Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-19 10:52:46
Üzenet elküldve: 2017-01-19 10:52:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A beteg//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Figyelmesen hallgatja a gyógyító minden szavát, értőn, engedelmesen bólogatva rá, épp csak a mosdatásnál kerekednek el zöld szemei, pánikszerűen engedi el Ewi kezét, pattan fel és lép hátra.*
-Mi? Hogy, én? Őt? Mármint.
*Habog picit, amúgy semmi gondja nincs azzal, hogy magatehetetlen formás csajok pucér testét simogassa végig nedves törölközővel. Épp csak Ewi túl nagy kísértés. Már érzelmileg is. Persze a gyógyító veheti ezt a testvér viszolygásának, minek másnak venné?*
-De én.
*Próbál keresni valami indokot a "miért ne"-re, holott miért ne? Fú, de szívesen tenné! Máris zubog fel benne egy fürdőzős előjáték képe, ahogy Ewi formás idomain játszik egy puhán, melegen nyirkos szövetdarabbal. Biztosan a nyakánál kezdené, és csak azért se térne át hamar melleire, előbb még a vállait, karjait becézné, aztán persze igyekezne minél elviselhetetlenebb tartományba hevíteni vágyát, hogy mire hasát, csípőjét érintené a szövet, már ott is nedves legyen a pihegő teste, hová csak tervez megérkezni. Gyorsan fojtja el a képet, még mielőtt gondolatainak látható nyomot adna nadrágja. És mert tudja milyen hatással van rá a szöszke, és viszont. Majd megint jönnek az elvárások, kötelezettségek, kontroll, azt pedig Jaz nem bírja, nagyon nem.*
-Talán inkább egy lánynak kellene.
*Szabadkozik zavartan, ám húga elhaló hangja csak közelebb csábítja, így az előző pózt veszi fel, és homlokát cirógatva nyugtatgat.*
-Pihenj csak, és nem leszel, ne vesztegesd butaságokra az erőd. Vigyázok rád.
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Figyelmesen hallgatja a gyógyító minden szavát, értőn, engedelmesen bólogatva rá, épp csak a mosdatásnál kerekednek el zöld szemei, pánikszerűen engedi el Ewi kezét, pattan fel és lép hátra.*
-Mi? Hogy, én? Őt? Mármint.
*Habog picit, amúgy semmi gondja nincs azzal, hogy magatehetetlen formás csajok pucér testét simogassa végig nedves törölközővel. Épp csak Ewi túl nagy kísértés. Már érzelmileg is. Persze a gyógyító veheti ezt a testvér viszolygásának, minek másnak venné?*
-De én.
*Próbál keresni valami indokot a "miért ne"-re, holott miért ne? Fú, de szívesen tenné! Máris zubog fel benne egy fürdőzős előjáték képe, ahogy Ewi formás idomain játszik egy puhán, melegen nyirkos szövetdarabbal. Biztosan a nyakánál kezdené, és csak azért se térne át hamar melleire, előbb még a vállait, karjait becézné, aztán persze igyekezne minél elviselhetetlenebb tartományba hevíteni vágyát, hogy mire hasát, csípőjét érintené a szövet, már ott is nedves legyen a pihegő teste, hová csak tervez megérkezni. Gyorsan fojtja el a képet, még mielőtt gondolatainak látható nyomot adna nadrágja. És mert tudja milyen hatással van rá a szöszke, és viszont. Majd megint jönnek az elvárások, kötelezettségek, kontroll, azt pedig Jaz nem bírja, nagyon nem.*
-Talán inkább egy lánynak kellene.
*Szabadkozik zavartan, ám húga elhaló hangja csak közelebb csábítja, így az előző pózt veszi fel, és homlokát cirógatva nyugtatgat.*
-Pihenj csak, és nem leszel, ne vesztegesd butaságokra az erőd. Vigyázok rád.
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-19 09:16:28
Üzenet elküldve: 2017-01-19 09:16:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
~Ezek szerint jól tájékozott a gnómfi.~
*A Wegtorenről szerzett ismeretei sajnos igazak. Ezt tapasztalta az öreg tündér is.*
- Feltehetően közük volt hozzá, állapodjunk meg ennyiben.
*Az együttérzésre mosolyogva reagál a bajusza alatt.*
- Ne tudd meg öcsém, hogy milyen érzés… De ahogy mondom, újra és újra ugyanaz a rémálom gyötör.
*Taglalja a problémája nehézségét.*
- No akkor térjünk a tárgyra. Nem kevés kutatásomba került, hogy a holdmágia megvédi az elmét a külső befolyásolástól. Még az álmokat is lehet vele manipulálni.
*Nem kevés pénzébe és kutatásába került ezt kiderítenie.*
- Egy mágus testőrt keresek, aki a holdmágiával megszabadít a kínjaimtól és a továbbiakban is megvéd a halál mágiától.
*Paranoiája eléggé erős, ez látszik is, de van rá némi alapja.*
- Természetesen honorálnám ezt a dolgot. De kevés személyben bízok meg, ahogy mondtam.
*Nem is csépli tovább a szót, várja a gnóm reakcióját. Kiáltozás szakítja meg a beszélgetésüket amint az óriás poharát emeli valamelyik tündér hölgyre. A ser gondolata felbátorítja.*
- Éljen, éljen! *Kiáltja az ingyen serre.*
~Ezek szerint jól tájékozott a gnómfi.~
*A Wegtorenről szerzett ismeretei sajnos igazak. Ezt tapasztalta az öreg tündér is.*
- Feltehetően közük volt hozzá, állapodjunk meg ennyiben.
*Az együttérzésre mosolyogva reagál a bajusza alatt.*
- Ne tudd meg öcsém, hogy milyen érzés… De ahogy mondom, újra és újra ugyanaz a rémálom gyötör.
*Taglalja a problémája nehézségét.*
- No akkor térjünk a tárgyra. Nem kevés kutatásomba került, hogy a holdmágia megvédi az elmét a külső befolyásolástól. Még az álmokat is lehet vele manipulálni.
*Nem kevés pénzébe és kutatásába került ezt kiderítenie.*
- Egy mágus testőrt keresek, aki a holdmágiával megszabadít a kínjaimtól és a továbbiakban is megvéd a halál mágiától.
*Paranoiája eléggé erős, ez látszik is, de van rá némi alapja.*
- Természetesen honorálnám ezt a dolgot. De kevés személyben bízok meg, ahogy mondtam.
*Nem is csépli tovább a szót, várja a gnóm reakcióját. Kiáltozás szakítja meg a beszélgetésüket amint az óriás poharát emeli valamelyik tündér hölgyre. A ser gondolata felbátorítja.*
- Éljen, éljen! *Kiáltja az ingyen serre.*
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 23:24:08
Üzenet elküldve: 2017-01-18 23:24:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A beteg//
*Kissé megsűrűsödtek körülötte a dolgok, az elmúlt napok csendes magányához képest testvérével közös szobájuk most szinte átjáróház. Legalábbis az éberséghez bár közel álló, de a tiszta tudat állapotát még mindig el nem érő szöszkénk számára a 3 különböző, ebből két teljesen ismeretlen hang párbeszédei kész tömegnek hatnak. Érezhetően meg is nyugszik kissé, ahogy a gyógyító kitessékeli a többieket, bár így nem azzal maradt kettesben, kivel a leginkább vágyná, ez is elég kedélye javulásához. A fürdetés és rendrakás pedig már csak a hab a tortán, így Jaz egy immár békésen pihegő húgicát találhat az ágyban. Aki, ugyan felelni még nem felel, tekintetét a hason színűekbe fűzi egy gyengécske mosoly és fejingatás kíséretében, jelezve, most nem kér semmit. A kézmarkolászást is igyekszik viszonozni, jelezve, a társaságra viszont számít.
Az elkövetkezendő napokra elővetített kilátásait hallgatva és immár valamelyest fel is fogva, fancsali fintorba húzódik ajka. Persze, gondolhatná az ember lánya, hogy nem azonnal érkezik a gyógyulás, de hogy még 2 további napig hányjon, arra nem számított. Mindezek ellenére is igyekszik hálásan tekintgetni Chiarira, hiszen nélküle talán már a kiszáradás szélén vergődne, azt kívánva, bár lenne még mit kirókáznia.
Szólalni pedig csak akkor szólal újra, ha kettesben maradtak a félvérrel, s akkor sem éppen megszokott nagy hangján.*
- Olyan fáradt vagyok.
*Suttogja inkább megállapítását, mint panaszát.*
- Ugye nem leszek sétáló hulla?
*Ez sem kétségbeesett, inkább mókázónak szánt kérdés, mit egy gyenge mosoly meg is támogat. Még ilyen alélt állapotban is feltűnt neki, a fiú mennyire aggódik érte, ezért igyekszik kissé oldani a feszültséget.*
*Kissé megsűrűsödtek körülötte a dolgok, az elmúlt napok csendes magányához képest testvérével közös szobájuk most szinte átjáróház. Legalábbis az éberséghez bár közel álló, de a tiszta tudat állapotát még mindig el nem érő szöszkénk számára a 3 különböző, ebből két teljesen ismeretlen hang párbeszédei kész tömegnek hatnak. Érezhetően meg is nyugszik kissé, ahogy a gyógyító kitessékeli a többieket, bár így nem azzal maradt kettesben, kivel a leginkább vágyná, ez is elég kedélye javulásához. A fürdetés és rendrakás pedig már csak a hab a tortán, így Jaz egy immár békésen pihegő húgicát találhat az ágyban. Aki, ugyan felelni még nem felel, tekintetét a hason színűekbe fűzi egy gyengécske mosoly és fejingatás kíséretében, jelezve, most nem kér semmit. A kézmarkolászást is igyekszik viszonozni, jelezve, a társaságra viszont számít.
Az elkövetkezendő napokra elővetített kilátásait hallgatva és immár valamelyest fel is fogva, fancsali fintorba húzódik ajka. Persze, gondolhatná az ember lánya, hogy nem azonnal érkezik a gyógyulás, de hogy még 2 további napig hányjon, arra nem számított. Mindezek ellenére is igyekszik hálásan tekintgetni Chiarira, hiszen nélküle talán már a kiszáradás szélén vergődne, azt kívánva, bár lenne még mit kirókáznia.
Szólalni pedig csak akkor szólal újra, ha kettesben maradtak a félvérrel, s akkor sem éppen megszokott nagy hangján.*
- Olyan fáradt vagyok.
*Suttogja inkább megállapítását, mint panaszát.*
- Ugye nem leszek sétáló hulla?
