Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2900. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-30 17:24:57
Üzenet elküldve: 2019-06-30 17:24:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*Nem tiltakozik a csirkesült ellen, halványan bólint csak, olyan éhes, hogy talán pár perc múlva az asztallapot is elrágja. Míg vár a rendelésére, unottan dobol az ujjával, közben azon gondolkodik, holnap mihez is kezdjen majd magával. Van még ugyan némi pénze, de nem fog örökké kitartani, főleg, hogy nem ártana beszereznie pár ruhát.
Most, hogy a fiú megérkezik a kákicslével, az étellel és a szobakulccsal, alkalma adódik kicsit jobban megnézni, az imént csak futó pillantást vetett rá. Nem ismerős ő sem neki, ezt a csinos arcot pedig biztosan megjegyezné. Nem tudja eldönteni, hogy csak nagyon sok új embert vettek fel ide dolgozni vagy gazdát cserélt a Pinyt. Ismét. Na nem mintha az ő szempontjából lényeges lenne a dolog, egyszerűen csak unatkozik és kíváncsi.*
-Kösz szépfiú!
*Villant Mikarr felé egy bájos mosolyt majd a kérdésére megrázza a fejét*
-Egyelőre nem.
*Azután neki is lát a csirkének, ami nem mellesleg rettenetesen finom, könnyen lehet persze az is, hogy csak nagyon éhes. Mindenesetre hamar végez vele, el is telítődik rendesen, amint pedig lepakolja evőeszközeit kortyolni kezdi meleg italát. Közben vet pár pillantást az újonnan érkező hosszúfülűre majd tekintete az ajtón belépő férfira vándorol, aki hangosan megjegyzéseket tesz a helyre. A felszolgáló leány minden bizonnyal ismerheti a fickót, hiszen szóba elegyedik vele, de sajnos Ysa már nem hallhatja a valószínűleg hamarosan veszekedésbe torkolló beszélgetést. Kár, pedig igazán szereti, ha az emberek jelenetet rendeznek nyilvános helyen, az mindig olyan mókás.*
*Nem tiltakozik a csirkesült ellen, halványan bólint csak, olyan éhes, hogy talán pár perc múlva az asztallapot is elrágja. Míg vár a rendelésére, unottan dobol az ujjával, közben azon gondolkodik, holnap mihez is kezdjen majd magával. Van még ugyan némi pénze, de nem fog örökké kitartani, főleg, hogy nem ártana beszereznie pár ruhát.
Most, hogy a fiú megérkezik a kákicslével, az étellel és a szobakulccsal, alkalma adódik kicsit jobban megnézni, az imént csak futó pillantást vetett rá. Nem ismerős ő sem neki, ezt a csinos arcot pedig biztosan megjegyezné. Nem tudja eldönteni, hogy csak nagyon sok új embert vettek fel ide dolgozni vagy gazdát cserélt a Pinyt. Ismét. Na nem mintha az ő szempontjából lényeges lenne a dolog, egyszerűen csak unatkozik és kíváncsi.*
-Kösz szépfiú!
*Villant Mikarr felé egy bájos mosolyt majd a kérdésére megrázza a fejét*
-Egyelőre nem.
*Azután neki is lát a csirkének, ami nem mellesleg rettenetesen finom, könnyen lehet persze az is, hogy csak nagyon éhes. Mindenesetre hamar végez vele, el is telítődik rendesen, amint pedig lepakolja evőeszközeit kortyolni kezdi meleg italát. Közben vet pár pillantást az újonnan érkező hosszúfülűre majd tekintete az ajtón belépő férfira vándorol, aki hangosan megjegyzéseket tesz a helyre. A felszolgáló leány minden bizonnyal ismerheti a fickót, hiszen szóba elegyedik vele, de sajnos Ysa már nem hallhatja a valószínűleg hamarosan veszekedésbe torkolló beszélgetést. Kár, pedig igazán szereti, ha az emberek jelenetet rendeznek nyilvános helyen, az mindig olyan mókás.*
2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-30 12:29:00
Üzenet elküldve: 2019-06-30 12:29:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*Az emeletről érkezik, ahol Arja kiválasztotta magának a szobáját. Mondhatnák könnyelműnek is, hogy csak úgy szobát biztosít a magát kalandornak valló lány két szép szeméért, de Denjaar majd tesz róla, ha nem váltaná be a kis kincsvadász a hozzá fűzött reményeket.
Elégedetten, dudorászva érkezik vissza a fogadóba, hogy szétnézzen és meg is akad a tekintete egy új vendégen, egy csinos elf fehérnépen. Sosem kedvelte a fajtájukat, túl magasan hordják az orrukat és még ha nem is gőgösek, annak látszanak.
Ha Miktől megkapja az információt, hogy a kis elf őt keresi, érdeklődve húzza el a száját Mik felé, majd rendezve vonásait fordul Lyzendra asztala felé.*
- Szép napot, kisasszony. Báró Cha'yss Cano Caldorcor vagyok, a kereskedőház mesterkalmárja, miben állhatok rendelkezésedre? *Kérdi enyhén meghajolva, etikettje kifogástalan.*
- Szabad? *Kérdi a szemben lévő szék felé intve jobbjával, de ezúttal csak akkor ül le, ha engedélyt kap az elftől. Az ilyen népek szeretik, ha megadják számukra a tiszteletet és a szabad választás jogát.*
- Mik úgy tájékoztatott, hogy szükséged volna pár árura és említett egy érdekes nevet is, amit, bocsáss meg, nem tudtam megjegyezni. *Mosolyog bocsánatkérőn, s ha engedélyt kap, leül, amennyiben nem, állva folytatja. Legfeljebb az elfnek kerül majd többe a beszerzés. Valamit valamiért. Azt a milupa dolgot nem tudta, bár nem is akarta megjegyezni, de ettől függetlenül roppant barátságosan és kedvesen mosolyog az elfre a válaszra várva. Miknek még int, hogy egy pohárral hozzon neki a kedvenc fehérborából, azt pedig már látja, hogy Lyzendra már rendelt és kapott is italt.*
//Lyzendra//
*Az emeletről érkezik, ahol Arja kiválasztotta magának a szobáját. Mondhatnák könnyelműnek is, hogy csak úgy szobát biztosít a magát kalandornak valló lány két szép szeméért, de Denjaar majd tesz róla, ha nem váltaná be a kis kincsvadász a hozzá fűzött reményeket.
Elégedetten, dudorászva érkezik vissza a fogadóba, hogy szétnézzen és meg is akad a tekintete egy új vendégen, egy csinos elf fehérnépen. Sosem kedvelte a fajtájukat, túl magasan hordják az orrukat és még ha nem is gőgösek, annak látszanak.
Ha Miktől megkapja az információt, hogy a kis elf őt keresi, érdeklődve húzza el a száját Mik felé, majd rendezve vonásait fordul Lyzendra asztala felé.*
- Szép napot, kisasszony. Báró Cha'yss Cano Caldorcor vagyok, a kereskedőház mesterkalmárja, miben állhatok rendelkezésedre? *Kérdi enyhén meghajolva, etikettje kifogástalan.*
- Szabad? *Kérdi a szemben lévő szék felé intve jobbjával, de ezúttal csak akkor ül le, ha engedélyt kap az elftől. Az ilyen népek szeretik, ha megadják számukra a tiszteletet és a szabad választás jogát.*
- Mik úgy tájékoztatott, hogy szükséged volna pár árura és említett egy érdekes nevet is, amit, bocsáss meg, nem tudtam megjegyezni. *Mosolyog bocsánatkérőn, s ha engedélyt kap, leül, amennyiben nem, állva folytatja. Legfeljebb az elfnek kerül majd többe a beszerzés. Valamit valamiért. Azt a milupa dolgot nem tudta, bár nem is akarta megjegyezni, de ettől függetlenül roppant barátságosan és kedvesen mosolyog az elfre a válaszra várva. Miknek még int, hogy egy pohárral hozzon neki a kedvenc fehérborából, azt pedig már látja, hogy Lyzendra már rendelt és kapott is italt.*
2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-30 12:17:34
Üzenet elküldve: 2019-06-30 12:17:34
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
//Lyzendra//
*Isannte viselkedése az idegennel felkelti az érdeklődését. Azaz inkább az ismeretlen fickó viselkedése a lánnyal. Teljesen mindegy, hogy miféle viszonyok fűzik a lányhoz, azt jól látja, hogy családi, de ha Isanntének baja esik, akkor a férfinek is. Erről Mik gondoskodik.
Kurtán bólint csak a lánynak, jelezve, hogy bármiben segít neki, legyen szó a fickó tiszteletre tanításától az elcsendesítéséig, majd figyelme újra a szőke elf lányé. A titulus megismétléséből sejti, hogy a szépség hogyan állhat az ilyesféle megnevezésekhez, jót mosolyog a dolgon.*
- Az, báró. *Ismétli meg, majd memorizálja az asztalt és a rendelést.
A pultban tanakodni kezd, mert nincs eperboruk, gyümölcslevük se nagyon, de van hideg meggyszörpük, réti ármány teával hígítva. Nem szeretné elbódítani a lányt, így sima teával hígítja a meggyitalt és azzal indul el az asztalhoz.*
- Meggylé, teával. *Teszi az asztalra a hideg italt, majd ha az elf nem állítja meg, visszatér a pult mögé. Az ablakon még kikandikál, hogy mi a helyzet odakint Isanntével, majd ha minden rendben talál, folytatja a munkáját.*
//Lyzendra//
*Isannte viselkedése az idegennel felkelti az érdeklődését. Azaz inkább az ismeretlen fickó viselkedése a lánnyal. Teljesen mindegy, hogy miféle viszonyok fűzik a lányhoz, azt jól látja, hogy családi, de ha Isanntének baja esik, akkor a férfinek is. Erről Mik gondoskodik.
Kurtán bólint csak a lánynak, jelezve, hogy bármiben segít neki, legyen szó a fickó tiszteletre tanításától az elcsendesítéséig, majd figyelme újra a szőke elf lányé. A titulus megismétléséből sejti, hogy a szépség hogyan állhat az ilyesféle megnevezésekhez, jót mosolyog a dolgon.*
- Az, báró. *Ismétli meg, majd memorizálja az asztalt és a rendelést.
A pultban tanakodni kezd, mert nincs eperboruk, gyümölcslevük se nagyon, de van hideg meggyszörpük, réti ármány teával hígítva. Nem szeretné elbódítani a lányt, így sima teával hígítja a meggyitalt és azzal indul el az asztalhoz.*
- Meggylé, teával. *Teszi az asztalra a hideg italt, majd ha az elf nem állítja meg, visszatér a pult mögé. Az ablakon még kikandikál, hogy mi a helyzet odakint Isanntével, majd ha minden rendben talál, folytatja a munkáját.*
2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-29 23:20:07
Üzenet elküldve: 2019-06-29 23:20:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
//Isannte futólag, Mik//
*Mielőtt a pulthoz ér, a kiszemelt leány elébe siet, s el is hagyja őt, de így sem tudja megelőzni amit a Lyzendra mögött érkezőtől kap. Lyz a szóváltásra ugyan visszapillant, s egy rövid ideig méregeti őket, de arra jut, hogy hacsak nem lesz a lánynak bántódása, neki ebbe beleszólnia nem kell. Így a pult mögött törölgető hallhatja bemutatkozását s jövetelének okát.*
- Szervusz Mik *felel a bemutatkozásra, s pillant ő maga is az emelet felé, amikor arrafelé tekint a pultos fiú.*
- Báró úr. Értem *bólintva veszi tudomásul, hogy ezek szerint jó helyen jár, bár neki a titulusok vajmi keveset számítanak. Utólag derül majd csak ki, érdemes volt-e időt szánni a báróra.*
- Köszönöm *mosolyodik haloványan, a segítőkész úriemberre* akkor annál az asztalnál várok *mutat az egyik közeli asztal felé.*
- Ha tartanak eperbort, akkor az jól esne. Amúgy pedig a sima gyümölcslé is megteszi, csak hűvös legyen. Köszönöm Mik *bólintva válaszol még a kérdésre, majd ha a férfinak nincs több mondandója felé, akkor fordul is a kiszemelt asztal felé. Ahogy korábban a pulthoz lépkedett, könnyeden hangtalan indul, hogy ott leülve megvárja az italt, s a bárót.*
//Isannte futólag, Mik//
*Mielőtt a pulthoz ér, a kiszemelt leány elébe siet, s el is hagyja őt, de így sem tudja megelőzni amit a Lyzendra mögött érkezőtől kap. Lyz a szóváltásra ugyan visszapillant, s egy rövid ideig méregeti őket, de arra jut, hogy hacsak nem lesz a lánynak bántódása, neki ebbe beleszólnia nem kell. Így a pult mögött törölgető hallhatja bemutatkozását s jövetelének okát.*
- Szervusz Mik *felel a bemutatkozásra, s pillant ő maga is az emelet felé, amikor arrafelé tekint a pultos fiú.*
- Báró úr. Értem *bólintva veszi tudomásul, hogy ezek szerint jó helyen jár, bár neki a titulusok vajmi keveset számítanak. Utólag derül majd csak ki, érdemes volt-e időt szánni a báróra.*
- Köszönöm *mosolyodik haloványan, a segítőkész úriemberre* akkor annál az asztalnál várok *mutat az egyik közeli asztal felé.*
- Ha tartanak eperbort, akkor az jól esne. Amúgy pedig a sima gyümölcslé is megteszi, csak hűvös legyen. Köszönöm Mik *bólintva válaszol még a kérdésre, majd ha a férfinak nincs több mondandója felé, akkor fordul is a kiszemelt asztal felé. Ahogy korábban a pulthoz lépkedett, könnyeden hangtalan indul, hogy ott leülve megvárja az italt, s a bárót.*
2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-28 20:05:09
Üzenet elküldve: 2019-06-28 20:05:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Örömmel nyugtázza, hogy végre Mik is visszatér a pult mögé, hisz ennyi vendéget már kicsit nehézkes egyedül ellátni. Ysanee rendelését át is veszi, ami rögtön egy feladattal kevesebb a lány számára.
