Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 148 (2941. - 2960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-24 13:57:59
Üzenet elküldve: 2019-07-24 13:57:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
//Chayss, Garlil, Garrikh//
*A köszöntés, majd a kis kitérő után a kalmárlakba, immár várakozó álláspontra helyezkedik és kissé közelebb lép. Hátratett kézzel kihúzza magát, s az egyik asztal mögött olykor lábujjhegyein hintázva, türelmes kivárja sorát. Nem kell sokáig várakoznia, hamarosan meg is szólítják, mire szerény mosoly ül meg a szája sarkában. Garlil épp feladatiról érdeklődő kérdést fejezi be, így talán nem mondat közepén ül le közéjük, nem akar megzavarni semmit.*
- Chayss! *hajtja meg magát egyszerűen, majd hátratett kezét előrevéve, ahogy a városiknál szokás Garlil bemutatására kézfogásra nyújtja a kezét.*
- Üdvözöllek Garlil, a nevem Garrikh Bathron. *Mutatkozik be illedelmesen, majd tekintettel arra, hogy hellyel kínálják, azon nyomban le is ül.* Valóban, ez nagyszerű! *Ezt a kérdést is útja során tanulta, olyan hivatalosnak tűnik, közben persze szinte vért izzad, hogy normálisan, világiasan beszéljen, ahogyan kérték tőle. Néha persze szájára csúszik egy-két vidékies íz, de leküzdi és ellenáll becsületesen. Nem tudja pontosan, hogy most azt várják-e, hogy beszélgetésbe elegyedjen, esetleg kérdezzen, ezért azért kis bizonytalanság látszik az arcán. Aztán mégis úgy gondolja, kezdeményez és igyekszik úgy fordulni, hogy mindkettejükhöz beszéljen. Lehet, hogy némi esetlenség is látszik rajta, mégis csak faluról érkezett, de jó benyomást szeretne tenni.*
- Az imént érkeztünk meg a piacról és mondhatom hatalmas volt a forgatag. Mielőtt ezt a feladatomat végrehajtottam, saját szememmel láttam, ahogyan egy kalandozó elveszíti társát és csak a segítségemmel találhatta meg. Terveik szerint cserébe a jóindulatért, meglátogatják a Kereskedőházat is. *Kicsit gondolkodik, aztán folytatja.*
- Igazából azt gondolom, hogy jóval biztonságosabb lenne, ha fegyveres kísérettel cipelnénk azt a rengeteg árut, több szem, többet lát, emellett többen több embert tájékoztathatunk a kereskedőházról, mert hát ugye sokhoz kell eljusson a hír. *Egy kicsit feszeng, nem tudja, hogy butaságot mondott e.*
- Nem hallgatóztam, de véletlenül meghallottam, hogy a thargokról beszéltek. Magam napszámos koromban jelentkeztem már Ephemia kisasszony birtokára, ahová szabadidőmben elígérkeztem. Ismerem a környéket, sokat árultam ott régebben. *Hogy szeretne szabadidőre távozni, még nem mondja, elmenne megnézni asszonyát, ki minden bizonnyal várja már.*
//Chayss, Garlil, Garrikh//
*A köszöntés, majd a kis kitérő után a kalmárlakba, immár várakozó álláspontra helyezkedik és kissé közelebb lép. Hátratett kézzel kihúzza magát, s az egyik asztal mögött olykor lábujjhegyein hintázva, türelmes kivárja sorát. Nem kell sokáig várakoznia, hamarosan meg is szólítják, mire szerény mosoly ül meg a szája sarkában. Garlil épp feladatiról érdeklődő kérdést fejezi be, így talán nem mondat közepén ül le közéjük, nem akar megzavarni semmit.*
- Chayss! *hajtja meg magát egyszerűen, majd hátratett kezét előrevéve, ahogy a városiknál szokás Garlil bemutatására kézfogásra nyújtja a kezét.*
- Üdvözöllek Garlil, a nevem Garrikh Bathron. *Mutatkozik be illedelmesen, majd tekintettel arra, hogy hellyel kínálják, azon nyomban le is ül.* Valóban, ez nagyszerű! *Ezt a kérdést is útja során tanulta, olyan hivatalosnak tűnik, közben persze szinte vért izzad, hogy normálisan, világiasan beszéljen, ahogyan kérték tőle. Néha persze szájára csúszik egy-két vidékies íz, de leküzdi és ellenáll becsületesen. Nem tudja pontosan, hogy most azt várják-e, hogy beszélgetésbe elegyedjen, esetleg kérdezzen, ezért azért kis bizonytalanság látszik az arcán. Aztán mégis úgy gondolja, kezdeményez és igyekszik úgy fordulni, hogy mindkettejükhöz beszéljen. Lehet, hogy némi esetlenség is látszik rajta, mégis csak faluról érkezett, de jó benyomást szeretne tenni.*
- Az imént érkeztünk meg a piacról és mondhatom hatalmas volt a forgatag. Mielőtt ezt a feladatomat végrehajtottam, saját szememmel láttam, ahogyan egy kalandozó elveszíti társát és csak a segítségemmel találhatta meg. Terveik szerint cserébe a jóindulatért, meglátogatják a Kereskedőházat is. *Kicsit gondolkodik, aztán folytatja.*
- Igazából azt gondolom, hogy jóval biztonságosabb lenne, ha fegyveres kísérettel cipelnénk azt a rengeteg árut, több szem, többet lát, emellett többen több embert tájékoztathatunk a kereskedőházról, mert hát ugye sokhoz kell eljusson a hír. *Egy kicsit feszeng, nem tudja, hogy butaságot mondott e.*
- Nem hallgatóztam, de véletlenül meghallottam, hogy a thargokról beszéltek. Magam napszámos koromban jelentkeztem már Ephemia kisasszony birtokára, ahová szabadidőmben elígérkeztem. Ismerem a környéket, sokat árultam ott régebben. *Hogy szeretne szabadidőre távozni, még nem mondja, elmenne megnézni asszonyát, ki minden bizonnyal várja már.*
2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-24 13:31:31
Üzenet elküldve: 2019-07-24 13:31:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Úgy tűnik, hogy Cha'yssal hamar közös nevezőre jutnak. A férfi nem tűnik egy pökhendi, kötekedő kékvérűnek, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Graril számára ez meglepő csavar. A kérdés nem lepi meg különösebben.*
- A szüleimet egy rablótámadás során ölték meg. Engem egy öreg utazó karolt fel. Ő tanított fegyverforgatásra, valamint az illemre is. Sok helyen megfordult. Mindig szívesen hallgattam a történeteit. Ő mondta, hogy az illem az, ami alapján az embert megítélik.*-válaszol Graril. Valóban, az öreg sokat foglalkozott vele. Mint egy kertész, ami úgy neveli a csemetét, hogy az valóban gyümölcstermő legyen.*
- Tudok olvasni, bár nem egészen folyékony, de megy. Írni is tudok, bár vannak helyesírási hibáim.*-szól a fiú. Amikor Cha'yys ecseteli, hogy milyen munkákra tudná őt alkalmazni a szeme felvidul, hiszen pontosan ilyen munkára és kalandra vágyik.*
- Értem. Nos nem baj, a karavánok gondolom idővel majd megalakulnak. Szívesen szállok hajóra és a kincsvadászatban is benne vagyok. De meg kell vallanom a thargokról semmit sem tudok, de gondolom elmondasz mindent, amire szükségem van.*-mosolyodik el a férfi.*
- Ha megnyertem a jóindulatodat, akkor kérlek mondd el mi lenne a feladatom. Akár most azonnal is munkába tudok állni!*-szól a fiú izgatottan.*
*Úgy tűnik, hogy Cha'yssal hamar közös nevezőre jutnak. A férfi nem tűnik egy pökhendi, kötekedő kékvérűnek, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Graril számára ez meglepő csavar. A kérdés nem lepi meg különösebben.*
- A szüleimet egy rablótámadás során ölték meg. Engem egy öreg utazó karolt fel. Ő tanított fegyverforgatásra, valamint az illemre is. Sok helyen megfordult. Mindig szívesen hallgattam a történeteit. Ő mondta, hogy az illem az, ami alapján az embert megítélik.*-válaszol Graril. Valóban, az öreg sokat foglalkozott vele. Mint egy kertész, ami úgy neveli a csemetét, hogy az valóban gyümölcstermő legyen.*
- Tudok olvasni, bár nem egészen folyékony, de megy. Írni is tudok, bár vannak helyesírási hibáim.*-szól a fiú. Amikor Cha'yys ecseteli, hogy milyen munkákra tudná őt alkalmazni a szeme felvidul, hiszen pontosan ilyen munkára és kalandra vágyik.*
- Értem. Nos nem baj, a karavánok gondolom idővel majd megalakulnak. Szívesen szállok hajóra és a kincsvadászatban is benne vagyok. De meg kell vallanom a thargokról semmit sem tudok, de gondolom elmondasz mindent, amire szükségem van.*-mosolyodik el a férfi.*
- Ha megnyertem a jóindulatodat, akkor kérlek mondd el mi lenne a feladatom. Akár most azonnal is munkába tudok állni!*-szól a fiú izgatottan.*
2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-24 11:18:54
Üzenet elküldve: 2019-07-24 11:18:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*A bemutatkozásra kurtán bólint és magában megjegyzi a nevet, arra pedig, hogy a férfi újra lebárózza, csak barátságosan mosolyog.*
- Ugyan, tegeződjünk, kérlek. *Mondja megengedőn. Tetszik neki, hogy Garlil ügyel a jó modorra és tisztelettudó. Biztosan jó nevelést kapott, lehet, hogy egy úr udvarában nőtt fel vagy eleve nemesi családból származik. Ezért lepi meg, amikor elmondja, hogy egy faluban nőtt fel. Faluhelyen ritkán adnak az ilyesmire és a beszéde sem olyan ízes, mint Garrikhé volt a kezdetekben.*
- Értem. *Mondja, amikor Garlil befejezte a bemutatkozást.*
- Szépen beszélsz és jó a modorod, ismered az illemet. Ha egy faluban nőttél fel, hol tanultál etikettet? Tudsz írni, olvasni? *Kérdi érdeklődve. Számára ezek fontos szempontok, tudnia kell, a szolgálatába állók milyen képességekkel és készségekkel rendelkeznek, hogy megfelelő feladattal láthassa el őket.*
- De ami a feladatot illeti. *Mondja még, mielőtt Garlil válaszolna. Így lesz ideje neki is átgondolni majd a döntését.*
- A karavánok egyelőre szervezés alatt állnak, régóta nem indult vagy érkezett Wegtorenből, de a kereskedőház egyik célja ennek felélesztése. *Az ifjú férfinek nem kell tudnia, hogy ezek egyelőre még csak tervek. A WAK most Artheniorban szeretne befolyást szerezni elsőként.*
- De thargföldről is szállítunk, hajóval, azokon mindig elkel a védelem. *Gondolva itt Denjaar és Pashthra alkalmatlanságára. Akik nem képességeiknél fogva alkalmatlanok, hanem mert Denjaarnak fontosabb lett az ostoba őrsége, bár ahhoz a szálhoz is nagy reményeket fűz, a tejfelhajú kölyök meg Latamie szoknyája mellé van tűzve. Bár a vörös se került elő egy ideje már.*
- Ezenkívül kincsvadászatokat is szervezünk, *Úgy mondja, mintha már ez is élő lehetőség volna, nem csak terv, amely Arja megjelenésével került előtérbe.* oda is elkél a kard és az erő. *Fejezi be a munkalehetőségek felsorolását, majd kíváncsian néz Garlilra, mit fog válaszolni.*
//Garrikh//
*Az ajtónyitásra csak pillantása siklik arrafelé, de mivel Garlillal tárgyal, így nem tulajdonít túl nagy figyelmet oda, hisz a Pinty egy fogadó, természetes, hogy betérnek a vendégek. Az alak amúgy sem ismerős.