*Ez sem kétségbeesett, inkább mókázónak szánt kérdés, mit egy gyenge mosoly meg is támogat. Még ilyen alélt állapotban is feltűnt neki, a fiú mennyire aggódik érte, ezért igyekszik kissé oldani a feszültséget.*
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 19:52:30
Üzenet elküldve: 2017-01-18 19:52:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//M+N+M + MINDENKI, meg Mogrim is//
* Morwon szemei tágra nyílnak, majd gyorsan megrázza fejét, még kezét is előre teszi, hogy mutassa tiltakozását. No, de mi ellen? *
- Nono, Morwon nagyon rossz kereskedőtanonc lenne. Morwon buta, Morwon nem jegyez meg neveket, meg számokat. * Kicsit eltűnődik az utóbbin, aztán büszkén hozzácsapja. *
- Na jó, pár számot megjegyzek. Van az a fordított em betű, az a vé, a sima em meg a... * Hosszasan megvakarja nyakát, végül kiáltva mondja, mint aki attól fél, hogy túl későn érkező válasza nem lesz már elfogadva. *
- Az az en! Nem, az em, vagy... De, az em! Mivel em alakja van, ezt megjegyeztem. * Kis fejtöréssel talán fel tudna még pár "számot" idézni, amiket Taitos tanított neki nyáron. Mármint még az ez előtti nyáron, szóval elég régen. Ám mivel szó sem volt eddig erről, csak Morwon hozta fel - meg mivel elmondta, amit akart -, így csendben marad és akkor szólal csak ismét, mikor Mofi Notinak mondja a kereskedőségének hasznos dolgait. *
- Az. Ügyes. Igen, az nem vagyok, asz'szonták. Ügyesebb akarok lenni, hogy ne legyek... Morwon. Morwon így, Morwon úgy, de Morwon mindig nem ügyes, Morwon fizess adót, vagy mit... ~ Ja nem, az adót a városban kell, itt csak a sörér, borér, pályinkäér. ~ * Mofi válaszai meglepően nagyon tetszenek Morwonnak. Erre aztán óriásunk össze is ütögeti tenyereit. Morwon boldog, Morwonnak tetszik valami. *
- Igen! Mofi, a kereskedőtanonc, aki nagyon kedves! Éljen Mofi, igyunk Mofira! * Bizony. Mindenre inni kell, ezt egy régi jó ismerősétől tanulta. Fel is emeli hát a pálinkás poharat és jó hangosan megismétli. *
- IGYUNK MOFIRA, A KICSIRE! Kicsi mester, adj mindenkinek egy korsó sört a fogadóban, én fizetem! * Kiált fel vígan, magasba emelve pálinkáspoharát és egy húzásra le is löki a pohár tartalmát. Azt is egy jó ismerőstől hallotta, hogy a pálinkát egy húzásra kell elfogyasztani. Mondjuk akkor söröskorsóval itta ugyanazt, de végül is jogos volt a dolog akkor is. Mármint a figyelmeztetés, hogy miként kell.
Ezúttal már egy kicsit halkabban, de ugyanolyan vidáman szól Mofi felé. *
- Szóval ügyes akarok lenni, mer' most csak Morwon vagyok. * Magyarázza ismét, azután azonban felvonja szemöldökét és érdeklődő pillantást vet a kisebbik és kevésbé alvó tündérre. *
- Indulni? Hova indulunk, hova megyünk? * Közben Notira néz, aki az előbb még aludt, az meg jó kérdés, hogy most alszik-e, de mindenesetre Morwon csak rábök mindkét esetben. *
- Vagy csak veli mégy?
* Morwon szemei tágra nyílnak, majd gyorsan megrázza fejét, még kezét is előre teszi, hogy mutassa tiltakozását. No, de mi ellen? *
- Nono, Morwon nagyon rossz kereskedőtanonc lenne. Morwon buta, Morwon nem jegyez meg neveket, meg számokat. * Kicsit eltűnődik az utóbbin, aztán büszkén hozzácsapja. *
- Na jó, pár számot megjegyzek. Van az a fordított em betű, az a vé, a sima em meg a... * Hosszasan megvakarja nyakát, végül kiáltva mondja, mint aki attól fél, hogy túl későn érkező válasza nem lesz már elfogadva. *
- Az az en! Nem, az em, vagy... De, az em! Mivel em alakja van, ezt megjegyeztem. * Kis fejtöréssel talán fel tudna még pár "számot" idézni, amiket Taitos tanított neki nyáron. Mármint még az ez előtti nyáron, szóval elég régen. Ám mivel szó sem volt eddig erről, csak Morwon hozta fel - meg mivel elmondta, amit akart -, így csendben marad és akkor szólal csak ismét, mikor Mofi Notinak mondja a kereskedőségének hasznos dolgait. *
- Az. Ügyes. Igen, az nem vagyok, asz'szonták. Ügyesebb akarok lenni, hogy ne legyek... Morwon. Morwon így, Morwon úgy, de Morwon mindig nem ügyes, Morwon fizess adót, vagy mit... ~ Ja nem, az adót a városban kell, itt csak a sörér, borér, pályinkäér. ~ * Mofi válaszai meglepően nagyon tetszenek Morwonnak. Erre aztán óriásunk össze is ütögeti tenyereit. Morwon boldog, Morwonnak tetszik valami. *
- Igen! Mofi, a kereskedőtanonc, aki nagyon kedves! Éljen Mofi, igyunk Mofira! * Bizony. Mindenre inni kell, ezt egy régi jó ismerősétől tanulta. Fel is emeli hát a pálinkás poharat és jó hangosan megismétli. *
- IGYUNK MOFIRA, A KICSIRE! Kicsi mester, adj mindenkinek egy korsó sört a fogadóban, én fizetem! * Kiált fel vígan, magasba emelve pálinkáspoharát és egy húzásra le is löki a pohár tartalmát. Azt is egy jó ismerőstől hallotta, hogy a pálinkát egy húzásra kell elfogyasztani. Mondjuk akkor söröskorsóval itta ugyanazt, de végül is jogos volt a dolog akkor is. Mármint a figyelmeztetés, hogy miként kell.
Ezúttal már egy kicsit halkabban, de ugyanolyan vidáman szól Mofi felé. *
- Szóval ügyes akarok lenni, mer' most csak Morwon vagyok. * Magyarázza ismét, azután azonban felvonja szemöldökét és érdeklődő pillantást vet a kisebbik és kevésbé alvó tündérre. *
- Indulni? Hova indulunk, hova megyünk? * Közben Notira néz, aki az előbb még aludt, az meg jó kérdés, hogy most alszik-e, de mindenesetre Morwon csak rábök mindkét esetben. *
- Vagy csak veli mégy?
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 14:49:10
Üzenet elküldve: 2017-01-18 14:49:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fehérnépek napja//
* A szórakozás kategóriájába pont belefér még a lány által elképzelt jelenet. Ha tudná, miről fantáziálgat a vele szemben ülő, még rá is tenne egy lapáttal. Sztriptízelni azért el nem kezdene, de minden bizonnyal Daewe tudtára adná, hogy felfelé is folytatódik a taverna.
Az elkapott kézre elmosolyodik, de egyáltalán nem bűnbánóan, hiszen ha nem tetszett volna neki, azt - a korábbi tapasztalatok alapján - pofonnal, valamelyik testrészének megrúgásával, esetleg sikítva elszaladással, vagy a tulaj hívásával fejezné ki. Daewe pedig egyiket sem teszi. *
- Mintha én tudnám őket szoptatni!
* Nevet fel a rosszallásra, ha igazi, ha nem.
Ha éjjel ő is kelne fel a sírásukra, akkor is Lokának kéne az emlőire tapasztani a telhetetlen szájaikat, mert hát Zaras mellei nem szolgálnak ilyesnemű táplálékkal.
Akkor meg máe minek keljen fel ő? A pelenkázás meg... Hát csinálja az, aki megszülte! Undorító... *
- Néha nekem is lehet. Tueod, milyen rég voltam el utoljára?
* Meséli elkerekesett szemekkel. A valós válasz, ami múlthét lenne, azért nem hagyja el ajkait. Inkább rákamuzik két hónapot, vagy valami. Már, ha számon lesz kérve. *
- Hát... Mivel hölgy társaságban vagyok, az a kérdés, hogy te hogy akarsz szórakozni.
* Kacsint, miközben látványosan nyújtózva lábával megérinti, s megsimogatja Daewe vádliját. *
- Nos?
//Fehérnépek napja//
* A szórakozás kategóriájába pont belefér még a lány által elképzelt jelenet. Ha tudná, miről fantáziálgat a vele szemben ülő, még rá is tenne egy lapáttal. Sztriptízelni azért el nem kezdene, de minden bizonnyal Daewe tudtára adná, hogy felfelé is folytatódik a taverna.
Az elkapott kézre elmosolyodik, de egyáltalán nem bűnbánóan, hiszen ha nem tetszett volna neki, azt - a korábbi tapasztalatok alapján - pofonnal, valamelyik testrészének megrúgásával, esetleg sikítva elszaladással, vagy a tulaj hívásával fejezné ki. Daewe pedig egyiket sem teszi. *
- Mintha én tudnám őket szoptatni!
* Nevet fel a rosszallásra, ha igazi, ha nem.
Ha éjjel ő is kelne fel a sírásukra, akkor is Lokának kéne az emlőire tapasztani a telhetetlen szájaikat, mert hát Zaras mellei nem szolgálnak ilyesnemű táplálékkal.
Akkor meg máe minek keljen fel ő? A pelenkázás meg... Hát csinálja az, aki megszülte! Undorító... *
- Néha nekem is lehet. Tueod, milyen rég voltam el utoljára?
* Meséli elkerekesett szemekkel. A valós válasz, ami múlthét lenne, azért nem hagyja el ajkait. Inkább rákamuzik két hónapot, vagy valami. Már, ha számon lesz kérve. *
- Hát... Mivel hölgy társaságban vagyok, az a kérdés, hogy te hogy akarsz szórakozni.
* Kacsint, miközben látványosan nyújtózva lábával megérinti, s megsimogatja Daewe vádliját. *
- Nos?
