nahát, Szellemjáró! - *Pattan fel ültéből, hogy vendégei elé siessen.* - Mi újság? Kit hoztál?
*Elkapja a férfiú tekintetét is, ahogy körbehordozza a helyiségen. Takaros, valóban, bár közel sem olyan szívet melengető a látvány, mint mikor dugig vannak az asztalok, és még a csillárról is jókedvű, söröskorsót lóbáló, gajdoló egyének lógnak, de azért vidáman pattog a tűz, a konyhából omlós sült hús szaga tekereg az orrokba, a fényesre súrolt, súlyos tölgyasztalokon pedig hívogatóan bólogatnak a vastag, méhviasz gyertyák lángfejecskéi.*
- Éhesek, vagy szomjasak vagytok? - *Tudakolja jókedvűen, és miután azok le is adták a rendelést, valószínűleg az asztal körül fog sertepertélni, azzal az alig burkolt céllal, hogy rásózza magát a társaságra egy jó kis faggatózás erejéig.*
*Az étkezés befejeztével kedvetlenül odébbtolja a tányérhát, hogy két öklére támaszthassa arcát, és onnan bámuljon vissza Tanilra, lustán ellaposodó macskaszemeivel.*
- Hát én is kezdem unni, pedig még csak most érkeztem meg. - *Dünnyögi félszegen, aztán egy percre csend üli meg a fogadóteret. Rilai gondolkozik a lehetőségein. Abban egyet ért a lánnyal, hogy amíg ilyen kihalt a Hegy, és harcban állnak a lakói, addig értelmetlen holmi mulatsággal vagy bállal foglalkozni, ugyanakkor nem érti, hogy ha olyan fenenagy a gond, hogy a kalácsfalviakat elárasztották a környező parasztok, földművesek, és már meg is indultak Amon Ruadhra, menedékért, akkor hol késlekedik az a sok szomjas torok meg éhes száj? Remélhetőleg tényleg nem a fogadós becsüli alá a veszélyt, hanem tényleg csak fel van fújva a dolog, ugyanis Rili bízván vízik abban, hogy messzeföldön híres és hírhedt, kiválóságukban, rettenthetetlenségükben közismert harcosaik hamar szétrúgnak minden rakoncátlan hátsófelet, és hazatérhetnek, hogy folytatódjon az élet a normális kerékvágásban.*
*Az ajtó nyílására aztán felkapja fejét, és valószínűleg a hollófekete üstökű leányzóval együtt csillan fel a szeme az érkezők láttán.*
- Nahát, Szellemjáró! - *Pattan fel ültéből, hogy vendégei elé siessen.* - Mi újság? Kit hoztál?
*Elkapja a férfiú tekintetét is, ahogy körbehordozza a helyiségen. Takaros, valóban, bár közel sem olyan szívet melengető a látvány, mint mikor dugig vannak az asztalok, és még a csillárról is jókedvű, söröskorsót lóbáló, gajdoló egyének lógnak, de azért vidáman pattog a tűz, a konyhából omlós sült hús szaga tekereg az orrokba, a fényesre súrolt, súlyos tölgyasztalokon pedig hívogatóan bólogatnak a vastag, méhviasz gyertyák lángfejecskéi.*
- Éhesek, vagy szomjasak vagytok? - *Tudakolja jókedvűen, és miután azok le is adták a rendelést, valószínűleg az asztal körül fog sertepertélni, azzal az alig burkolt céllal, hogy rásózza magát a társaságra egy jó kis faggatózás erejéig.*
471. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 11:52:08
Üzenet elküldve: 2016-01-19 11:52:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//az újonc//
*Lea nem sokat járt a Tavernában, mivel általában nem engedte az ideje, csak annyira, hogy beugorjon némi táplálékért, aztán pedig, hogy szaladjon is tovább a dolgára. A vészterhes időkre való tekintettel könnyen elképzelhető, hogy momentán nem lesz tömve eme vendéglátóipari egység, de nem is baj, hiszen Lea nem kedveli különösebben a tömeget. Meg hát így a személyzetnek sem kell szétszakadnia, hogy mindenki óhaját teljesítsék.