Az újonnan érkezett elf nőt kedves mosollyal, tekintetében tagadhatatlan csodálattal üdvözli már "messziről". Ugyan tudja, hogy a mesebeli elfek nem feltétlenül egyenlőek azokkal, akiket nap mint nap láthat sétálni az utcán (vagy épp betérni egy fogadóba), de Lyzendra egészen olyan hatást kelt aranyszőke hajával és büszke tartásával.*
- Szép napot! *Már fűzné is hozzá, hogy asszonyom, de mintha Ysanee sem örült volna olyan nagyon az udvariasnak szánt köszöntésnek. Soha nem volt jó az ilyesmiben... mikor mit illik mondani kinek és miért? Megtanulta ugyan, sok más, általa teljesen haszontalannak és feleslegesnek gondolt kommunikációs elemmel együtt, de úgy tűnik, a családi boltban tanultak nem feltétlenül működnek itt, a Pintyben.
Még mielőtt Lyzendra a pulthoz érne, újból nyílik az ajtó. Sudár termetű, elegáns öltözetű ifjú lép be, aki le sem tagadhatná, hogy rokoni szálak fűzik a pult mögött ácsorgó lányhoz. Méghozzá a lehető legszorosabbak. Isannte arcára egy pillanatra kiül a rémület, de hamar rajta kapja magát; körbeles, majd egy elnézést kérő pillantással az elf nő felé, kilép a pult mögül. Mik tekintetét is igyekszik elkapni; ha sikerül, sokatmondóan húzza el nyaka előtt kinyújtott mutató ujját, majd az eddigre már őt bámuló testvérére mutat. Tovább nem húzza az időt, megindul a férfi felé. Talán még úgy jár a legjobban, ha elébe megy a bajnak, és kitessékeli innen a bátyját, mielőtt mindenki előtt kezd el üvöltözni vele. Sajnos azt már nem tudja megelőzni, hogy testvére jól hallhatóan becsmérelni kezdje a fogadó közepén, milyen helyen is dolgozik az ő "drága húgocskája", de hála az erőteljes fellépésnek, legalább a "beszélgetés" további részleteit már csak az épület elé kikötött mindenféle állatok hallhatják.*
*Örömmel nyugtázza, hogy végre Mik is visszatér a pult mögé, hisz ennyi vendéget már kicsit nehézkes egyedül ellátni. Ysanee rendelését át is veszi, ami rögtön egy feladattal kevesebb a lány számára.
Az újonnan érkezett elf nőt kedves mosollyal, tekintetében tagadhatatlan csodálattal üdvözli már "messziről". Ugyan tudja, hogy a mesebeli elfek nem feltétlenül egyenlőek azokkal, akiket nap mint nap láthat sétálni az utcán (vagy épp betérni egy fogadóba), de Lyzendra egészen olyan hatást kelt aranyszőke hajával és büszke tartásával.*
- Szép napot! *Már fűzné is hozzá, hogy asszonyom, de mintha Ysanee sem örült volna olyan nagyon az udvariasnak szánt köszöntésnek. Soha nem volt jó az ilyesmiben... mikor mit illik mondani kinek és miért? Megtanulta ugyan, sok más, általa teljesen haszontalannak és feleslegesnek gondolt kommunikációs elemmel együtt, de úgy tűnik, a családi boltban tanultak nem feltétlenül működnek itt, a Pintyben.
Még mielőtt Lyzendra a pulthoz érne, újból nyílik az ajtó. Sudár termetű, elegáns öltözetű ifjú lép be, aki le sem tagadhatná, hogy rokoni szálak fűzik a pult mögött ácsorgó lányhoz. Méghozzá a lehető legszorosabbak. Isannte arcára egy pillanatra kiül a rémület, de hamar rajta kapja magát; körbeles, majd egy elnézést kérő pillantással az elf nő felé, kilép a pult mögül. Mik tekintetét is igyekszik elkapni; ha sikerül, sokatmondóan húzza el nyaka előtt kinyújtott mutató ujját, majd az eddigre már őt bámuló testvérére mutat. Tovább nem húzza az időt, megindul a férfi felé. Talán még úgy jár a legjobban, ha elébe megy a bajnak, és kitessékeli innen a bátyját, mielőtt mindenki előtt kezd el üvöltözni vele. Sajnos azt már nem tudja megelőzni, hogy testvére jól hallhatóan becsmérelni kezdje a fogadó közepén, milyen helyen is dolgozik az ő "drága húgocskája", de hála az erőteljes fellépésnek, legalább a "beszélgetés" további részleteit már csak az épület elé kikötött mindenféle állatok hallhatják.*
2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-28 16:05:57
Üzenet elküldve: 2019-06-28 16:05:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
//Ysanee//
*A kemence forró, a fa felhasogatva, estig elég lesz. Majd másnap hasogat még, hogy legyen tartalék, de egyelőre elégnek gondolva tér vissza a pult mögé. Izzadt homlokát törölgeti egy nedves törölközővel, hogy felfrissítse magát.*
- Itt vagyok. *Mosolyog az ugyancsak kimelegedett Isanntéhez, majd megmossa a kezét és beáll dolgoznia pult mögé.*
- Máris. *Mondja Ysantee-nek és máris lép, hogy melegítsen egy bögre kákicslevet.*
- Csirkesült mandulával és szilvával? *Kérdi, de inkább csak magától, a lány azt mondta, mindegy mit hoz neki. Ha nem kap ellenkező választ, akkor azt is intézi majd a konyhából.
Isannte már megkapta az aranyakat a rendelésért, sőt a szobáért is és borravalót is kaptak. A konyhába megy, megmelegíti az ételt, szervírozza, majd visszatér a pulthoz és egy tálcára teszi a kákicslevet, az ételt és az emeleti szabad szoba kulcsát.*
- Parancsoljon. *Teszi le a tálcáról az italt és az ételt evőeszközzel együtt.*
- Az emeleten balról a harmadik szoba, itt a kulcs. *Teszi le a tányér mellé a kulcsot is mosolyogva.*
- Jó étvágyat. Esetleg hozhatok még valamit? *Kérdi végül, s ha nemleges választ kap, akkor hagyja Ysantee-t nyugodtan étkezni.*
//Lyzendra//
*A pult mögé visszaérve folytatná a tiszta poharak törölgetését, amikor a szőke elf lány betér a Pintybe. Lopva felnéz rá miközben törölget, de be kell vallja, kevés elffel találkozott élete során. Főleg nem ilyen csinossal.
Amikor a pulthoz lép, lesütött szemekkel törölget csak tovább, csak akkor néz fel, amikor Lyzendra megszólal. Isannte fáradtnak látszik, így reméli, hogy nem sértődik meg, hogy ő felel helyette, bár nem hozzá szóltak.*
- Mik vagyok, bocsánat. *Kotyog közbe. Fogalma sincs róla, mi az a "milokhasz".*
- Jól hallottad, a Wegtoren Aranya Kereskedőház lakik itt. *Mosolyog a válasz mellé.*
- A báró úr éppen most ment fel, de szerintem nemsokára végez és visszatér. *Néz az emelet felé amerre Chayss Arjával korábban távozott.*
- Azonnal szólok neki, addig foglalj kérlek helyet. Míg vársz, szabad valamit hoznom? *Kérdi még mielőtt a főkalmár vagy kiért indulna.*
//Ysanee//
*A kemence forró, a fa felhasogatva, estig elég lesz. Majd másnap hasogat még, hogy legyen tartalék, de egyelőre elégnek gondolva tér vissza a pult mögé. Izzadt homlokát törölgeti egy nedves törölközővel, hogy felfrissítse magát.*
- Itt vagyok. *Mosolyog az ugyancsak kimelegedett Isanntéhez, majd megmossa a kezét és beáll dolgoznia pult mögé.*
- Máris. *Mondja Ysantee-nek és máris lép, hogy melegítsen egy bögre kákicslevet.*
- Csirkesült mandulával és szilvával? *Kérdi, de inkább csak magától, a lány azt mondta, mindegy mit hoz neki. Ha nem kap ellenkező választ, akkor azt is intézi majd a konyhából.
Isannte már megkapta az aranyakat a rendelésért, sőt a szobáért is és borravalót is kaptak. A konyhába megy, megmelegíti az ételt, szervírozza, majd visszatér a pulthoz és egy tálcára teszi a kákicslevet, az ételt és az emeleti szabad szoba kulcsát.*
- Parancsoljon. *Teszi le a tálcáról az italt és az ételt evőeszközzel együtt.*
- Az emeleten balról a harmadik szoba, itt a kulcs. *Teszi le a tányér mellé a kulcsot is mosolyogva.*
- Jó étvágyat. Esetleg hozhatok még valamit? *Kérdi végül, s ha nemleges választ kap, akkor hagyja Ysantee-t nyugodtan étkezni.*
//Lyzendra//
*A pult mögé visszaérve folytatná a tiszta poharak törölgetését, amikor a szőke elf lány betér a Pintybe. Lopva felnéz rá miközben törölget, de be kell vallja, kevés elffel találkozott élete során. Főleg nem ilyen csinossal.
Amikor a pulthoz lép, lesütött szemekkel törölget csak tovább, csak akkor néz fel, amikor Lyzendra megszólal. Isannte fáradtnak látszik, így reméli, hogy nem sértődik meg, hogy ő felel helyette, bár nem hozzá szóltak.*
- Mik vagyok, bocsánat. *Kotyog közbe. Fogalma sincs róla, mi az a "milokhasz".*
- Jól hallottad, a Wegtoren Aranya Kereskedőház lakik itt. *Mosolyog a válasz mellé.*
- A báró úr éppen most ment fel, de szerintem nemsokára végez és visszatér. *Néz az emelet felé amerre Chayss Arjával korábban távozott.*
- Azonnal szólok neki, addig foglalj kérlek helyet. Míg vársz, szabad valamit hoznom? *Kérdi még mielőtt a főkalmár vagy kiért indulna.*
2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-27 23:08:55
Üzenet elküldve: 2019-06-27 23:08:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Harangok nyomában//
*Jobb lett volna, ha együtt el tudnak menni a templomba Pyctával, hisz annyi megbeszélnivalójuk van még. Viszont kénytelen egy rövid időre búcsúzni, és a közösség érdekei után nézni. Ha valóban úgy van, ahogy Pyr mondja, a kereskedőház tud neki segíteni, s talán még a különleges íját, nyílvesszőit is rájuk bízhatná.
Nem kell sokat mennie, csupán a piac szélén végigsétálnia visszafelé, és valóban megpillantja a pintyes épületet.
Maga mellett vezeti a minxet, míg az épület előtt az itató mellé nem rögzíti a kantárral.
Rövid gondolkodás után lép csak az épületbe. Előtte a cégért, a bejáratot fürkészi s méri fel jobban.
