Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 142 (2821. - 2840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2840. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-28 12:07:39
Üzenet elküldve: 2019-05-28 12:07:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mik, Zhaggur//
*A megnyugtató biccentésre hálás mosollyal felel; ugyan még nem dolgoznak együtt túl sok ideje, úgy tűnik, máris egészen jó összhangba kerültek. Egy rossz szava sem lehet a fiú munkájára, hiszen eddig minden rájuk háruló feladatot sikerült megoldaniuk, többé-kevésbé igazságos felosztásban. Egy pillanattal tovább is időzik rajta tekintete a "szükségesnél", mielőtt megindulna kiszolgálni az asztalnál ülő vendégeket.*
- Köszönöm! *Hagyja rá a törp sörrel való ellátását Mikre, ha már úgyis beszélgetésbe elegyedtek. Mivel alig néhányan vannak a Pintyben, neki sincs sok dolga; az egyik asztalhoz kivisz két kupica rumot, aztán vissza is tér a pultot támasztani. Enyhén unott arckifejezéssel pillant körbe a fogadón, majd tekintete végül az ajtón állapodik meg. Mintha csak várna valakit, s egyáltalán nem is érdekelné a törp imént feltett kérdése. Pedig amint meghallja, hogy az a "föld kincsét" ajánlgatja, nem is tudna máshová figyelni. Legtöbb nőtársával egyetemben ő is szereti a szép ásványokat, csak épp nem magán hordani, hanem inkább nagyítóval vizsgálgatni. Beleszólni egyelőre nem akar, hisz ő nem ismer komoly kereskedőket, na meg nem is neki szólt a kérdés.*
*A megnyugtató biccentésre hálás mosollyal felel; ugyan még nem dolgoznak együtt túl sok ideje, úgy tűnik, máris egészen jó összhangba kerültek. Egy rossz szava sem lehet a fiú munkájára, hiszen eddig minden rájuk háruló feladatot sikerült megoldaniuk, többé-kevésbé igazságos felosztásban. Egy pillanattal tovább is időzik rajta tekintete a "szükségesnél", mielőtt megindulna kiszolgálni az asztalnál ülő vendégeket.*
- Köszönöm! *Hagyja rá a törp sörrel való ellátását Mikre, ha már úgyis beszélgetésbe elegyedtek. Mivel alig néhányan vannak a Pintyben, neki sincs sok dolga; az egyik asztalhoz kivisz két kupica rumot, aztán vissza is tér a pultot támasztani. Enyhén unott arckifejezéssel pillant körbe a fogadón, majd tekintete végül az ajtón állapodik meg. Mintha csak várna valakit, s egyáltalán nem is érdekelné a törp imént feltett kérdése. Pedig amint meghallja, hogy az a "föld kincsét" ajánlgatja, nem is tudna máshová figyelni. Legtöbb nőtársával egyetemben ő is szereti a szép ásványokat, csak épp nem magán hordani, hanem inkább nagyítóval vizsgálgatni. Beleszólni egyelőre nem akar, hisz ő nem ismer komoly kereskedőket, na meg nem is neki szólt a kérdés.*
2839. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-27 08:46:07
Üzenet elküldve: 2019-05-27 08:46:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//KKK//
*Zhaggur örül a válasznak és egy félmosoly társaságában némi biccentéssel nyugtázza, hogy a fiú ismeri a várost. Ez jelen pillanatban jobban felvillanyozza mint a hideg sör gondolata, amelyre mellesleg már nagyon vágyik.*
- Örülök. *Zárja rövidre első mondandóját és már folytatja is egy apró lélegzetvétel után.*
- Ha ismered a várost bizonyosan tudsz nekem segíteni. *Megköszörüli torkát, majd a rekedtes hangján folytatja a gondolatmenetét. Nem kapkod, van ideje, és csak bízik abban, hogy pozitív választ kap.*
- Kereskedőket keresek, akik megvennék a portékámat. Jártam a piacon, de ott csupa kóklert találtam, akik csak a szemetet árulják. Ismersz komoly kereskedőket, akiket érdekelhet a föld kincse? *Nem akarja egyelőre részletezni miféle portékáról is lenne szó, hiszen nem bizonyos, hogy az ifjúra tartoznak ezek az információk, de persze, ha megerősítő választ kap akkor ki is fejtheti, hogy mi az amire gondolt.
Érdeklődve várja az ifjú válaszát, hátha végre révbe érhetnek elképzelései.*
*Zhaggur örül a válasznak és egy félmosoly társaságában némi biccentéssel nyugtázza, hogy a fiú ismeri a várost. Ez jelen pillanatban jobban felvillanyozza mint a hideg sör gondolata, amelyre mellesleg már nagyon vágyik.*
- Örülök. *Zárja rövidre első mondandóját és már folytatja is egy apró lélegzetvétel után.*
- Ha ismered a várost bizonyosan tudsz nekem segíteni. *Megköszörüli torkát, majd a rekedtes hangján folytatja a gondolatmenetét. Nem kapkod, van ideje, és csak bízik abban, hogy pozitív választ kap.*
- Kereskedőket keresek, akik megvennék a portékámat. Jártam a piacon, de ott csupa kóklert találtam, akik csak a szemetet árulják. Ismersz komoly kereskedőket, akiket érdekelhet a föld kincse? *Nem akarja egyelőre részletezni miféle portékáról is lenne szó, hiszen nem bizonyos, hogy az ifjúra tartoznak ezek az információk, de persze, ha megerősítő választ kap akkor ki is fejtheti, hogy mi az amire gondolt.
Érdeklődve várja az ifjú válaszát, hátha végre révbe érhetnek elképzelései.*
2838. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-26 09:11:06
Üzenet elküldve: 2019-05-26 09:11:06
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zhaggur, Isa//
*A törp nézelődése közepette türelmesen kivár, nem tisztje a siettetés és nem is dolga, a feladata csupán, hogy a vendég kívánságait teljesítse. Pontosan ezért, miután mindent előkészített és elmondott, csak várakozik.*
- Értettem, uram, máris hozom. *Függetlenül a törp arckifejezése miatt, amihez neki igazából semmi köze, nem akarja bolygatni, ha Zhaggur szeretné, majd úgyis elmondja, szóval, ettől függetlenül, ő magához mérten halvány mosollyal és kedves tekintettel bólint a rendelésre. A biccentést követő meghajlást után elindulna, aztán a hirtelen felszólításra megtorpan és visszafordul.*
- Igen, uram, mondhatjuk, hogy ismerem. *Persze, hogy ismeri, hiszen gyakorlatilag egész életét az utcán töltötte, ugyan, ezt nem fogja közölni. Szóval várja a további kérdéseket, majd a konyhából előlibbenő tüneményre emeli tekintetét. A kérdő pillantást megnyugtató biccentéssel honorálja, jelezve, hogy igen, majd tekintete a törp felé irányul és halkan megszólal.*
- Kedves vendégünk sört kért és a város után érdeklődik. *Mondja vidáman Isának.* Én előkészítem a sört, rendben? *Kérdezi, mert még mindig azt gondolja, hogy egy kedves leányzónak még mindig jobban örülnek. Ettől függetlenül persze ő is ott marad, ha a törp hozzá intéz kérdést, akkor válaszolhasson rá.*
*A törp nézelődése közepette türelmesen kivár, nem tisztje a siettetés és nem is dolga, a feladata csupán, hogy a vendég kívánságait teljesítse. Pontosan ezért, miután mindent előkészített és elmondott, csak várakozik.*
- Értettem, uram, máris hozom. *Függetlenül a törp arckifejezése miatt, amihez neki igazából semmi köze, nem akarja bolygatni, ha Zhaggur szeretné, majd úgyis elmondja, szóval, ettől függetlenül, ő magához mérten halvány mosollyal és kedves tekintettel bólint a rendelésre. A biccentést követő meghajlást után elindulna, aztán a hirtelen felszólításra megtorpan és visszafordul.*
- Igen, uram, mondhatjuk, hogy ismerem. *Persze, hogy ismeri, hiszen gyakorlatilag egész életét az utcán töltötte, ugyan, ezt nem fogja közölni. Szóval várja a további kérdéseket, majd a konyhából előlibbenő tüneményre emeli tekintetét. A kérdő pillantást megnyugtató biccentéssel honorálja, jelezve, hogy igen, majd tekintete a törp felé irányul és halkan megszólal.*
- Kedves vendégünk sört kért és a város után érdeklődik. *Mondja vidáman Isának.* Én előkészítem a sört, rendben? *Kérdezi, mert még mindig azt gondolja, hogy egy kedves leányzónak még mindig jobban örülnek. Ettől függetlenül persze ő is ott marad, ha a törp hozzá intéz kérdést, akkor válaszolhasson rá.*
2837. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-25 19:39:40
Üzenet elküldve: 2019-05-25 19:39:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Sürög-forog a fogadóban, igyekszik mindenkit minél hamarabb kiszolgálni, s mindehhez ráadásul még mosolyog is. Nem is gondolta volna, hogy ezen a környéken ilyen bőkezűek a vendégek borravaló tekintetében, agya pedig természetesen járni kezd. Talán sokkal kevesebb idő is elég lesz a teveihez szükséges kezdőtőke összegyűjtéséhez, mint azt előzetesen kiszámolta.
Amint kissé csökken a Pintyben tartózkodók száma, egy időre visszavonul a konyhába, hogy az utolsó adag pogácsát is elkészítse. Persze előtte szól Miknek, hogy tartsa a frontot a pult mögött, így a kiszolgálásban nem lesz fennakadás.