Beérve Ianmorn ledobja magát egy neki tetsző asztalhoz, Leának pedig nincsen ellenére, hogy éppen ahhoz az asztalhoz üljenek le, amit a férfi választ. Még mikor beléptek biccentett Riliéknek, de nem sürgeti őket különösebben, hogy most azonnal ugorjanak és kiszolgálják őket. Bár kétségtelen, hogy egy sárkánypörköltre és egy forralt borra igencsak hegyezi ám a fogát.*
- Aha, a karrieredre.
*mondja, miközben kibújik vastag kabátjából, és a szomszédos székre hajtja azt. Aztán kényelmesen elhelyezkedik: hátradől, egyik lábát pedig a másikon keresztbe rakja úgy, hogy egyik bokája a másik térdén pihen, karjait összefonja mellkasa előtt. Egész testtartásában van valami fölényes, noha nagyon várja, hogy végre egyszer valaki lenyűgözze már. Mert valahogy senkinek nem sikerül az ilyesmi, és rendre valami hasonló mesével állnak elő, olyasmikkel, hogy szüleiket gonosz orkok/sötételfek gyilkolták meg, hogy őket magukat gyermekkorukban elrabolták, meg hasonlók. Valakinek egyszer lehetne már olyan előélete, ami minden drámától mentes.*
- Aztán mégis milyen pályafutásra gondoltál, mikor a Vashegyre jöttél?
*borostyán tekintetét a férfiéba fúrja, arca rezzenetlen, egy halvány mosoly nem sok, de annyi sincs a szája szögletében. Ellenben fél szemöldöke kérdőn felkúszik.*
470. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-19 11:19:44
Üzenet elküldve: 2016-01-19 11:19:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Őrség meg a nyáj//
*Nem lesz egyszerű, egy Szellemjáróval elbeszélgetni. Bár ki tudhatja mit is akar valójában. A tavernákat meg amúgy is kedveli, pláne egy nő társaságában. Elindul utána. Úgy nézhet ki most, mintha hivatalos kihallgatásra vinnék. Lehet az is?*
- Egyben igazad is lehet, miért nem Arcátlan vagyok. Alighanem gondoltak a későbbi „karrieremre”.
* No, ez már valami. Ekkora tavernában emlékei szerint sosem járt még. Teljesen beszippantja a hely szelleme, már ha van ilyen neki. Körbehordozza a tekintetét, az asztalokon kívül, feltűnik neki a fonott vascsillár. Szép kidolgozás. Pillantása egy félreeső asztalnál áll meg. Remek hely lenne egy kis elbeszélgetésre. Helyet foglal, remélve, hogy társasága sem ellenzi ezt a kis pofátlanságot.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.20 16:51:32, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
//A Vashegy//
//Őrség meg a nyáj//
*Nem lesz egyszerű, egy Szellemjáróval elbeszélgetni. Bár ki tudhatja mit is akar valójában. A tavernákat meg amúgy is kedveli, pláne egy nő társaságában. Elindul utána. Úgy nézhet ki most, mintha hivatalos kihallgatásra vinnék. Lehet az is?*
- Egyben igazad is lehet, miért nem Arcátlan vagyok. Alighanem gondoltak a későbbi „karrieremre”.
* No, ez már valami. Ekkora tavernában emlékei szerint sosem járt még. Teljesen beszippantja a hely szelleme, már ha van ilyen neki. Körbehordozza a tekintetét, az asztalokon kívül, feltűnik neki a fonott vascsillár. Szép kidolgozás. Pillantása egy félreeső asztalnál áll meg. Remek hely lenne egy kis elbeszélgetésre. Helyet foglal, remélve, hogy társasága sem ellenzi ezt a kis pofátlanságot.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.20 16:51:32, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
469. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-18 19:17:44
Üzenet elküldve: 2016-01-18 19:17:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
- Majd kitalálunk rá néhány vicces játékot, amiken jókat röhög mindenki. De a tavasz még odébb van. Sajnos.