Nem ölt másabb kifejezést arcára, mint ami Pyr nyugalmat árasztó fénypelyhei után terült szét rajta. Könnyednek és nyugodtnak érzi magát továbbra is. Egyenes tartással lépked az ajtóig, s nyit a helységbe. Megáll egy pillanatra, míg felméri az idegen helyet, akárcsak egy mohos ismeretlen erdő ismeretlen ösvényét fürkészné. Nem is tagadhatná, hogy honnan jött. Felméri a benti népeket is, a pultnál támaszkodót, s az asztaloknál lévőket is. Nem időzik pillantása túl sokáig, vagy kellemetlenül áthatón senkin, csupán csak ahogy az idegen helyeken szokás.
Határozott ám hangtalan elf lépteivel indul a pulthoz, hogy ott célirányosan keresse az illetékest.*
- Üdvözöllek *biccent a pultnál támaszkodó kedves arcú lánynak.*
- Ssyleana Lyzendra vagyok, Mil'Ochassból *mutatkozik be kellemes dallamos hangján* Úgy hallottam, itt működik egy kereskedőház. Szükségem volna néhány dologra. Kivel tudnék tárgyalni a részletekről?
*Feltételezi, hogy a pulton támaszkodó Isante, helyi dolgozó, pultos, vagy hasonló lehet, emiatt tőle érdeklődik első ízben, remélve, hogy tud neki segíteni.*
*Jobb lett volna, ha együtt el tudnak menni a templomba Pyctával, hisz annyi megbeszélnivalójuk van még. Viszont kénytelen egy rövid időre búcsúzni, és a közösség érdekei után nézni. Ha valóban úgy van, ahogy Pyr mondja, a kereskedőház tud neki segíteni, s talán még a különleges íját, nyílvesszőit is rájuk bízhatná.
Nem kell sokat mennie, csupán a piac szélén végigsétálnia visszafelé, és valóban megpillantja a pintyes épületet.
Maga mellett vezeti a minxet, míg az épület előtt az itató mellé nem rögzíti a kantárral.
Rövid gondolkodás után lép csak az épületbe. Előtte a cégért, a bejáratot fürkészi s méri fel jobban.
Nem ölt másabb kifejezést arcára, mint ami Pyr nyugalmat árasztó fénypelyhei után terült szét rajta. Könnyednek és nyugodtnak érzi magát továbbra is. Egyenes tartással lépked az ajtóig, s nyit a helységbe. Megáll egy pillanatra, míg felméri az idegen helyet, akárcsak egy mohos ismeretlen erdő ismeretlen ösvényét fürkészné. Nem is tagadhatná, hogy honnan jött. Felméri a benti népeket is, a pultnál támaszkodót, s az asztaloknál lévőket is. Nem időzik pillantása túl sokáig, vagy kellemetlenül áthatón senkin, csupán csak ahogy az idegen helyeken szokás.
Határozott ám hangtalan elf lépteivel indul a pulthoz, hogy ott célirányosan keresse az illetékest.*
- Üdvözöllek *biccent a pultnál támaszkodó kedves arcú lánynak.*
- Ssyleana Lyzendra vagyok, Mil'Ochassból *mutatkozik be kellemes dallamos hangján* Úgy hallottam, itt működik egy kereskedőház. Szükségem volna néhány dologra. Kivel tudnék tárgyalni a részletekről?
*Feltételezi, hogy a pulton támaszkodó Isante, helyi dolgozó, pultos, vagy hasonló lehet, emiatt tőle érdeklődik első ízben, remélve, hogy tud neki segíteni.*
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-27 14:31:00
Üzenet elküldve: 2019-06-27 14:31:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Cha'yss//
*Arja nyitott, gyorsan tanul, és érzi, hogy itt és most, ebben a pillanatban nagyot fordul az élete. Wegtorenből Artheniorba egy viszonylag nagy kereskedőhajóval jött át, így nem mondhatni, hogy életében még nem ült volna hajón. Ezért semmiféle ellenkezés nem ül ki az arcára, amikor a fedélzeten való esetleges besegítés kerül szóba, habár testi erejénél fogva valószínűleg nem ő fogja feltekercselni a vizes kötélzetet.*
- Ó, inkább megiszom! *nyúl érte álltában és issza ki üresre az Isannte által készített finoman párálló gyümölcsteát, két kézre fogva a csészét.*
- Most már mehetünk! *teszi aztán le az asztalra kedvesen elmosolyodva, megtörölve kézfejével a szája szélét, Isanntére is rámosolyogva köszönetképpen, ha a lány valahol a közelben van. Aztán indul is Cha'yss után, ha az mutatja az utat.*
- Üdv Pashtra! *mondja széles mosollyal az ásítozó ezüstszőke szemébe nézve, ahogy elmasíroznak mellette, ha már Cha'yss bemutatja neki, még ha csak így rámutatással is. Azon picit meglepődik, hogy egy nő a kapitány, a Vidrának, a hajójuknak a kapitánya ~már ha a Latamie név télleg nőt takar~ és kíváncsi is lesz rá azonnal.*
- Nemrég *kezd bele az utolsó kalandja kapcsán, hátha érdekli a kalmárt, ahogy tartanak felfelé a lépcsőn*
- egy Dogah nevű kereskedő a piacról pénzt ajánlott, ha begyűjtünk neki a hegyekben griffmadár tollakat, grifftojást, meg más efféle értékes maradványokat. De az üzlettársam *köhög egy kicsit ~de hát végül is Neniyzon az volt, nem?~*
- sajnos eltűnt. *mondja erősen sajnálkozva.*
- Egyedül pedig nem akartam nekivágni a hegyeknek! *rázza a fejét, mert véleménye szerint ez nyilvánvaló. Azt inkább elhallgatja, hogy Dogahhal pedig nem szívesen ment volna, mert nem bízott a fickóban egyáltalán.
Aztán azon gondolkodik, hogy a sok kaland közül, amin átment azóta, hogy hét évesen Artheniorból Lihanechbe indult, onnan pedig tizenkét évesen egy gyöngyöt szállító kereskedőkaravánnal Wegtorenbe szökött, az elmúlt év őszén pedig egy hajóval újra hazatért, már ha valóban itt született, Artheniorban, melyiket mesélje el, ami egyáltalán számot tarthat a báró érdeklődésére. De az az érzése, a bordélyban eltűnt drágaköves ládikó rejtekhelyének, az árvaház titkos rejtekajtójának, az erdőmélyi barlanghoz vezető ösvénynek, vagy a kútból kivezető víz alatti járatnak a felfedezése nem érdekelné őszintén. Végül a nemrég talált térkép mellett dönt.*
- A Templom könyvtárában találtam nemrégiben egy térképet. *újságolja.*
- A romoknál, a régi Karavánpihenő romjainál a rajz szerint valamit elrejtettek. Vagy legalábbis van ott valami! *mondja, hátha ez érdekli a bárót. Persze a halálfejről komoly megfontolásokból inkább hallgat. Aztán, ha felérnek a lépcsőn, készségesen végignézi a megmutatott helyiségeket, meg bármit, amit a báró megmutat még neki az épületből.*
-Mik mondta, hogy csak nemrégiben lett megnyitva újra. *mondja.*
- Jó régi lehet! *mondja szakértő szemmel körbenézve, még a falat is megkopogtatja. Imádja az ilyen titokzatos múltú, öreg épületeket, mint amilyen az árvaház is volt Lihanechben!*
- Érdemes lenne alaposan végigvizsgálni! Hátha elrejtettek benne valamit valahol! *mondja, persze lehet, hogy a kalmár első dolga ez volt, amikor új tulajdonosként átvette a helyet, Arja nem tudhatja, csak lelkesedik. ~Ki tudja, mi minden meg nem történt itt?~*
//Cha'yss//
*Arja nyitott, gyorsan tanul, és érzi, hogy itt és most, ebben a pillanatban nagyot fordul az élete. Wegtorenből Artheniorba egy viszonylag nagy kereskedőhajóval jött át, így nem mondhatni, hogy életében még nem ült volna hajón. Ezért semmiféle ellenkezés nem ül ki az arcára, amikor a fedélzeten való esetleges besegítés kerül szóba, habár testi erejénél fogva valószínűleg nem ő fogja feltekercselni a vizes kötélzetet.*
- Ó, inkább megiszom! *nyúl érte álltában és issza ki üresre az Isannte által készített finoman párálló gyümölcsteát, két kézre fogva a csészét.*
- Most már mehetünk! *teszi aztán le az asztalra kedvesen elmosolyodva, megtörölve kézfejével a szája szélét, Isanntére is rámosolyogva köszönetképpen, ha a lány valahol a közelben van. Aztán indul is Cha'yss után, ha az mutatja az utat.*
- Üdv Pashtra! *mondja széles mosollyal az ásítozó ezüstszőke szemébe nézve, ahogy elmasíroznak mellette, ha már Cha'yss bemutatja neki, még ha csak így rámutatással is. Azon picit meglepődik, hogy egy nő a kapitány, a Vidrának, a hajójuknak a kapitánya ~már ha a Latamie név télleg nőt takar~ és kíváncsi is lesz rá azonnal.*
- Nemrég *kezd bele az utolsó kalandja kapcsán, hátha érdekli a kalmárt, ahogy tartanak felfelé a lépcsőn*
- egy Dogah nevű kereskedő a piacról pénzt ajánlott, ha begyűjtünk neki a hegyekben griffmadár tollakat, grifftojást, meg más efféle értékes maradványokat. De az üzlettársam *köhög egy kicsit ~de hát végül is Neniyzon az volt, nem?~*
- sajnos eltűnt. *mondja erősen sajnálkozva.*
- Egyedül pedig nem akartam nekivágni a hegyeknek! *rázza a fejét, mert véleménye szerint ez nyilvánvaló. Azt inkább elhallgatja, hogy Dogahhal pedig nem szívesen ment volna, mert nem bízott a fickóban egyáltalán.
Aztán azon gondolkodik, hogy a sok kaland közül, amin átment azóta, hogy hét évesen Artheniorból Lihanechbe indult, onnan pedig tizenkét évesen egy gyöngyöt szállító kereskedőkaravánnal Wegtorenbe szökött, az elmúlt év őszén pedig egy hajóval újra hazatért, már ha valóban itt született, Artheniorban, melyiket mesélje el, ami egyáltalán számot tarthat a báró érdeklődésére. De az az érzése, a bordélyban eltűnt drágaköves ládikó rejtekhelyének, az árvaház titkos rejtekajtójának, az erdőmélyi barlanghoz vezető ösvénynek, vagy a kútból kivezető víz alatti járatnak a felfedezése nem érdekelné őszintén. Végül a nemrég talált térkép mellett dönt.*
- A Templom könyvtárában találtam nemrégiben egy térképet. *újságolja.*
- A romoknál, a régi Karavánpihenő romjainál a rajz szerint valamit elrejtettek. Vagy legalábbis van ott valami! *mondja, hátha ez érdekli a bárót. Persze a halálfejről komoly megfontolásokból inkább hallgat. Aztán, ha felérnek a lépcsőn, készségesen végignézi a megmutatott helyiségeket, meg bármit, amit a báró megmutat még neki az épületből.*
-Mik mondta, hogy csak nemrégiben lett megnyitva újra. *mondja.*
- Jó régi lehet! *mondja szakértő szemmel körbenézve, még a falat is megkopogtatja. Imádja az ilyen titokzatos múltú, öreg épületeket, mint amilyen az árvaház is volt Lihanechben!*
- Érdemes lenne alaposan végigvizsgálni! Hátha elrejtettek benne valamit valahol! *mondja, persze lehet, hogy a kalmár első dolga ez volt, amikor új tulajdonosként átvette a helyet, Arja nem tudhatja, csak lelkesedik. ~Ki tudja, mi minden meg nem történt itt?~*
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-26 15:07:03
Üzenet elküldve: 2019-06-26 15:07:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Arja//
*A tévedhetetlenség témakörének körbejárása megreked, de nem is baj, Arjának, ha beáll a kereskedőházhoz dolgozni, lesz alkalma, hogy megismerje a báró munkamorálját.*
- Nem is kell, arra van emberünk, aki ért. Neked esetleg segíteni kell a fedélzeten egy-egy út során. *Válaszolja készségesen, majd visszaemlékezve első útjukra a kikötőből a városba, amikor Latamie mindkettőjüket befogta, elmosolyodik.*
- Magam is segítettem már a fedélzeten és mondanom sem kell, nem nagy ördögőség. *Mosolyog barátságosan.*
- Remek! *Csapja össze tenyerét elégedetten. Kiissza poharából a maradék bort, a meleg hatására könnyedén csúszik a torkán a selymes ital.*
- Ha gondolod, megmutatom a szobád, legalábbis amelyek közül még választhatsz. *Emelkedik fel az asztaltól.*
- A teád nyugodtan hagyd itt, nem fog elszaladni. *Mondja még és ha Arja is úgy gondolja, akkor már indulhatnak is az emelet felé, hogy a lány választhasson magának szobát.*
- Már ma is beköltözhetsz, megismerheted a kereskedőház csapatát. Isanntét, Miket már ismered. Az a tejfelszőke kölyök ott Pashthra, ő is nekünk dolgozik, de inkább Latamievel van. Latamie a kapitány a hajónkon, a Vidrán. *Beszélget, miközben felfelé tartanak.*
- De mesélj még magadról, mit szeretsz, mi volt az utolsó kalandod?