Miután felpiszkálta a parazsat, tesz néhány hasábot a pislákoló tűzre, hogy mire végez a szaggatással, csak be kelljen tennie a tepsit a tűzforró kemencébe. Nem éppen a kedvenc elfoglaltsága, de úgy tűnik, ma semmi nem szegheti kedvét. Végre nem csak ábrándozik, hanem tesz is azért, hogy álmai valóra válhassanak. Persze így is jó pár évnyi kemény munka van még kilátásban, míg képes lesz felhalmozni azt a kisebb vagyont, amire szüksége van, de valahol el kell kezdeni.
A konyhából hamar kiszökik az ínycsiklandó frissen sült illata, majd hamarosan Isannte is visszatér onnan a pult mögé. Biccent a frissen érkezett vendégnek, majd Mik felé fordul egy amolyan „minden rendben?” pillantással.*
*Sürög-forog a fogadóban, igyekszik mindenkit minél hamarabb kiszolgálni, s mindehhez ráadásul még mosolyog is. Nem is gondolta volna, hogy ezen a környéken ilyen bőkezűek a vendégek borravaló tekintetében, agya pedig természetesen járni kezd. Talán sokkal kevesebb idő is elég lesz a teveihez szükséges kezdőtőke összegyűjtéséhez, mint azt előzetesen kiszámolta.
Amint kissé csökken a Pintyben tartózkodók száma, egy időre visszavonul a konyhába, hogy az utolsó adag pogácsát is elkészítse. Persze előtte szól Miknek, hogy tartsa a frontot a pult mögött, így a kiszolgálásban nem lesz fennakadás.
Miután felpiszkálta a parazsat, tesz néhány hasábot a pislákoló tűzre, hogy mire végez a szaggatással, csak be kelljen tennie a tepsit a tűzforró kemencébe. Nem éppen a kedvenc elfoglaltsága, de úgy tűnik, ma semmi nem szegheti kedvét. Végre nem csak ábrándozik, hanem tesz is azért, hogy álmai valóra válhassanak. Persze így is jó pár évnyi kemény munka van még kilátásban, míg képes lesz felhalmozni azt a kisebb vagyont, amire szüksége van, de valahol el kell kezdeni.
A konyhából hamar kiszökik az ínycsiklandó frissen sült illata, majd hamarosan Isannte is visszatér onnan a pult mögé. Biccent a frissen érkezett vendégnek, majd Mik felé fordul egy amolyan „minden rendben?” pillantással.*
2836. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-25 10:00:21
Üzenet elküldve: 2019-05-25 10:00:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//KKK//
*Épp csak leült és elhelyezkedett, máris oda köszön neki egy idegen aki hamar ki is vonul az épületből. Zhaggur kissé meglepve tapasztalja a történteket, hiszen a szegények negyedében ahol az erőszak és bűn igen csak tehetős, ott a népségek inkább zárkózottak. Ennek ellenére visszaköszön. Ezt az egészet betudja a vendéglátás sajátjának. Ezzel együtt meg is jegyezi a férfit magának. Ki tudja ki lehet az az alak. Amint ábrándjaiból visszafordul a valóságba egy felszolgáló toppan elé szinte a semmiből. Zhaggur egy pillanatra zavartan tekint rá, majd visszatér komor tekintete amikor átveszi az itallapot. Kinyitja és mivel valaha a jó szülei megtanították írni olvasni, így tekintete azonnal a sört keresné, de meggondolja magát. Morogva visszanyújtja az itallapot és csak röviden válaszol.*
- Sört kérek. *majd Mikre tekint. A következő pillanatban eszébe jut, hogy a másik köszönt neki, így pótolja a hiányosságot.*
- Amúgy jó napot. *harapja el a szöveg végét csöndesen. Majd a táskájában kezd matatni, jelezve hogy részéről vége a kommunikációnak. Vagyis vége lenne, mert meggondolja magát és a felszolgáló után szól.*
- Hé fiú! Ismered a várost? *Teszi fel a kérdést nyersen és egyszerűen. Nem szeret feleslegesen fecsegni vagy a száját járatni.*
*Épp csak leült és elhelyezkedett, máris oda köszön neki egy idegen aki hamar ki is vonul az épületből. Zhaggur kissé meglepve tapasztalja a történteket, hiszen a szegények negyedében ahol az erőszak és bűn igen csak tehetős, ott a népségek inkább zárkózottak. Ennek ellenére visszaköszön. Ezt az egészet betudja a vendéglátás sajátjának. Ezzel együtt meg is jegyezi a férfit magának. Ki tudja ki lehet az az alak. Amint ábrándjaiból visszafordul a valóságba egy felszolgáló toppan elé szinte a semmiből. Zhaggur egy pillanatra zavartan tekint rá, majd visszatér komor tekintete amikor átveszi az itallapot. Kinyitja és mivel valaha a jó szülei megtanították írni olvasni, így tekintete azonnal a sört keresné, de meggondolja magát. Morogva visszanyújtja az itallapot és csak röviden válaszol.*
- Sört kérek. *majd Mikre tekint. A következő pillanatban eszébe jut, hogy a másik köszönt neki, így pótolja a hiányosságot.*
- Amúgy jó napot. *harapja el a szöveg végét csöndesen. Majd a táskájában kezd matatni, jelezve hogy részéről vége a kommunikációnak. Vagyis vége lenne, mert meggondolja magát és a felszolgáló után szól.*
- Hé fiú! Ismered a várost? *Teszi fel a kérdést nyersen és egyszerűen. Nem szeret feleslegesen fecsegni vagy a száját járatni.*
2835. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-24 19:38:33
Üzenet elküldve: 2019-05-24 19:38:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zhaggur//
*Felpillant, amint hallja a Pinty bejárati ajtajának nyitódását, s a kezében lévő poharakat leteszi, a tiszta, fehér keszkenőt, a vállára terítve bólint az utasításra.*
- Igenis, Chayss! *Biccent a főnöknek, majd komótosan megigazgatja viseletét, s Isanntét keresi tekintete. A lányt egyelőre nem látja, de amint megérkezik át fogja adni neki a stafétát, minden bizonnyal sokkal jobban örülnének neki, mint egy egyszerű, hétköznapi férfiúnak. A belépő törp ábrázata ugyan komor és morcos, ez nem tántorítja el attól, hogy ugyanolyan tiszteletteljes kiszolgálásban részesítse, mint eddig bárki mást. Így egy laza fordulattal megkerüli a pultot és komótosan a törp által elfoglalt asztalhoz sétál.*
- Jó napot, uram, üdvözlöm a Kósza Pintyben! *Enged meg egy halvány mosolyt és egy rövid meghajlást.*
- Az étlapot és az itallapot máris adom. *Bólint, majd attól függetlenül, hogy az asztalon lévő tartókban van, gáláns mozdulattal veszi elő őket és nyitja ki Zhaggurnak.*
- Mik vagyok, míg kedves kolléganőm dolgozik, addig én gondoskodom önről. *Bólint.* Csak italt kíván, vagy szeretne egyebet is fogyasztani? Kérem, válasszon bátran, esetleg míg eldönti, hozhatok valami erőset? *Kérdezi. Tudomása szerint a törpök igen kedvelik a tüzes italokat, abból pedig a Pintyben akad bőven. Persze enyhébb is, ez már a vendégen múlik.*
*Felpillant, amint hallja a Pinty bejárati ajtajának nyitódását, s a kezében lévő poharakat leteszi, a tiszta, fehér keszkenőt, a vállára terítve bólint az utasításra.*
- Igenis, Chayss! *Biccent a főnöknek, majd komótosan megigazgatja viseletét, s Isanntét keresi tekintete. A lányt egyelőre nem látja, de amint megérkezik át fogja adni neki a stafétát, minden bizonnyal sokkal jobban örülnének neki, mint egy egyszerű, hétköznapi férfiúnak. A belépő törp ábrázata ugyan komor és morcos, ez nem tántorítja el attól, hogy ugyanolyan tiszteletteljes kiszolgálásban részesítse, mint eddig bárki mást. Így egy laza fordulattal megkerüli a pultot és komótosan a törp által elfoglalt asztalhoz sétál.*
- Jó napot, uram, üdvözlöm a Kósza Pintyben! *Enged meg egy halvány mosolyt és egy rövid meghajlást.*
- Az étlapot és az itallapot máris adom. *Bólint, majd attól függetlenül, hogy az asztalon lévő tartókban van, gáláns mozdulattal veszi elő őket és nyitja ki Zhaggurnak.*
- Mik vagyok, míg kedves kolléganőm dolgozik, addig én gondoskodom önről. *Bólint.* Csak italt kíván, vagy szeretne egyebet is fogyasztani? Kérem, válasszon bátran, esetleg míg eldönti, hozhatok valami erőset? *Kérdezi. Tudomása szerint a törpök igen kedvelik a tüzes italokat, abból pedig a Pintyben akad bőven. Persze enyhébb is, ez már a vendégen múlik.*
2834. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-24 12:23:41
Üzenet elküldve: 2019-05-24 12:23:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Mindenki//
- Semmi gond, Garrikh, legközelebb már ismerni fogják a neved és be sem kell mutatkoznod. *Vigasztalja meg a legényt. Mondjuk nem nagy csalódás, hogy azoknak a katonáknak nem tudott bemutatkozni.
A napnál is világosabb, hogy Latamie azt sem tudja, hányadikán van elseje, amin az igric meglehetősen jót derül magában. De nem szeretné kapitányát rossz színben feltüntetni a többiek előtt, így jótékonyan elhallgatja az ajkára toluló tréfákat.*
- Megvárunk idelent. *Szól a kabátjáért távozó vörös után, ahogy kényelmesen megtámaszkodik a pulton.