Legalábbis így gondolja, míg a belépő el nem indul az asztaluk felé, ahol éppen beszélget asztaltársával. Amikor Garrikh elég közel ér, újra felé fordul, majd szemöldöke kissé feljebb szalad, ahogy felismeri benne a legényt.*
- Teysusra, ez igen. *Morogja halkan, szélesedő mosollyal.*
- Garlil, hadd mutassam be Garrikh Bathront, a kereskedőház kalmárját, ő a beszerzésért és eladásért felelős tagja csapatunknak. *Int az egykori parasztlegény felé, aki most egyáltalán nem tűnik annak.*
- Garrikh, kérlek, foglalj helyet, Garlil éppen jelentkezik a kereskedőházhoz, hogy védelmező kardja legyen vállalkozásunknak. *Mutat egy szabad székre.
Mind Garrikhnak, mind Garlilnak jó próba lesz. A kardforgatónak, hogy hogyan alkalmazkodik a változó helyzetekhez, Garrikhnak pedig tárgyalási példa lehet. A rendes ruhát öltött legényt egyelőre nem kérdezi az üzletről, visszatért, a madame nem kebelezte be magának. Az első próbát kiállta.*
*A bemutatkozásra kurtán bólint és magában megjegyzi a nevet, arra pedig, hogy a férfi újra lebárózza, csak barátságosan mosolyog.*
- Ugyan, tegeződjünk, kérlek. *Mondja megengedőn. Tetszik neki, hogy Garlil ügyel a jó modorra és tisztelettudó. Biztosan jó nevelést kapott, lehet, hogy egy úr udvarában nőtt fel vagy eleve nemesi családból származik. Ezért lepi meg, amikor elmondja, hogy egy faluban nőtt fel. Faluhelyen ritkán adnak az ilyesmire és a beszéde sem olyan ízes, mint Garrikhé volt a kezdetekben.*
- Értem. *Mondja, amikor Garlil befejezte a bemutatkozást.*
- Szépen beszélsz és jó a modorod, ismered az illemet. Ha egy faluban nőttél fel, hol tanultál etikettet? Tudsz írni, olvasni? *Kérdi érdeklődve. Számára ezek fontos szempontok, tudnia kell, a szolgálatába állók milyen képességekkel és készségekkel rendelkeznek, hogy megfelelő feladattal láthassa el őket.*
- De ami a feladatot illeti. *Mondja még, mielőtt Garlil válaszolna. Így lesz ideje neki is átgondolni majd a döntését.*
- A karavánok egyelőre szervezés alatt állnak, régóta nem indult vagy érkezett Wegtorenből, de a kereskedőház egyik célja ennek felélesztése. *Az ifjú férfinek nem kell tudnia, hogy ezek egyelőre még csak tervek. A WAK most Artheniorban szeretne befolyást szerezni elsőként.*
- De thargföldről is szállítunk, hajóval, azokon mindig elkel a védelem. *Gondolva itt Denjaar és Pashthra alkalmatlanságára. Akik nem képességeiknél fogva alkalmatlanok, hanem mert Denjaarnak fontosabb lett az ostoba őrsége, bár ahhoz a szálhoz is nagy reményeket fűz, a tejfelhajú kölyök meg Latamie szoknyája mellé van tűzve. Bár a vörös se került elő egy ideje már.*
- Ezenkívül kincsvadászatokat is szervezünk, *Úgy mondja, mintha már ez is élő lehetőség volna, nem csak terv, amely Arja megjelenésével került előtérbe.* oda is elkél a kard és az erő. *Fejezi be a munkalehetőségek felsorolását, majd kíváncsian néz Garlilra, mit fog válaszolni.*
//Garrikh//
*Az ajtónyitásra csak pillantása siklik arrafelé, de mivel Garlillal tárgyal, így nem tulajdonít túl nagy figyelmet oda, hisz a Pinty egy fogadó, természetes, hogy betérnek a vendégek. Az alak amúgy sem ismerős.
Legalábbis így gondolja, míg a belépő el nem indul az asztaluk felé, ahol éppen beszélget asztaltársával. Amikor Garrikh elég közel ér, újra felé fordul, majd szemöldöke kissé feljebb szalad, ahogy felismeri benne a legényt.*
- Teysusra, ez igen. *Morogja halkan, szélesedő mosollyal.*
- Garlil, hadd mutassam be Garrikh Bathront, a kereskedőház kalmárját, ő a beszerzésért és eladásért felelős tagja csapatunknak. *Int az egykori parasztlegény felé, aki most egyáltalán nem tűnik annak.*
- Garrikh, kérlek, foglalj helyet, Garlil éppen jelentkezik a kereskedőházhoz, hogy védelmező kardja legyen vállalkozásunknak. *Mutat egy szabad székre.
Mind Garrikhnak, mind Garlilnak jó próba lesz. A kardforgatónak, hogy hogyan alkalmazkodik a változó helyzetekhez, Garrikhnak pedig tárgyalási példa lehet. A rendes ruhát öltött legényt egyelőre nem kérdezi az üzletről, visszatért, a madame nem kebelezte be magának. Az első próbát kiállta.*
2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-23 19:33:45
Üzenet elküldve: 2019-07-23 19:33:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Graril készségesen követi Cha'ysst az asztalhoz, ahol ő maga is helyet foglal.*
~Többször nem blokkolhatsz le fafej!~*-jegyzi meg magának a férfi, különösen, ha egy olyan fontos állást akar betölteni, mint a karavánőrzés. Amikor az emberre veszély tör nem szabad haboznia, cselekednie kell. Vagy győz, vagy igyekszik úgy kijönni a harcból, hogy a lehető legkevesebbet veszítse.*
- A nevem Graril. Graril Dhassorn. Halottam, hogy a báró úr... izé... Cha'yss úr embereket keres a Wegtoren Aranya Kereskedőház áruinak védelmére. Jómagam egy faluban nőttem fel, nem sok kaland volt a részemben. Értek a fegyverforgatáshoz, bár tény és való, hogy nem vagyok fegyvermester, azért meg tudom magam védeni. Úgy gondoltam, talán szükséged van egy karavánőrre, aki elkíséri az árut egyik helyről, a másikra.*-mondja Graril.*
- De természetesen más feladatokat is le tudok látni őrzés-védés területén ha szükséges.*- ajánlkozik fel a férfi.*
*Graril készségesen követi Cha'ysst az asztalhoz, ahol ő maga is helyet foglal.*
~Többször nem blokkolhatsz le fafej!~*-jegyzi meg magának a férfi, különösen, ha egy olyan fontos állást akar betölteni, mint a karavánőrzés. Amikor az emberre veszély tör nem szabad haboznia, cselekednie kell. Vagy győz, vagy igyekszik úgy kijönni a harcból, hogy a lehető legkevesebbet veszítse.*
- A nevem Graril. Graril Dhassorn. Halottam, hogy a báró úr... izé... Cha'yss úr embereket keres a Wegtoren Aranya Kereskedőház áruinak védelmére. Jómagam egy faluban nőttem fel, nem sok kaland volt a részemben. Értek a fegyverforgatáshoz, bár tény és való, hogy nem vagyok fegyvermester, azért meg tudom magam védeni. Úgy gondoltam, talán szükséged van egy karavánőrre, aki elkíséri az árut egyik helyről, a másikra.*-mondja Graril.*
- De természetesen más feladatokat is le tudok látni őrzés-védés területén ha szükséges.*- ajánlkozik fel a férfi.*
2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-23 15:01:05
Üzenet elküldve: 2019-07-23 15:01:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lati, Garik, Pashtra//
*A lány szokatlan csendesség nem zavarja, bár nem biztos benne, hogy ő is akar e jönni vele, így nem is forszírozza a dolgot, Aesti döntésére bízza, de sok bizalmat egyelőre nem tud iránta táplálni. Ha valaki nem fogadja el a segítséget, akkor nem lehet mit tenni. Kissé belepirul a Herceg megszólításba, nem gondolta ő ezt komolyan, csupán a lányka kedvére próbált tenni, természetesen a csípős nyelvek ellen védhetetlen, még ha, annyira nem is komoly az a csípés, mint kívülről hallatszik. Valójában belül mulattatja a nő piszkálódása, érdekesnek és színesnek tartja. Otthon maximum két pofont kapott anyjától, ha valami nem úgy volt, itt meg már variálják az eszközöket is.*
- Miért dobbantanál? Jó hely ez, fedél van a fejed felett, enni adnak, rendesek veled. *Egyszerű paraszti agyába nem fér bele, hogy mi kellene ettől több az embernek, bár a vásárló hölgyemény már egy-két dologra azért rámutatott. A továbbiakban erről szól főleg a fáma, s a részletekbe nem túlságosan menő történet is pirulásra ad okot, Garrikh erre nincs felkészülve, főleg, hogy egy bögyös vörös osztja az áldomást, cinkos és pajzán tekintettel. Kissé el is fordul, már amerre tud és nézelődik, miközben bőszen bólogat, hogy bizony az úgy van, ő már csak tudja, ilyenek a férfiak... pedig dehogy tudja ő! Honnan is tudná? Gizukája otthon várja valahol, nem hajtja a fehérnépet, nem is kíván más asszonyt csak őt.*
- Túl jó?! *Kapja fel tekintetét ismét, mert hát ez egy dicséretnek is elmegy, anyja büszke lenne rá, majd mogorva összehúzódás jelzi nem tetszését, mikor már megint megakadnak valahol. Persze a Pinty előtt álló férfit futólag ismeri, tán még nevét is hallotta, bár nem biztos, annyit tud, amennyit lati reakcióiból leszűr, hogy hozzájuk tartozik.*
- Jó napot kívánok! *Rikkant velősen és öblösen, üdvözölvén kollégáját, sugárzó mosollyal, s kissé fáradtan. A kisleányt kívül hagyja, mondván majd eldönti mit akar, s hogy ne zavarjon, befelé indul azonban mindenekelőtt, azért érzi már magában a késztetést, hogy egy pici határozottságot vegyen fel, ezért fejét hátrafordítva így szól:*
- Latamie, kedves, ha úgy van iparkodj, mert Chayss jelentést vár. *Kissé behúzza nyakát, úgy folytatja.* Jó lenne, ha te is ott lennél, ezt az asszonyt megmagyarázni... nem biztos, hogy sikerül. *Vörösödik bele, főként, hogy a lány mellett, Pash is ott áll, aki ránézésre több tapasztalattal bír ilyen téren, mint Garrikh.*
//Chayss//
*A fogadóba belépve azonnal megcsapja az ismerős illat, s főnökét egy másik férfival beszélgetve találja. Nem akar zavarni, ezért csak kissé közelebb lép, s bizonytalanul int, ha észreveszik, biccentve azeddig még ismeretlen másikaknak. Szólításra persze előrébb lép, némiképp büszkén kihúzva magát, hogy világló új, kék ruhája, mit Latamie választott számára szembetűnjön és megmutathassa új, legalábbis új külső énjét.*
2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-23 14:20:02
Üzenet elküldve: 2019-07-23 14:20:02
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
- Bármikor. *Mosolyog Isannére, amikor a lány kiindul az egyik asztalhoz. Nem tudja, miféle érzelmek játszódhatnak most le a lányban, de reméli, hogy közvetlensége nem sül el fordítva.