//Arja//
*A tévedhetetlenség témakörének körbejárása megreked, de nem is baj, Arjának, ha beáll a kereskedőházhoz dolgozni, lesz alkalma, hogy megismerje a báró munkamorálját.*
- Nem is kell, arra van emberünk, aki ért. Neked esetleg segíteni kell a fedélzeten egy-egy út során. *Válaszolja készségesen, majd visszaemlékezve első útjukra a kikötőből a városba, amikor Latamie mindkettőjüket befogta, elmosolyodik.*
- Magam is segítettem már a fedélzeten és mondanom sem kell, nem nagy ördögőség. *Mosolyog barátságosan.*
- Remek! *Csapja össze tenyerét elégedetten. Kiissza poharából a maradék bort, a meleg hatására könnyedén csúszik a torkán a selymes ital.*
- Ha gondolod, megmutatom a szobád, legalábbis amelyek közül még választhatsz. *Emelkedik fel az asztaltól.*
- A teád nyugodtan hagyd itt, nem fog elszaladni. *Mondja még és ha Arja is úgy gondolja, akkor már indulhatnak is az emelet felé, hogy a lány választhasson magának szobát.*
- Már ma is beköltözhetsz, megismerheted a kereskedőház csapatát. Isanntét, Miket már ismered. Az a tejfelszőke kölyök ott Pashthra, ő is nekünk dolgozik, de inkább Latamievel van. Latamie a kapitány a hajónkon, a Vidrán. *Beszélget, miközben felfelé tartanak.*
- De mesélj még magadról, mit szeretsz, mi volt az utolsó kalandod?
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-24 17:42:34
Üzenet elküldve: 2019-06-24 17:42:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Essia//
*Egyelőre még nem veti fel, de azért, mikor először találkozott a lánnyal, már tudta, hogy nem egy kalitkában felnevelt nemes kisasszonyt sodort elé az élet, azok nem járhatnak csak így egyedül az utcán, főleg nem ilyen göncökben. Többet forgott nemesi körökben, mint azon kívül, főleg az alatt az időszak alatt, míg elsajátította, mindazt, amire egy férfinak szüksége lehet az életben. Így némileg furcsának is találja a sok szégyenlős és visszahúzódó tekintetet. ~Már régen játszott velem nő ilyet, legalábbis mióta a rend nem választott be.~ Ez a kettősség valami különös érzéssel tölti el, de úgy véli, ha vigyáz és szemfüles a végén még valami neki is cseppenhet a dologból.
Az, hogy lepimaszozzák, csak még szélesebb mosolyt eredményez és egy kacsintást, hiszen beszélni még mindig nem beszél egy szót se, de valami ilyesmire számított. Most kezdi csak felfogni, hogy mennyire is szerette az ilyen játékokat, élvezte az elejétől a végéig.
Az arannyal pedig tudja, csínján kell bánjon, ha el akarja érni a céljait valaha is, a hölgyeket jobban szereti mosollyal vagy bókkal jutalmazni, ez az ő filozófiája.
Arra, hogy a feltett kérdésre nem kap választ, egyelőre nem reagál, miután pedig megrendelte az ételt, csak előre dől és megforgatja a poharában a bort, majd iszik. Ezt ismétli néhányszor némán, de a szemeiben valami pimaszság lappang és fürkészi az asztalnál ülő nőt. Elhangzik közben a kérdés, de csak meg kopogtatja a mutató ujjával a száját, minthogy ő most nem megengedett, hogy akár csak egy mukkot is szóljon. Majd megérkezik a rendelt étel, sült hússzelet mézzel és mazsolával. A tányéron elég gusztusosan fest, viszont addig nem kezd neki, míg a hölgy nem kóstol először. Ha habozást vél felfedezni, közelebb húzódik, a villáját is elveszi és gyengéden a kezébe teszi a lánynak, a boros pohártól széles mosollyal megszabadítva őt, majd egy kézmozdulattal jelzi, hogy lásson végre hozzá.*
*Egyelőre még nem veti fel, de azért, mikor először találkozott a lánnyal, már tudta, hogy nem egy kalitkában felnevelt nemes kisasszonyt sodort elé az élet, azok nem járhatnak csak így egyedül az utcán, főleg nem ilyen göncökben. Többet forgott nemesi körökben, mint azon kívül, főleg az alatt az időszak alatt, míg elsajátította, mindazt, amire egy férfinak szüksége lehet az életben. Így némileg furcsának is találja a sok szégyenlős és visszahúzódó tekintetet. ~Már régen játszott velem nő ilyet, legalábbis mióta a rend nem választott be.~ Ez a kettősség valami különös érzéssel tölti el, de úgy véli, ha vigyáz és szemfüles a végén még valami neki is cseppenhet a dologból.
Az, hogy lepimaszozzák, csak még szélesebb mosolyt eredményez és egy kacsintást, hiszen beszélni még mindig nem beszél egy szót se, de valami ilyesmire számított. Most kezdi csak felfogni, hogy mennyire is szerette az ilyen játékokat, élvezte az elejétől a végéig.
Az arannyal pedig tudja, csínján kell bánjon, ha el akarja érni a céljait valaha is, a hölgyeket jobban szereti mosollyal vagy bókkal jutalmazni, ez az ő filozófiája.
Arra, hogy a feltett kérdésre nem kap választ, egyelőre nem reagál, miután pedig megrendelte az ételt, csak előre dől és megforgatja a poharában a bort, majd iszik. Ezt ismétli néhányszor némán, de a szemeiben valami pimaszság lappang és fürkészi az asztalnál ülő nőt. Elhangzik közben a kérdés, de csak meg kopogtatja a mutató ujjával a száját, minthogy ő most nem megengedett, hogy akár csak egy mukkot is szóljon. Majd megérkezik a rendelt étel, sült hússzelet mézzel és mazsolával. A tányéron elég gusztusosan fest, viszont addig nem kezd neki, míg a hölgy nem kóstol először. Ha habozást vél felfedezni, közelebb húzódik, a villáját is elveszi és gyengéden a kezébe teszi a lánynak, a boros pohártól széles mosollyal megszabadítva őt, majd egy kézmozdulattal jelzi, hogy lásson végre hozzá.*
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-23 16:49:29
Üzenet elküldve: 2019-06-23 16:49:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Cha'yss//
*Arja nem tudja, mit lovagol annyit a fickó ezen a tévedhetetlenségen, ő azt mondta, nem téved el a városban meg az erdőben se, a tévedhetetlen meg egész mást jelent, de ráhagyja, ezen biztos nem fog vele összeveszni.
Ő biztos nem nevezné tapasztaltnak meg tehetségesnek saját magát, de azt is tudja, hogy a városi meg úrinépekhez viszonyítva sok mindenben életrevalóbb, a parasztoknál meg sokkal világlátottabb. Úgyhogy amikor a báró titulálja tapasztaltnak meg tehetségesnek, készségesen rábólint, és kész.
Azt meg nem tartja egyáltalán meglepőnek, hogy a kalmár nem óhajt a hegyekbe menni. Meglepődött volna rajta ha igen.*
- A hajózáshoz nem értek! *szól közbe jelzésértékűen, amikor a kereskedés, meg a többi feladat kerül szóba. Hát mindenhez ő sem érthet, és amihez nem, azt be is ismeri.
Aztán amikor újra tételesen és pontosan felsorolásra kerül, hogy mi az ajánlat, az már nagyon is a kedvére való! ~Étel ital, saját szoba, bér, és részesedés a felhajtott kincsekből!!~
Egy picit még gondolkodik, hogy ragaszkodjon-e az előre megmutatott szobához, nehogy a végén megjárja, ugye Wegtorenben is fűt-fát ígért az öreg, aztán még étel se volt, amiből főzhetett volna, a padlásszoba meg egy parányi lyuk volt! De ahogy véggfuttatja a pillantását újra az egész helyen, a kedvesnek tűnő pultos lányon, Isanntén, meg eszébe jut Mik is, úgy határoz, hogy talán megbízhat az ipsében.*
- Elfogadom! *mondja hát egy csepp gondolkodás után. ~Csak hadd nézzem már meg a szobát!~ Azzal várakozón és kíváncsian pillant a báróra.*
//Cha'yss//
*Arja nem tudja, mit lovagol annyit a fickó ezen a tévedhetetlenségen, ő azt mondta, nem téved el a városban meg az erdőben se, a tévedhetetlen meg egész mást jelent, de ráhagyja, ezen biztos nem fog vele összeveszni.
Ő biztos nem nevezné tapasztaltnak meg tehetségesnek saját magát, de azt is tudja, hogy a városi meg úrinépekhez viszonyítva sok mindenben életrevalóbb, a parasztoknál meg sokkal világlátottabb. Úgyhogy amikor a báró titulálja tapasztaltnak meg tehetségesnek, készségesen rábólint, és kész.
Azt meg nem tartja egyáltalán meglepőnek, hogy a kalmár nem óhajt a hegyekbe menni. Meglepődött volna rajta ha igen.*
- A hajózáshoz nem értek! *szól közbe jelzésértékűen, amikor a kereskedés, meg a többi feladat kerül szóba. Hát mindenhez ő sem érthet, és amihez nem, azt be is ismeri.