* Nem nagyon téli gyerek ő sem, nem szeret fázni. Szerencsére a fogadóból nem nagyon mozdul el és ezzel sincs gondja. Nem úgy mint a főnökasszonynak, aki épp visszatért egy bevásárló túráról. Az ő fogai igencsak cidriztek még az imént. *
- Nem mintha nagyon értenék én ehhez, csak a szám jár. De ha a Kikötőnél baj van és a kastélynál, akkor az előbb minket rúg seggbe. Na hát na, én nem örülök annak, ha a környékemen háborúznak, nem jó dolog az. Életnek és üzletnek is árt.
* Majd a pultra borul fejével és hajtakarója alól morog ki hangosan. *
- Valamit ki kéne találni télire is, mert meghülyülök idebent. Szétunom kicsi agyam, ami van még
* Mindezt túlzott tragikussággal adja elő, főleg azért, mert unatkozik. Ha lenne néhány koponyája vagy csontja, legalább díszítgethetné azokat. De még egy árva ujjcsontocskája sincsen. *
* Nem nagyon téli gyerek ő sem, nem szeret fázni. Szerencsére a fogadóból nem nagyon mozdul el és ezzel sincs gondja. Nem úgy mint a főnökasszonynak, aki épp visszatért egy bevásárló túráról. Az ő fogai igencsak cidriztek még az imént. *
- Nem mintha nagyon értenék én ehhez, csak a szám jár. De ha a Kikötőnél baj van és a kastélynál, akkor az előbb minket rúg seggbe. Na hát na, én nem örülök annak, ha a környékemen háborúznak, nem jó dolog az. Életnek és üzletnek is árt.
* Majd a pultra borul fejével és hajtakarója alól morog ki hangosan. *
- Valamit ki kéne találni télire is, mert meghülyülök idebent. Szétunom kicsi agyam, ami van még
* Mindezt túlzott tragikussággal adja elő, főleg azért, mert unatkozik. Ha lenne néhány koponyája vagy csontja, legalább díszítgethetné azokat. De még egy árva ujjcsontocskája sincsen. *
468. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-17 14:10:50
Üzenet elküldve: 2016-01-17 14:10:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
- Hát igen, lehet, a tél miatt. Nem tudom. - *Megrántja a vállát. Lehet valami amúgy abban, amit Tanil mond, és nem jogos elvárás a lócitromból várat építeni, elvégre a harcosok odavannak a háborúban, és egyébként is tél van, annak is a mértani legközepe, amikor mindenki minimál programon fut. Szóval lehet nem a csodát kéne várnia, de azért jó eljátszani a gondolattal.*
- Hát, én sem hiszem, hogy itt az ideje egy amolyan összejövetelnek. De majd tavasszal, ha megérjük, vagy ha visszatérnek a harcosaink. Egy tavaszköszöntő, rügyfakasztó mulatság, mérhetetlen mennyiségű pálinkával, csontról omló hússal, hegedűszóval, meg minden. - *Halvány mosoly siklik át ábrázatán. Mindenkin nyomot hagyott a tél, kin így, kin úgy. De nem feszegeti tovább a témát, ő inkább a hírekre kíváncsi, főként azért, mert a leány úgy felcsattant, amikor szóba hozta a nemtörődöm városiakat.*
- Miért, szerinted ennyire vészes a helyzet? - *Pillant kétkedőn a másikra.* - Mármint, őszintén. Ez a Vashegy birodalma. Az addig oké, hogy a harcosaink elmentek a Kikötőbe védeni a hont, de minket nem fenyeget veszély. Közvetlenül.
