Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 251 (5001. - 5020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5020. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-06 10:45:11
Üzenet elküldve: 2024-02-06 10:45:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*A méregzöld szempárral áldott elfnek nincs többé szüksége kedélyjavítóra. Ezt akkor állapítja meg, mikor amaz oly elmélyülten tanulmányozza fonatait. Relael azt is hagyja, hogy megérintse, ez pedig alaposan felbátorítja. Kötve hiszi, hogy ilyen könnyen közel engedné a nemes őt, ha nem lenne bódult, de ezzel neki a legkevesebb problémája sincs.*
-Biztos azért. *Visszhangozza, miközben Relaelt nézi, miként rakosgatja a poharakat. A kezével közben az elf combját gyűri jelzésértékűen.
Az elf megint csak ellentmond, habár hallatszik hangjából, hogy nem áll a kijelentés biztosan a lábán. Talán meghozható a kedve, ő pedig ha már ennyit dolgozott és ennyi aranyat áldozott érte, nem fogja feladni.
Ruhája alá szimatol és meg kell hagyni, valóban erőteljes istállószaga van. Már-már kellemetlen. Talán az istállókaparástól. Persze az is közrejátszik, hogy jó ideje nem mosdott már. Legutóbb is Thaleena vette rá. Magától csak akkor tesz ilyet, mikor már őt is zavarni kezdi.
Ugyanakkor ahogy őt , úgy szemmel láthatóan Relaelt sem igazán üti szíven e tényállás. Sőt! A sötéthajú elf igen jól szórakozik rajta. Minden kétséget kizáróan incselkedik vele újdonsült asztaltársasága. Még egy horkantást is kivált belőle a nem várt megjegyzés. Az elf combján ülő kézfeje felkúszik, hogy maga felé fordítsa a finom élű állat.*
-Nem bánnád meg, ha rám ülnél. *Kíváncsi lenne, hogy a bódító szerek hozták-e ki az cafkát belőle, vagy valami sötétség honol a lelkében. Valószínűleg mindkettő. Megfordul a fejében, hogy esetleg szobát kér, de se pénze már, se több adósságba nem óhajtja verni magát. Az istálló pedig testhezállóbb. Egyre inkább az a megérzése, hogy mindkettejüknek.*
-De ez olyan mén, ami a szart is kirázza ám a lovasból. *Vigyorodik el, miközben még mindig az elf arcát fürkészi közelről. Nyelvével nedvesíti ajkait. Kalácsfalva legszebb parasztlánya sem veheti fel a versenyt egy ilyennel.*
-Megmutatom. És ha jó kislány leszel, a hajamból is eltehetsz. *Biccent fejével a bejárat felé, ravasz, éhes vigyorral ábrázatán.*
//Örökölt sors//
*A méregzöld szempárral áldott elfnek nincs többé szüksége kedélyjavítóra. Ezt akkor állapítja meg, mikor amaz oly elmélyülten tanulmányozza fonatait. Relael azt is hagyja, hogy megérintse, ez pedig alaposan felbátorítja. Kötve hiszi, hogy ilyen könnyen közel engedné a nemes őt, ha nem lenne bódult, de ezzel neki a legkevesebb problémája sincs.*
-Biztos azért. *Visszhangozza, miközben Relaelt nézi, miként rakosgatja a poharakat. A kezével közben az elf combját gyűri jelzésértékűen.
Az elf megint csak ellentmond, habár hallatszik hangjából, hogy nem áll a kijelentés biztosan a lábán. Talán meghozható a kedve, ő pedig ha már ennyit dolgozott és ennyi aranyat áldozott érte, nem fogja feladni.
Ruhája alá szimatol és meg kell hagyni, valóban erőteljes istállószaga van. Már-már kellemetlen. Talán az istállókaparástól. Persze az is közrejátszik, hogy jó ideje nem mosdott már. Legutóbb is Thaleena vette rá. Magától csak akkor tesz ilyet, mikor már őt is zavarni kezdi.
Ugyanakkor ahogy őt , úgy szemmel láthatóan Relaelt sem igazán üti szíven e tényállás. Sőt! A sötéthajú elf igen jól szórakozik rajta. Minden kétséget kizáróan incselkedik vele újdonsült asztaltársasága. Még egy horkantást is kivált belőle a nem várt megjegyzés. Az elf combján ülő kézfeje felkúszik, hogy maga felé fordítsa a finom élű állat.*
-Nem bánnád meg, ha rám ülnél. *Kíváncsi lenne, hogy a bódító szerek hozták-e ki az cafkát belőle, vagy valami sötétség honol a lelkében. Valószínűleg mindkettő. Megfordul a fejében, hogy esetleg szobát kér, de se pénze már, se több adósságba nem óhajtja verni magát. Az istálló pedig testhezállóbb. Egyre inkább az a megérzése, hogy mindkettejüknek.*
-De ez olyan mén, ami a szart is kirázza ám a lovasból. *Vigyorodik el, miközben még mindig az elf arcát fürkészi közelről. Nyelvével nedvesíti ajkait. Kalácsfalva legszebb parasztlánya sem veheti fel a versenyt egy ilyennel.*
-Megmutatom. És ha jó kislány leszel, a hajamból is eltehetsz. *Biccent fejével a bejárat felé, ravasz, éhes vigyorral ábrázatán.*
5019. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-06 06:17:29
Üzenet elküldve: 2024-02-06 06:17:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Már éppen tenne hozzá még egy fontos információt, Tharasy láthatja is ahogy ajkai lassan szétnyílnak, Relael végül mégiscsak csendben marad. Annyi önkontroll még ittasan is van benne, hogy leküzdje a késztetést, hogy egy idegennek mindenféle személyes gondolatot megosszon.
Egészen belefeledkezik Tharasy tincseinek piszkálgatásába. Hol az egyiket, hol a másikat fűzi ujjai köré, élvezve a hajszálak puha simítását. Ez meg is nyugtatja valamelyest, így korábbi rövid érzelmi kilengése szinte rögtön elpárolog.
Relael megérzi az érintést magán, még le is pillant ölébe. Egy rövid pillanatig elméje igyekszik feldolgozni az információt és eldönteni, hogy mit kezdjen vele, végül némán nyugtázza Tharasy közelségét, s nem tesz ellene.*
- Hát *Nagyon elgondolkodik fajtársa ajánlatán, meglehetősen hosszú ideig tart, főleg mert idő közben tekintete és elméje elkalandozik. Például az aprócska poharakra, amik katonásan sorakoznak az asztalon. Kissé egyenetlenek a sorok, ezért Relael nem rest elmélyülten bíbelődni azzal, hogy ezt korrigálhassa.*
- Milyen jól bírod.
*Duruzsolja orra alatt, majd tekintetét elszakítja a poharakról Tharasyra.*
- Biztos azért, mert magas vagy.
*Érkezik az elmés megállapítás, majd valami emlékezteti, hogy nem innen indultak.*
- Hol is tartottunk?
*Kicsit megerőlteti magát. Tharasy segítsége nélkül is visszatalál korábbi párbeszédükhöz, de határozottan lassabban.*
- Áh igen. Szóval nincsen kedvem.
*Száját is elhúzza kissé, s bár némileg a válasz elutasító, de fajtársának feltűnhet, hogy ezen még adott esetben változtatni is képes volna.*
- Főleg nem lóháton. Egyébként is *Kicsit közelebb hajol a fiatal férfihez, akinek jellegzetes illata megcsapja orrát. Relael számára nem túl kellemes az istálló szaga, nem úgy mint az őr körül lengő lágy virágillat.* neked pont olyan szagod van, az már majdnem olyan. *Felnevet saját elmés hasonlatán és még egy jó nagyot szippant a már gyönge füstből.* Ha nem rázkódsz annyira, akkor még talán rád is ülök. *Egy újabb jóízű hangos kacagás, mely szinte az egész vendégteret betöltené, szerencsére a fogadó népe okozta alapzajból annyira talán mégsem tűnik ki.*
//Örökölt sors//
*Már éppen tenne hozzá még egy fontos információt, Tharasy láthatja is ahogy ajkai lassan szétnyílnak, Relael végül mégiscsak csendben marad. Annyi önkontroll még ittasan is van benne, hogy leküzdje a késztetést, hogy egy idegennek mindenféle személyes gondolatot megosszon.
Egészen belefeledkezik Tharasy tincseinek piszkálgatásába. Hol az egyiket, hol a másikat fűzi ujjai köré, élvezve a hajszálak puha simítását. Ez meg is nyugtatja valamelyest, így korábbi rövid érzelmi kilengése szinte rögtön elpárolog.
Relael megérzi az érintést magán, még le is pillant ölébe. Egy rövid pillanatig elméje igyekszik feldolgozni az információt és eldönteni, hogy mit kezdjen vele, végül némán nyugtázza Tharasy közelségét, s nem tesz ellene.*
- Hát *Nagyon elgondolkodik fajtársa ajánlatán, meglehetősen hosszú ideig tart, főleg mert idő közben tekintete és elméje elkalandozik. Például az aprócska poharakra, amik katonásan sorakoznak az asztalon. Kissé egyenetlenek a sorok, ezért Relael nem rest elmélyülten bíbelődni azzal, hogy ezt korrigálhassa.*
- Milyen jól bírod.
*Duruzsolja orra alatt, majd tekintetét elszakítja a poharakról Tharasyra.*
- Biztos azért, mert magas vagy.
*Érkezik az elmés megállapítás, majd valami emlékezteti, hogy nem innen indultak.*
- Hol is tartottunk?
*Kicsit megerőlteti magát. Tharasy segítsége nélkül is visszatalál korábbi párbeszédükhöz, de határozottan lassabban.*
- Áh igen. Szóval nincsen kedvem.
*Száját is elhúzza kissé, s bár némileg a válasz elutasító, de fajtársának feltűnhet, hogy ezen még adott esetben változtatni is képes volna.*
- Főleg nem lóháton. Egyébként is *Kicsit közelebb hajol a fiatal férfihez, akinek jellegzetes illata megcsapja orrát. Relael számára nem túl kellemes az istálló szaga, nem úgy mint az őr körül lengő lágy virágillat.* neked pont olyan szagod van, az már majdnem olyan. *Felnevet saját elmés hasonlatán és még egy jó nagyot szippant a már gyönge füstből.* Ha nem rázkódsz annyira, akkor még talán rád is ülök. *Egy újabb jóízű hangos kacagás, mely szinte az egész vendégteret betöltené, szerencsére a fogadó népe okozta alapzajból annyira talán mégsem tűnik ki.*
5018. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 21:45:23
Üzenet elküldve: 2024-02-05 21:45:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Kíváncsi, vajon milyen vaskos Relael torkán a bőr, hogy így bírja a legerősebb szeszt, amit a Vaskorsó csak kínálni tud. Egy kis szerencsével talán kiderítheti. Ez a gondolat csalfa mosolyt csal arcára, miközben a nemest szemlélve felhúzza pohara tartalmát. Nem felejt el természetesen megfelelően fintorogni hozzá. A "szuka", ahogy magában nevezi, gyakorlatilag cserfes, óvatlan leánnyá vedlett vissza, legalábbis ő ezt véli feltételezni a látottak alapján. A kedvenc fajtája. Főleg, ha az ily külsővel párosul.*
-Ó, nincs urad? ~Azon könnyen segíthetek ma délutánra.~
-Érthető. *Hagyja rá a dolgot. Részeg emberrel csak a szamár veszekszik, ő pedig most adja Relael alá a lovat.