Aztán amikor újra tételesen és pontosan felsorolásra kerül, hogy mi az ajánlat, az már nagyon is a kedvére való! ~Étel ital, saját szoba, bér, és részesedés a felhajtott kincsekből!!~
Egy picit még gondolkodik, hogy ragaszkodjon-e az előre megmutatott szobához, nehogy a végén megjárja, ugye Wegtorenben is fűt-fát ígért az öreg, aztán még étel se volt, amiből főzhetett volna, a padlásszoba meg egy parányi lyuk volt! De ahogy véggfuttatja a pillantását újra az egész helyen, a kedvesnek tűnő pultos lányon, Isanntén, meg eszébe jut Mik is, úgy határoz, hogy talán megbízhat az ipsében.*
- Elfogadom! *mondja hát egy csepp gondolkodás után. ~Csak hadd nézzem már meg a szobát!~ Azzal várakozón és kíváncsian pillant a báróra.*
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-23 14:37:52
Üzenet elküldve: 2019-06-23 14:37:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Isannte, Essia//
*Nem biztos abban, hogy a férfi élvezi azt a fajta szemérmességet amit jelenleg előad, viszont ebben a helyzetben már nehézkes lenne egy új személyiséget. Talán majd a bor segítségével kicsit felengedhet, és nem kell elpirulna egy bóktól. Annyira azért nem örül, hogy a férfi szófogadót játszik, de észreveszi a pimasz csillogást a szemében, így megnyugszik egy kicsit. Kíváncsian figyeli mit körmöl a férfi a fekete könyvecskébe. Valószínűnek tartja, hogy ismét egy bókra kell számítania, hiszen ép elégszer használta ő maga is a megfogalmazás általi kiskapukat, hogy felismerje ennek az előjeleit.~Kiforgatni a szavait egy bárdnak, no ezért majd még valamilyen büntetést kénytelen leszek alkalmazni rajta.~Gondolatban már a szája szélét nyalogatja, de az arca még csak egy rezzenésnyire se tér el attól a szeplőtelen mosolytól amivel a másik elé az ártatlanság kihívásait gördíti.*
-Pimasz vagy.*Pirongatja meg, de csak a szája mondja ezt, az arca tisztán elárulja, hogy a férfinak jó esélyei vannak nála a bókolással.~Na nem mintha amúgy nem lennének, bizonyos pontig ugyan azok a céljaink. Utána pedig meglátjuk.~Hogy időt nyerjen a gondolkodáshoz ismét a szájához emeli a poharát, és belekortyol.~Lehet valamit mondanom kéne a rúzsommal kapcsolatban, de nem igazán vallhatom be neki, a valódi okot, miért ezt használom.~Szerencséjére a férfi elkezd a vacsora megrendelésével foglalatoskodni, így nem kell a téma eltereléséhez szükséges manővert kitalálnia. Elégedett a férfi által választott élelmiszerrel, bár a gyerekkori szegénység megtanította, hogy nem csak az a luxus, ha a vacsorája finom, de az is, hogy elégséges legyen egy jóllakáshoz. Nem tudja nem észrevenni, hogy a felszolgáló lány kedve mintha némileg megcsappanna, mikor meglátja a pontosan kiszámolt pénzérméket. Átérzi a helyzetét, hiszen saját tapasztalatból tudja mennyit jelent egy kis apró, nagyon szívesen adna a sajátjából, viszont mivel a teljes vagyona jelenleg nem tesz ki egy aranyat erősen kétségesnek érzi, hogy lehetősége lenne erre.*
-Ön elkényeztet engem, hogyan tudnám meghálálni a kedvességét.*Persze pontosan tudja, hogy mivel fizetheti ki a vacsoráját, de azt is tudja, hogy a legtöbb férfi jobban szereti a sármjának betudni a sikerét, mint az erszényének.*
*Nem biztos abban, hogy a férfi élvezi azt a fajta szemérmességet amit jelenleg előad, viszont ebben a helyzetben már nehézkes lenne egy új személyiséget. Talán majd a bor segítségével kicsit felengedhet, és nem kell elpirulna egy bóktól. Annyira azért nem örül, hogy a férfi szófogadót játszik, de észreveszi a pimasz csillogást a szemében, így megnyugszik egy kicsit. Kíváncsian figyeli mit körmöl a férfi a fekete könyvecskébe. Valószínűnek tartja, hogy ismét egy bókra kell számítania, hiszen ép elégszer használta ő maga is a megfogalmazás általi kiskapukat, hogy felismerje ennek az előjeleit.~Kiforgatni a szavait egy bárdnak, no ezért majd még valamilyen büntetést kénytelen leszek alkalmazni rajta.~Gondolatban már a szája szélét nyalogatja, de az arca még csak egy rezzenésnyire se tér el attól a szeplőtelen mosolytól amivel a másik elé az ártatlanság kihívásait gördíti.*
-Pimasz vagy.*Pirongatja meg, de csak a szája mondja ezt, az arca tisztán elárulja, hogy a férfinak jó esélyei vannak nála a bókolással.~Na nem mintha amúgy nem lennének, bizonyos pontig ugyan azok a céljaink. Utána pedig meglátjuk.~Hogy időt nyerjen a gondolkodáshoz ismét a szájához emeli a poharát, és belekortyol.~Lehet valamit mondanom kéne a rúzsommal kapcsolatban, de nem igazán vallhatom be neki, a valódi okot, miért ezt használom.~Szerencséjére a férfi elkezd a vacsora megrendelésével foglalatoskodni, így nem kell a téma eltereléséhez szükséges manővert kitalálnia. Elégedett a férfi által választott élelmiszerrel, bár a gyerekkori szegénység megtanította, hogy nem csak az a luxus, ha a vacsorája finom, de az is, hogy elégséges legyen egy jóllakáshoz. Nem tudja nem észrevenni, hogy a felszolgáló lány kedve mintha némileg megcsappanna, mikor meglátja a pontosan kiszámolt pénzérméket. Átérzi a helyzetét, hiszen saját tapasztalatból tudja mennyit jelent egy kis apró, nagyon szívesen adna a sajátjából, viszont mivel a teljes vagyona jelenleg nem tesz ki egy aranyat erősen kétségesnek érzi, hogy lehetősége lenne erre.*
-Ön elkényeztet engem, hogyan tudnám meghálálni a kedvességét.*Persze pontosan tudja, hogy mivel fizetheti ki a vacsoráját, de azt is tudja, hogy a legtöbb férfi jobban szereti a sármjának betudni a sikerét, mint az erszényének.*
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-23 10:09:10
Üzenet elküldve: 2019-06-23 10:09:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Arja//
*A báró rühelli a szabad ég alatt eltöltött éjszakákat. Úgy tartja, hogy éppen ez emelte ki az embereket az állatok közül, hogy eszközöket használnak, házat építenek és kényelmet teremtenek, hogy elkerüljék az afféle állatias viselkedéseket, mint az erdőben alvás.
A magyarázatot hallgatva csak haloványan mosolyog, mintha hinné is, meg nem is, hogy Arja képes ilyesmire. Biztosan vannak olyan képességek, amelyek segítenek túlélni a vadonban, de úgy gondolja, azok csak tapasztalaton és ösztönökön alapulnak, de még azok sem biztosítanak tévedhetetlenséget senki számára.*
- Ez mind szép és jó, de a legfontosabb kérdésre még nem válaszoltál. *Emeli fel mutatóujját.*
- Tévedhetetlenség nincs, elég sokra tartom magam, de nem tartom tévedhetetlennek. Ezért szeretném tudni, hogy szóhasználatod csak költői túlzás vagy valóság. *Magyarázza kétkedését. A lány elég fiatal, benne van, hogy törekvése mögött a bizonyítani vágyók lelkesedése bújik meg.*
- Kérlek, bocsájtsd meg nekem kétkedésem, nem vonom kétségbe, hogy tapasztalt és tehetséges vagy. *Teszi hozzá.
Az ismert helyek felsorolását lelkesen hallgatja miközben a szakállát simogatja. Amit hall, örömmel tölti el. Úgy tűnik, Garrikh mellett másik csiszolatlan gyémántra talált.*
- Sosem vetemednék arra, hogy a hegyekbe menjek. *Válaszol az életben maradás problematikájára. És tényleg, sosem gondolna arra, hogy de jó volna erőt, mezőt, hegyet járni, amikor itt a Pinty kényelme és a város kiszámíthatósága.*
- A wegtoreni szállítás egyelőre még nem megoldott, de a tervek között szerepel. Egyelőre csak nemrég alapult a kereskedőház, s bár a kapcsolatok megvannak, a kiépítésük még igényel némi időt. *Válaszol tárgyilagosan. Egyelőre maga sem tudja, hogy szeretne-e kereskedni az otthoniakkal.*
- A kereskedőházban, a kiadások mértékletességének megtartásáért, nem szeretnék tengernyi alkalmazottat foglalkoztatni, így olykor egymásnak is be kell segíteni. Van, aki a kereskedelemért felelős, van, aki a hajózásért, a védelemért vagy éppen a fogadóért. Olykor a feladatok összemosódhatnak, remélem, ez ellen neked sincsenek kifogásaid? *Kérdi kedvesen.*
- Azt mondtam "és", nem azt, hogy "vagy". *Mondja mosolyogva.*
- Tehát mindkettőt megkapnád, szoba, étel-ital és bér, amelyen felül az általad felhajtott kincsek eladásából is részesülsz. Ez mind, együtt. *Fogja össze két kezét nonverbálisan is megerősítve ezek egybetartozását.*
- Nocsak. *Tettet meglepődést az igric, kettészelt szemöldöke feljebb szalad kissé.*
- Ezt vehetem úgy, hogy elfogadod az általam felkínált feltételeket és szeretnél a kereskedőház tagjává válni? *Kérdi.*
- Hisz csak akkor lesz "szobád", ha így teszel. *Hűti le kissé Arja lelkesedését. Feleslegesen nem fogja mutogatni a szobákat senkinek, nem egy cseléd vagy fogadós, hanem a kereskedőház vezetője.
A teát és a bort is megkapják, amit az igric kedves mosollyal köszön meg, de figyelme vissza is tér Arjához, hisz most neki kell döntenie.*
//Arja//
*A báró rühelli a szabad ég alatt eltöltött éjszakákat. Úgy tartja, hogy éppen ez emelte ki az embereket az állatok közül, hogy eszközöket használnak, házat építenek és kényelmet teremtenek, hogy elkerüljék az afféle állatias viselkedéseket, mint az erdőben alvás.
A magyarázatot hallgatva csak haloványan mosolyog, mintha hinné is, meg nem is, hogy Arja képes ilyesmire. Biztosan vannak olyan képességek, amelyek segítenek túlélni a vadonban, de úgy gondolja, azok csak tapasztalaton és ösztönökön alapulnak, de még azok sem biztosítanak tévedhetetlenséget senki számára.*
- Ez mind szép és jó, de a legfontosabb kérdésre még nem válaszoltál. *Emeli fel mutatóujját.*
- Tévedhetetlenség nincs, elég sokra tartom magam, de nem tartom tévedhetetlennek. Ezért szeretném tudni, hogy szóhasználatod csak költői túlzás vagy valóság. *Magyarázza kétkedését. A lány elég fiatal, benne van, hogy törekvése mögött a bizonyítani vágyók lelkesedése bújik meg.*
- Kérlek, bocsájtsd meg nekem kétkedésem, nem vonom kétségbe, hogy tapasztalt és tehetséges vagy. *Teszi hozzá.
Az ismert helyek felsorolását lelkesen hallgatja miközben a szakállát simogatja. Amit hall, örömmel tölti el. Úgy tűnik, Garrikh mellett másik csiszolatlan gyémántra talált.*
- Sosem vetemednék arra, hogy a hegyekbe menjek. *Válaszol az életben maradás problematikájára. És tényleg, sosem gondolna arra, hogy de jó volna erőt, mezőt, hegyet járni, amikor itt a Pinty kényelme és a város kiszámíthatósága.*
- A wegtoreni szállítás egyelőre még nem megoldott, de a tervek között szerepel. Egyelőre csak nemrég alapult a kereskedőház, s bár a kapcsolatok megvannak, a kiépítésük még igényel némi időt. *Válaszol tárgyilagosan. Egyelőre maga sem tudja, hogy szeretne-e kereskedni az otthoniakkal.*
- A kereskedőházban, a kiadások mértékletességének megtartásáért, nem szeretnék tengernyi alkalmazottat foglalkoztatni, így olykor egymásnak is be kell segíteni. Van, aki a kereskedelemért felelős, van, aki a hajózásért, a védelemért vagy éppen a fogadóért. Olykor a feladatok összemosódhatnak, remélem, ez ellen neked sincsenek kifogásaid? *Kérdi kedvesen.*
- Azt mondtam "és", nem azt, hogy "vagy". *Mondja mosolyogva.*
- Tehát mindkettőt megkapnád, szoba, étel-ital és bér, amelyen felül az általad felhajtott kincsek eladásából is részesülsz. Ez mind, együtt. *Fogja össze két kezét nonverbálisan is megerősítve ezek egybetartozását.*
- Nocsak. *Tettet meglepődést az igric, kettészelt szemöldöke feljebb szalad kissé.*
- Ezt vehetem úgy, hogy elfogadod az általam felkínált feltételeket és szeretnél a kereskedőház tagjává válni? *Kérdi.*
- Hisz csak akkor lesz "szobád", ha így teszel. *Hűti le kissé Arja lelkesedését. Feleslegesen nem fogja mutogatni a szobákat senkinek, nem egy cseléd vagy fogadós, hanem a kereskedőház vezetője.
A teát és a bort is megkapják, amit az igric kedves mosollyal köszön meg, de figyelme vissza is tér Arjához, hisz most neki kell döntenie.*
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-21 21:33:49
Üzenet elküldve: 2019-06-21 21:33:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Nem igazán szereti, ha leasszonyomozzák, valahogy öregnek érzi magát tőle, máskor talán tenne is rá valami csípős megjegyzést, most azonban túl fáradt hozzá. Igaz, semmi oka nincs rá, hiszen jó ideje nem csinál semmit.
Továbbra is mosolyogva fut végig tekintete a magas és egyébként szép szőke lányon, biztos benne, hogy nem látta még itt, akkor valószínűleg megjegyezte volna.*
-Egy jó adag kákicslevet szeretnék meg valami meleg ételt. Mindegy mit.
*tesz le Isannte Sadeei elé a pultra 50 aranyat*
-És kivennék két éjszakára egy szobát.