*Ő legalábbis mélységesen kétli, és nem is igazán akaródzik belegondolnia, hogy az a veszély, az a sok baljóslatú pletyka netán megalapozott is lehet, ami arról a sokféle borzalomról szól, ami a vidéket sújtja.*
- Hát, én sem hiszem, hogy itt az ideje egy amolyan összejövetelnek. De majd tavasszal, ha megérjük, vagy ha visszatérnek a harcosaink. Egy tavaszköszöntő, rügyfakasztó mulatság, mérhetetlen mennyiségű pálinkával, csontról omló hússal, hegedűszóval, meg minden. - *Halvány mosoly siklik át ábrázatán. Mindenkin nyomot hagyott a tél, kin így, kin úgy. De nem feszegeti tovább a témát, ő inkább a hírekre kíváncsi, főként azért, mert a leány úgy felcsattant, amikor szóba hozta a nemtörődöm városiakat.*
- Miért, szerinted ennyire vészes a helyzet? - *Pillant kétkedőn a másikra.* - Mármint, őszintén. Ez a Vashegy birodalma. Az addig oké, hogy a harcosaink elmentek a Kikötőbe védeni a hont, de minket nem fenyeget veszély. Közvetlenül.
*Ő legalábbis mélységesen kétli, és nem is igazán akaródzik belegondolnia, hogy az a veszély, az a sok baljóslatú pletyka netán megalapozott is lehet, ami arról a sokféle borzalomról szól, ami a vidéket sújtja.*
467. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 19:40:25
Üzenet elküldve: 2016-01-16 19:40:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
- Nekem mondod? Járt itt két óriás fickó, azok a tényleg óriás fazonok, mint a Morwon. Csak ezek eszesebbek. Az egyiknek hosszú szőke haja van, meg olyan szakálla...
* Azon kívül, hogy felsóhajt, picit meg is remeg. *
- Na szép nagy darab volt, olyan jóféle. Azóta meg, alig-alig járt itt valaki.
* Meghallgatja Rilait, aki közben azért eszik is, kedve viszont egyre jobban romlik, ahogy töri a fejét. Hát töri az övét is közben. *
- Valami mulatság esetleg? Rendezzünk egy nagy banzájt, amolyan eszem-iszom? Táncoljak a pulton? Áh, nem hinném. Télen valahogy nem mocorognak annyit a népek. Nem tudom, hogy mivel lendülhetnénk most fel.
- Ami meg a várost illeti, ugyan mi a francot tudhatnak azok arról, ami a túlvégen folyik?
* Azon kívül, hogy felsóhajt, picit meg is remeg. *
- Na szép nagy darab volt, olyan jóféle. Azóta meg, alig-alig járt itt valaki.
* Meghallgatja Rilait, aki közben azért eszik is, kedve viszont egyre jobban romlik, ahogy töri a fejét. Hát töri az övét is közben. *
- Valami mulatság esetleg? Rendezzünk egy nagy banzájt, amolyan eszem-iszom? Táncoljak a pulton? Áh, nem hinném. Télen valahogy nem mocorognak annyit a népek. Nem tudom, hogy mivel lendülhetnénk most fel.
- Ami meg a várost illeti, ugyan mi a francot tudhatnak azok arról, ami a túlvégen folyik?
466. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 15:16:47
Üzenet elküldve: 2016-01-16 15:16:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*Megrázza súlyos, gesztenyeszín tincseit, még egyszer rosszallón körbevillantja tekintetét a helyiségen.*
- Ez így nem jó... - *Jelenti ki határozottan. Azt valamennyire tudja, hogy a háború megviselte ezt a vidéket, bár főleg a folyó másik oldalát, és azt is sejdíti, hogy a kalácsfalvi intézőnek most a kelleténél kell többször ide-oda mozdítani a sejhaját, ha a sok bamba rétlakó mind megindul Amon Ruadh irányába. Az is nagyjából a helyén van, hogy a harcosok egy része, s köztük az, akinek jöttét úgy általában várni szokta, merre jár. De hogy nap és még egy teljen el történés nélkül? Ki látott már ilyet!