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 14:32:39
Üzenet elküldve: 2017-01-18 14:32:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// JK fogadós //
//Megérkezés//
*Érzékeny fülét hegyezi és ámulva hallgatja a történetet. Körülbelül tudja csak, hogy mikor kezdett el tombolni az élőholt hadsereg.*
- Mendemondákat hallottam, hogy Wegtoreni mágusoknak köze volt Sa'Tereth isten megjelenésében. De ezek csak városi szóbeszédek, nem tudom az igazságot. *Próbálja összerakni a történetet.*
- Azt is hallottam még, hogy Wegtoren a vér és halál istenének fennhatósága alatt van. *Egyáltalán nem csodálkozik rajta, hogy ilyen rossz állapotok lehetnek az idős tündér otthonában. Abban viszont nem biztos, hogy a város mennyire hódolt be az istenségnek, de az elbeszélések szerint azon a részén a világnak sokan vallják magukat a hívének.*
- Őszintén sajnálom, hogy így elbántak Önnel. Én, hogyan tudnék segíteni ebben a dologban? *Természetes, hogy megértette a történetet és azt is kezdi érteni, hogy milyen kínnal néz szembe Arraele estétől estére.*
- Valóban ugyanaz a rémálom kínozza újra és újra? *Nem kételkedik inkább csak meglepődik a dolgon, ezért is kérdez vissza. Ha ez tényleg így van akkor szörnyű átokkal súlythatták szegény idős földművest. Nagyon szeretne segíteni neki, de a mágiához még olyan keveset ért, hogy hallgatónak is kevés ebben a problémában. Arthenior piacán kering néhány pletyka, hogy az egyes istenségek milyen tetteket hajtottak végre egyes embereken, vagy éppen híveiken. ~Létezne ilyen rémálom átok?~ Jelenlegi ismeretei szerint elképzelhetőnek tartja, hogy rémálom átok vagy varázslat létezhet. Nem gondolná hazugnak az idős férfit. ~Miért lódítana és miért lenne ilyen komor a tekintete, ha csupán hazugság az egész?~ Segítő szándékkal fürkészi és hallgatja tovább az idős férfit, hogy mit szeretne megosztani vele még.*
//Megérkezés//
*Érzékeny fülét hegyezi és ámulva hallgatja a történetet. Körülbelül tudja csak, hogy mikor kezdett el tombolni az élőholt hadsereg.*
- Mendemondákat hallottam, hogy Wegtoreni mágusoknak köze volt Sa'Tereth isten megjelenésében. De ezek csak városi szóbeszédek, nem tudom az igazságot. *Próbálja összerakni a történetet.*
- Azt is hallottam még, hogy Wegtoren a vér és halál istenének fennhatósága alatt van. *Egyáltalán nem csodálkozik rajta, hogy ilyen rossz állapotok lehetnek az idős tündér otthonában. Abban viszont nem biztos, hogy a város mennyire hódolt be az istenségnek, de az elbeszélések szerint azon a részén a világnak sokan vallják magukat a hívének.*
- Őszintén sajnálom, hogy így elbántak Önnel. Én, hogyan tudnék segíteni ebben a dologban? *Természetes, hogy megértette a történetet és azt is kezdi érteni, hogy milyen kínnal néz szembe Arraele estétől estére.*
- Valóban ugyanaz a rémálom kínozza újra és újra? *Nem kételkedik inkább csak meglepődik a dolgon, ezért is kérdez vissza. Ha ez tényleg így van akkor szörnyű átokkal súlythatták szegény idős földművest. Nagyon szeretne segíteni neki, de a mágiához még olyan keveset ért, hogy hallgatónak is kevés ebben a problémában. Arthenior piacán kering néhány pletyka, hogy az egyes istenségek milyen tetteket hajtottak végre egyes embereken, vagy éppen híveiken. ~Létezne ilyen rémálom átok?~ Jelenlegi ismeretei szerint elképzelhetőnek tartja, hogy rémálom átok vagy varázslat létezhet. Nem gondolná hazugnak az idős férfit. ~Miért lódítana és miért lenne ilyen komor a tekintete, ha csupán hazugság az egész?~ Segítő szándékkal fürkészi és hallgatja tovább az idős férfit, hogy mit szeretne megosztani vele még.*
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 13:10:12
Üzenet elküldve: 2017-01-18 13:10:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac, Syvyan//
- Hát elég jó vagyok.
*mondja két falat között, seszínű szemeit az elf arcát fürkészi. Nem igazán érti, hogy az elf hogyan is jutott erre a következtetésre. Persze tény és való, hogy néha szeretne máshol lenni, szeretne finom ruhákat és inkább hímzőrámát szorongatna, mint íjat, de hát melyik lány nem álmodik finom ruhákról? Ékszerekről? Arról, hogy egy férfi a tenyerén hordozza?*
- Tudod van egy fickó. Itt.
*teátrálisan a szívére teszi a kezét.*
- Nagyon szívesen lennék vele. De ettől még itt is szívesen vagyok.
*Alyo annak ellenére, hogy nem a vérszomjas barbár archetípusa büszke a származására. Az apja végül is egy nagy tharg harcos, igaz, hogy az anyja csak rabszolga volt, de Alyo már szabadon nőtt fel, a törzs tagjaként és nem szenvedett hiányt semmiben. Tehetsége az íjászat terén mutatkozott meg, ezért ebbe az irányba igyekeztek terelni, meg a testalkatánál fogva a test-test elleni küzdelemben kevés esélye van. Valóban van némi tehetsége ahhoz, hogy jól tudjon bánni az íjjal, azonban nem gyakorolt soha annyit, hogy tökélyre fejlessze. Ebben szerepet játszik a lustasága is, meg az is, hogy kellemesebb elfoglaltságot is el tudott képzelni, minthogy egy céltábla előtt állva egymás után lője ki a nyilakat.
Közben visszatér Eldac is a hosszúra nyúlt ürítésből.*
- Hát ha neki ilyen lassan megy, hogy kifacsarja a kígyót.
*vigyorog az elfre és tovább folytatja az evést. Ő lassan iszik, de lassan is eszik. Meg mondjuk klasszisokkal jobban bírja az alkoholt, mint a vashegyiek többsége, amott a tündér már ki is dőlt, bár ebben semmi meglepő nincs, ha Morw hortyogna az asztalra fordulva, akkor az lenne a meglepő.*
- Aztán mondjátok csak, csalódottak vagytok, hogy nem a Hadurat találtátok, hogy is mondjam megfelelő állapotban?
*Mert ugye ez a dolog sokakat váratlanul ért még a régi klántagok közül is, ezért aztán megeshet, hogy az újak, a Hadúr hírneve miatt érkezők sincsenek ezzel másképpen. Alyo meg kíváncsi erre, ezért ez a kis közvélemény kutatás.*
- Hát elég jó vagyok.
*mondja két falat között, seszínű szemeit az elf arcát fürkészi. Nem igazán érti, hogy az elf hogyan is jutott erre a következtetésre. Persze tény és való, hogy néha szeretne máshol lenni, szeretne finom ruhákat és inkább hímzőrámát szorongatna, mint íjat, de hát melyik lány nem álmodik finom ruhákról? Ékszerekről? Arról, hogy egy férfi a tenyerén hordozza?*
- Tudod van egy fickó. Itt.
*teátrálisan a szívére teszi a kezét.*
- Nagyon szívesen lennék vele. De ettől még itt is szívesen vagyok.
*Alyo annak ellenére, hogy nem a vérszomjas barbár archetípusa büszke a származására. Az apja végül is egy nagy tharg harcos, igaz, hogy az anyja csak rabszolga volt, de Alyo már szabadon nőtt fel, a törzs tagjaként és nem szenvedett hiányt semmiben. Tehetsége az íjászat terén mutatkozott meg, ezért ebbe az irányba igyekeztek terelni, meg a testalkatánál fogva a test-test elleni küzdelemben kevés esélye van. Valóban van némi tehetsége ahhoz, hogy jól tudjon bánni az íjjal, azonban nem gyakorolt soha annyit, hogy tökélyre fejlessze. Ebben szerepet játszik a lustasága is, meg az is, hogy kellemesebb elfoglaltságot is el tudott képzelni, minthogy egy céltábla előtt állva egymás után lője ki a nyilakat.
Közben visszatér Eldac is a hosszúra nyúlt ürítésből.*
- Hát ha neki ilyen lassan megy, hogy kifacsarja a kígyót.
*vigyorog az elfre és tovább folytatja az evést. Ő lassan iszik, de lassan is eszik. Meg mondjuk klasszisokkal jobban bírja az alkoholt, mint a vashegyiek többsége, amott a tündér már ki is dőlt, bár ebben semmi meglepő nincs, ha Morw hortyogna az asztalra fordulva, akkor az lenne a meglepő.*
- Aztán mondjátok csak, csalódottak vagytok, hogy nem a Hadurat találtátok, hogy is mondjam megfelelő állapotban?
*Mert ugye ez a dolog sokakat váratlanul ért még a régi klántagok közül is, ezért aztán megeshet, hogy az újak, a Hadúr hírneve miatt érkezők sincsenek ezzel másképpen. Alyo meg kíváncsi erre, ezért ez a kis közvélemény kutatás.*
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 13:04:47
Üzenet elküldve: 2017-01-18 13:04:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Az aggodalmaskodó gnóm végül kötélnek áll és szavát adja, hogy nem fog eljárni a szája.*
- Jól van fiam, akkor most nagyon figyelj arra, amit mondok.
*Itt már halkít a beszédén mivel másoknak semmi köze az elhangzó dolgokhoz.*
- Lassan már egy éve kezdődött minden. Akkor amikor megérkezett a halál istene a világunkba.
*Ezen a ponton mélyen belenéz a smaragd szemekbe.*
- Azóta minden éjjel rémálmok gyötörnek, mindig ugyanaz.
*Szavai nyomatékosak, szikrényi kétség sincs bennük.*
- Wegtorenben sokan követni kezdték az új sötét istenséget. Emiatt eljöttem onnan. Gyanítom, hogy megátkoztak vagy valami hasonló rémséget tettek az agyammal.
*Talán túlságosan élénknek tűnik a tündér fantáziája, de nem bolond és látszik rajta, hogy minden szavát komolyan gondolja, nem tréfa tárgya.*
- Eddig értesz engem?
*Mogrimra kérdez, hogy tudta e követni.*
*Az aggodalmaskodó gnóm végül kötélnek áll és szavát adja, hogy nem fog eljárni a szája.*
- Jól van fiam, akkor most nagyon figyelj arra, amit mondok.
*Itt már halkít a beszédén mivel másoknak semmi köze az elhangzó dolgokhoz.*
- Lassan már egy éve kezdődött minden. Akkor amikor megérkezett a halál istene a világunkba.
*Ezen a ponton mélyen belenéz a smaragd szemekbe.*
- Azóta minden éjjel rémálmok gyötörnek, mindig ugyanaz.