Természetesen feltűnik neki, hogy Yagnar nevére emlékszik, az övére pedig nem. Bosszantó. Azért csak megtart valamit az a memória... Talán a hatalommal áll összefüggésben, vagy ilyesmi. A nők buknak az ilyesmire. Az már más tészta, hogy még józanul sem cipel embereket a Vashegyre, még az kéne, hogy beállítson az ittas elfel.*
-Persze! Mindenképp bemutatlak. *Relael a hajával kezd babrálni, ami nem zavarja különösebben. A lányok valóban szeretik a hosszú, szőke fürtöket. Thaleena pedig van annyira igényes, hogy rendbe tartsa helyette is. Mintha olyan sokat számítana a külcsínjük ezen a földön. Nem, mintha a sötét hajzuhataggal megáldott elfnek volna miért irigykednie. Felbátorodva a hirtelen támadt közelségtől, ő is az elf után nyúl. Ő azonban nem a haját célozza, hanem a combját.*
-Tudod, felvihetlek oda. *Duruzsolja.*
-Lóháton hamar megjárjuk. *Lassan húzza fel kezét a szépséges elf combján.*
//Örökölt sors//
*Kíváncsi, vajon milyen vaskos Relael torkán a bőr, hogy így bírja a legerősebb szeszt, amit a Vaskorsó csak kínálni tud. Egy kis szerencsével talán kiderítheti. Ez a gondolat csalfa mosolyt csal arcára, miközben a nemest szemlélve felhúzza pohara tartalmát. Nem felejt el természetesen megfelelően fintorogni hozzá. A "szuka", ahogy magában nevezi, gyakorlatilag cserfes, óvatlan leánnyá vedlett vissza, legalábbis ő ezt véli feltételezni a látottak alapján. A kedvenc fajtája. Főleg, ha az ily külsővel párosul.*
-Ó, nincs urad? ~Azon könnyen segíthetek ma délutánra.~
-Érthető. *Hagyja rá a dolgot. Részeg emberrel csak a szamár veszekszik, ő pedig most adja Relael alá a lovat.
Természetesen feltűnik neki, hogy Yagnar nevére emlékszik, az övére pedig nem. Bosszantó. Azért csak megtart valamit az a memória... Talán a hatalommal áll összefüggésben, vagy ilyesmi. A nők buknak az ilyesmire. Az már más tészta, hogy még józanul sem cipel embereket a Vashegyre, még az kéne, hogy beállítson az ittas elfel.*
-Persze! Mindenképp bemutatlak. *Relael a hajával kezd babrálni, ami nem zavarja különösebben. A lányok valóban szeretik a hosszú, szőke fürtöket. Thaleena pedig van annyira igényes, hogy rendbe tartsa helyette is. Mintha olyan sokat számítana a külcsínjük ezen a földön. Nem, mintha a sötét hajzuhataggal megáldott elfnek volna miért irigykednie. Felbátorodva a hirtelen támadt közelségtől, ő is az elf után nyúl. Ő azonban nem a haját célozza, hanem a combját.*
-Tudod, felvihetlek oda. *Duruzsolja.*
-Lóháton hamar megjárjuk. *Lassan húzza fel kezét a szépséges elf combján.*
5017. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 12:09:04
Üzenet elküldve: 2024-02-05 12:09:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Relael még nem teljesen részeg, ugyanakkor eléggé betompult már ahhoz, hogy apróságok felett elsiklik elméje, s emlékezőképessége sem az igazi. Persze feltehetően ez már csak eszkalálódni fog, amikor a hirtelen elfogyasztott tömény alkohol végre véráramába jut, s teljesen elbódítja őt. De nem túl óvatos, elvégre ismerős környéken van, és ez hamis biztonságérzettel tölti el őt.
Röviden felnevet Tharasy kijelentésére, hiszen olyan butaságnak hangzik jelen állapotában.*
- Érdekes, érdekes.
*Dünnyögi, s közben eltöpreng azon, hogy valóban milyen furcsa a kettejük közötti különbség. Az ő bőre még most is sokkal fakóbb, haja sötét, míg Tharasy szőke tincsei, s napbarnítottsága valóban olyan, mint aki sok időt tölt a szabadban. Ha meg már ez megfordul elméjében, akkor azon is eltöpreng, hogy milyen érdekes, hogy a napfény a hajszálakat világosabbá, a bőr felszínét pedig sötétebbé tesz.*
- Furcsa.
*Motyogja maga elé, majd ezzel tovább is libben mélyenszántó gondolata a feledés homályába. Persze az apró "botlás" nem ragadja meg figyelmét, csak Tharasy mosolyát érzékeli, ezért ő is mosolyog.*
- Ahh.
*Nem rajong az újabb feles gondolatáért, de túl erős benne a késztetés a fogyasztásra ahhoz, hogy elutasítsa.*
- Rendben, utolsó, de csak ha te is iszol velem!
*Szögezi le látszólag állhatatosan, ámbár nehéz lehet komolyan venni kontrollálatlan kacarászgatása és vigyorgása közben. Annyira jókedélyűvé vált hirtelen, hogy még szórakozott dudorászába is belekezd.
Amint megérkezik az ital gyorsan letudja a nehéz részét, és hirtelen önt fel a garatra. Grimaszai egyre látványosabbak, láthatóan már nem esik jól számára az ital.*
- Új uramat?
*Bármily kába is volna már, de erre feljebb szaladnak szemöldökei. Akár félholtan is képes volna kikérni magának ezt a birtokosjelzőt.*
- Nekem olyanom nincs.
*A szesz már kezdi marni üres gyomrát.*
- De bemutathatsz Yagnarnak, ha úgy tetszik.
*Beszédes, hogy az állítólagos új vezér neve jobban elmélyébe vésődött, mint Tharasyé, aki leküzdi a kettejük közötti távolságot, s mellé telepedik. Ez már túl nyilvánvaló előrelépés ahhoz, hogy Relaelnek se tűnjön fel, de amaz eléggé szédül ahhoz, hogy egyelőre kivárja fajtársa következő lépését. S ha már itt van, akkor annak szépséges tincsét kezdi el babrálni.*
- Olyan szép. Szívem szerint vágnék belőle és egy üvegcsébe tenném, hogy medálként hordhassam.
*Szórakozottan felnevet, majd a fölé magasodó Tharasyra pillant fel.*
- És még magas is vagy, hát nagyon irigy vagyok...
//Örökölt sors//
*Relael még nem teljesen részeg, ugyanakkor eléggé betompult már ahhoz, hogy apróságok felett elsiklik elméje, s emlékezőképessége sem az igazi. Persze feltehetően ez már csak eszkalálódni fog, amikor a hirtelen elfogyasztott tömény alkohol végre véráramába jut, s teljesen elbódítja őt. De nem túl óvatos, elvégre ismerős környéken van, és ez hamis biztonságérzettel tölti el őt.
Röviden felnevet Tharasy kijelentésére, hiszen olyan butaságnak hangzik jelen állapotában.*
- Érdekes, érdekes.
*Dünnyögi, s közben eltöpreng azon, hogy valóban milyen furcsa a kettejük közötti különbség. Az ő bőre még most is sokkal fakóbb, haja sötét, míg Tharasy szőke tincsei, s napbarnítottsága valóban olyan, mint aki sok időt tölt a szabadban. Ha meg már ez megfordul elméjében, akkor azon is eltöpreng, hogy milyen érdekes, hogy a napfény a hajszálakat világosabbá, a bőr felszínét pedig sötétebbé tesz.*
- Furcsa.
*Motyogja maga elé, majd ezzel tovább is libben mélyenszántó gondolata a feledés homályába. Persze az apró "botlás" nem ragadja meg figyelmét, csak Tharasy mosolyát érzékeli, ezért ő is mosolyog.*
- Ahh.
*Nem rajong az újabb feles gondolatáért, de túl erős benne a késztetés a fogyasztásra ahhoz, hogy elutasítsa.*
- Rendben, utolsó, de csak ha te is iszol velem!
*Szögezi le látszólag állhatatosan, ámbár nehéz lehet komolyan venni kontrollálatlan kacarászgatása és vigyorgása közben. Annyira jókedélyűvé vált hirtelen, hogy még szórakozott dudorászába is belekezd.
Amint megérkezik az ital gyorsan letudja a nehéz részét, és hirtelen önt fel a garatra. Grimaszai egyre látványosabbak, láthatóan már nem esik jól számára az ital.*
- Új uramat?
*Bármily kába is volna már, de erre feljebb szaladnak szemöldökei. Akár félholtan is képes volna kikérni magának ezt a birtokosjelzőt.*
- Nekem olyanom nincs.
*A szesz már kezdi marni üres gyomrát.*
- De bemutathatsz Yagnarnak, ha úgy tetszik.
*Beszédes, hogy az állítólagos új vezér neve jobban elmélyébe vésődött, mint Tharasyé, aki leküzdi a kettejük közötti távolságot, s mellé telepedik. Ez már túl nyilvánvaló előrelépés ahhoz, hogy Relaelnek se tűnjön fel, de amaz eléggé szédül ahhoz, hogy egyelőre kivárja fajtársa következő lépését. S ha már itt van, akkor annak szépséges tincsét kezdi el babrálni.*
- Olyan szép. Szívem szerint vágnék belőle és egy üvegcsébe tenném, hogy medálként hordhassam.
*Szórakozottan felnevet, majd a fölé magasodó Tharasyra pillant fel.*
- És még magas is vagy, hát nagyon irigy vagyok...
5016. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 11:01:50
Üzenet elküldve: 2024-02-05 11:01:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Nem kerüli el figyelmét, hogyan válik az elf egyre vidámabbá. A kezdeti ellenségességet kezdi felőrölni az alkoholmámor és a kábítószer együttes hatása. Nem először csinál ilyet, bár ekkora vadhoz még nem volt szerencséje.
Az elf úgy nyeli az erős szeszt, akár a kacsa a nokedlit. Egészen hihetetlen látvány; nem egy ilyen küllemmel áldott nemestől várná az elf ezt a fajta habitust.*
-A kedvenced? *Szalad fel szemöldöke. Még sosem hallotta, hogy bárkinek a Kagan Ökle lenne a kedvence. Az ereje már-már megöli az ízét.*
-Tharasy. *Válaszolja meg a kérdést, miközben felhajtja a pálinkának álcázott vizet. Még egy csekélyke grimasszal is kíséri a produkciót, csak a miheztartás végett. Hogy Relael elfelejtette, hogy nem is oly rég már bemutatkozott, nem zökkenti ki. Az ital és az ördögvigyor elegye igen serényen torzítja az emlékezőképességet.
A sötéthajú elf legnagyobb elégedettségére kezd szórakozottá válni, ami első jele annak, hogy becsiccsentett. Elismeréssel kell adóznia, hisz a szervezetébe vitt méreganyag másoknál már heveny hányást okozna.
Viszonozza a bamba pillantást, addig is büntetlen fürkészheti a hosszúéletűt. Nem, mintha ebből problémát csinálna egyébként, vagy Relael bármi jelét adná, hogy ellenére van a stírölés.*
-Hogy? Ez? *Kezei közé kapja az egyik, hosszú fonatot.*
-Nekem tetszik a sötét, az olyan nemes. Azt mondják, az elfek fejét kiszívta a nap. A tiéd nem. De egyébként igen. Valóban jól mutatnék rajtad. *Húzódik arcán a kegyetlen mosoly.
Beleszív az ördögvigyorba, de csak szájában tartja a füstöt, véletlenül sem akarja, hogy fejébe szálljon.
Az első gondolata az volt, hogy a leitatott, kinyúlt nemest megfosztja néhány értékétől. De most, hogy itt van előtte, egészen más képzetek kavarognak lelki szemei előtt. Az elf szemmel láthatóan nagy fogyasztó. Talán ez a könnyű út hozzá.*
-Még egyet? De ez az utolsó! *Vigyorog Relaelre. Legszívesebben fogát csikorgatná, hisz máris ismét jókora tartozásba verte magát. Nem rest még egy Kagan öklet kérni a kontójára 16 aranyért cserébe.
Természetesen önmagának Hegyi forrásvízet porcióztat a kis felespohárban, a 4 aranyat pedig számlájára íratja. .* ~Megfog térülni. Hazai terepen vagyok, ez pedig egy részeg nemesszuka!~ *Noha jól elvan egyébként Relael társaságában, hátsó szándékok vezérlik. Felhajtja a pálinkának tűnő vizespohár tartalmát, majd elégedetten cuppant.*
-Ha gondolod, bemutatom neked az új urad. Elvégre szegről-végről tharg vagy magad is. *Elszánja magát, hogy megkerülve az asztalt Relael mellé huppanjon. A zöld íriszeket lesi, vajon mennyire zavarosak közelről. Ha minden jól megy, maximum ködös emlékei lehetnek.*
//Örökölt sors//
*Nem kerüli el figyelmét, hogyan válik az elf egyre vidámabbá. A kezdeti ellenségességet kezdi felőrölni az alkoholmámor és a kábítószer együttes hatása. Nem először csinál ilyet, bár ekkora vadhoz még nem volt szerencséje.