Maga elé húz egy tál ételt, ha befejezte a pakolást, elégedetten lezuttyan egy székre, sebtében falatozni kezd. Tele szájjal tovább beszél.*
- Élőholtak, ugyan már. A városba, elmondanám, el se ért ennek a cirkusznak a híre. Fogadni mernék, hogy a fele história csak a hiszékeny földművesek agyszüleménye. - *Abba ugyanis nem igazán akaródzik neki belegondolni, hogy ha a Szántóföldeket, meg a nem is oly messzi Grombart már hatalmukba kerítették ezek a mindenféle baljós események, akkor a következő érintendő helyszín akár Kalácsfalva is lehet, s aztánmár csak egy köpés a Hegy lába - és az ő takaros fogadója.*
- Valamit ki kell találjunk, hogy visszacsábítsuk ide a népeket. Tán csak nem fagyott bele mindenkinek a feneke otthon a karosszékébe?!
*Nem szívesen veti fel a következőket, de Tanil, mint eddigi legfőbb támasza fogadóügyben, úgyhogy az ilyet is muszáj megbeszélni, még ha áldatlan egy téma is az.*
- Még egy hét, vagy kettő így, és húzhatjuk lefele a rolót. - *Kedvetlenül turkálja kanalával a tányérban az ételt.*
- Ez így nem jó... - *Jelenti ki határozottan. Azt valamennyire tudja, hogy a háború megviselte ezt a vidéket, bár főleg a folyó másik oldalát, és azt is sejdíti, hogy a kalácsfalvi intézőnek most a kelleténél kell többször ide-oda mozdítani a sejhaját, ha a sok bamba rétlakó mind megindul Amon Ruadh irányába. Az is nagyjából a helyén van, hogy a harcosok egy része, s köztük az, akinek jöttét úgy általában várni szokta, merre jár. De hogy nap és még egy teljen el történés nélkül? Ki látott már ilyet!
Maga elé húz egy tál ételt, ha befejezte a pakolást, elégedetten lezuttyan egy székre, sebtében falatozni kezd. Tele szájjal tovább beszél.*
- Élőholtak, ugyan már. A városba, elmondanám, el se ért ennek a cirkusznak a híre. Fogadni mernék, hogy a fele história csak a hiszékeny földművesek agyszüleménye. - *Abba ugyanis nem igazán akaródzik neki belegondolni, hogy ha a Szántóföldeket, meg a nem is oly messzi Grombart már hatalmukba kerítették ezek a mindenféle baljós események, akkor a következő érintendő helyszín akár Kalácsfalva is lehet, s aztánmár csak egy köpés a Hegy lába - és az ő takaros fogadója.*
- Valamit ki kell találjunk, hogy visszacsábítsuk ide a népeket. Tán csak nem fagyott bele mindenkinek a feneke otthon a karosszékébe?!
*Nem szívesen veti fel a következőket, de Tanil, mint eddigi legfőbb támasza fogadóügyben, úgyhogy az ilyet is muszáj megbeszélni, még ha áldatlan egy téma is az.*
- Még egy hét, vagy kettő így, és húzhatjuk lefele a rolót. - *Kedvetlenül turkálja kanalával a tányérban az ételt.*
465. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 15:02:49
Üzenet elküldve: 2016-01-16 15:02:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
- Az bizony, de a macskám sem tenném ki. Már ha lenne.
* Ami a kihaltságot illeti, hát az emelet és plafon felé fordítja a fejét. *
- Azok. Szana-szét vannak. Az egyik fele az egyik irányban, a másik fele a másik irányban. Kalácsfalváról a folyó másik felére menekültek a népek, itt a környéken a gázlónál vertek tanyát. Néhányan maradtak ott, úgy hírlik, vigyázni a falut. Szóval, most nem nagyon járnak ide inni és mókázni. Amint látod, más se nagyon. Szerintem be vannak tojva, hogy elérnek ide az élőholtak. Inkább maradnak a városban, mert ott talán biztonságosabb.