*Szavai nyomatékosak, szikrényi kétség sincs bennük.*
- Wegtorenben sokan követni kezdték az új sötét istenséget. Emiatt eljöttem onnan. Gyanítom, hogy megátkoztak vagy valami hasonló rémséget tettek az agyammal.
*Talán túlságosan élénknek tűnik a tündér fantáziája, de nem bolond és látszik rajta, hogy minden szavát komolyan gondolja, nem tréfa tárgya.*
- Eddig értesz engem?
*Mogrimra kérdez, hogy tudta e követni.*
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 11:22:55
Üzenet elküldve: 2017-01-18 11:22:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo, Eldac//
- Szóval kapuőr és vadász. -*ismételi megerősítésként, inkább csak maga elé, Alyo válaszát az elf.* - Akkor, ha jól sejtem, kitűnően bánsz az íjjal. *folytatja a nyilvánvaló kijelentéssel, majd belekortyol sörébe. A lány szavait hallgatva valamiért olyan érzés lesz rajta úrrá, mintha Alyo nem igazán lenne oda azért a szerepért amit itt, a Vashegyen kell betöltenie. Ez persze csak a saját elképzelése, lehet, hogy a fél-elf teljesen máshogy gondolja, de mivel Syvyan nem ismeri őt, csak alig egy órája, így furdalja a kíváncsiság. Leteszi korsóját majd alkarjait összefonva lekönyököl az asztalra. A korábbi, viccelődős hanglejtést igyekszik valamivel komolyabb hangnemre cserélni. Ez nem esik nehezére, hiszen attól még nagyon messze áll, hogy az alkohol a fejébe szálljon. Korsójának tartalma még mindig, ugyan alulról, de súrolja a fele mennyiséget.*
- Jól látom, hogy nem érzed magad jól az általad betöltött szerepben? Sokat gondolsz arra, hogy jó lenne máshol, másnak lenni? Ne haragudj meg ha tévedek, de a válaszod valamiért ilyen gondolatokat ébresztett bennem. *Az utolsó mondat közben mindkét kezét bocsánatkérően teszi fel, fizikailag is kifejezi, hogy egyáltalán nem szeretné kiváltani Alyo haragját. Főleg ha rátapintott valamilyen érzékenyebb dologra. Syvyan is ismeri, milyen az ha megpróbálnak valakire rászabni egy olyan életet, amelyet egyszerűen nem érez magáénak. Mennyire akarták a szülei, hogy diplomata legyen a fiukból. Meg is kapták. Syvyan viszont ahelyett, hogy ellenkezett volna szüleivel, más módját választotta, hogy visszanyerje saját élete felett a kontrollt.*
~ El kell ismernem nem a legjobb választás az alvilág felé fordulni, de én élvezem.~ *Öntenek formát gondolatai fejében. Az elf elmélkedését kifelé csak egy pillanatra lesütött szempár és egy hanyag félvigyor sejteti. Tekintetét a fél-elfre szegezi és kíváncsian de türelmesen figyel. Alyo válaszát, legyen az kitérő, komoly vagy ne adj isten dühös, Syvyan mindenképpen diszkréten fogja kezelni a visszatérő sötételf előtt. Kivéve ha Alyo máshogy dönt. Így ha választ kap a lánytól és a sötételf is visszatér az asztalhoz egyszerűen csak széttárja kezeit és fülig érő vigyorral Eldac felé fordul.*
- Semmiről! Sőt inkább úgy tűnik te láthattál valami érdekeset odakint! Ennyi idő alatt, amíg elvoltál cimbora, folyót lehet fakasztani!
- Szóval kapuőr és vadász. -*ismételi megerősítésként, inkább csak maga elé, Alyo válaszát az elf.* - Akkor, ha jól sejtem, kitűnően bánsz az íjjal. *folytatja a nyilvánvaló kijelentéssel, majd belekortyol sörébe. A lány szavait hallgatva valamiért olyan érzés lesz rajta úrrá, mintha Alyo nem igazán lenne oda azért a szerepért amit itt, a Vashegyen kell betöltenie. Ez persze csak a saját elképzelése, lehet, hogy a fél-elf teljesen máshogy gondolja, de mivel Syvyan nem ismeri őt, csak alig egy órája, így furdalja a kíváncsiság. Leteszi korsóját majd alkarjait összefonva lekönyököl az asztalra. A korábbi, viccelődős hanglejtést igyekszik valamivel komolyabb hangnemre cserélni. Ez nem esik nehezére, hiszen attól még nagyon messze áll, hogy az alkohol a fejébe szálljon. Korsójának tartalma még mindig, ugyan alulról, de súrolja a fele mennyiséget.*
- Jól látom, hogy nem érzed magad jól az általad betöltött szerepben? Sokat gondolsz arra, hogy jó lenne máshol, másnak lenni? Ne haragudj meg ha tévedek, de a válaszod valamiért ilyen gondolatokat ébresztett bennem. *Az utolsó mondat közben mindkét kezét bocsánatkérően teszi fel, fizikailag is kifejezi, hogy egyáltalán nem szeretné kiváltani Alyo haragját. Főleg ha rátapintott valamilyen érzékenyebb dologra. Syvyan is ismeri, milyen az ha megpróbálnak valakire rászabni egy olyan életet, amelyet egyszerűen nem érez magáénak. Mennyire akarták a szülei, hogy diplomata legyen a fiukból. Meg is kapták. Syvyan viszont ahelyett, hogy ellenkezett volna szüleivel, más módját választotta, hogy visszanyerje saját élete felett a kontrollt.*
~ El kell ismernem nem a legjobb választás az alvilág felé fordulni, de én élvezem.~ *Öntenek formát gondolatai fejében. Az elf elmélkedését kifelé csak egy pillanatra lesütött szempár és egy hanyag félvigyor sejteti. Tekintetét a fél-elfre szegezi és kíváncsian de türelmesen figyel. Alyo válaszát, legyen az kitérő, komoly vagy ne adj isten dühös, Syvyan mindenképpen diszkréten fogja kezelni a visszatérő sötételf előtt. Kivéve ha Alyo máshogy dönt. Így ha választ kap a lánytól és a sötételf is visszatér az asztalhoz egyszerűen csak széttárja kezeit és fülig érő vigyorral Eldac felé fordul.*
- Semmiről! Sőt inkább úgy tűnik te láthattál valami érdekeset odakint! Ennyi idő alatt, amíg elvoltál cimbora, folyót lehet fakasztani!
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-18 10:40:48
Üzenet elküldve: 2017-01-18 10:40:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// JK fogadós //
//Megérkezés//
*Az idős tündér próbálja nyugtatni és látszólag szeretné, ha a félreértések elkerülése végett túllépnének a hátráltató információkon. Mogrim bólint, hogy megértette a dolgot. Egyáltalán nem nyugodott még meg, de most már nagyon furdalja a kíváncsiság, hogy mégis miről lehet szó. Nem látszik az idős férfin, hogy sötét ügyletekben lenne benne. Nem az a tipikus alvilági kinézete van. Elhiszi neki, hogy egyszerű földműves, de azt továbbra sem érti, hogy mire kell megesküdnie egy hétköznapi beszélgetés közben. Nagyot sóhajtva beleegyezik a dologba.*
- Legyen, esküszöm, hogy köztünk marad, amit mond. *Feltűnést nem szeretne kelteni ezért a szívére nem teszi a kezét csupán szóban adja ígéretét. Remélhetőleg ennyivel megelégszik az idős tündér. Mogrimnak az adott szó az szent, így tartani fogja magát az adott szóhoz. ~Tényleg ennyire paranoiás lenne?~ Ha végre elárulná Arraele úr, hogy mit titkol ennyire, akkor már lenne rálátása, hogy jogos a titkolózása vagy sem. A sötétségről nem tud másra asszociálni, mint valami sötét mágiára, de ehhez erősködött a tündér, hogy nincs köze. Gnómi kíváncsisága már nagyon felcsigázódott, hogy megtudja milyen feladatra keres személyt a tündér. ~Egyáltalán miért tett meg ilyen nagy utat Wegtorenből?~ Újabb kérdések fogalmazódnak meg benne, amik az idős urat kicsit kiszámíthatatlanná teszik. Tekintete egy pillanatra kitér Maon-ra a törpe asszonyságra és a fogadó többi vendégére is. Hiába komolyabb beszélgetésben vannak, azért mégis csak figyeli, hogy ha valakinek szüksége lenne valamire, akkor mihamarabb tudjon reagálni rá. A rövid körbetekintés után komoly tekintettel tér vissza Arraelé-re és kíváncsian várja, hogy mit fog vele közölni.*
//Megérkezés//
*Az idős tündér próbálja nyugtatni és látszólag szeretné, ha a félreértések elkerülése végett túllépnének a hátráltató információkon. Mogrim bólint, hogy megértette a dolgot. Egyáltalán nem nyugodott még meg, de most már nagyon furdalja a kíváncsiság, hogy mégis miről lehet szó. Nem látszik az idős férfin, hogy sötét ügyletekben lenne benne. Nem az a tipikus alvilági kinézete van. Elhiszi neki, hogy egyszerű földműves, de azt továbbra sem érti, hogy mire kell megesküdnie egy hétköznapi beszélgetés közben. Nagyot sóhajtva beleegyezik a dologba.*
- Legyen, esküszöm, hogy köztünk marad, amit mond. *Feltűnést nem szeretne kelteni ezért a szívére nem teszi a kezét csupán szóban adja ígéretét. Remélhetőleg ennyivel megelégszik az idős tündér. Mogrimnak az adott szó az szent, így tartani fogja magát az adott szóhoz. ~Tényleg ennyire paranoiás lenne?~ Ha végre elárulná Arraele úr, hogy mit titkol ennyire, akkor már lenne rálátása, hogy jogos a titkolózása vagy sem. A sötétségről nem tud másra asszociálni, mint valami sötét mágiára, de ehhez erősködött a tündér, hogy nincs köze. Gnómi kíváncsisága már nagyon felcsigázódott, hogy megtudja milyen feladatra keres személyt a tündér. ~Egyáltalán miért tett meg ilyen nagy utat Wegtorenből?~ Újabb kérdések fogalmazódnak meg benne, amik az idős urat kicsit kiszámíthatatlanná teszik. Tekintete egy pillanatra kitér Maon-ra a törpe asszonyságra és a fogadó többi vendégére is. Hiába komolyabb beszélgetésben vannak, azért mégis csak figyeli, hogy ha valakinek szüksége lenne valamire, akkor mihamarabb tudjon reagálni rá. A rövid körbetekintés után komoly tekintettel tér vissza Arraelé-re és kíváncsian várja, hogy mit fog vele közölni.*
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 18:39:43
Üzenet elküldve: 2017-01-17 18:39:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Aggodalmaskodó tekintettel találja magát szembe, újfent. Ekkor már a gnóm egy kicsit ki is fakad, bár a hangján nem érzi, hogy megemelné felé.*
- Nyugodj meg fiam, félreértesz engem. Na, jól van, akkor tegyünk, úgy mintha most esne szó először a dologról.
