//Második szál//
- Az is olyan lett, amilyen... - *Kottyantja közbe a Chiari témára. Neki valahogy mindig fura volt az elf nő karon ülő gyermeke, hisz más porontyokat egy éves koruktól kezdve megfékezni is alig lehet a mászásban-totyorászásban, az a keblenc viszont csak némán csüggöt időtlen időkig anyja mellkasán, akár ha valamiféle passzív ruházkodási kiegészítő lenne. A lány a maga részéről cseppet sem tartja természetesnek a szüleményt, elvégre félvér magjából fakadt, ha minden igaz, akik pedig köztudottan terméketlenek. Következésképpen, vagy valami sötét mágia áll a dolog mögött, vagy valami természet ellen való kölök jött a világra, legyen bárki is az apja a rejtélyes gyermeknek.*
- Jó, jó, az már más... - *Egyezik ki a Szellemjáróval, elvégre látott ő nőket itt, akik százszorta vitézebbek a legtöbb férfinál: Akheel, Ethea, Ewangel, Moranshe, a teljesség igénye nélkül is amazonszerűbbek voltak őnála.* - De na, ez valahogy akkor sem természetes. Én ugyan ki nem mennék a harctérre, hacsak nem vasvillával kergetnek. Achim végett én mondjuk nem aggódnék, igazán lelkiismeretes fickónak tűnik, de elképesztő mennyiségű bort tüntet el, azt meg kell hagyni. Múltkorjában direkt neki küldtem vagy két hordó ezerfürtöst, gondolom azt is jól megszámbavételezte, heh...
*Persze, míg a munka rovására nerm megy a dolog, tőle aztán ihat a jó kancellár, amíg béka nem nő a hasában. A Zianát érintő híreknek már kevéssé örül.*
- Kezdem azt hinni, hogy ez a vörös boszorka olyan, akár a kósza tavaszi szél: egyszer itt, egyszer ott, sose lehet igazán elkapni és folyvást kiszökdös az utadból, akárhogy forgolódsz az irányába. A Pinty miatt vágytam beszélni vele. Szerfelett örülnék, ha Kagan volna olyan jó, és az épület tulajdonosát is kivásárolná a kócerájból, és hát csak van az az összeg, amiért megválna tőlem nem? Ha elmesélem, mi cirkuszt rendeztek ezek a fránya Viakáék, leteszed a hajad...
*Beszéd közben elmélyülten kavargatja a rotyogó húst, néha kézzel-lábbal belenyúlogat, aztán zsonglőrködik egy sort a só- vagy a borsszóróval. Orrát meglehetősen facsarja egy tüsszentés, miután orrbanyomta magát a csípős fakanállal, ezért elfordul és lendületesen tüsszent egyet. Zajosan kifújja orrát egy zsebkendőbe, melyet köténye alól húz elő.*
- Deb hiszeb el bekkora büdös bungóg ezeg! - *Kántálja orrát törölgetve, aztán, ha eltávolította arcából az összefolyó testnedveket, részletesen beszámol a Pinty átadásának napjáról.*
- Ez a Viaka asszony rém fura kis nő, mit mondjak. Azt hallja meg csupán a világból, ami neki tetszik, és toronymagasan hordja az orrát, de hogy mire, ha egyszer ő is csak egyszerű rimalány?! Akkor is ekkora volt az arca, mikor tárgyalni érkezett hozzátok? Neked sikerült kiderítened, mégis mire fel? Mindegy, a kisebbik gond vele volt, legalább ért a szép szóból, de van ez a fickó, Albunnak hívják, tudod. Váltig állítja, hogy márpedig ő a hely befektetője, és attól tartok, még az is meg fog fordulni a csavaros észjárású fejében, hogy a nyakamra jár lejmolni abból a bevételből, amit én és a többiek vérrel-verítékkel kuporgattunk össze abból a koszos kis csehóból. Arra ki kell találjak valamit, mert a szép szóból nem ért, úgy látom, viszont rémesen böki a srácok csőrét, és ha soká folytatja a kekeckedést, Syoud egyszer biz'istenek meglövi nyakbavalónak a nemesbizsuját! Jaj, meg eleve, mikor odaértünk valami kocsmai verekedésbe csöppentünk bele, és az a jó kocsmáros, az a Quinn már csak feküdt egykedvűen, egészen halottan! Szóval személyzetem se, örömlányok se, egyszerűen mindent a két kezemmel kellett újrarakni.
*Elgondolkozva kiszed egy kanállal az ételből, fújdogálja, Leandanának kínálja.*
- Na, jó már? Szóval érted, még rendes örömlányok sincsenek. Érted, egy bordélyban. Szerintem fel is fogom függeszteni ezeket az üzelmeket, a vége még az lesz, hogy valami göthös széplány széjjelragaszt valami nyavalyát a többiek között, aztán járhatnak hozzád szakmányban kúrálni a viszketegségüket.