* Ami a kihaltságot illeti, hát az emelet és plafon felé fordítja a fejét. *
- Azok. Szana-szét vannak. Az egyik fele az egyik irányban, a másik fele a másik irányban. Kalácsfalváról a folyó másik felére menekültek a népek, itt a környéken a gázlónál vertek tanyát. Néhányan maradtak ott, úgy hírlik, vigyázni a falut. Szóval, most nem nagyon járnak ide inni és mókázni. Amint látod, más se nagyon. Szerintem be vannak tojva, hogy elérnek ide az élőholtak. Inkább maradnak a városban, mert ott talán biztonságosabb.
464. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 13:56:44
Üzenet elküldve: 2016-01-16 13:56:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Irielynn Ch'tael//
*Egy ideig csak csendben nézi, ahogy Irielynn rajzolgatni kezd, mert hirtelen nem tud mit felelni a kérdésekre.*
- Erdőket és vizeket biztosan látott már, az meg mindenhol ugyanaz. Én azt mondom, ha nincs arra dolga, felesleges olyan messzire utaznia.
*A körök egyre inkább valamiféle madárra kezdtek el hasonlítani, talán már látott ilyesmit azelőtt valahol, de ebben korántsem biztos.*
- A problémám az, hogy csak hírből hallottam a mostani eseményekről, és az igazat megvallva... eléggé le vagyok maradva.
*Nem mintha problémája lenne az élőholtakkal. Senki sem akar meghalni, aztán mikor teljesül a vágyuk, már húzzák a szájukat... Aprót nevet a saját esetlen viccén, de hamar komollyá válik megint.*
- Élőkkel, holtakkal, meg bármivel a kettő között.
*Vállat von.*
- Amúgy csinos lett a madara.
*Egy ideig csak csendben nézi, ahogy Irielynn rajzolgatni kezd, mert hirtelen nem tud mit felelni a kérdésekre.*
- Erdőket és vizeket biztosan látott már, az meg mindenhol ugyanaz. Én azt mondom, ha nincs arra dolga, felesleges olyan messzire utaznia.
*A körök egyre inkább valamiféle madárra kezdtek el hasonlítani, talán már látott ilyesmit azelőtt valahol, de ebben korántsem biztos.*
- A problémám az, hogy csak hírből hallottam a mostani eseményekről, és az igazat megvallva... eléggé le vagyok maradva.
*Nem mintha problémája lenne az élőholtakkal. Senki sem akar meghalni, aztán mikor teljesül a vágyuk, már húzzák a szájukat... Aprót nevet a saját esetlen viccén, de hamar komollyá válik megint.*
- Élőkkel, holtakkal, meg bármivel a kettő között.
*Vállat von.*
- Amúgy csinos lett a madara.
463. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 13:47:23
Üzenet elküldve: 2016-01-16 13:47:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*Összekoccan a foga ültében, Tanilra sandít.*
- Kutya idő van. - *Vonja meg a vállát. Bár ahogy innen bentről kipillant, már nem is tűnik olyan borzasztónak a kint tomboló jeges szél, mint a kicsi szekér bakján dideregve idefele. Fő, hogy megérkezett.*
- Köszönöm. - *Mosolyog a lányra fordultában, aztán kettecskén folytatják tovább a pakolást. Mivel senki sem kerül sem útjába, sem lába elé, hamarosan szöget üt a fejébe valami.*
- Mi ez a kihaltság? - *Tudakolja. Mikor elhagyta a terepet, köbö mozdulni sem lehetett az általánosan zajos kocsmanéptől. Rosszat sejdít.*
- Azok a francos élőholtak? Vagy mi történt, hol vannak a thargjaink?