*Nyugtatgatja a fogadóst és két kezét le is teszi az asztalra jelezve, hogy tiszta lappal akar indítani.*
- De meg kell esküdnöd, hogy amit elmondok, köztünk marad!
*Mutatóujját felemelve erősíti meg, hogy ezt nagyon komolyan gondolja. Ha Mogrim megesküszik neki, akkor belekezd, ha nem akkor egy kis időre némaságba burkolódzik, hogy átgondolhassa a dolgokat.*
*Aggodalmaskodó tekintettel találja magát szembe, újfent. Ekkor már a gnóm egy kicsit ki is fakad, bár a hangján nem érzi, hogy megemelné felé.*
- Nyugodj meg fiam, félreértesz engem. Na, jól van, akkor tegyünk, úgy mintha most esne szó először a dologról.
*Nyugtatgatja a fogadóst és két kezét le is teszi az asztalra jelezve, hogy tiszta lappal akar indítani.*
- De meg kell esküdnöd, hogy amit elmondok, köztünk marad!
*Mutatóujját felemelve erősíti meg, hogy ezt nagyon komolyan gondolja. Ha Mogrim megesküszik neki, akkor belekezd, ha nem akkor egy kis időre némaságba burkolódzik, hogy átgondolhassa a dolgokat.*
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 17:50:04
Üzenet elküldve: 2017-01-17 17:50:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//M+N+M//
*Egyre jobban ide-oda kapkodja fejét és azt sem tudja merre jár. Szép lassan a korsó tartalma kiörül, és a szemecskéi egyre nehezebbé válik.
Lehet a "túl sok információ" az oka?*
~ Olyan fáradt vagyok.~
*Nem zavartatja magát, és szép csendben az asztalra hajtja a fejét és elalszik, amúgy sem tud nagyon hozzájuk szólni. Remélhetőleg az ébredést túl fogja élni, mert most még édesdeden szundikál.*
*Egyre jobban ide-oda kapkodja fejét és azt sem tudja merre jár. Szép lassan a korsó tartalma kiörül, és a szemecskéi egyre nehezebbé válik.
Lehet a "túl sok információ" az oka?*
~ Olyan fáradt vagyok.~
*Nem zavartatja magát, és szép csendben az asztalra hajtja a fejét és elalszik, amúgy sem tud nagyon hozzájuk szólni. Remélhetőleg az ébredést túl fogja élni, mert most még édesdeden szundikál.*
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 15:44:20
Üzenet elküldve: 2017-01-17 15:44:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// JK fogadós //
//Megérkezés//
*Egy szusszanásnyi idő telik csak el amíg visszaül helyére, máris újra a frászt hozzá rá az idős tündér. ~Nem törvénytelen, de sötét? Mit akar ez jelenteni?~ Újfent aggodalomra ad okot Arraele kijelentése. Nem tudja eldönteni, hogy direkt sikerül a felvezetés ilyen kétes értelműre vagy tényleg az van, amit a férfi mondott, hogy egyszerűen csak bizalmatlan és ezért ködösít ennyire.*
- Arraele úr kérem árulja el miről van szó pontosan, mert addig nem tudok választ adni a kérdésére! *Aggódni aggódik persze, mert ez a sötét szó elég negatívan cseng számára. Épp elég sötét varázslatot látott a szántóföldön, ami egy életre elvette a kedvét az ártó mágiától.*
- A sötétség, vagy nekromancia mágia pusztítását közelről tapasztaltam. Amikor idefelé érkeztem láttam a felperzselt szántókat és az ott lemészárolt földművesek szénné égett tetemeit. *Beleborzong a gondolatba amint feleleveníti magában ezeket az emlékképeket.*
- Ha Sa'Tereth vagy a másik három istenséggel kapcsolatos mágiáról van szó akkor nem tudok segíteni Önnek. *Tekintete igen határozott amint a gonosz isten nevét kiejti. Számára továbbra sem hódolni való istenek ezek hárman. Egyszerűen erős entitásoknak tartja őket, semmi egyébnek. Tanaikkal nem tud azonosulni, még a jónak nevezett Eeyr-el sem. Vakon követni olyanok utasításait akik egymást gyilkolászták az égen botorság, legalább is a gnóm szemszögéből nézve. Ősei hagyományát, nézeteit folytatva nem fogad el isteneket csupán alkotókat, akik képesek valami újat alkotni. De azt, hogy beleszóljanak mások életébe és hódoljanak nekik az teljesen kizárt az apróság számára. Ezt jónak látja, ha előre közli az idős tündérrel.*
//Megérkezés//
*Egy szusszanásnyi idő telik csak el amíg visszaül helyére, máris újra a frászt hozzá rá az idős tündér. ~Nem törvénytelen, de sötét? Mit akar ez jelenteni?~ Újfent aggodalomra ad okot Arraele kijelentése. Nem tudja eldönteni, hogy direkt sikerül a felvezetés ilyen kétes értelműre vagy tényleg az van, amit a férfi mondott, hogy egyszerűen csak bizalmatlan és ezért ködösít ennyire.*
- Arraele úr kérem árulja el miről van szó pontosan, mert addig nem tudok választ adni a kérdésére! *Aggódni aggódik persze, mert ez a sötét szó elég negatívan cseng számára. Épp elég sötét varázslatot látott a szántóföldön, ami egy életre elvette a kedvét az ártó mágiától.*
- A sötétség, vagy nekromancia mágia pusztítását közelről tapasztaltam. Amikor idefelé érkeztem láttam a felperzselt szántókat és az ott lemészárolt földművesek szénné égett tetemeit. *Beleborzong a gondolatba amint feleleveníti magában ezeket az emlékképeket.*
- Ha Sa'Tereth vagy a másik három istenséggel kapcsolatos mágiáról van szó akkor nem tudok segíteni Önnek. *Tekintete igen határozott amint a gonosz isten nevét kiejti. Számára továbbra sem hódolni való istenek ezek hárman. Egyszerűen erős entitásoknak tartja őket, semmi egyébnek. Tanaikkal nem tud azonosulni, még a jónak nevezett Eeyr-el sem. Vakon követni olyanok utasításait akik egymást gyilkolászták az égen botorság, legalább is a gnóm szemszögéből nézve. Ősei hagyományát, nézeteit folytatva nem fogad el isteneket csupán alkotókat, akik képesek valami újat alkotni. De azt, hogy beleszóljanak mások életébe és hódoljanak nekik az teljesen kizárt az apróság számára. Ezt jónak látja, ha előre közli az idős tündérrel.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 14:18:26
Üzenet elküldve: 2017-01-17 14:18:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fehérnépek napja//
*Ha ismerné az áramütés kifejezést, ezzel jellemezné az érzést, ami akkor támad benne, amikor Zaras ajka az ujjaihoz ér. Még akkor is, ha számított valami ilyesmire. Ahogy nyújtotta a falatot, szinte biztos volt benne, hogy a szürke hajú elf nem fog úriemberként viselkedni és kihasználja az alkalmat. Picit elkerekedik a szeme, visszakapja a kezét, de lelki szemeivel nem a pimaszul mosolygó, asztal mögött ülő Zarast látja, hanem azt a képet, ahogy ki tudja honnan jött erővel borítja fel a kettejüket elválasztó bútordarabot, csapja tarkón a csapodárnak látszó kispapát, cibálja fel hajánál fogva az emeletre, hogy ott aztán maga fölé gyűrje. A gondolat inkább a sör hatásának köszönhető, de azért kicsit elmosolyodik a hatására, majd megrázza a fejét, hogy gyorsan el is hessegesse.*
- Szórakozni? *Kérdez vissza egy kis rosszallással, amikor megérkezik az újabb korsó sör, amit az imént kért.* - Tehát jól sejtettem. Loka odahaza bajlódik a két csöppséggel, pelenkáz, kel fel éjszaka szoptatni, büfiztetni, altatni, Zaras uraság pedig kicsit kiruccan a Vashegyre, hogy kicsit kitombolja magát.
*Nem is tudja eldönteni, hogy a hangjában a felháborodás őszinte vagy csak tettetett. Mert tényleg ronda dolog az, amit a szürke hajú tesz, ha valóban arról van szó amire gondol, de mióta eljött otthonról nem igazán találkozott olyan férfival, aki... aki megmozgatott volna benne valamit. És amilyen szerencséje van, akit érdekesnek talál, azt egy boszorka tartja pórázon. Itt jót mosolyogna Zaras elképzelésén azt illetően, hogy ki hordja náluk a nadrágot, de most inkább megint jót húz a sörből. Talán úgy gondolhatja, hogy az alkoholban feloldódott gátlásokkal így nem lesz gondja.*
- Szóval uraságod szórakozni óhajt. És mégis mire méltóztatott gondolni nagy könnyelműségében?
*Megint kicsit piros az arca, de ez nem zavar miatt van. Egyszerűen csak furán melege van. Biztos van ebben szerepe a hirtelen elfogyasztott italnak is, de annak is, hogy a furán szürke szemekben is felfedezni vél bizonyos varázst.*
//Fehérnépek napja//
*Ha ismerné az áramütés kifejezést, ezzel jellemezné az érzést, ami akkor támad benne, amikor Zaras ajka az ujjaihoz ér. Még akkor is, ha számított valami ilyesmire. Ahogy nyújtotta a falatot, szinte biztos volt benne, hogy a szürke hajú elf nem fog úriemberként viselkedni és kihasználja az alkalmat. Picit elkerekedik a szeme, visszakapja a kezét, de lelki szemeivel nem a pimaszul mosolygó, asztal mögött ülő Zarast látja, hanem azt a képet, ahogy ki tudja honnan jött erővel borítja fel a kettejüket elválasztó bútordarabot, csapja tarkón a csapodárnak látszó kispapát, cibálja fel hajánál fogva az emeletre, hogy ott aztán maga fölé gyűrje. A gondolat inkább a sör hatásának köszönhető, de azért kicsit elmosolyodik a hatására, majd megrázza a fejét, hogy gyorsan el is hessegesse.*
- Szórakozni? *Kérdez vissza egy kis rosszallással, amikor megérkezik az újabb korsó sör, amit az imént kért.* - Tehát jól sejtettem. Loka odahaza bajlódik a két csöppséggel, pelenkáz, kel fel éjszaka szoptatni, büfiztetni, altatni, Zaras uraság pedig kicsit kiruccan a Vashegyre, hogy kicsit kitombolja magát.