Chayss visszatér a pulthoz és végre Garlil is sorra kerül. Mik bátorító mosolyt küld a férfi felé, aki beszédbe elegyedik a báróval, ő maga pedig visszatér a pult mögötti munkákhoz. Elmossa a korsókat és poharakat, ha kell tányért és eszközt is. Ha odakint úgy látja, nincs rá épp igény, úgy a konyhába megy, hogy rakjon a tűzre. Odabent lecsíp egy kenyérvéget és a tűzzel való foglalkozás közben elrágja.
Visszatérve a pult mögé elrendezi a kupákat a polcon, elrakja a megszáradt tányérokat.
A fogadóban jól mennek a dolgok, vendég is van, így sem neki, sem az üzemeltetőknek nem lehet oka panaszra. Eddig forgalmas nap volt.*
- Bármikor. *Mosolyog Isannére, amikor a lány kiindul az egyik asztalhoz. Nem tudja, miféle érzelmek játszódhatnak most le a lányban, de reméli, hogy közvetlensége nem sül el fordítva.
Chayss visszatér a pulthoz és végre Garlil is sorra kerül. Mik bátorító mosolyt küld a férfi felé, aki beszédbe elegyedik a báróval, ő maga pedig visszatér a pult mögötti munkákhoz. Elmossa a korsókat és poharakat, ha kell tányért és eszközt is. Ha odakint úgy látja, nincs rá épp igény, úgy a konyhába megy, hogy rakjon a tűzre. Odabent lecsíp egy kenyérvéget és a tűzzel való foglalkozás közben elrágja.
Visszatérve a pult mögé elrendezi a kupákat a polcon, elrakja a megszáradt tányérokat.
A fogadóban jól mennek a dolgok, vendég is van, így sem neki, sem az üzemeltetőknek nem lehet oka panaszra. Eddig forgalmas nap volt.*
2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-23 12:12:23
Üzenet elküldve: 2019-07-23 12:12:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*A közben az asztalok közé induló Isannte felé küld egy biztató mosolyt, egyelőre semmire sincs szüksége, bár lehet, ha végzett a munkával, enni fog valamit.
Kérdése láthatóan meglepte Garlilt, de becsületére legyen mondva, gyorsan összeszedi magát. Meglehetős elégedettséggel tölti el, hogy a fiatal férfi nemesi rangján szólítja.*
- Cha'yss, kérlek, szólíts Cha'yssnak. *Mosolyogva mutat az egyik asztal felé, hisz ott kényelmesebben el tudnak beszélgetni.*
- Mi a neved? *Kérdi barátságos mosollyal, ahogy az asztal felé tartanak, s kihúz magának egy széket és leül, majd megvárja, hogy a kölyök is helyet foglaljon.*
- Miben segíthetek és miben segíthet neked a Wegtoren Aranya Kereskedőház? *Kérdi már az asztalnál ülve, ha Garlil is helyet foglalt az egyik széken.*
*A közben az asztalok közé induló Isannte felé küld egy biztató mosolyt, egyelőre semmire sincs szüksége, bár lehet, ha végzett a munkával, enni fog valamit.
Kérdése láthatóan meglepte Garlilt, de becsületére legyen mondva, gyorsan összeszedi magát. Meglehetős elégedettséggel tölti el, hogy a fiatal férfi nemesi rangján szólítja.*
- Cha'yss, kérlek, szólíts Cha'yssnak. *Mosolyogva mutat az egyik asztal felé, hisz ott kényelmesebben el tudnak beszélgetni.*
- Mi a neved? *Kérdi barátságos mosollyal, ahogy az asztal felé tartanak, s kihúz magának egy széket és leül, majd megvárja, hogy a kölyök is helyet foglaljon.*
- Miben segíthetek és miben segíthet neked a Wegtoren Aranya Kereskedőház? *Kérdi már az asztalnál ülve, ha Garlil is helyet foglalt az egyik széken.*
2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-23 00:09:44
Üzenet elküldve: 2019-07-23 00:09:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Graril örül annak, hogy ilyen jó társasága akadt. Bizony ritka az ilyesmi. Bár nem sok fogadóban járt, öreg barátja sok történetet mesélt arról, hogy milyen gorombák is tudnak lenni a söntéspult túloldalán lévő alakok. Az öreg egyszer arról mesélt, hogy betért egy fogadóba, de nem olvasta el a házirendet. Kiderült, hogy pipázni ott nem lehet, csak úgy, ha azt a dohányt veszi meg, amit a fogadós ad. Nem tudott mit tenni, engednie kellett az erőszaknak. A fiatal nő felé egy udvarias biccentést enged meg, de időközben egy dudorászó hangot hall, és hozzá is lép a gazdája: a báró. A kérdés kicsit hideg zuhanyként éri, Graril le is blokkol rendesen. Úgy tűnik, hogy leendő főnöke türelmes ember, aki kivárja a megfelelő pillanatot. Ameddig Graril összeszedi magát, már ki is oszt pár feladatot. Végül Graril is összeszedi magát.*
- Igen Báró úr, én volnék az.*- felel kurtán. Jó szokása, hogy csak mindig annyit beszél, amennyit a helyzet éppen megkövetel.*
*Graril örül annak, hogy ilyen jó társasága akadt. Bizony ritka az ilyesmi. Bár nem sok fogadóban járt, öreg barátja sok történetet mesélt arról, hogy milyen gorombák is tudnak lenni a söntéspult túloldalán lévő alakok. Az öreg egyszer arról mesélt, hogy betért egy fogadóba, de nem olvasta el a házirendet. Kiderült, hogy pipázni ott nem lehet, csak úgy, ha azt a dohányt veszi meg, amit a fogadós ad. Nem tudott mit tenni, engednie kellett az erőszaknak. A fiatal nő felé egy udvarias biccentést enged meg, de időközben egy dudorászó hangot hall, és hozzá is lép a gazdája: a báró. A kérdés kicsit hideg zuhanyként éri, Graril le is blokkol rendesen. Úgy tűnik, hogy leendő főnöke türelmes ember, aki kivárja a megfelelő pillanatot. Ameddig Graril összeszedi magát, már ki is oszt pár feladatot. Végül Graril is összeszedi magát.*
- Igen Báró úr, én volnék az.*- felel kurtán. Jó szokása, hogy csak mindig annyit beszél, amennyit a helyzet éppen megkövetel.*
2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-22 23:32:09
Üzenet elküldve: 2019-07-22 23:32:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Lati, Garik, Aestrel//
*A kilesett pillanat felemás érzése haloványan él csupán Latamieben. Pash is megmondta, hogy szabad madár, ki is használja, amikor csak lehet. A harcos is az, bár jobb szeretné csak saját fennhatósága alatt tudni, emellett persze természetes gondolat számára, hogy ő elszámolással sosem tartozik. Ezen hangulatában, önön fontosságának teljes tudatában indul a Kósza Pinty felé. *
- Ó, nyugodj meg Hercegem. Nem kell dicsérned.*Persze azért jól esik neki, még ha nm is hiszi el, hogy olyan ügyes lenne. A hajózáson kívül, aligha ért bármihez is. Csak a dohányhoz. Meg a lőréhez. Meg tulajdonképpen egészen ügyesen eltéblábol, ingyen koszton. *
- Nem sért, ha naplopónak tartanak *kuncog finom fintorral orra tövében.* Legyen Chayss baja, ha így hiszi. Legalább nem érzi majd veszteségnek, ha dobbantani támad kedvem *látszólag könnyedén rázza le magáról, hogy bármi is mélyen érintené. Ezen könnyed hangulatában, szórakozottan karol Garrikhba, miközben visszafelé haladnak.*
- Sosem ittál még? Ne őrjíts meg. Miféle para... herceg vagy te? *Őszintén felderül a dolgon. Amellett a gonosz kis manó meg is szólal benne, hogy milyen vicces volna egy kis italozásra kihívni a legényt. *
- Kár, pedig esténként nincs is jobb, mint egy üveg jóféle hazai, meg egy rongyos kártyapakli. A csillagsodor meg csak hab a tortán olyankor. *Elrévedve emlékszik vissza a tengerparti fogadásokra. A füstfelhőbe fúló fülledt éjjelekre. A mákonnyal kevert élvek ütemes hajnalaira. Hiába, a szíve félig még ott dobog a kikötőben.*
- Hogy? Az állatokra? Nem hiszem hogy haragszik majd. ~Legfeljebb eladja őket.~
*A lánykára annyiban tekintettel van, hogy nem akar ráijeszteni, már úgyis megtette pusztán a jelenléte is. Aztán ha nagyon összeszedi magát, már oly mindegy, hogy léhűtőnek tartja a kalmárok kalmára. Legfeljebb magára vállalja a lánykát is, mint akit nem bírt levakarni, megkapó jelenségként. Eggyel több rovás ide vagy oda. Még arra is figyel, hogy amikor Garrikh számára ingoványos téma kerüljön elő, a leányka ne hallja a sikamlós dolgokat. Ma igazán nem lehet panasz rá nézve.*
- Egy körre, Hercegem. *Helybenhagyólag bólint is mellé, de leginkább pillantása üzeni, miféle őrült futam kerülhetne az öregasszony repertoárjába.*
- Ho-hogy? Miért ne szabadna? *Nevet fel, mint aki valóban jóízű tréfát hall, mert hiszen valóban szórakoztatja ez a gyermeki ártatlanság. Ennek a fiúnak olyan fehér a lelke, hogy szivárványosan törik meg Latamie sötét burkán, mit folyton magán hordoz.*
- A férfiaknak mindent IS lehet.