Elégedett mosollyal pillant Garrikh felé, aki láthatóan elkezdett figyelni a beszédére, amitől máris sokkal jobb lett az összkép. Tényleg már csak valami rendes ruha kell neki és hogy ne javítsa ki magát, hanem egyből helyesen mondja és minden rendben lesz.*
- Amilyen állapotban van, örüljünk, hogy a fejét nem hagyta el. *Nevet fel Garrikh kérdésére a vörös szirén nevét illetően.*
- Ez a vörös átok nem más, mint Latamie Partalle, hajónk kapitánya. *Mutatja be a lányt, ahogy arrafelé néz, amerre távozott. Nem attól fél, hogy meghallja, hogy átoknak titulálta, csak várja, mikor indulhatnak végre.
A legény kérdésére felé néz, majd válaszol.*
- Visszük, de nem te fogod hozni, hanem Reeno. *Teszi a vállára a kezét.*
- Ha valóban olyanná szeretnél válni, akire felnéznek, nem húzol magad után kordét. Az alantas munka. *Lép közelebb és súgja a szavakat, hogy más meg ne hallhassa.*
- Nekünk az arannyal kell törődni és amikor a tenyeredbe szórják a csillogó aranyakat, nem lehet bőrkeményedéses a kezed. *Mutatja meg saját tenyerét, bár azon most is finom bőrkesztyű van.
A belépő törpét jól megnézi magának, mind a ruházata, mind a komor ábrázata miatt, de rájön, hogy ezen nincs semmi meglepő.*
- Isannte, Mik, valaki. *Int az asztalhoz ülő felé kegyes mozdulattal, majd amikor Latamie megjelenik, elindul kifelé.*
- Mehetünk. *Mondja Garrikhnak és a vörösnek.*
- Jó szórakozást a Pintyben, uram. *Köszön oda széles mosollyal Zhaggurnak, majd kilép az ajtón.
Odakint, ha minden jól megy, akkor Reeno már kint várja őket. Az igric odalép hozzá és mielőtt elindulnának, odaad Reenonak (Mesélő (Májmétely)) egy szütyőben 200 aranyat.
*
- Az e havi béred, cimbora. *Mondja bizalmasan a férfinek.*
- Ha hamarabb szeretnél visszamenni a szabadnapodra, akkor szólj bátran. Rád fér a pihenés, sokat segítettél, barátom. *Mosolyog a férfire, mert valóban elégedett a munkájával.*
- Menjünk. *Fordul aztán a többiek felé, hogy elindulhassanak.*
//Mindenki//
- Semmi gond, Garrikh, legközelebb már ismerni fogják a neved és be sem kell mutatkoznod. *Vigasztalja meg a legényt. Mondjuk nem nagy csalódás, hogy azoknak a katonáknak nem tudott bemutatkozni.
A napnál is világosabb, hogy Latamie azt sem tudja, hányadikán van elseje, amin az igric meglehetősen jót derül magában. De nem szeretné kapitányát rossz színben feltüntetni a többiek előtt, így jótékonyan elhallgatja az ajkára toluló tréfákat.*
- Megvárunk idelent. *Szól a kabátjáért távozó vörös után, ahogy kényelmesen megtámaszkodik a pulton.
Elégedett mosollyal pillant Garrikh felé, aki láthatóan elkezdett figyelni a beszédére, amitől máris sokkal jobb lett az összkép. Tényleg már csak valami rendes ruha kell neki és hogy ne javítsa ki magát, hanem egyből helyesen mondja és minden rendben lesz.*
- Amilyen állapotban van, örüljünk, hogy a fejét nem hagyta el. *Nevet fel Garrikh kérdésére a vörös szirén nevét illetően.*
- Ez a vörös átok nem más, mint Latamie Partalle, hajónk kapitánya. *Mutatja be a lányt, ahogy arrafelé néz, amerre távozott. Nem attól fél, hogy meghallja, hogy átoknak titulálta, csak várja, mikor indulhatnak végre.
A legény kérdésére felé néz, majd válaszol.*
- Visszük, de nem te fogod hozni, hanem Reeno. *Teszi a vállára a kezét.*
- Ha valóban olyanná szeretnél válni, akire felnéznek, nem húzol magad után kordét. Az alantas munka. *Lép közelebb és súgja a szavakat, hogy más meg ne hallhassa.*
- Nekünk az arannyal kell törődni és amikor a tenyeredbe szórják a csillogó aranyakat, nem lehet bőrkeményedéses a kezed. *Mutatja meg saját tenyerét, bár azon most is finom bőrkesztyű van.
A belépő törpét jól megnézi magának, mind a ruházata, mind a komor ábrázata miatt, de rájön, hogy ezen nincs semmi meglepő.*
- Isannte, Mik, valaki. *Int az asztalhoz ülő felé kegyes mozdulattal, majd amikor Latamie megjelenik, elindul kifelé.*
- Mehetünk. *Mondja Garrikhnak és a vörösnek.*
- Jó szórakozást a Pintyben, uram. *Köszön oda széles mosollyal Zhaggurnak, majd kilép az ajtón.
Odakint, ha minden jól megy, akkor Reeno már kint várja őket. Az igric odalép hozzá és mielőtt elindulnának, odaad Reenonak (Mesélő (Májmétely)) egy szütyőben 200 aranyat.
*- Az e havi béred, cimbora. *Mondja bizalmasan a férfinek.*
- Ha hamarabb szeretnél visszamenni a szabadnapodra, akkor szólj bátran. Rád fér a pihenés, sokat segítettél, barátom. *Mosolyog a férfire, mert valóban elégedett a munkájával.*
- Menjünk. *Fordul aztán a többiek felé, hogy elindulhassanak.*
2833. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-24 09:42:00
Üzenet elküldve: 2019-05-24 09:42:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Zhaggur a késő délutáni órákban érkezik meg a szegények negyedébe. Emlékei szerint egyszer már járt erre és már akkor sem volt igazán szimpatikus neki a terület. A sok por és kosz a lerongyolódott házak és szegények a bűz és még sok más negatív benyomást keltő elemek miatt, nem volt túl komfortos a számára. Viszont tagadhatatlan, hogy ha olcsóbb italra vágyik, akkor bizony ide kell jönnie. Ahogy az utcákon bolyong keresve a megfelelő söntést úgy szúr szemet neki egy takaros fehér épület, amely valahogy kilóg a többi közül. Egy igazi kis gyöngyszemnek tűnik a többi ócska tákolmány között.
Az érdeklődését felkeltve irányt változtat és a bejárat fele indul meg. Kimért léptekkel éri el haladva éri el a bejáratot, amely egy terebélyes ajtóban végződik. Vaskos újaival benyomja a bejáratnak szolgáló fát és csakhamar bent találja magát az épületben. Megáll egy pillanatra, hogy körbe tekintsen. Komor és mogorva ábrázattal méri meg magának a helyet, amely kellemes mécses fényben úszik. Biccent egyet a pult irányába és keres magának egy szabad helyet, hogy végre leülhessen. A tisztás óta nem tette le a hátsóját és így már rá férne egy kis pihenés és még jobban egy sör, amely mellett reményei szerint újra gondolhatja a kereskedők kérdését. Amint elhelyezkedik tekintete a személyzetet keresi. Nem ismerti a kocsma rendszerét, így inkább csak vár.*
*Zhaggur a késő délutáni órákban érkezik meg a szegények negyedébe. Emlékei szerint egyszer már járt erre és már akkor sem volt igazán szimpatikus neki a terület. A sok por és kosz a lerongyolódott házak és szegények a bűz és még sok más negatív benyomást keltő elemek miatt, nem volt túl komfortos a számára. Viszont tagadhatatlan, hogy ha olcsóbb italra vágyik, akkor bizony ide kell jönnie. Ahogy az utcákon bolyong keresve a megfelelő söntést úgy szúr szemet neki egy takaros fehér épület, amely valahogy kilóg a többi közül. Egy igazi kis gyöngyszemnek tűnik a többi ócska tákolmány között.
Az érdeklődését felkeltve irányt változtat és a bejárat fele indul meg. Kimért léptekkel éri el haladva éri el a bejáratot, amely egy terebélyes ajtóban végződik. Vaskos újaival benyomja a bejáratnak szolgáló fát és csakhamar bent találja magát az épületben. Megáll egy pillanatra, hogy körbe tekintsen. Komor és mogorva ábrázattal méri meg magának a helyet, amely kellemes mécses fényben úszik. Biccent egyet a pult irányába és keres magának egy szabad helyet, hogy végre leülhessen. A tisztás óta nem tette le a hátsóját és így már rá férne egy kis pihenés és még jobban egy sör, amely mellett reményei szerint újra gondolhatja a kereskedők kérdését. Amint elhelyezkedik tekintete a személyzetet keresi. Nem ismerti a kocsma rendszerét, így inkább csak vár.*
2832. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-23 19:45:08
Üzenet elküldve: 2019-05-23 19:45:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Chayss, Latamie, Garrikh//
*Felderül az arca, ahogy Chayss visszaérkezik, bár nem érzi magát kellemetlenül idegenek között sem, de azért mégis inkább a városba menne már, főleg, hogy az új ruha és az új kinézet különös lázba hozza. Soha nem gondolkodott azon, hogy másképp kéne kinéznie, de mindig is elámulva figyelte az urakat a faluban, akik babos kendővel nyakukon és kalapban paroláztak.*
- Hát... igen... *Vonja meg a vállát, mert tulajdonképpen igaz, bár a nevét nem kiabálta a vakvilágba, főleg, hogy a katonák távoztak is.*
- Igazából hamarabb távoztak, mint, hogy nevem mondtam volt. *Őszintén bevallja és húzza félmosolyra a száját, aztán csak megigazítja gúnyáját magán és a vörös hölgyre néz.*
- Bizony, Garrikh Bathron, a böcs... a becsületes nevem, asszonyom!