Az elf úgy nyeli az erős szeszt, akár a kacsa a nokedlit. Egészen hihetetlen látvány; nem egy ilyen küllemmel áldott nemestől várná az elf ezt a fajta habitust.*
-A kedvenced? *Szalad fel szemöldöke. Még sosem hallotta, hogy bárkinek a Kagan Ökle lenne a kedvence. Az ereje már-már megöli az ízét.*
-Tharasy. *Válaszolja meg a kérdést, miközben felhajtja a pálinkának álcázott vizet. Még egy csekélyke grimasszal is kíséri a produkciót, csak a miheztartás végett. Hogy Relael elfelejtette, hogy nem is oly rég már bemutatkozott, nem zökkenti ki. Az ital és az ördögvigyor elegye igen serényen torzítja az emlékezőképességet.
A sötéthajú elf legnagyobb elégedettségére kezd szórakozottá válni, ami első jele annak, hogy becsiccsentett. Elismeréssel kell adóznia, hisz a szervezetébe vitt méreganyag másoknál már heveny hányást okozna.
Viszonozza a bamba pillantást, addig is büntetlen fürkészheti a hosszúéletűt. Nem, mintha ebből problémát csinálna egyébként, vagy Relael bármi jelét adná, hogy ellenére van a stírölés.*
-Hogy? Ez? *Kezei közé kapja az egyik, hosszú fonatot.*
-Nekem tetszik a sötét, az olyan nemes. Azt mondják, az elfek fejét kiszívta a nap. A tiéd nem. De egyébként igen. Valóban jól mutatnék rajtad. *Húzódik arcán a kegyetlen mosoly.
Beleszív az ördögvigyorba, de csak szájában tartja a füstöt, véletlenül sem akarja, hogy fejébe szálljon.
Az első gondolata az volt, hogy a leitatott, kinyúlt nemest megfosztja néhány értékétől. De most, hogy itt van előtte, egészen más képzetek kavarognak lelki szemei előtt. Az elf szemmel láthatóan nagy fogyasztó. Talán ez a könnyű út hozzá.*
-Még egyet? De ez az utolsó! *Vigyorog Relaelre. Legszívesebben fogát csikorgatná, hisz máris ismét jókora tartozásba verte magát. Nem rest még egy Kagan öklet kérni a kontójára 16 aranyért cserébe.
Természetesen önmagának Hegyi forrásvízet porcióztat a kis felespohárban, a 4 aranyat pedig számlájára íratja. .* ~Megfog térülni. Hazai terepen vagyok, ez pedig egy részeg nemesszuka!~ *Noha jól elvan egyébként Relael társaságában, hátsó szándékok vezérlik. Felhajtja a pálinkának tűnő vizespohár tartalmát, majd elégedetten cuppant.*-Ha gondolod, bemutatom neked az új urad. Elvégre szegről-végről tharg vagy magad is. *Elszánja magát, hogy megkerülve az asztalt Relael mellé huppanjon. A zöld íriszeket lesi, vajon mennyire zavarosak közelről. Ha minden jól megy, maximum ködös emlékei lehetnek.*
5015. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 06:08:51
Üzenet elküldve: 2024-02-05 06:08:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Némi kételyt vél felfedezni Tharasy hangjában, ám ez cseppet sem zavarja őt, sőt. Kifejezetten szerencsésnek tartja, ha alábecsülik, ebből könnyedén képes előnyt kovácsolni, ahogy például Denjaar esetében is történt. A faaprítás dolgát illetően csak grimaszol egyet hiszen jól tudja, hogy fajtársa csak finoman gúnyolódik rajta, de jobban zavarja a derékfájás emléke, mint Tharasy élcelődése.*
- Csakugyan? *Meglepő, de nem hihetetlen történet, elvégre a thargok őt is befogadták. Az viszont annál érdekfeszítőbb, hogy fajtársában valóban úgy érzi, hogy szép vonásain kívül semmi nem maradt a hosszúéletűek népéből. Ezt Relael izgalmasnak találja, örömmel fedezné fel, hogy akad-e még bármi elfszerű a fiatal férfiban.*
- Azzal a kis trükkel aligha aratnál sikert bárhol.
*Talán az Ördögvigyor hatására, talán mert tényleg szórakoztatónak találta, Relael röviden felnevet. Tharasy azt is megfigyelheti, hogy az eddig visszafogott mosoly egyre látványosabban szélesedik ki a nemes kisasszony arcán.*
- Ó semmi komoly. Egy mutatósabb fehér ing, egy szűkebb, rád szabott bőrnadrág, és máris műveltebbnek tűnnél.
*Abban valóban nem kételkedik, hogy Tharasy ha városi közegbe született volna, akkor igen népszerű lett volna a kisasszonyok körében.*
- Áh a kedvencem!
*Csattan fel vidáman. Jól érzékelhető a kedvében végbemenő változás.*
- Csak tudnám ki nevezte el Kagan öklének.
*Fejét csóválva szagol bele az italba, hogy meggyőződjön valóban helyesen tippelt, végül ezt is felhörpinti. Erősebbnek mondaná bármelyik helyi italnál, a grimasza mégsem olyan látványos, mert az íze nem olyan gusztustalan mint az eddig fogyasztott pálinkának.*
- Ejha, mennyi bókkal vagyok elhalmozva.
*Nincs különösebben lenyűgözve, mert tisztában van szépségével, s a megjegyzés sem kifejezetten szokatlan, hiszen lépten nyomon udvarolnak neki. Relael látszólag nem törődik Tharasy nyilvánvaló tervéről.*
- Hóóó, kicsit lassabban!
*Az újabb italnál már valami motoszkálni kezd elméje hátsó szegletében, de a serényen elfogyasztott italok és Ördögvigyor kikapcsolja gyanúját.*
- Relael. Hát a tiéd?
*Kicsit bebambul, egyértelműen Tharasy egy vonásán pihentetve tekintetét, végül a világ elé tárja, hogy mi ragadta meg annyira figyelmét.*
- Ahh, olyan szép hajad van. Bárcsak nekem is ilyen lenne.
*Saját, sötét fürtjei közel egyet ujjai közé csippent és szeme elé tartja. Nincs különösebb oka panaszkodni, de úgy véli Tharasy ebben jócskán fölül múlja őt.*
- Mit gondolsz jól mutatna rajtam a világos haj?
//Örökölt sors//
*Némi kételyt vél felfedezni Tharasy hangjában, ám ez cseppet sem zavarja őt, sőt. Kifejezetten szerencsésnek tartja, ha alábecsülik, ebből könnyedén képes előnyt kovácsolni, ahogy például Denjaar esetében is történt. A faaprítás dolgát illetően csak grimaszol egyet hiszen jól tudja, hogy fajtársa csak finoman gúnyolódik rajta, de jobban zavarja a derékfájás emléke, mint Tharasy élcelődése.*
- Csakugyan? *Meglepő, de nem hihetetlen történet, elvégre a thargok őt is befogadták. Az viszont annál érdekfeszítőbb, hogy fajtársában valóban úgy érzi, hogy szép vonásain kívül semmi nem maradt a hosszúéletűek népéből. Ezt Relael izgalmasnak találja, örömmel fedezné fel, hogy akad-e még bármi elfszerű a fiatal férfiban.*
- Azzal a kis trükkel aligha aratnál sikert bárhol.
*Talán az Ördögvigyor hatására, talán mert tényleg szórakoztatónak találta, Relael röviden felnevet. Tharasy azt is megfigyelheti, hogy az eddig visszafogott mosoly egyre látványosabban szélesedik ki a nemes kisasszony arcán.*
- Ó semmi komoly. Egy mutatósabb fehér ing, egy szűkebb, rád szabott bőrnadrág, és máris műveltebbnek tűnnél.
*Abban valóban nem kételkedik, hogy Tharasy ha városi közegbe született volna, akkor igen népszerű lett volna a kisasszonyok körében.*
- Áh a kedvencem!
*Csattan fel vidáman. Jól érzékelhető a kedvében végbemenő változás.*
- Csak tudnám ki nevezte el Kagan öklének.
*Fejét csóválva szagol bele az italba, hogy meggyőződjön valóban helyesen tippelt, végül ezt is felhörpinti. Erősebbnek mondaná bármelyik helyi italnál, a grimasza mégsem olyan látványos, mert az íze nem olyan gusztustalan mint az eddig fogyasztott pálinkának.*
- Ejha, mennyi bókkal vagyok elhalmozva.
*Nincs különösebben lenyűgözve, mert tisztában van szépségével, s a megjegyzés sem kifejezetten szokatlan, hiszen lépten nyomon udvarolnak neki. Relael látszólag nem törődik Tharasy nyilvánvaló tervéről.*
- Hóóó, kicsit lassabban!
*Az újabb italnál már valami motoszkálni kezd elméje hátsó szegletében, de a serényen elfogyasztott italok és Ördögvigyor kikapcsolja gyanúját.*
- Relael. Hát a tiéd?
*Kicsit bebambul, egyértelműen Tharasy egy vonásán pihentetve tekintetét, végül a világ elé tárja, hogy mi ragadta meg annyira figyelmét.*
- Ahh, olyan szép hajad van. Bárcsak nekem is ilyen lenne.
*Saját, sötét fürtjei közel egyet ujjai közé csippent és szeme elé tartja. Nincs különösebb oka panaszkodni, de úgy véli Tharasy ebben jócskán fölül múlja őt.*
- Mit gondolsz jól mutatna rajtam a világos haj?
5014. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 22:53:07
Üzenet elküldve: 2024-02-04 22:53:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Fogalma sincs, mennyire ritka az ikerdolog. Elvégre világ életében embernépek között élt. Fajtárssal csak ritkán találkozott. Viszont most maximálisan ki óhajtja használni a helyzetet.*
-Úgy? Forgatod a pengét is? Nahát. *Szemmel láthatóan odafigyel magára a nemes, de kötve hiszi, hogy valóban úgy forgatná a kardot, minthogy azt állítja. Ahhoz túl... Nőies.*
-Megnéznélek faaprítás közben. *Vigyorodik el, miközben kifújja a füstöt. Elmereng azon, hogy az arcába fújja az "elf szajhának", de most jópofizik, így inkább oldalra irányzékol. A formás vendég azonban nem rest megtenni helyette ugyanezt, ami aprócska, elismerő horkantást vált ki belőle. Úgy fogyasztja az italt és a kábítószert is, mint aki ezen él.*
-Thargok neveltek, mióta az eszemet tudom. Nem sokat tudok a hegyesfülűekről. A vademberekről annál többet. *Maga is lehúzza az orkpálinkát, s igyekszik rendbe szedni arcizmait. Nem akar túlságosan lerészegedni.*
-Úgy? *Homlokráncol.*
-Hisz láttál egysmást ruha nélkül is. Az nem volt fenséges? Amúgy meg milyen öltözetben kéne legyek ahhoz, hogy bolonduljanak értem a városi fruskák? Mondd meg.
*Csettint, hogy újabb kört kérjen. Ha hitelbe kell vágnia magát, akkor is megéri.*
-Ez is lemegy olyan simán, mint az ogrepálinka? *Azzal megkéri az újabb italt, ezúttal két Kagan öklekerül az asztalra a 32aranyért. * ~Thaleena meg fog ölni ezért.~
*Az elf elé tolja a poharat, majd rágyújt még egy ördögvigyorra. Az előző adagot Relaelnél hagyja. Ő csak ímmel-ámmal szívja, tessék-lássék módon. Ahogy elnézi, az elf úgyis hamar a végére ér.*
-Neked nem kéne ruhába bújnod, hogy bolonduljanak érted. *Jegyzi meg somolyogva. Mindenfajta ellenérzés nélkül kúszik le tekintete, hogy megbámulja a ruha rejtekében is kerekedő idomokat.*
-Fér még beléd? *Azzal a lendülettel hajol ki, hogy odasúgjon valamit a felszolgálóként is strázsáló csaposnak. Ez már hitelből fog menni. A saját italába pedig víz fog kerülni. Így 13 arany kerül a számlájáraOgrepálinka az orgepálinkáért, és az arra hajazó, kis pohár vízért. A pálinkát természetesen Relael elé tolja. Fogalma sincs, hogy bírná-e a lépést a nemessel, de ereje teljében óhajt maradni.*
-Mit mondtál, mi is a neved?