*Többet mond a pillantása, mint amennyit szavai, mikor felpillant a válasz kapcsán a legényre. Olyan hathatós tapasztalatokat, melyek igazáról talán senkinek sem volna mersze cáfolni.*
- Ugyan! Miféle képzés? *Egészen elszaladt az idő, vagy a lábuk vitte őket ilyen gyorsan, de a Pinty előtt lépkedve nevet fel újra.*
- Szerintem, eszébe nem jutott, hogy nincs túl sok tapasztalatod. Látod? Túl jó vagy Garrikh. *Ingatja meg dorgálón ujját mielőtt felpillantva meglátja Pashtrát a Pinty előtt. *
- Nicsak, egy Kósza. *Jegyzi meg olyan hangosan, hogy Pash is biztosan hallja. Kezét kicsúsztatja Garrikh karja alól, s engedi a lánykát és Garrikhot tovább menni, ha szeretnének. Amúgy nem tervez sokáig itt időzni Latamie sem. A kizsarolt ruhát szívesen felpróbálná végre, és egy kis vörös nedű is jólesne neki. Pillantása hosszasan időzik a fiún, mielőtt feleszi a kérdést, ami nyilvánvalóan badarság.*
- Csak nem engem vársz?
*A kilesett pillanat felemás érzése haloványan él csupán Latamieben. Pash is megmondta, hogy szabad madár, ki is használja, amikor csak lehet. A harcos is az, bár jobb szeretné csak saját fennhatósága alatt tudni, emellett persze természetes gondolat számára, hogy ő elszámolással sosem tartozik. Ezen hangulatában, önön fontosságának teljes tudatában indul a Kósza Pinty felé. *
- Ó, nyugodj meg Hercegem. Nem kell dicsérned.*Persze azért jól esik neki, még ha nm is hiszi el, hogy olyan ügyes lenne. A hajózáson kívül, aligha ért bármihez is. Csak a dohányhoz. Meg a lőréhez. Meg tulajdonképpen egészen ügyesen eltéblábol, ingyen koszton. *
- Nem sért, ha naplopónak tartanak *kuncog finom fintorral orra tövében.* Legyen Chayss baja, ha így hiszi. Legalább nem érzi majd veszteségnek, ha dobbantani támad kedvem *látszólag könnyedén rázza le magáról, hogy bármi is mélyen érintené. Ezen könnyed hangulatában, szórakozottan karol Garrikhba, miközben visszafelé haladnak.*
- Sosem ittál még? Ne őrjíts meg. Miféle para... herceg vagy te? *Őszintén felderül a dolgon. Amellett a gonosz kis manó meg is szólal benne, hogy milyen vicces volna egy kis italozásra kihívni a legényt. *
- Kár, pedig esténként nincs is jobb, mint egy üveg jóféle hazai, meg egy rongyos kártyapakli. A csillagsodor meg csak hab a tortán olyankor. *Elrévedve emlékszik vissza a tengerparti fogadásokra. A füstfelhőbe fúló fülledt éjjelekre. A mákonnyal kevert élvek ütemes hajnalaira. Hiába, a szíve félig még ott dobog a kikötőben.*
- Hogy? Az állatokra? Nem hiszem hogy haragszik majd. ~Legfeljebb eladja őket.~
*A lánykára annyiban tekintettel van, hogy nem akar ráijeszteni, már úgyis megtette pusztán a jelenléte is. Aztán ha nagyon összeszedi magát, már oly mindegy, hogy léhűtőnek tartja a kalmárok kalmára. Legfeljebb magára vállalja a lánykát is, mint akit nem bírt levakarni, megkapó jelenségként. Eggyel több rovás ide vagy oda. Még arra is figyel, hogy amikor Garrikh számára ingoványos téma kerüljön elő, a leányka ne hallja a sikamlós dolgokat. Ma igazán nem lehet panasz rá nézve.*
- Egy körre, Hercegem. *Helybenhagyólag bólint is mellé, de leginkább pillantása üzeni, miféle őrült futam kerülhetne az öregasszony repertoárjába.*
- Ho-hogy? Miért ne szabadna? *Nevet fel, mint aki valóban jóízű tréfát hall, mert hiszen valóban szórakoztatja ez a gyermeki ártatlanság. Ennek a fiúnak olyan fehér a lelke, hogy szivárványosan törik meg Latamie sötét burkán, mit folyton magán hordoz.*
- A férfiaknak mindent IS lehet.
*Többet mond a pillantása, mint amennyit szavai, mikor felpillant a válasz kapcsán a legényre. Olyan hathatós tapasztalatokat, melyek igazáról talán senkinek sem volna mersze cáfolni.*
- Ugyan! Miféle képzés? *Egészen elszaladt az idő, vagy a lábuk vitte őket ilyen gyorsan, de a Pinty előtt lépkedve nevet fel újra.*
- Szerintem, eszébe nem jutott, hogy nincs túl sok tapasztalatod. Látod? Túl jó vagy Garrikh. *Ingatja meg dorgálón ujját mielőtt felpillantva meglátja Pashtrát a Pinty előtt. *
- Nicsak, egy Kósza. *Jegyzi meg olyan hangosan, hogy Pash is biztosan hallja. Kezét kicsúsztatja Garrikh karja alól, s engedi a lánykát és Garrikhot tovább menni, ha szeretnének. Amúgy nem tervez sokáig itt időzni Latamie sem. A kizsarolt ruhát szívesen felpróbálná végre, és egy kis vörös nedű is jólesne neki. Pillantása hosszasan időzik a fiún, mielőtt feleszi a kérdést, ami nyilvánvalóan badarság.*
- Csak nem engem vársz?
2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-22 21:38:38
Üzenet elküldve: 2019-07-22 21:38:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Emchetasit Essia, Isannte Sadeei//
*Azt érzi, hogy a nő által feltett kérdésben lappanghat valamennyi tesztelés, azonban megtanulta, hogyan kell az ilyet ügyesen kijátszani.*
-Va-valóban? Sajnos én az ilyesmiben nem va-vagyok olyan tehetséges, mint ma-magácska, de a csi-csi-csillogó szemeiből én ezt már rég ki-kiolvastam. Hát, akkor legyen az, amit a hö-hölgy vá-vá-választott.*Siklik gyengéden enyhén kérges tenyere a nő kacsójára, majd egy gesztusként, feláll és kacsójára egy csókot lehet.*
-Egy egész ü-ü-üveggel kérem, legyen szíves hozni belőle, két pohár kíséretében, de előtte felkísérném a kisasszonyt a szobájába, csak aztán jönnék vissza érte. *Közli a kérését a felszolgálóval majd Isannte Sadeei markába leszámol 30 aranyat két külön szobáért.
*
-Két külön szobát szeretnék, ha ké-kérhetem, ne tú-túl messze egymástól, nem bírnám ki ha a ki-kisasszony tőlem messzi ke-kerülne. *Teszi játsszott fájdalommal a kezét a szíve környékére. Ha megkapja a kulcsokat előzékenyen kézcsókkal jutalmazza Isannte fáradozásait, majd karját felajánlva vezeti egészen ajtóig Essiát.*
*Azt érzi, hogy a nő által feltett kérdésben lappanghat valamennyi tesztelés, azonban megtanulta, hogyan kell az ilyet ügyesen kijátszani.*
-Va-valóban? Sajnos én az ilyesmiben nem va-vagyok olyan tehetséges, mint ma-magácska, de a csi-csi-csillogó szemeiből én ezt már rég ki-kiolvastam. Hát, akkor legyen az, amit a hö-hölgy vá-vá-választott.*Siklik gyengéden enyhén kérges tenyere a nő kacsójára, majd egy gesztusként, feláll és kacsójára egy csókot lehet.*
-Egy egész ü-ü-üveggel kérem, legyen szíves hozni belőle, két pohár kíséretében, de előtte felkísérném a kisasszonyt a szobájába, csak aztán jönnék vissza érte. *Közli a kérését a felszolgálóval majd Isannte Sadeei markába leszámol 30 aranyat két külön szobáért.
*-Két külön szobát szeretnék, ha ké-kérhetem, ne tú-túl messze egymástól, nem bírnám ki ha a ki-kisasszony tőlem messzi ke-kerülne. *Teszi játsszott fájdalommal a kezét a szíve környékére. Ha megkapja a kulcsokat előzékenyen kézcsókkal jutalmazza Isannte fáradozásait, majd karját felajánlva vezeti egészen ajtóig Essiát.*
2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-21 19:38:10
Üzenet elküldve: 2019-07-21 19:38:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
- Igazán örvendek. *Ez most nem sikerül túlzottan őszintére, de remélhetőleg Graril van annyira önérzetes, hogy nem veszi magára a lány által megütött hangnemet. Na meg, ha valóban munkatársak lesznek, lesz még elég ideje megmagyarázni, miért tűnhetett furcsának a mai nap során.*
- Köszönöm. *Mik szemébe nézve ejti még ki a szót, aztán fordul is, hogy kiszolgálhassa a „fekete-fehér asztalt”. Vagyis csak fordulna, mivel Mik kezéhez érő keze egy pillanatra megakasztja a mozdulatban. Újból a kék szemekbe pillant, amolyan kifürkészhetetlen tekintettel, s csak ezután folytatja útját a vendégek asztalához. Gondolatai ide-oda csaponganak a közelmúlt és a jelen történéseinek különböző megfejtései, illetve az ezekből levont következtetések között, amibe lassacskán bele is fájdul a feje.