*Vágja ki magát, miközben Chayssra sandít vajon hallotta-e, ismételt félremondását, majd javítását.* - Kereskedő vónék... vol-nék, Chayss úr szolgálatában.
*Hajtja meg magát, aztán kíváncsi tekintetét a kissé slendrián tartású és kissé gőgösnek tűnő nőszemélyen tartja. A faluban bizonyára kinézték volna, mert nem olyan, mint az ottani menyecskék, szép, szép, de hiányzik belőle a talpasság, meg a tenyeresség. Tűz akad bőven, bár ez lehet a vörös tincseknek köszönhető. ~ Bizonyára rossz háziasszony volna. ~ Garrikhnak legalábbis ez a véleménye, persze esze ágában sincs, hogy ez meglátszódjon rajta, így továbbra is csak hetykén mosolyog, s megadja a magát jellemző tiszteletet. Mikor a lány elmegy, Chayssra néz kérdő tekintettel.*
- A hölgyet, hogy hívják? *Kérdezi.* Elfelejtett bemutatkozni. *Mosolyodik el, hogy van-e idő a válaszra, vagy sem, nem tudja, de amint Latamie megérkezik, máris indul az ajtóhoz.*
- A kordét is visszük, Chayss úr? *Kérdezi, mert, ha igen, hát rögtön a szín alá fordul, hogy aga után húzza, ezidáig életében nem mozdult ki anélkül.*
//Chayss, Latamie, Garrikh//
*Felderül az arca, ahogy Chayss visszaérkezik, bár nem érzi magát kellemetlenül idegenek között sem, de azért mégis inkább a városba menne már, főleg, hogy az új ruha és az új kinézet különös lázba hozza. Soha nem gondolkodott azon, hogy másképp kéne kinéznie, de mindig is elámulva figyelte az urakat a faluban, akik babos kendővel nyakukon és kalapban paroláztak.*
- Hát... igen... *Vonja meg a vállát, mert tulajdonképpen igaz, bár a nevét nem kiabálta a vakvilágba, főleg, hogy a katonák távoztak is.*
- Igazából hamarabb távoztak, mint, hogy nevem mondtam volt. *Őszintén bevallja és húzza félmosolyra a száját, aztán csak megigazítja gúnyáját magán és a vörös hölgyre néz.*
- Bizony, Garrikh Bathron, a böcs... a becsületes nevem, asszonyom!
*Vágja ki magát, miközben Chayssra sandít vajon hallotta-e, ismételt félremondását, majd javítását.* - Kereskedő vónék... vol-nék, Chayss úr szolgálatában.
*Hajtja meg magát, aztán kíváncsi tekintetét a kissé slendrián tartású és kissé gőgösnek tűnő nőszemélyen tartja. A faluban bizonyára kinézték volna, mert nem olyan, mint az ottani menyecskék, szép, szép, de hiányzik belőle a talpasság, meg a tenyeresség. Tűz akad bőven, bár ez lehet a vörös tincseknek köszönhető. ~ Bizonyára rossz háziasszony volna. ~ Garrikhnak legalábbis ez a véleménye, persze esze ágában sincs, hogy ez meglátszódjon rajta, így továbbra is csak hetykén mosolyog, s megadja a magát jellemző tiszteletet. Mikor a lány elmegy, Chayssra néz kérdő tekintettel.*
- A hölgyet, hogy hívják? *Kérdezi.* Elfelejtett bemutatkozni. *Mosolyodik el, hogy van-e idő a válaszra, vagy sem, nem tudja, de amint Latamie megérkezik, máris indul az ajtóhoz.*
- A kordét is visszük, Chayss úr? *Kérdezi, mert, ha igen, hát rögtön a szín alá fordul, hogy aga után húzza, ezidáig életében nem mozdult ki anélkül.*
2831. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-23 19:23:07
Üzenet elküldve: 2019-05-23 19:23:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Mindenki//
*Nem viszi túlzásba a dolgot. Támaszkodva kortyolgatja az italt, komótosan mustrálja a távozó férfiakat, bárkik is legyenek azok. Nem tűnik fel neki, hogy Denjaar észrevette, az meg pláne nem, hogy még figyelemmel is kíséri, mivel éppen azzal foglalatoskodik, hogy alaposabban végigmérje a sokaságot, miközben kortyolja az italt. Ez persze csak megszokás és kedvtelés, mert tartalmasra sikerült az este, és minden porcikája pihenőt követel. Ez az elcsigázottság meglátszódhat rajta, mert Chayss máris gúnyolódik rajta, amit szó nélkül elenged a füle mellett. Bájos mosolyt kap cserébe az igric, talán túl kedveset is ahhoz, hogy komolyan elhiggye. Míg amaz odavan az emeleten, feltűnik neki a leány, aki aki tegnap még sehol nem volt, most pedig italt kínál, illetve a férfi is, aki a pult mögé lépve mosogatni, és törölgetni kezd.
~Legalább itt sem lopták a napot.~ állapítja meg elmésen magában, hogy amíg ő dorbézolt, emezek dolgoztak. Jóízűen el is mosolyodik. Míg ezen somolyog, visszatér az igric, és már-már kihívás elé állítja. Nem keres célzást a szavak mögött, bár tény, hogy nem a legjobb formájában érte a ma reggel. *
- Garrik? *Húzza össze szemeit, mint aki éppen keresi a névhez az arcot, mert nemigen tudja ki is az a Garrikh. Lassan a pultnál, tőle majd' egy karnyújtásnyira lévő fickóra siklik pillantása, de csak mert egy teljesen vadidegen törölgeti a poharakat, emezt meg már látta egyszer. Mivel mindenki más távozott, a kizárásos alap ezúttal talán jól működik.*
- Ahhaaa... *Konstatálja.* Te vagy a Garrik? *Pillant rá félrebillentett fejjel, hogy aztán le is öblítse ezt az információt az utolsó korttyal. Szép szál legény, meg kell hagyni.*
- Hát jó. *Egyezik is bele, mert a lehetetlen küldetések a legizgalmasabbak. Hát, most majd kiderül, de legalábbis szórakozni, biztosan jót fog. Fel is élénkül nyomban, s ujját feltartva kér gy pillanatot. *
- Csak egy kabátot hadd vegyek. *Amúgy választ nem nagyon vár, már lép is, hogy szobájába igyekezzen, ott a kabátját, s tengerészeket megszégyenítő kalapját is magához vegye. *
- Indulhatunk. *Nyomja fejébe a kalapot, s kezd neki a fémgombok begombolgatásának. Máris kevésbé csapzott, mint egy pár perccel ezelőtt. Csupán az éjszaka emlékét csillogó tengerszín szemei fénylenek ki a kalap karimája alól, melyekhez kibomló vörös tincsei adják a keretet.*
//Mindenki//
*Nem viszi túlzásba a dolgot. Támaszkodva kortyolgatja az italt, komótosan mustrálja a távozó férfiakat, bárkik is legyenek azok. Nem tűnik fel neki, hogy Denjaar észrevette, az meg pláne nem, hogy még figyelemmel is kíséri, mivel éppen azzal foglalatoskodik, hogy alaposabban végigmérje a sokaságot, miközben kortyolja az italt. Ez persze csak megszokás és kedvtelés, mert tartalmasra sikerült az este, és minden porcikája pihenőt követel. Ez az elcsigázottság meglátszódhat rajta, mert Chayss máris gúnyolódik rajta, amit szó nélkül elenged a füle mellett. Bájos mosolyt kap cserébe az igric, talán túl kedveset is ahhoz, hogy komolyan elhiggye. Míg amaz odavan az emeleten, feltűnik neki a leány, aki aki tegnap még sehol nem volt, most pedig italt kínál, illetve a férfi is, aki a pult mögé lépve mosogatni, és törölgetni kezd.
~Legalább itt sem lopták a napot.~ állapítja meg elmésen magában, hogy amíg ő dorbézolt, emezek dolgoztak. Jóízűen el is mosolyodik. Míg ezen somolyog, visszatér az igric, és már-már kihívás elé állítja. Nem keres célzást a szavak mögött, bár tény, hogy nem a legjobb formájában érte a ma reggel. *
- Garrik? *Húzza össze szemeit, mint aki éppen keresi a névhez az arcot, mert nemigen tudja ki is az a Garrikh. Lassan a pultnál, tőle majd' egy karnyújtásnyira lévő fickóra siklik pillantása, de csak mert egy teljesen vadidegen törölgeti a poharakat, emezt meg már látta egyszer. Mivel mindenki más távozott, a kizárásos alap ezúttal talán jól működik.*
- Ahhaaa... *Konstatálja.* Te vagy a Garrik? *Pillant rá félrebillentett fejjel, hogy aztán le is öblítse ezt az információt az utolsó korttyal. Szép szál legény, meg kell hagyni.*
- Hát jó. *Egyezik is bele, mert a lehetetlen küldetések a legizgalmasabbak. Hát, most majd kiderül, de legalábbis szórakozni, biztosan jót fog. Fel is élénkül nyomban, s ujját feltartva kér gy pillanatot. *
- Csak egy kabátot hadd vegyek. *Amúgy választ nem nagyon vár, már lép is, hogy szobájába igyekezzen, ott a kabátját, s tengerészeket megszégyenítő kalapját is magához vegye. *
- Indulhatunk. *Nyomja fejébe a kalapot, s kezd neki a fémgombok begombolgatásának. Máris kevésbé csapzott, mint egy pár perccel ezelőtt. Csupán az éjszaka emlékét csillogó tengerszín szemei fénylenek ki a kalap karimája alól, melyekhez kibomló vörös tincsei adják a keretet.*
2830. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-23 15:59:33
Üzenet elküldve: 2019-05-23 15:59:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Mindenki//
*Kisvártatva már érkezik is fentről, ugyanolyan derűsen és elégedetten, mint amikor távozott. Könnyedén veszi a fokokat, majd visszatérve barátságos mosollyal köszönt újra mindenkit és a pultnál várakozó Garrikh felé indul és megáll mellette.*
- Megismerkedtél mindenkivel? *Kérdi féloldalas mosollyal és valójában nem is érdekli, de valahogyan fel kell vennie a fonalat.