//Örökölt sors//
*Fogalma sincs, mennyire ritka az ikerdolog. Elvégre világ életében embernépek között élt. Fajtárssal csak ritkán találkozott. Viszont most maximálisan ki óhajtja használni a helyzetet.*
-Úgy? Forgatod a pengét is? Nahát. *Szemmel láthatóan odafigyel magára a nemes, de kötve hiszi, hogy valóban úgy forgatná a kardot, minthogy azt állítja. Ahhoz túl... Nőies.*
-Megnéznélek faaprítás közben. *Vigyorodik el, miközben kifújja a füstöt. Elmereng azon, hogy az arcába fújja az "elf szajhának", de most jópofizik, így inkább oldalra irányzékol. A formás vendég azonban nem rest megtenni helyette ugyanezt, ami aprócska, elismerő horkantást vált ki belőle. Úgy fogyasztja az italt és a kábítószert is, mint aki ezen él.*
-Thargok neveltek, mióta az eszemet tudom. Nem sokat tudok a hegyesfülűekről. A vademberekről annál többet. *Maga is lehúzza az orkpálinkát, s igyekszik rendbe szedni arcizmait. Nem akar túlságosan lerészegedni.*
-Úgy? *Homlokráncol.*
-Hisz láttál egysmást ruha nélkül is. Az nem volt fenséges? Amúgy meg milyen öltözetben kéne legyek ahhoz, hogy bolonduljanak értem a városi fruskák? Mondd meg.
*Csettint, hogy újabb kört kérjen. Ha hitelbe kell vágnia magát, akkor is megéri.*
-Ez is lemegy olyan simán, mint az ogrepálinka? *Azzal megkéri az újabb italt, ezúttal két Kagan öklekerül az asztalra a 32aranyért.
* ~Thaleena meg fog ölni ezért.~*Az elf elé tolja a poharat, majd rágyújt még egy ördögvigyorra. Az előző adagot Relaelnél hagyja. Ő csak ímmel-ámmal szívja, tessék-lássék módon. Ahogy elnézi, az elf úgyis hamar a végére ér.*
-Neked nem kéne ruhába bújnod, hogy bolonduljanak érted. *Jegyzi meg somolyogva. Mindenfajta ellenérzés nélkül kúszik le tekintete, hogy megbámulja a ruha rejtekében is kerekedő idomokat.*
-Fér még beléd? *Azzal a lendülettel hajol ki, hogy odasúgjon valamit a felszolgálóként is strázsáló csaposnak. Ez már hitelből fog menni. A saját italába pedig víz fog kerülni. Így 13 arany kerül a számlájáraOgrepálinka az orgepálinkáért,
és az arra hajazó, kis pohár vízért. A pálinkát természetesen Relael elé tolja. Fogalma sincs, hogy bírná-e a lépést a nemessel, de ereje teljében óhajt maradni.*-Mit mondtál, mi is a neved?
5013. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 17:18:34
Üzenet elküldve: 2024-02-04 17:18:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Magában rendkívül jól mulat azon, hogy Tharasy megdöbbenve fogadja a reakció hiányát részéről, s kénytelen elfogadni a kudarcát. Relael legalábbis apró diadalként éli meg, már csak azért is, mert fajtársa ezt követően készségesebbé válik.*
- Nem. Itt éltem néhány évig, ami emberi léptékben biztosan soknak számít. Jól ismerem a Vaskorsó kínálatát, megnyugtató, hogy az legalább nem változott semmit.
*Biccentve erősíti meg fajtársa szavait, közben pedig aprókat kortyol a kapott borból.*
- Akad néhány. Kedvelem az helyieket.
*Igyekszik nem túl elutasító lenni, de mégiscsak egy idegenről van szó, s nem óhajtja vele egyből megosztani bensőséges pillanatait, vagy teljes baráti körét.*
- Ikred? Nem ritka ez a fajtánknál.
*Futólag látott egy szőke leányt távozni, de nem figyelte meg alaposan, így bele gondolva viszont valóban komoly hasonlóság van közöttük.*
- Nehéz megfogalmazni. Talán azt mondanám, hogy a szemléletemen változtattak bizonyos dolgokat illetően, bár a pengét határozottan jobban forgatom mióta volt lehetőségem a thargokkal gyakorolni, s fát aprítani is tudok már, ha nagyon muszáj.
*Finom kezei viszont arról árulkodnak, hogy ugyan elsajátította ezeket a készségeket, mégsem gyakran míveli, elvégre már vannak emberei erre.*
- Alkalmanként.
*Kissé bánja is, hiszen ha tehetné, mindennap Ördögvigyorral indítaná és nyugtázná a napot. Nem kerüli el figyelmét az ital sem, egyelőre viszont a bódító dohány füstjével tölti meg tüdejét, s ott is tartja hosszú ideig mielőtt egy hosszú sóhajjal Tharasy felé küldené.*
- Rajtad viszont jóformán semmit nem látok fajtánkból a helyes pofidon és a füleiden kívül.
*Egyszerű tárgyilagos hangnemet üt meg, s remélhetőleg tényközléséhez rövid magyarázatot is kap a miértekről- Közben a felé tolt pálinkát gyorsan felhörpinti, még azelőtt, hogy megérezné az ital borzalmas ízét. Grimaszol ugyan, de ennyi még kevés ahhoz, hogy leterítse őt.*
- Pedig egy szebb öltözetben lennél, egészen fenségen megjelenésed lehetne. Biztos bolondulnának érted a városi fruskák.
*Röviden felnevet. Természetesen nem magára gondolt, de úgy sejti ezt a magaslabdát készségesen lecsapja majd Tharasy.*
//Örökölt sors//
*Magában rendkívül jól mulat azon, hogy Tharasy megdöbbenve fogadja a reakció hiányát részéről, s kénytelen elfogadni a kudarcát. Relael legalábbis apró diadalként éli meg, már csak azért is, mert fajtársa ezt követően készségesebbé válik.*
- Nem. Itt éltem néhány évig, ami emberi léptékben biztosan soknak számít. Jól ismerem a Vaskorsó kínálatát, megnyugtató, hogy az legalább nem változott semmit.
*Biccentve erősíti meg fajtársa szavait, közben pedig aprókat kortyol a kapott borból.*
- Akad néhány. Kedvelem az helyieket.
*Igyekszik nem túl elutasító lenni, de mégiscsak egy idegenről van szó, s nem óhajtja vele egyből megosztani bensőséges pillanatait, vagy teljes baráti körét.*
- Ikred? Nem ritka ez a fajtánknál.
*Futólag látott egy szőke leányt távozni, de nem figyelte meg alaposan, így bele gondolva viszont valóban komoly hasonlóság van közöttük.*
- Nehéz megfogalmazni. Talán azt mondanám, hogy a szemléletemen változtattak bizonyos dolgokat illetően, bár a pengét határozottan jobban forgatom mióta volt lehetőségem a thargokkal gyakorolni, s fát aprítani is tudok már, ha nagyon muszáj.
*Finom kezei viszont arról árulkodnak, hogy ugyan elsajátította ezeket a készségeket, mégsem gyakran míveli, elvégre már vannak emberei erre.*
- Alkalmanként.
*Kissé bánja is, hiszen ha tehetné, mindennap Ördögvigyorral indítaná és nyugtázná a napot. Nem kerüli el figyelmét az ital sem, egyelőre viszont a bódító dohány füstjével tölti meg tüdejét, s ott is tartja hosszú ideig mielőtt egy hosszú sóhajjal Tharasy felé küldené.*
- Rajtad viszont jóformán semmit nem látok fajtánkból a helyes pofidon és a füleiden kívül.
*Egyszerű tárgyilagos hangnemet üt meg, s remélhetőleg tényközléséhez rövid magyarázatot is kap a miértekről- Közben a felé tolt pálinkát gyorsan felhörpinti, még azelőtt, hogy megérezné az ital borzalmas ízét. Grimaszol ugyan, de ennyi még kevés ahhoz, hogy leterítse őt.*
- Pedig egy szebb öltözetben lennél, egészen fenségen megjelenésed lehetne. Biztos bolondulnának érted a városi fruskák.
*Röviden felnevet. Természetesen nem magára gondolt, de úgy sejti ezt a magaslabdát készségesen lecsapja majd Tharasy.*
5012. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 01:47:23
Üzenet elküldve: 2024-02-04 01:47:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Meglepődve fogadja a reakciót a heccre. Ilyet sem kapott még erre. Az elf nem rest az italát is elemelni mellőle, mintha tényleg csak egy közönséges kolbász heverne az asztalon. Egy ideig még bámulja a nemest, majd mivel nemigen tudja fokozni már az abszurditást, jobb ötlet híján visszatűri a lényeget a helyére és helyet foglal a felkínált ülőhelyre. Nem bosszús a váratlan reakció miatt, inkább csak meglepett.*
-Szóval nem először vagy itt. *Valószínűleg még azelőtt élt s járt itt, hogy ők Thaleenával megérkeztek volna e távoli földre.*
-Szép emlékek? *Kissé összevont szemöldökkel pillant körbe. Végül is el tudja hinni, őt is megannyi szép emlék köti ide. Példának okáért ott van a két darabÖrdögvigyor is, amit poton 82 aranyért szerzett be. Elő is kotorja ez egyiket, hogy aztán a gyertyaláng segítségével meggyújtsa azt.*
-Nem olyan rég érkeztünk Yagnar hívására. Van egy húgom. Ikrem. Bájos teremtés. *Nagyot szív az ördögvigyorból, közben jólesően behunyja szemeit.*
-Na és... Mit tanítottak neked a thargok? Lerí, hogy valami nemesebbik vérből való vagy. *Végigméri asztaltársaságát, főleg az erőteljes formákat. Nehéz elképzelni őt a thargok között, bár róluk is ezt mondják. Hiába, az elf vér az elf vér.
Az elhaladó szolgálótól természetesen rendel még két Ogrepálinkat, csak a miheztartás végett, s kicsenget értük 26aranyat. Húga biztos nem repesne a tudattól, hogy így szórja a pénzt, de nem rég kaptak "zsoldot". Ő pedig hajlamos a seggére verni az ilyen pénzeknek.
Mielőtt a szépség elé tolná a pálinkáját, átnyújtja az ördögvigyort.*
-Élsz Te ilyesmivel? *Most már ezt is kinézi az elfből. Kíváncsi arra is, vajon vág-e képet a pálinkától. Nem a leggyengébb fajta, az biztos. Ő nem is nyúl egyelőre a sajátjához. Látott ő már parasztlányt nagy mellénnyel, aztán két ilyen pálinka után kijött belőle minden, mi szem-szájnak ingere. Körvonalazódik egy gondolat a csavaros elméjében, de kíváncsi, vajon mennyire áll kötélnek az elf, már ami az ördögvigyort és a pálinkát illeti. Veszedelmes kombó.*
//Örökölt sors//
*Meglepődve fogadja a reakciót a heccre. Ilyet sem kapott még erre. Az elf nem rest az italát is elemelni mellőle, mintha tényleg csak egy közönséges kolbász heverne az asztalon. Egy ideig még bámulja a nemest, majd mivel nemigen tudja fokozni már az abszurditást, jobb ötlet híján visszatűri a lényeget a helyére és helyet foglal a felkínált ülőhelyre. Nem bosszús a váratlan reakció miatt, inkább csak meglepett.*
-Szóval nem először vagy itt. *Valószínűleg még azelőtt élt s járt itt, hogy ők Thaleenával megérkeztek volna e távoli földre.*
-Szép emlékek? *Kissé összevont szemöldökkel pillant körbe. Végül is el tudja hinni, őt is megannyi szép emlék köti ide. Példának okáért ott van a két darabÖrdögvigyor is, amit poton 82 aranyért szerzett be.
Elő is kotorja ez egyiket, hogy aztán a gyertyaláng segítségével meggyújtsa azt.*-Nem olyan rég érkeztünk Yagnar hívására. Van egy húgom. Ikrem. Bájos teremtés. *Nagyot szív az ördögvigyorból, közben jólesően behunyja szemeit.*
-Na és... Mit tanítottak neked a thargok? Lerí, hogy valami nemesebbik vérből való vagy. *Végigméri asztaltársaságát, főleg az erőteljes formákat. Nehéz elképzelni őt a thargok között, bár róluk is ezt mondják. Hiába, az elf vér az elf vér.
Az elhaladó szolgálótól természetesen rendel még két Ogrepálinkat, csak a miheztartás végett, s kicsenget értük 26aranyat.
