// Eawy Dynomyl //
- Pinty ám! * Bólogat hevesen, de a következő kérdésre kissé elgondolkodik, mielőtt válaszolna. Eltart ez néhány másodpercig, de aztán megvonja vállait és így szól. *
- KisMorw is, de nem biztos, hogy ottan van. * Persze, ha valaki eddig nem értette, bizonyára most sem fogja megérteni, hogy miről beszél az óriás. Még szerencse, hogy nem még jobban megmagyarázni akarja - amiből csak még nagyobb összevisszaság lenne -, hanem a tettek mezejére lép. *
- Gyere, megkeressük. * Haladnak néhány métert az úton, mikor is meghallja a következő kérdést. Ehhez már minden erejét összeszedi, hogy ne nevessen, de hamar rájön, hogy nincs miért magában tartani, úgyhogy jóízűen kacagni kezd. *
- Dehogy van, má' csak az hiányozna! * Legyint egyet röhögve, miközben megáll egy csupa fehérre mázolt falú építmény előtt.
Hosszasan vizsgálja, hasonlítgatja az emlékeiben élő képpel. Akárhogy is nézi, kicsit más. Talán csak, mert annyira megkopott már a róla készült kép vagy, mert akkor éjszaka volt, most nappal, vagy ilyesmi okai lehetnek annak, hogy nem tetszik neki teljes mértékben a TalánPinty.
A nagy gondolkodás közepette még a nevetést is befejezi, helyette sokkal komolyabb vizekre evez. *
- Ez az. Vagy nem. * Még álldogál pár másodpercig az út közepén, mint valami buta mamlasz, aztán Eawyre néz. *
- Igazábú' tök mindegy. Vagy ez az, vagy nem ez az. Ha ez az, akkó' jó. Ha meg nem ez az... Akkó' sincs baj, legföljebb megnézzük a barakkban is. * Igen, a másik tippje KisMorw megtalálására a barakk lenne, hiszen arról is hallott már, hogy újabban valami városőr lett; de semmi sem biztos, az a biztos. *
- Szóval megnézzük. * Kicsit talán eltúlozza a felkészülést arra, hogy belépjenek ebbe a nyomorult kis viskóba, hiszen még akkor sem kellene ennyit várakozni, ha épp betörni akarnának valahova. Pedig még csak erről sincs szó. Egyszerűen be akar menni ebbe a nyitottnak látszó, kedves kis épületbe, ahol talán egy régi barát fogadja majd. Végül csak elindul hát be.
Odabent valami megváltozott. Nincs nagy forgás, sőt... Teljesen kihalt az egész épület. Se Ziana Hadnagy, se KisMorw Kocsmárosné, se semmi más. Illetve az épület megvan, de az emberek... *
- Hahó! KisMorw? * Kiált be, hátha. Aztán vár egy kicsit, majd Eawy felé fordul. *
- Asszem' nincsenek itt. * Állapítja meg, mikor újabb másodpercek telnek el és még mindig nem válaszol senki - hacsak persze nem válaszol valaki időközben. *
- De úgy... Senkise nincsen itten. * Szomorkodik még egyszer körbeforogva. *
- Tom' má'! * Kiált fel hirtelen. * Ott van a barakkba'! * S azzal ki is lép az ajtón, mert mégis csak jobban érzi magát a fényen, mint odabent az árnyékban. *
- Ez csak régen vót' az övé, most senkié. Arra van a barakk, vagy két perc. * Mutogat ujjával előre az úton, mert úgy véli, hogy nem az ellenkező irányban van a céljuk – elvégre az ellenkező irányból jöttek, arra meg a főtér van, meg a Pegazus fogadó. *