Denjaar és a katonái már elmentek, elvitték az árukat, amellyel a WAK támogatja a városőrség újraszerveződését, így nekik most már a meglévő készletet kell aranyra váltani.*
- Reeno, kérlek, gyere velünk és hozd el a kordét is, ami a kocsiszín alatt áll. *Fordul a Vidra alkapitánya felé az igric, majd Latamiere mosolyog.*
- Drágám, van kedved elkísérni minket a piacra? *Kérdi.*
- Garrikh-nak szeretnénk valami rendes ruhát, hogy a komoly üzletfeleket is meggyőzhesse. A mi szakmánkban fontos a jó megjelenés. *Néz a legényre és ezúttal nem a vörös szirén reggeli toalettjét szeretné kritizálni, bár lehet bizonyos áthallás a kettő között.
Míg a többiek válaszára és Reenora vár, addig felveszi kalapját és kesztyűit, hogy amint lehet indulhassanak is.*
//Mindenki//
*Kisvártatva már érkezik is fentről, ugyanolyan derűsen és elégedetten, mint amikor távozott. Könnyedén veszi a fokokat, majd visszatérve barátságos mosollyal köszönt újra mindenkit és a pultnál várakozó Garrikh felé indul és megáll mellette.*
- Megismerkedtél mindenkivel? *Kérdi féloldalas mosollyal és valójában nem is érdekli, de valahogyan fel kell vennie a fonalat.
Denjaar és a katonái már elmentek, elvitték az árukat, amellyel a WAK támogatja a városőrség újraszerveződését, így nekik most már a meglévő készletet kell aranyra váltani.*
- Reeno, kérlek, gyere velünk és hozd el a kordét is, ami a kocsiszín alatt áll. *Fordul a Vidra alkapitánya felé az igric, majd Latamiere mosolyog.*
- Drágám, van kedved elkísérni minket a piacra? *Kérdi.*
- Garrikh-nak szeretnénk valami rendes ruhát, hogy a komoly üzletfeleket is meggyőzhesse. A mi szakmánkban fontos a jó megjelenés. *Néz a legényre és ezúttal nem a vörös szirén reggeli toalettjét szeretné kritizálni, bár lehet bizonyos áthallás a kettő között.
Míg a többiek válaszára és Reenora vár, addig felveszi kalapját és kesztyűit, hogy amint lehet indulhassanak is.*
2829. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-22 20:20:59
Üzenet elküldve: 2019-05-22 20:20:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szótlan munka//
*Tekintve, hogy Isannte átveszi a stafétát, Mik immár távozóra foghatja. Persze túl messze nem megy, csupán félreáll, hogy a lány tündöklő szépsége vehesse birokra a vendégek szívét, emellett persze elsősorban a fogyasztás felé terelhesse a szót. A lány ügyesen forgatja a szavakat, s ügyesen ajánl is, Mik arcára halvány mosoly ül, miközben néhány széket igazít meg csendesen. A hirtelen érkező vendég, vagy inkább katonasereg felé kihúzza magát, s illően meghajol, aztán tovább rendezkedik némán és hallgatagon. Mikor a többség távozik, az asztalokat leszedi, az esetleg elől maradt poharakat, korsókat, kancsókat begyűjti és komótosan sétál velük a pulthoz, hogy ismét kedvelt tevékenységének tegyen eleget, ez pedig a mosogatás és törlés. Szereti az olyan feladatot, melynek bőséggel van látszatja, s ez pont ilyen. Kedvtelve pillant át a fény felé minden egyes pohár talpán, de még az agyagkorsókat és élvezettel figyeli meg, amíg el nem helyezi a tartóra. Mikor végez, ismét háttérbe vonul, de csak pont annyira, hogy még elérhessék, ha szeretnének valamit tőle.*
*Tekintve, hogy Isannte átveszi a stafétát, Mik immár távozóra foghatja. Persze túl messze nem megy, csupán félreáll, hogy a lány tündöklő szépsége vehesse birokra a vendégek szívét, emellett persze elsősorban a fogyasztás felé terelhesse a szót. A lány ügyesen forgatja a szavakat, s ügyesen ajánl is, Mik arcára halvány mosoly ül, miközben néhány széket igazít meg csendesen. A hirtelen érkező vendég, vagy inkább katonasereg felé kihúzza magát, s illően meghajol, aztán tovább rendezkedik némán és hallgatagon. Mikor a többség távozik, az asztalokat leszedi, az esetleg elől maradt poharakat, korsókat, kancsókat begyűjti és komótosan sétál velük a pulthoz, hogy ismét kedvelt tevékenységének tegyen eleget, ez pedig a mosogatás és törlés. Szereti az olyan feladatot, melynek bőséggel van látszatja, s ez pont ilyen. Kedvtelve pillant át a fény felé minden egyes pohár talpán, de még az agyagkorsókat és élvezettel figyeli meg, amíg el nem helyezi a tartóra. Mikor végez, ismét háttérbe vonul, de csak pont annyira, hogy még elérhessék, ha szeretnének valamit tőle.*
2828. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-22 20:14:02
Üzenet elküldve: 2019-05-22 20:14:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Mindenki//
*Kíváncsian fürkészi leendő, vagy már most elkötelezett mesterét az indulásra, vagy újabb feladatra várva. Kezét hátratéve, egyenes háttal, olykor kissé sarkán billegve, legényesen. Feleslegesen nem beszél, sokkal inkább a kiejtést figyeli meg, mások szájának mozgását, hogy tanulhasson, fejlődhessen, miképp megígérte. Kissé bele is merül ebbe, így csak meglepetten kapja fel fejét Denjaar keze súlyának érzetére.*
- Igenis, uram. *Hirtelen nem is tud mit mondani erre, sosem volt katona, feltételezései szerint nem is lesz. A függelmi viszonyokat nem ismeri, így magához méltóan csupán tiszteletből válaszol, de azért titkon reménykedik benne, hogy Chayss orvosolja a helyzetet. Denjaar nyilván a válasszal megelégszik, mert rögvest indul is tovább, jóllehet előtte azért Chayssnak is van megjegyzése a történtekre. Időközben a vörös és a fehér is megérkezik, kik szintén kapnak köszöntést, némi mosolyt is, de oly sokan vannak, hogy képtelenség mindenkivel akár csak egy mondatot is váltani.*
- Köszönöm, Chayss úr, igyekszem! *Örül meg a dicséretnek, aztán már vigyorogva fűzi hozzá.* Ó, nem mék én csatlósnak Chayss uram, a jó Garrikh megmarad a bótolásná', meg a üzérkedésné'! *Legyint jó nagyot, fejét is megrázza a képtelen javaslatra. Titkon fúj is egyet magában, hogy ezt is megúszta. Chayssnak bólint, mielőtt távozik, aztán tétován a pulthoz sétál, hogy ott támaszkodjon meg, mikor már a másik harcos is elmegy.*
- Ismerkedjek, ismerkedjek... há' ismerkedhetek még eleget, dógozni akarnék. *Morog magában, persze tekintetét azért nem veszi le a fogadótérben lévőkről.*
//Mindenki//
*Kíváncsian fürkészi leendő, vagy már most elkötelezett mesterét az indulásra, vagy újabb feladatra várva. Kezét hátratéve, egyenes háttal, olykor kissé sarkán billegve, legényesen. Feleslegesen nem beszél, sokkal inkább a kiejtést figyeli meg, mások szájának mozgását, hogy tanulhasson, fejlődhessen, miképp megígérte. Kissé bele is merül ebbe, így csak meglepetten kapja fel fejét Denjaar keze súlyának érzetére.*
- Igenis, uram. *Hirtelen nem is tud mit mondani erre, sosem volt katona, feltételezései szerint nem is lesz. A függelmi viszonyokat nem ismeri, így magához méltóan csupán tiszteletből válaszol, de azért titkon reménykedik benne, hogy Chayss orvosolja a helyzetet. Denjaar nyilván a válasszal megelégszik, mert rögvest indul is tovább, jóllehet előtte azért Chayssnak is van megjegyzése a történtekre. Időközben a vörös és a fehér is megérkezik, kik szintén kapnak köszöntést, némi mosolyt is, de oly sokan vannak, hogy képtelenség mindenkivel akár csak egy mondatot is váltani.*
- Köszönöm, Chayss úr, igyekszem! *Örül meg a dicséretnek, aztán már vigyorogva fűzi hozzá.* Ó, nem mék én csatlósnak Chayss uram, a jó Garrikh megmarad a bótolásná', meg a üzérkedésné'! *Legyint jó nagyot, fejét is megrázza a képtelen javaslatra. Titkon fúj is egyet magában, hogy ezt is megúszta. Chayssnak bólint, mielőtt távozik, aztán tétován a pulthoz sétál, hogy ott támaszkodjon meg, mikor már a másik harcos is elmegy.*