*Nem is tudja eldönteni, hogy a hangjában a felháborodás őszinte vagy csak tettetett. Mert tényleg ronda dolog az, amit a szürke hajú tesz, ha valóban arról van szó amire gondol, de mióta eljött otthonról nem igazán találkozott olyan férfival, aki... aki megmozgatott volna benne valamit. És amilyen szerencséje van, akit érdekesnek talál, azt egy boszorka tartja pórázon. Itt jót mosolyogna Zaras elképzelésén azt illetően, hogy ki hordja náluk a nadrágot, de most inkább megint jót húz a sörből. Talán úgy gondolhatja, hogy az alkoholban feloldódott gátlásokkal így nem lesz gondja.*
- Szóval uraságod szórakozni óhajt. És mégis mire méltóztatott gondolni nagy könnyelműségében?
*Megint kicsit piros az arca, de ez nem zavar miatt van. Egyszerűen csak furán melege van. Biztos van ebben szerepe a hirtelen elfogyasztott italnak is, de annak is, hogy a furán szürke szemekben is felfedezni vél bizonyos varázst.*
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 13:49:03
Üzenet elküldve: 2017-01-17 13:49:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Jobb dolog híján, amíg a sörét iszogatja elnézi a pásztorembert a kutyájával. Szíve szerint nem engedne be állatokat oda, ahol mások esznek. Nem egy finnyás fajta, de bizonyos dolgokhoz makacsan tud ragaszkodni az öreg tündér. Beleszólása sincs ebbe így csak fejével kíséri a csaholót amint gazdája után lohol. Voltak ám állatai neki is, szántáskor, aratáskor, de kutyája az szinte sosem volt állandó jelleggel. A szorgos fogadós hamar ellátja a férfit. Addigra Arraele is befejezi sereskorsójának kiürítését. Bajusza alatt mosolyra húzza száját amint visszatér beszélgetőpartnere.*
- Ott tartottunk, hogy nem törvénytelen és nem sötét mágiás dologról van szó. Vagyis sötétnek sötét, de nem úgy... na. *Félreérthetően zavarodik bele saját mondandójába pedig tényleg nem szándékozik rémületet kelteni, immáron másodszor.*
*Jobb dolog híján, amíg a sörét iszogatja elnézi a pásztorembert a kutyájával. Szíve szerint nem engedne be állatokat oda, ahol mások esznek. Nem egy finnyás fajta, de bizonyos dolgokhoz makacsan tud ragaszkodni az öreg tündér. Beleszólása sincs ebbe így csak fejével kíséri a csaholót amint gazdája után lohol. Voltak ám állatai neki is, szántáskor, aratáskor, de kutyája az szinte sosem volt állandó jelleggel. A szorgos fogadós hamar ellátja a férfit. Addigra Arraele is befejezi sereskorsójának kiürítését. Bajusza alatt mosolyra húzza száját amint visszatér beszélgetőpartnere.*
- Ott tartottunk, hogy nem törvénytelen és nem sötét mágiás dologról van szó. Vagyis sötétnek sötét, de nem úgy... na. *Félreérthetően zavarodik bele saját mondandójába pedig tényleg nem szándékozik rémületet kelteni, immáron másodszor.*
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 13:41:18
Üzenet elküldve: 2017-01-17 13:41:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo, Syvyan//
*A szemrevaló barbár lány csak megerősíteni tudja abban a hitében, hogy nem ismeri igazán a sötételfeket. Nagyjából hasonlóakat tud ő is, így biztos benne, hogy csak féligazságok és erős ferdítések vannak ezekben a sztereotípiákban. Abban biztosan egyetértenek, hogy vérszomjasak és az alvilági munkákban nemigen akad párjuk, hiszen a rejtőzésüket a megjelenésük is segíti. Emellett ruganyosak, csendes léptűek és rendkívül jól látnak a sötétben. Szóval az adottságaik a késői órákban hoznak hasznot igazán. Így aztán nem is reagálja le Alyosa szavait, csak vállat von, talán így nem tudódik ki, hogy neki mennyi köze van saját népe történelméhez és hagyományaihoz. Jót mosolyog az általa felvetett tündér-óriás kapcsolaton, ahogy a lány tovább viszi a fonalat.*
- És kérés még az, hogy melyik lett volna a hím, melyik a nőstény. Talán jobb, ha a tündér a férfi… habár gőzöm sincs, hogy vannak-e tündér hímek, alig találkoztam életem során tündérekkel. *Biccent Mofeta felé és tanácstalanul néz a kis lényre. ~Vajh, hogyan szaporodnak? Virágporral? Kinőnek a fákból, vagy van külön tündérpor és azzal varázsolják őket elő? Mindegy is…~ Az alkohol teszi a dolgát, így ki kell mennie az illemhelyre, ahogy a felső körökben nevezik a latrinát. Gyorsan segítséget is kér a lánytól, mégiscsak ő a helyi. Válaszát megkapja, miközben fel is áll és elröhinti magát, úgy néz ki, nagyon jól szórakozik.*
- Hát, ha gondolod, nem utasítom vissza. Végül is mindig jól jön egy baráti kézfogás. *Vigyorog, de amint megkapja a fityiszt, lebiggyeszti az ajkait viccesen. Aztán megy is a jelzett irányba. odabiccent még a másik asztaltársaságnál ülő Mofetának. Léptein nem is nagyon látszik, hogy az ital hatással lenne rá, de a kiült vigyor ráfagyott az arcára, mosolyogva távozik a Tavernából. Hátramenvén megtalálja az illemhelyet, sóhajt egyet, hogy nem tévedt el. Gyorsan elvégzi a dolgát, és élvezi a kissé csípősebb időjárást. A nap felé fordítja a tekintetét és élvezi a napsütést. Kicsit megfeledkezik a többiekről és a hátát a fogadó falának támasztva élvezi a kettősséget: a napsütést és a hideget. A nap cirógatja az arcát, a lágy szellő kicsípi, és az érzés váltakozik, mikor melyik erősebb kissé. Aztán észbe kap, hogy már biztosan hiányolják, a hatalmas ajtón belép és visszasiet az asztaltársasághoz. A kis szellőztetés a fejének jótt tett, felfrissült és egy kicsit tisztult is az agya. Le is huppan a helyére, és érdeklődve nézi a másik kettőt.*
- Kösz Alyo, megtaláltam. Lemaradtam valamiről? *Hátradől, fogalma sincs, hogy egy fertályóra, amíg elvolt, volt-e valami lényeges, vagy sem. Ami azt illeti neki csak pár percnek tűnt a negyedórás természetjárás.*
*A szemrevaló barbár lány csak megerősíteni tudja abban a hitében, hogy nem ismeri igazán a sötételfeket. Nagyjából hasonlóakat tud ő is, így biztos benne, hogy csak féligazságok és erős ferdítések vannak ezekben a sztereotípiákban. Abban biztosan egyetértenek, hogy vérszomjasak és az alvilági munkákban nemigen akad párjuk, hiszen a rejtőzésüket a megjelenésük is segíti. Emellett ruganyosak, csendes léptűek és rendkívül jól látnak a sötétben. Szóval az adottságaik a késői órákban hoznak hasznot igazán. Így aztán nem is reagálja le Alyosa szavait, csak vállat von, talán így nem tudódik ki, hogy neki mennyi köze van saját népe történelméhez és hagyományaihoz. Jót mosolyog az általa felvetett tündér-óriás kapcsolaton, ahogy a lány tovább viszi a fonalat.*
- És kérés még az, hogy melyik lett volna a hím, melyik a nőstény. Talán jobb, ha a tündér a férfi… habár gőzöm sincs, hogy vannak-e tündér hímek, alig találkoztam életem során tündérekkel. *Biccent Mofeta felé és tanácstalanul néz a kis lényre. ~Vajh, hogyan szaporodnak? Virágporral? Kinőnek a fákból, vagy van külön tündérpor és azzal varázsolják őket elő? Mindegy is…~ Az alkohol teszi a dolgát, így ki kell mennie az illemhelyre, ahogy a felső körökben nevezik a latrinát. Gyorsan segítséget is kér a lánytól, mégiscsak ő a helyi. Válaszát megkapja, miközben fel is áll és elröhinti magát, úgy néz ki, nagyon jól szórakozik.*
- Hát, ha gondolod, nem utasítom vissza. Végül is mindig jól jön egy baráti kézfogás. *Vigyorog, de amint megkapja a fityiszt, lebiggyeszti az ajkait viccesen. Aztán megy is a jelzett irányba. odabiccent még a másik asztaltársaságnál ülő Mofetának. Léptein nem is nagyon látszik, hogy az ital hatással lenne rá, de a kiült vigyor ráfagyott az arcára, mosolyogva távozik a Tavernából. Hátramenvén megtalálja az illemhelyet, sóhajt egyet, hogy nem tévedt el. Gyorsan elvégzi a dolgát, és élvezi a kissé csípősebb időjárást. A nap felé fordítja a tekintetét és élvezi a napsütést. Kicsit megfeledkezik a többiekről és a hátát a fogadó falának támasztva élvezi a kettősséget: a napsütést és a hideget. A nap cirógatja az arcát, a lágy szellő kicsípi, és az érzés váltakozik, mikor melyik erősebb kissé. Aztán észbe kap, hogy már biztosan hiányolják, a hatalmas ajtón belép és visszasiet az asztaltársasághoz. A kis szellőztetés a fejének jótt tett, felfrissült és egy kicsit tisztult is az agya. Le is huppan a helyére, és érdeklődve nézi a másik kettőt.*