Húga biztos nem repesne a tudattól, hogy így szórja a pénzt, de nem rég kaptak "zsoldot". Ő pedig hajlamos a seggére verni az ilyen pénzeknek.Mielőtt a szépség elé tolná a pálinkáját, átnyújtja az ördögvigyort.*
-Élsz Te ilyesmivel? *Most már ezt is kinézi az elfből. Kíváncsi arra is, vajon vág-e képet a pálinkától. Nem a leggyengébb fajta, az biztos. Ő nem is nyúl egyelőre a sajátjához. Látott ő már parasztlányt nagy mellénnyel, aztán két ilyen pálinka után kijött belőle minden, mi szem-szájnak ingere. Körvonalazódik egy gondolat a csavaros elméjében, de kíváncsi, vajon mennyire áll kötélnek az elf, már ami az ördögvigyort és a pálinkát illeti. Veszedelmes kombó.*
5011. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 01:22:24
Üzenet elküldve: 2024-02-04 01:22:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
- A tanácsot elfogadom, köszönöm.
*Kicsit azért megnyugszik, hogy ezek szerint Tharasy csupán igen kreatív a füllentésben, s Énének nem esett valójában baja. Persze azért majd fog időt szakítani arra, hogy meglátogassa, de ha erre nem is lesz lehetősége azért egy levelet ír neki, csak hogy megnyugtassa háborgó lelkét.
Fajtársa habitusa nagyon hirtelen megváltozik, ami nem kellemes megkönnyebbülést vált ki belőle, hanem gyanút. Nem tudja eldönteni, hogy Tharasy mit tervez következő lépésének, s ez felettébb zavarja.*
- Gyöngyvirág?
*Igyekszik a negédes bókra nem undorodó arckifejezést vágni, helyette csalódottnak tűnik, mert ennyire ötlettelen bók a jussa.*
- Egyikkel sincs. A thargok befogadtak és sokat tanítottak nekem, hálás vagyok mindezért.
*Kivételesen őszinte bókja és nem mesterkélt behízelgés, mint ami tőle elvárt.*
- Ami azt illeti *A kérdésen el kell gondolkodnia.* igen, érdekesebb. A hatalom érdekessebbé tesz mindenkit.
*Kicsit talán nyitottabb Tharasy furcsa udvarlására, ami érzékelhető az adott válaszokból is, ám a fölényeskedés még így is enyhén érzékelhető bennük.*
- Milyen előzékeny, igazán lekötelez.
*Ami azt illeti az italt nem feltétlenül fogja elutasítani, elvégre az a gyengéje és idegeit is megnyugtatja.*
- Ha annyira kíváncsi vagy rá, akkor kissé szentimentális hangulatban voltam, s vágytam az ismerős világra. Egy jó tharg pálinkát bármikor örömmel elfogadok.
*Bővebb választ egyelőre nem óhajt adni, feltehetően ezzel is kár vesződnie, hiszen egy valami biztosan közös kettejükben, mégpedig az, hogy egyikük sem hisz a másiknak.
A történet igen váratlan fordulatot vesz, olyat, amire még ő sem számított. Az asztalon hirtelen helyet kapó férfiasságra először döbbenten pillant, majd egy jóízű nevetés szakad ki belőle.*
- Áh a jó öreg tharg üdvözlési szokás. *Füllent, bár nem lepné meg, ha valójában igaza volna.* Nem rossz, de udvarlásnak kissé gyenge. *Az egyik italért nyúl, láthatóan nem zavartatva magát a fiatal férfi bizonyos részének jelenléte miatt.*
- Megteszi. Maradhatsz, ha szeretnél.
//Örökölt sors//
- A tanácsot elfogadom, köszönöm.
*Kicsit azért megnyugszik, hogy ezek szerint Tharasy csupán igen kreatív a füllentésben, s Énének nem esett valójában baja. Persze azért majd fog időt szakítani arra, hogy meglátogassa, de ha erre nem is lesz lehetősége azért egy levelet ír neki, csak hogy megnyugtassa háborgó lelkét.
Fajtársa habitusa nagyon hirtelen megváltozik, ami nem kellemes megkönnyebbülést vált ki belőle, hanem gyanút. Nem tudja eldönteni, hogy Tharasy mit tervez következő lépésének, s ez felettébb zavarja.*
- Gyöngyvirág?
*Igyekszik a negédes bókra nem undorodó arckifejezést vágni, helyette csalódottnak tűnik, mert ennyire ötlettelen bók a jussa.*
- Egyikkel sincs. A thargok befogadtak és sokat tanítottak nekem, hálás vagyok mindezért.
*Kivételesen őszinte bókja és nem mesterkélt behízelgés, mint ami tőle elvárt.*
- Ami azt illeti *A kérdésen el kell gondolkodnia.* igen, érdekesebb. A hatalom érdekessebbé tesz mindenkit.
*Kicsit talán nyitottabb Tharasy furcsa udvarlására, ami érzékelhető az adott válaszokból is, ám a fölényeskedés még így is enyhén érzékelhető bennük.*
- Milyen előzékeny, igazán lekötelez.
*Ami azt illeti az italt nem feltétlenül fogja elutasítani, elvégre az a gyengéje és idegeit is megnyugtatja.*
- Ha annyira kíváncsi vagy rá, akkor kissé szentimentális hangulatban voltam, s vágytam az ismerős világra. Egy jó tharg pálinkát bármikor örömmel elfogadok.
*Bővebb választ egyelőre nem óhajt adni, feltehetően ezzel is kár vesződnie, hiszen egy valami biztosan közös kettejükben, mégpedig az, hogy egyikük sem hisz a másiknak.
A történet igen váratlan fordulatot vesz, olyat, amire még ő sem számított. Az asztalon hirtelen helyet kapó férfiasságra először döbbenten pillant, majd egy jóízű nevetés szakad ki belőle.*
- Áh a jó öreg tharg üdvözlési szokás. *Füllent, bár nem lepné meg, ha valójában igaza volna.* Nem rossz, de udvarlásnak kissé gyenge. *Az egyik italért nyúl, láthatóan nem zavartatva magát a fiatal férfi bizonyos részének jelenléte miatt.*
- Megteszi. Maradhatsz, ha szeretnél.
5010. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 23:07:12
Üzenet elküldve: 2024-02-03 23:07:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Kicsit dühíti, hogy az elf nem veszi őt komolyan. Még ki is neveti! Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, de csak erőt vesz magán.* ~Nyugalom Tharassy. Ez a nemes szuka nem tud semmit.~
*Érdekli a sötéthajú elf. Izgalmas jelenségnek tartja. Olyannak, amilyet még nem is látott. Ez pedig maradásra készteti.*
-Azt... Nem tudom, hová ment. De nem kell elhinned, ha nem akarod. Azonban ha tanáccsal szolgálhatok, ne hivatkozz tharg úrnőre többé. *Visszavesz egy fokozatot. Már csak azért is, mert nem akarja maga ellen hangolni az elfet.*
-Egy ilyen gyöngyvirágot szívesen kísérgetnék bárhová. *Búgja.*
-A thargokat nem szereted... Vagy a fajtabélidet? *Ő mindkettőt megértené. Nem foglal helyet az asztal mellett, csak a szemközti széknek támaszkodik.*
-És ha én ülnék a trónon, úgy érdekes lennék? *Azért egy kósza vigyor kúszik arcára.*
-Bocsásd meg nekem, hogy ilyen bárdolatlan voltam. Nem szép dolog ez egy magadfajta hölggyel szemben. Hadd rendeljek valamit. *Azzal a lendülettel int, S rövidesen ott is gőzölög előttük a két Forralt vörösbor, amiért ki is fizeti a 14 aranyat. *
-Egy olyan szépség, mint Te, biztos nem ok nélkül tér be egy ilyen helyre. De nem kíváncsiskodom. *Elvégre valóban nincs hozzá köze.*
-Amúgy Yagnar Rhagodar a neve a vezérnek. Az enyém pedig Tharasy. *Mutatkozik be, s mert a jó modor kenyere, ezért gatyáját éppen, hogy lehúzva, az asztalra csapja az elfszerszámot minden tartozékával együtt, egyenesen a két forraltbor közé. Nem teljesen akcióképes, de azért kellemes darab. A zöldeken járatja kékjeit, lesve, vajon mi csillan meg bennük. Felháborodás? Undor?*
-Leülhetek, kisasszony?
//Örökölt sors//
*Kicsit dühíti, hogy az elf nem veszi őt komolyan. Még ki is neveti! Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, de csak erőt vesz magán.* ~Nyugalom Tharassy. Ez a nemes szuka nem tud semmit.~
*Érdekli a sötéthajú elf. Izgalmas jelenségnek tartja. Olyannak, amilyet még nem is látott. Ez pedig maradásra készteti.*
-Azt... Nem tudom, hová ment. De nem kell elhinned, ha nem akarod. Azonban ha tanáccsal szolgálhatok, ne hivatkozz tharg úrnőre többé. *Visszavesz egy fokozatot. Már csak azért is, mert nem akarja maga ellen hangolni az elfet.*
-Egy ilyen gyöngyvirágot szívesen kísérgetnék bárhová. *Búgja.*
-A thargokat nem szereted... Vagy a fajtabélidet? *Ő mindkettőt megértené. Nem foglal helyet az asztal mellett, csak a szemközti széknek támaszkodik.*
-És ha én ülnék a trónon, úgy érdekes lennék? *Azért egy kósza vigyor kúszik arcára.*
-Bocsásd meg nekem, hogy ilyen bárdolatlan voltam. Nem szép dolog ez egy magadfajta hölggyel szemben. Hadd rendeljek valamit. *Azzal a lendülettel int, S rövidesen ott is gőzölög előttük a két Forralt vörösbor, amiért ki is fizeti a 14 aranyat.
*-Egy olyan szépség, mint Te, biztos nem ok nélkül tér be egy ilyen helyre. De nem kíváncsiskodom. *Elvégre valóban nincs hozzá köze.*
-Amúgy Yagnar Rhagodar a neve a vezérnek. Az enyém pedig Tharasy. *Mutatkozik be, s mert a jó modor kenyere, ezért gatyáját éppen, hogy lehúzva, az asztalra csapja az elfszerszámot minden tartozékával együtt, egyenesen a két forraltbor közé. Nem teljesen akcióképes, de azért kellemes darab. A zöldeken járatja kékjeit, lesve, vajon mi csillan meg bennük. Felháborodás? Undor?*
-Leülhetek, kisasszony?
5009. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 22:13:35
Üzenet elküldve: 2024-02-03 22:13:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Tharasy nem tágít mellőle, ami elég beszédes a számára. Akar tőle valamit, s Relael úgy hiszi, hogy tudja mit. Fajtársa önelégültsége - vagy magabiztossága - viszont túlzottan felbosszantja ahhoz, hogy leheletnyit is nyitott legyen annak közeledésére. Ennek ellenére elég érdekes ahhoz, hogy ne zavarja el, amint Tharasy ismét megtiszteli őt jelenlétével.*
- Elkergették?
*Röviden felnevet. Túlzottan sántít az elf férfi hazugsága ahhoz, hogy képes legyen megjátszani magát.*
- Micsoda drámai fordulat. Kedvemre való. Folytasd kérlek!
*Tényekkel nem óhajtja alátámasztani, hogy szolgálójától sem kapott hírt, hogy őt vagy gyermekét elűzték volna Alyo menedékéből, s feltételezi, hogy mások esetében sem történt ilyen. Tagadhatatlanul szűrve érkeznek információk számára a Kikötőbe, az eleve eléggé zárt tharg közösségről, de úgy sejti biztosan eljutna hozzá az a tény, hogy innen elűzték azokat, kiket korábban Kagan befogadott.*
- Meggyőző história, láthatóan alaposan kifundáltad az egészet. No és hova ment a tharg úrnő innét?
*Talán fontolóra veszi, hogy elhiggye eme képtelen történetet, amennyiben ez a részlet esetleg stimmelni látszik. Már egészen kezdene bele melegedni a csevejbe, amikor Tharasy egy szörnyű ötlettel rukkol elő, melytől Relael szemöldökei rögtön feljebb szaladnak, de látszólagos jó kedve cseppet sem hagy alább.*
- Remélem nem veszed rossz néven, de nem szokásom kísérgetni másokat. Általában fordítva történik ez. Ráadásul olyan kényelmesen elhelyezkedtem.