- Ismerkedjek, ismerkedjek... há' ismerkedhetek még eleget, dógozni akarnék. *Morog magában, persze tekintetét azért nem veszi le a fogadótérben lévőkről.*
2827. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-20 16:09:47
Üzenet elküldve: 2019-05-20 16:09:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Brox válaszára bólint egyet és úgy, dönt, hogy nem kérdezősködik tovább. Magában felkészül arra, hogy Brox visszakérdez és egy pillanatot gondolkodik azon, hogy mit válaszoljon, de meglepetésére a lovag nem kérdezi meg csak elköszön és elmegy. Egyből ő is feláll Denjaar kérésére és ő is megemeli azt amit vinnie kell. Elhelyezi kényelmesen a zsákokat, majd kilép az ajtón. Kint bevárja a harcost.*
-Még tiszta szerencse. *Mondja Denjaarnak, majd megindul a laktanya felé a zsákokkal a vállán.* ~Vajon kitakarították-e a házat a fiatalok míg távol voltunk?~ *Teszi fel magában a kérdést hazafelé és reménykedik benne, hogy erre a kérdésre a válasz igen.*
*Brox válaszára bólint egyet és úgy, dönt, hogy nem kérdezősködik tovább. Magában felkészül arra, hogy Brox visszakérdez és egy pillanatot gondolkodik azon, hogy mit válaszoljon, de meglepetésére a lovag nem kérdezi meg csak elköszön és elmegy. Egyből ő is feláll Denjaar kérésére és ő is megemeli azt amit vinnie kell. Elhelyezi kényelmesen a zsákokat, majd kilép az ajtón. Kint bevárja a harcost.*
-Még tiszta szerencse. *Mondja Denjaarnak, majd megindul a laktanya felé a zsákokkal a vállán.* ~Vajon kitakarították-e a házat a fiatalok míg távol voltunk?~ *Teszi fel magában a kérdést hazafelé és reménykedik benne, hogy erre a kérdésre a válasz igen.*
2826. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-20 00:42:16
Üzenet elküldve: 2019-05-20 00:42:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
//Mindenki//
~ Őrzők. Őrizők. Nekem mindegy. ~ *Gondolkodik el magában, amikor hallja az éltetést és rájön, hogy ő végig rosszul mondta. Neki jobban fekszik az Őrzők, mint az Őrizők, de ez Denjaar bulija és úgy tűnik, nem akar keresztbe tenni a WAK-nak, sőt, még össze is dolgozhatnak, ami roppant előnyös lehet mindkét fél számára.*
- Az urakra! *Mondja még Denjaar után, bár ő nem a város uraira gondol.
Az, hogy Bredoc ellenszenvesen néz rá, nem igazán hatja meg, néztek már rá sokkal csúnyábban is. Sárgás ragadozótekintetét végigfuttatja a fickón és féloldalas, lekezelő mosollyal válaszol, még villás nyelvével meg is nyalja szája szélét.*
- Ugyan, ez a legkevesebb, ha a hős őrizőkről van szó. *Mondja Bredoc szavaira. Ha gondja volna vele, majd a kölyök elintézi, nem, nem Garrikh, ő másra való. Az a másik, a tejfelhajú, Latamie fogdmege.
Az emlegetett szamár is megjelenik, a lépcső tetejéről a kissé zilált vörös szirén érkezik, az igric pajkos mosollyal köszönti.*
- Jó reggel, gyönyörű. *Persze szavai mögött épp az ellenkezője sejlik.*
- Hosszú volt az éjszaka? *Kérdi felnevetve, ahogy a pult felé lép maga is.*
- Viszlát, uram! Jöjjön máskor is! *Köszön el a távozó kalapostól. Kedveli a kalapokat, ennélfogva szimpatizál a kalapot viselő alakokkal, hisz a kalapot nem csak hordani kell, hanem viselni is.
Garrikh közben szépen teszi a dolgát és elkészíti az elvitelre a dolgokat, amelyeket az igric ígért Denjaarnak és a hős Őrizőknek.*
- Remek. Parancsoljatok. *Mutat a zsákokra és kosarakra, mert a világ összes kincséért sem fog hurcolkodni, még Denjaar kedvéért sem. Derűsnek és elégedettnek látszik.*
- Szép munka, Garr. Ha végeztünk, mehetünk is tovább. *Mosolyog a legényre.*
- Ne happold el az embereim, Garrikh képességeit más területeken kell hasznosítani. *Vigyorog a legény érdemeit éltető Denjarra. Garrikh nem katonának való, az ő útja teljesen másfelé vezet.
A távozó wegtoreni után lép, hogy elköszönhessen tőle.*
- Úgy legyen, ide mindig hazavárunk. Kísérjen siker míg távol vagy. *Mosolyog őszintébben, mint szokott, de ezt Denjaar már úgyis ismeri.
Miután a wegtoreni távozott, Cha'yss elégedetten csapja össze a tenyerét a fogadóban.*
- Ez remek, minden szépen alakul. *Vigyorog szélesen a bent maradottakra.*
- Ismerkedjetek kicsit, én felszaladok még valamiért és indulhatunk is. *Fordul Garrikh és a többiek felé, majd öles léptekkel elindul felfelé a lépcsőn, hogy visszamenjen a lakosztályába és betegye a széfbe a Denjaartól visszakapott aranyakat.*
//Mindenki//
~ Őrzők. Őrizők. Nekem mindegy. ~ *Gondolkodik el magában, amikor hallja az éltetést és rájön, hogy ő végig rosszul mondta. Neki jobban fekszik az Őrzők, mint az Őrizők, de ez Denjaar bulija és úgy tűnik, nem akar keresztbe tenni a WAK-nak, sőt, még össze is dolgozhatnak, ami roppant előnyös lehet mindkét fél számára.*
- Az urakra! *Mondja még Denjaar után, bár ő nem a város uraira gondol.
Az, hogy Bredoc ellenszenvesen néz rá, nem igazán hatja meg, néztek már rá sokkal csúnyábban is. Sárgás ragadozótekintetét végigfuttatja a fickón és féloldalas, lekezelő mosollyal válaszol, még villás nyelvével meg is nyalja szája szélét.*
- Ugyan, ez a legkevesebb, ha a hős őrizőkről van szó. *Mondja Bredoc szavaira. Ha gondja volna vele, majd a kölyök elintézi, nem, nem Garrikh, ő másra való. Az a másik, a tejfelhajú, Latamie fogdmege.
Az emlegetett szamár is megjelenik, a lépcső tetejéről a kissé zilált vörös szirén érkezik, az igric pajkos mosollyal köszönti.*
- Jó reggel, gyönyörű. *Persze szavai mögött épp az ellenkezője sejlik.*
- Hosszú volt az éjszaka? *Kérdi felnevetve, ahogy a pult felé lép maga is.*
- Viszlát, uram! Jöjjön máskor is! *Köszön el a távozó kalapostól. Kedveli a kalapokat, ennélfogva szimpatizál a kalapot viselő alakokkal, hisz a kalapot nem csak hordani kell, hanem viselni is.
Garrikh közben szépen teszi a dolgát és elkészíti az elvitelre a dolgokat, amelyeket az igric ígért Denjaarnak és a hős Őrizőknek.*
- Remek. Parancsoljatok. *Mutat a zsákokra és kosarakra, mert a világ összes kincséért sem fog hurcolkodni, még Denjaar kedvéért sem. Derűsnek és elégedettnek látszik.*
- Szép munka, Garr. Ha végeztünk, mehetünk is tovább. *Mosolyog a legényre.*
- Ne happold el az embereim, Garrikh képességeit más területeken kell hasznosítani. *Vigyorog a legény érdemeit éltető Denjarra. Garrikh nem katonának való, az ő útja teljesen másfelé vezet.
A távozó wegtoreni után lép, hogy elköszönhessen tőle.*
- Úgy legyen, ide mindig hazavárunk. Kísérjen siker míg távol vagy. *Mosolyog őszintébben, mint szokott, de ezt Denjaar már úgyis ismeri.
Miután a wegtoreni távozott, Cha'yss elégedetten csapja össze a tenyerét a fogadóban.*
- Ez remek, minden szépen alakul. *Vigyorog szélesen a bent maradottakra.*
- Ismerkedjetek kicsit, én felszaladok még valamiért és indulhatunk is. *Fordul Garrikh és a többiek felé, majd öles léptekkel elindul felfelé a lépcsőn, hogy visszamenjen a lakosztályába és betegye a széfbe a Denjaartól visszakapott aranyakat.*
2825. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-19 19:30:35
Üzenet elküldve: 2019-05-19 19:30:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
-És persze a város jövendőbeli uraira.
*Emeli poharát magasra egy félmosoly kíséretében és Cha'yss felé biccent. Előre sajnálja azt, ki a wegtoreni igric útjába kerül a felfelé vezető, kanyargós csigalépcsőn. Kiissza a pohara tartalmát, de szeme sarkából nem véti el a betoppanó Latamiet sem. Csak a tekintete kíséri, a világért sem szólalna meg.*
-Igaz is.