- Kösz Alyo, megtaláltam. Lemaradtam valamiről? *Hátradől, fogalma sincs, hogy egy fertályóra, amíg elvolt, volt-e valami lényeges, vagy sem. Ami azt illeti neki csak pár percnek tűnt a negyedórás természetjárás.*
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-17 11:41:38
Üzenet elküldve: 2017-01-17 11:41:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// JK fogadós //
//Learon//
*Mogrimot egyáltalán nem zavarja, hogy egyszerű pásztor emberek térnek be a tavernába. Sőt, mivel ő maga is egyszerű körülmények között nőtt fel, ezért talán még jobban érzi magát ilyen személyek társaságában, mint magas rangúak körében. A gyümölcstea rendelésére bólint.*
- Azt hiszem van még szárított almánk. *Válaszolja lelkesen. Legutolsó emlékei szerint még valamelyik szekrény alján látott szárított almát. Tökéletesen még nem tudja, hogy pontosan miből mennyi van, de amit tudott készletet azt átbogarászta. Meglepődik kissé a kutya jólneveltségén. Általában, ha ételhez jut egy állat akkor azonnal ráveti magát. Betudja ezt annak, hogy jól nevelt pásztorkutyával van dolga.*
- Rendben, máris készítem. *Mondja a pásztornak miután az kinézte asztalát. ~Igazán illedelmes férfi. Látszik, hogy a nyugodt munkakörülmények sokat dobnak a latba.~ Bár igazán nem panaszkodhat, úgymond a maga főnöke a nap pillanatnyi helyzeteiben, de ha jól akarja csinálni akkor oda kell tennie magát.*
- Igazán nincs mit, érezze jól magát. *Barátságosan válaszol a kiszolgálást illetően. Jól esik neki a dicséret bár igazából csak a munkáját végzi és önmagát adja, semmi egyebet nem tesz. Ezután a pult mögé megy, hogy a tűzhelyen lévő forróvízből tölthessen. Szerencsére Maon asszony igen serény így mindig ügyel arra, hogy forróvíz, így vagy úgy de legyen. Mogrim egy korsót vesz elő, amibe az előkeresett almát teszi bele, majd leforrázza a vízzel. Néhány percet szán rá, hogy a gyümölcs esszenciája kioldódjon az aszalékból, majd leszűri a gyümölcsöt és a gőzölgő korsónyi teával elindul a pásztor asztalához.*
- Parancsoljon. Ez jót fog tenni a hideg ellen. Ha bármit szeretne még kérni kiáltson bátran. *Amennyiben nem kér mást Learon, akkor leteszi elé a gőzölgő teát és visszasétál Arraele asztalához.*
- Elnézést, hol tartottunk? *Kérdez rá a tündérre már valamivel nyugodtabban.*
//Learon//
*Mogrimot egyáltalán nem zavarja, hogy egyszerű pásztor emberek térnek be a tavernába. Sőt, mivel ő maga is egyszerű körülmények között nőtt fel, ezért talán még jobban érzi magát ilyen személyek társaságában, mint magas rangúak körében. A gyümölcstea rendelésére bólint.*
- Azt hiszem van még szárított almánk. *Válaszolja lelkesen. Legutolsó emlékei szerint még valamelyik szekrény alján látott szárított almát. Tökéletesen még nem tudja, hogy pontosan miből mennyi van, de amit tudott készletet azt átbogarászta. Meglepődik kissé a kutya jólneveltségén. Általában, ha ételhez jut egy állat akkor azonnal ráveti magát. Betudja ezt annak, hogy jól nevelt pásztorkutyával van dolga.*
- Rendben, máris készítem. *Mondja a pásztornak miután az kinézte asztalát. ~Igazán illedelmes férfi. Látszik, hogy a nyugodt munkakörülmények sokat dobnak a latba.~ Bár igazán nem panaszkodhat, úgymond a maga főnöke a nap pillanatnyi helyzeteiben, de ha jól akarja csinálni akkor oda kell tennie magát.*
- Igazán nincs mit, érezze jól magát. *Barátságosan válaszol a kiszolgálást illetően. Jól esik neki a dicséret bár igazából csak a munkáját végzi és önmagát adja, semmi egyebet nem tesz. Ezután a pult mögé megy, hogy a tűzhelyen lévő forróvízből tölthessen. Szerencsére Maon asszony igen serény így mindig ügyel arra, hogy forróvíz, így vagy úgy de legyen. Mogrim egy korsót vesz elő, amibe az előkeresett almát teszi bele, majd leforrázza a vízzel. Néhány percet szán rá, hogy a gyümölcs esszenciája kioldódjon az aszalékból, majd leszűri a gyümölcsöt és a gőzölgő korsónyi teával elindul a pásztor asztalához.*
- Parancsoljon. Ez jót fog tenni a hideg ellen. Ha bármit szeretne még kérni kiáltson bátran. *Amennyiben nem kér mást Learon, akkor leteszi elé a gőzölgő teát és visszasétál Arraele asztalához.*
- Elnézést, hol tartottunk? *Kérdez rá a tündérre már valamivel nyugodtabban.*
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-16 19:10:23
Üzenet elküldve: 2017-01-16 19:10:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fehérnépek napja//
- Akkor nyomolvasó, na. Majd felfogadsz magad mellé vadászokat.
* Legyint az apróságra. Bár akkor meg kérdéses, hogy megéri-e a dolog, hiszen akkor vagy aranyban vagy húsban, vagy egyébben, de ki kell fizetni a felbérelt személyeket, ennyi erőből már egy mestert is bérelhet, aki jó pénzért vagy másért megtanítja vadászni, fegyvert forgatni, íjjal lőni.
Megtehetné, minden joga meg van hozzá, de mégis mit számít az a tény, hogy asszonya odahaza várja? Hát azért, mert kölykei vannak, tán hagynia kéne, hogy a világ ne ismerje meg a Zygendar nevet? Tévedés ne essék, nem lovag, aki egy bajba jutott hölgyet gondolkodás nélkül megment, és az istenek színe előtt elveszi. Persze, még csak az kéne, hogy a tioli penge többet ne villanhasson meg! De ezt Daewe ugyebár nem tudhatja biztosan, így fel sem róható neki az összezavarodottság.
A gyors ivászatra csak elkerekedett szemekkel néz. Ő, saját italát nem húzza le, kortyolja. Még csak az kéne, hogy tényleg kiüsse magát.
Fajtársa böffentésén és zavarán jót szórakozik. Na, a kisasszonyok is levedlik néha a tökéletes álcát. Még ha ahhoz egy korsó sör lehúzása is szükségeltetik. *
- Neked is.
* Biccent mosolyogva, de mire a mondat végére ér, Daewe már be is fejezi az evést. Na jó, annyira azért talán nem gyors, de úgy érződik, mintha csak egy gnóm találmány lenne, amely vákuumot létrehozva önmagában, beszippantaná azt, ami a szája elé kerül. *
- Néha tehetünk kivételt is, elvégre szórakozni vagyunk itt, vagy nem?
* Teszi fel a költői kérdést, mire ő is ráhúz az italra. *
- Én már ettem, mielőtt... őőő... inni kezdtem.
* Feleli kissé elvörösödve. A gesztust látva szemében megcsillan a huncutság. Felemelkedik ülőhelyéről, fejével közelít a sajtot tartó kéz felé. Ajkai résnyire nyílnak, és hozzáérnek Daewe ujjaihoz, s ahogy nyelvével átveszi a tejterméket, picit megnyalja a lány mutatóujját. Közben mosolyog. *
- Ez tényleg finom.
//Fehérnépek napja//
- Akkor nyomolvasó, na. Majd felfogadsz magad mellé vadászokat.
* Legyint az apróságra. Bár akkor meg kérdéses, hogy megéri-e a dolog, hiszen akkor vagy aranyban vagy húsban, vagy egyébben, de ki kell fizetni a felbérelt személyeket, ennyi erőből már egy mestert is bérelhet, aki jó pénzért vagy másért megtanítja vadászni, fegyvert forgatni, íjjal lőni.
Megtehetné, minden joga meg van hozzá, de mégis mit számít az a tény, hogy asszonya odahaza várja? Hát azért, mert kölykei vannak, tán hagynia kéne, hogy a világ ne ismerje meg a Zygendar nevet? Tévedés ne essék, nem lovag, aki egy bajba jutott hölgyet gondolkodás nélkül megment, és az istenek színe előtt elveszi. Persze, még csak az kéne, hogy a tioli penge többet ne villanhasson meg! De ezt Daewe ugyebár nem tudhatja biztosan, így fel sem róható neki az összezavarodottság.
A gyors ivászatra csak elkerekedett szemekkel néz. Ő, saját italát nem húzza le, kortyolja. Még csak az kéne, hogy tényleg kiüsse magát.
Fajtársa böffentésén és zavarán jót szórakozik. Na, a kisasszonyok is levedlik néha a tökéletes álcát. Még ha ahhoz egy korsó sör lehúzása is szükségeltetik. *
- Neked is.
* Biccent mosolyogva, de mire a mondat végére ér, Daewe már be is fejezi az evést. Na jó, annyira azért talán nem gyors, de úgy érződik, mintha csak egy gnóm találmány lenne, amely vákuumot létrehozva önmagában, beszippantaná azt, ami a szája elé kerül. *
- Néha tehetünk kivételt is, elvégre szórakozni vagyunk itt, vagy nem?
* Teszi fel a költői kérdést, mire ő is ráhúz az italra. *
- Én már ettem, mielőtt... őőő... inni kezdtem.
* Feleli kissé elvörösödve. A gesztust látva szemében megcsillan a huncutság. Felemelkedik ülőhelyéről, fejével közelít a sajtot tartó kéz felé. Ajkai résnyire nyílnak, és hozzáérnek Daewe ujjaihoz, s ahogy nyelvével átveszi a tejterméket, picit megnyalja a lány mutatóujját. Közben mosolyog. *
- Ez tényleg finom.