Ugyan egészen izgalmas, helyenként pedig kifejezetten vicces kis történetet szőtt magában a fogadó jelenlegi egyedüli gerlepárja köré, most még valahogy a szokásos önszórakoztatáshoz sincs kedve. A gondok már csak ilyenek, elveszik az ember kedvét a mókától. Szerencsére a boltban szerzett tapasztalat most is jól jön, arckifejezése szinte semmit nem árul el arról, milyen frusztrált is jelenleg. Talán egy kicsit fáradtnak tűnik, ennyi az egész.
Teszi is a dolgát, bemutatja a ház borait, majd várja, hogy megszülessen a döntés. Úgy veszi észre, ezúttal a kevéske lehetőség sem könnyíti meg a páros választását, de most valahogy nem tudja zavarni a dolog. Kényelmesen elálldogál asztaluk mellett, míg gondolatai egészen másutt járnak. Félszemmel azért persze követi a fogadó történéseit is eközben, így a távozóktól sem mulaszt el elköszönni. Cha'yss felé is vet egy pillantást, hátha valamire szüksége van a bárónak.*
- Igazán örvendek. *Ez most nem sikerül túlzottan őszintére, de remélhetőleg Graril van annyira önérzetes, hogy nem veszi magára a lány által megütött hangnemet. Na meg, ha valóban munkatársak lesznek, lesz még elég ideje megmagyarázni, miért tűnhetett furcsának a mai nap során.*
- Köszönöm. *Mik szemébe nézve ejti még ki a szót, aztán fordul is, hogy kiszolgálhassa a „fekete-fehér asztalt”. Vagyis csak fordulna, mivel Mik kezéhez érő keze egy pillanatra megakasztja a mozdulatban. Újból a kék szemekbe pillant, amolyan kifürkészhetetlen tekintettel, s csak ezután folytatja útját a vendégek asztalához. Gondolatai ide-oda csaponganak a közelmúlt és a jelen történéseinek különböző megfejtései, illetve az ezekből levont következtetések között, amibe lassacskán bele is fájdul a feje.
Ugyan egészen izgalmas, helyenként pedig kifejezetten vicces kis történetet szőtt magában a fogadó jelenlegi egyedüli gerlepárja köré, most még valahogy a szokásos önszórakoztatáshoz sincs kedve. A gondok már csak ilyenek, elveszik az ember kedvét a mókától. Szerencsére a boltban szerzett tapasztalat most is jól jön, arckifejezése szinte semmit nem árul el arról, milyen frusztrált is jelenleg. Talán egy kicsit fáradtnak tűnik, ennyi az egész.
Teszi is a dolgát, bemutatja a ház borait, majd várja, hogy megszülessen a döntés. Úgy veszi észre, ezúttal a kevéske lehetőség sem könnyíti meg a páros választását, de most valahogy nem tudja zavarni a dolog. Kényelmesen elálldogál asztaluk mellett, míg gondolatai egészen másutt járnak. Félszemmel azért persze követi a fogadó történéseit is eközben, így a távozóktól sem mulaszt el elköszönni. Cha'yss felé is vet egy pillantást, hátha valamire szüksége van a bárónak.*
2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-19 18:47:24
Üzenet elküldve: 2019-07-19 18:47:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Emchetasit Essia, Isannte Sadeei//
*Kissé oldalra dönti a fejét, a férfi két kérdésétől. Bár lelke mélyén egy üveg pálinkát nyakalna be a férfival, viszont egyelőre még nem vedlette le az nemes kisasszonyt eléggé ahhoz, hogy ne legyen ilyen kérése.*
-Kitűnő szakáccsal rendelkezik a hely, viszont a szőlőt jobb szeretem pohárban mint aszalva. Ellenben ezt a fűszeres húst valamilyen testesebb vörösborral öblíteném le, ön mit gondol erről?*Pontosan tudja, hogy egy lágyabb fehérbor sokkalta jobban illene, hiszen nem nyomná el teljesen a kellemesen édes utóízt amit az étel hagyott maga után, ellenben azzal is tisztában van, hogy a helyi fehérborok elég nagy mértékben pocsékak, a távolból érkezők pedig olyan árban vannak, hogy a férfi tíz év alatt nem keres annyi aranyat, hogy az ő spiccességét kifizesse belőle. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi nem igazán hoz döntéseket, sokkal inkább hagyatkozik rá.~Persze ennivaló terén ő döntött, de elég gyanús, hogy egyszerűen megvette a legdrágábbat, minthogy tényleges hozzáértése lenne. Valószínűleg nem nemesi udvarban nevelkedett, és nem is forgott benne eleget az apró simítások eltanulásához. Viszont a lényegi dolgokat megtanulta, szóval biztosan megfordult párszor az arisztokrácia köreiben. Vajon milyen pozíciót vállalt a felső körökben? Testőre volt valakinek? Vagy csak egy kalandozó aki néha besegített valamilyen problémás eseteknél?~Miközben gondolkodik, tekintete elveszik Isannte vizsgálatában, aki épp az italrendeléssel foglalatoskodik.*
*Kissé oldalra dönti a fejét, a férfi két kérdésétől. Bár lelke mélyén egy üveg pálinkát nyakalna be a férfival, viszont egyelőre még nem vedlette le az nemes kisasszonyt eléggé ahhoz, hogy ne legyen ilyen kérése.*
-Kitűnő szakáccsal rendelkezik a hely, viszont a szőlőt jobb szeretem pohárban mint aszalva. Ellenben ezt a fűszeres húst valamilyen testesebb vörösborral öblíteném le, ön mit gondol erről?*Pontosan tudja, hogy egy lágyabb fehérbor sokkalta jobban illene, hiszen nem nyomná el teljesen a kellemesen édes utóízt amit az étel hagyott maga után, ellenben azzal is tisztában van, hogy a helyi fehérborok elég nagy mértékben pocsékak, a távolból érkezők pedig olyan árban vannak, hogy a férfi tíz év alatt nem keres annyi aranyat, hogy az ő spiccességét kifizesse belőle. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi nem igazán hoz döntéseket, sokkal inkább hagyatkozik rá.~Persze ennivaló terén ő döntött, de elég gyanús, hogy egyszerűen megvette a legdrágábbat, minthogy tényleges hozzáértése lenne. Valószínűleg nem nemesi udvarban nevelkedett, és nem is forgott benne eleget az apró simítások eltanulásához. Viszont a lényegi dolgokat megtanulta, szóval biztosan megfordult párszor az arisztokrácia köreiben. Vajon milyen pozíciót vállalt a felső körökben? Testőre volt valakinek? Vagy csak egy kalandozó aki néha besegített valamilyen problémás eseteknél?~Miközben gondolkodik, tekintete elveszik Isannte vizsgálatában, aki épp az italrendeléssel foglalatoskodik.*
2948. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-19 12:25:30
Üzenet elküldve: 2019-07-19 12:25:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
*Míg Gralil válaszára vár, megérkezik Arja, talán a piacon voltak Pash-sal, mosolyogva odainteget neki miközben a lány felmegy az emeletre. Kisvártatva megjelenik, átöltözve és az igric felé veszi az irányt.
A wegtoreni érdeklődve fordul felé és hallgatja meg a mondanivalóját.*
- Oh, a thargokhoz? *Kérdi felélénkülve, majd Garlil felé pillant.*
- Bocsáss meg egy pillanatra. *Mondja a férfinek, majd Arját odébb hívja egy asztalhoz.*
- Ha már ott jártok, kérlek, keresd fel Amon Ruadh kovácsát és kérdezd meg tőle, hogy tud-e harangot készíteni. Közepes méretű, jelzésre, nyelvvel vagy anélkül, harangverővel. *Kezd bele Lyzendra rendelésének megszervezésébe.*
- Továbbá kellene egy megrendelőnek egy különleges íj és nyílvesszők hozzá. Az íj végeire pengékkel és ha lehet, démonölő anyag is legyen a pengében és a nyílhegyekben. Gondolom ezüst, gyémánt vagy mithril. *Maga sem tudja, hogy milyen anyag kellhet ezekbe és biztosan méregdrágán mérik, de a mesterkardokban is ilyesmi van és azok fogják az éteri lényeket.*
- Bízom benned, a kereskedőház bízik benned, leányom. *Mosolyog a lányra.*
- Legyen ez a vizsgafeladatod, ha ezt el tudod intézni nekem, akkor megszervezem neked azt az expedíciót. *Kacsint.*
- Ha igenlő a válasz, akkor magam megyek el a részletekkel, de feleslegesen nem hajóznék le a folyón a Vashegyig. *De persze igen, Aenaehez, de ezt persze nem fogja Arja orrára kötni.*
- Járjatok szerencsével és Teysus óvjon! *Köszön el a választ meghallgatva és visszafordul Garlil felé.*
*Míg Gralil válaszára vár, megérkezik Arja, talán a piacon voltak Pash-sal, mosolyogva odainteget neki miközben a lány felmegy az emeletre. Kisvártatva megjelenik, átöltözve és az igric felé veszi az irányt.
A wegtoreni érdeklődve fordul felé és hallgatja meg a mondanivalóját.*
- Oh, a thargokhoz? *Kérdi felélénkülve, majd Garlil felé pillant.*
- Bocsáss meg egy pillanatra. *Mondja a férfinek, majd Arját odébb hívja egy asztalhoz.*
- Ha már ott jártok, kérlek, keresd fel Amon Ruadh kovácsát és kérdezd meg tőle, hogy tud-e harangot készíteni. Közepes méretű, jelzésre, nyelvvel vagy anélkül, harangverővel. *Kezd bele Lyzendra rendelésének megszervezésébe.*
- Továbbá kellene egy megrendelőnek egy különleges íj és nyílvesszők hozzá. Az íj végeire pengékkel és ha lehet, démonölő anyag is legyen a pengében és a nyílhegyekben. Gondolom ezüst, gyémánt vagy mithril. *Maga sem tudja, hogy milyen anyag kellhet ezekbe és biztosan méregdrágán mérik, de a mesterkardokban is ilyesmi van és azok fogják az éteri lényeket.*
- Bízom benned, a kereskedőház bízik benned, leányom. *Mosolyog a lányra.*
- Legyen ez a vizsgafeladatod, ha ezt el tudod intézni nekem, akkor megszervezem neked azt az expedíciót. *Kacsint.*
- Ha igenlő a válasz, akkor magam megyek el a részletekkel, de feleslegesen nem hajóznék le a folyón a Vashegyig. *De persze igen, Aenaehez, de ezt persze nem fogja Arja orrára kötni.*
- Járjatok szerencsével és Teysus óvjon! *Köszön el a választ meghallgatva és visszafordul Garlil felé.*
2947. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-16 13:36:44
Üzenet elküldve: 2019-07-16 13:36:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
*Elbóklászik hát az ékszerekkel, csak a kérdésre pillant vissza a fiúra.*
- Sa'Teret követőit, a sötétség híveit mondták így a tanyán. *magyarázza.* - Tudod a télen, a pestisjárvány alatt ott húztam meg magam egy családnál. A kisfiúkra vigyáztam.