*Bólint Brox szavaira, elvégre tényleg akad tennivaló bőven. És még két nap, mire megjön a tanácsos... Felnyalábolja a maradék zsákot és Grük felé nyújtja, hogy elindulhassanak.
Köszönetképp Garrikh felé biccent, de mielőtt továbblépne az ajtó felé, még vaskos tenyere megpihen a fiú vállán.*
-Az ilyen derék legényeknek mindig jut hely az Őrségben.
*A szolgálatkézséget sehol máshol nem jutalmazzák jobban, mint a katonák között. Ő pedig világ életében ezt a mesterséget űzte.
Megvárja, míg a két férfi kilép az ajtón, de még hátrafordul az igric felé.*
-Jövök még. Tán a tanácsos elébb, ha minden jól megy.
*Hajtja meg fejét, majd csukódik az ajtó és csatlakozik két társához.*
-Ez jobban ment, mint vártam. A kereskedőház mögöttünk áll. No gyerünk fiúk, innen már csak felfelé visz az út.
*Indul meg, a hóna alá csapva a jókora sótömböt.*
-És persze a város jövendőbeli uraira.
*Emeli poharát magasra egy félmosoly kíséretében és Cha'yss felé biccent. Előre sajnálja azt, ki a wegtoreni igric útjába kerül a felfelé vezető, kanyargós csigalépcsőn. Kiissza a pohara tartalmát, de szeme sarkából nem véti el a betoppanó Latamiet sem. Csak a tekintete kíséri, a világért sem szólalna meg.*
-Igaz is.
*Bólint Brox szavaira, elvégre tényleg akad tennivaló bőven. És még két nap, mire megjön a tanácsos... Felnyalábolja a maradék zsákot és Grük felé nyújtja, hogy elindulhassanak.
Köszönetképp Garrikh felé biccent, de mielőtt továbblépne az ajtó felé, még vaskos tenyere megpihen a fiú vállán.*
-Az ilyen derék legényeknek mindig jut hely az Őrségben.
*A szolgálatkézséget sehol máshol nem jutalmazzák jobban, mint a katonák között. Ő pedig világ életében ezt a mesterséget űzte.
Megvárja, míg a két férfi kilép az ajtón, de még hátrafordul az igric felé.*
-Jövök még. Tán a tanácsos elébb, ha minden jól megy.
*Hajtja meg fejét, majd csukódik az ajtó és csatlakozik két társához.*
-Ez jobban ment, mint vártam. A kereskedőház mögöttünk áll. No gyerünk fiúk, innen már csak felfelé visz az út.
*Indul meg, a hóna alá csapva a jókora sótömböt.*
2824. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-19 15:35:31
Üzenet elküldve: 2019-05-19 15:35:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A ruhat eszi az embert//
*Amint a fogadótérbe érnek, hatalmas nyüzsgés veszi kezdetét, s az iménti egyszerűbb bemutatkozás helyett immár csak bólogat és köszön a betérőknek. Chayssst szinte azonnal el is hívják megbeszélésre, így Garrikh elébb tanácstalanul álldogál, aztán az utasításnak megfelelően jegyzetel, mire van szükség a piacról. A beszélgetésben ne folyik bele, kisebb kutya ő még ahhoz, hogy intézkedjen, így inkább csak a sorára vár, ami hamarosan el is érkezik.*
- Igen, uram! *Pillant fel azonnal a kiáltásra, majd az elhangzott utasításra csak bólint. Ebből a szempontból ismeri már a terepet, így nem gond a kértek összekészítése. A raktárba indul, hol több üres zsák is található, mi tökéletes a célra. Disznóhúst, szökőbabot, zöldségeket és sót, majd lisztet is. Természetesen a lisztet tálkában, és szütyőben, a zöldségeket sűrű szövésű szakajtóban, a füstölt húst pedig zsákba rakja, így a legbiztonságosabb. Mindent egy helyre cipel, mégpedig a fogadótérbe, az egyik sarokba. Egész takaros kis ellátmány lett.*
- Végeztem, Chayss! *Mondja vidáman, mint mindig, amikor az egyik feladat végére ér, s kezdődhet a másik.* Oda tettem őket a bejárat mellé szép sorjában. *Biccent.* Mindent alaposan becsomagoltam, hogy ne történjen baj. *Gondosan, akár egy kereskedő, amint áruját adja a vevőnek.*
*Amint a fogadótérbe érnek, hatalmas nyüzsgés veszi kezdetét, s az iménti egyszerűbb bemutatkozás helyett immár csak bólogat és köszön a betérőknek. Chayssst szinte azonnal el is hívják megbeszélésre, így Garrikh elébb tanácstalanul álldogál, aztán az utasításnak megfelelően jegyzetel, mire van szükség a piacról. A beszélgetésben ne folyik bele, kisebb kutya ő még ahhoz, hogy intézkedjen, így inkább csak a sorára vár, ami hamarosan el is érkezik.*
- Igen, uram! *Pillant fel azonnal a kiáltásra, majd az elhangzott utasításra csak bólint. Ebből a szempontból ismeri már a terepet, így nem gond a kértek összekészítése. A raktárba indul, hol több üres zsák is található, mi tökéletes a célra. Disznóhúst, szökőbabot, zöldségeket és sót, majd lisztet is. Természetesen a lisztet tálkában, és szütyőben, a zöldségeket sűrű szövésű szakajtóban, a füstölt húst pedig zsákba rakja, így a legbiztonságosabb. Mindent egy helyre cipel, mégpedig a fogadótérbe, az egyik sarokba. Egész takaros kis ellátmány lett.*
- Végeztem, Chayss! *Mondja vidáman, mint mindig, amikor az egyik feladat végére ér, s kezdődhet a másik.* Oda tettem őket a bejárat mellé szép sorjában. *Biccent.* Mindent alaposan becsomagoltam, hogy ne történjen baj. *Gondosan, akár egy kereskedő, amint áruját adja a vevőnek.*
2823. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-18 11:41:26
Üzenet elküldve: 2019-05-18 11:41:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Hallgat, figyel és fülel. A söre mögül megnézi magának a betérő városőr palántákat. Kíváncsi, hogy milyen fából faragták az új állományt. Kis szerencsével talán jobból, mint a régit. Hozzájuk egyelőre nem szól, nincs dolga velük, inkább csak érdekesek a számára. Az sem kerüli el a figyelmét, hogy a ház ura és a parancsnoknak látszó alak szépen egymásra talál.*
~Zsák a foltját?~
*Az elmélkedést a korsó kiürülése szakítja félbe. Gaz dolog ez a sör, jobban fogy a pogácsánál, így arra kárhoztatva Svirt, hogy magában egye meg az utolsó darabokat. Hát élet az ilyen? A felmentősereg szerencsére elég hamar megérkezik. Nagy bánatára viszont nem élhet a felajánlással.*
– Nem, köszönöm. Ennyi elég volt reggelre, hosszú még a nap. *Válaszolja Isanntenek. Mielőtt még a nő elhagyhatná az asztal környékét megpróbálja a kezébe nyomni a fizetséget is. Ha ez nem megy, akkor kipróbálja a ládikás módszert, amit olyan nagyon ajánlgattak itt neki. Átad Isannte Sadeeinek 25 aranyat. *
– Viszlát! *Biccent a személyzetnek, főleg a nőnek, aztán feláll, veszi a kalapját és távozik.*
*Hallgat, figyel és fülel. A söre mögül megnézi magának a betérő városőr palántákat. Kíváncsi, hogy milyen fából faragták az új állományt. Kis szerencsével talán jobból, mint a régit. Hozzájuk egyelőre nem szól, nincs dolga velük, inkább csak érdekesek a számára. Az sem kerüli el a figyelmét, hogy a ház ura és a parancsnoknak látszó alak szépen egymásra talál.*
~Zsák a foltját?~
*Az elmélkedést a korsó kiürülése szakítja félbe. Gaz dolog ez a sör, jobban fogy a pogácsánál, így arra kárhoztatva Svirt, hogy magában egye meg az utolsó darabokat. Hát élet az ilyen? A felmentősereg szerencsére elég hamar megérkezik. Nagy bánatára viszont nem élhet a felajánlással.*
– Nem, köszönöm. Ennyi elég volt reggelre, hosszú még a nap. *Válaszolja Isanntenek. Mielőtt még a nő elhagyhatná az asztal környékét megpróbálja a kezébe nyomni a fizetséget is. Ha ez nem megy, akkor kipróbálja a ládikás módszert, amit olyan nagyon ajánlgattak itt neki. Átad Isannte Sadeeinek 25 aranyat.
*– Viszlát! *Biccent a személyzetnek, főleg a nőnek, aztán feláll, veszi a kalapját és távozik.*
2822. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-18 10:14:42
Üzenet elküldve: 2019-05-18 10:14:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Hajnali kódorgók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jah. A kaját. És igen, nem leszek szakács, csak ezért. *Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tartja majd rajta a szakácson a szemét.
Chaysst méltató szavakra fogai is kivillannak a félmosolyból. Kétsége sincs afelől, hogy Pash tényleg nekimenne az igricnek. Nincs is jobb érzés egy nőnek, ha olyan pimasz, mint Latamie, ha nm, mint hogy miatta akaszkodnak össze. Az egyenletben az mondjuk hibádzik, hogy Chayss valószínűleg nem menne ölre érte, így az egyoldalúság szomorú tényéről inkább nem vesz tudomást. De hogy a féltékenységre nem kap választ, számára éppen elegendő.