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-16 18:35:03
Üzenet elküldve: 2017-01-16 18:35:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Mogrim//
*Learon mindig is tisztelte az emberek munkáját és parasztemberként azt is megszokta, hogy várnia kell, ha valamit kérdez. Sokak számára nem túlzottan fontos tisztséget visel ugyanis. Azonban itt elsősorban fizető vendég, és talán ezért bánik vele Mogrim ilyen kedvesen, bár az is elképzelhető, hogy ilyen a férfi jelleme és éppen azért osztották ebbe a pozícióba. Az elhangzott italokról nincs túlzottan jó véleménye. A forrásvízért biztosan nem fizetne, hiszen az van a kulacsában, a tehéntejet egyszerűen röhejesnek tartja kecskepásztor lévén.* ~Hihetetlen, hogy Leanada ilyen vacakokat árul. Elhiszem, hogy nincs más, de, hogy tehéntej!~ *Így hát, csak a tea marad, amihez egyébként kedve is van. Régen ivott már olyat. Olyannyira, hogy nem is emlékszik mikor.*
-Akkor gyümölcsteát szeretnék. Alma ízesítéssel, ha van. *Ezután az itallapot és étlapot a kezébe veszi és köszönete jeléül biccent is. Egy kissé el is csodálkozik rajta, hogy egy pásztornak a kezébe nyom ilyesmit. Utolsó információi szerit az ilyesfajta népek, mint ő nem tudnak írni, olvasni. Learon kivételes eset persze, hiszen amúgy egy nagyon intelligens tanult ember.* ~Igazából, aki nem tud olvasni elmondhatja, biztos felolvasná ez a fiatalember.~ *Ennyivel zárja is magában a csodálkozását. A kutya azonnal ráveti magát a húsra, és szájába veszi mind a kettőt. Meg nem eszi még, mert várja rá a parancsot, meg azt, hogy elhelyezkedjenek egy asztalnál. Jól nevelt eb ő, nem kezd el csak úgy habzsolni a gazdája lába alatt.*
-Annál az asztalnál leszek! *Mutat az egyikre és el is indul felé.*
-Nyugodtan folytassák a beszélgetést, nem akartam zavarni. *Hallott egy darabot a beszédből mikor még érkezett és tudja, hogy mágiáról lehet szó, így ezek itt mágusok. Ő is az, de nem akar beleszólni a témába. Nem rá tartozik.*
-Akkor hát köszönöm a kiszolgálást. A Szellemjáró úgy tűnik jól választja ki az emberek pozícióit. *Eztán pedig le is ül asztalához és töprengeni kezd, miután végigsimít kutyája hátán, ezzel utalva arra, hogy ehet.* ~Mostantól nem is egyszerű pásztor vagyok, hanem intéző. Kalácsfalva intézője.~ *Nem tudja mi lehet most a faluval. Sok hírt hallott. Többek között azt is, hogy lerombolták a démonok a települést. Nagyon kíváncsi, hogy mit is kapott a keze alá.*
*Learon mindig is tisztelte az emberek munkáját és parasztemberként azt is megszokta, hogy várnia kell, ha valamit kérdez. Sokak számára nem túlzottan fontos tisztséget visel ugyanis. Azonban itt elsősorban fizető vendég, és talán ezért bánik vele Mogrim ilyen kedvesen, bár az is elképzelhető, hogy ilyen a férfi jelleme és éppen azért osztották ebbe a pozícióba. Az elhangzott italokról nincs túlzottan jó véleménye. A forrásvízért biztosan nem fizetne, hiszen az van a kulacsában, a tehéntejet egyszerűen röhejesnek tartja kecskepásztor lévén.* ~Hihetetlen, hogy Leanada ilyen vacakokat árul. Elhiszem, hogy nincs más, de, hogy tehéntej!~ *Így hát, csak a tea marad, amihez egyébként kedve is van. Régen ivott már olyat. Olyannyira, hogy nem is emlékszik mikor.*
-Akkor gyümölcsteát szeretnék. Alma ízesítéssel, ha van. *Ezután az itallapot és étlapot a kezébe veszi és köszönete jeléül biccent is. Egy kissé el is csodálkozik rajta, hogy egy pásztornak a kezébe nyom ilyesmit. Utolsó információi szerit az ilyesfajta népek, mint ő nem tudnak írni, olvasni. Learon kivételes eset persze, hiszen amúgy egy nagyon intelligens tanult ember.* ~Igazából, aki nem tud olvasni elmondhatja, biztos felolvasná ez a fiatalember.~ *Ennyivel zárja is magában a csodálkozását. A kutya azonnal ráveti magát a húsra, és szájába veszi mind a kettőt. Meg nem eszi még, mert várja rá a parancsot, meg azt, hogy elhelyezkedjenek egy asztalnál. Jól nevelt eb ő, nem kezd el csak úgy habzsolni a gazdája lába alatt.*
-Annál az asztalnál leszek! *Mutat az egyikre és el is indul felé.*
-Nyugodtan folytassák a beszélgetést, nem akartam zavarni. *Hallott egy darabot a beszédből mikor még érkezett és tudja, hogy mágiáról lehet szó, így ezek itt mágusok. Ő is az, de nem akar beleszólni a témába. Nem rá tartozik.*
-Akkor hát köszönöm a kiszolgálást. A Szellemjáró úgy tűnik jól választja ki az emberek pozícióit. *Eztán pedig le is ül asztalához és töprengeni kezd, miután végigsimít kutyája hátán, ezzel utalva arra, hogy ehet.* ~Mostantól nem is egyszerű pásztor vagyok, hanem intéző. Kalácsfalva intézője.~ *Nem tudja mi lehet most a faluval. Sok hírt hallott. Többek között azt is, hogy lerombolták a démonok a települést. Nagyon kíváncsi, hogy mit is kapott a keze alá.*
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-01-16 18:22:38
Üzenet elküldve: 2017-01-16 18:22:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fehérnépek napja//
- Vadász?
*Zaras valószínűleg nem tréfának szánta a megjegyzést, de legalábbis nem csipkelődésnek, Daewe viszont nagyon jót nevet ezen is.*
- Egy vadásznak azért értenie kell valami fegyverhez. Legalább lándzsához, de inkább íjhoz. Én viszont csak szaladgálhatnék a vad után és addig átkozódhatnék, míg a préda meg nem unja és meg nem áll. De olyanról még nem hallottam, hogy az ilyesmi sikerre vezetett volna.
*Attól pedig egyre inkább zavarba jön, hogy Zaras meg is cirógatja az ujjait. Furcsa kettősség ez, mert felháborodva vissza is kaphatná a kezét, felelősségre vonva a szürke hajú elfet, hogy mégis mit enged meg magának? Odahaza várja kis asszonykája és ikrei, ő meg itt, egy fogadóban cicázik vele? De mégsem teszi. Az érintés is jólesik neki, Zarast is kellemes társaságnak találja. Pedig még az artheniori út előtt is inkább ellenszenves volt neki. Most meg itt ül vele szemben, és arra kell rájönnie, hogy nemcsak kellemes társaság, de vonzónak is tűnik. Legszívesebben felképelné magát, hogy jöjjön már meg az esze, mégis mire gondol?
Aztán picit sóhajt, amikor megérkezik az étel és a sör. Ezzel legalább kicsit el lehet terelni a gondolatokat és most már Zaras sem fogja a kezét, ami jó. Vagy nem? Gyorsan megragadja a söröskorsót, és mire a szürke hajú jó étvágyat kíván, már gurítja is le a torkán az italt. Egyik korty a másik után, és amikor kicsit levegő után kapkodva visszateszi az asztalra, alig lötyög valami az alján. Bocsánatkérő mosollyal néz a másikra, most már biztos benne, hogy jó kis véleménnyel lehet róla.*
- Jó étvágyat!
*Biccent gyorsan, de a mondat vége egy diszkrét büfibe torkollik. Villámgyorsan lesz az arca élénkpiros, de most már mindegy. Inkább nevet saját magán, ahogy nekilát a vacsorának.*
- Nem szoktam így viselkedni ám. Például inni sem szoktam. Csak most nagyon szomjas voltam, tudod? És alaposan meg is éheztem.
*Ennek jegyében, ha nem is zabál két pofára, de jó tempóban tünteti el maga elől a vacsorát. Azt pedig nem tudja nem észrevenni, hogy Zaras mintha kevesebb lelkesedéssel ennne.*
- Te nem vagy éhes? Én reggel óta nem ettem semmit, ez most életmentő. És itt tényleg nagyon jó a konyha, bár ezt a sajtot talán nem itt készítették. Na, legalább ezt kóstold meg, igazán nagyon finom!
*Valóban nem szokott inni, és a hirtelen felhajtott sör pillanatok alatt a fejébe szállt. Gyanúsan csillog is a szeme, ahogy felvesz egy kis darabka sajtot és Zaras felé nyújtja, aztán tétován néz az üres korsójára.*
- Lehetne... még egy ilyen?
//Fehérnépek napja//
- Vadász?
*Zaras valószínűleg nem tréfának szánta a megjegyzést, de legalábbis nem csipkelődésnek, Daewe viszont nagyon jót nevet ezen is.*
- Egy vadásznak azért értenie kell valami fegyverhez. Legalább lándzsához, de inkább íjhoz. Én viszont csak szaladgálhatnék a vad után és addig átkozódhatnék, míg a préda meg nem unja és meg nem áll. De olyanról még nem hallottam, hogy az ilyesmi sikerre vezetett volna.
*Attól pedig egyre inkább zavarba jön, hogy Zaras meg is cirógatja az ujjait. Furcsa kettősség ez, mert felháborodva vissza is kaphatná a kezét, felelősségre vonva a szürke hajú elfet, hogy mégis mit enged meg magának? Odahaza várja kis asszonykája és ikrei, ő meg itt, egy fogadóban cicázik vele? De mégsem teszi. Az érintés is jólesik neki, Zarast is kellemes társaságnak találja. Pedig még az artheniori út előtt is inkább ellenszenves volt neki. Most meg itt ül vele szemben, és arra kell rájönnie, hogy nemcsak kellemes társaság, de vonzónak is tűnik. Legszívesebben felképelné magát, hogy jöjjön már meg az esze, mégis mire gondol?
Aztán picit sóhajt, amikor megérkezik az étel és a sör. Ezzel legalább kicsit el lehet terelni a gondolatokat és most már Zaras sem fogja a kezét, ami jó. Vagy nem? Gyorsan megragadja a söröskorsót, és mire a szürke hajú jó étvágyat kíván, már gurítja is le a torkán az italt. Egyik korty a másik után, és amikor kicsit levegő után kapkodva visszateszi az asztalra, alig lötyög valami az alján. Bocsánatkérő mosollyal néz a másikra, most már biztos benne, hogy jó kis véleménnyel lehet róla.*
- Jó étvágyat!
*Biccent gyorsan, de a mondat vége egy diszkrét büfibe torkollik. Villámgyorsan lesz az arca élénkpiros, de most már mindegy. Inkább nevet saját magán, ahogy nekilát a vacsorának.*
- Nem szoktam így viselkedni ám. Például inni sem szoktam. Csak most nagyon szomjas voltam, tudod? És alaposan meg is éheztem.
*Ennek jegyében, ha nem is zabál két pofára, de jó tempóban tünteti el maga elől a vacsorát. Azt pedig nem tudja nem észrevenni, hogy Zaras mintha kevesebb lelkesedéssel ennne.*
- Te nem vagy éhes? Én reggel óta nem ettem semmit, ez most életmentő. És itt tényleg nagyon jó a konyha, bár ezt a sajtot talán nem itt készítették. Na, legalább ezt kóstold meg, igazán nagyon finom!
*Valóban nem szokott inni, és a hirtelen felhajtott sör pillanatok alatt a fejébe szállt. Gyanúsan csillog is a szeme, ahogy felvesz egy kis darabka sajtot és Zaras felé nyújtja, aztán tétován néz az üres korsójára.*
- Lehetne... még egy ilyen?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063