*Még kicsit mocorog is helyén jelezve, hogy milyen jól megtalálta helyét az egyébként kényelmetlen széken.*
- Ha már ilyen közlékeny kedvedben vagy, ki volna ez az új tharg Úr? Csak azt ne mondd, hogy te?
*Szórakozottan oldalra billentve fejét, pimasz nyíltsággal méricskéli Tharasyt, akit a vastrónon elképzelni kész komédiába illő kép volna.*
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 22:14:38
//Örökölt sors//
*Tharasy nem tágít mellőle, ami elég beszédes a számára. Akar tőle valamit, s Relael úgy hiszi, hogy tudja mit. Fajtársa önelégültsége - vagy magabiztossága - viszont túlzottan felbosszantja ahhoz, hogy leheletnyit is nyitott legyen annak közeledésére. Ennek ellenére elég érdekes ahhoz, hogy ne zavarja el, amint Tharasy ismét megtiszteli őt jelenlétével.*
- Elkergették?
*Röviden felnevet. Túlzottan sántít az elf férfi hazugsága ahhoz, hogy képes legyen megjátszani magát.*
- Micsoda drámai fordulat. Kedvemre való. Folytasd kérlek!
*Tényekkel nem óhajtja alátámasztani, hogy szolgálójától sem kapott hírt, hogy őt vagy gyermekét elűzték volna Alyo menedékéből, s feltételezi, hogy mások esetében sem történt ilyen. Tagadhatatlanul szűrve érkeznek információk számára a Kikötőbe, az eleve eléggé zárt tharg közösségről, de úgy sejti biztosan eljutna hozzá az a tény, hogy innen elűzték azokat, kiket korábban Kagan befogadott.*
- Meggyőző história, láthatóan alaposan kifundáltad az egészet. No és hova ment a tharg úrnő innét?
*Talán fontolóra veszi, hogy elhiggye eme képtelen történetet, amennyiben ez a részlet esetleg stimmelni látszik. Már egészen kezdene bele melegedni a csevejbe, amikor Tharasy egy szörnyű ötlettel rukkol elő, melytől Relael szemöldökei rögtön feljebb szaladnak, de látszólagos jó kedve cseppet sem hagy alább.*
- Remélem nem veszed rossz néven, de nem szokásom kísérgetni másokat. Általában fordítva történik ez. Ráadásul olyan kényelmesen elhelyezkedtem.
*Még kicsit mocorog is helyén jelezve, hogy milyen jól megtalálta helyét az egyébként kényelmetlen széken.*
- Ha már ilyen közlékeny kedvedben vagy, ki volna ez az új tharg Úr? Csak azt ne mondd, hogy te?
*Szórakozottan oldalra billentve fejét, pimasz nyíltsággal méricskéli Tharasyt, akit a vastrónon elképzelni kész komédiába illő kép volna.*
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 22:14:38
5008. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 02:39:24
Üzenet elküldve: 2024-02-03 02:39:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*A szajhának - mert erre a mozzanatra nem tudja magában másképp titulálni az elfet - úgy tűnik, elég volt a képéből. Ő ugyanakkor máshogy látja, tekintettel rá, hogy van még a kezében kártyalap.
Kérdés nélkül rugaszkodik el a pulttól és lép az elf asztalához. Nem ok nélkül teszi mindezt; ínyére van ez a nő. Valahogy különlegességet sugároz, akivel nem állhat le csak úgy egy falusi paraszt. Talán a faji adottság teszi.*
-Hallottam hírét az artheniori mizériának. *Veszi fel a fonalat ott, ahol abbamaradt.*
-Tudod, innét is elkergették azokat. Mármint maguktól mentek el, amikor megérezték az új széljárást. A tharg úrnőről beszélek. Csak az nem hallotta, akinek beszorult a feje a seggébe. *Izgatottan pillant Relaelre, vajon mit vált belőle ki a hír.*
-Új ura van a Vashegynek. Az úrnő pedig szedte a formás lábait. Tudok egy s mást a dologról. *Megtámaszkodik egy szék támláján.*
-Szívesen mesélek még az ügyről, ha kikísérsz a lovamhoz az istállóba. Tudod, nem érdemes Thargföldön kószálni, ha nem vagy képben. És kitől informálódnál, ha nem egy fajtárstól? Nekünk, elfeknek össze kell tartanunk ezekben a sötét időkben. *Meg kell állapítania, hogy Relaelnek igéző a pillantása. Nem, mintha ő vágyna ilyen igézésre, de azért meg kell állapítani, hogy még fajtájukhoz mérten is van mit a tejbe aprítania. És puhának tűnik a bőre is. Majdnem biztos benne, hogy kanállal a seggében élt eddig, vagy hogy mondják a vagyonosabbakról.*
//Örökölt sors//
*A szajhának - mert erre a mozzanatra nem tudja magában másképp titulálni az elfet - úgy tűnik, elég volt a képéből. Ő ugyanakkor máshogy látja, tekintettel rá, hogy van még a kezében kártyalap.
Kérdés nélkül rugaszkodik el a pulttól és lép az elf asztalához. Nem ok nélkül teszi mindezt; ínyére van ez a nő. Valahogy különlegességet sugároz, akivel nem állhat le csak úgy egy falusi paraszt. Talán a faji adottság teszi.*
-Hallottam hírét az artheniori mizériának. *Veszi fel a fonalat ott, ahol abbamaradt.*
-Tudod, innét is elkergették azokat. Mármint maguktól mentek el, amikor megérezték az új széljárást. A tharg úrnőről beszélek. Csak az nem hallotta, akinek beszorult a feje a seggébe. *Izgatottan pillant Relaelre, vajon mit vált belőle ki a hír.*
-Új ura van a Vashegynek. Az úrnő pedig szedte a formás lábait. Tudok egy s mást a dologról. *Megtámaszkodik egy szék támláján.*
-Szívesen mesélek még az ügyről, ha kikísérsz a lovamhoz az istállóba. Tudod, nem érdemes Thargföldön kószálni, ha nem vagy képben. És kitől informálódnál, ha nem egy fajtárstól? Nekünk, elfeknek össze kell tartanunk ezekben a sötét időkben. *Meg kell állapítania, hogy Relaelnek igéző a pillantása. Nem, mintha ő vágyna ilyen igézésre, de azért meg kell állapítani, hogy még fajtájukhoz mérten is van mit a tejbe aprítania. És puhának tűnik a bőre is. Majdnem biztos benne, hogy kanállal a seggében élt eddig, vagy hogy mondják a vagyonosabbakról.*
5007. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 02:11:04
Üzenet elküldve: 2024-02-03 02:11:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Furcsa egyveleg számára ez az aprócska játék, ami közte és ismeretlen fajtársa között zajlik. Egyszerre viszket tőle a tenyere és szórakoztatja, feltehetően utóbbi miatt nem hagyta még faképnél az ifjú elfet, akire láthatóan kár szavakat pazarolni, mert még annyira sem töri magát, hogy vissza dobja a labdát neki. Furcsán keserű a diadal íze így a számára, de a bor továbbra is itt van számára nyugatóként.
Miközben a fürdésről értekeznek, s Tharasy éppen készségességét bizonygatja, addig eltöpreng azon, hogy nagyjából mennyi idősek lehetnek. Elsőre úgy saccolja körülbelül egykorúak lehetnek, talán a hamvasképű valamivel ifjabb nála. Az megmagyarázná habitusát.*
- Még Artheniorból, mikor létezett nemesség.
*Feleli kurtán, s mivel úgy ítéli meg, hogy a társalgásuk ezzel az aduásszal le is zárult, ezért bátorkodik sarkon fordulni és egy szabad asztal után kutatni. Kissé szentimentálissá teszi őt a Vaskorsó asztalainak ismerős erezete, amiken számtalanszor landolt pohara, vagy éppen formás ülepe. Ebből a kellemes nosztalgiából rángatja ki Tharasy tolakodó jelenléte, ami már csak úgy is eléggé zavarja, hogy egy légtérben vannak, különösebben tennie sem kell érte.
Szépen helyet foglal, prémkabátját székének támlájára hajtja, és így tervezi eltölteni rövid pihenőjét, amíg keserűvé nem válnak számára az emlékek, s tovább haladásra nem késztetik őt.*
//Örökölt sors//
*Furcsa egyveleg számára ez az aprócska játék, ami közte és ismeretlen fajtársa között zajlik. Egyszerre viszket tőle a tenyere és szórakoztatja, feltehetően utóbbi miatt nem hagyta még faképnél az ifjú elfet, akire láthatóan kár szavakat pazarolni, mert még annyira sem töri magát, hogy vissza dobja a labdát neki. Furcsán keserű a diadal íze így a számára, de a bor továbbra is itt van számára nyugatóként.
Miközben a fürdésről értekeznek, s Tharasy éppen készségességét bizonygatja, addig eltöpreng azon, hogy nagyjából mennyi idősek lehetnek. Elsőre úgy saccolja körülbelül egykorúak lehetnek, talán a hamvasképű valamivel ifjabb nála. Az megmagyarázná habitusát.*
- Még Artheniorból, mikor létezett nemesség.
*Feleli kurtán, s mivel úgy ítéli meg, hogy a társalgásuk ezzel az aduásszal le is zárult, ezért bátorkodik sarkon fordulni és egy szabad asztal után kutatni. Kissé szentimentálissá teszi őt a Vaskorsó asztalainak ismerős erezete, amiken számtalanszor landolt pohara, vagy éppen formás ülepe. Ebből a kellemes nosztalgiából rángatja ki Tharasy tolakodó jelenléte, ami már csak úgy is eléggé zavarja, hogy egy légtérben vannak, különösebben tennie sem kell érte.
Szépen helyet foglal, prémkabátját székének támlájára hajtja, és így tervezi eltölteni rövid pihenőjét, amíg keserűvé nem válnak számára az emlékek, s tovább haladásra nem késztetik őt.*
5006. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 01:44:30
Üzenet elküldve: 2024-02-03 01:44:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*A kicsike nem hátrál meg. Meglepi, de ez csak felélénkíti érdeklődését. Ahogy az is, ahogy a szavakat fonja. Hallhatóan - és láthatóan - egy cseppet sem tart tőle a fruska.
Valószínűleg tényleg nincs virágillata. Leginkább szalma és lótrágya szaga lehet, habár ez a tényállás őt a legkevésbé sem aggasztja.*
-Ha tudtam volna, hogy egy olyan jön ide, mint Te, talán meg is fürdök. De megteszem én előtted is.
*A replikát elengedi a füle mellett. Talán a szavak sem jutnak el füléig; elnézi a kerekedő formákat és a finom ajkak mozgását. Realellel ellentétben neki végtelen a türelme, hisz végre nem valami parasztlányt hozott elé a sors. Hogy mi sül ki ebből, azt egyik tharg isten sem tudhatja, de hogy neki ínyére van, az lerí róla.
Az utolsókra viszont felszalad a szemöldöke. Különös fény csillan acélkék tekintetében, ahogy a méregzöldeket fürkészi. Szívesen az arcába vágná az igazságot, de... Ez a kelepce akár jobban is elsülhet.*
-Ismered a tharg úrnőt? Honnan? *Kissé kerekre tágulnak szemei, csak a színjáték kedvéért. Nehezére esik elhinni, hogy az nem hallott még semmit, de ha így is lenne, most belemegy a játékba. Talán még azt is megtudja, ki leánya ez itt, hogy ily körökben mozgott. Ugyanakkor nem lehet már fontos az udvartartásban, ha ennyire tájékozatlan.*
//Örökölt sors//
*A kicsike nem hátrál meg. Meglepi, de ez csak felélénkíti érdeklődését. Ahogy az is, ahogy a szavakat fonja. Hallhatóan - és láthatóan - egy cseppet sem tart tőle a fruska.
Valószínűleg tényleg nincs virágillata. Leginkább szalma és lótrágya szaga lehet, habár ez a tényállás őt a legkevésbé sem aggasztja.*
-Ha tudtam volna, hogy egy olyan jön ide, mint Te, talán meg is fürdök. De megteszem én előtted is.
*A replikát elengedi a füle mellett. Talán a szavak sem jutnak el füléig; elnézi a kerekedő formákat és a finom ajkak mozgását. Realellel ellentétben neki végtelen a türelme, hisz végre nem valami parasztlányt hozott elé a sors. Hogy mi sül ki ebből, azt egyik tharg isten sem tudhatja, de hogy neki ínyére van, az lerí róla.