*Azzal elfordul a pulttól, hogy körbepillantson. Gyorsan kiszemel magának egy asztalt, ami kicsit távolabb van a vendégektől, helyet foglalva végül az egyik üres széken pedig felkönyökölve, unottan támasztja az arcát, amíg vár.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.21 21:35:04
*Nem igazán szereti, ha leasszonyomozzák, valahogy öregnek érzi magát tőle, máskor talán tenne is rá valami csípős megjegyzést, most azonban túl fáradt hozzá. Igaz, semmi oka nincs rá, hiszen jó ideje nem csinál semmit.
Továbbra is mosolyogva fut végig tekintete a magas és egyébként szép szőke lányon, biztos benne, hogy nem látta még itt, akkor valószínűleg megjegyezte volna.*
-Egy jó adag kákicslevet szeretnék meg valami meleg ételt. Mindegy mit.
*tesz le Isannte Sadeei elé a pultra 50 aranyat*
-És kivennék két éjszakára egy szobát.
*Azzal elfordul a pulttól, hogy körbepillantson. Gyorsan kiszemel magának egy asztalt, ami kicsit távolabb van a vendégektől, helyet foglalva végül az egyik üres széken pedig felkönyökölve, unottan támasztja az arcát, amíg vár.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.21 21:35:04
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-21 19:05:39
Üzenet elküldve: 2019-06-21 19:05:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
- Meglátom, mit tehetek. *Bólint mosolyogva Pashthra válaszára, majd sarkon is fordul a konyha irányába. Kezd kicsit fáradni a folyamatos fel-alá járkálásban, de egyelőre ennek nem adja látható jelét. Tudja jól, hogy a munka nehéz, de az érte learatott gyümölcs annál édesebb lesz. Teszi is a dolgát, csak épp gondolatai kalandoznak el egyre gyakrabban, egyre hosszabb percekre.
Egy kisebb fazékban forral némi vizet a kákicsléhez, majd a fekete-fehér páros mézes mazsolás költeményeinek is nekilát. Mire a kemence - Mik munkájának köszönhetően - újra használható hőfokra hevül, be is teszi az ételt pár percre, míg a hús átsül. Ezt a rövidke időt kihasználva elkészíti az ezüstös hajú fiúnak szánt élénkítő italt, majd miután átforgatta a sülő hússzeleteket, ki is visz azt. A főzet jellegzetes illata persze már messziről árulkodik arról, mit is tesz le Isannte a gyűrött idegen elébe.*
- Mézet kérsz hozzá? *Pillant újból a kék szemekbe, ha sikerül. Ezúttal sincs túl sok ideje a válaszra várni, na meg időközben Cha'yss irányából is rendelés érkezik, így ha a fiú nem siet, lemarad az édes pillanatokról. Isa térül-fordul, igyekszik tartani a lépést a fogadóval, de ketten láthatóan nem elegek ide. ~Nagyon kellene az a szakács...~
A maradék forró vízből egyéb kitétel híján gyümölcsteát készít egy bögrébe, majd az időközben megsült szeleteket is ellátja mézzel és mazsolával. Jócskán kipirulva tér vissza a pult mögé, megpakolva minden jóval. Már csak Cha'yss bora hiányzik, de mielőtt azt kitöltené, hevenyészett kontyot köt feje tetejére a dúsan aláomló vöröses szőke fürtökből.
Először ismét a báró és beszélgetőpartnere kerül kiszolgálásra a szokásos kedves mosoly kíséretében, majd az ételt is felszolgálja Llutherynek és Essiának.*
- Jó étvágyat! *A tál egészen jól fest, sőt, az illata is egészen jó, így bátran hagyja ott a páros asztalát. Mivel egyelőre úgy tűnik, más dolga nem akad, kicsit letámaszkodik a pultnál és szusszan egyet. Látszik rajta, hogy még mindig ki van melegedve.*
- Meglátom, mit tehetek. *Bólint mosolyogva Pashthra válaszára, majd sarkon is fordul a konyha irányába. Kezd kicsit fáradni a folyamatos fel-alá járkálásban, de egyelőre ennek nem adja látható jelét. Tudja jól, hogy a munka nehéz, de az érte learatott gyümölcs annál édesebb lesz. Teszi is a dolgát, csak épp gondolatai kalandoznak el egyre gyakrabban, egyre hosszabb percekre.
Egy kisebb fazékban forral némi vizet a kákicsléhez, majd a fekete-fehér páros mézes mazsolás költeményeinek is nekilát. Mire a kemence - Mik munkájának köszönhetően - újra használható hőfokra hevül, be is teszi az ételt pár percre, míg a hús átsül. Ezt a rövidke időt kihasználva elkészíti az ezüstös hajú fiúnak szánt élénkítő italt, majd miután átforgatta a sülő hússzeleteket, ki is visz azt. A főzet jellegzetes illata persze már messziről árulkodik arról, mit is tesz le Isannte a gyűrött idegen elébe.*
- Mézet kérsz hozzá? *Pillant újból a kék szemekbe, ha sikerül. Ezúttal sincs túl sok ideje a válaszra várni, na meg időközben Cha'yss irányából is rendelés érkezik, így ha a fiú nem siet, lemarad az édes pillanatokról. Isa térül-fordul, igyekszik tartani a lépést a fogadóval, de ketten láthatóan nem elegek ide. ~Nagyon kellene az a szakács...~
A maradék forró vízből egyéb kitétel híján gyümölcsteát készít egy bögrébe, majd az időközben megsült szeleteket is ellátja mézzel és mazsolával. Jócskán kipirulva tér vissza a pult mögé, megpakolva minden jóval. Már csak Cha'yss bora hiányzik, de mielőtt azt kitöltené, hevenyészett kontyot köt feje tetejére a dúsan aláomló vöröses szőke fürtökből.
Először ismét a báró és beszélgetőpartnere kerül kiszolgálásra a szokásos kedves mosoly kíséretében, majd az ételt is felszolgálja Llutherynek és Essiának.*
- Jó étvágyat! *A tál egészen jól fest, sőt, az illata is egészen jó, így bátran hagyja ott a páros asztalát. Mivel egyelőre úgy tűnik, más dolga nem akad, kicsit letámaszkodik a pultnál és szusszan egyet. Látszik rajta, hogy még mindig ki van melegedve.*
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-21 16:57:06
Üzenet elküldve: 2019-06-21 16:57:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Cha'yss//
*Nem kerüli a figyelmét a mosoly, de nem zökkenti ki, csak biztonság keresően elfészkelődik: az addig maga köré vont lepel a háta mögé és az ölébe hull, a lány pedig kicsit oldottabban a további mondandójára koncentrál. ~Megnézném én, hogy konyulna le a gallérod, ha Te töltötted volna a Temetőben az éjszakát.~ suhan át azért rajta, de folytatja szépen a felsorolást.
A tévedhetetlenséget firtató kérdésből egyből arra gondol, hogy vele ellentétben a báró nem sokszor aludt egyedül az erdőben.
A pontosítás kérésén komolyan gondolkodnia kell, hogy hogyan válaszolja meg azt, ami számára olyan egyszerű. Az erdőben egészen máshogy tájékozódik az ember, nem úgy, mint a városban.*
- Megtalálom a kivezető ösvényt. Nem tévedek el. *~Nem megyek egyre beljebb és beljebb bolond mód, amíg már azt sem tudom, merre az arra.~*
- Megtalálom a vízfolyásokat, a tisztásokat, mindig tudom merre van kelet. Képes vagyok tartani az irányt. *mondja hát egyszerűen. Ha a báró valaha tévedt már el a vadon mélyén, akkor tudja, ez mekkora szó, ha meg nem, Arja hiába magyarázná. Hogy mit ismer Arthenior közelében, azon nem kell sokat gondolkodnia.*
- Ismerem az Arthenior meg a romok közötti részt, az erdőket, meg a tanyákat. A Hold Karavánpihenőből szöktem át Lihanechbe egy karavánnal. Akkor még állt a pihenő.
- Erdőmélyén többször jártam gombákat gyűjteni egy barlangban egy lihanechi árussal. Jól megfizetett! *Mert csak Arja fért be a lyukon a Lynol Lángjáért. Amit aztán csillagászati áron adott el a kereskedő.*
- Erdőmélyét senki sem ismeri. *von vállat.*
-Beláthatatlan, végenincs, hetekig vándorolhatsz benne fenn a hegyekben, már ha életben maradsz. Nem olyan, mint egy város. *magyarázza óvatosan, nem akarva megsérteni a fickót.*
- A Krenkataur barlangjaiban még sose voltam. *szögezi le nyomatékosan, nehogy még a férfi azt feltételezze róla, hogy eltöltött ott pár évet az artheniori rabtáborban.
~Na remélem ez elég lesz.~ gondolja. Arra meg nem kap választ, hogy a vendéglátóhely, ahogy a báró fogalmaz, csak ételek italok kiszolgálását látja el, vagy kiadók a szobák is, ami egy kicsit elbizonytalanítja. ~Lehet, hogy tele van pakolva mindenfélével a Fogadó. Egy raktár.~ Ami őt azért izgatja, persze, mert szeretne valahogyan a kvártély kérdéséhez eljutni, de úgy, hogy véletlenül se jöjjön rá a kalmár, hogy őt ez mennyire érdekli.
Amikor kiderül, hogy van egy hajójuk, azon eléggé elcsodálkozik.*
- Wegtorenből is? *kérdez közbe, amikor a thargoktól hozott árukat említi a Kereskedőház tulaja. A többiből meg érti, hogy egyelőre még csak tervezgetnek, most, hogy idejöttek Artheniorba.
A kincsek említésére aztán megnyugszik. Jó lesz ez itt neki!*
- Milyen más területeken? *kérdez azért rögtön közbe a biztonság kedvéért óvatosan, mert eddig nagyon jól hangzott az egész. Szinte túl jól! ~Ritka és értékes holmik, amik rejtve vannak a világ elől! Kincsek!~ Erre biztosan rábólint, ha komolyan ilyesmit szeretne ez a báró.
Főként, hogy az ellátmány és a külön szoba(!) is szóba kerül.*
- Ez mit jelent? Valamelyik a kettő közül, vagy mi? *kér most ő pontosítást a részesedésről meg a havi fixről.
Az utolsó kérdésre aztán kéréssel felel.*
- Előbb szeretném megnézni a szobámat. *mondja felállva, büszkén. ~Azt mondta, külön szoba jár, nem?~*
//Cha'yss//
*Nem kerüli a figyelmét a mosoly, de nem zökkenti ki, csak biztonság keresően elfészkelődik: az addig maga köré vont lepel a háta mögé és az ölébe hull, a lány pedig kicsit oldottabban a további mondandójára koncentrál. ~Megnézném én, hogy konyulna le a gallérod, ha Te töltötted volna a Temetőben az éjszakát.~ suhan át azért rajta, de folytatja szépen a felsorolást.
A tévedhetetlenséget firtató kérdésből egyből arra gondol, hogy vele ellentétben a báró nem sokszor aludt egyedül az erdőben.
A pontosítás kérésén komolyan gondolkodnia kell, hogy hogyan válaszolja meg azt, ami számára olyan egyszerű. Az erdőben egészen máshogy tájékozódik az ember, nem úgy, mint a városban.*
- Megtalálom a kivezető ösvényt. Nem tévedek el. *~Nem megyek egyre beljebb és beljebb bolond mód, amíg már azt sem tudom, merre az arra.~*
- Megtalálom a vízfolyásokat, a tisztásokat, mindig tudom merre van kelet. Képes vagyok tartani az irányt. *mondja hát egyszerűen. Ha a báró valaha tévedt már el a vadon mélyén, akkor tudja, ez mekkora szó, ha meg nem, Arja hiába magyarázná. Hogy mit ismer Arthenior közelében, azon nem kell sokat gondolkodnia.*
- Ismerem az Arthenior meg a romok közötti részt, az erdőket, meg a tanyákat. A Hold Karavánpihenőből szöktem át Lihanechbe egy karavánnal. Akkor még állt a pihenő.
- Erdőmélyén többször jártam gombákat gyűjteni egy barlangban egy lihanechi árussal. Jól megfizetett! *Mert csak Arja fért be a lyukon a Lynol Lángjáért. Amit aztán csillagászati áron adott el a kereskedő.*
- Erdőmélyét senki sem ismeri. *von vállat.*
-Beláthatatlan, végenincs, hetekig vándorolhatsz benne fenn a hegyekben, már ha életben maradsz. Nem olyan, mint egy város. *magyarázza óvatosan, nem akarva megsérteni a fickót.*
- A Krenkataur barlangjaiban még sose voltam. *szögezi le nyomatékosan, nehogy még a férfi azt feltételezze róla, hogy eltöltött ott pár évet az artheniori rabtáborban.