- Így emlegették őket: halálfalók. Amikor híre ment, hogy meggyalázták az oltárt a Templomban.
- De aztán Han nővér megtisztította! Előtte találkoztam is vele, Arthenior közelében. *mélázik el.* - Az atya mondta el, a Templomban, amikor ott jártam! *Az atya pontosabban azt mondta, hogy a nővér is segített a megszentségtelenített oltár megtisztításában, de Arja egyszerűbbnek tartja maga számára így lefordítani a dolgot, a szeretett nővér nagyobb dicsőségére.*
- Furcsa, hogy veled is az istenekről kezdünk el beszélgetni. Strattal is, tudod, ő egy vándorzenész, délelőtt erről beszélgettünk.
- Szerintem biztosan nem démonok vagy mágusok. *tűnődik.* - Lihanechben a Fény nővérek Eeyr nevében gyógyítottak. *teszi még hozzá.*
- Ó, ez nagyon szép ám! *nézi meg az apró láncot, ahogy megállnak a Pinty előtt*
- Biztos örülni fog neki. De én azt hiszem, nem is az ajándék a fontos ám a nőknek! *mondja komoly arccal, mintha valami korosodó bölcs lenne.*
- Hanem az, hogy abból tudja, hogy akkor is gondolsz rá, amikor nem vagy vele! *osztja meg a titkot Pashthrával a szemébe nézve, azzal az egyszerre ártatlan és mégis bölcs tekintettel, ami annyira jellemző a kalandor lánykára. A ló dolgán megnyugszik, de olyasmi neki egyáltalán nem jut eszébe, hogy akkor majd odabújhat az ezüstszőkéhez. Inkább kezdi pajtásnak tekinteni a fiút, főleg így, hogy abba a Latamie-ba szerelmes. Ezzel a hol kuka-mogorva, hol beszélős-mesélős kedélyével amúgy is kicsit rejtélyes a számára.*
- Jó, akkor várj meg. Hát persze hogy nem kell! *neveti el magát, aztán belép az ivó helyiségbe.
Az átöltözést és a holmija magához vételét felszaladva hamar letudja, az új, tiszta ingben, a fölé vett bőrmellénykében és a kényelmes lovagló nadrágban jelenik meg újra, derekán a széles bőrövvel, hátára vetett a zsákkal.
A báró a pultnál ácsorog, Arja gyorsan odasiet hozzá, hogy azért jelezze, hová megy.*
- Üdv! Pashthrával elmegyünk a lováért Thargföldre! Ugye nem baj? Holnapig biztosan megjárjuk!
- És akkor tudunk beszélni többet az expedícióról! *jelzi, hogy ő ám szeretné minél hamarább hasznossá tenni magát. Azzal ha a soknevűnek nincsen ellenvetése, int a kezével Miknek és a vele lévő fickónak is, azt is észreveszi, hogy Isannte visszatért az utcáról, és újra szolgálatba állt, bár innen, ahol áll, nagyon rosszkedvűnek látja őt.*
- Itt vagyok. Mehetünk. *mondja aztán Pashthrának, ahogy kilép az ajtón.*
*Elbóklászik hát az ékszerekkel, csak a kérdésre pillant vissza a fiúra.*
- Sa'Teret követőit, a sötétség híveit mondták így a tanyán. *magyarázza.* - Tudod a télen, a pestisjárvány alatt ott húztam meg magam egy családnál. A kisfiúkra vigyáztam.
- Így emlegették őket: halálfalók. Amikor híre ment, hogy meggyalázták az oltárt a Templomban.
- De aztán Han nővér megtisztította! Előtte találkoztam is vele, Arthenior közelében. *mélázik el.* - Az atya mondta el, a Templomban, amikor ott jártam! *Az atya pontosabban azt mondta, hogy a nővér is segített a megszentségtelenített oltár megtisztításában, de Arja egyszerűbbnek tartja maga számára így lefordítani a dolgot, a szeretett nővér nagyobb dicsőségére.*
- Furcsa, hogy veled is az istenekről kezdünk el beszélgetni. Strattal is, tudod, ő egy vándorzenész, délelőtt erről beszélgettünk.
- Szerintem biztosan nem démonok vagy mágusok. *tűnődik.* - Lihanechben a Fény nővérek Eeyr nevében gyógyítottak. *teszi még hozzá.*
- Ó, ez nagyon szép ám! *nézi meg az apró láncot, ahogy megállnak a Pinty előtt*
- Biztos örülni fog neki. De én azt hiszem, nem is az ajándék a fontos ám a nőknek! *mondja komoly arccal, mintha valami korosodó bölcs lenne.*
- Hanem az, hogy abból tudja, hogy akkor is gondolsz rá, amikor nem vagy vele! *osztja meg a titkot Pashthrával a szemébe nézve, azzal az egyszerre ártatlan és mégis bölcs tekintettel, ami annyira jellemző a kalandor lánykára. A ló dolgán megnyugszik, de olyasmi neki egyáltalán nem jut eszébe, hogy akkor majd odabújhat az ezüstszőkéhez. Inkább kezdi pajtásnak tekinteni a fiút, főleg így, hogy abba a Latamie-ba szerelmes. Ezzel a hol kuka-mogorva, hol beszélős-mesélős kedélyével amúgy is kicsit rejtélyes a számára.*
- Jó, akkor várj meg. Hát persze hogy nem kell! *neveti el magát, aztán belép az ivó helyiségbe.
Az átöltözést és a holmija magához vételét felszaladva hamar letudja, az új, tiszta ingben, a fölé vett bőrmellénykében és a kényelmes lovagló nadrágban jelenik meg újra, derekán a széles bőrövvel, hátára vetett a zsákkal.
A báró a pultnál ácsorog, Arja gyorsan odasiet hozzá, hogy azért jelezze, hová megy.*
- Üdv! Pashthrával elmegyünk a lováért Thargföldre! Ugye nem baj? Holnapig biztosan megjárjuk!
- És akkor tudunk beszélni többet az expedícióról! *jelzi, hogy ő ám szeretné minél hamarább hasznossá tenni magát. Azzal ha a soknevűnek nincsen ellenvetése, int a kezével Miknek és a vele lévő fickónak is, azt is észreveszi, hogy Isannte visszatért az utcáról, és újra szolgálatba állt, bár innen, ahol áll, nagyon rosszkedvűnek látja őt.*
- Itt vagyok. Mehetünk. *mondja aztán Pashthrának, ahogy kilép az ajtón.*
2946. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-15 21:21:10
Üzenet elküldve: 2019-07-15 21:21:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
- Csak nyugodtan, én ráérek. * Int a kezével Arjának, hogy nyugodtan piacozzon még ha szeretne, és nem is zavarja a dologban. Türelmesen várja ki, bármeddig is tart, de társaságot sem igazán nyújt hozzá, inkább mint egy néma őr, áll az árnyékban. Ha Arja él a lehetőséggel, akkor kivárja, hogy visszatérjen hozzá, ha viszont a lóvásárlás miatt félreteszi a vásárlást, akkor együtt indulhatnak meg visszafelé a fogadóba. Akárhogy is, ekkor szólal meg újra a fiú. *
- Hogy minek is hívtál? Mármint, hogy minek nem... halálfaló? Nem értem ezt a kifejezést. * Jegyzi meg, jelezve, hogy szeretne némi pontosítást hallani. Egyébként láthatóan jobb a kedve most, hogy elindultak. *
- Én sose hittem ezekben az istenekben... vagyis, azt meg kell hagyni, nagy hatalmú mágusok vagy tudja a fene, hogy mik, lehetnek, hogy démoni korcsok. De hogy tiszteljem őket... hát nem tudom. Nem bízok én egyik ügyes-bajos varázsosban sem, megmondom őszintén. Furák azok, a sok könyv, meg magolás az agyukra megy. Az egyetlen, amiben egy férfi mindig megbízhat, az a vas. * Csóválja a fejét a kölyök. *
- Odafelé mehetünk a tisztáson keresztül, amit meg akartál nézni. * Ajánlkozik, hogy azért Arjának is legyen valami öröme a kis kitérőből, ne csak a fiúnak. Mert ha visszafelé közös lóval jönnek, abból azért lesz egy kis öröme a fiatal harcosnak, ebben már most biztos. *
- Oh, csak néhány apróságot vettem. * Legyint a srác, és megmutatja a szerzeményét. * Nem olyan komoly dolgok, de remélem, hogy Latamienek tetszeni fognak. Egyébként igen, biztos, hogy elbír mindkettőnket a ló. Igazi csataló, olyan, amivel hadba lehet vonulni. A páncélomban is elbírt, pedig az többet nyom, mint te háromszor. Téged meg se fog érezni. * Kacsint a lányra, majd megáll, ahogy visszaérnek a fogadó elé. Észre se vette, hogy így elbeszélték az időt visszafelé. *
- Menj be nyugodtan, én megvárlak itt kint, ha nem kell segítség az átöltözésben.
- Csak nyugodtan, én ráérek. * Int a kezével Arjának, hogy nyugodtan piacozzon még ha szeretne, és nem is zavarja a dologban. Türelmesen várja ki, bármeddig is tart, de társaságot sem igazán nyújt hozzá, inkább mint egy néma őr, áll az árnyékban. Ha Arja él a lehetőséggel, akkor kivárja, hogy visszatérjen hozzá, ha viszont a lóvásárlás miatt félreteszi a vásárlást, akkor együtt indulhatnak meg visszafelé a fogadóba. Akárhogy is, ekkor szólal meg újra a fiú. *
- Hogy minek is hívtál? Mármint, hogy minek nem... halálfaló? Nem értem ezt a kifejezést. * Jegyzi meg, jelezve, hogy szeretne némi pontosítást hallani. Egyébként láthatóan jobb a kedve most, hogy elindultak. *
- Én sose hittem ezekben az istenekben... vagyis, azt meg kell hagyni, nagy hatalmú mágusok vagy tudja a fene, hogy mik, lehetnek, hogy démoni korcsok. De hogy tiszteljem őket... hát nem tudom. Nem bízok én egyik ügyes-bajos varázsosban sem, megmondom őszintén. Furák azok, a sok könyv, meg magolás az agyukra megy. Az egyetlen, amiben egy férfi mindig megbízhat, az a vas. * Csóválja a fejét a kölyök. *
- Odafelé mehetünk a tisztáson keresztül, amit meg akartál nézni. * Ajánlkozik, hogy azért Arjának is legyen valami öröme a kis kitérőből, ne csak a fiúnak. Mert ha visszafelé közös lóval jönnek, abból azért lesz egy kis öröme a fiatal harcosnak, ebben már most biztos. *
- Oh, csak néhány apróságot vettem. * Legyint a srác, és megmutatja a szerzeményét. * Nem olyan komoly dolgok, de remélem, hogy Latamienek tetszeni fognak. Egyébként igen, biztos, hogy elbír mindkettőnket a ló. Igazi csataló, olyan, amivel hadba lehet vonulni. A páncélomban is elbírt, pedig az többet nyom, mint te háromszor. Téged meg se fog érezni. * Kacsint a lányra, majd megáll, ahogy visszaérnek a fogadó elé. Észre se vette, hogy így elbeszélték az időt visszafelé. *
- Menj be nyugodtan, én megvárlak itt kint, ha nem kell segítség az átöltözésben.