Az utolsókra viszont felszalad a szemöldöke. Különös fény csillan acélkék tekintetében, ahogy a méregzöldeket fürkészi. Szívesen az arcába vágná az igazságot, de... Ez a kelepce akár jobban is elsülhet.*
-Ismered a tharg úrnőt? Honnan? *Kissé kerekre tágulnak szemei, csak a színjáték kedvéért. Nehezére esik elhinni, hogy az nem hallott még semmit, de ha így is lenne, most belemegy a játékba. Talán még azt is megtudja, ki leánya ez itt, hogy ily körökben mozgott. Ugyanakkor nem lehet már fontos az udvartartásban, ha ennyire tájékozatlan.*
5005. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 01:29:27
Üzenet elküldve: 2024-02-03 01:29:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Sejtette, hogy Tharasy végül elszánja magát, s odalép mellé, egyelőre ez nincs ellenére. Talán a kényelmetlenül intim közelség inkább, de nem amiatt mert ez megijesztené, hanem mert vele ellentétben fajtársának nem kifejezetten virágillata van. Relael nem is állhatja meg, hogy ezt szóvá tegye.*
- Argh, érzem, hogy a fürdés továbbra sem népszerű szokás errefelé.
*Nem zavarja az sem, hogy Tharasy jóval magasabb nála, s fel kell rá pillantania. Ha a nála termetesebb férfiaktól olyan könnyen megrettenne, akkor lépten nyomon megremegne a lába. Egyelőre viszont állja a nem kívánatos közeledést, s nem adja jelét annak, hogy ki óhajtana hátrálni a helyzetből.*
- Aztán mit érdekel téged, hogy nekem mi tetszik, aranyom? Csak nem tetszelegni szeretnél nekem? Hízelgő, igazán.
*Felvont szemöldökökkel néz farkasszemet Tharasyval, közben ajkaihoz emeli borát és egy aprócskát kortyol belőle.*
- Áh, egy újabb dolog amiben tévedsz.
*Fajtársa erőfitogtatását nem egészen érti, de nem rest beleállni a szituációba, ami jelenlegi állása szerint semmi jót nem tartogat számukra.*
- Folytasd csak, egész szép listád lesz a végére.
*Egyelőre rezzenéstelen arccal fogadja Tharasy elmés hasonlatát, mire válaszul egy száraz "bájos" kijelentés a jutalma, majd egy újabb korty borral vigasztalja magát.*
- Hát ennek a helynek is nagyot zuhant a színvonala.
*Szabad kezén vizsgálgatja körmeit, közben egy ásítást is elnyom. Nem törekszik arra, hogy kijavítsa Tharasy valótlan állításait, mert van egy halvány megérzése, hogy fajtársának ez egy újabb lehetőséget jelente a végtelen replikázásra, ahhoz pedig valahogy most nincs türelme. Kicsit nehezére esik lenyelnie, hogy valami koszos senki fia itt kóstolgatja, s érzi, hogy fogy a türelme.*
- Milyen morcos vagy. Csak nem megcsíptek a városi szajhák bolhái, hogy ennyire barátságtalan vagy velük? Na, hess-hess mielőtt megmondom a Tharg úrnőnek, hogy itt rendetlenkedsz!
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 01:32:44
//Örökölt sors//
*Sejtette, hogy Tharasy végül elszánja magát, s odalép mellé, egyelőre ez nincs ellenére. Talán a kényelmetlenül intim közelség inkább, de nem amiatt mert ez megijesztené, hanem mert vele ellentétben fajtársának nem kifejezetten virágillata van. Relael nem is állhatja meg, hogy ezt szóvá tegye.*
- Argh, érzem, hogy a fürdés továbbra sem népszerű szokás errefelé.
*Nem zavarja az sem, hogy Tharasy jóval magasabb nála, s fel kell rá pillantania. Ha a nála termetesebb férfiaktól olyan könnyen megrettenne, akkor lépten nyomon megremegne a lába. Egyelőre viszont állja a nem kívánatos közeledést, s nem adja jelét annak, hogy ki óhajtana hátrálni a helyzetből.*
- Aztán mit érdekel téged, hogy nekem mi tetszik, aranyom? Csak nem tetszelegni szeretnél nekem? Hízelgő, igazán.
*Felvont szemöldökökkel néz farkasszemet Tharasyval, közben ajkaihoz emeli borát és egy aprócskát kortyol belőle.*
- Áh, egy újabb dolog amiben tévedsz.
*Fajtársa erőfitogtatását nem egészen érti, de nem rest beleállni a szituációba, ami jelenlegi állása szerint semmi jót nem tartogat számukra.*
- Folytasd csak, egész szép listád lesz a végére.
*Egyelőre rezzenéstelen arccal fogadja Tharasy elmés hasonlatát, mire válaszul egy száraz "bájos" kijelentés a jutalma, majd egy újabb korty borral vigasztalja magát.*
- Hát ennek a helynek is nagyot zuhant a színvonala.
*Szabad kezén vizsgálgatja körmeit, közben egy ásítást is elnyom. Nem törekszik arra, hogy kijavítsa Tharasy valótlan állításait, mert van egy halvány megérzése, hogy fajtársának ez egy újabb lehetőséget jelente a végtelen replikázásra, ahhoz pedig valahogy most nincs türelme. Kicsit nehezére esik lenyelnie, hogy valami koszos senki fia itt kóstolgatja, s érzi, hogy fogy a türelme.*
- Milyen morcos vagy. Csak nem megcsíptek a városi szajhák bolhái, hogy ennyire barátságtalan vagy velük? Na, hess-hess mielőtt megmondom a Tharg úrnőnek, hogy itt rendetlenkedsz!
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 01:32:44
5004. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 00:56:19
Üzenet elküldve: 2024-02-03 00:56:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Thaleena végül csak faképnél hagyja dolga okán, de ő az új jövevényt nézve ezt a legkevésbé sem bánja. Ha húga itt maradt volna, biztos repesne már a gondolattól is, hogy itt van egy fajtárs. Merthogy ritkán járnak erre hegyesfülűek. Általában azok is félvérek, az meg nem ugyanaz, ugye.
Éppen ezért leküldi korsója maradék tartalmát és alaposan megszemléli a jövevényt. Merthogy hazai pályán van, nem vitás, merje csak számon kérni bárki ezért. Kifizeti a két Tharg házi sörért a 18aranyat, az újonnan kapottat pedig maga elé veszi. Furcsa ez a sötéthajú elf. Látszik, hogy jó ruhákban jár, de azért van valami a thargokból is rajta. Szívesen odadugná az orrát, hogy vajon lótrágya tharg szaga van-e, vagy eperillatú, akár a nemeskisasszonyoknak?
Olyannyira elmélázik ezen a kérdésen, hogy nem is veszi észre, hogy amaz bizony megérezte tekintetét és most őt fixírozza. Még meg is szólítja!
Lenyalja ajkairól a sörhabot majd a korsót magával cipelve feláll ültéből. Körbepillant még, hátha a hivalkodó elf mégsem egyedül érkezett. A fogadóban csak lézengenek, több hegyes fület pedig nem lát. Főleg parasztok isznak ilyenkor.*
-Sajátos megjelenésűt. *Harapja be ajkait, hogy megfékezzen egy vigyort.*
-Szoknyát kellene talán viselnem, mint a lihanechi férfiak? Mert így mondják róluk. *A pulthoz lép, egyik karjával pedig megtámaszkodik rajta, igyekezvén kellemetlenül intim közelségbe kerülni. Ínyére van, hogy letekinthet a másikra. Arra számít, hogy amaz hátrálni fog majd egy lépést.*
-Az jobban tetszene, mint ezek a göncök? Bár látom, Te igyekszel beleilleni a képbe. Nem, mintha számítana. Én mindenkit ismerek, egy olyat pedig, mint Te, száz méterről kiszagolnék. *Mosoly húzódik arcára, miközben megrázza fejét.*
-Nem idevalósi vagy. *Nagyot húz a korsóból.*
-Úgyhogy kénytelen leszek megérdeklődni, mit csinálsz itt, Thargföldön? Tudod, ez a dolgom. Figyelem a határokat. Amikor nem kancákat török be. Vagy csődöröket. Mikor hogy. *Majdnem felhorkan a gyors kapcsolására, de egyelőre visszafogja magát.*
-Sokan jöttek erre északról... A városból menekülő szajhák, ribancok. Az hírlik, nem is maradt valamirevaló bordély Artheniorban. *Vállat von, majd szenvtelen végigpillant Relaelen.*
-Bár Te jobban vagy öltözve azoknál. *Vonja fel finoman szemöldökét. Egyértelmű szándék vezérli: látni akarja a finom vonásokon a felháborodást. Sportot űz az ilyesmiből.*
//Örökölt sors//
*Thaleena végül csak faképnél hagyja dolga okán, de ő az új jövevényt nézve ezt a legkevésbé sem bánja. Ha húga itt maradt volna, biztos repesne már a gondolattól is, hogy itt van egy fajtárs. Merthogy ritkán járnak erre hegyesfülűek. Általában azok is félvérek, az meg nem ugyanaz, ugye.
Éppen ezért leküldi korsója maradék tartalmát és alaposan megszemléli a jövevényt. Merthogy hazai pályán van, nem vitás, merje csak számon kérni bárki ezért. Kifizeti a két Tharg házi sörért a 18aranyat, az újonnan kapottat pedig maga elé veszi.
Furcsa ez a sötéthajú elf. Látszik, hogy jó ruhákban jár, de azért van valami a thargokból is rajta. Szívesen odadugná az orrát, hogy vajon lótrágya tharg szaga van-e, vagy eperillatú, akár a nemeskisasszonyoknak?Olyannyira elmélázik ezen a kérdésen, hogy nem is veszi észre, hogy amaz bizony megérezte tekintetét és most őt fixírozza. Még meg is szólítja!
Lenyalja ajkairól a sörhabot majd a korsót magával cipelve feláll ültéből. Körbepillant még, hátha a hivalkodó elf mégsem egyedül érkezett. A fogadóban csak lézengenek, több hegyes fület pedig nem lát. Főleg parasztok isznak ilyenkor.*
-Sajátos megjelenésűt. *Harapja be ajkait, hogy megfékezzen egy vigyort.*
-Szoknyát kellene talán viselnem, mint a lihanechi férfiak? Mert így mondják róluk. *A pulthoz lép, egyik karjával pedig megtámaszkodik rajta, igyekezvén kellemetlenül intim közelségbe kerülni. Ínyére van, hogy letekinthet a másikra. Arra számít, hogy amaz hátrálni fog majd egy lépést.*
-Az jobban tetszene, mint ezek a göncök? Bár látom, Te igyekszel beleilleni a képbe. Nem, mintha számítana. Én mindenkit ismerek, egy olyat pedig, mint Te, száz méterről kiszagolnék. *Mosoly húzódik arcára, miközben megrázza fejét.*
-Nem idevalósi vagy. *Nagyot húz a korsóból.*
-Úgyhogy kénytelen leszek megérdeklődni, mit csinálsz itt, Thargföldön? Tudod, ez a dolgom. Figyelem a határokat. Amikor nem kancákat török be. Vagy csődöröket. Mikor hogy. *Majdnem felhorkan a gyors kapcsolására, de egyelőre visszafogja magát.*
-Sokan jöttek erre északról... A városból menekülő szajhák, ribancok. Az hírlik, nem is maradt valamirevaló bordély Artheniorban. *Vállat von, majd szenvtelen végigpillant Relaelen.*
-Bár Te jobban vagy öltözve azoknál. *Vonja fel finoman szemöldökét. Egyértelmű szándék vezérli: látni akarja a finom vonásokon a felháborodást. Sportot űz az ilyesmiből.*
5003. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 23:51:07
Üzenet elküldve: 2024-02-02 23:51:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Rég járt már az egykoron gyakran látogatott Vaskorsóban. Egy időben olyan volt a fogadó számára, mint a második otthona, s bizony néhány ismerős arc hiányzik is a számára. Már senkit nem lát közülük, ami tagadhatatlanul elszomorítja, holott hosszúéletűként kénytelen hozzászokni a változásokhoz. Még az ő rövid élete során is fenekestől felfordult minden, s ki tudja még mi minden fog változni.
