//Második szál//
//Harlien//
- Jó, persze, az is mindig tiszta volt, hogy nem én vagyok a csapatban az ész...
*Teszi hozzá kicsit duzzogva, de amolyan megjátszott, kislányos duzzogás ez, nincs mögötte komoly sértettség-érzet. Zhera egy egyszerű lány, sokszor olyan egyszerű, mint egy faék. Ezek után azonban talán érdekesnek mondható fordulatot vesz a beszélgetésük. Harlien hüllőket megszégyenítő hidegvérrel veszi tudomásul Zhera elkeseredett vallomását, mi több, egy olyan válasszal szolgál, ami megdöbbenti az elf leányt. Csattan a pohár a padlón, új kör kerül rendelésre.*
- Fogyó eszköz, főleg egy ivóban. *Morran a felszolgálóra, jelezvén, hogy nem lesz hajlandó kifizetni az összetört "berendezést".* De mégis mi az, hogy Gyökér Zé? *Fordul vissza Harlienhez.* Ez komolyan szíven mart most.
*Állítja ő, de arcán ott az a vigyor, jelezvén, hogy csak hülyéskedik. Kezd megoldódni a nyelve.*
- Tudod, az a legszebb azokban az években, hogy már mögöttünk vannak.
*Vidáman kortyol bele az italába. Pontosabban némileg megkönnyebbülten. Igaz, az kicsit bántja, hogy a vele szemben ülő még mindig ugyanolyan jéghideg, mint amilyennek ismerte. ~Jégkirálynő.~ De valószínűleg, ha megfeszül, se tud ezen változtatni.*
- Egyébként, *Kupája hangtalanul érkezik az asztal lapjára.* ha felkérnélek egy bizonyos valaki felkutatására és információ beszerzésére... azt vállalnád?
*Hangja komoly, már-már visszafogott. Tekintete azonban feszültségről árulkodik, nem is kevésről.*