~Na remélem ez elég lesz.~ gondolja. Arra meg nem kap választ, hogy a vendéglátóhely, ahogy a báró fogalmaz, csak ételek italok kiszolgálását látja el, vagy kiadók a szobák is, ami egy kicsit elbizonytalanítja. ~Lehet, hogy tele van pakolva mindenfélével a Fogadó. Egy raktár.~ Ami őt azért izgatja, persze, mert szeretne valahogyan a kvártély kérdéséhez eljutni, de úgy, hogy véletlenül se jöjjön rá a kalmár, hogy őt ez mennyire érdekli.
Amikor kiderül, hogy van egy hajójuk, azon eléggé elcsodálkozik.*
- Wegtorenből is? *kérdez közbe, amikor a thargoktól hozott árukat említi a Kereskedőház tulaja. A többiből meg érti, hogy egyelőre még csak tervezgetnek, most, hogy idejöttek Artheniorba.
A kincsek említésére aztán megnyugszik. Jó lesz ez itt neki!*
- Milyen más területeken? *kérdez azért rögtön közbe a biztonság kedvéért óvatosan, mert eddig nagyon jól hangzott az egész. Szinte túl jól! ~Ritka és értékes holmik, amik rejtve vannak a világ elől! Kincsek!~ Erre biztosan rábólint, ha komolyan ilyesmit szeretne ez a báró.
Főként, hogy az ellátmány és a külön szoba(!) is szóba kerül.*
- Ez mit jelent? Valamelyik a kettő közül, vagy mi? *kér most ő pontosítást a részesedésről meg a havi fixről.
Az utolsó kérdésre aztán kéréssel felel.*
- Előbb szeretném megnézni a szobámat. *mondja felállva, büszkén. ~Azt mondta, külön szoba jár, nem?~*
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-21 14:38:28
Üzenet elküldve: 2019-06-21 14:38:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Arja//
*A lány magabiztossága tetszik az igricnek, fiatal kora ellenére meg van benne az, ami sokakból hiányzik. Vagy az is lehet, hogy ahogy a wegtoreni mondás tartja: az a baj a világgal, hogy az elmések bizonytalanok, az ostobák meg magabiztosak. Hamar ki fog derülni, hogy Arja melyik csoportba tartozik.*
- Wegtorenben? *Szól közbe halkan, elismerően. Hisz jómaga is wegtoreni, de kétli, hogy valaha is találkoztak volna a lánnyal.
A képességek felsorolásakor az alvás említésére elmosolyodik, nem éppen ilyesmire volt kíváncsi és neki talán kissé másképp jött le, mint ahogyan Arja értette, de aranyos kis említés volt. A többi már sokkal relevánsabb a számára, főleg az el nem tévedés képessége fogja meg a sok egyéb között.*
- Hm, mit értesz az alatt, hogy nem tévedsz el? *Kérdi, hisz pontosítani szeretne.*
- Jó erdőjáró vagy, ez rendben, de ez nem elég a tévedhetetlenséghez. Ismered Erdőmélye vadonját vagy az Artheniorhoz közeli erdőket vagy netán még a hegyet is vagy a Krenkataurt? *Sorolja fel a számára érdeklődésre számot tartó helyeket. Ezeket a kérdéseket már sokkal komolyabban teszi fel, kíváncsi a válaszra.*
- Egy teát, rendben. *Biccent az igric, majd a pult felé fordul, ahonnan még nem kapta meg a bort, amit kért, de most még ráerősít egy tea rendelésével is.
A számára aranyosnak ható kérdésre újra elmosolyodik, ahogy visszafordul.*
- A kérdés inkább az, mivel nem? *Mondja talmi szerénységgel, de folytatja is.*
- A fogadó a számára rendelt szerepet tölti be, vendéglátóhely. De egyben a Kereskedőház központja és raktára is. *Folytatja a hely definiálását.*
- Azzal kereskedünk, amire igény van. Van egy hajónk, a Vidra, amellyel a tharg piacról szállítunk árut, de ha Teysus is úgy akarja, akkor az újjászerveződő városőrségnek is szállítunk majd és az is meglehet, hogy a föld érceivel, akár drágakövekkel is kereskedünk majd. *Mondja büszkén.*
- És persze kincsek, ritka és értékes holmik, melyek rejtve vannak a világ elől. Persze, hogy rejtve, hisz akkor nem volnának értékesek és ritkák. *Tréfálkozik halovány mosollyal.*
- Szürke Arja, őszinte leszek, meggyőztél. Szívesen látnálak a Wegtoren Aranya Kereskedőház kötelékében, ha neked úgy tetszik, állandó foglalkoztatottsággal. Nem mondom, hogy mindig csak kincsek után fogsz kutatni a számomra, képességeidnek más területeken is hasznát tudnám venni. A kereskedőház alkalmazottai itt élnek a Pintyben, külön szobájuk van, az ellátmány a juttatások része és élvezheted a ház előnyeit, az olcsóbb beszerzést és a széles választékot. A fizetség részesedés alapú és havi fix juttatás. *Mondja el a kapcsolódás részleteit.*
- Mi a véleményed, sikerült meggyőznöm téged, hogy beállj közénk? *Kérdi mosolyogva a lánytól.*
//Arja//
*A lány magabiztossága tetszik az igricnek, fiatal kora ellenére meg van benne az, ami sokakból hiányzik. Vagy az is lehet, hogy ahogy a wegtoreni mondás tartja: az a baj a világgal, hogy az elmések bizonytalanok, az ostobák meg magabiztosak. Hamar ki fog derülni, hogy Arja melyik csoportba tartozik.*
- Wegtorenben? *Szól közbe halkan, elismerően. Hisz jómaga is wegtoreni, de kétli, hogy valaha is találkoztak volna a lánnyal.
A képességek felsorolásakor az alvás említésére elmosolyodik, nem éppen ilyesmire volt kíváncsi és neki talán kissé másképp jött le, mint ahogyan Arja értette, de aranyos kis említés volt. A többi már sokkal relevánsabb a számára, főleg az el nem tévedés képessége fogja meg a sok egyéb között.*
- Hm, mit értesz az alatt, hogy nem tévedsz el? *Kérdi, hisz pontosítani szeretne.*
- Jó erdőjáró vagy, ez rendben, de ez nem elég a tévedhetetlenséghez. Ismered Erdőmélye vadonját vagy az Artheniorhoz közeli erdőket vagy netán még a hegyet is vagy a Krenkataurt? *Sorolja fel a számára érdeklődésre számot tartó helyeket. Ezeket a kérdéseket már sokkal komolyabban teszi fel, kíváncsi a válaszra.*
- Egy teát, rendben. *Biccent az igric, majd a pult felé fordul, ahonnan még nem kapta meg a bort, amit kért, de most még ráerősít egy tea rendelésével is.
A számára aranyosnak ható kérdésre újra elmosolyodik, ahogy visszafordul.*
- A kérdés inkább az, mivel nem? *Mondja talmi szerénységgel, de folytatja is.*
- A fogadó a számára rendelt szerepet tölti be, vendéglátóhely. De egyben a Kereskedőház központja és raktára is. *Folytatja a hely definiálását.*
- Azzal kereskedünk, amire igény van. Van egy hajónk, a Vidra, amellyel a tharg piacról szállítunk árut, de ha Teysus is úgy akarja, akkor az újjászerveződő városőrségnek is szállítunk majd és az is meglehet, hogy a föld érceivel, akár drágakövekkel is kereskedünk majd. *Mondja büszkén.*
- És persze kincsek, ritka és értékes holmik, melyek rejtve vannak a világ elől. Persze, hogy rejtve, hisz akkor nem volnának értékesek és ritkák. *Tréfálkozik halovány mosollyal.*
- Szürke Arja, őszinte leszek, meggyőztél. Szívesen látnálak a Wegtoren Aranya Kereskedőház kötelékében, ha neked úgy tetszik, állandó foglalkoztatottsággal. Nem mondom, hogy mindig csak kincsek után fogsz kutatni a számomra, képességeidnek más területeken is hasznát tudnám venni. A kereskedőház alkalmazottai itt élnek a Pintyben, külön szobájuk van, az ellátmány a juttatások része és élvezheted a ház előnyeit, az olcsóbb beszerzést és a széles választékot. A fizetség részesedés alapú és havi fix juttatás. *Mondja el a kapcsolódás részleteit.*
- Mi a véleményed, sikerült meggyőznöm téged, hogy beállj közénk? *Kérdi mosolyogva a lánytól.*
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-20 19:50:32
Üzenet elküldve: 2019-06-20 19:50:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Chayss//
*Arját nyugalom fogja el, ahogy a férfi üdvözli, majd hellyel kínálja. Olyankor érzi ezt, ha tudja, hogy mit akar. Ilyenkor mintha maggá sűrűsödne a bensője, összepréselődik az oldott gyerekmivolt, amibe szívesen elengedi magát, ha teheti.
A vándorlét adta szabadságon kívül nem vágyik a felnőttlét kiváltságaira, azokra, amelyek közül néhány számára még csak a jövő látóhatárán felsejlő érzet, néhány azonban nagyon is racionálisan megismert és korán elsajátított tapasztalat. Tudja, sokkal jobban, mint sok más hasonló korú gyerek, hogy itt és most nem viselkedhet gyerekként, de ez nem rendíti meg.
Tudja, hogyan kell ezt csinálni.
Egy dolog, hogy ő mit akar. Nem az a fontos. Az a fontos, hogy a másik mit akar.
Ellenkezés nélkül ül le az asztalhoz, ösztönösen azt a széket választva, ahonnan továbbra is belátja a pultot és a környezetet, és miután körbepillant, ő is kényelmesen elhelyezkedik. Ahogy a férfi leül, készségesen rámosolyog, őszintén és kedvesen. ~Az fontos.~ A kérdésre a mosolya kiszélesedik, és még őszintébbé, az álmoszöld szempár pedig csillogóbbá és élénkebbé válik.*
- Éltem Lihanechben és Wegtorenben is néhány évig. *mondja.*
- Artheniorba a múlt év őszén érkeztem Wegtorenből. Azt hiszem, talán itt születtem. Vannak emlékeim. *von vállat.*
- Amióta az eszemet tudom, vándorlok, egyik városból a másikba.
*Aztán a képességeket kezdi felsorolni. Szigorúan szelektáltan azokat, aminek a másik szerinte hasznát veheti.*
- Elalszom bárhol. Az erdőben is. Nem tévedek el a vadonban se, meg a városba se. Tudok lovagolni. Nem vagyok kényes. Meg tudom magam védeni.
*Egyelőre ennyit mond, a férfi sárga szemeit figyelve a reakciót nézve, meglepő könnyedséggel. Jócskán van még a tarsolyában, de szeretné úgy fordítani a beszélgetést, hogy a férfi is mondjon dolgokat. Majd aztán meglátja, hogy mi kerekedik ki belőle. Érzékeli a pásztázó tekintetet, nehezére is esik, hogy ne biggyessze le a száját. Pontosan tudatában van a kirívó különbségnek a maga szegényes és viseltes ruházata, és a férfi hanyag eleganciája között. ~Vegyél szebbet, hogyha nem tetszik!~ gondolja dacosan, de szerencsére a gyerekes ajkbiggyesztést megállja. ~Valahogyan meg kell kedveltetnem magam vele!~ sóhajt fel jól hallhatóan, csak utána eszmél fel.*
- Egy teát kérek. Köszönöm. *mondja udvariasan a felajánlásra.*
- Ez mi ez? *int körbe.* - Ez a Kereskedőház. Mivel kereskedtek? *kérdezi kíváncsian.*
- Ez egy Fogadó, nem? Aludni is lehet itt? *kérdezi.* - Utazóknak.
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.20 20:19:03
//Chayss//
*Arját nyugalom fogja el, ahogy a férfi üdvözli, majd hellyel kínálja. Olyankor érzi ezt, ha tudja, hogy mit akar. Ilyenkor mintha maggá sűrűsödne a bensője, összepréselődik az oldott gyerekmivolt, amibe szívesen elengedi magát, ha teheti.
A vándorlét adta szabadságon kívül nem vágyik a felnőttlét kiváltságaira, azokra, amelyek közül néhány számára még csak a jövő látóhatárán felsejlő érzet, néhány azonban nagyon is racionálisan megismert és korán elsajátított tapasztalat. Tudja, sokkal jobban, mint sok más hasonló korú gyerek, hogy itt és most nem viselkedhet gyerekként, de ez nem rendíti meg.