Ellenben tudtán kívül kinyithatott egy szelencét, mely már régóta zárva lehetett. Nem gondolta volna, hogy Pash ilyen érzékeny. Hogy mert az apja nem tanítja tovább, meg akarja ölni. Ennyit von le a kalózlány a történetből. A vérszomj sosem zavarta, körül volt véve kegyetlen fickókkal. Köztük Latamie apja sem a könyörületről volt híres.*
- Ha ennyitől leölnéd, mi lett volna belőled a tengeren? *A maga módján tisztességes fiúnak tűnik, csak a megtorlást a sérelemmel nem érzi egyenrangúnak.* Te tudod, én nem szólok bele, de tudd, hogy kegyetlenebb apák, akár kínpadra is kötöttek volna *Persze Latamie-nak ilyenben sosem volt része. Lerach kapitány egyetlen olyan tette, mely arra mutatott, hogy mégis rejtőzik érző szív a félszemű kapitányban (vagy valami hasonló) Latamie puszta léte. S melyről vajmi keveseknek van tudomása. Abban a csatában a Csalogány legénysége is megcsappant mire felülkerekedtek a wegtoreni uzsorás hajóján.*
- Apám sem egy mintaapa, de érdektelenséggel sem lehetne vádolni. *Latamie a legkevésbé sem érzi át Pash lelkének gyötrelmét, így vigasztalni sem igazán tud.*
- Attól a Denjaartól szerintem megtanulhatsz egyet s mást. *Ennyi ötlet még kitelik a lánytól, mielőtt elpusztítaná a hajnali reggeli maradékát.*
- Na, ez jól esett. *Dől hátra a támlának.* Hunyjunk egy kicsit. Gyere.
//Mindenki//
*Latamie miután hajnalban jóllakott, és mivel előtte nem aludt valami mélyen, tud aludni még egy kicsit, míg megkezdi ezt a napot is. Álmos szemekkel támolyog le a lépcsőn. Haja kusza még, s hányaveti fonatba hajtogatja miközben lefelé halad. Míg ezzel foglalatoskodik, le is ér a fogadóba. Keze a fonat végén pihen, amikor tompaság ellenére kezdi befogadni a tömeget, ami a fogadóban fogadja. Mustrálva néz végig mindenkin, akit éppen meglát, hisz fogalma sincs, honnan került ide ez a sok ember. A pult mögé fordul, hogy frissítőt szerezzen magának.*
- Reggelt. *Köszön csak úgy mindenkinek, aki hallja, jól lehet, már benne vannak a napban. Már keresi is a kancsót a szemével. A pult mögött veszi észre az egyiket, így végigsétál a pult mögött, hogy komótos mozdulatokkal, töltsön magának egy keveset. Aztán a pultra támaszkodva, az idegeneket mustrálva, kortyolgatja el.*
//Hajnali kódorgók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jah. A kaját. És igen, nem leszek szakács, csak ezért. *Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tartja majd rajta a szakácson a szemét.
Chaysst méltató szavakra fogai is kivillannak a félmosolyból. Kétsége sincs afelől, hogy Pash tényleg nekimenne az igricnek. Nincs is jobb érzés egy nőnek, ha olyan pimasz, mint Latamie, ha nm, mint hogy miatta akaszkodnak össze. Az egyenletben az mondjuk hibádzik, hogy Chayss valószínűleg nem menne ölre érte, így az egyoldalúság szomorú tényéről inkább nem vesz tudomást. De hogy a féltékenységre nem kap választ, számára éppen elegendő.
Ellenben tudtán kívül kinyithatott egy szelencét, mely már régóta zárva lehetett. Nem gondolta volna, hogy Pash ilyen érzékeny. Hogy mert az apja nem tanítja tovább, meg akarja ölni. Ennyit von le a kalózlány a történetből. A vérszomj sosem zavarta, körül volt véve kegyetlen fickókkal. Köztük Latamie apja sem a könyörületről volt híres.*
- Ha ennyitől leölnéd, mi lett volna belőled a tengeren? *A maga módján tisztességes fiúnak tűnik, csak a megtorlást a sérelemmel nem érzi egyenrangúnak.* Te tudod, én nem szólok bele, de tudd, hogy kegyetlenebb apák, akár kínpadra is kötöttek volna *Persze Latamie-nak ilyenben sosem volt része. Lerach kapitány egyetlen olyan tette, mely arra mutatott, hogy mégis rejtőzik érző szív a félszemű kapitányban (vagy valami hasonló) Latamie puszta léte. S melyről vajmi keveseknek van tudomása. Abban a csatában a Csalogány legénysége is megcsappant mire felülkerekedtek a wegtoreni uzsorás hajóján.*
- Apám sem egy mintaapa, de érdektelenséggel sem lehetne vádolni. *Latamie a legkevésbé sem érzi át Pash lelkének gyötrelmét, így vigasztalni sem igazán tud.*
- Attól a Denjaartól szerintem megtanulhatsz egyet s mást. *Ennyi ötlet még kitelik a lánytól, mielőtt elpusztítaná a hajnali reggeli maradékát.*
- Na, ez jól esett. *Dől hátra a támlának.* Hunyjunk egy kicsit. Gyere.
//Mindenki//
*Latamie miután hajnalban jóllakott, és mivel előtte nem aludt valami mélyen, tud aludni még egy kicsit, míg megkezdi ezt a napot is. Álmos szemekkel támolyog le a lépcsőn. Haja kusza még, s hányaveti fonatba hajtogatja miközben lefelé halad. Míg ezzel foglalatoskodik, le is ér a fogadóba. Keze a fonat végén pihen, amikor tompaság ellenére kezdi befogadni a tömeget, ami a fogadóban fogadja. Mustrálva néz végig mindenkin, akit éppen meglát, hisz fogalma sincs, honnan került ide ez a sok ember. A pult mögé fordul, hogy frissítőt szerezzen magának.*
- Reggelt. *Köszön csak úgy mindenkinek, aki hallja, jól lehet, már benne vannak a napban. Már keresi is a kancsót a szemével. A pult mögött veszi észre az egyiket, így végigsétál a pult mögött, hogy komótos mozdulatokkal, töltsön magának egy keveset. Aztán a pultra támaszkodva, az idegeneket mustrálva, kortyolgatja el.*
2821. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-05-16 19:18:04
Üzenet elküldve: 2019-05-16 19:18:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
-Az Őrizőkre!
~Őrizőkre. Persze.~ *Lehajtja az italt, közben ellenszenvesen néz arra a rókaképűre. Érzi a zsigereiben az undort, olyan embernek látszik, akire egy gyufaszálat sem bízna, ha nem volna muszáj. Mindig is egyenes embernek tartotta magát, és ki nem állhatja ezeket a kereskedőket. De a szükség törvényt bont, meg hát amúgy sem neki kell vele együtt dolgoznia. Megteszi ezt a jó szolgálatot Denjaar. Magára erőlteti a legkedvesebb modorát, és így szól.*
-Köszönjük, jó uram.
*Bólint, és Grükhöz fordul, majd folytatja.*
-Harcoltam már pénzért, élvezetből, kényszerből, a hatalomért. De valahogy magamért, és az enyéimért nem igazán. Azt hiszem itt az ideje valami nemesebbet szolgálni.
*Reméli, hogy kielégítő válasszal szolgál neki, igazából ő sem tudja pontosan, hogy miért is csatlakozott. A lényeg, hogy most már itt van.*
-Denjaar, ha nem gond, akkor én vinném is, amit tudok. Értékelem a vendéglátást, de sok dolgunk van még, ha jól emlékszem.
*Nem zavartatja magát, hogy akár sértőnek is hangozhat, nem volt benne ilyen szándék. De mindenki úgy érti, ahogy akarja. Denjaar szemébe néz egy pillanatra, majd ahogy sikerül a zsákokat összeállítani, kettőt a vállára kap, és elindul vissza a laktanya felé.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.30 00:02:08, a következő indokkal:
Amúgy sem különírandó. Harcoltam egy L. Elgépelések.
-Az Őrizőkre!
~Őrizőkre. Persze.~ *Lehajtja az italt, közben ellenszenvesen néz arra a rókaképűre. Érzi a zsigereiben az undort, olyan embernek látszik, akire egy gyufaszálat sem bízna, ha nem volna muszáj. Mindig is egyenes embernek tartotta magát, és ki nem állhatja ezeket a kereskedőket. De a szükség törvényt bont, meg hát amúgy sem neki kell vele együtt dolgoznia. Megteszi ezt a jó szolgálatot Denjaar. Magára erőlteti a legkedvesebb modorát, és így szól.*
-Köszönjük, jó uram.
*Bólint, és Grükhöz fordul, majd folytatja.*
-Harcoltam már pénzért, élvezetből, kényszerből, a hatalomért. De valahogy magamért, és az enyéimért nem igazán. Azt hiszem itt az ideje valami nemesebbet szolgálni.
*Reméli, hogy kielégítő válasszal szolgál neki, igazából ő sem tudja pontosan, hogy miért is csatlakozott. A lényeg, hogy most már itt van.*
-Denjaar, ha nem gond, akkor én vinném is, amit tudok. Értékelem a vendéglátást, de sok dolgunk van még, ha jól emlékszem.
*Nem zavartatja magát, hogy akár sértőnek is hangozhat, nem volt benne ilyen szándék. De mindenki úgy érti, ahogy akarja. Denjaar szemébe néz egy pillanatra, majd ahogy sikerül a zsákokat összeállítani, kettőt a vállára kap, és elindul vissza a laktanya felé.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.30 00:02:08, a következő indokkal:
Amúgy sem különírandó. Harcoltam egy L. Elgépelések.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409