2945. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-14 12:33:09
Üzenet elküldve: 2019-07-14 12:33:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Egy wegtoreni dalt dudorászva jelenik meg az emeletről levezető lépcsőfordulóban. Könnyedén szedi a lépcsőfokokat, ahogy elégedetten végignéz a vendégtéren. Vendégek, iszogatók, beszélgetők. Mi kellhet több egy fogadósnak? Bár persze ez csak kiegészítő-jövedelem, nem a kereskedőház valódi profilja, de ha ez a része is működik a WAK-nak, akkor nincs oka panaszra.
Leérve egyből a pult felé fordul és oda érkezik meg. Isannte láthatóan visszaérkezett, kedves mosolyt küld felé, úgy tűnik, minden rendben van vele. Miken kívül egy harmadik férfi ül a pultnál, a fiatal kiszolgáló éppen arról beszél, hogy valaki jelentkezni jött. Csak ennyit hall meg, de neki ez éppen elég.*
- Ki jött jelentkezni? *Kérdi mosolyogva, barátságos hangon. Jó kedve van és ez látszik is rajta. Ha minden ilyen szépen halad, akkor hamarosan megvehetik a Pintyet a thargoktól. Ami egyszerre jó és rossz, de valahogy majd talál indokot, hogy meglátogassa Aenaet.
Végignézve a fogadón, csak egy alak jöhet szóba, aki jelentkező lehet és az éppen a pultnál ülő, furcsa tekintetű kölyök. Az igric elgondolkodik, milyen fiatalok ezek a jelentkezők, szinte gyerekek, de kell a vérfrissítés.*
- Te volnál az? *Fordul kérdéssel Graril felé, kettészelt szemöldöke kérdőn húzódik feljebb.*
*Egy wegtoreni dalt dudorászva jelenik meg az emeletről levezető lépcsőfordulóban. Könnyedén szedi a lépcsőfokokat, ahogy elégedetten végignéz a vendégtéren. Vendégek, iszogatók, beszélgetők. Mi kellhet több egy fogadósnak? Bár persze ez csak kiegészítő-jövedelem, nem a kereskedőház valódi profilja, de ha ez a része is működik a WAK-nak, akkor nincs oka panaszra.
Leérve egyből a pult felé fordul és oda érkezik meg. Isannte láthatóan visszaérkezett, kedves mosolyt küld felé, úgy tűnik, minden rendben van vele. Miken kívül egy harmadik férfi ül a pultnál, a fiatal kiszolgáló éppen arról beszél, hogy valaki jelentkezni jött. Csak ennyit hall meg, de neki ez éppen elég.*
- Ki jött jelentkezni? *Kérdi mosolyogva, barátságos hangon. Jó kedve van és ez látszik is rajta. Ha minden ilyen szépen halad, akkor hamarosan megvehetik a Pintyet a thargoktól. Ami egyszerre jó és rossz, de valahogy majd talál indokot, hogy meglátogassa Aenaet.
Végignézve a fogadón, csak egy alak jöhet szóba, aki jelentkező lehet és az éppen a pultnál ülő, furcsa tekintetű kölyök. Az igric elgondolkodik, milyen fiatalok ezek a jelentkezők, szinte gyerekek, de kell a vérfrissítés.*
- Te volnál az? *Fordul kérdéssel Graril felé, kettészelt szemöldöke kérdőn húzódik feljebb.*
2944. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-14 09:34:00
Üzenet elküldve: 2019-07-14 09:34:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
//Érintőlegesen Isannte//
*Csak mosolyogva legyint, valójában kedvessége, akár munkaköri "ártalomnak" is tekinthető, hiszen szakmai kötelessége, hogy a vendégekkel szemben elvárható és tiszteletteljes magatartást tanúsítson. Azonban Graril a vendégek közül már kinőtte magát, jelentkezni akar, a Kereskedőháznak pedig szükség van ambiciózus és megbízható emberekre. A beszélgetés alapján, bár nem tiszte, de úgy gondolja, hogy a férfi alkalmas is lehet, persze ezt az idő és Chayss fogja eldönteni.*
- Sokan a felszolgálókat úgy kezelik, mintha csupán szolgák lennének, minden betérő vendég szolgája. Azt gondolják egy fogadónak, vagy kocsmának csupán az a feladata, hogy az italt elé tegyék. Bizonyos értelemben ez igaz. Azonban egy kocsma közösségi hely is, beszélgetés színtere, az ember nem is gondolná, hogy lelkén is könnyíthet, elfeledheti a szürke hétköznapokat. *Ismét elmosolyodik, míg eltöröl egy-két poharat.* Nekem is jól esik. *Vonja meg a vállát.*
- Akkor talán Garrikhkal jól ki fogsz jönni! *Csettint egyet felismerésképpen.* Faluból származik, akár csak te, sohasem tudom eldönteni, hogy csupán parasztból avanzsált kereskedő, esetleg földműves, ki áruját forgalmazza. Színes társaság, jól fogod magad érezni közöttünk. *Isa visszaérkezik, s Mik arca, rápillantva szintén kissé gondterheltté válik.*
- Igen, Isa... *Súgja vissza.* Garlil nagyon kedves ember, jelentkezni jött. *Mutatja be a férfit, ha eddig még nem került rá sor.* Ha valamire szükséged van... beszélgetni... megtalálsz... *Próbálja megérinteni a lány kezét, míg távozik, majd halk sóhajjal néz vissza Garlilra.*
- Azért persze nem egyszerű munka a miénk, kissé ki vagyunk szolgáltatva, talán a kardnak is hasznát vesszük, hisz elvégre én ezért is vagyok itt. *Bólint a férfinak, még mindig Isa után pillantva.*
//Érintőlegesen Isannte//
*Csak mosolyogva legyint, valójában kedvessége, akár munkaköri "ártalomnak" is tekinthető, hiszen szakmai kötelessége, hogy a vendégekkel szemben elvárható és tiszteletteljes magatartást tanúsítson. Azonban Graril a vendégek közül már kinőtte magát, jelentkezni akar, a Kereskedőháznak pedig szükség van ambiciózus és megbízható emberekre. A beszélgetés alapján, bár nem tiszte, de úgy gondolja, hogy a férfi alkalmas is lehet, persze ezt az idő és Chayss fogja eldönteni.*
- Sokan a felszolgálókat úgy kezelik, mintha csupán szolgák lennének, minden betérő vendég szolgája. Azt gondolják egy fogadónak, vagy kocsmának csupán az a feladata, hogy az italt elé tegyék. Bizonyos értelemben ez igaz. Azonban egy kocsma közösségi hely is, beszélgetés színtere, az ember nem is gondolná, hogy lelkén is könnyíthet, elfeledheti a szürke hétköznapokat. *Ismét elmosolyodik, míg eltöröl egy-két poharat.* Nekem is jól esik. *Vonja meg a vállát.*
- Akkor talán Garrikhkal jól ki fogsz jönni! *Csettint egyet felismerésképpen.* Faluból származik, akár csak te, sohasem tudom eldönteni, hogy csupán parasztból avanzsált kereskedő, esetleg földműves, ki áruját forgalmazza. Színes társaság, jól fogod magad érezni közöttünk. *Isa visszaérkezik, s Mik arca, rápillantva szintén kissé gondterheltté válik.*
- Igen, Isa... *Súgja vissza.* Garlil nagyon kedves ember, jelentkezni jött. *Mutatja be a férfit, ha eddig még nem került rá sor.* Ha valamire szükséged van... beszélgetni... megtalálsz... *Próbálja megérinteni a lány kezét, míg távozik, majd halk sóhajjal néz vissza Garlilra.*
- Azért persze nem egyszerű munka a miénk, kissé ki vagyunk szolgáltatva, talán a kardnak is hasznát vesszük, hisz elvégre én ezért is vagyok itt. *Bólint a férfinak, még mindig Isa után pillantva.*
2943. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-12 21:42:19
Üzenet elküldve: 2019-07-12 21:42:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Úgy látszik a Pintyben lévők serege valamilyen módon kapcsolódik a báróhoz. Ezen annyira nem csodálkozik, hiszen egy fogadónál akarva-akaratlanul köttetnek meg üzletek és barátságok. Graril úgy veszi észre, hogy sok kollégája lesz, bár az ő munkakörüket nem tudja, és őszintén szólva még az ő munkalehetősége is igencsak képlékeny. Mindenesetre türelmesen vár. Ha már eljött ide nem megy el úgy, hogy világosan meg ne mondják neki, hogy igen szükség van-e rá, vagy máshol próbáljon szerencsét. Viszont alig ül itt egy órája, és beszélget Mikkel úgy érzi, hogy mintha mindig is ide tartozott volna. Talán éppen az ő különös személyiségének köszönheti ezt, hiszen Graril, bár kissé mord ábrázata van általában barátságosan viselkedik, Igyekszik megadni a tiszteletet mindenkinek.*
- Köszönöm a kedvességed Mik.*-szól a férfi mosolyogva, de tényleg nem szeretné kihasználni újdonsült barátjának a szeretetét.*
- Annyira sok dolgot nem tudok magamról mesélni. Mindig is egyszerű ember voltam. Amint mondtam egy faluban éltem az öreg barátommal. Ő tanított egy-két mozdulatot ahhoz, hogy tudjam használni a kardot, de ezek mellett szántottam, vetettem, arattam, gyümölcsöt szedtem és egyéb munkákat is megcsináltam a falumba, ha megkértek rá. Segédmunkás voltam általában. Nem kaptam érte sok pénzt, de arra elég volt, hogy a legszükségesebb dolgot beszerezzük egy-két vándorkereskedőtől.*-mondja Graril.*
*Úgy látszik a Pintyben lévők serege valamilyen módon kapcsolódik a báróhoz. Ezen annyira nem csodálkozik, hiszen egy fogadónál akarva-akaratlanul köttetnek meg üzletek és barátságok. Graril úgy veszi észre, hogy sok kollégája lesz, bár az ő munkakörüket nem tudja, és őszintén szólva még az ő munkalehetősége is igencsak képlékeny. Mindenesetre türelmesen vár. Ha már eljött ide nem megy el úgy, hogy világosan meg ne mondják neki, hogy igen szükség van-e rá, vagy máshol próbáljon szerencsét. Viszont alig ül itt egy órája, és beszélget Mikkel úgy érzi, hogy mintha mindig is ide tartozott volna. Talán éppen az ő különös személyiségének köszönheti ezt, hiszen Graril, bár kissé mord ábrázata van általában barátságosan viselkedik, Igyekszik megadni a tiszteletet mindenkinek.*
- Köszönöm a kedvességed Mik.*-szól a férfi mosolyogva, de tényleg nem szeretné kihasználni újdonsült barátjának a szeretetét.*
- Annyira sok dolgot nem tudok magamról mesélni. Mindig is egyszerű ember voltam. Amint mondtam egy faluban éltem az öreg barátommal. Ő tanított egy-két mozdulatot ahhoz, hogy tudjam használni a kardot, de ezek mellett szántottam, vetettem, arattam, gyümölcsöt szedtem és egyéb munkákat is megcsináltam a falumba, ha megkértek rá. Segédmunkás voltam általában. Nem kaptam érte sok pénzt, de arra elég volt, hogy a legszükségesebb dolgot beszerezzük egy-két vándorkereskedőtől.*-mondja Graril.*
2942. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-11 18:36:00
Üzenet elküldve: 2019-07-11 18:36:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Percek óta egyedül álldogál a Pinty előtt, miután bátyja olyan viharos gyorsasággal távozott, ahogyan érkezett. A "beszélgetés" - szokás szerint - nem vezetett sehová, csak keserűséget és dühöt hagyott maga után. Legalábbis Isanntében biztos. Hogy bátyja valóban olyan vidáman éli-e meg ezeket a "véleménycseréket", mint ahogy mutatni igyekszik, sosem tudta eldönteni. Talán nem is lényeges. Most az lenne a fontos, hogy végre kellőképp megnyugodjon a visszatéréshez. Miket sem hagyhatja magára a pult mögött ilyen hosszú időre, na meg valószínűleg a báró sem ölül túlzottan, ha a legforgalmasabb időszakban intézi ügyes-bajos családi életét.