Tudja, hogyan kell ezt csinálni.
Egy dolog, hogy ő mit akar. Nem az a fontos. Az a fontos, hogy a másik mit akar.
Ellenkezés nélkül ül le az asztalhoz, ösztönösen azt a széket választva, ahonnan továbbra is belátja a pultot és a környezetet, és miután körbepillant, ő is kényelmesen elhelyezkedik. Ahogy a férfi leül, készségesen rámosolyog, őszintén és kedvesen. ~Az fontos.~ A kérdésre a mosolya kiszélesedik, és még őszintébbé, az álmoszöld szempár pedig csillogóbbá és élénkebbé válik.*
- Éltem Lihanechben és Wegtorenben is néhány évig. *mondja.*
- Artheniorba a múlt év őszén érkeztem Wegtorenből. Azt hiszem, talán itt születtem. Vannak emlékeim. *von vállat.*
- Amióta az eszemet tudom, vándorlok, egyik városból a másikba.
*Aztán a képességeket kezdi felsorolni. Szigorúan szelektáltan azokat, aminek a másik szerinte hasznát veheti.*
- Elalszom bárhol. Az erdőben is. Nem tévedek el a vadonban se, meg a városba se. Tudok lovagolni. Nem vagyok kényes. Meg tudom magam védeni.
*Egyelőre ennyit mond, a férfi sárga szemeit figyelve a reakciót nézve, meglepő könnyedséggel. Jócskán van még a tarsolyában, de szeretné úgy fordítani a beszélgetést, hogy a férfi is mondjon dolgokat. Majd aztán meglátja, hogy mi kerekedik ki belőle. Érzékeli a pásztázó tekintetet, nehezére is esik, hogy ne biggyessze le a száját. Pontosan tudatában van a kirívó különbségnek a maga szegényes és viseltes ruházata, és a férfi hanyag eleganciája között. ~Vegyél szebbet, hogyha nem tetszik!~ gondolja dacosan, de szerencsére a gyerekes ajkbiggyesztést megállja. ~Valahogyan meg kell kedveltetnem magam vele!~ sóhajt fel jól hallhatóan, csak utána eszmél fel.*
- Egy teát kérek. Köszönöm. *mondja udvariasan a felajánlásra.*
- Ez mi ez? *int körbe.* - Ez a Kereskedőház. Mivel kereskedtek? *kérdezi kíváncsian.*
- Ez egy Fogadó, nem? Aludni is lehet itt? *kérdezi.* - Utazóknak.
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.20 20:19:03
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-20 18:00:28
Üzenet elküldve: 2019-06-20 18:00:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Arja//
*Ugyan választ még nem kap, de egy közeli asztaltól a korábban pukedliző lány feláll és felé fordul. Az igric összevonja szemöldökét egy pillanatra, de gyorsan rendezi a vonásait és arcán kedves mosollyal hajol meg újra, kurtábban, mint először, az őt újra visszafogott pukedlivel köszöntő felé.*
- Báró Cha'yss Cano Caldorcor, mesterkalmár. Örülök, hogy megismerhetlek, Arja kisasszony. *Mutatkozik be, s mivel a lány nem nyújt férfimód kezet, ő sem kezdeményezi, hisz az etikett ezt diktálja neki.
A jövetelének okára igyekszik, hogy ne üljön ki az arcára semmi, esetlegesen negatívnak ható érzelem. A lány fiatal, bár már nem gyermek. Az öltözéke alapján valóban akár kalandornak is lehetne nevezni, mégis túl "tiszta".*
- Kérlek, üljünk le. *Mutat az asztal felé, majd ha Arja sem ellenzi, akkor leül a lánnyal szemben.*
- Mesélnél kérlek magadról? Mióta járod a kalandorok útját? Milyen képességekkel rendelkezel, amelyeket a Wegtoren Aranya Kereskedőház szolágatába állíthatnál? *Dől hátra kényelmesen, hanyag eleganciával, éppen csak feszegetve a tárgyalás szabályait. Sárga ragadozótekintete a lányt fürkészi, a felszerelését, a ruháit.
Reméli, hamarosan megkapja a borát is, aztán észbe kap és megszólal még.*
- Bocsátsd meg udvariatlanságom, szeretnél valamit esetleg, a vendégem vagy. *Mondja. Arja kellemesebb partnernek tűnik, mint a mogorva törpe, s bár fiatalka, ha a kereskedőháznál marad szép nő lehet belőle.*
//Arja//
*Ugyan választ még nem kap, de egy közeli asztaltól a korábban pukedliző lány feláll és felé fordul. Az igric összevonja szemöldökét egy pillanatra, de gyorsan rendezi a vonásait és arcán kedves mosollyal hajol meg újra, kurtábban, mint először, az őt újra visszafogott pukedlivel köszöntő felé.*
- Báró Cha'yss Cano Caldorcor, mesterkalmár. Örülök, hogy megismerhetlek, Arja kisasszony. *Mutatkozik be, s mivel a lány nem nyújt férfimód kezet, ő sem kezdeményezi, hisz az etikett ezt diktálja neki.
A jövetelének okára igyekszik, hogy ne üljön ki az arcára semmi, esetlegesen negatívnak ható érzelem. A lány fiatal, bár már nem gyermek. Az öltözéke alapján valóban akár kalandornak is lehetne nevezni, mégis túl "tiszta".*
- Kérlek, üljünk le. *Mutat az asztal felé, majd ha Arja sem ellenzi, akkor leül a lánnyal szemben.*
- Mesélnél kérlek magadról? Mióta járod a kalandorok útját? Milyen képességekkel rendelkezel, amelyeket a Wegtoren Aranya Kereskedőház szolágatába állíthatnál? *Dől hátra kényelmesen, hanyag eleganciával, éppen csak feszegetve a tárgyalás szabályait. Sárga ragadozótekintete a lányt fürkészi, a felszerelését, a ruháit.
Reméli, hamarosan megkapja a borát is, aztán észbe kap és megszólal még.*
- Bocsátsd meg udvariatlanságom, szeretnél valamit esetleg, a vendégem vagy. *Mondja. Arja kellemesebb partnernek tűnik, mint a mogorva törpe, s bár fiatalka, ha a kereskedőháznál marad szép nő lehet belőle.*
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-06-19 15:56:35
Üzenet elküldve: 2019-06-19 15:56:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsek, kószák//
//Kicsi Pashthra, Isannte, főként CCC//
*~Hát igazán, tőlem is megkérdezhetné, amióta várok!~ biggyeszti le Arja a száját, ahogy végighallgatja, hogy a fiú Isannte nógatására halódó hangon próbálja kitalálni, mit is szeretne: lényeg, hogy bármi jó neki, csak valamivel szolgáljon a lány. ~Ha már megnyertem a fogadást!~ vihog magában, mert persze a fiú ásított, tizennyolcnál, akkorát, hogy unalmában még Arjára is átragad a dolog, és némi késéssel, de leutánozza a szőkét. Persze ahogy a nővérek tanították, ártatlanul másfelé pillant, és közben a szája elé tartja a kezét, kecsesen.
Nem mintha szomjas lenne annyira, a piacon ettek ittak Strattal, de hát itt mindenki eszik meg iszik körülötte!
Közben azok ketten a végére értek, hála Eeyrnek, úgy látszik, mert a báró egyszer csak egyik pillanatról a másikra a pultnál terem, Arja kicsit meg is lepődik, na de hát végre ő is sorra kerül, hurrá, nem kell tovább itt várakoznia. Így aztán, mikor a további rá várók felől érdeklődik a báró, és Mik meg még nem ér vissza, hogy bekonferálja őt (~na ugye, hogy nem is kellett elárulni hogy miről szeretnék vele beszélni~ érez némi elégedettséget, hogy milyen jól csinálta a kitartással a "majd a főnökkel megbeszélem" mellett), ahogy az előbb, újra csak feláll, és udvarias mosolyú, bár kisebb felhajtással járó és visszafogottabb pukedlit mutat be, hiszen az asztala közel van a pulthoz meg az odaérkező báróhoz. ~Az előbb különben is már meghajolt, meg rám nézett!~ gondolja.
Nem kapkod, remélhetőleg más nem várakozik már rajta kívül.
Előre is lép néhányat, úgy mutatkozik be, egészen elfeledkezve magáról, úgy bámulva kíváncsian a sárga ragadozószemekbe, a borostás arcra.*
- Szürke Arja, kalandor és kincsvadász. *fejezi be komolyan a mutatványt a nevének és a polgári foglalkozásának a közlésével. Nem is köhög. ~Eddig csodás.~ Persze az üde gyereklányarc a képzelőerő egy bizonyos határán túl némileg meghazudtolja a csengő hangúnak szánt kijelentést, de hogy a lányka nem hazudik, az szintén egyértelmű lehet.*
- A hirdetésre jöttem. *~Mert olvastam, hogy kosztot és kvártélyt is lehet kapni. Hát az jó lenne.~ ez ugyan nincs ráírva a lány arcára, de a vágyszintű gondolat nagyon erős benne, hogy emiatt valahogyan egyezségre jusson ezzel a férfival.
De mindeközben erősen pörögnek benne a lehetséges latolgatási esélyek és stratégiák, hogy vajon mit is mondjon, hogyan irányítsa a beszélgetést, hogy végül ez süljön ki belőle?*
//Kicsi Pashthra, Isannte, főként CCC//
*~Hát igazán, tőlem is megkérdezhetné, amióta várok!~ biggyeszti le Arja a száját, ahogy végighallgatja, hogy a fiú Isannte nógatására halódó hangon próbálja kitalálni, mit is szeretne: lényeg, hogy bármi jó neki, csak valamivel szolgáljon a lány. ~Ha már megnyertem a fogadást!~ vihog magában, mert persze a fiú ásított, tizennyolcnál, akkorát, hogy unalmában még Arjára is átragad a dolog, és némi késéssel, de leutánozza a szőkét. Persze ahogy a nővérek tanították, ártatlanul másfelé pillant, és közben a szája elé tartja a kezét, kecsesen.
Nem mintha szomjas lenne annyira, a piacon ettek ittak Strattal, de hát itt mindenki eszik meg iszik körülötte!
Közben azok ketten a végére értek, hála Eeyrnek, úgy látszik, mert a báró egyszer csak egyik pillanatról a másikra a pultnál terem, Arja kicsit meg is lepődik, na de hát végre ő is sorra kerül, hurrá, nem kell tovább itt várakoznia. Így aztán, mikor a további rá várók felől érdeklődik a báró, és Mik meg még nem ér vissza, hogy bekonferálja őt (~na ugye, hogy nem is kellett elárulni hogy miről szeretnék vele beszélni~ érez némi elégedettséget, hogy milyen jól csinálta a kitartással a "majd a főnökkel megbeszélem" mellett), ahogy az előbb, újra csak feláll, és udvarias mosolyú, bár kisebb felhajtással járó és visszafogottabb pukedlit mutat be, hiszen az asztala közel van a pulthoz meg az odaérkező báróhoz. ~Az előbb különben is már meghajolt, meg rám nézett!~ gondolja.
Nem kapkod, remélhetőleg más nem várakozik már rajta kívül.
Előre is lép néhányat, úgy mutatkozik be, egészen elfeledkezve magáról, úgy bámulva kíváncsian a sárga ragadozószemekbe, a borostás arcra.*
- Szürke Arja, kalandor és kincsvadász. *fejezi be komolyan a mutatványt a nevének és a polgári foglalkozásának a közlésével. Nem is köhög. ~Eddig csodás.~ Persze az üde gyereklányarc a képzelőerő egy bizonyos határán túl némileg meghazudtolja a csengő hangúnak szánt kijelentést, de hogy a lányka nem hazudik, az szintén egyértelmű lehet.*
- A hirdetésre jöttem. *~Mert olvastam, hogy kosztot és kvártélyt is lehet kapni. Hát az jó lenne.~ ez ugyan nincs ráírva a lány arcára, de a vágyszintű gondolat nagyon erős benne, hogy emiatt valahogyan egyezségre jusson ezzel a férfival.
De mindeközben erősen pörögnek benne a lehetséges latolgatási esélyek és stratégiák, hogy vajon mit is mondjon, hogyan irányítsa a beszélgetést, hogy végül ez süljön ki belőle?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409