- Kutya idő van. - *Vonja meg a vállát. Bár ahogy innen bentről kipillant, már nem is tűnik olyan borzasztónak a kint tomboló jeges szél, mint a kicsi szekér bakján dideregve idefele. Fő, hogy megérkezett.*
- Köszönöm. - *Mosolyog a lányra fordultában, aztán kettecskén folytatják tovább a pakolást. Mivel senki sem kerül sem útjába, sem lába elé, hamarosan szöget üt a fejébe valami.*
- Mi ez a kihaltság? - *Tudakolja. Mikor elhagyta a terepet, köbö mozdulni sem lehetett az általánosan zajos kocsmanéptől. Rosszat sejdít.*
- Azok a francos élőholtak? Vagy mi történt, hol vannak a thargjaink?
462. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 11:53:11
Üzenet elküldve: 2016-01-16 11:53:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
* Jeges orkán tombol végig a fogadón. Ja nem, ez csak Rilai. Jókora hideg léghullámmal a háta mögött vágtat be a fogadóba, hogy nekiálljon vetkőzni. A hidegre és hangokra rebben ki a pult mögül és alul, ahol épp rendrakási szándékkal időzött. *
- Csak hogy! Márt azt hittem, hogy úgy kell tavasszal megtalálni és kiolvasztani téged!
* Köszönti felegyenesedve és gyorsan a segítségére siet. *
- Van még melegen kaja, ha éhes lennél. Kipakolunk és eszel-iszol egy jót, na? Attól majd átmelegszel.
* Szó nélkül segít neki becipekedni, hogy hamar leülhessen a főnökasszony enni és melegedni. *
- Csak hogy! Márt azt hittem, hogy úgy kell tavasszal megtalálni és kiolvasztani téged!
* Köszönti felegyenesedve és gyorsan a segítségére siet. *
- Van még melegen kaja, ha éhes lennél. Kipakolunk és eszel-iszol egy jót, na? Attól majd átmelegszel.
* Szó nélkül segít neki becipekedni, hogy hamar leülhessen a főnökasszony enni és melegedni. *
461. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-16 11:41:40
Üzenet elküldve: 2016-01-16 11:41:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*A kinti jeges szél által kergetve egy tökig bebugyolált, alacsony alak vágja ki az ajtót, és zsörtölődve halad a konyha irányába, menet közben dühödten rángatva le fejéről-kezeiről a többszörösen körbebugyolálásra használt szőrméket és sálakat. A jelenés otthonosan mozog és célirányosan halad a konyha helyisége felé, nem először jár itt.
Odabenn megválik még egy-két kabáttól, körbetekert akármitől. Lerángatja átázott, nyűtt csizmáját és a tűz elé dobja száradni. Átfagyott és elgémberedett ujjait tornáztatja, arcát melengeti a vidáman pattogó lángok fényében. Hosszú utat tett meg, konkrétan innen a városba, majd vissza, és ez a cudar idő kikezd jóformán mindenkit. Ám lelkesedése töretlen, főként, hogy nem üres kézzel jött.
Úgyhogy hamarosan nekiáll pakolni, fel-alá masírozva a fogadótérben, mivel a bejárat elé kommandírozott, megrakott szekér és a kamrának kinevezett, lépcsős, alagsori helyiség között ingázik. Karjaiban hol telt zsákokat, hol hagymafüzéreket, hol különféle csuprokat és ibrikeket cipel.*
Odabenn megválik még egy-két kabáttól, körbetekert akármitől. Lerángatja átázott, nyűtt csizmáját és a tűz elé dobja száradni. Átfagyott és elgémberedett ujjait tornáztatja, arcát melengeti a vidáman pattogó lángok fényében. Hosszú utat tett meg, konkrétan innen a városba, majd vissza, és ez a cudar idő kikezd jóformán mindenkit. Ám lelkesedése töretlen, főként, hogy nem üres kézzel jött.
Úgyhogy hamarosan nekiáll pakolni, fel-alá masírozva a fogadótérben, mivel a bejárat elé kommandírozott, megrakott szekér és a kamrának kinevezett, lépcsős, alagsori helyiség között ingázik. Karjaiban hol telt zsákokat, hol hagymafüzéreket, hol különféle csuprokat és ibrikeket cipel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063