Nagy levegőt vesz, majd benyit az ajtón. A szokásos mosolynak most nyoma sincs, de a benne tomboló indulatoknak sem adja sok jelét. Arca kifejezéstelen, zöld szemei talán kicsit élénkebbek a szokottnál. Nem is igyekszik felvenni a szemkontaktust nagyon senkivel, Mik felé is csak lopva pillant, ahogy beáll mellé a pultba.*
- Minden rendben? *Kérdi, miközben felméri a fogadó közönségét, illetve a rá váró teendőket. Igyekszik visszarázódni ebbe a közegbe, felvenni az odakint levetett szerepet, de igencsak nehezére esik. Gondolatai minduntalan visszakanyarodnak a testvére által mondottakhoz, no meg a gyomortájon érzett szorítás sem könnyíti meg a helyzetet. Eszébe jut, hogy talán egy kicsit le kellene ülnie a konyhában... még valami hasznosat is csinálhatna a látszat kedvéért, míg egy kicsit megnyugszik, de ekkor észreveszi, hogy Lluthery újból neki integet. Semmi kedve a gerlepárhoz, akik ruházatuk alapján sokkal elegánsabb helyett is választhattak volna az esti enyelgéshez, de ez persze egy pillanatig sem látszik meg rajta.
Kifejezéstelen arccal lép a "fekete-fehér" asztalhoz, majd Llutheryre pillant. A férfi dadogása legalább egy kicsit eltereli a figyelmét testvére látogatásáról. Egész érdekesnek tartja miatta a fehér hajút, hisz ő már csak ilyen; a rendellenes dolgok felkeltik érdeklődését. Ennek persze szintén nem adja látható jelét, csak készségesen válaszol az elhangzott kérdésre.*
- Fogadónkban a Jám pincészet borait szolgáljuk fel. Fehéret és vöröset. *A választék nem nagy, de legalább nincs gond a minőséggel. Míg a válaszra vár, tekintete a távolba réved, gondolatai egészen máshol járnak.*
*Percek óta egyedül álldogál a Pinty előtt, miután bátyja olyan viharos gyorsasággal távozott, ahogyan érkezett. A "beszélgetés" - szokás szerint - nem vezetett sehová, csak keserűséget és dühöt hagyott maga után. Legalábbis Isanntében biztos. Hogy bátyja valóban olyan vidáman éli-e meg ezeket a "véleménycseréket", mint ahogy mutatni igyekszik, sosem tudta eldönteni. Talán nem is lényeges. Most az lenne a fontos, hogy végre kellőképp megnyugodjon a visszatéréshez. Miket sem hagyhatja magára a pult mögött ilyen hosszú időre, na meg valószínűleg a báró sem ölül túlzottan, ha a legforgalmasabb időszakban intézi ügyes-bajos családi életét.
Nagy levegőt vesz, majd benyit az ajtón. A szokásos mosolynak most nyoma sincs, de a benne tomboló indulatoknak sem adja sok jelét. Arca kifejezéstelen, zöld szemei talán kicsit élénkebbek a szokottnál. Nem is igyekszik felvenni a szemkontaktust nagyon senkivel, Mik felé is csak lopva pillant, ahogy beáll mellé a pultba.*
- Minden rendben? *Kérdi, miközben felméri a fogadó közönségét, illetve a rá váró teendőket. Igyekszik visszarázódni ebbe a közegbe, felvenni az odakint levetett szerepet, de igencsak nehezére esik. Gondolatai minduntalan visszakanyarodnak a testvére által mondottakhoz, no meg a gyomortájon érzett szorítás sem könnyíti meg a helyzetet. Eszébe jut, hogy talán egy kicsit le kellene ülnie a konyhában... még valami hasznosat is csinálhatna a látszat kedvéért, míg egy kicsit megnyugszik, de ekkor észreveszi, hogy Lluthery újból neki integet. Semmi kedve a gerlepárhoz, akik ruházatuk alapján sokkal elegánsabb helyett is választhattak volna az esti enyelgéshez, de ez persze egy pillanatig sem látszik meg rajta.
Kifejezéstelen arccal lép a "fekete-fehér" asztalhoz, majd Llutheryre pillant. A férfi dadogása legalább egy kicsit eltereli a figyelmét testvére látogatásáról. Egész érdekesnek tartja miatta a fehér hajút, hisz ő már csak ilyen; a rendellenes dolgok felkeltik érdeklődését. Ennek persze szintén nem adja látható jelét, csak készségesen válaszol az elhangzott kérdésre.*
- Fogadónkban a Jám pincészet borait szolgáljuk fel. Fehéret és vöröset. *A választék nem nagy, de legalább nincs gond a minőséggel. Míg a válaszra vár, tekintete a távolba réved, gondolatai egészen máshol járnak.*
2941. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-07-10 18:00:19
Üzenet elküldve: 2019-07-10 18:00:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakereső//
*Igyekszik árnyaltan fogalmazni, bár tisztában van vele, hogy a férfi világosan érti, hogy mire gondol. Chayss nem szándékosan kerüli, hiszen számos megoldandó feladata van, az emberei jönnek-mennek, gyakorlatilag az üzleti kérdésekben egyedül dönt és ez nem feltétlenül jó. Persze véleményét megtartja magának, adott esetben majd négyszemközt elmondja neki.*
- Ők is. *Pillant ismét a távozó párosra.* Egyikük újonnan érkezett, a másikuk pedig a báróval. Fogsz találkozni még egy vörös hajú nővel, Latamievel, ő volt a harmadik. A báró, Pashtra és Latamie voltak itt, mikor megérkeztem. Isanteeval együtt. *Magyarázza.*
- Ugyan, ne érezd emiatt rosszul magad, de megértem. Magam sem ittam, mielőtt a megbeszélésre jöttem volna, jóllehet nem is volt miből. *Mosolyodik el.* No, meg annyira nem is élek vele. *Vonja meg a vállát, majd figyelembe véve a férfi kérését egy tiszta pohárban gyümölcslevet tölt neki.*
- Remélem a későbbiek során lesz alkalmunk megünnepelni is a felvételedet. *Biccent jószándéka jeléül, majd a már üres kriglit elveszi az asztalról és mosogatni indul. Közben persze adódik lehetőség további beszélgetésre, míg Chayss, vagy mások meg nem érkeznek.*
- Addig mesélj még magadról. *Ha már így alakult, akkor megismerné jobban a férfit.*
*Igyekszik árnyaltan fogalmazni, bár tisztában van vele, hogy a férfi világosan érti, hogy mire gondol. Chayss nem szándékosan kerüli, hiszen számos megoldandó feladata van, az emberei jönnek-mennek, gyakorlatilag az üzleti kérdésekben egyedül dönt és ez nem feltétlenül jó. Persze véleményét megtartja magának, adott esetben majd négyszemközt elmondja neki.*
- Ők is. *Pillant ismét a távozó párosra.* Egyikük újonnan érkezett, a másikuk pedig a báróval. Fogsz találkozni még egy vörös hajú nővel, Latamievel, ő volt a harmadik. A báró, Pashtra és Latamie voltak itt, mikor megérkeztem. Isanteeval együtt. *Magyarázza.*
- Ugyan, ne érezd emiatt rosszul magad, de megértem. Magam sem ittam, mielőtt a megbeszélésre jöttem volna, jóllehet nem is volt miből. *Mosolyodik el.* No, meg annyira nem is élek vele. *Vonja meg a vállát, majd figyelembe véve a férfi kérését egy tiszta pohárban gyümölcslevet tölt neki.*
- Remélem a későbbiek során lesz alkalmunk megünnepelni is a felvételedet. *Biccent jószándéka jeléül, majd a már üres kriglit elveszi az asztalról és mosogatni indul. Közben persze adódik lehetőség további beszélgetésre, míg Chayss, vagy mások meg nem érkeznek.*
- Addig mesélj még magadról. *Ha már így alakult, akkor megismerné jobban a férfit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409