//Nemes feladat//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*A szakad külsejű fiúval nem törődik sokat, csak megenyhülő pillantással figyeli, ahogy Aenae kisegíti a fiút. Volna szava az ellen, hogy a kölyök a lánnyal teázzon, de úgy látszik, ellenvetéseire nem lesz szükség. Haragját nagyban csökkenti Aenae pillantása, de ettől még nem örül annak, hogy az utcagyerek, aki láthatóan, szerinte, baj keverni érkezett a Pintybe, ilyen átlátszó kifogással él.
Nem szól bele, mire költi Aenae az aranyait, de nem látja sok értelmét, hogy a szakadt kölyök aranyat kapjon cipőre. Biztosan valami oktalanságra fogja elkölteni.
Az asztalukhoz lépve, ahol Ralmoren és katonái mellett Latamie is helyet foglalt, megtörténik a kölcsönös bemutatás, így máris folytathatják sokkal kellemesebb beszélgetésüket. Jó látnia, hogy az öreget is zavarba lehet hozni. Természetesen nem célja az ilyesmi, Kagaenae bemutatása sem ebből az okból történt, de ha már így esett, levonja a megfelelő következtetéseket belőle.
A jótékonyság kérdésében Aenae szerényen felel, ami remekül illik a báró elképzeléseibe, a visszafogott választ hallva kedvesen a lányra mosolyog.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy bárki megtenné. Akinek lehetősége van jót tenni és jót tesz, az megérdemli a méltatást. *Mosolyog a lányra kissé meghajtva magát.
A sokasodó vendégsereg okán a fürdővizek melegítése csúszik kissé, így Latamienek is várnia kell a sajátjára. Addig is kellemesen eltöltheti idejét Cha'yss és vendégei asztalánál.
A vörös szirén kínálását egyetlen, udvarias mozdulattal hárítja el, nem kér a dohányrudakból. Aestrelt követi sárga pillantásával, de figyelmét inkább az asztal felett kialakuló kártyaparti köti le.*
- Az együttműködés... *Morogja, ahogy lapjai között rendezget.*
- Leégett? *Néz fel kérdőn, hisz nem hallott ilyen információt.*
- Az épület még áll, azt hallottam, a kovács eltűnt, az épületet lereteszelték. A lázadás alatt valakik megfenyegették a mestert, ezért hagyta el műhelyét. *Pillantását erőszakkal fordítja vissza lapjaira, mintha csak városi pletykát sorolna. A leégés ténye eléggé megnehezítené terveit. Valójában nem gondolta, hogy elölről kellene kezdenie mindent.*
- Ha újra fel kell húzni, az épületet, állapotától függő áron, megvennénk. Bővíteni nem hiszem, hogy kellene, ha korában kiszolgálta a várost, akkor eztán is ki fogja. Ha az épület megfelelő állapotban vagy a kohókkal és a műhellyel együtt, akkor ugyancsak a vásárlás, magas ár esetén, bérlés mellett döntenék. Aztán, ha megfelelő profitot termel, úgy megvennénk később. *Mosolyog lapjai felett Ralmorenre.*
- Persze mindez a lehetőségektől függ. Nem szeretnék álszentnek tűnni azzal, hogy csak a város érdekeit tartanám szem előtt. *Mosolyog bocsánatkérőn, hisz egy kereskedőt nem feltétlen a jótékonykodás hajtja.*
- Bár nem felejteném el, hogy a várost is szolgálja egy jó kovács intézménye. Így mindenki jól jár. *Teszi hozzá.
Ralmorennel a játék remekül megy, vagyis éppen úgy alakul, ahogy annak alakulnia kell. A lapok forognak és egy valóban izgalmas parti kerekedik belőle, amelynek végén a nemes győz.*
- Gratulálok, uram. *Mondja elismerően.*
- Mindenképpen. *Szedi össze a lapokat, hogy keverjen.
Aestrel említésére a pult felé néz, ahol egyre többen lesznek.*
- Ez a kislány az utcán élt, jobb neki, ha rendes körülmények közé került, biztonságban nőhet fel, ahol tető van a feje fölött és rendesen kap enni. El sem merem képzelni, mi történne vele, ha a Romváros közelében kapná el valami haramia. *Mondja látszólag megborzongva, szomorúan.*
- Ő szeretett volna segíteni. *Mosolyog, remélve, hogy Ralmeron megérti jóakaratának okát. Valójában nem tudja, hogy került a kezébe a palack, de talán végül még ez is a javára válhat.
A nagybirtokos is azon a véleményen van különben, hogy Aenae jótettét nem szabad semmibe venni. A báró elégedetten hallgatja méltató szavait, amelyek éppen arrafelé terelik a hangulatot, amerre szükséges.
A kártya keverése közben kellemetlen hangok üti meg a fülét, amelyek Ralmeron figyelmét is felkeltik. A két fegyveres mozdulata meglepi, értetlen képpel néz fel rájuk, amikor tudatosul benne, hogy milyen szavak csattantak a Pinty levegőjében.
Sárga tekintete a pult felé siklik, összeakad Mikével.*
- Kérem, bocsássanak meg. *Teszi le a lapokat sietve és kel fel az asztaltól, hogy a pult felé induljon.*
- Mindenki nyugodjon meg! *Emeli fel a hangját és karjait, hogy magára vonja a perlekedők figyelmét. Sárga tekintete az ajtó felé siklik, ahol egy ismeretlen alak állja el a be- és ezzel a kivezető utat. Szerencsére Aestrel újra a pultban van, így nincs az élvonalban.
~ Hol van ilyenkor Denjaar vagy valamelyik szájtáti városőre? Vagy az a Garlil nevű alak? ~*
- Kisasszony, nyugodjon meg! *Néz Relaelre, hisz ő volt az, aki megvádolta a törpét, legalábbis úgy hiszi, hogy őt, mert szikrázó szemei Grimoryant fürkészik.*
- A Pintyben nem tűröm a rendbontást! *Nyomatékosítja azonnal, mielőtt bárki elragadtatná magát. Csak Mikre számíthat egyelőre, és talán Ralmeron fegyvereseire, de reméli, hogy nem kerül tettlegességre sor.*
- Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, míg ellenkezője bizonyítást nem nyer. Kisasszony, tudja bizonyítani a vádakat? *Fordul sárga tekintete Relael felé. Közelebb lép, ha a lány hagyja, de a hangját egészen visszafogja, nem szeretné, ha ez a jelenet tovább gyűrűzne és folytatódna.*
- Ha igaz, amit mond, magam küldetek a városőrségért, a kapitány jó barátom. *Nyugtatná meg a láthatóan dühös és zavart lányt, igyekezve eltakarni előle a törpe látványát is. Reméli, hogy sikerül egy kis nyugalmat plántálnia belé. Túl sok a vendég most a fogadóban, ráadásul több prominens látogató is tiszteletét tette, nincs szükség most további incidensekre.*
- Kérem, beszéljük ezt meg máshol, aztán, ha szükséges, máris hívom a rend őreit. *Mondja bizalmasan és a lépcső felé mutat.*
- Ha most lerántja a leplet róla és kereket old, ki tudja, megtalálják-e később? *Súgja a csinos, kissé őrült tekintetű lánynak kérlelőn, hátha ez a kis józanság hatni fog.*