Nem óhajt elsüppedni a leghangoltságban. Udvariasan utat enged egy szőke fajtársnak, mielőtt a pulthoz lépne, hogy rendeljen magának italt. Már betéve tudja az itallapot, ezért rögvest rendel magának egy Kagan ökle névre hallgató rövidet 15 aranyért cserébe, amit rögtön fel is hörpint. Csak ezt követően rendel magának valamit, amivel elücsöröghet egy darabig, itt már finom Ribizlibor mellett dönt, amiért ki is ad 10 aranyat.
Míg rendelésére vár, és az immáron üres kis kupicát táncoltatja a pult deszkáján, addig szemügyre veszi látványos külsejű fajtársát, akiből egyet már látott távozni is. Akad némi hasonlóság megjelenésükben, bár Relael tagadhatatlanul finomabban viseli magán a thargoknál töltött időszak jeleit, nem úgy mint Tharasy, aki talán magukat a déli vadembereket is lepipálja.
Mindenesetre a fonatok, az azokat díszítő apró ezüstgyűrűk, a prémek mind sejteni engedtetik, hogy a kifinomult kisasszony nem ismeretlen ezen a vidéken.
Tharasy pillantását érzi magán. Rég nem érezte ennyire kényelmetlenül magát, hiszen amint fajtársa íriszeire siklik tekintete valami furcsa vadságot lát ott. Kicsit talán túlzottan emlékezteti őt saját ravaszságára és tébolyára, s ezzel sosem szembesül szívesen.
Boráért nyúl, egyelőre csak kezében tartja a kupát. Megfordul, hátával a pultnak támaszkodik és kihívóan nyíltan viszonozza az őt mustráló elf fürkész pillantásait.*
- Ritkán látni fajtársat errefelé.
*Szólal meg végül, és kupája tartalmát vizsgálgatva kezdi azt el óvatosan lögybölni.*
- Főleg ilyen... *Ízlelgeti a kifejezéseket, nehéz eldönteni, hogy kevésbé sértőt vagy kifejezetten félreérthetőt keresgél.* sajátos megjelenésűt.
//Örökölt sors//
*Rég járt már az egykoron gyakran látogatott Vaskorsóban. Egy időben olyan volt a fogadó számára, mint a második otthona, s bizony néhány ismerős arc hiányzik is a számára. Már senkit nem lát közülük, ami tagadhatatlanul elszomorítja, holott hosszúéletűként kénytelen hozzászokni a változásokhoz. Még az ő rövid élete során is fenekestől felfordult minden, s ki tudja még mi minden fog változni.
Nem óhajt elsüppedni a leghangoltságban. Udvariasan utat enged egy szőke fajtársnak, mielőtt a pulthoz lépne, hogy rendeljen magának italt. Már betéve tudja az itallapot, ezért rögvest rendel magának egy Kagan ökle névre hallgató rövidet 15 aranyért cserébe,
amit rögtön fel is hörpint. Csak ezt követően rendel magának valamit, amivel elücsöröghet egy darabig, itt már finom Ribizlibor mellett dönt, amiért ki is ad 10 aranyat. Míg rendelésére vár, és az immáron üres kis kupicát táncoltatja a pult deszkáján, addig szemügyre veszi látványos külsejű fajtársát, akiből egyet már látott távozni is. Akad némi hasonlóság megjelenésükben, bár Relael tagadhatatlanul finomabban viseli magán a thargoknál töltött időszak jeleit, nem úgy mint Tharasy, aki talán magukat a déli vadembereket is lepipálja.
Mindenesetre a fonatok, az azokat díszítő apró ezüstgyűrűk, a prémek mind sejteni engedtetik, hogy a kifinomult kisasszony nem ismeretlen ezen a vidéken.
Tharasy pillantását érzi magán. Rég nem érezte ennyire kényelmetlenül magát, hiszen amint fajtársa íriszeire siklik tekintete valami furcsa vadságot lát ott. Kicsit talán túlzottan emlékezteti őt saját ravaszságára és tébolyára, s ezzel sosem szembesül szívesen.
Boráért nyúl, egyelőre csak kezében tartja a kupát. Megfordul, hátával a pultnak támaszkodik és kihívóan nyíltan viszonozza az őt mustráló elf fürkész pillantásait.*
- Ritkán látni fajtársat errefelé.
*Szólal meg végül, és kupája tartalmát vizsgálgatva kezdi azt el óvatosan lögybölni.*
- Főleg ilyen... *Ízlelgeti a kifejezéseket, nehéz eldönteni, hogy kevésbé sértőt vagy kifejezetten félreérthetőt keresgél.* sajátos megjelenésűt.
5002. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-13 21:17:19
Üzenet elküldve: 2023-09-13 21:17:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítés//
*Csak húgára vigyorog a dacos gesztus láttán. Tudja, hogy Thaleena jóval büszkébb ilyen téren, mint ő, habár egy erszénnyi arany láttán kötve hiszi, hogy nem engedné a ruhája alá a koszos barbárt.
A fickó nem vevő a kóstolgatásra, ez bizonyos. Furcsamód hidegfejű fajta, ahhoz képes, hogy tharg. Ez kissé meglepi. Tekintetével követi az előtte ellépő, hatalmas alakot s hallgatja szavait.*
-Jó móka lehetett. *Fűzi tovább Thaleena szavait a sziritáni fosztogatásról.*
-Kardélre hánytak pár falusit, meg néhány leányt... Csak azokat máshogy. *Vigyorog. Szemmel láthatóan ínyére van a kép.*
-Ha ott lettem volna, kivettem volna a részem, az biztos. Elhoztak néhány cuccot, de az úrnő, akit aztán a wegtoreni mén magával hurcolt, visszaküldte. *Vállat von. Ennél többet nem nagyon tudnak. Beavatásra kerülnek, már a tervet illetően. Észszerűnek tűnik egy ilyen vizsgálat, ahogy az ő jelenlétük is. Azt nem gondolná, hogy a falusiak kapára-kaszára kelnek, de sosem lehet tudni.*
-Akkor az éjjelt kinn töltjük?? *Ráncolja homlokát és bánja, hogy szóvá tette a ló dolgát. Hisz inkább hajtaná a hátast kimerülésig, miközben ketten seggelnek rajta, minthogy körbekoptassa lábát az egész szántón.
Nagyot sóhajt, de nem bánja. Legalább feladatuk van. Kisöpri az arcába lógó tincseket, majd tekintete Thaleenára úszik, s sokatmondó pillantást küld felé.*
-Mi lenne, ha a seggeléssel kezdenénk? *Mosolyodik el.*
-Talán csendben marad a leány, ha a helyére kerül. *Persze nem ez a terv. Tisztában van húga képességeivel, ügyesen forgatja a fegyvert. Ha a seggére ülteti a vadembert, az alapjaiban is változtathatna az erőviszonyokon.*
*Csak húgára vigyorog a dacos gesztus láttán. Tudja, hogy Thaleena jóval büszkébb ilyen téren, mint ő, habár egy erszénnyi arany láttán kötve hiszi, hogy nem engedné a ruhája alá a koszos barbárt.
A fickó nem vevő a kóstolgatásra, ez bizonyos. Furcsamód hidegfejű fajta, ahhoz képes, hogy tharg. Ez kissé meglepi. Tekintetével követi az előtte ellépő, hatalmas alakot s hallgatja szavait.*
-Jó móka lehetett. *Fűzi tovább Thaleena szavait a sziritáni fosztogatásról.*
-Kardélre hánytak pár falusit, meg néhány leányt... Csak azokat máshogy. *Vigyorog. Szemmel láthatóan ínyére van a kép.*
-Ha ott lettem volna, kivettem volna a részem, az biztos. Elhoztak néhány cuccot, de az úrnő, akit aztán a wegtoreni mén magával hurcolt, visszaküldte. *Vállat von. Ennél többet nem nagyon tudnak. Beavatásra kerülnek, már a tervet illetően. Észszerűnek tűnik egy ilyen vizsgálat, ahogy az ő jelenlétük is. Azt nem gondolná, hogy a falusiak kapára-kaszára kelnek, de sosem lehet tudni.*
-Akkor az éjjelt kinn töltjük?? *Ráncolja homlokát és bánja, hogy szóvá tette a ló dolgát. Hisz inkább hajtaná a hátast kimerülésig, miközben ketten seggelnek rajta, minthogy körbekoptassa lábát az egész szántón.
Nagyot sóhajt, de nem bánja. Legalább feladatuk van. Kisöpri az arcába lógó tincseket, majd tekintete Thaleenára úszik, s sokatmondó pillantást küld felé.*
-Mi lenne, ha a seggeléssel kezdenénk? *Mosolyodik el.*
-Talán csendben marad a leány, ha a helyére kerül. *Persze nem ez a terv. Tisztában van húga képességeivel, ügyesen forgatja a fegyvert. Ha a seggére ülteti a vadembert, az alapjaiban is változtathatna az erőviszonyokon.*
5001. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-12 20:56:57
Üzenet elküldve: 2023-09-12 20:56:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítés//
*Nyelvére kell harapnia, hogy ne tegyen további megjegyzéseket Sifraldra, aki egyre kisebb eséllyel fogja magát a szívébe lopni, s bizony nem fog könnyeket hullajtani amikor egy szerencsétlen baleset során ocsmány véget ér. Ennyire persze nem szalad még előre, viszont ezek az erőszakos gondolatok némileg megnyugtatják őt.
Tharasy próbálkozása már előre látja, hogy kudarc lesz, hiszen Sifrald első ránézésre is a becsületesebb fajta barbár, pont a két szőke elf ellentéte. Azért kíváncsi, hogy igaza lesz e vagy esetleg téved, ezért érdeklődve szemléli a párost, s addig csendben is marad amíg Tharasy fel nem kínálja őt is. Már szólásra nyílna ajka, hogy igazán csúnya dolgokat vágjon testvére fejéhez, helyette egy univerzális gesztussal küldi el őt melegebb éghajlatra. Reakciója természetesen nem túl visszafogott így Sifrald is könnyen észre veheti.*
- Amit mindenki más is, nem többet. Sajnos nem vettünk benne részt, pedig biztosan jó móka volt.
*Bár ő továbbra sem rajong a fosztogatásokért, ámbár az ilyen leeső maradék munkáknál még azokat is jobban kedveli.*
- Remek, szóval kutyagolunk mint a parasztok.
*Egy teátrális sóhajjal adja mindenki tudtára elégedetlenségét. Nem elég, hogy megint lejárják a lábukat - bár az kicsit vigasztalja, hogy ezúttal Tharasy sem lesz kivételes helyzetben -, de cserébe még jó lassan is fognak haladni, ami még több kellemetlen együtt töltött percet jelent.*
*Nyelvére kell harapnia, hogy ne tegyen további megjegyzéseket Sifraldra, aki egyre kisebb eséllyel fogja magát a szívébe lopni, s bizony nem fog könnyeket hullajtani amikor egy szerencsétlen baleset során ocsmány véget ér. Ennyire persze nem szalad még előre, viszont ezek az erőszakos gondolatok némileg megnyugtatják őt.
Tharasy próbálkozása már előre látja, hogy kudarc lesz, hiszen Sifrald első ránézésre is a becsületesebb fajta barbár, pont a két szőke elf ellentéte. Azért kíváncsi, hogy igaza lesz e vagy esetleg téved, ezért érdeklődve szemléli a párost, s addig csendben is marad amíg Tharasy fel nem kínálja őt is. Már szólásra nyílna ajka, hogy igazán csúnya dolgokat vágjon testvére fejéhez, helyette egy univerzális gesztussal küldi el őt melegebb éghajlatra. Reakciója természetesen nem túl visszafogott így Sifrald is könnyen észre veheti.*
- Amit mindenki más is, nem többet. Sajnos nem vettünk benne részt, pedig biztosan jó móka volt.
*Bár ő továbbra sem rajong a fosztogatásokért, ámbár az ilyen leeső maradék munkáknál még azokat is jobban kedveli.*
- Remek, szóval kutyagolunk mint a parasztok.
*Egy teátrális sóhajjal adja mindenki tudtára elégedetlenségét. Nem elég, hogy megint lejárják a lábukat - bár az kicsit vigasztalja, hogy ezúttal Tharasy sem lesz kivételes helyzetben -, de cserébe még jó lassan is fognak haladni, ami még több kellemetlen együtt töltött percet jelent.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063